(1) E rendelet hatálya Tiszabő Község közigazgatási területére terjed ki.

(2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket, területet kialakítani, valamint kötelezést előírni csak a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi Lili, törvény, (továbbiakban Ktv.) az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény, (továbbiakban Étv.), valamint e törvény alapján meghatározott, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló többször módosított 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban OTÉK) előírásai, illetőleg Tiszabő Község Helyi Építési Szabályzata (továbbiakban HÉSZ), és a rendelet mellékletét képező szabályozási tervek előírásainak együttes, figyelembevételével, lehet.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. Jelen rendelet előírásaitól eseti eltérést az I. fokú építési hatóság csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat - az országos érvényű előírások keretein belül, ahol és amely tárgyat érintően erre a HÉSZ kifejezetten feljogosítja.

(4) A HÉSZ mellékletét képezi a Belterületek szabályozási terve (1. melléklet, rajzszám: SZT_01), valamint a Külterületek szabályozási terve (2. melléklet, rajzszám: SZT_02)

(1) Az igazgatási terület határa nem változik.

(2) A belterület határvonala a 2009. december 31-én érvényben lévő ingatlan-nyilvántartás szerinti állapot.

(3) A beépítésre szánt terület határvonalát a szabályozási terv jelöli. Azon területeket, melyek nem szerepelnek a belterületbe vonandó területek között, csak a Településszerkezeti terv és a Szabályozási terv módosítása után lehet belterületbe vonni.

(1) Tiszabő Község igazgatási területén építési használat szerint: Beépítésre szánt területek, valamint Beépítésre nem szánt területek kerültek kijelölésre, melyek területfelhasználási és övezeti besorolását a belterületi és külterületi szabályozási tervek határozzák meg, és határolják le.

(1) A beépítésre szánt területek az alábbi építési övezetekre és övezetekre sorolandók: Területfelhasználási Egység: Lakóterületek (L), Falusias lakóterület (Lf), Gazdasági területek (G), Ipari terület (Gip), Különleges területek (K), Szabadidőközpont területe (K/szk), Mezőgazdasági Üzem területe (K/mgü) Sportpályák területe (K/sp), Temető területe (K/te).

(2) A területek övezeti határvonalait és építési övezeti besorolásukat a Szabályozási Tervek határozzák meg.

(1) A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfelhasználási kategóriákba sorolandók: Területfelhasználáési Egység: Közlekedési és közműiérületek (Kö), Közutak területe (Köu), Országos mellékút, települési főút (Köu/1), Települési gyűjtőút (Köu/2), Kiszolgáló út (Köu/3), Kiemelt külterületi kiszolgáló út (Köu/4), Vegyes használatú út (Köu/5), Kerékpárút (Köu/6), Gyalogút (Köu/7), Zöldterületek (Z), Közpark (Z/kp), Erdőterületek (E), Védelmi célú erdőterület (Ev), Mezőgazdasági területek (M), Általános mezőgazdasági területek (Má), Szántóterület (Má/sz), Gyepterület (Má/gy), Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek (Mkf), Korlátozott funkciójú gyepterületek (Mkf/gy), Kertes mezőgazdasági terület (Mk), Vízgazdálkodási területek (V), Folyóvizek medre és parti sávja (Vf), Állóvizek medre és parti sávja (Vá), Időszakos vízfelületek területe (vízjárta területek, vízmosások) (Vl), Árvízvédelmi töltés (Vát), Vízbeszerzési és vízmű területek (Vg).

(2) A területek határvonalait és övezeti besorolásukat a Szabályozási Tervek határozzák meg.

(1) A szabályozási elemek jelölését és jelkulcsát a Szabályozási Tervek tartalmazzák.

(2) A szabályozási elemek módosításához a Szabályozási terv módosítása szükséges.

(3) Az építési övezet határa egy tömbön belül a szabályozási terv módosítása nélkül csak akkor változhat, ha a telekméretekre vonatkozó övezeti előírások megtarthatóak, és a telekalakítások nem eredményezik az érintett övezetek ellehetetlenülését, vagy nem haladják meg az érintett övezet területének 20%-át.

(4) Az övezeti határ telekhatárhoz kötött, övezeti határ csak telekhatáron lehet. Egy telek csak egy övezetbe tartozhat.

(1) Az egyes építési övezeteken és egyéb övezeteken belül a telekalakítás és telekosztás a Szabályozási terv, a HÉSZ, ill. a magasabb rendű egyéb jogszabályok szerint végezhető.

