Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § A rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elősegítik az állampolgárok, gazdák, gazdálkodó szervezetek növények telepítésére vonatkozó helyi előírásainak betartását oly módon, hogy a várható lombkorona és gyökérzet figyelembevételével elkerülhetőek legyenek a későbbi jogviták a szomszédok között.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Cibakháza belterületére és külterületén elhelyezkedő zárt kertekre a növényültetést, telepítést vagy kivágást végző természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre.

(2) E rendelet előírásait kell alkalmazni jogszabály által nem szabályozott kérdésekben, szőlő, bokor, sövény, gyümölcs és egyéb fa ültetése, telepítése, gondozása és kivágása esetében.

(3) E rendelet hatály nem terjed ki az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényben és végrehajtási rendeleteiben szabályozott erdőkre, fatelepítésekre.

Az ültetésre, telepítésre vonatkozó szabályok

3. § (1) A lágy és fás szárú növények legkisebb ültetési (telepítési) távolsága az ingatlan-nyilvántartás szerinti telekhatártól, illetve épület határától:

1. Virág és egyéb lágy szárú növény: 0,75 m,
2. Szőlő, valamint 3,00 méternél magasabbra nem növő sövény, bokor, díszcserje, gyümölcs és egyéb díszfa: 2,00 m,
3. Cseresznye, fűz, akác, fenyő: 5,00 m,
4. Dió-, és gesztenyefa: 7,00 m.

Közterületen történő telepítés

4. § (1) Közterületen cserjét, fát telepíteni csak engedéllyel lehet. Az engedélyt kérelemre a jegyző adja ki.

(2) A közterületen elültetett növények gondozásáról az érintett tulajdonos köteles gondoskodni.

(3) Közterületen elsősorban őshonos magyar fajtájú (nem tájidegen és nem allergén) fák ültethetőek.

(4) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság közterületen:

1. gázvezetéktől 2,00 méter,
2. egyéb vezetéktől, csapadékvíz elvezető ároktól 1,00 méter,
3. kiskoronás fa telekhatártól, épülettől minimum 2,00 méterre,
4. középkoronájú fa telekhatártól, épülettől minimum 2,50 méterre, kapubehajtótól minimum 1,00 méterre,
5. nagykoronájú fa telekhatártól és épülettől minimum 3,00 méterre,
   

(5) Légvezeték övezetében az ültetésre vagy telepítésre az áramszolgáltató, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013 (I.22.) NGM rendelet 10.§ (1) bekezdés f) - g) pontjában és a 13. § (2) bekezdés j) pontjában foglaltak az irányadók

(6) Közlekedésbiztonsági okok miatt a beláthatóságot biztosítani kell.

Meglévő cserje, bokor, fa kezelése, gondozása

5. § A telek tulajdonosának kötelessége a növényzet ápolása, gondozása, valamint a szomszéd telekre átnyúló ágak levágása.

A fa kivágása és pótlása, és egyéb szabályok

6. § (1) Közterületen fa kivágása a jegyző engedélyével végezhető a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet előírásainak betartásával. Élet-, egészség- vagy vagyonvédelmi okokból tervezett fakivágás esetén a kivágást legalább 15 nappal megelőzően az 1. számú mellékletben található nyomtatványon kell kérelmezni.

(2) Közterületen a fás szárú növények az élet-, egészség- vagy vagyonvédelmi okokból történt kivágása esetén a kivágás tényét az azonnali intézkedést követő 3 napon belül az 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a jegyzőhöz.

(3) Amennyiben a tulajdonos az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető fa kivágásáról, illetve eltávolításáról határidőn belül nem gondoskodik, a jegyző intézkedhet a szükséges munkák – a tulajdonos költségén történő – elrendelésére.

(4) A jegyző a fa tulajdonosát kérelemre, vagy hivatalból e rendeletben meghatározott kötelezettségének teljesítésére felszólíthatja, kötelezheti.

