Jászjákóhalma Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2021. (II.26.) önkormányzati rendelete
Jászjákóhalma Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 01. 01- 2023. 09. 12JÁSZJÁKÓHALMA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 1/2021(II.26.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
Jászjákóhalma Község Önkormányzata
Képviselő-testületének
1/2021. (II.26) önkormányzati rendelete
Jászjákóhalma Község Önkormányzata Képviselő-testületének
Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Általános rendelkezések
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Jászjákóhalma Községi Önkormányzat
(2) Az Önkormányzat székhelye: 5121 Jászjákóhalma, Fő út 27.
(3) Az Önkormányzat illetékességi területe: Jászjákóhalma község közigazgatási területe
(4) A képviselő-testületnek a polgármesterrel együtt 7 tagja van. A polgármester és az alpolgármester nevét, a képviselők névsorát az 1. számú függelék tartalmazza.
(5) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.jaszjakohalma.hu
2. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
(2) A települési önkormányzat feladatára, hatáskörére vonatkozóan a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezései az irányadóak.
A képviselő-testület működése
1. A képviselő-testület munkaterve
3. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik (a továbbiakban: munkaterv). A munkaterv tervezetét a polgármester állítja össze és a decemberi testületi ülésre terjeszti a képviselő-testület elé.
(2) A munkaterv tartalmazza:
a) a testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit,
b) a napirendi pontok előadóit,
c) a napirend előterjesztésében közreműködő szerveket,
d) a napirend előkészítésének határidejét.
(3) A munkatervet meg kell küldeni a
a) képviselőknek
b) nem képviselő bizottsági tagoknak
c) a munkatervben érintett előadóknak.
(4) A képviselő-testület évente legalább hat alkalommal, indokolt esetben szükség szerint tartja üléseit.
2. A képviselő-testületi ülés összehívása
4. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze.
(2) A rendes ülésre szóló meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket, amennyiben azok a meghívó kiküldésekor rendelkezésre állnak.
(3) A meghívót lehetőség szerint úgy kell kiküldeni, hogy azt az érintettek öt nappal az ülés időpontja előtt kézhez kapják.
(4) A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, a javasolt napirendi pontokat és előterjesztőik nevét. A meghívót a polgármester írja alá.
(5) A tárgyalásra kerülő napirendi pontok anyagait írásban vagy szóban lehet előterjeszteni. Sürgős esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(6) Indokolt esetben a polgármester a képviselő-testületet soron kívüli ülésre is összehívhatja. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető és az írásbeliségtől is el lehet tekinteni.
(7) A képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot hirdetmény útján értesíteni kell a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel és az önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelenítéssel.
(8) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze.
3. A képviselő-testület ülése
5. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülést a korelnök vezeti.
(2) A képviselő-testületi ülést fő szabályként az önkormányzat székhelyére kell összehívni. Ha a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, az ülés a székhelyén kívül más helyszínre is összehívható.
(3) Az ülésvezető
a) megállapítja a képviselő-testület határozatképességét,
b) megnyitja az ülést,
c) előterjeszti a napirendi javaslatot,
d) napirendi pontonként vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
e) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, rendelettervezeteket,
f) biztosítja a képviselők kérdezési és bejelentési jogának gyakorlását,
g) figyelmeztetheti a hozzászólót a tárgyra térésre, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától,
h) az ülést berekeszti.
(4) A képviselő-testület a napirend tárgyalása előtt a polgármester előterjesztése alapján alakszerű határozat nélkül dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról.
(5) A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatást a képviselő-testületvita nélkül tudomásul veszi vagy észrevételt tehet.
6. § (1) Az ülés rendjének fenntartása az ülésvezető feladata. Az ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében az ülésvezető a következő intézkedéseket teheti, illetve köteles megtenni:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki a hozzászólásra kapott időintervallumot túllépte, vagy akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
b) rendreutasítja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
c) figyelmezteti azt az ülésen, közmeghallgatáson jelenlévő választópolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja,
d) az ülés elhagyására kötelezheti azt a választópolgárt, aki a tanácskozás rendjét ismételten megzavarja.
(2) Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
7. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselőknek és a tanácskozási joggal megjelenteknek van hozzászólási joga.
