Tiszasas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (II. 27.) önkormányzati rendelete
Tiszasas Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 03. 11- 2023. 10. 24Tiszasas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (II. 27.) önkormányzati rendelete
Tiszasas Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Tiszasas Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tiszasas Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 5474 Tiszasas, Rákóczi Ferenc utca 32.
(3) Az önkormányzat törzskönyvi nyilvántartási száma:733151.
(4) Az önkormányzat szakmai alaptevékenységek kormányzati funkció szerinti megjelölését a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(5) Az önkormányzat illetékességi területe: Tiszasas község közigazgatási területe.
2. § (1) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Tiszasas Községi Önkormányzat képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület).
(2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el.
(3) A képviselő-testület szervei:
a) főállású polgármester,
b) a képviselő-testület bizottságai,
c) a jegyző,
d) a közös önkormányzati hivatal.
(4) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Tiszasasi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: hivatal).
3. § (1) Az önkormányzat hivatalos jelképe: a címer.
(2) A címer használatának rendjét a helyi címer használatának rendjéről szóló önkormányzati rendelet szabályozza.
4. § (1) Az önkormányzat hivatalos bélyegzője kör alakú, Tiszasas Községi Önkormányzat felirattal, középen Magyarország címerével.
(2) A jegyző hivatalos bélyegzője kör alakú, Tiszasasi Közös Önkormányzati Hivatal felirattal, középen Magyarország címerével.
5. § Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapításának és adományozásának rendjét külön önkormányzati rendeletben szabályozza.
6. § (1) Tiszasas Községi Önkormányzat honlapja, a www.tiszasas.hu, melyen keresztül friss információkkal látja el a település lakosságát.
(2) A honlap tartalmazza különösen:
a) képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvét,
b) hatályos rendeleteket,
c) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságságról szóló 2011. évi CXII törvény mellékletében felsorolt adatokat,
d) a településre jellemző egyéb adattartalmat,
e) azon adattartalmat amelyet a polgármester engedélyezett.
Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete
7. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
(2) Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező feladat- és hatásköröket továbbá önként vállalhatja mindazon helyi közügy ellátását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt feladat- és hatáskörök tárgyában a képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetésében – a fedezet biztosításával – dönt.
(3) A helyi közügyek, valamint helyi lakosság alapvető létfeltételei, a gazdasági teljesítőképesség és lakossági igény függvényében helyben biztosítható önkormányzati közfeladatokat törvény, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése tartalmazza.
(4) Az önkormányzat önként vállalt feladatait a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
8. § (1) A képviselő-testület rendeletében egyes átruházható hatáskör gyakorlásának jogát átengedheti a polgármesternek, a képviselő-testület bizottságának, a jegyzőnek és az önkormányzati társulásnak.
(2) A képviselő-testület hatásköre gyakorlásának átruházásáról – az átruházás visszavonásáról – minősített többséggel dönt, és egyben meghatározza a hatáskör gyakorlásának általános szempontjait, feltételrendszerét.
(3) A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit az Mötv. 42. §-a tartalmazza.
(4) A képviselő-testület azon nem hatósági hatásköreit, amelyeknek gyakorlását a polgármesterre és a bizottságokra ruházza át a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(5) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(6) A képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését.
9. § Az önkormányzat a kötelező és az önként vállalt feladatai mellett, elsődlegesen azok jobb ellátása érdekében, jogszabály által meghatározottak szerint saját vagyonával önállóan gazdálkodhat.
A képviselő-testület működése
1. A képviselő-testület összehívása, munkaterv
10. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A képviselő-testület tagjainak és a képviselő-testület állandó bizottságai tagjainak felsorolását a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(2) A képviselő-testület
a) alakuló ülést,
b) munkaterv szerinti soros ülést,
c) soron kívüli ülést,
d) rendkívüli ülést,
e) közmeghallgatást tart.
(3) A képviselő-testület üléseit – eltérő képviselő-testületi döntés hiányában – az önkormányzat székhelyén tartja.
11. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül össze kell hívni.
(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
(3) Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek. A képviselő-testület már az alakuló ülésen dönthet az alpolgármester választásáról, a bizottsági szerkezet kialakításáról.
12. § (1) A képviselő-testület az elfogadott munkatervtől eltérő időpontban, szükség szerint ülést tarthat (soron kívüli ülés).