(5) A jegyző a kivágást pótlási kötelezettséghez kötheti, továbbá megtilthatja a fa kivágását, ha annak további fenntartása indokolt.

(6) Pótlási kötelezettség esetén elő kell írni a fa pótlását, a darabszám és fafaj, fajta és változat megjelölésével. A pótlási kötelezettség a tulajdonost, illetőleg azt terheli, akinek az érdekében a fakivágás megtörtént az alábbiak szerint:

1. a kivágott/kivágandó fa 1 m magasságban, cm-ben mért törzsátmérőjének 50%-a,
2. a pótlás minimális törzsátmérője 1m magasságban 4cm, faiskolázott, tájra jellemző fa,
3. élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető, életképtelen vagy kiszáradt fa helyett 1 db,
4. jogellenesen kivágott fa 1 m magasságban mért törzsátmérője és darabszáma utólag nem állapítható meg, akkor azt 25 cm átmérővel és következtetett darabszámmal kell figyelembe venni,
5. ha a kivágandó fa 1 m magasságban mért törzsátmérője nem éri el a 10 cm-t, pótlási kötelezettség nélkül kivágható,
6. A pótlási kötelezettség nem tekinthető teljesítettnek, ha a pótlás az ültetést követő vegetációs időszakban nem hajt ki. Ebben az esetben a pótlást meg kell ismételni.
   

(7) Ha a kivágott fa helyének közvetlen környezetében a telepítés nem lehetséges, a hozzájárulásban elő kell írni a telepítés helyét is. Amennyiben ilyen ingatlan nem jelölhető ki, a pótlást pénzben kell megváltani.

(8) A fák kivágása – a (9) bekezdésében foglaltak kivételével – csak a fa betegsége, kiöregedése, balesetveszély, illetve élet-, egészség- vagy vagyonbiztonság fenntartása esetén engedélyezhető.

(9) Létesítmények elhelyezésével kapcsolatban – kivételesen indokolt esetben – egészséges fa kivágására is adható engedély, ha annak áttelepítése károsodás nélkül nem lehetséges.

(10) Sövényhosszítás esetén a nyírást rendszeresen el kell végezni.

(11) A kerítés megóvása érdekében az oldalhatárra épített épület esetén, a kerítés mellé telepített növények vágását úgy kell elvégezni, hogy azok a kerítéshez és az épülethez ne érjenek hozzá.

(12) Tilos árasztással locsolni a szomszédos épület magasságában lévő olyan növényeket, melyek a telekhatártól számított 2 méteren belül vannak.

Értelmező rendelkezések

7. § (1) gyümölcsös: az a földterület, amelyen a termesztett főnövény valamely gyümölcsfa vagy gyümölcstermő bokor. Gyümölcsös a legalább két gyümölcsfasorból álló pászta, valamint a gyümölcsfa-iskolai termelést szolgáló alany, szemzőhajtás, oltóvessző és magtermő ültetvény is.

(2) gyümölcsfa: az alma-, körte-, birs-, naspolya-, cseresznye-, meggy-, szilva-, kajszi-, őszibarack-, mandula-, dió és gesztenyefa. Gyümölcstermőbokor a mogyoró-, füge-, köszméte-, ribiszke-, ribiszkeköszméte, málna-, málna-szeder, bodza, feketeberkenye-, homoktövis-, áfonya- és kiwibokor, illetőleg oltvány.

Záró rendelkezések

8. § (1) Ez a rendelet 2018. május 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépését megelőzően telepített növények esetében, amennyiben eltér e rendeletben meghatározottaktól, annak tulajdonosa – a természet lehetőségei szerint – köteles úgy gondozni, illetve nyírni, hogy az a rendeletben foglaltaknak megfeleljen, illetve a szomszédokat, érintetteket szükségtelenül ne zavarja, más tulajdonában kárt ne okozzon.