(2) Új építési telek kialakítása esetén az övezeti szabályozásban megadott minimális telekméreteknél kisebb telket nem lehet kialakítani.

(3) Az építési telek kialakítható legkisebb utcai homlokvonalának szélességét az építési övezetek előírásai tartalmazzák. Ennek hiányában kialakult állapot esetén az illeszkedési szabályok alapján ettől eltérő méret is megállapítható.

(4) Az építési telkek kialakításánál vizsgálni kell a szomszédos ingatlanok beépíthetőségét is, hogy az ún. közrezárás és a beépítés ellehetetlenítése ne következhessen be.

(5) Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki. Meglévő, közterületi kapcsolatokkal nem rendelkező (csak szolgalmi joggal megközelíthető) telkek esetében nyúlványos telkek kizárólag a kialakult állapot rendezése céljából alakíthatók ki ezeken a területeken belül.

(6) Az önkormányzati határozattal jóváhagyott területhasználattól és a szabályozási tervtől eltérő kialakult használat esetén a terv szerinti igénybevétel időpontjáig telekalakítás csak a kijelölt új területhasználat és szabályozás szerinti funkció esetén engedélyezhető, illetve a kialakult használat megtartásával, csak telekegyesítés és telekhatár-rendezés, valamint út céljára történő lejegyzés esetén engedélyezhető.

(7) A szabályozási terven jelölt út céljára történő kötelező lejegyzéseket, telekalakítási kötelezettségeket, valamint telekrendezést az építéshatósági eljárás során kell elvégezni.

(1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(2) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei nem biztosítottak épület nem helyezhető el.

(3) A külterületen lévő beépítésre nem szánt mezőgazdasági- és erdőterületek megközelítése a településen belül kialakult határhasználati és megközelítési rend szerint történhet.

(4) Állandó és időszakos vízfolyások menti területek beépítésének előfeltétele a felszíni vízfolyások, patakok mértékadó vízhozamra történő kiépítése, mederrendezése. A telkek beépítésének előfeltétele a terület vízrendezésének és csapadékvíz elvezetésének a megoldása

(5) A közművesítés kötelező mértéke: A falusias lakóterületeket, a különleges- és az üdülőterületeket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

(6) Valamennyi övezetben elhelyezhetők:

(1) Az övezeti jeleket a 3. melléklet tartalmazza.

(1) Építési telken és területen épület, építmény csak akkor helyezhető el, ha:

(2) Azokon a területeken, ahol az építés feltételei nem biztosítottak, építési munka csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre állását követően engedélyezhető, végezhető. Kivétel az előközművesítés, melyet elegendő a használatbavételi engedély kiadásának időpontjáig biztosítani.

(3) Az építési telken belül a telek beépített területébe be nem számítandóan az alábbi mellék funkciójú építmények helyezhetők el, a biztonságos gépjárművel való beközlekedés biztosítása - 3 m széles bejáró - megtartása mellett.

(4) Terepszint alatti építmény - a közművek és közműépítmények kivételével - a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósítása mellett engedélyezhető.

(5) Az építési telken a telek beépített területébe beszámított módon a további építmények helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:

(6) Az épületek és építmények rendeltetésszerű használatához szükséges parkolószámot az OTÉK előírásainak megfelelően telken belül kell biztosítani. Ha az építmény elhelyezésének feltétele az OTÉK szerint előírt parkoló szám kialakítása, és erre részben vagy egészben saját telken belül nincs lehetőség, akkor az erre megalkotott külön önkormányzati rendelet, ill. az építtető és az önkormányzat között létrejött megállapodás szerint kell eljárni.

(1) Előkertek a) Az előkertek mérete a kialakult állapot, új beépítés esetén 5 m.

(2) Oldalkertek Az oldalkertek minimális méretének meghatározása az OTÉK-ban meghatározott méret.

(2a) Építési vonal: Az építési vonalat az alábbiak szerint kell meghatározni:1. Új beépítéseknél az élőkért mérete egyben az építési vonalat is jelöli. 2. Kialakult beépítések esetében az építési vonalat az illeszkedés szabályai szerint kell megállapítani, az építéshatóság jóváhagyásával.

(1) Az egyes építési övezetekre megadott övezeti előírások az újonnan kialakított telkekre, és újonnan létesített épületekre, funkciókra vonatkoznak.

(2) Kialakult telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban előírt kialakítható legkisebb telekterület a minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok (OTÉK és HÉSZ 14. §.), valamint a sajátos övezett előírások) betartásával elhelyezhető.