(2) A képviselő-testület ülésén az önkormányzat illetékességi területén székhellyel működő társadalmi szervezetek a tevékenységüket érintő kérdésekben tanácskozási joggal vesznek részt.
(3) Közmeghallgatás alkalmával a választópolgárok kérdezési és hozzászólási joga nem korlátozható.
(4) A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A hozzászólás időtartama négy perc. Ugyanazon napirend esetén két alkalommal van lehetőség hozzászólásra, az ismételt hozzászólás időtartama a kettő percet nem haladhatja meg.
(5) A jegyző legkésőbb a vita lezárását követően köteles jelezni a képviselő-testületnek, ha a meghozni kívánt határozatot vagy a megalkotni kívánt rendeletet jogszabálysértőnek tartja. A jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
8. § (1) A képviselő-testület tagjai döntéseit nyílt szavazással hozza olyan módon, hogy szavazatukat kézfelnyújtással adják le.
(2) A képviselő-testület bármely képviselő indítványára név szerint szavaz. A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a polgármester felolvassa a képviselők nevét, és a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor „igen”-nel, nem”-mel szavaznak, vagy tartózkodnak.
(3) Bármilyen módon történik a döntéshozatal, a szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg és ismerteti a döntést.
9. § (1) A titkos szavazásra vonatkozó szabályok esetében az Mötv. vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
(2) A titkos szavazást a képviselő-testület bármely tagja indítványozhatja, melynek elrendeléséről egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) A titkos szavazáshoz a képviselő-testület tagjai közül a polgármester javaslatára 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ.
(4) A titkos szavazás szavazólapon, a szavazatszámláló bizottság tagjainak jelenlétében történik, külön helyiségben.
(5) A titkos szavazás szavazólapján fel kell tüntetni a határozati javaslatot, továbbá az „igen” a „nem” és a „tartózkodom” feliratot. A szavazás a feliratok valamelyikének aláhúzásával történik. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen egyik felirat sincs aláhúzva, vagy amelyiken kettő vagy annál több felirat van aláhúzva.
(6) A képviselő a szavazólapot urnában helyezi el.
(7) A szavazást követően a szavazatszámláló bizottság megállapítja a szavazás eredményét, és tájékoztatja arról a polgármestert. A polgármester kihirdeti a szavazás eredményét.
(8) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének mellékletét képezi. A jegyzőkönyv tartalmazza a szavazás:
a) helyét, idejét,
b) során felmerült körülményeket,
c) eredményét,
d) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, tisztségét.
10. §
Interpelláció
11. § (1) A napirendi pontok megtárgyalása után a képviselők bejelentést tehetnek, kérdést intézhetnek a polgármesterhez, a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz.
(2) A képviselő köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni, képviselői minőségéhez, közéleti tevékenységéhez méltó magatartást tanúsítani.
(3) A képviselő távollétét - indokaival együtt - az ülés megkezdése előtt köteles bejelenteni a polgármesternek vagy a jegyzőnek.
4. A képviselő-testület döntései
12. § (1) A képviselő-testület határozatot hoz és rendeletet alkot.
(2) A határozat tartalmazza a képviselő-testület döntését, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
(3) A határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos, növekvő sorszámmal és évszámmal kell ellátni.
(4) Önkormányzati rendelet alkotását, módosítását kezdeményezhet a polgármester, a képviselők, a bizottságok és a jegyző.
(5) Az önkormányzati rendeletek előkészítése a jegyző feladata.
(6) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos, növekvő sorszámozással és évszámmal kell ellátni, zárójelben feltüntetve a kihirdetés időpontját.
(7) Az önkormányzati rendeleteket az Önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni, továbbá közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján.
(6) A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
(7) Amennyiben a képviselő valamely ügyben elmulasztja személyes érintettségének bejelentését a képviselő-testület az önkormányzati képviselő tiszteletdíját 30 %-al csökkenti arra a hónapra vonatkozóan, és az ügyben korábban meghozott határozatát hatályon kívül helyezi, és az ügyet újra tárgyalja.
5. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
13. § (1) A képviselő-testület üléséről 2 eredeti példányban jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza az Mötv. 52. §-ban meghatározott tartalmi elemeket.
