Csépa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2024. (X. 10.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 10. 10 13:25- 2024. 10. 10Csépa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2024. (X. 10.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Csépa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének d) pontja által megállapított feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 43. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. Az önkormányzat és jelképei
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Csépa Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 5475 Csépa, Béke utca 133.
Az önkormányzat telephelye:
a) 5475 Csépa, Rákóczi utca 24.
b) Tiszavirág üdülő „A” épület 8624 Balatonszárszó , Gesztenye utca 15.
c) Tiszavirág üdülő „B” épület 8624 Balatonszárszó, Gesztenye utca 12/a
(3) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el.
(4) Az önkormányzat törzskönyvi nyilvántartási száma: 732934
(5) A helyi önkormányzat jogi személy.
2. § (1) A Képviselő-testület hivatalos megnevezése: Csépa Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(2) A képviselő-testület szervei:
a) főállású polgármester,
b) Pénzügyi, Közrendvédelmi és Kulturális Bizottság,
c) a jegyző,
d) Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal
(3) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal
Cím: 5440 Kunszentmárton, Köztársaság tér 1.
Telephely megnevezése: Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Csépai Kirendeltsége (továbbiakban: Csépai Kirendeltség)
Cím: 5475 Csépa, Béke utca 133.
3. § (1) Az önkormányzat hivatalos jelképei: a címer és a zászló. A címer és a zászló használatának rendjét a község címeréről zászlójáról szóló önkormányzati rendelet szabályozza.
(2) Az önkormányzat hivatalos bélyegzője kör alakú, Csépa Községi Önkormányzat, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Csépa felirattal, középen Magyarország címerével.
(3) A polgármester hivatalos bélyegzője kör alakú, Csépa Község Önkormányzatának Polgármestere, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Csépa felirattal, középen Magyarország címerével.
(4) A jegyző hivatalos bélyegzője kör alakú, Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye felirattal, középen Magyarország címerével.
(5) A hivatal hivatalos bélyegzője kör alakú, Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye felirattal, középen Magyarország címerével.
2. Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete
4. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
(2) Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező feladat- és hatásköröket továbbá önként vállalhatja mindazon helyi közügy ellátását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt feladat- és hatáskörök tárgyában a képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetésében – a fedezet biztosításával – dönt.
(3) A helyi közügyek, valamint helyi lakosság alapvető létfeltételei, a gazdasági teljesítőképesség és lakossági igény függvényében helyben biztosítható önkormányzati közfeladatokat törvény, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése tartalmazza.
(4) Az önkormányzat önként vállalt feladatait az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza.
5. § (1) A képviselő-testület rendeletében egyes átruházható hatáskör gyakorlásának jogát átengedheti a polgármesternek, a képviselő-testület bizottságának.
(2) A képviselő-testület hatásköre gyakorlásának átruházásáról – az átruházás visszavonásáról – minősített többséggel dönt, és egyben meghatározza a hatáskör gyakorlásának általános szempontjait, feltételrendszerét.
(3) A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit a Mötv. 42. §-a tartalmazza.
(4) A képviselő-testület nem hatósági hatásköreit, amelyeknek gyakorlását a polgármesterre és a bizottságra ruházza át, az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.
(5) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(6) A polgármester, a bizottság az átruházott hatáskörbe tartozó ügyek intézéséről az intézkedést követő legközelebbi képviselő-testületi ülésen beszámolnak.
(7) A képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését.
6. § Az önkormányzat a kötelező és az önként vállalt feladatain kívül, elsődlegesen azok jobb ellátása érdekében, jogszabály által meghatározottak szerint saját vagyonával önállóan gazdálkodhat.
3. A képviselő-testület működése, összehívása, munkaterv
7. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A képviselő-testület tagjainak és a képviselő-testület állandó bizottságai tagjainak felsorolását az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza.
(2) A képviselő-testület
a) alakuló ülést,
b) rendes ülést, amely lehet munkaterv szerinti és nem munkaterv szerinti rendes ülés,
c) rendkívüli ülést és
d) közmeghallgatást tart.
(3) A képviselő-testület üléseit – eltérő képviselő-testületi döntés hiányában – az önkormányzat székhelyén vagy a Művelődési Ház és Könyvtár Közösségi Színterén tartja.