(3) Amennyiben az oldalhatáron álló új beépítésű épület megépítését a szomszéd telken lévő meglévő épület akadályozná, az új épület a HÉSZ 14. §. előírásai alapján építhető.

(4) Abban az esetben, ha meglévő épület kialakult építmény és homlokzatmagassága nagyobb, mint az övezeti szabályozásban megadott építménymagasság értéke úgy megtartható.

(5) Hagyományos beépítésű egyedi telkes, falusias lakóterületen belül lévő azon telkek, melyeket legalább két oldalról utca, közterület határol (sarok vagy átmenő telek) akkor is megoszthatóak, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület értéke nem tartható, de az alakítandó és megmaradó telek legalább 400 m ² területű.

(1) A településen csak magas tetős építmény építhető.

(2) Közterület felé a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető sem egyedi, sem összefogott formában, sem szabad oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában. Helyette a homlokzat 1/3-ad részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény (melynek minimális szélessége 3,0 m) megjelenhet megszakított, vagy végigfutó tetöpárkánnyal. Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.

(3) Nem helyezhető el utcai homlokzatfelületen klíma berendezés kültéri egysége.

(4) Fém kémény csak körbefalazva helyezhető el.

(5) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető, melyen belül galéria szint létesíthető.

(1) A település egyedi telkes lakóövezeti területein az épületek az alábbiak figyelembe vételével kerülhetnek elhelyezésre:

a) A szabályozási terv alapján előírt építési helyen belül a megengedett legnagyobb beépítettség mértékének megfelelő nagyságú telekterület építhető be, de ez az érték nem lehet több, mint 1500. m2.

b) Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túli telekrész egyik lakóövezetben sem építhető be. Kialakult nyeles telek esetében a beépített hátsó telek minimum 5 m-es előkertjét a nyél nélküli telekrészhez viszonyítva kell kijelölni.

(1) A falusias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók:

(2) A falusias lakóterületen belül nem helyezhető el:

(3) A kialakítható falusias lakóterület telkeire, beépítettségére és használatára vonatkozó övezeti jellemzőket és előírásokat a 3. sz. melléklet tartalmazza.

(1) A település területén belül az iparterületek az egyéb iparterület kategóriába tartoznak, ahol jelentős mértékű zavaró hatású iparterület nem jelölhető ki.

(2) Az iparterületre vonatkozó előírásokat a 3. sz. melléklet tartalmazza.

(3) A Gip övezetben az ipari funkción kívül elhelyezhető:

(1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) A nagy zöldfelülettel rendelkező, rögzített intézményfunkciójú területeken csak az övezeti és szabályozási terven jelölt intézmények és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

(3) A különleges területek beépítési előírásait a 3. sz. melléklet tartalmazza.

(1a) Szabadidőközpont területe - K/szk

(1) A Tisza partján kijelölt terület rekreációs célokat szolgál. A részben beépített sávban új lakóépület nem építhető az ár- és belvízveszély miatt.

(2) A meglévő templom, művelődési ház és szabadtéri színpad karbantartásához az övezeti előírások szerinti építési munkák végezhetők.

(2a) Mezőgazdasági ipar területe - K/mgü

(3) A belterülettől délre meglévő, állattartásra és a hozzá kapcsolódó üzemi tevékenységek végzésére szolgáló területen az állattartáshoz és a tevékenység folytatásához szükséges épületek helyezhetők el.

(3a) Temető területe - K/te

(4) A temető területen a temetéssel összefüggő, és a szertartáshoz kapcsolódó kiszolgáló, ravatalozó és egyházi épület építhetők.

(5) A temető telkén belül legalább 10 m széles, többszintes növényzettel ellátott védőterületet kell kialakítani.

(5a) Sportterület-K/sp

(6) A sportterületen sportépítmények, ezek kiszolgáló létesítményei, a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó és szolgáltató létesítmények helyezhetők el. A parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket telken belül kell biztosítani.

(1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a Szabályozási Tervek határozzák meg.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos és az önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(4) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(5) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is.

(1) A település közlekedési területei a terven szabályozási vonalak által meghatározott közterületek, melyek közlekedési és közmű létesítmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A közlekedési és közműéi helyezésére szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a közterületi parkolók, járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, a közmű rendszerek és környezetvédelmi létesítmények, továbbá a közművek és hírközlés - kivétel a toronyjellegű - építményeinek elhelyezésére szolgál.

