1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat.

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 5462 Cibakháza, Szabadság tér 5.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete.

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Cibakháza Nagyközség közigazgatási területe.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: Cibakháza címere és zászlója.

(2) A jelképek leírását és használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

4. § (1) Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat hivatalos honlapja: https://cibakhaza.hu

(2) Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat hivatalos lapja a Cibaki Hírek.

(3) Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat testvértelepülése: Nógrád.

5. § Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) szervei.

6. § Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat ellátja Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. § (1) bekezdése szerinti feladatokat és saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

7. § Az önkormányzat a következő önként vállalt feladatokat látja el:

8. § A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4) - (5) bekezdése tartalmazza.

9. § Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe más tárgykört nem kíván vonni.

10. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesteri tisztséget főállásban betöltő polgármesterrel együtt: 7 fő.

(2) A képviselő-testület alakuló, munkaterv szerinti és rendkívüli ülést tarthat.

(3) A képviselő-testület jeles évfordulók, jubileumok alkalmából ünnepi megemlékezést tarthat, melynek összehívására, levezetésére a képviselő-testület rendes és rendkívüli ülésére vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni.

(4) A képviselő-testület üléseit a Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat székhelyén a házasságkötő teremben tartja.

(5) A képviselő-testület a jeles évfordulók, jubileumok alkalmából ünnepi megemlékezést és a közmeghallgatást Cibakháza Nagyközségi Művelődési Házban is megtarthatja.

11. § A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.

12. § (1) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterve tartalmazza. Az éves munkatervben a 11. §-ban meghatározott ülésszámtól több ülés megtartását is elő lehet írni.

(2) A munkatervet tárgyév február 28-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.

(3) A munkaterv tartalmazza

13. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a Pénzügyi, Településfejlesztési és Szociális Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti az ülést.

14. § (1) A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.

(2) A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult hívja össze.

(3) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(4) A meghívó formáját tekintve lehet: írásos (papír vagy elektronikus alapú) és szóbeli.

(5) Szóbeli meghívásra csak halaszthatatlan vagy határidőhöz kötött döntéshozatalt igénylő esetben van lehetőség.

(6) Az írásos (papír vagy elektronikus alapú) meghívó tartalmazza:

(7) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti

(8) Az előterjesztésben szereplő rendelet-tervezet elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonhatja az Önkormányzati Hivatal tárgy szerinti illetékes munkatársait, valamint külső szakértőt.

(9) A meghívót a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal, az előterjesztéseket legalább 3 nappal a képviselő-testületi ülés időpontja előtt kell kiküldeni. Amennyiben a határidő lejárta munkaszüneti napra esik, úgy a határidő a következő munkanap jár le.

(10) A meghívót és az előterjesztéseket elsősorban a meghívottak e-mail címére kell megküldeni, amennyiben a meghívott nem rendelkezik e-mail fiókkal, akkor részére az anyagokat kézbesítővel, vagy postai úton kell kiküldeni.

(11) A munkatervbe fel nem vett, határidőn túl pótlólagosan megküldött, valamint az ülésvezető jóváhagyásával az ülés előtt kiosztott előterjesztés is felvehető az ülés napirendjére.

(12) Az ülésen a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztések tárgyalhatóak.

(13) A nyílt ülésre meghívandók köre:

(14) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes üléshez hasonlóan írásos meghívó és a vonatkozó előterjesztések kiküldésével.

(15) Halaszthatatlan vagy határidőhöz kötött esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására szóban:

(16) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását, ez esetben el lehet tekinteni a 14. § (9) bekezdés szerinti határidőktől.

(17) Indokolt esetben az ülésvezető jóváhagyásával az előterjesztés az ülésen is kiosztható, illetve szóban is előterjeszthető a téma.

15. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

16. § (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egy időben meg kell tenni.

17. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

18. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok közül kötelezőek az a), c), d), e), j) és k) pontokban meghatározott feladatok.

19. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha megválasztott képviselők közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.

20. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozattal dönt.

21. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólás számáról akkor, ha azt valamely képviselő a napirend megtárgyalása során kezdeményezi.

(3) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést vezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(4) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(5) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek részt.

22. § (1) Előterjesztés (írásbeli, szóbeli) nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(3) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(4) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

23. § (1) Az előterjesztések tartalmi elemei

(2) A költségvetési rendeletet és a zárszámadási rendeletet a Pénzügyi, Településfejlesztési és Szociális Bizottság véleményével együtt kell beterjeszteni.

(3) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 23. §-ában előírt követelményeknek.

24. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a bizottság elnöke jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

25. § (1) A kérdések és a válaszok elhangzása után az ülés vezetője megnyitja a napirendi pont vitáját.