(2) A testületi ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal rendelkező meghívottaknak és az ügyben érintetteknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
(3) A meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét, napirendi pontjait, az ülés összehívójának nevét, aláírását és dátumozását az előterjesztést, és annak előadójának nevét.
13. § (1) A polgármester rendkívüli ülést köteles összehívni a képviselők 1/4-ének, bizottságnak a napirendet is tartalmazó indítványára, továbbá a kormányhivatal vezetőjének indokolással ellátott indítványára.
(2) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze sürgős, halasztást nem tűrő esetben. Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek és a tanácskozási joggal rendelkező meghívottaknak az ülés előtt 24 órával meg kell küldeni, és erről egyidejűleg a meghívottakat telefonon értesíteni.
(3) Amennyiben valamely napirend rendkívüli módon – a felmerült szoros határidő, az önkormányzat halasztást nem tűrő érdeke, más különösen nyomós indok miatt – nem terjeszthető elő és az csak rendes ülésen adható át a Képviselő-testület tagjainak – a polgármester, az előterjesztő szóbeli indokolását követően – a Képviselő-testület egyszerű többséget igénylő döntésével felvehető a napirendek közé.
(4) Olyan helyzetben, amikor azonnali döntés meghozatalára van szükség (pl. vis maior) bármilyen értesítési mód igénybe vehető, illetve a (2) bekezdésben foglalt időtartamtól is el lehet tekinteni.
(5) Rendkívüli ülés összehívása esetén is biztosítani kell a nyilvánosságot, a lakossági részvétel lehetőségét.
14. § (1) Az előrelátható feladatok jobb előkészítése érdekében a képviselő-testület munkaterv alapján dolgozik. A munkaterv javaslatot a polgármester irányításával a jegyző állítja össze.
(2) A képviselő-testület munkaterv tervezetét a polgármester az alakuló ülést követő első rendes ülésen terjeszti a képviselő-testület elé jóváhagyásra.
(3) A munkaterv elkészítéséért a polgármester felelős.
(4) A következő évre szóló munkatervet a polgármester terjeszti a testület elé, legkésőbb a tárgyévet megelőző utolsó testületi ülésre.
(5) A képviselő-testület által elfogadott munkaterv tartalmazza az ülés idejét, napirendjét, a napirend előadóját.
15. § (1) A képviselő-testület napirendjét beszámolók, tájékoztatók és egyéb előterjesztések alapján tárgyalja.
(2) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
c) az őket érintő napirendhez az érintett intézmények vezetőit,
d) a napirend tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét, szakértőjét,
e) azokat, akiket a polgármester tanácskozási joggal meghív,
f) Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye 4. számú egyéni választókerület országgyűlési képviselőjét.
(3) A testületi ülés összehívásáról egyidejűleg a lakosságot is tájékoztatni kell az ülés előtt. A meghívót ki kell függeszteni a hivatal hirdetőtábláján.
16. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egyszer közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás időpontját, az azt megelőző 14 nappal közhírré kell tenni, és gondoskodni kell arról, hogy az előterjesztést az állampolgárok megismerhessék, amennyiben a közmeghallgatásra készül előterjesztés.
(3) Közmeghallgatásra sor kerülhet konkrét téma megjelölésével és anélkül is.
(4) A közmeghallgatáson a résztvevőknek tanácskozási joguk van, egyebekben az ülés vezetésére, a tanácskozás rendjére a képviselő-testület üléseire vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésre, javaslatra lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb 15 napon belül köteles a képviselő-testület, annak szerve választ adni.
(6) A képviselők évente legalább egy alkalommal kötelesek beszámolniuk választópolgároknak a képviselői tevékenységükről.
2. Képviselő-testület ülése
17. § (1) A képviselő-testületi ülések összehívása meghívóval történik.
(2) A meghívóhoz mellékelni kell az írásos előterjesztéseket.
(3) A meghívót és a hozzá kapcsolódó előterjesztéseket a meghívottak nyomtatott formában kapják meg.
18. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A zárt ülés tartására kizárólag a Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, meghívása esetén a hivatal ügyintézője, valamint az ügy szakértője vehet részt.
19. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, felkérése, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.
(2) Az ülés határozatképes, ha a megválasztott képviselők több mint a fele jelen van. A képviselő-testület határozatképességét az ülésen folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Határozatképtelenség esetén az ülést 8 napon belül ismételten össze kell hívni változatlan napirenddel.