(3) A terv szerinti közlekedési és közműterületen csak az OTÉK 26. § (3) bekezdés 1. pontja szerinti építmények helyezhetők el.

(4) Tájképvédelmi övezetben új közutak létesítésénél az utak mentén zöldfolyosóként funkcionáló nővény telepítést is ki kell alakítani.

(1) A település közúti közlekedési területeinek besorolása:

(2) A közlekedési építmények számára építési telket kell kialakítani.

(3) Közlekedési területen a műszaki létesítményeken (útpálya, biztonsági berendezések, stb.) túl

(1) Köu/1 országos mellékút, települési főút. Szabályozása: belterületen: min. 22 méter, illetve szabályozásj terv szerint, külterületen: az út szabályozási szélessége - közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal - a meglévő jogi határokkal: az út építési területe min. 30 méter, az út védőtávolsága 100 méter

(2) Köu/2 települési gyűjtőút. Szabályozása: belterületen min. 16 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték

(3) . Köu/3 kiszolgáló út Szabályozása: méretezés nélkül min. szélessége 12 m, ill. a szabályozási terv szerinti érték

(4) Köu/4 kiemelt külterületi kiszolgáló út. Szabályozása: méretezés nélküli min. szélessége 8 m, ill. a szabályozási terv szerinti érték

(5) Köu/5 vegyes használatú út. Szabályozása: belterületen minimum 8 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték

(6) Köu/6 kerékpárút. Szabályozása: méretezés nélküli min. szélessége 3 m, illetve szabályozási terv szerinti érték.

(7) Köu/7 gyalogút. Szabályozása: méretezés nélküli min. szélessége 3 m, illetve szabályozási terv szerinti érték.

(1) A település területén minden beépítésre szánt övezetben biztosítani kell legalább a részleges közmű vés ítettséget. A közművesítés az építmény használatának feltétele.

(2) A területen a víziközmű kiépítésének mértéke:

(3) Bármilyen okból feleslegessé vált közműhálózatot, közműlétesítményt el kell bontani. Funkciót vesztett vezeték lehetőség szerint eltávolítandó a földből.

(4) A településen az ingatlan-nyilvántartásban árokként jelölt területet vízgazdálkodási területnek kell tekinteni. Az árokként jelölt területet érintő bármilyen tevékenység csak az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(5) Igény esetén . ha a meglévő árok a felszíni vízrendezésben már szerepet nem tölt be. az árokként történő jelölése felülvizsgálható, és. az illetékes Környezetvédelmi,. Természetvédelmi és. Vízügyi Felügyelőség által jóváhagyott engedéllyel az ingatlan-nyilvántartásból történő törlését a Polgármesteri Hivatal kezdeményezheti, illetve területfelhasználása megváltoztatható.

(6) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjain belül építményt elhelyezni csak a terv előírásainak megfelelően szabad.

(1) A zöldterületnek az állandóan növényzettel fedett közterületek minősülnek.

(2) Új zöldterületek kialakítása, illetve meglévő zöldterületek átépítése csak kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet.

(3) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetönek és használhatónak kell lennie.

(4) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetönek kell lennie.

(5) A zöldterületek karbantartásáról a települési önkormányzat gondoskodik.

(6) A zöldterületek funkcionális besorolása a tervben: Közpark -Z/kp

(1) Az övezet területén elhelyezhetők:

(2) Az övezetben az épületek által elfoglalt beépített terület a közpark területének legfeljebb 2%-a lehet.

(3) Önálló építménnyel bíró reklámok az övezetben nem helyezhetők el,

(4) A közpark legkisebb kialakítható mérete: 10000 m 2 .

(1) Az erdőterület erdő (meglévő és tervezett erdő) céljára szolgáló terület. A jelenleg hatályos, magasabb szintű rendelet értelmében erdőterületnek kell tekinteni:

(2) A település területén az erdőterületek az erdő elsődleges rendeltetése szerint:. Ev - védelmi célú erdő (védő, illetve védett erdő);

(3) Az erdőterületen az övezeti előírások betartása mellett az erdészeti hatóságnál lefolytatott erdőterület igénybevételi eljárást követően elhelyezhető:

(4) Az övezetben önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.

(1) Védelmi rendeltetésű erdő besorolású az erdőállomány egy része az alábbi okokból: Védett természeti területen, Természeti területen, Érzékeny természeti területen, Natura 2000 területen, Tájképvédelmi övezeten belül, Hullámtérben (nyílt ártérben), Vízbázis külső védőterületén, Lejtős, erózióval veszélyeztetett területen, Vízmosásban stb. helyezkedik el.

