Jászárokszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról
Hatályos: 2020. 04. 01Jászárokszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról
Jászárokszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés i)-j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (4) bekezdésében, a 11. § (16) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében és a 18. § (1) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:1
A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Jászárokszállás Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő vagyonra.
(2) E rendelet szempontjából önkormányzati vagyon:
a) az Önkormányzat tulajdonában álló ingó és ingatlan vagyon
b) az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogok
c) a tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részvények, részesedések) és a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (továbbiakban: portfólió vagyon).
2. §2 A rendelet hatálya nem terjed ki:
a) az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, és
b) az elővásárlási joggal érintett önkormányzati lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elővásárlásra jogosult személyek részére történő elidegenítésére.
Az önkormányzati vagyon csoportosítása
3. § Az önkormányzati vagyon áll:
a) törzsvagyonból, amely lehet forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes és
b) üzleti vagyonból.
4. § (1)3 Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonába tartozó vagyontárgyak felsorolását a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) vonatkozó rendelkezései tartalmazzák.
(2) Az Önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont a vagyonából nem határoz meg.
(3) Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben a külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban megváltozik az ingatlan jellege, vagy a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében a tulajdonosok megállapodnak.
(4) A forgalomképtelenség megszüntetéséhez az Önkormányzat Képviselő-testületének döntése szükséges.
5. § (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai:
a) a műemlékek, műemlék jellegű ingatlanok,
b) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek,
c) a közművek,
d) az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon,
e) a középületek,
f) a sportpálya és a sportcélú létesítmények,
g) a védett természeti területek,
h) az erdők,
i)4
(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon csak az Önkormányzat Képviselő-testületének egyedi döntése alapján minősíthető át és idegeníthető el.
(3) A korlátozottan forgalomképesség tartalma az egyes vagyonelemek esetében az alábbiakat jelöli:
a) közművek: A közműveket az Önkormányzat az Nvtv. vonatkozó rendelkezéseiben meghatározottak szerint működtetheti. Az Önkormányzat a közüzeme működéséhez szükséges – önkormányzati tulajdonú – vagyont a közüzemre bízza. E vagyonnal a közüzem – ha jogszabály másként nem rendelkezik – önállóan gazdálkodik. A közüzemre bízott vagyont, a közműveket az Önkormányzat csak a közüzem megszüntetése és átszervezése esetén – az átszervezéssel arányosan – vonhatja el a közüzemtől.
b) intézmények, középületek: Az intézmények és középületek az adott intézményi feladat, illetve középület esetén a közfeladat ellátásáig nem idegeníthetőek el. Nem idegeníthető el adott intézmény és középület akkor sem, ha az intézményi, illetve a közfeladat ellátása csak ideiglenesen szünetel. A használat és a hasznosítási jog átengedhető.5
c) műemlékek: Az Önkormányzat tulajdonába kerülő műemlék épületek elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelői joga átruházásához, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez az illetékes miniszter hozzájárulása is szükséges.
d) védett természeti területek: Az Önkormányzat tulajdonába kerülő védett természeti területek elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához az illetékes miniszter engedélye is szükséges.
e) muzeális gyűjtemény és muzeális emlék: A muzeális gyűjtemény és -emlék elidegenítéséhez az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges.
6. § (1) Üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.
(2) A forgalomképes, üzleti vagyonként besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, illetve egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történhet.
A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
7. § (1) Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlását a Képviselő-testület a polgármesterre vagy a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottságra ruházhatja át.
(2) A tulajdonosi jogok gyakorlója az Önkormányzat vagyontárgyait a hatályos jogszabályok és e rendelet keretei között bízhatja másra, adhatja át üzemeltetésre. A vagyontárgyak vagyonkezelésbe történő átadása előtt vagyonkezelési szerződést kell kötni.
(3) Azokban az esetekben, ahol a tulajdonosi jogok gyakorlását e rendelet a Képviselő-testület döntéséhez köti, azt megelőzően ki kell kérni a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság véleményét.