(3) A polgármester az ülés vezetése során:
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása e rendeletben foglaltak szerint történt,
b) megállapítja az ülés határozatképességét,
c) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
d) tájékoztatást ad az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről,
e) havi rendszerességgel előterjeszti a lejárt határidejű határozatokról szóló jelentést,
f) napirendi pontonként, illetve előterjesztésenként vezeti, összefoglalja és lezárja a vitát,
g) folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét,
h) szavazásra bocsátja az előterjesztéseket, megállapítja a szavazás eredményét,
i) biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogának gyakorlását.
20. § (1) A képviselő-testület a testületi ülés napirendjéről vita nélkül egyszerű többséggel hozott határozattal dönt.
(2) Figyelemmel e rendelet 13. § (3) bekezdésére, a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a bizottság elnöke, a jegyző - sürgősségi indítványként - javasolhatja a képviselő-testületnek az ülés meghívójában nem szereplő, napirendi javaslatba fel nem vett ügyek tárgyalását. Az indítvány meg kell, hogy feleljen az előterjesztésekre vonatkozó tartalmi és formai követelményeknek. A napirend meghatározásakor – indítványonként – kell egyszerű többséggel dönteni arról, hogy azt napirendre tűzi-e a képviselő-testület. A képviselő-testület, ha az indítványt elfogadja, azt az írásban megküldött napirendi sorozat után tárgyalja.
(3) A meghirdetett napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, a napirendi pontok sorrendjének a megváltoztatására az ülésen jelen lévő bármelyik meghívott javaslatot tehet. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt, e tekintetben nem kerül sor határozat-hozatalra
3. Az előterjesztés
21. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, valamint a polgármester, a képviselő, a bizottságok által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban kerülhet benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(3) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés összeállításáért annak előadója felel. Az ügy előadója köteles figyelembe venni a témában érintett szervek, szervezetek, lakossági érdekcsoportok, közösségek esetenkénti véleményét, javaslatát. Az előterjesztés tartalmazza a tárgy részletes kidolgozását, a szükséges elemzéseket, esetleges kisebbségi véleményt.
4. A tanácskozás rendje, szavazás
22. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:
a) a napirend előterjesztője szóbeli beajánlást tesz,
b) ezt követően az illetékes bizottságok elnökei ismertetik a bizottságok véleményét, állásfoglalását az előterjesztésről,
c) a vita megkezdése előtt az előterjesztőkhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdést tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.
(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(4) A polgármester és a jegyző a határozathozatalt megelőzően bármikor felszólalhat.
(5) A nyílt ülésen, tanácskozási joggal nem rendelkező megjelentek a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel és az üggyel kapcsolatban hozzászólhatnak. Ennek engedélyezéséről a képviselő-testület vita nélkül, határozathozatal mellőzésével, egyszerű többséggel dönt.
23. § (1) Az előterjesztő a javaslatot, a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(2) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a döntési javaslatra törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
(3) Ha a tárgyalt napirendhez több felszólaló nincs az ülés vezetője a vitát lezárja.
(4) Szavazás előtt a polgármester, bármelyik képviselő tárgyalási szünetet javasolhat. Javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel külön határozathozatal nélkül dönt.
24. § (1) Az előterjesztett és a vitában elhangzott javaslatokat a polgármester egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az egész javaslatról.
(2) A döntéshozatalból kizárható, akit, továbbá akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A személyes érintettség bejelentésével egyidejűleg a képviselő bejelentheti, hogy a szavazásban nem kíván részt venni. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálását – annak ismertté válását követően haladéktalanul, azonban a bejelentési kötelezettség elmulasztását követő egy éven belül – a képviselő-testület rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a képviselő-testület Pénzügyi és Vagyonnyilatkozatokat Ellenőrző Bizottságának hatáskörébe tartozik.
(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A vizsgálat lezárásaként a képviselő-testület külön határozattal megállapítja a személyes érintettség hiányát, a személyes érintettség bejelenésének elmulasztását.
(6) Amennyiben a képviselő-testület a személyes érintettség bejelenésének elmulasztását állapítja meg, határozatában
a) dönt az érintett képviselő döntéshozatalban leadott szavazatának érvénytelenné nyilvánításáról,
b) dönthet a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról,
c) dönthet az érintett képviselő írásbeli figyelmeztetéséről.