(1a) (2) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.

(1) A mezőgazdasági terület a növény termesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik: Má - Általános mezőgazdasági terület: Má/gy-gyep, Má/sz - szántó. Mkf- korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület: Mkf/gy - Korlátozott funkciójú gyepterület.

(3) A mezőgazdasági rendeltetésű területen - az alövezeti szigorúbb szabályozási előírások figyelembe vételével - az alábbi építmények helyezhetők el: a) a. területfelhasználásí egységhez tartozó közutak, közterek és. gépjármű-várakozó helyek, b) közművek és közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével), c) nyomvonal jellegű vezetékek, termékvezetékek és műtárgyai, a védőtávolság d) a távközlés létesítményei, e) a vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás) létesítményei, f) geodéziai jelek, köztárgyak, g) a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei, h) nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők, i) a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi és ellátó létesítmények, j) biztonsági okokból szükséges örház, k) komposztáló telep és építményei

(4) A külterületi mezőgazdasági létesítményeknél keletkező hulladékok ártalmatlanításához szükséges műszaki feltételeket egyénileg kell biztosítani. Amennyiben a keletkező szennyvizeket egyénileg működtetett kisberendezéssel kell tisztítani, akkor a vízjogi engedélyektől függően a tisztított szennyvizet a befogadóig keli eljuttatni. Tisztítatlan szennyvíz közvetlen szikkasztása tilos. Szippantott szennyvíz csak a kijelölt szennyvíztisztító-telepre szállítható.

(5) Vízfolyások, tavak, tározók partján legalább 50 méter széles sávban a mezőgazdasági területek csak korlátozott funkciójúak lehetnek.

(6) Az övezetben önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.

(1) Birtokközpont az OTÉK előírásai szerint létesíthető.

(2) Az övezetben önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.

(3) A birtokközpont elsősorban lakóépület, könnyűipari és mezőgazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(4) A birtokközpontot legalább részleges közművesítéssel kell ellátni, és az egyes mezőgazdasági major területeken belül a technológiához kapcsolódó helyi környezetvédelmi berendezéseket meg kell valósítani. A lakóterületek felé kötelezően védöfásítást kell elrendelni.

(1) Az általános mezőgazdasági területeken épületet elhelyezni az OTÉK előírásai alapján lehet.

(2) Az Má övezetben jellemzően elhelyezhető építmények a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés, feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges épületek (jellemzően állattartó épületek, termény tárolók, szárítók, gépjárműtároló)

(3) Az övezetben birtokközpont kialakítható.

(4) Az övezet az alábbi művelési ágú alövezetekre tagolódik:

(5) Az mezsgyék közt található egyedi fákat, fasorokat meg kell őrizni. Őshonos fajokból külterületi utak mentén fasorok telepítése szükséges.

(1) A szántóterületeken művelési ág váltás esetén gyepesítés, vagy gyümölcsös telepítése engedélyezhető.

(2) Amennyiben az OTÉK előírásainak megfelelően építmény elhelyezhető, az csak nyeregtetős, a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillö gazdasági épület lehet. Ettől eltérni csak akkor lehet, ha azt a speciális és szükségszerű mezőgazdasági üzemi technológia azt feltétlenül szükségessé teszi.

Amennyiben az OTÉK előírásainak megfelelően építmény elhelyezhető, az csak nyeregtetős, a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő lakó, ill. gazdasági épület lehet.

(1) A korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek:

(2) Az övezetben a területeken az értékek védelme érdekében a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat, törvényeket be kell tartani.

(3) Külterületen a vízfolyások partjától számított 50 méter széles védősávon belül épület nem helyezhető el.

(4) Az övezet területén bármely építmény csak akkor alakítható ki, ha az a táji-, természeti értéket nem károsítja.

(5) Az építésre és területhasználatra vonatkozó előírások az alábbiak (az egyes alövezetekben ennél szigorúbb előírások is lehetnek):

(1) Építmények csak az 5 ha-nál nagyobb telken helyezhetők el. A telek beépítettsége nem lehet több 2%- nál. Az övezet területén csak nyeregtetős, a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillö, a gyepek fenntartását szolgáló legeltetéses állattartása, bemutató- és sportolási célú állattartás és szénatárolás építményei elhelyezhetők.

(2) Környezet-, táj- és természetvédelmi érdekből csak olyan mezőgazdasági tevékenység folytatható, amely a táji természeti értékeket, a felszíni és felszín alatti vizeket nem károsítja.