(4) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a Pénzügyi, Közrendvédelmi és Kulturális Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
8. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül össze kell hívni.
(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
(3) Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni a polgármester illetményéről. A képviselő-testület már az alakuló ülésen dönthet az alpolgármester választásáról, a bizottsági szerkezet kialakításáról.
9. § (1) A képviselő-testület üléseit – félévre előre elfogadott munkaterv alapján – havonta és szükség szerint tartja, de évente legalább 10 ülést tart.
(2) Rendes ülés a képviselő-testület munkatervben szereplő időpontra összehívott ülés.
(3) A rendes ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal rendelkező meghívottaknak és az ügyben érintetteknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 4 nappal megkapják.
(4) A meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét, napirendi pontjait, az ülés összehívójának nevét, aláírását és dátumozását az előterjesztést, és annak előadójának nevét.
10. § (1) A polgármester rendkívüli ülést köteles összehívni a képviselők 1/4-ének, bizottságnak a napirendet is tartalmazó indítványára, továbbá a kormányhivatal vezetőjének indokolással ellátott indítványára.
(2) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze sürgős, halasztást nem tűrő esetben. Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek és a tanácskozási joggal rendelkező meghívottaknak az ülés előtt 24 órával meg kell küldeni.
(3) Amennyiben valamely napirend rendkívüli módon – a felmerült szoros határidő, az önkormányzat halasztást nem tűrő érdeke, vagy más különösen nyomós indok miatt – nem terjeszthető elő és az csak rendes ülésen adható át, a Képviselő-testület tagjainak – a polgármester vagy az előterjesztő szóbeli indokolását követően – a Képviselő-testület egyszerű többséget igénylő döntésével felvehető a napirendek közé.
(4) Olyan helyzetben, amikor azonnali döntés meghozatalára van szükség (pl. vis maior) bármilyen értesítési mód igénybe vehető, illetve a (2) bekezdésben foglalt időtartamtól is el lehet tekinteni.
(5) Rendkívüli ülés összehívása esetén is biztosítani kell a nyilvánosságot, a lakossági részvétel lehetőségét.
11. § (1) Az előrelátható feladatok jobb előkészítése érdekében a képviselő-testület féléves munkaterv alapján dolgozik. A munkaterv javaslatot a polgármester irányításával a jegyző állítja össze és gondoskodik a képviselők, valamint az érintettek részére történő kiadásáról.
(2) A képviselő-testület munkaterv tervezetét a polgármester az alakuló ülést követő első rendes ülésen, illetve az adott félévet megelőző hónap utolsó rendes ülésén terjeszti a képviselő-testület elé jóváhagyásra. A munkaterv elkészítéséért a polgármester felelős.
(3) A képviselő-testület által elfogadott munkaterv tartalmazza az ülés idejét, napirendjét, kihelyezett ülés esetén annak helyét, a napirend előadóját.
12. § (1) A képviselő-testület napirendjét beszámolók, tájékoztatók és egyéb előterjesztések alapján tárgyalja.
(2) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) a kirendeltségvezetőt,
c) nemzetiségi önkormányzat elnökét,
d) a térség országgyűlési képviselőit,
e) az őket érintő napirendhez az érintett intézmények vezetőit,
f) a napirend tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét, szakértőjét,
g) továbbá azokat, akiket a polgármester tanácskozási joggal meghív.
(3) A testületi ülés összehívásáról a lakosságot tájékoztatni kell az ülés előtt. A meghívót ki kell függeszteni a hivatal hirdetőtábláján.
4. Képviselő-testület ülése
13. § (1) A képviselő-testületi ülések összehívása meghívóval történik.
(2) A meghívóhoz mellékelni kell az írásos előterjesztéseket.
(3) Figyelemmel a 10. § (4) bekezdésére, amennyiben alapos okkal következtetni lehet arra, hogy egy ügy megtárgyalása, illetve döntés meghozatalának elmaradása hátrányos helyzetbe hozná az Önkormányzatot a polgármester sürgősséggel, meghívó kiküldése nélkül rendkívüli ülést hív össze, és az írásba foglalt előterjesztés(eke)t a meghívottak az ülés kezdetekor nyomtatott formában kapják kézhez. Azonban ebben az esetben is biztosítani kell az ülés nyilvánosságát.
14. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A zárt ülés tartására kizárólag a Mötv. rendelkezései az irányadóak. (3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, kirendeltségvezető vehet részt. Nemzetiségi önkormányzat elnöke a képviselt nemzetiséget érintő ügy tárgyalása esetén vehet részt zárt ülésen.
15. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, felkérése vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.
(2) Az ülés határozatképes, ha a megválasztott képviselők több mint a fele jelen van. A képviselő-testület határozatképességét az ülésen folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Határozatképtelenség esetén az ülést 8 napon belül ismételten össze kell hívni változatlan napirenddel.
(3) A polgármester az ülés vezetése során:
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása e rendeletben foglaltak szerint történt,
b) megállapítja az ülés határozatképességét,
c) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
d) tájékoztatást ad az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről,
e) napirendi pontonként, illetve előterjesztésenként vezeti, összefoglalja és lezárja a vitát,
f) folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét,
g) szavazásra bocsátja az előterjesztéseket, megállapítja a szavazás eredményét,
h) biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogának gyakorlását.
16. § (1) A képviselő-testület a napirendről egyszerű többséggel dönt.
(2) Figyelemmel e rendelet 10. § (3) bekezdésére, a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a bizottság elnöke, a jegyző vagy a kisebbségi önkormányzat elnöke - sürgősségi indítványként - javasolhatja a képviselő-testületnek az ülés meghívójában nem szereplő, napirendi javaslatba fel nem vett ügyek tárgyalását. A napirend meghatározásakor – indítványonként – kell egyszerű többséggel dönteni arról, hogy azt napirendre tűzi-e a képviselő-testület. A képviselő-testület, ha az indítványt elfogadja, azt az írásban megküldött napirendi sorozat után tárgyalja.
(3) A meghirdetett napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, a napirendi pontok sorrendjének a megváltoztatására az ülésen jelen lévő bármelyik meghívott javaslatot tehet. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.
17. § A napirendek tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:
polgármesteri beszámoló,
rendelet-tervezet,
beszámoló (jelentés) és határozati javaslat,
sürgősséggel tárgyalandó javaslat,
kérdés és interpelláció,
tájékoztató és egyéb bejelentés.
5. Az előterjesztés
18. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, valamint a jegyző, képviselő-testület vagy a pénzügyi bizottság által javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban kerülhet benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását, valamint a szóbeli előterjesztést.
(3) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés összeállításáért annak előadója felel. Az ügy előadója köteles figyelembe venni a témában érintett szervek, szervezetek lakossági érdekcsoportok, közösségek esetenkénti véleményét, javaslatát. Az előterjesztés tartalmazza a tárgy részletes kidolgozását, a szükséges elemzéseket, esetleges kisebbségi véleményt.
(4) Az előterjesztések rendjét, tartalmi és formai követelményeit az SZMSZ 4. melléklete tartalmazza.
6. A tanácskozás rendje, szavazás
19. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:
a) a napirend előterjesztője szóbeli beajánlást tesz egy alkalommal legfeljebb 5 perc terjedelemben,
b) ezt követően a Pénzügyi, Közrendvédelmi és Kulturális Bizottság elnöke legfeljebb 5 percben ismertetik a bizottság véleményét, állásfoglalását az előterjesztésről,
c) a vita megkezdése előtt az előterjesztőkhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdést tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid, legfeljebb 5 perc időtartamban választ adni.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(4) A polgármester és a jegyző a határozathozatalt megelőzően bármikor felszólalhat 5 perc időtartamban.
(5) A nyílt ülésen, tanácskozási joggal nem rendelkező megjelentek a napirendhez kapcsolódva legfeljebb 2 perces időkeretben kérdést tehetnek fel és az üggyel kapcsolatban hozzászólhatnak.
20. § (1) Az előterjesztő a javaslatot vagy a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(2) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a döntési javaslatra törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
(3) Ha a tárgyalt napirendhez több felszólaló nincs az ülés vezetője a vitát lezárja.
(4) Szavazás előtt a polgármester vagy bármelyik képviselő tárgyalási szünetet (legfeljebb 10 perc) javasolhat. Javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.