(7) Amennyiben az érvénytelenné nyilvánított szavazat a képviselő-testület korábbi döntését (egyszerű többség, minősített többség) érdemben befolyásolja és a képviselő-testület a (6) bekezdés b) pontja szerint nem erősíti meg az érintett képviselő részvételével hozott döntést, úgy azt érvénytelennek kell tekinteni és az érintett képviselőt az érvénytelen döntés miatti jogkövetkezmények tekintetében a polgári jog szabályai szerint felelősség terheli.
5. A képviselő-testület döntései
25. § (1) A képviselő-testület rendeleteket alkot és határozatokat hoz.
(2) A rendelet elfogadásához a képviselő-testület megválasztott tagjai többségének hozzájáruló (igen) szavazata szükséges (minősített többség).
(3) A határozathozatalhoz - a (4) bekezdésben meghatározott ügyek kivételével - a jelenlévő képviselők többségének hozzájáruló (igen) szavazata szükséges (egyszerű többség).
(4) Az Mötv. 50. §-ában foglaltakon túl minősített többség szükséges
a) közterület elnevezéséhez,
b) önkormányzati kitüntetés és elismerő cím adományozásához,
c) az önkormányzat gazdasági programjának elfogadásához.
(5) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza. Szavazni csak személyesen lehet. A képviselők hozzájáruló (igen) szavazatukat, elutasító (nem) szavazatukat, tartózkodásukat kézfelemeléssel jelzik.
26. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazás lebonyolítása az Pénzügyi és Vagyonnyilatkozatokat Ellenőrző Bizottságának feladata.
(2) A képviselők szavazatukat – a testületi ülés helyszínétől eltérő – külön hivatali helyiségben, egyenként, zárt borítékba helyezett szavazólapokon, zárt szavazóurnába adhatják le.
(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell:
a) szavazás helyét és idejét,
b) a szavazás tárgyát
c) a szavazás lebonyolításában részt vevő bizottsági képviselők nevét és aláírását
d) a szavazás lényeges körülményeit (kiosztott szavazólapok száma, a szavazóurnában lévő szavazólapok száma, érvényes szavazatok száma, érvénytelen szavazatok száma, szavazati arány, stb.)
e) a titkos szavazás eredményét.
(4) Név szerinti szavazást kell elrendelni:
a) ha azt a törvény írja elő,
b) a polgármester,
c) legalább három képviselő javaslatára.
(5) A név szerinti szavazáskor a jegyző névsor szerint felolvassa a képviselők nevét, akik nevük elhangzásakor szavazatukat szóban jelzik. A névsorban rögzített szavazatok alapján az eredményt a polgármester hirdeti ki.
6. Interpelláció
27. § (1) A települési képviselő a Képviselő-testület ülésén a:
a) polgármestertől (alpolgármestertől),
b) jegyzőtől,
c) bizottság elnökétől
önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet (interpelláció), amelyre az ülésen – de legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(2) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 2 nappal a polgármesternél kell írásban bejelenteni.
(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) az interpelláló nevét,
b) az interpelláció tárgyát.
(4) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is.
(5) Sürgős esetben az ülés vezetőjének engedélyével az ülésen szóbeli interpelláció is előterjeszthető. Ha az ülést vezető az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére, az interpelláció engedélyezéséről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt.
(6) Ha az interpelláló képviselő írásban kapott választ, akkor a következő rendes ülésen nyilatkoznia kell a válasz elfogadásáról.
(7) Amennyiben az interpellációra adott szóbeli, írásbeli választ a képviselő nem fogadja el, a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról egyszerű szótöbbséggel dönt. Abban az esetben, ha a választ a Képviselő-testület sem fogadja el, az interpelláció címzettje köteles az ügyet újra megvizsgálni és az interpellációt a soron következő ülésen ismételten megválaszolni.
7. Kérdések, észrevételek, tájékoztatók, bejelentések
28. § A képviselő a testületi ülésen, önkormányzati ügyekben, kérdéssel, észrevétellel fordulhat a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez. Részére a választ lehetőleg azonnal, de legkésőbb a következő ülésen meg kell adni.
8. Napirend előtti felszólalás
29. § (1) Napirend előtti felszólalásra a polgármestertől írásban bármelyik képviselő, a felszólalás tárgyának megjelölésével, engedélyt kérhet.