(3) Az övezet gyepeinek fenntartása szükséges, feltörésük nem engedélyezhető. A legeltetett állatlétszámot fenn kell tartani. Az állatállomány növelése a gyepek eltartó-képességéig növelhető.

(1) A kertes mezőgazdasági terület a szőlő- és gyümölcstermesztés, kertművelés számára szolgáló terület.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területen lakás céljára szolgáló épület nem helyezhető el.

(3) A területen pince nem építhető.

(4) Az övezet területén elhelyezhető építmények:

(1) A vízgazdálkodási területek övezeti besorolása:

(2) A területen csak a vízkárelhárítás célját szolgáló építmények, és a vízellátással kapcsolatos technológiai épületek helyezhetők el.

(3) A vízgazdálkodási övezeteket, illetve a hullámteret érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak az építési engedélyhez beszerzett vízjogi engedély alapján lehet. A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat a vonatkozó rendelkezések előírásai szerint, valamint az alábbiak figyelembevételével, csak úgy lehet, hogy a beavatkozás:

(1) Minden vízfolyást ökológiai folyosóként kell kezelni.

(2) A település közigazgatási területét érintő nagyvízi medrek, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek, valamint a nyári gátak mentén parti sávokat kell biztosítani.

(3) A fenntartási területen épület nem helyezhető el.

(4) A parti birtokosok sem évelő, sem évszakos növényeket nem telepíthetnek a szabályozási területre, nem foglalhatják el a patak medrét, rézsűjét, a föld müveket (töltéseket) időszakosan sem kerti művelés céljából. Tilos az olyan növényzet ültetése, továbbá az olyan tevékenységek folytatása, amely a szakfeladatok ellátását akadályozza.

(1) Az állóvíz partjától számított 100 méteren belül csak természetkímélő, vegyszermentes gazdálkodási módokat lehet alkalmazni.

(2) A vízfelület mellett mederfenntartási munkák folytatásához a mindenkori partéleitöl számított 10,010,0 m széles felvonulási terület biztosítása (parti sáv) szükséges (7 m magasnak tekintendő) munka- és szállítógépek szabad közlekedési útvonala számára. Ahol a kataszteri birtokhatár a partéi közelében van, csak mobil kerítés építhető, amely szükség esetén árvédekezéskor elbontható.

(3) A fenntartási területre semmiféle építési engedély nem adható ki (még ideiglenes építményt, kerítést, benyúló épülő részt stb. sem lehet elhelyezni).

(1) A vízmosásokban vízmosás-megkötéssel (főként mérnökbiológiai módszerekkel történhet) kell csökkenteni a gyűjtőcsatornákba mosódó hordalék mennyiségét.

(2) Az egyéb hasznosításra nem alkalmas vízmosásokban és időszakosan vízjárta területeken a természetes növényzet megőrzésével kell biztosítani az ökológiai hálózat folytonosságát.

(1) Az árvízvédelmi előírásokról magasabb szintű jogszabályok rendelkeznek.

(2) Az árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos feíadatok ellátását a töltés kezelője végzi.

(1) A környezeth aszná latot úgy kell megszervezni, hogy

(2) Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem külön jogszabályokban megadott előírásait.

(3) A települési környezetvédelem előírásai kiterjednek:

(1) A természeti értékek védelméről magasabb szintű jogszabályok rendelkeznek.

(2) A helyi művi-, táji- és természetvédelmi értékek védelmét az Önkormányzat külön helyi értékvédelmi rendelet keretében szabályozza.

(3) A természeti területek kezelési előírásairól a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság gondoskodik.

(4) A helyi táji- és természetvédelmi értékek védelmét, a területek kezelését az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

(5) A tájfásftás mezőgazdasági területeket tagoló, valamint a meglévő vonalas létesítményeket kísérő fasorait, erdösávjait védeni és a karbantartásukról gondoskodni kell. Építéshatósági engedélykérelem (pl. területhasználat módosítás, építés, telekalakítás, stb.) esetén - a tájfásítás meglévő elemeinek fenntartása mellett - a szabályozási terven jelölt helyeken az engedély kérőt, a terület(ek) tulajdonos(ait), illetve kezelö(it) kötelezni kell a védelmi célú fásítás elvégzésére.

(1) Természeti területként meghatározott telkek, területek területén minden tevékenység csak a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. Az övezetben csak a HNPI-vel egyeztetett extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók.