(2) A tárgyalt napirendeknél a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja külön kérésére a jegyzőkönyvvezető köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvben rögzíteni.
(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az írásos előterjesztések egy példányát és a jelenléti ívet.
(4) A nyilvános ülésről szóló jegyzőkönyvet ügyfélfogadási időben a polgármesteri hivatalban bárki megtekintheti. A jegyző a jegyzőkönyv egy példányát közzéteszi az önkormányzat honlapján.
(5) A zárt ülés jegyzőkönyvét és mellékleteit a nyílt ülés jegyzőkönyvétől elkülönítetten kell tárolni és megőrizni.
6. Közmeghallgatás és lakossági fórum
14. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal, a munkatervében meghatározottak szerint közmeghallgatást tart, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról és napirendjeiről az önkormányzat hirdetőtáblájára a közmeghallgatás időpontját megelőzően legalább 5 nappal, kifüggesztett írásos hirdetmény útján kell értesíteni a lakosságot.
(3) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő, a jegyző és a jegyző által meghívott hivatali dolgozók.
(4) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelnyújtással jelzik hozzászólási szándékukat. A hozzászólás szabályai megegyeznek a képviselő-testületi ülés rendjéről szóló szabályokkal.
(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek tartalmi elemei megegyeznek a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elemeivel.
15. § (1) Lakossági fórum tartható a település életére, fejlődésére jelentős hatással bíró döntésekkel kapcsolatban.
(2) A lakossági fórumot a polgármester vezeti.
7. A Képviselő-testület bizottságai
16. § (1) A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre. Ideiglenes bizottságot meghatározott időre vagy feladat elvégzésére alakíthat.
(2) A képviselő-testület állandó bizottságai:
a) a Pénzügyi Bizottság, melynek létszáma 5 fő,
b) a Szociális-Kulturális Bizottság, melynek létszáma 5 fő
(2) A bizottságok tagjainak névsorát a 2. számú függelék tartalmazza.
17. § (1) A Pénzügyi Bizottság
a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit,
b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,
c) vizsgálja az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését,
d) közreműködik az önkormányzat gazdasági programja és költségvetése kidolgozásában,
e) véleményt nyilvánít a helyi adók bevezetéséről, mértékéről eltörléséről,
f) figyelemmel kíséri az önkormányzati intézmények pénzügyi tevékenységét,
g) nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester, a képviselők, valamint hozzátartozóik vagyonnyilatkozatait.
(2) A vagyonnyilatkozatokat egy példányban, személyenként külön-külön kell benyújtani zárt borítékban a Pénzügyi Bizottság elnöke részére. A Bizottság elnöke a leadott vagyonnyilatkozatokról nyilvántartást vezet. A vagyonnyilatkozat őrzésének technikai feltételeit a jegyző biztosítja.
(3) A polgármester illetve a képviselők vagyonnyilatkozata ügyfélfogadási időben az önkormányzati Hivatal hivatali helyiségében tekinthető meg.
(4) A betekintési szándékot írásban a polgármesterhez kell bejelenteni, aki ezt haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül továbbítja a Pénzügyi Bizottság elnökéhez. A Bizottság elnöke a betekintőt három munkanapon belül írásban értesíti a vagyonnyilatkozat megtekintésének időpontjáról. Az értesítést úgy kell kézbesíteni, hogy azt a betekintő a betekintés időpontja előtt legalább nyolc nappal megkapja.
18. § (1) A Szociális-Kulturális Bizottság
a) figyelemmel kíséri az óvodai, az alapfokú oktatási és napköziotthon, illetve gyermekélelmezési ellátást, a szociális helyzetükből eredően rászorult személyek, családok pénzbeli és természetbeni ellátását.
b) segíti és támogatja a rendszeres és alkotó művelődési közösségeket, klubokat. Kiemelt figyelemmel kíséri a helytörténeti gyűjtemény sorsát.
(2) Javaslatot tesz
a) az önkormányzati óvoda és általános iskola működésével kapcsolatos kérdésekben.
b) a helyi sportfeladatokra, előkészíti a sportfejlesztési célkitűzéseket,
c) a testnevelés, a diáksport, a szabadidő sport, a verseny- és élsport, az utánpótlás nevelése, a természetjárás, valamint a turizmus fejlesztésének támogatására.