21. § (1) Az előterjesztett és a vitában elhangzott javaslatokat a polgármester egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az egész javaslatról.
(2) A döntéshozatalból kizárható, akit, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(3) Amennyiben a döntés meghozatala előtt a képviselő elmulasztja bejelenteni az ügyben való személyes érintettségét, az ülés vezetője figyelmeztetésben részesíti és a döntéshozatalban leadott szavazatát érvénytelennek kell tekinteni. Amennyiben az érvénytelen szavazat a képviselő-testület döntését (egyszerű többség, minősített többség) befolyásolja, úgy a képviselő-testület döntését érvénytelennek kell tekinteni. Amennyiben a személyes érintettség vita tárgyát képezi a Pénzügyi, Közrendvédelmi és Kulturális Bizottság a soron következő ülésen a személyes érintettséget kivizsgálja.
7. A képviselő-testület döntései
22. § (1) A képviselő-testület rendeleteket alkot és határozatokat hoz.
(2) A rendelet elfogadásához a képviselő-testület megválasztott tagjai többségének "igen" szavazata szükséges (minősített többség).
(3) A határozathozatalhoz - a (4) bekezdésben meghatározott ügyek kivételével - a jelenlévő képviselők többségének "igen" szavazata szükséges (egyszerű többség).
(4) Az Mötv. 50. §-ában foglaltakon túl minősített többség szükséges
a) közterület elnevezéséhez,
b) önkormányzati kitüntetés és elismerő cím adományozásához,
c) az 5. § (1) bekezdésében felsorolt kérdések eldöntéséhez és
d) az önkormányzat gazdasági programjának elfogadásához.
(5) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza. Szavazni csak személyesen lehet. A képviselők “igen”, “nem” szavazatukat, vagy tartózkodásukat kézfelemeléssel jelzik.
23. § (1) A képviselő-testület titkos szavazással dönt az alpolgármester választásáról.
(2) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület egy háromtagú bizottságot választ. A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, az arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. Az eseti bizottság elnöke szóban tájékoztatja a képviselő-testületet a szavazás eredményéről, a szavazás során felmerült körülményekről.
(3) Titkos szavazásnál bekövetkező szavazategyenlőség esetén a javaslatot elutasították. Ismételt szavazás a kérdésben a következő képviselő-testületi ülésen tartható.
(4) A szavazás módjának megváltoztatását adott napirend tárgyalásának során bármelyik települési képviselő javasolhatja. A Képviselő-testület a javaslatról szótöbbséggel, vita nélkül határoz.
(5) Név szerinti szavazást kell elrendelni:
a) ha azt a törvény írja elő, vagy
b) a polgármester vagy legalább három képviselő javaslatára.
(6) A név szerinti szavazáskor a jegyző névsor szerint felolvassa a képviselők nevét, akik nevük elhangzásakor szavazatukat szóban jelzik. A névsorban rögzített szavazatok alapján az eredményt a polgármester hirdeti ki.
8. Interpelláció
24. § (1) A települési képviselő a Képviselő-testület ülésén a:
a) polgármestertől (alpolgármestertől),
b) jegyzőtől,
c) bizottság elnökétől
önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet (interpelláció), amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(2) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 2 nappal a polgármesternél kell írásban bejelenteni.
(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) az interpelláló nevét,
b) az interpelláció tárgyát.
(4) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is.
(5) Sürgős esetben az ülés vezetőjének engedélyével az ülésen szóbeli interpelláció is előterjeszthető. Ha az ülést vezető az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére, az interpelláció engedélyezéséről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(6) Ha az interpelláló képviselő írásban kapott választ, akkor a következő rendes ülésen nyilatkoznia kell a válasz elfogadásáról.
(7) Amennyiben az interpellációra adott szóbeli vagy írásbeli választ a képviselő nem fogadja el, a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról egyszerű szótöbbséggel dönt. Abban az esetben, ha a választ a Képviselő-testület sem fogadja el, az interpelláció címzettje köteles az ügyet újra megvizsgálni és az interpellációt a soron következő ülésen ismételten megválaszolni.
