Cibakháza Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete
Cibakháza közigazgatási területén víziállások létesítésének, és fennmaradásának szabályairól
Hatályos: 2022. 07. 01Cibakháza Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VI. 30.) önkormányzati rendelete
Cibakháza közigazgatási területén víziállások létesítésének, és fennmaradásának szabályairól
Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésben, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 10. § (2) bekezdésében és 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet területi hatálya a Cibakházi Holt-Tisza Cibakháza közigazgatási területén belül elhelyezkedő Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat tulajdonát képező,
a) 094/6 helyrajzi számú a./, d./ és h3./ alrészlet, 8,16 hektár területű,
b) 056/4 helyrajzi számú a./ alrészlet, 41,3343 hektár területű és a
c) 043/6 helyrajzi számú d./, j./ és k./ alrészlet, 43,2671 ha területű kivett vízállás művelési ágba tartozó, a
d) 056/6, helyrajzi számú 0,1413 hektár területű és a
e) 056/8 helyrajzi számú 1,1898 hektár területű kivett parti sáv,
művelési ágba tartozó területen meglévő és létesítendő, a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. § 38. pontja szerinti víziállásra.
(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed az 1. § (1) bekezdés szerinti területen meglévő és létesítendő valamennyi víziállás tulajdonosára, fenntartójára, illetve használójára – a továbbiakban együtt: tulajdonos
2. Értelmező rendelkezések
2. § (1) E rendelet alkalmazása szempontjából: víziállás: a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény alapján kikötőnek, illetve úszóműnek minősülő létesítmény kivételével – az állami, önkormányzat tulajdonban lévő vizek medrében, vagy a közcélú vízilétesítmények vízterületén elhelyezett – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerint épületnek nem minősülő, a meder talajába beépített, vagy a meder talajára támaszkodó tartókra, cölöpökre, talpakra rögzített építmény, padozat beleértve a bejárót is, mely a vízterületnek nem vízgazdálkodási célú használatát teszi lehetővé.
(2) A víziállás használat szerint lehet:
a) magán víziállás: a létesítő magán-, vagy jogi személy tulajdonában, illetve használatában, haszonélvezetében lévő partszakaszon parti bejáróval létesített víziállás. Magán víziállás csak az esetben engedélyezhető, ha a meder és a magánterület egymással határos vagy attól csak a parti kezelő út választja el.
b) közhasználatú víziállás: bárki által korlátozás nélkül vagy meghatározott feltételekkel történő közhasználatra létesített víziállás,
c) korlátozottan közhasználatú víziállás: az a víziállás, amely közterületről megközelíthető és a tulajdonos távollétében bárki által használható,
d) lezárható víziállás: az a víziállás, amelyet a víziállás létesítőjének, tulajdonosának, fenntartójának kérelmére, a külön díj fizetése ellenében, az önkormányzat hozzájárult a víziállás bejárójának a lezárásához, mely esetben a partszakaszt elkeríteni tilos.
e) gazdátlan víziállás: az a víziállás, melynek tulajdonosa ismeretlen.
(3) Víziállás felépítménye: a víziállás járófelületétől felfelé kiálló szerkezet, mely a víziálláshoz rögzített, kivéve az ülőpadot és a korlátot.
(4) A víziállás szerkezeti kialakítása szerint lehet:
a) felépítmény nélküli (cölöpökre rögzített padozat) vagy felépítményes (a padozatra) emelt zártterű, fedett vagy oldalfalakkal ellátott felépítményt hordozó),
b) parti bejáróval ellátott (parttal összekötött), vagy bejáró nélküli (minden oldalról vízzel határolt és csak vízi járművel megközelíthető),
c) elmozdítható (meder alján talpakon álló) vagy elmozdíthatatlan (mederbe épített tartókra, cölöpökre alapozott kivitelű),
d) időszakos szerkezettel kialakított (idényjellegű) vagy állandó jelleggel telepített (egész évben használható),
e) úszó víziállás, amely a meder talajába beépített, vagy a meder talajára támaszkodó tartókra, cölöpökre, talpakra nem rögzített, és a vízfelületen való rögzítési módja miatt egyébként helyváltoztatásra is alkalmas.