(4) A polgármester átruházott hatáskörben dönt:
a)6
b) amennyiben az elrendelés indokai már nem állnak fenn, az Önkormányzat által elrendelt jelzálogjog és elidegenítési, illetve terhelési tilalom feloldásáról,
c)7
d)8
A felajánlott vagyon elfogadásának szabályai
8. § (1) Az Önkormányzat számára felajánlott ingó és ingatlan vagyontárgy elfogadásáról a polgármester dönt az ágazatilag illetékes bizottság állásfoglalása alapján, amely szükség szerint megkéri a felajánlással érintett intézmény véleményét.
(2) Nem fogadható el olyan ingyenes vagy kedvezményes felajánlás, amelynek ismert terhei elérik vagy meghaladják az ajándék vagy a hagyaték értékét.
(3) A felajánlás elfogadása esetén a vagyonátadásról szerződést vagy megállapodást kell kötni.
(4) A vagyonátadás során felmerült költségeket az Önkormányzat viseli.
(5) A (3) bekezdés szerinti megállapodásban kell rendelkezni – szükség esetén – az önkormányzati intézményt megillető vagyonkezelői jog kérdéséről is.
Az egyes tulajdonosi jogok
A vagyon elidegenítése
9. §9 (1) Az ingatlan vagyon értékesítéséről értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt.
(2) 5.000.000,-Ft értékhatárt el nem érő ingó vagyon értékesítéséről a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság dönt. A Bizottság a döntéséről a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
(3) Ingó és ingatlan vagyont értékesíteni törvényben meghatározott értékhatár felett kizárólag versenyeztetés útján, legalább megyei lapban való hirdetéssel lehet. A versenytárgyalásnak nyilvánosnak – az 1. melléklet 3. pont 3.2. alpontjában meghatározott esetekben zártkörűnek – kell lennie. Az értékesítésről név szerinti szavazással a Képviselő-testület dönt.
(4) Az 5.000.000,-Ft és a törvényben meghatározott értékhatár közötti értékű ingó és ingatlan vagyon vételi ajánlattételi jogát az Önkormányzat lapjában (Jászvidék) vagy hirdetési újságban kell meghirdetni. Az értékesítésről – 10.000.000,-Ft feletti értékű vagyontárgy esetén név szerinti szavazással – a Képviselő-testület dönt a legjobb ajánlatot tevő javára.
10. § (1) A portfólió vagyon értékesítéséről értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt.
(2) A portfólió vagyon körébe tartozó értékpapírok, részesedések egyedi értékesítése esetén legalább három ajánlatot kell bekérni, míg több értékpapír, részesedés együttes értékesítése esetén pályázat kiírása és elbírálása szükséges a döntéshez.
A vagyon ingyenes átruházása
11. §10 (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának vagy használatának ingyenes átruházásáról értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt.
(2) Az Önkormányzat üzleti vagyonába tartozó ingó vagyon tulajdonjogának a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 108/C. §-a alapján történő ingyenes átruházása esetén az Mötv. 108/C. §-a szerinti értékhatárt a Képviselő-testület ingó vagyontárgyanként bruttó 10.000.000,-Ft-ban állapítja meg.
A vagyon megterhelése
12. § (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona és forgalomképes üzleti vagyona megterhelhető. A vagyon megterhelése értékhatár nélkül a Képviselő-testület joga.
(2) Az Önkormányzat törzsvagyonán és üzleti vagyonán létesítendő, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom tekintetében kötendő megállapodás megkötésére, nyilatkozat megtételére a polgármester jogosult a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság állásfoglalása alapján.
A vagyon vállalkozásba vitele, vagyon a vállalkozásban
13. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen vagyona a vállalkozásba nem vihető be.
(2)11 Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona az 5. § (3) bekezdésében, valamint az alábbiakban meghatározott feltételek betartása mellett vihető be vállalkozásba:
a) a közművek által megtestesített önkormányzati vagyon a Képviselő-testület döntése folytán vesz részt vállalkozásban,
b) a műemlék épületek, a védett természeti értékek, a muzeális gyűjtemények és -emlékek nem szolgálhatnak vállalkozási célt.
(3) Az Önkormányzat vagyonának vállalkozásba való beviteléről értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt a Szervezeti és Működési Szabályzat előírásainak betartása mellett.