(3) Ellenőrzi és vizsgálja:
a) az ifjúság életkörülményeit, különösen az egészségügyi, oktatási, pályaválasztási és lakáshoz juttatás feltételeit.
b) a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos kérdéseket, megoldásukra javaslatot dolgoz ki.
(4) A bizottság állásfoglalásával terjeszthető a képviselő-testület elé:
a) intézmény létesítésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával összefüggő javaslatok,
b) az önkormányzat oktatási, kulturális, közművelődési intézményei vezetőinek kinevezésére vonatkozó személyi javaslatok.
(5) Véleményezi
a) a szociálpolitikai feladatokra fordítandó pénzügyi fedezet megállapítását,
b) szociális, illetve egészségügyi intézmény létesítését, megszüntetését, működési körének módosítását, feladatának megváltoztatását, átszervezését,
c) a szociális, illetve egészségügyi intézmény vezetőjére vonatkozó javaslatot.
19. § (1) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti le.
(2) A bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 57. § - 61. § -ban foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A bizottság tagja a jegyzőtől a bizottság feladatkörébe tartozó ügyben információt és tájékoztatást kérhet.
8. A polgármester, az alpolgármester és a jegyző
20. § (1) A polgármester tisztségét főállásban az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
(2) A polgármester feladatait az Mötv. 67. §-a határozza meg.
(3) A jegyző feladatait az Mötv. 81. §-a határozza meg.
(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselő látja el a polgármester megbízása alapján.
9. A Polgármesteri Hivatal
21. § (1) A polgármesteri hivatal hivatalos elnevezése: Jászjákóhalmai Polgármesteri Hivatal.
(2) A Polgármesteri Hivatal ügyrendjét a 2. számú melléklet tartalmazza.
10. A képviselő-testület átruházott hatáskörei
22. §1 A polgármester gyakorolja a Képviselő-testület által átruházott hatásköröket. Ennek keretében:
a) kiadja a közterület-használati engedélyeket és a közterület-használattal összefüggő tulajdonosi hozzájárulásokat,
b) az Önkormányzat tulajdonában álló közterület filmforgatás céljából történő igénybevétele esetén gyakorolja a mozgóképről szóló törvényben meghatározott képviselő-testületi hatásköröket - kivéve a rendeletalkotást - , melynek keretében jogosult a hatósági szerződés jóváhagyására vagy a jóváhagyás megtagadására, az esetleges egyeztetések lefolytatására,
c) dönt a temetési költségekre tekintettel igényelt rendkívüli települési támogatás odaítéléséről, valamint engedélyezi a köztemetést,
d) dönt az iskolakezdési támogatás iránti kérelmekről,
e) dönt az idősek karácsonyi támogatása iránti kérelmekről,
f) indokolt esetben a Szociális-Kulturális Bizottság két ülése közötti időszakban rendkívüli települési támogatást állapíthat meg. Döntéséről a bizottságot a soron következő ülésén tájékoztatnia kell.
11. Az önkormányzat kormányzati funkciói
23. § (1) Az önkormányzat kormányzati funkcióit a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza (a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013. (XII. 29.) NGM rendeletben meghatározottak szerint).
16. A képviselő-testület gazdasági programja
24. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a Képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
17. Nemzetiségi Önkormányzat
25. § (1) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (2) bekezdése szerint együttműködési megállapodást köt Jászjákóhalma Község Önkormányzata és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat.
18. Záró rendelkezések
26. § (1) A rendelet mellékletei:
1. számú melléklet: Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása
2. számú melléklet: A Polgármesteri Hivatal ügyrendje
(2) A rendelet függelékei:
1. számú függelék: A települési képviselők névsora
2. számú függelék: A bizottságok tagjainak névsora
(1) A rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A kihirdetés napján hatályát veszti Jászjákóhalma Község Képviselő-testületének 8/2019. (V.22.) önkormányzati rendelete.
1. függelék
A 22. § a Jászjákóhalma Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 14.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 22. § a Jászjákóhalma Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 14.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Jászjákóhalma Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Jászjákóhalma Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 14.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Jászjákóhalma Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (XII. 14.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.