(2) Új épület, építmény elhelyezése, oktatási, kutatási, ismeretterjesztési, ökoturisztikai és a természeti terület fenntartását szolgáló céllal létesíthető az illetékes természetvédelmi szakhatóság egyetértése esetén.

(3) Az övezetben új külszíni művelésű bánya nem nyitható.

(4) Az övezetben területhasználat változtatás illetve művelési ág váltás csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet. A természet-közeli gyepeket feltörni nem szabad, kivétel ez alól a Hortobágyi Nemzeti Park által engedélyezett védelmi célú erdőtelepítés. A kataszterezeit, vagy később jegyzékbe vett Természeti Területek kezelési előírásairól a Hortobágyi Nemzeti Park gondoskodik.

(5) Természeti területek övezetében a vizes élőhelyek, különösen folyóvizek, tavak partvonalának, valamint a vizeket kísérő természetes életközösségek (növénytársulások) állapotának megváltoztatásához, valamint a vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren belül meglévő épületek, építmények, létesítmények, átépítéséhez, átalakításához az igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.

(1) Tilos a Natura 2000 terület állapota, állaga és jellege elsődleges rendeltetésével ellentétesen történő megváltoztatását, valamint minden olyan beruházás végzését, illetve tevékenység folytatását - kivéve, ha kiemelt közérdekről van szó - amely a terület elsődleges rendeltetéséből fakadó védelmi célokkal ellentétes. A fentieknek megfelelően a jogszabályban rögzített Natura 2000 területeken a jelenlegi területhasználatok fenntartása szükséges, esetleges módosításokhoz a természetvédeImi szakhatóság hozzájárulása szükséges.

(2) A Natura 2000 területre - ha külön jogszabály alapján védett természeti terület - a Természetvédelméről szóló törvény, a védetté nyilvánító jogszabály, illetve a HÉSZ vonatkozó előírásait együttesen kell alkalmazni.

(3) Az övezet területén tilos engedély nélkül olyan tevékenységet folytatni, vagy olyan beruházást végezni, amely a terület védelmi céljainak megvalósítását akadályozza.

(4) Natura 2000 területen az elsőfokú természetvédelmi hatóság engedélye, illetve hozzájárulása szükséges

(5) A Natura 2000 területre közvetlen kihatással lévő vagy azt közvetlenül érintő más hatósági eljárás során a természetvédelmi szakhatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges, így különösen:

(1) Az övezetbe - a vonatkozó, magasabb szintű rendelettel összhangban - a természeti (ökológiai) szempontból érzékeny földrészletek összefüggő térségei tartoznak, ahol olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása és támogatása a cél, amelyek biztosítják az élőhelyek védelmét a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését. Érzékeny természeti területek övezetében a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program célkitűzéseinek megfelelő és az érzékeny természeti területek hasznosítását biztosító célprogramok szerint a tájkép védelmét, a természeti értékek megóvását, a táj ökológiai és turisztikai potenciálját megőrző és azt növelő környezetkímélő mezőgazdasági termelési szerkezetet keli kialakítani.

(1) Az egyedi tájértékek kataszterezése és kihirdetése után a természetvédelmi törvény és a vonatkozó kormányrendelet alapján, az egyedi tájértékekkel kapcsolatos eljárásokban az illetékes természetvédelmi felügyelőséget, mint szakhatóságot be kell vonni

(1) A meglévő fásított közterek, fasorok településképi szempontból értékes faegyedei, valamint az utcaképet meghatározó településképi jelentőségű gyepes zöldsávok és zöldfelületek védendő zöldfelületi elemit érintő rendezés, változtatás csak önkormányzati és szakértői engedély alapján történhet A település zöldfelületeinek védelme érdekében meglévő fát, egyéb fás növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben lehet.

(2) Az engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított fás növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell gondoskodni, kivéve ha a területen a visszapótlás a meglévő lombkoronaszint borítottsága miatt nem kívánatos. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként kell meghatározni.

(3) A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét az eljáró hatóság meghatározhatja. A visszapótlásra növényzetet az építési területen, vagy annak közelében kell telepíteni. A visszapótlásra szánt növényzet kiültetéséröl - általában - az építési tevékenység megkezdése előtt kell gondoskodni, különösen, ha a visszapótlásra nem az építési területen kerül sor.

(4) A település területén amennyiben a zöldfelület rendezési kertépítészeti terv nyár (Populus) fajok telepítését írja elő, csak faiskolai, klónozott, vegetatív szaporítású, porzós nyárfaegyedeket szabad telepíteni. A "vattázó termésű" termő egyedek telepítése tilos.