A vagyon egyéb hasznosítása
14. § (1) A használati és a hasznosítási jog átadása történhet az adott vagyon koncessziós szerződéssel való üzemeltetésével, vagyonkezelői jog létesítésével, illetve más egyéb bérleti jogviszonnyal.
(2) A koncessziós szerződés kötésére a Képviselő-testület jogosult.
15. § Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának használati, illetve hasznosítási jogát átengedni csak az alábbi módon és esetekben lehet:
a) koncessziós szerződéssel jogszabály, illetve e rendelet szerint,
b) vagyonkezelési szerződéssel jogszabály, illetve e rendelet szerint,
c) az Önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának időleges jogát koncessziós szerződés nélkül az Nvtv-ben meghatározott feltételek szerint.
16. § Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának használati, illetve hasznosítási jogát az 5. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek megtartása mellett lehet átengedni:
a) koncessziós szerződéssel,
b) vagyonkezelési szerződéssel,
c) az Önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának időleges jogát koncessziós szerződés nélkül az Nvtv-ben meghatározott feltételek szerint,
d) bérleti szerződéssel a 18. §-ban rögzített feltételek mellett (különös tekintettel a mezőgazdasági rendeltetésű területekre).
17. § Az Önkormányzat az üzleti vagyonának használati, illetve hasznosítási jogát:
a) koncessziós szerződéssel,
b) vagyonkezelési szerződéssel,
c) bérleti szerződéssel a 18. §-ban rögzített feltételek mellett (különös tekintettel a mezőgazdasági rendeltetésű területekre)
engedheti át.
18. § (1)12 Az önkormányzati vagyon használati, illetve hasznosítási jogát átengedni törvényben meghatározott értékhatár felett versenytárgyalás útján, legalább megyei lapban való hirdetéssel lehet a versenytárgyaláson résztvevő legjobb ajánlattevő részére. A versenytárgyalásnak nyilvánosnak kell lennie. A rendelet 1. melléklete 3. pont 3.2. alpontjában meghatározott esetekben lehetőség van a zártkörű versenytárgyalás megtartására is. A használati, illetve hasznosítási jog átengedéséről a Képviselő-testület név szerinti szavazással dönt.
(2) A Képviselő-testület az 5.000.001,-Ft és a törvényben meghatározott értékhatár közötti értékű vagyon használati, illetve hasznosítási jogát az Önkormányzat hivatalos lapjában vagy hirdetési újságban hirdeti meg. Az átengedésről – 10.000.000,-Ft feletti értékű vagyontárgy esetén név szerinti szavazással – a Képviselő-testület dönt a legjobb ajánlatot tevő javára.
(3)13 A Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság dönt az 5.000.000,-Ft értékhatárt meg nem haladó értéket képviselő vagyon használati és hasznosítási jogának átengedéséről, ha a használat az 5 évet nem haladja meg. A Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság a döntéséről a Képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatja.
(4)14
(5)15 Önkormányzati tulajdonú ingatlanok mezőgazdasági művelés céljára történő, 5 évet meg nem haladó bérbeadása esetén a bérleti díj mérsékléséről, elengedéséről a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság dönt.
19. § Az önkormányzati vagyon használati, illetve hasznosítási jogának ingyenes átengedése, vagyonkezelési és koncessziós szerződés megkötése – az átengedés időtartamától és értékhatártól függetlenül – a Képviselő-testület joga.
Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása
20. § (1) A Képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő törzsvagyont és üzleti vagyont a Mötv. és az Nvtv. rendelkezései, valamint e rendelet keretei között, önkormányzati közfeladat ellátása érdekében vagyonkezelésbe adhatja.
(2) A vagyonkezelési szerződés megkötéséről szóló döntés joga és a szerződés tartalmának meghatározása kizárólagosan a Képviselő-testület hatásköre.
(3) A Képviselő-testület által vagyonkezelésbe adott vagyont a vagyonkimutatás elkülönítetten tartalmazza.
21. § (1) A vagyonkezelésbe adást megelőzően meg kell határozni azt az önkormányzati közfeladatot, feladatkört, melynek ellátása hatékonyabban látható el a vagyonkezelő által.