(2) Ha az ülés vezetője az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére e tárgyban a Képviselő-testület felszólalás és vita nélkül egyszerű szótöbbséggel külön határozathozatal nélkül dönt.
(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan bármely képviselő két-két percre kaphat szót.
(4) A napirend előtti felszólalás tárgyában vitának és határozathozatalnak helye nincs.
9. A tanácskozás rendjének fenntartása
30. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a képviselő-testületi ülést vezető személy, gondoskodik. Ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,
b) ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a hozzászólótól a szót,
c) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához, illetve a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít,
d) ismétlődő rendzavarás esetén indítványozhatja a rendbontó képviselő tiszteletdíjának a csökkentését.
(2) A nyilvános ülésen megjelentek a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a képviselő-testületi ülést vezető személy rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(3) Az ülés vezetőjének a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
10. A jegyzőkönyv
31. § (1) Képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül, a hangfelvétel alapján a tanácskozás lényegét és a hozott döntéseket tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a hivatal jegyzője által kijelölt ügyintézője készíti el, az általa rögzített hangfelvétel és saját jegyzete alapján.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza
a) a testületi ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás), ülési módját(nyilvános, zárt), helyét és idejét
b) a testületi ülésre meghívottak nevét, a megjelent képviselők, a tanácskozási joggal jelenlévők nevét és a testületi ülésről távolmaradó képviselők nevét,
c) a javasolt és elfogadott napirendet,
d) napirendi pontként az előadó nevét, a szóbeli kiegészítést, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét, a szóban előterjesztett módosító, kiegészítő határozati javaslatot,
e) a hozzászóló kérelmére az ügyhöz kapcsolódó szó szerinti véleményét,
f) az ülés vezetőjének a rendfenntartás érdekében tett intézkedéseit,
g) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését,
h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát,
i) a döntéshozatalban résztvevők számát, a személyes érintettség miatt a döntéshozatalból kizárt, a döntéshozatalban részt venni nem kívánó képviselő nevét és a kizárás indokát,
j) döntésenként a döntéshozatal módját (minősített többség, egyszerű többség, nyílt, név szerinti szavazás, titkos szavazás)
k) döntésenként a szavazás eredményét és a határozat szószerinti szövegét,
l) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és az azokkal kapcsolatos válaszokat, döntéseket, határozatokat,
m) az ülés berekesztésének tényét.
(3) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az ülésre szóló meghívót, az előterjesztések, tájékoztatók, az írásban benyújtott módosító javaslatok, interpellációk egy-egy példányát, valamint a jelenléti ívet.
(4) A jegyzőkönyvet az ülést vezető és a jegyző írja alá.
(5) A jegyzőkönyv két eredeti példányban készül. Egy eredeti példányt évente bekötve a hivatal irattárban kell őrizni, a második példányt közzé kell tenni a városi könyvtárban. A jegyző a jegyzőkönyvet elektronikus úton (a Nemzeti Jogszabálytár felületén) a testületi ülést követő 15 napon belül megküldi az önkormányzat törvényességi ellenőrzéséért felelős szervének és közzéteszi az önkormányzat hivatalos honlapján.
(6) A zárt ülés kivételével a jegyzőkönyvbe és annak mellékleteibe, jegyzővel történt előzetes, a hivatal ügyfélfogadási idejére egyeztetett időpontban a hivatal helyiségében, bárki betekinthet.
32. § (1) A képviselő-testület rendeleteit és határozatait a naptári év elejétől kezdődően külön folyamatos sorszámmal, évszámmal és megkülönböztető jelzéssel kell ellátni.
(2) A képviselő-testület döntéseinek nyilvántartása a jegyző feladata. A határozatokat úgy kell nyilvántartani, hogy abból a végrehajtás nyomon követhető legyen.
(3) Az önkormányzati rendelet kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel valósul meg. A rendeleteket a hivatal hirdetőtábláján, a városi könyvtárban és az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni. A rendeleteket a Nemzeti Jogszabálytár internetes felületén a módosításokkal egységes szerkezetben a kihirdetést követő három napon belül fel kell tölteni.
(4) A nyílt és zárt ülésen hozott képviselő-testületi határozatokat az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni. Közzététel során gondoskodni kell a személyes adatok védelméről a közérdekből nyilvános adatok figyelembe vételével.