(5) Parti ingatlan: amely a meder területével közvetlenül határos vagy attól csak a parti kezelő út választja el.
3. A víziállás telepítésére vonatkozó szabályok
3. § (1) A víziállás nem akadályozhatja a meder fenntartását, az ár- és a belvíz elleni védekezést, valamint a víziközlekedést.
(2) A rendelet hatály alá tartozó nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen és partján víziállás létesítéshez a halgazdálkodásra jogosult előzetes hozzájárulását be kell szerezni.
(3) Felépítményes víziállás a Holt-Tisza ág területén nem létesíthető, kivéve tudományos vagy szakszolgálati célokat szolgáló eszközök és berendezések elhelyezésére vagy ilyen jellegű munkák végzésére létesített víziállást. Felépítményes víziállásnak minősül a zárt terű, fedett vagy oldalfalakkal ellátott - épületnek nem minősülő - felépítményt hordozó víziállás.
(4) Felépítmény nélküli víziálláson tartósan csak korlát és ülőpad létesíthető.
(5) A víziállás környezetében a vízen, vagy a parton egyéb építmény, kerítés nem létesíthető.
(6) Úszó víziállás nem telepíthető.
4. Víziállás létesítésének, fennmaradásának engedélyezése
4. § (1) A víziállás csak a tulajdonosi hozzájárulásban meghatározott időtartamra létesíthető, a parti ingatlanok esetében, ahol ettől eltérően, a rendelet hatályba lépését megelőzően létesítették a víziállást, az fennmaradhat, amennyiben a rendleletben foglalt egyéb feltételeknek megfelel.
(2) Nem telepíthető víziállás
a) a zárt nádasok belsejében,
b) azokon a partszakaszokon, amelyeken terület- és településrendezési, vízügyi, környezet-, természet- vagy tájvédelmi érdekeket sért vagy veszélyeztet,
c) olyan part-, illetve mederszakaszon, ahol a mederben elhelyezett vagy medret keresztező nyomvonalas létesítmények biztonságát veszélyeztetné, és a
d) horgász versenypálya területén
5. § Nem létesíthető víziállás az 1. melléklet szerinti GPS koordinátákkal megjelölt területeken.
6. § (1) Víziállás létesítéséhez, fennmaradásához kérelmet kell az építtetőnek írásban a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon benyújtani a Cibakháza Nagyközségi Önkormányzathoz.
(2) A kérelemhez csatolni kell:
a) a telepítés helyét ábrázoló M=1:100 méretarányú helyszínrajzot, az érintett földrészletek és szomszédos víziállások, épületek, építmények ábrázolásával 1 példányban,
b) hiteles térképmásolatot a telepítés helyéről, és közvetlen környezetéről 1 példányban,
c) a földrészlet tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozatát, amennyiben a bejáró nem önkormányzati területről indul 1 példányban.
d) műszaki leírást 1 példányban, amely tartalmazza a víziállás tervezett építési anyagait és paramétereit, és a
e) a halgazdálkodásra jogosult előzetes hozzájárulását 1 példányban.
(3) A víziállást a mértékadó igénybevétel, a szél, a hullámzás, a jégnyomás, a hasznosítás jellege és módja, valamint a helyi környezeti adottságok figyelembevételével kell megtervezni, méretezni és kivitelezni.