(2) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása versenyeztetés nélkül történik. Több vagyonkezelésre alkalmas személy ajánlata esetén a vagyonkezelési szerződést az összességében legkedvezőbb ajánlatot adóval kell megkötni.
(3) A vagyonkezelésbe adásra vonatkozó javaslatot annak képviselő-testületi megtárgyalását megelőzően megvitatja a feladattal érintett önkormányzati bizottság is.
(4) Az önkormányzati vagyont kezelő szerv a rábízott vagyonról – az Önkormányzat közfeladatainak sérelme nélkül – e rendelet és más hatályos jogszabályok, valamint a vele kötött vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint gondoskodik.
(5) Az önkormányzati vagyon kezelője jogosult a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak:
a) birtoklására,
b) használatára, hasznainak szedésére,
c) bérbeadására és egyéb tulajdonviszonyokat nem érintő hasznosítására.
(6) Az önkormányzati vagyon kezelője köteles a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak:
a) biztosítására,
b) a közterhek viselésére,
c) a vagyon jó gazda módjára történő megőrzésére,
d) a gazdálkodás szabályai szerinti használatára és gyarapítására,
e) fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására.
22. § A vagyonkezelési szerződésben az önkormányzati döntést figyelembe véve meg kell határozni:
a) a vagyonkezelési jog gyakorlásának terjedelmét, mértékét és korlátait, az esetleges korlátozások pontos megjelölésével,
b) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
c) az ellenőrzéssel kapcsolatos eljárást, teljesítésének biztosítékait,
d) a vagyonkezeléssel kapcsolatos beszámolási kötelezettség módját, az elszámolási kötelezettség tartalmát. A vagyonkezelési szerződés melléklete az elkészített elszámolási rend, amely biztosítja, hogy a vagyonkezelő saját vagyonától elkülönítetten, analitikus nyilvántartások útján tételesen kimutassa a vagyonkezeléssel kapcsolatos bevételeit, költségeit, számláit, vagyon- és pénzmozgásokat. A vagyonkezeléssel kapcsolatos beszámolót a vagyonkezelőnek a tárgyévet követő év február 28-ig kell elkészíteni.
e) a felmondási lehetőségeket és feltételeket, felmondási időt. Ezzel összefüggésben ki kell kötni, hogy a vagyonkezelő súlyos szerződésszegése esetén, vagy ha az ellenőrzésre feljogosított tevékenységét akadályozza, a szerződés azonnali hatállyal felmondható.
f) a vagyonkezelési szerződésben az is kiköthető, hogy a kezelőt csak a szerződésben meghatározott eredmény elérése esetén illeti meg díjazás, mely azonban nem érinti a vagyonkezeléssel kapcsolatban felmerült költségek megtérítését,
g) az átvevő a vagyont érintő beruházást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni az átadó írásos hozzájárulását is,
h) a vagyonkezelő a beruházást, felújítást, ha annak fedezete önkormányzati forrásból származik, csak az önkormányzat költségvetési rendeletében vagy egyéb testületi határozatokban szabályozott módon és keretek között végezheti. Az egyéb forrásból megvalósuló beruházások és felújítások esetében a feltételeket a szerződésben rögzíteni kell.
i) a vagyonkezelési szerződés szerződésszerű teljesítésének biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket (letét, engedményezés, stb.) és egyéb biztosítékokat,
j) a vagyoni, személyi és szakmai jellegű feltételek igazolásának módját,
k) a vagyon megterhelésével kapcsolatos tiltást,
l)16 a vagyonkezelési szerződés megszűnésének eseteit, azaz:
la) határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével,
lb) a szerződés felmondásával,
lc) közös megegyezéssel,
ld) a vagyonkezelő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,
le) az adott vagyontárgyra vonatkozóan a vagyontárgy megsemmisülésével,
lf) a szerződésben vagy a vonatkozó jogszabályokban meghatározott egyéb ok vagy feltétel bekövetkezése esetén,
m) felmondási időt.
23. § (1) A vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzés megszervezésével és elvégzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáért az Önkormányzat jegyzője a felelős.
(2) Az ellenőrzés feladata a vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében a nyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének ellenőrzése, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes vagy a tulajdonos érdekeit sértő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.