9. Kérdések, észrevételek, tájékoztatók, bejelentések
25. § A képviselő a testületi ülésen, önkormányzati ügyekben, kérdéssel, illetve észrevétellel fordulhat a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez.
Részére a választ lehetőleg azonnal, de legkésőbb a következő ülésen meg kell adni.
10. Napirend előtti felszólalás
26. § (1) Napirend előtti felszólalásra a polgármestertől írásban bármelyik képviselő, a felszólalás tárgyának megjelölésével, engedélyt kérhet.
(2) Ha az ülés vezetője az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére e tárgyban a Képviselő-testület felszólalás és vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan bármely képviselő két-két percre kaphat szót.
(4) Vitának és határozathozatalnak helye nincs.
11. A tanácskozás rendjének fenntartása
27. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve képviselő-testületi ülést vezető személy, gondoskodik. Ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,
b) ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a hozzászólótól a szót,
c) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához, illetve a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít,
d) ismétlődő rendzavarás esetén indítványozhatja a rendbontó képviselő tiszteletdíjának a csökkentését.
(2) A nyilvános ülésen megjelentek a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(3) A polgármesternek, illetve az ülés vezetőjének a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
12. A jegyzőkönyv
28. § (1) Képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül, a hangfelvétel alapján a tanácskozás lényegét és a hozott döntéseket tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a hivatal jegyzője által kijelölt ügyintézője készíti el, az általa rögzített hangfelvétel és saját jegyzete alapján.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza
a) a testületi ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás),
b) a testületi ülés nyilvános vagy zárt ülési módját,
c) a testületi ülés helyét és idejét,
d) a testületi ülésre meghívottak nevét, a megjelent képviselők, valamint a tanácskozási joggal jelenlévők nevét,
e) a testületi ülésről távolmaradó képviselők nevét,
f) a javasolt és elfogadott napirendet,
g) napirendi pontként az előadó nevét, a szóbeli kiegészítést, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét, a szóban előterjesztett módosító vagy kiegészítő határozati javaslatot,
h) a hozzászóló kérelmére az ügyhöz kapcsolódó szó szerinti véleményét,
i) az ülés vezetőjének a rendfenntartás érdekében tett intézkedéseit,
j) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését,
k) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát,
l) a döntéshozatalban résztvevők számát, a döntéshozatalból kizárt képviselő nevét és a kizárás indokát,
m) a döntéshozatal módját, eredményét és a döntés szószerinti szövegét,
n) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és az azokkal kapcsolatos válaszokat, döntéseket illetőleg határozatokat,
o) az ülésen történt fontosabb eseményeket
(3) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az ülésre szóló meghívót, az előterjesztések, tájékoztatók, az írásban benyújtott módosító javaslatok, interpellációk egy-egy példányát, valamint a jelenléti ívet.
(4) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
(5) A nyílt ülés jegyzőkönyve 2 eredeti példányban készül. Egy eredeti példányt évente bekötve a hivatal irattárban kell őrizni, a második példányt közzé kell tenni a községi könyvtárban. A zárt ülés jegyzőkönyvét egy példányban készül, melyet a hivatal irattárában évente bekötve kell őrizni.
(6) A zárt ülés kivételével a jegyzőkönyvbe és annak mellékleteibe, jegyzővel történt előzetes, a hivatal ügyfélfogadási idejére egyeztetett időpontban a hivatal helyiségében, bárki betekinthet.
29. § (1) A képviselő-testület rendeleteit és határozatait a naptári év elejétől kezdődően külön folyamatos sorszámmal, évszámmal és megkülönböztető jelzéssel kell ellátni.
(2) A képviselő-testület rendeleteinek, határozatainak jelzése:
a) Csépa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének .../20..(.........) önkormányzati rendelete (zárójelben a kihirdetés időpontja),
b) .../20..(.........) határozat (zárójelben a kihirdetés időpontja)
(3) A képviselő-testület döntéseinek nyilvántartása a jegyző feladata. A határozatokat úgy kell nyilvántartani, hogy abból a végrehajtás nyomon követhető legyen.
(4) Az önkormányzati rendelet kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel valósul meg.