(4) A víziállás megengedhető építési anyagai, paraméterei:
a) szomszédos víziállástól biztosítandó térköz: minimum 20,0 méter, kivéve Süllő és a Dévér utcai vízparti telkek esetében, ahol telekenként egy víziállás létesíthető.
b) víziállás bejáró nélkül számított alapterülete: maximum 20,0 négyzetméter
c) a bejáró hossza a partvonaltól mérve: maximum 20,0 méter, szélessége maximum 2,0 méter. Amennyiben a nádas szélessége a partvonaltól számítva több, mint 20,0 méter, akkor a bejáró hossza a nádas széléig terjedhet.
d) a víziállás és a bejáró a Holtág maximális vízszintje fölé legfeljebb 0,5 méterrel épülhet, sík, botlásveszély nélküli felülettel. Az elemek közötti szintbeli különbség maximum 10 mm lehet. A vízmélységet a Sárszögi hídnál lévő vízmércén mért értékre kell vonatkoztatni.
(5) A víziállás anyaga: fa, fém, műanyag vagy ezek kombinációja, amelynek mindenkor meg kell felelnie a jégnyomás, a hullámzás, és a szél hatásainak.
(6) A víziálláson az ülőpad és maximum 1,1 méteres korlát kivételével más nem építhető (pld.: oldalfal, tető, vagy bármely más felépítmény).
(7) Összefüggő nádas esetén bejáró részére maximum 1,0 m széles nyiladék vágható ki.
5. A víziállás létesítése, fennmaradása iránti kérelem elbírálása
7. § (1) A kérelmet Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat polgármestere átruházott hatáskörében bírálja el a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül és a 6. § (1) bekezdés szerinti mellékletek megléte és a létesítési feltételek fennállása esetén adja meg a víziállás létesítéséhez a tulajdonosi hozzájárulást és a mederhasználati engedélyt.
(2) A mederhasználati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre nem jogosít. A terület használata az ingatlan nyilvántartásba tulajdonjog bejegyzésre nem jogosít. A használt terület nem elbirtokolható.
(3) A polgármester a víziállás létesítéséhez, fennmaradásához, a tulajdonosi hozzájárulást és a mederhasználati engedélyt éves fizetési díjtétel megjelölésével, határozott időre, legfeljebb öt évre adja meg, mely a lejárati időt megelőző 30 napon belül meghosszabbítható legfeljebb öt évre, azzal, hogy a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet alapján tett intézkedés a kártalanítást kizárja.
(4) A mederhasználati engedély nettó díja víziállásonként évente négyzetméterenként
a) 10 négyzetméterig négyezer forint,
b) 10 – 15 négyzetméter között hatezer forint,
c) 15 négyzetméter felett nyolcezer forint.
(5) A víziállás létesítője, fenntartója kérelmére a mederhasználati engedély éves díjtételén felül, a víziállás méretétől függetlenül, víziállásonként évente nettó tízezer forint külön díjtétel fizetése ellenében, a polgármester hozzájárulhat a víziállás bejárójának a lezárásához. A fizetendő díjról évente február 15-ig a jegyző értesíti a víziállás tulajdonosát.
(6) A mederhasználati díjat egész évre kell kiszámítani és annak a tulajdonosnak kell megfizetni, aki az év első napján a víziállás tulajdonosa volt. A mederhasználati díjat évente március 31-ig kell megfizetni. Az év közben létesített víziállás után a mederhasználati engedély díját az év hátralévő részére nem kell megfizetni.
(7) Aki mederhasználati díjat a fizetési határidő lejártát követő 30 napon belül sem fizeti meg, az a víziállás e rendelet 8. pontja szerinti engedély nélküli víziállásnak minősül.
(8) A víziállást a kiadott tulajdonosi hozzájárulás és mederhasználati engedély átvételétől számított egy éven belül meg kell építeni. Amennyiben ezen időtartam alatt nem került sor, a víziállás megépítésre, akkor a tulajdonosi hozzájárulás és a mederhasználati engedély, a díjfizetésétől függetlenül a hatályát veszti. A tulajdonosi hozzájárulás és a mederhasználati engedély nem hosszabbítható meg. Ha a víziállást nem a kiadott engedély szerint építették meg, vagy nem fejezték be az építését, akkor az engedély nélküli építménynek minősül.
(9) A tulajdonosi hozzájárulás és a mederhasználati engedély a lejártát követően nem hosszabbítható meg.
(10) A tulajdonosi hozzájárulás nélkül épített, illetve a lejárt engedéllyel rendelkező víziállás engedély nélküli építménynek minősül.
(11) A tulajdonosi hozzájárulás és a mederhasználati engedély megléte nem mentesíti a víziállás létesítőjét, a szükséges természetvédelmi hatósági engedélyek beszerzésétől, amennyiben a víziállás létesítése a Natura 2000 terület, a védett természeti terület vagy védett élő szervezetek életközösségének, illetve azok élőhelyének a megváltoztatásával jár.
(12) A tulajdonosi hozzájárulást és a mederhasználati engedélyt díjmentesen lehet megadni az egyház és az állami fenntartású létesítmények tekintetében.
(13) A tulajdonosi hozzájárulásért és a mederhasználati engedélyért a halgazdálkodással, horgászattal természet és környezetvédelemmel foglalkozó bejegyzett civil szervezet 50 % díjtételt fizet.
(14) A víziállás tulajdonosa a víziálláson jól látható helyen, maradandó módon, olvashatóan köteles feltüntetni mederhasználati engedélyében lévő lajstromszámát, egy minimum A/5-es táblán, minimum 48-as betűmérettel.
(15) A víziállás megépítésének a befejezését az engedélyező szervhez írásban bekell jelenteni.
(16) A kiadott víziállás tulajdonosi hozzájárulásokról és a mederhasználati engedélyekről a jegyző nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a kiadott határozat számát, az építtető, vagy a fennmaradási engedélyt kérő nevét, lakcímét, a víziállás alapterületét, a bejáró hosszát a lajstromszámát, az tulajdonosi hozzájárulás és a mederhasználati engedély dátumát, és lejárati idejét.
(17) Amennyiben az engedélyes adataiban változás történik (név, lakcím), vagy a víziállás tulajdonosa megváltozik, akkor az engedélyes köteles azt 15 napon belül írásban az engedélyt kiadó szerv felé bejelenteni. A bejelentés elmaradása esetén a fizetési kötelezettségek az engedélyest terhelik.
6. Víziállás felülvizsgálata
8. § (1) A rendelet hatályba lépését követően létesített, vagy kiadott fennmaradási engedély öt éves időtartamát követően ugyanazon víziállásra akkor adható ki újabb öt évre szóló tulajdonosi hozzájárulás és mederhasználati engedély, ha a víziállás átvizsgálása állékonysági, biztonsági, környezetvédelmi, vízvédelmi, talajvédelmi hiányosságot nem állapított meg.
(2) A vizsgálatról jegyzőkönyvet kell felvenni. Amennyiben a kérelmező a jegyzőkönyvben foglalt megállapításokkal nem ért egyet, akkor a kérelmező költségén szakértő rendelhető ki.
(3) A hiányosságok megállapítása esetén a víziállás használóját 30 napos határidő kiszabásával hiánypótlásra kell felszólítani. Ha a hiányosságot a víziállás birtokosa a határidőre nem javítja ki, akkor a tulajdonosi hozzájárulás és a mederhasználati engedély iránti kérelmet el kell utasítani és a 11. § (1) bekezdés d) pontja alapján a víziállás bontása elrendelhető.
(4) A víziállás tulajdonosa köteles tűrni a meder fenntartási, a vízvédelmi, földmérési és egyéb partvédelmi célra elrendelt önkormányzati munkákat, továbbá a szakhatósági, és rendészeti feladat-ellátás alkalmával történő víziállás igénybevételét.
7. Víziállás használatára vonatkozó szabályok
9. § (1) Víziállásnak és tartozékainak olyan szerkezettel és méretekkel kell rendelkeznie, hogy az a kedvezőtlen időjárási viszonyok között is biztonságosan használható legyen, a vizet ne szennyezze és a használók biztonságát ne veszélyeztesse.