(3) Az összefoglaló ellenőrzési jelentés az alábbiakat tartalmazza:
a) a tulajdonosi ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása,
b) a tulajdonosi ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok.
(4) Az ellenőrzést szükség szerint a helyszínen vagy adatbekérés útján, elsősorban a tulajdonosi ellenőrzés végrehajtásához szükséges dokumentációk értékelésével és a belső szabályzatokban található leírások, útmutatók, valamint a részletes vizsgálati programban meghatározott ellenőrzési módszerek alkalmazásával kell végrehajtani.
Az intézmények vagyonhasznosítása
24. §17 Önkormányzati vagyonkezelő intézmények:
a) Jászárokszállási Polgármesteri Hivatal,
b) Városgondnokság,
c) Jászárokszállási Városi Óvoda,
d) Petőfi Művelődési Ház,
e) Városi Könyvtár,
f) Gondozási Központ,
g) az e rendelet szerinti vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő.
25. § (1)18 A 24. § a)-f) pontjában meghatározott önkormányzati költségvetési szervek vagyonkezelési joga az alapító okiratukban meghatározott közfeladatuk és alaptevékenységük ellátásához szükséges ingó és ingatlan vagyon kezelése tekintetében ingyenes. E vagyonkezelő szervek kötelesek teljesíteni a vagyontárgy tulajdonosát terhelő közfeladatot, közszolgáltatást és az ezzel járó kötelezettségeket.
(2) Az intézmény a használatába kapott ingatlanokat és ingókat – az alapfeladata sérelme nélkül – bevételei növelésére fordíthatja.
26. §19 (1) A 24. § a)-f) pontjában meghatározott önkormányzati intézmények vezetője az intézmény 500.000,-Ft egyedi értékhatár alatti, feleslegesnek minősített ingó vagyontárgyainak értékesítésére önállóan jogosult.
(2) Az intézmény 500.000 – 5.000.000,-Ft egyedi értékű vagyontárgyainak értékesítéséhez a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság, 5.000.000,-Ft-ot meghaladó egyedi érték esetén pedig a Képviselő-testület előzetes hozzájárulása szükséges.
(3) Az értékesítésből származó bevétel az Önkormányzat érintett intézményeinek költségvetését illeti meg.
27. §20 (1) Az intézmény vezetője az intézmény használatába adott ingó vagyontárgyakat hasznosíthatja, ha a hasznosítás nem zavarja az alapfeladat ellátását.
(2) Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az intézmény használatában lévő ingatlanok karbantartásáról, az elhasználódott ingó vagyontárgyak pótlásáról. Az intézmény köteles a fenti kiadásokat a költségvetési tervezés folyamatában írásos előterjesztésében jelezni.
(3) Az intézmény használatába adott ingatlanok és ingók felújítása az Önkormányzat és az intézmény közös feladata. A felújítás tárgyában a Képviselő-testület dönt az intézmény írásos előterjesztése alapján a költségvetési rendeletben. A Képviselő-testület a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy a saját vagy az intézmény költségvetésében szerepelteti-e a felújítási előirányzatokat.
(4) Az intézményt megillető követelésről az intézmény likviditásának megtartása mellett lemondani kizárólag a Képviselő-testület engedélyével lehet.
(5) A vagyonkezeléssel megbízott szervek vezetői a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében kötelesek számot adni.
A portfólió vagyon
28. § (1) Az Önkormányzat a portfólió vagyon gyarapítására rövid vagy hosszútávú befektetésként értékpapírt és az Nvtv-ben meghatározott feltételekkel részesedést vásárolhat.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt vásárlásokról a Képviselő-testület dönt.
Az önkormányzat követeléseiről való lemondás
29. § (1) Az Önkormányzat követeléseiről – a könyvvizsgáló véleményének kikérése mellett – a Képviselő-testület akkor mondhat le, ha az nem veszélyezteti a költségvetési gazdálkodás likviditását.
(2) A Képviselő-testület – az éves költségvetési rendeletben meghatározott esetekben – a lemondás gyakorlására feljogosíthatja a polgármestert.
Hitelfelvétel és törlesztés, kötvény kibocsátás, beruházás és felújítás, lízing
30. § (1) Az Önkormányzat hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvény kibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az Önkormányzat éves költségvetési rendelete állapítja meg.