(5) A képviselő-testületi döntései nyilvánosak. A képviselő-testület döntéseit az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A döntések a községi könyvtárban és az önkormányzat hivatali helyiségében megtekinthetők. Közzététel során gondoskodni kell a személyes adatok védelméről a közérdekből nyilvános adatok figyelembe vételével.
13. A települési képviselő
30. § (1) A képviselőt megilletik az Mötv-ben és e rendeletben foglalt jogok és terhelik a kötelezettségek. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.
(2) A képviselő képviselői tevékenysége során hivatalos személyként jár el.
(3) A képviselő:
a) részt vehet a képviselő-testület döntésének előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,
b) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,
c) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a polgármester és a bizottságok – a képviselőtestület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntéseit,
d) a hivataltól a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést igényelhet,
e) közérdekű ügyben kezdeményezheti a hivatal intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni,
f) a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől és a bizottság elnökétől a képviselő-testületi ülésen önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet (interpelláció) amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni,
g) kérésére az írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,
h) bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet,
(4) A képviselő főbb kötelezettségei:
a) az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz,
b) köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,
c) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
d) felkérés alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
e) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titok megőrzése, titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll,
f) kapcsolattartás a választópolgárokkal, illetve különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,
g) a személyes érintettség bejelentése,
h) megbízólevelének átvételétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni.
(5) A képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január- 1-től számított 30 napon belül - törvényben szabályozott - vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas - vagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát.
(6) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig – a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és képviselői megbízatásával kapcsolatban juttatásokban nem részesülhet.
31. § A települési képviselő összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. tartalmazza.
32. § Az összeférhetetlenség megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél
14. A képviselő-testület bizottságai
33. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:
Pénzügyi, Közrendvédelmi és Kulturális Bizottság 5 tag
(2) A képviselő-testület meghatározott feladatkörök ellátására ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke minden esetben csak képviselő lehet.
(3) A bizottságok tagjaira javaslatot tehet a polgármester vagy bármely képviselő.
(4) A bizottsági tagság megszűnik:
a) a bizottsági tag lemondásával;
b) a bizottsági tag Képviselő-testület általi visszahívásával;
c) a bizottság megszűnésével;
d) a bizottsági tag halálával.
(5) A bizottsági elnök, vagy a bizottsági tag visszahívását bármely képviselő a visszahívás okának megjelölésével írásban kezdeményezheti. A visszahívás ügyében a Képviselő-testület dönt.
(6) A települési képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálatát a Pénzügyi, Közrendvédelmi és Kulturális Bizottság végzi.
(7) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.
(8) A Pénzügyi, Közrendvédelmi és Kulturális Bizottság által ellátandó feladatok jegyzékét 3. melléklet, névsorát a 2. számú függelék tartalmazza.
34. § (1) A képviselő-testület bizottságai
A bizottság - feladatkörében - előkészíti, véleményezi a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.
A bizottság - feladatkörében - ellenőrzi a hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg a végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmeit, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.
Saját programjuk szerint előkészítő munkát is végezhetnek.
(2) Minden esetben csak a Pénzügyi, Közrendvédelmi és Kulturális Bizottság állásfoglalásával terjeszthetők a képviselő-testület elé a következő ügyek:
- Költségvetés
- Zárszámadás
(3) A bizottság dönt a képviselő-testület által hatáskörébe utalt ügyekben.
(4) A bizottság ülését a bizottság elnöke összehívja.
(5) A bizottságok üléséről - az ülés időpontjának, helyének és a javasolt napirendjének megjelölésével - legalább 4 munkanappal korábban a bizottság tagjait, az illetékes alpolgármestert és a jegyzőt írásban vagy más megfelelő módon értesíteni kell, az írásbeli előterjesztések egyidejű kiküldésével.
(6) A bizottságok ülésén tanácskozási jogokkal részt vehetnek:
tisztségviselők,
bármelyik képviselő,
a polgármesteri hivatal illetékes szervének megbízottja,
a bizottság által meghívott személyek és szervezetek.
(7) A bizottság üléseire a képviselő-testületre vonatkozó előírások érvényesek.
35. § (1) A bizottság döntéseit határozatok, állásfoglalások formájában egyszerű szótöbbséggel hozza meg.
(2) A bizottság ülését az elnök, távollétében a bizottság által választott képviselő bizottsági tag vezeti.