(2) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

(3) Az ülés vezetője vagy a bizottság elnöke ismerteti a bizottságnak az előterjesztésre vonatkozó álláspontját, határozatát. Bizottság véleményezési jogkörébe tartozó előterjesztést a bizottság előzetes véleménye nélkül csak akkor tárgyalhat a képviselő-testület, ha jogszabályi előírás alapján a döntés a következő munkaterv szerinti ülésre nem halasztható.

(4) Ezt követően az ülés vezetője a jelentkezés sorrendjében adja meg a hozzászólás jogát. A képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők ugyanazon napirendi ponthoz legfeljebb két alkalommal jelentkezhetnek hozzászólásra.

(5) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

26. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendeleti javaslatot teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.

27. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben, vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei

(3) A rendelet-tervezet a rendelet szövegét tartalmazza.

28. § A napirendi pont tárgyalása során és a szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.

29. § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel vagy minősített többséggel hozza.

30. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

31. § (1) A képviselő-testület döntései

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

(3) A képviselő-testület határozattal dönthet arról, hogy a rendelet-tervezet megtárgyalása egyfordulós vagy kétfordulós.

(4) Rendeletalkotás esetén a képviselő-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

32. § (1) A képviselő-testület a 31. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit

(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először a polgármester az igen szavazatokra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.

(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.

(4) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban, saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.

(5) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.

33. § (1) A képviselő-testület a zárt ülésein tárgyalt, illetve zárt ülésein tárgyalható döntési javaslatairól titkos szavazással is dönthet, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról 3 fős munkacsoport gondoskodik, mely a képviselő testület három jelen lévő tagjából áll.

(3) A titkos szavazás során a képviselő az Önkormányzati Hivatal bélyegző lenyomatával ellátott szavazólapon a számára megfelelő válasz (igen, nem) előtti négyzetbe tett „x”, vagy „+” jelöléssel jelöli meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntését. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen a képviselő nem jelölt meg választ, vagy egynél több választ jelölt meg.

(4) A titkos szavazás eredményéről a 3 fős munkacsoport külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza az ülés napját, helyét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem szavazat). A szavazólapokat a szavazást követően a munkacsoport megsemmisíti. A munkacsoport tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

34. § Az ülés vezetője a 33. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozati javaslatot, vagy a rendelet-tervezetet elfogadta, vagy elutasította.

35. § A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

36. § (1) A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 3 nappal írásban kell benyújtani.

(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy a címzettnek az ülésen nem kell választ adnia, ebben az esetben az ülést követő 30 napon belül, írásban kell válaszolnia. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a következő rendes ülésén dönt.

(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

37. § (1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását 3 hónapra 50 %-kal csökkenti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.

38. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik. Az ülésen a hallgatóságnak hozzászólási joga nincs.

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.

(4) A hozzászólást a 25. § (4) bekezdés szerint korlátozni lehet.

(5) Amennyiben a képviselő nem tartja be a 25. § (4) bekezdés szerinti hozzászólási rendet és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek - az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt 1 hónapra 50 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját. A képviselő-testület az ügyben képviselő-testületi határozatot hoz.

39. § (1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.

(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön tizenöt perc ülésezési szünet elrendeléséről.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.

40. § A testületi ülésen tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.

41. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy ha az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

42. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A képviselő-testületi ülésről hangfelvétel készül, melyről a jegyző gondoskodik.

(3) A képviselő-testület ülésének hiteles dokumentuma a jegyzőkönyv. A hangfelvétel az a jegyzőkönyv elkészítését szolgálja. A hangfelvétel két év után selejtezhető.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja, valamint

(5) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés a) - m) pontokat.

(6) A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(7) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen az igen szavaztok száma, a nem szavazatok száma és a tartózkodások száma.

(8) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntés(eke)t. A határozat és a rendelet szövegét a jegyzőkönyvbe kell beépíteni.

(9) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(10) A jegyzőkönyvet egy nyomtatott példányban kell elkészíteni. A nyomtatott példányt a jegyző lefűzve kezeli (irattári példány).

(11) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

43. § (1) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak Önkormányzati Hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek összefűzéséről ülésenként, évente a jegyző gondoskodik.

44. § (1) Közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.

(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt Önkormányzati Hivatali dolgozó.

(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(4) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

45. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

46. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.

(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.

(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.

(4) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.

(5) A közmeghallgatáson a felszólalók számára a szót az ülés vezetője az ülésen való jelentkezés sorrendjében adja meg.

(6) A közmeghallgatáson minden felszólaló két alkalommal kaphat szót, legfeljebb öt perces időkeretben.

(7) A felszólaló kérdésére vagy javaslatára az Mötv. 54. §-ban meghatározott módon kell válaszolni.

47. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.

48. § A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

49. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel lakossági fórumot (a továbbiakban: fórum) tart.