(5) A zöldfelületek kialakításánál a termőhelyi adottságoknak megfelelő, elsősorban honos fafajok alkalmazandók.

(6) Az erdőként, közparkként és közterületek zöldfelületként jelölt területre fatelepítés beültetési kötelezettséget be kell tartani.

(1) A helyi védelmi területeken az egyes épületek kialakításánál (akár védett az épület egyedileg akár nem) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni:

(1a) Az egyedi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai:

(1) Helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a Képviselőtestület rendelettel dönt. A helyi védelem alá helyezés alapjául a település rendezési terv értékvizsgálata szolgál. Ezen túl önálló értékvizsgálat alapján bármely természetes, vagy jogi személy írásban kezdeményezheti a védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(3) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell:

(4) A védettséggel kapcsolatos javaslatot - az erről szóló döntést megelőzően a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni.

(4a) (5) A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a településen biztosítani kell.

(1) Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető.

(2) A védelem megszüntetésének, vagy részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak, az új épületbe (épületeibe) történő beépítése, vagy annak megőrzése előírható.

(3) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása, a tulajdonos kötelessége.

(4) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését ~ egyebek között - a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használatot - a hatályos jogszabályok keretei között - az illetékes építésügyi hatóság korlátozza, illetve megtiltja.

(5) Az építési engedélyezést megelőzően a beruházással érintett területre a régészeti hatásvizsgálatot el kell készíttetnie az építtetőnek. Az elkészített régészeti hatásvizsgálatot az örökségvédelmi hatástanulmányba kell beilleszteni.

(1) Tiszabő nyilvántartott régészeti lelőhelyeit az 1. függelék tartalmazza.

(2) A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetén a leletmentést, a régészeti lelőhelyen végezhető munkálatokat, a régészeti feltárást, stb. illetően a kulturális örökség védelméről szóló törvény, valamint a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészei lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló rendelet vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

(3) Tiszabő területén, ha földmunka végzés bármely szakaszában régészeti leletek kerülnek elő, vagy ennek gyanúja felmerül, a munka felelős vezetője köteles a bolygatást azonnal abbahagyni, az esetről a KÖH területileg illetékes hivatalát haladéktalanul értesíteni, a területet és a talált leletet a felelős őrzés szabályai szerint megőrizni és a hivatal képviselőjének átadni.

(4) Földmunkával járó, 1 ha-nál nagyobb kiterjedésű területet érintő beruházások esetén, az érintett területen található régészeti lelőhelyek megőrzése és szakszerű feltárásának biztosítása érdekében szükséges, hogy a beruházó végeztesse el a terület előzetes régészeti felmérését.

(1) A településrendezési feladatok megvalósítását a vonatkozó magasabb szintű törvény biztosította sajátos jogintézmények szerint kell végrehajtani. A települési területek rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében sajátos jogintézményeket kell alkalmazni, azok felhatalmazása alapján kell eljárni.

(2) Építési tilalmat kell elrendelni a célok megvalósulása érdekében.

(3) Az önkormányzat a közérdekű célok megvalósítása, valamint a rendezett településfejlődés biztosítása érdekében a meghatározott célok teljesítéséhez elővásárlási jogot állapít meg.

(4) Beépítésre szánt területen kiszolgáló utak és közművek kialakítására az útépítés és közművesítési hozzájárulás mértékének és arányának megállapítását a Képviselőtestület külön rendeletben szabályozhatja.

(5) A településrendezési kötelezettségek közül

a) helyre hozatali kötelezettséget kell előírni,

b) beültetési kötelezettséget kell előírni.

(6) A településrendezési feladatok megvalósulása érdekében önkormányzati rendelettel előírt:

a) tilalmat, vagy annak megszüntetését a vonatkozó rendelet alapján az I. fokú építésügyi hatóság, az érintettekkel határozatban, közli, és egyidejűleg, az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről gondoskodik,

b) az elővásárlási jogot az önkormányzat köteles az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni, c) a telep ülés rendezési kötelezettség határozattal történő elrendeléséről, és az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzéséről az építésügyi hatóságnak kell intézkednie.

(1) Jelen rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. A kihirdetésről a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint, helyben szokásos módon Tiszabö község jegyzője gondoskodik. Rendelkezéseit a hatályba lépését követő ügyekben kell alkalmazni.

(2) Jelen rendelet mellékletei:

(3) Jelen rendelet függelékei: