Cibakháza Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2018.(XI.22.) önkormányzati rendelete

a közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról

Hatályos: 2019. 01. 01

Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében a következőket rendeli el:


  1. fejezet

Általános rendelkezések


  1. A rendelet célja és hatálya


  1. § (1) Azoknak a helyi szabályoknak az összessége, amelyek a helyi adottságok, a lakossági igények, a műemlékvédelmi, a településrendezési, közlekedés biztonsági szempontok figyelembevételével meghatározza a közterületek eredeti funkciójától eltérő használatát.
  1. Megállapítja a közterület-használati díj mértékét, fizetésének módját.
  1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Cibakháza Nagyközség közigazgatási területén belül az ingatlan nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészletekre.
    1. Rendelkezései minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre vonatkoznak, akik állandó, vagy ideiglenes jelleggel a nagyközség területén tartózkodnak és tevékenykednek.
    2. A rendelet hatálya nem terjed ki:
  1. Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat (a továbbiakban Önkormányzat) általi közterületek igénybevételére,
  2. a képviselő-testület által jóváhagyott rendezvénytervben szereplő az önkormányzat vagy az általa fenntartott költségvetési szerv által szervezett közterületi rendezvényekre,
  3. fás szárú növény közterületre történő ültetésére, közterületen álló fa kivágására,
  4. a gyülekezési jogról és a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó közterületi rendezvényekre,
  5. emlékmű és művészeti alkotás közterületen való elhelyezésére,
  6. közterületen folytatott hirdetési tevékenységre,
  7. az Önkormányzat vagy a részvételével működő önkormányzati társulás által megrendelt építési tevékenység közterületen való folytatására,
  8. a szelektív hulladékgyűjtő edények kihelyezésére,
  9. a rendszeres hulladékszállítás, illetve lomtalanítás keretében a közterületre kihelyezett konténerek és lomhulladékok 24 órát meg nem haladó időtartamú tárolásához.


  1. Értelmező rendelkezések


  1. § E rendelet alkalmazásában:
  1. közterület: az épített környezet kialakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti közterület, beleértve a közparkot és a helyi közutat is; 
  2. a közterület rendeltetése: az Étv. 54. § (4) bekezdésében felsoroltak; 
  3. közérdekű tevékenység: a helyi közösség egészének vagy nagyobb csoportjának érdekét vagy olyan egyéni vagy kisebb csoporthoz fűződő érdeket szolgáló tevékenység, amely nem elsősorban jövedelemszerző vagy vagyongyarapító jellegű, hanem az általános társadalmi értékítélet szerint a köz érdeke. Közérdek különösen a humanitárius célokat szolgáló, a közbiztonság fenntartásához, tudományos, oktató-nevelő, közművelődési, sport vagy művészeti tevékenységhez, a környezet vagy közegészség megóvásához vagy vallásgyakorláshoz fűződő érdek.
  4. köztárgy: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének 56. pontjában foglaltak, az emlékmű kivételével;
  5. építmény: az Étv. 2. § 8. pontjában foglaltak; 
  6. műtárgy: az Étv. 2. § 15. pontjában foglaltak; 
  7. kiállítás: művészeti alkotások, termékek és árucikkek bemutatása;
  8. mozgóbolt: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 17. pontjában foglaltak;
  9. rendezvény: szervezett kulturális, szakmai, sport, társadalmi, tudományos vagy egyéb műsoros program;
  10. üzemképtelen jármű: érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel rendelkező, de nyilvánvalóan mozgásképtelen, közúti közlekedésre alkalmatlan jármű. (pl.: futómű hiányos, motorhiányos, hosszabb ideje elhagyottan álló stb.) Ilyen járműnek minősül a baleset folytán megsérült és elhagyott jármű is.
  11. vendéglátó terasz: közterületen kialakított vagy a vendéglátás céljára a közterületen elhatárolt, kereskedelmi egységhez kapcsolódó szabadtéri vendégtér, amelynek része a hozzá kapcsolódó napernyő, árnyékolástechnika. A tartós használatú terasz állandó jelleggel a közterületen áll, az idényjellegű terasz 240 napot meg nem haladó időtartamra létesített, használatot követően elbontott, ideiglenes szabadtéri vendégtér.
  12. kereskedelmi célú pavilon és fülke: árusításra alkalmas ideiglenes építmény;
  13. konténer: időleges tárolásra alkalmas gyűjtőedény;


II. Fejezet

A közterület használata


  1. Általános szabályok


4. § (1) Az önkormányzati tulajdonú közterületet azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően – állaguk sérelme nélkül és az általános magatartás szabályok betartásával – bárki ingyenesen szabadon használhatja.

(2) A tartós egyéni igénybevétel szabályozott keretek között történik, és a kizárólagos jogosultság gyakorlása fizetési kötelezettséggel jár.

(2) Közterületet a rendeltetésétől eltérően használni közterület-használati engedély (a továbbiakban: engedély) birtokában, használati díj megfizetése mellett lehet.

(3) A közterület használata kizárólag határozott időre és legfeljebb egy évre engedélyezhető. Az engedély érvényességi ideje a lejárat előtt benyújtott kérelemre meghosszabbítható, feltéve, hogy az engedély kiadásának e rendeletben támasztott feltételei a meghosszabbításra irányuló kérelem benyújtásakor fennállnak.

(5) A közterület-használati engedélyhez kötött tevékenységek díjtétel kiszabása melletti eseteit a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(6) Nincs szükség engedélyre: 

a) a telek homlokvonalára kiépített épület esetében a közterületre benyúló utólagos hőszigeteléshez és homlokzatburkoláshoz,

b) közművek azonnali hibaelhárításához szükséges munkák elvégzéséhez,

c) élet- és balesetveszély-elhárítási munkák végzéséhez,

d) minden egyéb esetben, amennyiben a késedelem életveszéllyel vagy elháríthatatlan kárral járna (veszélyhelyzet).

(7) Nem adható engedély 

a) közlekedés biztonságát zavaró (utak és útkereszteződések, csomópontok beláthatóságát akadályozó, közúti jelzőtáblákat takaró) berendezésekre és anyagok elhelyezésére,

b) bármely jármű értékesítési célú közterületi tárolására,

g) zajos, füsttel, korommal, gőzzel járó, sugárzó, tűz- vagy robbanásveszélyes, illetve a környezet nyugalmát zavaró tevékenységhez,

h) buszmegállóba, és olyan területre, ahol a tevékenység a közlekedés biztonságát veszélyeztet,

i) közúton vagy más, közterületen üzemképtelen, vagy üzemen kívüli meghibásodott jármű tárolásához. 


  1. Eljárási szabályok


  1. § (1) Az e rendelet hatálya alá eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban Ákr.) rendelkezései szerint kell eljárni.

(2) A képviselő-testület a közterület használatával kapcsolatos hatósági hatáskörök gyakorlásával a polgármestert ruházza fel. A polgármester döntése ellen a Képviselő-testülethez címzett, de a Cibakházi Közös Önkormányzati Hivatalhoz benyújtandó, illetékmentes fellebbezéssel lehet élni. 

(3) Az engedély kérelem alapján kerül megadásra. 

(4) A kérelmet a szükséges mellékletekkel együtt a Cibakházi Közös Önkormányzati Hivatalhoz a közterület tervezett használatát megelőző legfeljebb kilencven nappal, de legalább nyolc nappal előtte kell benyújtani. 

(5) A közterület-használati díjat az önkormányzat költségvetési számlájára készpénzben, átutalással vagy készpénz átutalási megbízáson a használat megkezdéséig kell befizetni.

(6) Ha a közterület igénybevétele építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék elhelyezésére szükséges, a közterület-használatot a kivitelezést megrendelő ingatlan tulajdonosnak a kivitelező vállalkozó megjelölésével, vagy a kivitelezőnek kell kérnie. A közterület igénybevételének befejezése után az eredeti állapot helyreállításáért az engedélyes és a kivitelező egyetemlegesen felelős.