(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a képviselő-testület által felkért - a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező - személy jogosult.

(3) A fórumon csak a fórum levezetésére felkért képviselő köteles részt venni.

(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.

50. § A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

51. § (1) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i) - k) pontjaiban meghatározottakon túl – köteles

(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

52. § (1) A települési képviselők tiszteletdíjáról és természetbeni juttatásairól az önkormányzat képviselő-testülete az Mötv. 143. § (4) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján külön rendeletben dönt.

(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29. § - 31. §-ban meghatározottak szerint szűnik meg.

(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-a tartalmazza.

(4) Az Mötv-ben, illetve e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület határozattal 6 hónap időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható.

53. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Mötv. 69-70. §-a tartalmazza.

54. § (1) A polgármester lemondására az Mötv-ben meghatározottakat kell alkalmazni.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek. Ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az alpolgármester tartósan akadályozva van a 13. § (2) bekezdésben meghatározott személynek.

55. § (1) A polgármester Mötv. 65. § és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai:

(2) A polgármester az Mötv. 67. § (1) bekezdés e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

56. § (1) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség, vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést a polgármester határozatot hoz - az Mötv. 42. §-ban meghatározottak kivételével - az alábbi ügyekben:

(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi önkormányzati ügyekben az Mötv 42. §-ban meghatározottak kivételével:

(3) A polgármester képviselő-testület átruházott hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.

57. § (1) A képviselő-testület a saját tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.

(3) A képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester fogadóórája minden szerda, 15⁰⁰ -16⁰⁰ óráig tart.

58. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.

(2) A képviselő-testület állandó bizottsága a Pénzügyi, Településfejlesztési és Szociális Bizottság. A Pénzügyi, Településfejlesztési és Szociális Bizottság tagjainak száma 7 fő.

59. § (1) A bizottság feladat és hatásköre az Mötv. 120. §-ában foglaltakon kívül az 1. mellékletben foglaltak.

(2) A bizottság képviselő-testület által átruházott hatásköreit a 3. melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat által ellátott feladatok kormányfunkció kódjait a 4. melléklet tartalmazza.

(4) Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat székhelyén kívüli feladat-ellátási helyeit az 5. melléklet tartalmazza.

60. § (1) A képviselő-testület Pénzügyi, Településfejlesztési és Szociális Bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:

(2) A bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőket, valamint költségvetés tervezés és beszámolás témakörök esetében az önkormányzat intézmény képviselőjét.

(3) A bizottság tagjaira vonatkozó szabályokat az Mötv. 57. § - 61. § határozza meg.

61. § (1) A bizottság működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.

(2) A bizottság létrehozását követően 30 napon belül ülést tart, ahol - az (1) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - határozattal elfogadják a bizottság részletes működési szabályait tartalmazó bizottsági ügyrendet.

(3) A bizottságok ülését a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság elnöke által megbízott tagja vezeti.

(4) A bizottság tevékenységéről fél évente egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek. A beszámolási kötelezettség időpontját a képviselő-testület éves munkatervében határozza meg.

(5) A bizottság működésének ügyviteli feladatait az Önkormányzati Hivatal látja el

(6) Az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő bizottsági elnök, illetve tag megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület határozattal 3 havi időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható.

62. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

63. § (1) A 62. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.

(2) A rendelet akkor tekinthető kihirdetettnek, amikor azt az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára kihelyezték.

(3) A 62. § (2) bekezdés e)–f) pontokban meghatározott határozat-nyilvántartás formája sorszám szerinti.

(4) A 62. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott rendelet-nyilvántartás formája sorszám szerinti.

64. § (1) A jegyző kinevezésére a Mötv. 82. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Cibakházi Közös Önkormányzati Hivatal Szociális-, Munkaügyi-, Hatósági és Önkormányzati Iroda vezetője látja el.

65. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Önkormányzati Hivatalt hoz létre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott Önkormányzati Hivatal hivatalos elnevezése: Cibakházi Közös Önkormányzati Hivatal.

(3) A Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § (1) bekezdés b) pontja alapján polgármester is meghatároz. Az Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. Az Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(4) Az Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § (1) bekezdés d) pontja figyelembevételével - a képviselő-testület határozattal fogadja el.

66. § (1) Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat a feladatainak hatékony, célszerű, gazdaság és ésszerű megoldása érdekében társulásban vesz részt. A képviselő-testület más települések képviselő-testületeivel alakíthat társulást. A társulásban az Önkormányzatot a polgármester képviseli.

(2) Cibakháza Nagyközségi Önkormányzat tagja a Tiszazugi Önkormányzatok Társulásnak.

(3) Az önkormányzatok a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban határozzák meg.

67. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

68. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Cibakháza Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2019. (X. 30.) önkormányzati rendelete.