(3) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az ülés helyét és idejét, a jelenlévők felsorolását, a tárgyalt napirendeket, a tanácskozás lényegét és a hozott döntéseket. A kisebbségi véleményeket kívánság szerint rögzíteni kell.
(4) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet a képviselők bármikor megtekinthetik.
(5) A bizottság működésének feltételeit a jegyző köteles biztosítani.
15. A polgármester
36. § (1) A polgármester megbízatását foglalkoztatási jogviszonyban látja el.
(2) A polgármestert távolétében az alpolgármester helyettesíti.
(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy 3 napot meghaladó akadályoztatásuk esetén, helyettesítésükre és a Képviselő-testület ülésének összehívására, a Pénzügyi, Közrendvédelmi és Kulturális Bizottság elnöke jogosult.
(4) A polgármester feladatait, hatósági jogkörét törvény, kormányrendelet, valamint e rendelet szabályozza és tartalmazza.
(5) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését és széles körű nyilvánosságát. Együttműködik a különböző szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel. Felelős az önkormányzat gazdálkodásának jogszerűségéért. Szervezi az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait, együttműködését más önkormányzatokkal, szervezetekkel és érdekszövetségekkel.
(6) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:
a) segíti a képviselők munkáját,
b) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
c) képviseli az önkormányzatot,
d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését,
f) a polgármester – a véleménye szerint önkormányzati érdekeket sértő – képviselő-testületi döntés ismételt megtárgyalását kezdeményezheti.
g) rendszeres fogadóórát tart,
h) önkormányzati ügyekben kapcsolatot tart a médiával, hírközlő szervekkel.
(7) A polgármesternek a bizottság működésével összefüggő feladatai:
a) indítványozhatja a bizottság összehívását,
b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. E felfüggesztésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.
37. § (1) A polgármester a képviselő-testületek döntései szerint véleményezi a közös önkormányzati hivatal feladatait. E körben:
a) együttműködik Kunszentmárton Város Polgármesterével a Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról szóló megállapodás rendelkezéseinek megfelelően, jegyző javaslatainak figyelembevételével előterjesztést nyújt be a Csépai Kirendeltség feladatainak szervezésében.
b) dönt a jogszabály alapján hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörben, egyes hatásköreinek gyakorlásának átruházásáról és a kiadmányozás rendjéről
c) a képviselő-testület döntéseivel összhangban irányítja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást,
d) véleményezési joga van a jegyző kinevezéséhez, felmentéséhez
e) egyetértési joga van a kirendeltségvezető megbízásához, megbízásának visszavonásához, jutalmazásához.
(2) A polgármester, a jogviszony létesítésével és megszüntetése kivételével gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
(3) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A polgármester vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségére a képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) A polgármester összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. tartalmazza.
16. Az alpolgármester
38. § (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére saját tagjai közül, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, titkos szavazással alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.
(3) A polgármestert távolléte esetén az alpolgármester helyettesíti.
(4) Az alpolgármester segíti a polgármester gazdálkodással és bizottságokkal kapcsolatos tevékenységét.
17. A jegyző
39. § (1) A jegyzőt a kunszentmártoni polgármester nevezi ki határozatlan időre.
(2) A jegyző tekintetében a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja
(3) A jegyző a polgármester irányításával gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:
a) előkészíti a képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja az önkormányzati képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a képviselő-testületi bizottságok ülésein,
d) a képviselő-testület ülésén az előterjesztés vitájában szavazás előtt - ha szükséges - törvényességi észrevételt tesz,
e) gondoskodik a képviselő-testületi és bizottsági ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről,
f) köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel,
g) a képviselő-testületi és bizottsági ülés jegyzőkönyvét az ülést követő 15 napon belül köteles megküldeni az önkormányzat törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek, továbbá a döntést követő 15 napon belül megküldi az átruházott hatáskörben hozott döntéseket.
h) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, képviselő-testületnek, bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,
i) tájékoztatja a képviselő-testületet a Csépai Kirendeltség munkájáról, az ügyintézésről.
j) segíti a nemzetiségi önkormányzat törvényes működését, tanácskozási joggal részt vesz ülésein, gondoskodik jegyzőkönyveik elkészítéséről és továbbításáról.