A képviselő-testület bizottságai
33. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati feladatok eredményesebb ellátása, a testületi döntések előkészítése, átruházott hatáskörben a döntések meghozatala, a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése érdekében az alábbi állandó bizottságokat, az alábbi létszámmal hozta létre:
a) Pénzügyi és Vagyonnyilatkozatokat Ellenőrző Bizottság: 3 fő,
b) Szociális és Egészségügyi Bizottság: 3 fő.
(2) A bizottságok elnökeit és tagjait a testület választja meg nyílt szavazással, minősített többséggel. A polgármester, az alpolgármester a hivatal dolgozója nem lehet bizottság elnöke, tagja.
(3) A képviselő-testület esetenkénti feladatok ellátása érdekében ideiglenes bizottságot hozhat létre. A bizottság tagjaira a képviselő-testület tagjai tehetnek javaslatot.
(4) A bizottság ügyviteli feladatait a hivatal látja el.
(5) A bizottság ülésére az elnök külső szakembert, a tárgyalt ügyben érdekelt tisztségviselőt, a belső szervezeti egység vezetőjét és más érdekelteket tanácskozási joggal meghívhat. A képviselők tanácskozási joggal részt vehetnek bármely bizottság ülésén.
(6) Az állandó bizottságok feladat- és hatásköreit a rendelet 5. melléklete tartalmazza.
34. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnök köteles összehívni a bizottságot:
a) a képviselő-testület határozatára,
b) a polgármester indítványára,
c) a bizottság 2/3-ának indítványára.
(2) A bizottság ülésének összehívására, működésére, a nyilvánosságára, a határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjának a kizárására a bizottsági ülésről készített jegyzőkönyv tartalmára, a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A bizottság üléséről hangfelvétel és írott jegyzet készül.
(3) A képviselő-testület rendeletben döntési jogot adhat, és hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságainak. A bizottság eseti döntését hivatalból, a döntéssel érintett személy kérelmére a képviselő-testület felülvizsgálhatja.
A települési képviselő
35. § (1) A képviselőt megilletik Mötv.-ben és e rendeletben foglalt jogok és terhelik a kötelezettségek. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.
(2) A képviselő képviselői tevékenysége során hivatalos személyként jár el.
(3) A képviselő:
a) részt vehet a képviselő-testület döntésének előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,
b) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,
c) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a polgármester és a bizottságok – a képviselőtestület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntéseit,
d) a hivataltól a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést igényelhet,
e) közérdekű ügyben kezdeményezheti a hivatal intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni,
f) a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől és a bizottság elnökétől a képviselő-testületi ülésen önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet (interpelláció) amelyre az ülésen – de legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni,
g) kérésére az írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,
h) bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet,
i) kezdeményezheti rendelet megalkotását, határozat meghozatalát, amely kezdeményezésről a képviselő testület rendeletalkotásra irányuló javaslat esetén minősített többséggel határozat meghozatalára irányuló javaslat esetén egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) A képviselő főbb kötelezettségei:
a) az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz,
b) köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,
c) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
d) felkérés alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
e) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titok megőrzése, titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll,
f) kapcsolattartás a választópolgárokkal, illetve különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,
g) a személyes érintettség bejelentése,
h) összeférhetetlenségét megszüntetni, a méltatlanságra okot adó körülményről a körülmény beállta napjától számított három napon belül a képviselő-testületet tájékoztatni.
i) a választópolgároknak évente beszámol a képviselői tevékenységéről.
(5) A képviselő és a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január- 1-től számított 30 napon belül - törvényben szabályozott - vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házastársának, élettársának –, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát.
(6) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig – a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és képviselői megbízatásával kapcsolatban juttatásokban nem részesülhet.
(7) A képviselő vagyonnyilatkozatába az Pénzügyi és Vagyonnyilatkozatokat Ellenőrző Bizottságának elnöke felé tett bejelentés alapján, a hivatal ügyfélfogadási idejében és a hivatal helyiségében, bárki betekinthet.
36. § A települési képviselő összeférhetetlenségére és méltatlanságára vonatkozó szabályokat a Mötv. tartalmazza.