(7) Közterületen megtartani kívánt kiállítás és rendezvény esetében a közterület használatára irányuló bejelentést vagy az engedély kiadása iránti kérelmet a rendezvény szervezőjének kell benyújtania.

(8) Amennyiben ugyanazt a közterületet egy időben, többen kívánják használatba venni, a használati engedélyt annak az ügyfélnek kell kiadni, aki a kérelmét előbb nyújtotta be. Ha a beérkezés sorrendje alapján a jogosult nem állapítható meg, a használati engedélyt annak kell kiadni, aki – a használat időtartamára, és a használni kívánt terület nagyságára figyelemmel – a legmagasabb használati díjat fizeti. 

6. § (1) A rendeletben foglalt előírások betartását a közterület-felügyelő ellenőrzi. Az ellenőrzést a közterület-használatára vagy igénybevételére jogosult köteles tűrni, és a közterület használatára, igénybevételre való jogosultságot igazoló okiratot folyamatosan a helyszínen tartva bemutatni.


  1. Az engedély iránti kérelem


  1. § (1) Közterület használati engedély iránti kérelmet a rendelet 1. mellékletét képező formanyomtatványon írásban lehet benyújtani a Cibakházi Közös Önkormányzati Hivatalhoz személyesen, postai-, vagy elektronikus úton a közterület-használat céljának és időtartamának megjelölésével. A formanyomtatvány átvehető a Cibakházi Közös Önkormányzati Hivatalban, továbbá letölthető a www.cibakhaza.hu oldalról.
    1. A közterület-használati engedély nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb hatósági, szakhatósági engedélyek beszerzését.


  1. Közterület használat engedélyezése, a közterület igénybevétele


  1. § (1) Közterület használati engedélyt kell beszerezni:
  1. a közterületre 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, kirakat-szekrény, üzlet védőtetője, hirdető berendezés cég, és címtábla, reklámfelirat elhelyezésére;
  2. árusító fülke, pavilon ideiglenes elhelyezésére;
  3. a köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezésére;
  4. szobor, emlékmű, köztéri műalkotás vagy jelkép és köztárgyak elhelyezésére;
  5. önálló hirdető berendezések, figyelmeztető- és tájékoztató táblák elhelyezésére;
  6. építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, elhelyezésére;
  7. mozgóbolti árusításra;
  8. kiállítás, alkalmi vásár, valamint cirkusz és mutatványos tevékenység céljára;
  9. vendéglátó ipari előkert, kitelepülés céljára, üzleti szállítás, illetve rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, árukirakodásra,

(2) Nem adható közterület használati engedély:

  1. műemlékileg vagy egyéb szempontból védett területen;
  2. tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására;
  3. az eseti rendezvények és kitelepülések kivételével szeszesital árusításra;
  4. szexuális áruk forgalmazására;
  5. teher- és áruszállításra szolgáló gépjárműre, mezőgazdasági vontató, vontató munkagép, pótkocsi, 12 főnél nagyobb befogadóképességű autóbusz közúton, közterületen való tárolására, kivéve a táblával kijelölt közterületeket;
  6. a lakosság nyugalmát vagy közerkölcsöt sértő tevékenység végzésére;
  7. tüzelő, salak, építési törmelék és takarmány közterületen történő tárolásához.


  1. Az engedély tartalma


  1. § (1) Az engedélynek (határozatnak) tartalmaznia kell:
  1. az engedélyes nevét, lakóhelyének (székhelyének) címét, adóazonosító (adó-) számát,
  2. a közterület igénybevételének célját és időtartamát, vagy azt, hogy a közterület-használata milyen feltételek bekövetkezéséig tart,
  3. a közterület-igénybevétel helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,
  4. a kiadott engedély át nem ruházhatóságát,
  5. az engedély megszüntetése, vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,
  6. közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetén a díj összegét, fizetésének módját, a díjfizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit,
  7. az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatban ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset- és egészségvédelmi szabályokban előírt módon történhet,
  8. az engedélyes köteles a közterület-használati engedélyt, a befizetést igazoló csekket, illetve a díjfizetési bizonylatot a helyszínen tartani, és azokat ellenőrzés esetén kérésre bemutatni.