(4) A jegyzőt távolléte esetén az aljegyző helyettesíti, továbbá ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.
(5) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatok ellátásáról, a kirendeltségvezető gondoskodik a Csépai Kirendeltség tekintetében.
18. A képviselő-testület hivatala
40. § (1) A képviselő-testület hivatala a Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal.
(2) A Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal a Kunszentmárton Város Önkormányzata és Csépa Községi Önkormányzata által alapított, az alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött önálló jogi személyként működő költségvetési szerv.
(3) A Hivatal alapításáról rendelkező jogszabály: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 84. §.
(4) A Hivatalt a jegyző vezeti.
(5) A Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Csépai Kirendeltsége ellátja Csépa Község Önkormányzata és Csépa közigazgatási területe vonatkozásában mindazon szervezési, igazgatási, pénzügyi, vagyongazdálkodási feladatokat, amelyeket a Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata, illetve jogszabály nem utal más osztály kizárólagos feladat és hatáskörébe. A Csépai Kirendeltség szervezetére és működésére, ellátandó feladat- és hatáskörére vonatkozó szabályokat a Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
19. Közmeghallgatás
41. § (1) A közmeghallgatás időpontját, az azt megelőző 5 nappal közhírré kell tenni, és gondoskodni kell arról, hogy az előterjesztést az állampolgárok megismerhessék, amennyiben a közmeghallgatásra készül előterjesztés.
(2) A munkaterv meghatározhatja, hogy mely napirendek megtárgyalása történik közmeghallgatással egybekötve.
(3) A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testületi ülés összehívására és lefolytatására az SZMSZ előírásait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) A közmeghallgatáson a résztvevőknek tanácskozási joguk van, egyebekben az ülés vezetésére, a tanácskozás rendjére a képviselő-testület üléseire vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
42. § (1) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők, a tisztségviselők, a jegyző polgármesteri hivatal ügyintézői, a polgármester által kijelölt önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok vezetői.
(2) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel.
(3) Az állampolgárok a képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezett tartozik válaszolni.
43. § (1) Az ülésen elhangozott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervezetet, vagy személyt, amely (aki) az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.
(2) A felszólaló részére a vizsgálat eredményéről és a tett intézkedésekről 8 napon belül, írásban a polgármester, az alpolgármester vagy a jegyző ad választ.
20. Falugyűlés
44. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok- közvetlen tájékoztatása céljából a testület egyetértésével, falugyűlést hívhat össze.
(2) A falugyűlés fontosabb szabályai:
A gyűlés helyéről, idejéről az ismertetésre, vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell a rendezvény előtt legalább 8 nappal.
A gyűlést a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket a jegyzőt, az intézményvezetőket, illetve a polgármesteri hivatal munkatársait.
A gyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.
21. Az önkormányzat gazdálkodása
45. § Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.
22. Nemzetiségi Önkormányzat
46. § (1) Csépa községben közvetlenül választott települési Roma Nemzetiségi Önkormányzat működik.
(2) A képviselő-testület és bizottságai, tisztségviselői segítik a nemzetiségi önkormányzatot feladatai ellátásában, gondoskodnak a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról, biztosítják számára a nemzetiségek jogairól szóló törvényben írt jogosítványaik gyakorlását. Ennek keretében az önkormányzat Együttműködési megállapodást köteles kötni a településen működő nemzetiségi önkormányzattal.
(3) A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület ülésein.
(4) A nemzetiségi önkormányzat elnökét a nemzetiséget érintő ügyekben megilleti az interpelláció és a kérdés-felvetés joga.
(5) A hivatal biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működésének ügyviteli és technikai feltételeit.
(6) A képviselő-testület éves költségvetési rendeletében meghatározza a nemzetiségi önkormányzat támogatását.
(7) Csépa Községi Önkormányzat és a Csépai Roma Nemzetiségi Önkormányzat között létrejött közigazgatási szerződés szerinti működési feltételeket e rendelet 4. számú függeléke tartalmazza.
47. § (1) Ez a rendelet 2024. október 10-én 13 óra 25 perckor lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2020.(III.18.) önkormányzati rendelet.