37. § Az összeférhetetlenség és méltatlanság megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél. A polgármester a kezdeményezést az Pénzügyi és Vagyonnyilatkozatokat Ellenőrző Bizottságnak adja át kivizsgálásra. A bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
11. A polgármester
38. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester feladatait, hatósági jogkörét törvény, kormányrendelet, valamint e rendelet szabályozza és tartalmazza.
(3) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését és széles körű nyilvánosságát. Együttműködik a különböző szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel. Felelős az önkormányzat gazdálkodásának jogszerűségéért. Szervezi az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait, együttműködését más önkormányzatokkal, szervezetekkel és érdekszövetségekkel.
(4) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:
a) segíti a képviselők munkáját,
b) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
c) képviseli az önkormányzatot,
d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését,
f) a polgármester – a véleménye szerint önkormányzati érdekeket sértő – képviselő-testületi döntés ismételt megtárgyalását kezdeményezheti.
g) havonta előterjeszti a lejárt határidejű határozatokról szóló jelentést,
h) önkormányzati ügyekben kapcsolatot tart a médiával, hírközlő szervekkel.
(5) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai:
a) indítványozhatja a bizottság összehívását,
b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, sérti az önkormányzat érdekeit. E felfüggesztésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz,
c) bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök összeférhetetlenségi ok jelzése alapján a kizárás kérdéséről, ha az ügy a bizottság elnökét, hozzátartozóját személyesen érinti.
39. § (1) A polgármester a képviselő-testületek döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a közös önkormányzati hivatalt. E körben:
a) együttműködik Szelevény Község Polgármesterével a Tiszasasi Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról szóló megállapodás rendelkezéseinek megfelelően, és a jegyző javaslatainak figyelembevételével előterjesztést nyújt be a hivatal feladatainak szervezésében.
b) irányítja hivatalt és meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
c) dönt a jogszabály alapján hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörben, egyes hatásköreinek gyakorlásának átruházásáról és a kiadmányozás rendjéről
d) a képviselő-testület döntéseivel összhangban irányítja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást,
e) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében,
(2) A polgármester, a jogviszony létesítésével és megszüntetése kivételével gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
(3) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A polgármester vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségére a képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) A polgármester összeférhetetlenségére és méltatlanságára vonatkozó szabályokat a Mötv. tartalmazza.
12. Az alpolgármester
40. § (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére saját tagjai közül, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, titkos szavazással két alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.
(3) A polgármestert távolléte esetén az alpolgármester helyettesíti.
(4) Az alpolgármester segíti a polgármester gazdálkodással és bizottságokkal kapcsolatos tevékenységét.
13. A jegyző
41. § (1) A jegyző a polgármester irányításával gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:
a) gondoskodik a képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztések elkészítéséről,
b) gondoskodik az önkormányzati képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
c) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a képviselő-testületi bizottságok ülésein,
d) a képviselő-testület ülésén az előterjesztés vitájában szavazás előtt - ha szükséges - törvényességi észrevételt tesz,
e) havonta előterjeszti felelősségi körébe utalt lejárt határidejű határozatokról szóló jelentést,
f) gondoskodik a képviselő-testületi és bizottsági ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről,
g) köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel,
h) a képviselő-testületi és bizottsági ülés jegyzőkönyvét az ülést követő 15 napon belül köteles megküldeni az önkormányzat törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek, továbbá a döntést követő 15 napon belül megküldi az átruházott hatáskörben hozott döntéseket.
i) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, képviselő-testületnek, bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,
j) tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről.
k) segíti a nemzetiségi önkormányzat törvényes működését, tanácskozási joggal részt vesz ülésein, gondoskodik jegyzőkönyveik elkészítéséről és továbbításáról.
(2) A jegyzőt távolléte esetén az aljegyző helyettesíti, továbbá ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.
A képviselő-testület hivatala
42. § A képviselő-testület hivatala a Tiszasasi Közös Önkormányzati Hivatal. A hivatal szervezetére és működésére, ellátandó feladat- és hatáskörére vonatkozó szabályokat a Tiszasasi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
43. § A helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény, valamint a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjéről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.
Az önkormányzat gazdálkodása
44. § Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket a mindenkor hatályos törvények és Tiszasas Község vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.
Záró rendelkezések
45. §1
46. § Ez a rendelet 2023. február 28-án lép hatályba.
A 45. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 3. melléklet a Tiszasas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (III. 10.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.