(2) Az építési munka végzésének időtartamára szóló engedélyben – amennyiben szükséges – elő kell írni a közterület felől a településképi követelményeket kielégítő ideiglenes palánk vagy védőháló létesítését.

(3) Az engedélyben fel kell hívni az engedélyest az igénybevett terület és környezetének tisztántartására, valamint a keletkezett hulladék és szemét elszállítására.

(4) Ha az engedélyes a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségeinek nem, vagy nem megfelelően tesz eleget, az engedélyező hatóság az engedélyes költségére jogosult elvégeztetni a közterület és tartozékai eredeti állapotának helyreállítását és a köztisztaság biztosítását. Amennyiben a közterület-használati engedély több engedélyes számára került kiadásra, úgy a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségek az engedélyeseket egyetemlegesen terhelik. 

(5) Az engedély megadása vagy megtagadása ügyében hozott határozatot közölni kell a kérelmezővel.


  1. Az engedély hatálya


  1. § (1) Az engedély hatálya 
  1. a meghatározott idő elteltéig (határidő), vagy
  2. a megállapított feltétel bekövetkeztéig, vagy
  3. visszavonásig érvényes.

(2) Az engedély hatályát veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat hatálytalanná válik. 

(3) A határozott időre szóló engedély az engedélyesnek annak lejárta előtt legalább öt nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható a kérelemben foglaltak szerint, a jogszabályi követelmények figyelembevételével.

(4) Az engedély szüneteltetésére nincs lehetőség.

(5) A közterület használat közérdekből, indokolással bármikor megszüntethető, elhelyezési és kártalanítási kötelezettség nélkül.

(6) A közterület használatának felhagyása esetén az engedély visszavonását írásban kell kérelmezni, egyébként a benne foglalt időtartamig, feltétel bekövetkeztéig, vagy visszavonásig érvényes.

(7) Amennyiben a (6) bekezdés szerinti visszavonást írásban nem kérelmezi a fél, de a közterület használatával felhagyott, úgy díj visszatérítésre nem tarthat igényt.

  1. A közterület használatának rendje


  1. § (1) A közterület használójának a közterületet úgy kell használnia, hogy ne zavarja sem a közterület más részeinek, sem a szomszédos ingatlanoknak a rendeltetésszerű használatát.

(2) A közterület használója köteles a közterületen elhelyezett tárgyakat az árusítási időn túl a közterületről eltávolítani, valamint az általa használt közterületet rendben és tisztán tartani. 

(3) Az engedélyezett közterület használat ellenőrzését a közterület-használatra jogosult köteles tűrni és a közterület használatra való jogosultságot igazoló okiratot folyamatosan a helyszínen tartva bemutatni.

(4) Amennyiben a helyszíni ellenőrzés során megállapítottak szerint a közterület használata – a kérelemben foglaltak ellenére – a rendeletbe ütközik, engedély nélkül, az engedélytől eltérő módon, helyen, vagy célra használják a közterületet, a polgármester a közterület használatát a következő munkanapon megtilthatja. 

(5) Vissza kell vonni az engedélyt, ha a közterület használója a közterületet nem az engedélyben meghatározott célra, módon és feltételekkel használja, vagy a díjfizetési kötelezettségének az esedékesség időpontjáig nem tesz eleget.

(6) Ha a közterület igénybevétel a (4) bekezdésben említett módon szűnt meg, a már esedékessé vált és befizetett közterületi díjat visszakövetelni nem lehet.


III. Fejezet

Díjfizetés


  1. A közterület használati díj


  1. § (1) A közterület engedélyhez kötött használatáért a ténylegesen igénybevett terület nagyságának megfelelően e rendelet 2. számú mellékletben meghatározott díjat kell fizetni. A használati díj meghatározásakor minden megkezdett négyzetméter, nap és hónap egésznek számít. 

(2) A naptári éven átnyúló közterület-használat esetén az engedélyt a mindenkor hatályban lévő díjszabás szerint nem kell módosítani.

(3) Amennyiben a terület használatára nem kerül sor és ezt az engedélyes a használat kezdete előtt legalább 3 nappal írásban jelzi, úgy a befizetett összeg 30 napon belül visszafizetésre kerül. Ha az engedélyben meghatározott időtartam alatt a közterület használója nem veszi igénybe a kért közterületet, úgy a közterület-használati díjat nem követelheti vissza.

(4) Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára tekintet nélkül köteles megfizetni. 


  1. Díjmentesség és kedvezmény


  1. § (1) Nem kell közterület használati díjat fizetni
  1. a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, a katasztrófavédelem, továbbá a vízügyi szolgálat és a Magyar Posta műtárgyainak, az alaptevékenységük céljára és idejére történő elhelyezése után;
  2. a külön rendelet szerint megkötött szerződés alapján a szilárd hulladékgyűjtő edényzet közterületi elhelyezésekor;

a közút, járda, térburkolat építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút, járda, térburkolat területének elfoglalásához;

  1. az úttartozékok és közúti közlekedés irányítását szolgáló berendezések elhelyezéséhez, amennyiben azt a közút kezelője helyezi ki és előzetesen értesítette a közlekedési hatóságot.
  2. a közterületen, illetve az alatt vagy felett elhelyezett postai távközlési, hírközlési és egyéb kábelek, elhelyezésére, amennyiben azok megfelelnek a jogszabályokban előírt magasságot érintő telepítési előírásoknak, valamint a településképi rendelet iránymutatásának.

(2) A polgármester kérelemre díjmentességet állapíthat meg annak a természetes személy kérelmezőnek, aki a közterületet nem jövedelem- vagy haszonszerzési céllal kívánja használni és vagyonnal nem rendelkezik, továbbá akinek az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át.

(3) A polgármester a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott a használati díj fizetésétől eltekinthet, ha 

a) önkormányzat által fenntartott intézmény vagy az önkormányzat tulajdonát képező intézmény vagy önkormányzat többségi tulajdonában álló cég a közterület használó,

b) a közterület használat kulturális-, sport-, hitéleti- vagy egyéb közérdekű célú,

c) a közterületi rendezvény humanitárius, karitatív jellegű,

d) a közterület-használat önkormányzati beruházáshoz szükséges munkavégzés céljából szükséges,

e) a közterület használat műemléki vagy helyi védettség alatt álló épületek felújításával kapcsolatos.

(4) Nem adható díjfizetési mentesség az (2)-(3) bekezdésekben említett esetekben, ha a közterület használata kereskedelmi- vagy reklámtevékenységet is megvalósít.

           

  1. A közterület jogellenes használata


  1. § (1) Attól az engedélyestől, aki a számára megállapított közterület-használati díjat az engedélyben megjelölt módon és határidőn belül nem fizeti meg, a közterület-használati engedélyt meg kell vonni és az Ákr. szerinti közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni.

(2) Az engedély megvonása és végrehajtási eljárás indítása előtt az engedélyest fel kell szólítani tartozása 3 napon belüli rendezésére.

(3) Az engedély megvonását követően az engedélyest fel kell szólítani az eredeti állapot visszaállítására.

(4) Az az engedélyes, akinek a közterület-használati engedélye díjfizetési kötelezettsége elmulasztása miatt lett visszavonva, közterület-használati engedélyt nem kaphat mindaddig, amíg a hátralékát nem rendezi. Ugyanezen szankció alkalmazandó abban az esetben is, ha a közterület használója a díjfizetési kötelezettségét nem megfelelő összegben és határidővel teljesítette.


IV. Fejezet

  1. Záró rendelkezések


  1. § (1) Ez a rendelet 2019. január 1. napján lép hatályba, a rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a közterületek használatáról szóló 14/2008. (IX.12.) ÖK rendelete.

Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai parlament és a Tanács 20061123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.

(3) A rendelet hatályba lépése nem érinti a hatályba lépésekor fennálló, egyes közterületek használatba adásáról szóló engedélyek érvényességét. Az engedélyek lejáratát követően az azzal érintett közterületek használatára a rendelet szabályait kell alkalmazni