(2) 10.000.000,-Ft feletti összegű hitelfelvételről a Képviselő-testület név szerinti szavazással dönt.
(3) Az Önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, és rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről.
(4) Lízingszerződés kötéséről a Képviselő-testület dönthet.
A vagyon értékelése a tulajdonosi jogok gyakorlásakor
31. § (1) A vagyon értékének meghatározásakor az adott vagyonnak az Önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.
(2) A vagyon értékesítésekor és használati, valamint hasznosítási jogának átengedésekor (kivéve a portfólió vagyont) a vagyon piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor.
(3) Apport gazdasági társaságba való bevitelekor a vagyon piaci értékét könyvvizsgáló bevonásával kell megállapítani és a piaci értéken kell a vállalkozásba vinni.
(4) Tagsági jogot megtestesítő értékpapír forgalmi értékét, ha az a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott, úgy a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon; ha a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott, úgy az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi középárfolyam alapján, egyéb társasági részesedés esetén 1 évnél nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.
(5) Átlag értékbecslést lehet alkalmazni mindazokban az esetekben, amikor a tulajdonosi jog gyakorlója az egyes vagyoncsoportokat portfólió vagyonkezelésbe adja.
Értelmező rendelkezések
32. §21 E rendelet alkalmazásában:
a) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: az átváltoztatható kötvény kivételével a kötvény, a váltó, a kincstárjegy, a letéti jegy és minden olyan egyéb értékpapír, amelyben a kibocsátó feltétlen és egyoldalú kötelezettséget vállal arra, hogy az értékpapíron megjelölt összeget, valamint annak esetleges kamatát és egyéb járulékait az értékpapír birtokosa/tulajdonosa részére az értékpapíron megjelölt időpontban megfizeti.
b) Középület: az Önkormányzat és szervei elhelyezésére szolgáló ingatlan.
c) Közművek: a lakossági és üzemi szükségleteket kielégítő, a víz, a gáz, a csatorna és a távfűtés vonalas létesítményei, berendezései, építményei. Így különösen a vízellátást szolgáló vízbázis, a víztorony, a magas víztároló medence és tartozékai, a gerinc- és elosztóvezeték-rendszer tartozékaival együtt, az elválasztó és egyesített szennyvíz csatornázási rendszerek, gyűjtő és főgyűjtő hálózatok a tartozékaival együtt, a szennyvíztisztító berendezések, a zárt, önálló csapadékvíz-hálózat, a hőközpontok, hőfogadó állomások berendezései, a távhővezeték és tartozékai, a gázvezetékek, a körzeti nyomásszabályozó rendszerek.
d) Muzeális emlék: a természet és a társadalom kiemelkedő tárgyú, írásos és egyéb emléke, amely a természet alakulásának és a társadalom fejlődésének pótolhatatlan, jellegzetes bizonyítéka.
e) Muzeális gyűjtemény: a muzeális emlékek védelme tekintetében a muzeális emlékeknek olyan, egy helyen őrzött és kezelt csoportja, amely valamely egységes szempont alapján folytatott gyűjtés útján jött létre.
f) Műemlék: a műemlék, a műemlék jellegű és városképi jelentőségű épület, építmény.
g) Tagsági jogot megtestesítő értékpapír: az olyan értékpapír, melyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg vagy pénzben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba vagy használatba vételét elismerve egyidejűleg arra vállal kötelezettséget, hogy az értékpapír birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít.
h) Üzleti értékelés: e rendelet alkalmazásában az adott gazdasági társaság tőkeszerkezetére, gazdasági-pénzügyi helyzetére, vagyoni viszonyaira, üzleti-piaci pozícióira vonatkozó komplex közgazdasági elemzés.
i) Vagyoni értékű jog: polgári jogi értelemben minden olyan jog, amely pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet.
j) Vagyonkezelő szervek: a rendeletben meghatározott önkormányzati vagyonkezelő szervek és vagyonkezelésre szerződés alapján feljogosított más, nem önkormányzati szervek.
k) Védett természeti terület: a nemzeti park, a tájvédelmi körzet, a természetvédelmi terület és a természeti emlék.