(2) A víziállás padozatának alsó szintje a vízfelület mértékadó szintje felett olyan magasan kell lennie, hogy az a várható szélsőséges vízjárás esetén is biztonságos maradjon.
(3) A víziállást és a parti bejárót szükség szerint el kell látni a használat biztonságát szolgáló kiegészítő elemekkel (korlát, biztonsági lánc).
(4) A víziállást fürdés céljára használni tilos.
(5) A víziállás parti bejárója a természetes part állagát nem veszélyeztetheti és a parti nádas állományát nem károsíthatja.
10. § (1) A létesítmény használata során fokozott gondot kell fordítani a környezet- és vízminőség védelmi előírások betartására.
(2) A holtág vízszint ingadozásából eredő károkért Cibakháza Nagyközségi Önkormányzatot kártérítési kötelezettség nem terheli.
(3) A megépített víziállás használója az önkormányzati engedéllyel rendelkező építtető, a víziállást bérbe nem adhatja.
(4) A víziállás tulajdonosa köteles a víz, a part, a környezet tisztántartásáról, továbbá a víziállás és a bejáró állandó jó karbantartásáról gondoskodni.
(5) A használat során a használó a vízi állásban kárt nem tehet, gondatlan vagy szándékos károkozás esetén az okozott kárt a tulajdonos felé megtéríteni köteles.
8. Engedély nélküli víziállások megszüntetésére vonatkozó szabályok
11. § (1) A polgármester a víziállás bontását rendelheti el:
a) ha a víziállást e rendelet hatálybalépését követően tulajdonosi hozzájárulás és mederhasználati engedély nélkül létesítették,
b) ha a víziállást rendeltetéstől eltérően használják, azt felszólításra nem hagyják abba, állapotát elhanyagolják, továbbá a megállapított hiányosságokat határidőre nem javítják ki,
c) ha a víziállás használata során a vízminőség, állatvilág, növényzet, ill. a környezet állapota került veszélybe és a tulajdonos a veszély elhárítására vonatkozó felhívásnak határidőre nem tesz eleget.
d) ha a víziállás műszaki állapota az életre, közbiztonságra veszélyt jelent, a tulajdonos a veszély elhárítására vonatkozó felívásnak határidőre nem tesz eleget.
e) ha a víziállás után megállapított mederhasználati díjat a fizetési határidő lejártát követő 30 napon belül nem fizették meg.
(2) A bontás elvégzésére 30 napos határidőt kell megállapítani, mely nem hosszabbítható meg.
(3) A bontásra előírt határidő elteltével újabb felszólítás nélkül a polgármester elrendelheti a hatósági bontást.
(4) A hatósági bontás költsége a víziállás tulajdonosát terheli, a gazdátlan víziállás elbontása az önkormányzatot.
(5) A víziállásból kibontott anyagok a tulajdonost illetik meg, hatósági bontás esetén az anyagokat az önkormányzat a bontási költség megfizetéséig visszatartja, a hatósági bontástól számított egy év elteltével a kibontott anyagot az önkormányzat értékesítheti.
(6) A gazdátlan víziállás lebontását a képviselő-testület határozattal rendeli el.
(7) Az engedély nélkül épített, illetve fennmaradási engedéllyel nem rendelkező víziállás eltávolítása a víziállás létesítőjének, fenntartójának a kötelessége, ellenkező esetben az önkormányzat tulajdonába kerül. Az önkormányzat a tulajdonába került víziállást árverés útján értékesítheti.
9. Kötelezettségek betartásának ellenőrzése
12. § A jelen rendeletben foglalt kötelezettségek betartását a jegyző a közterület-felügyelet útján ellenőrzi és azok megsértése esetén a hatályos jogszabályok szerint jár el.
10. Záró rendelkezések
13. § (1) Az önkormányzati rendelet 2022. július 1. napján lép hatályba, és rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Cibakháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testületének Cibakháza közigazgatási területén víziállások létesítésének és fennmaradásának szabályairól szóló 5/2012. (II. 16.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.