l) Vagyontárgyak: a vagyonelem térben, időben, forgalmazásban elkülöníthető, önálló értékkel és megjelenési formával bíró egyede.
m) Törzsvagyon: az a vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, a közhatalom gyakorlását szolgálja.
n) Forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak az a képessége, hogy polgári jogi jogügylet szabad tárgya lehet.
o) Korlátozott forgalomképesség: a törzsvagyon törvényben vagy e rendeletben meghatározott vagyontárgyainak azon tulajdonsága, mely szerint polgári jogi jogügylet tárgyai csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek betartásával lehetnek.
p) Forgalomképtelenség: törvény vagy e rendeletben meghatározott vagyontárgyak azon tulajdonsága, hogy az ilyen vagyontárgy tulajdonjoga jogügylet útján nem ruházható át, nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet tartozás fedezete és végrehajtás sem vezethető rá.
q) Portfólió: értékpapírból vagy más befektetési eszközből álló együttesen kezelt befektetés-állomány.
Záró rendelkezések
33. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Jászárokszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról szóló 18/2004. (VI.25.) rendelete és az azt módosító 11/2009. (VI.02.) rendelete.
Módosította: 12/2019. (IX.11.) önk. rendelet 1.§-a. Hatályos: 2019. szeptember 12. napjától.
Módosította: 12/2019. (IX.11.) önk. rendelet 2.§-a. Hatályos: 2019. szeptember 12. napjától.
Módosította: 12/2019. (IX.11.) önk. rendelet 3.§-a. Hatályos: 2019. szeptember 12. napjától.
Hatályon kívül helyezte: 4/2013. (II.15.) önk. rendelet 5.§ (2) bekezdése. Hatálytalan: 2013. február 16. napjától.
Módosította: 4/2013. (II.15.) önk. rendelet 1.§-a. Hatályos: 2013. február 16. napjától.
Hatályon kívül helyezte: 5/2020. (III.27.) önk. rendelet 2.§ (2) bekezdése. Hatálytalan: 2020. április 01. napjától.
Hatályon kívül helyezte: 5/2020. (III.27.) önk. rendelet 2.§ (2) bekezdése. Hatálytalan: 2020. április 01. napjától.
Hatályon kívül helyezte: 5/2020. (III.27.) önk. rendelet 2.§ (2) bekezdése. Hatálytalan: 2020. április 01. napjától.
Módosította: 8/2016. (III.23.) önk. rendelet 2.§-a. Hatályos: 2016. március 23. napján 15:00 órától.
Módosította: 12/2019. (IX.11.) önk. rendelet 4.§-a. Hatályos: 2019. szeptember 12. napjától.
Módosította: 8/2016. (III.23.) önk. rendelet 3.§-a. Hatályos: 2016. március 23. napján 15:00 órától.
Módosította: 8/2016. (III.23.) önk. rendelet 4.§-a. Hatályos: 2016. március 23. napján 15:00 órától.
Módosította: 5/2020. (III.27.) önk. rendelet 1.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2020. április 01. napjától.
Hatályon kívül helyezte: 5/2020. (III.27.) önk. rendelet 2.§ (2) bekezdése. Hatálytalan: 2020. április 01. napjától.
Módosította: 5/2020. (III.27.) önk. rendelet 1.§ (2) bekezdése. Hatályos: 2020. április 01. napjától.
Módosította: 8/2016. (III.23.) önk. rendelet 5.§-a. Hatályos: 2016. március 23. napján 15:00 órától.
Módosította: 39/2013. (XI.22.) önk. rendelet 2.§-a. Hatályos: 2013. november 23. napjától.
Módosította: 39/2013. (XI.22.) önk. rendelet 3.§-a. Hatályos: 2013. november 23. napjától.
Módosította: 8/2016. (III.23.) önk. rendelet 6.§-a. Hatályos: 2016. március 23. napján 15:00 órától.
Módosította: 8/2016. (III.23.) önk. rendelet 7.§-a. Hatályos: 2016. március 23. napján 15:00 órától.
Módosította: 8/2016. (III.23.) önk. rendelet 8.§-a. Hatályos: 2016. március 23. napján 15:00 órától.