Báta Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében, valamint 143.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Báta Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat)

                                                                                  Székhelye: 7149 Báta, Fő u. 147.

(2) A képviselő-testület hivatalának neve: Bátai Közös Önkormányzati Hivatal

                                                                                 Székhelye: 7149 Báta Fő u 147.

Kirendeltsége: 7145 Sárpilis Béke tér 1.

(3) A helyi önkormányzat jogi személy, az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.

(4) Az önkormányzat hivatalos bélyegzői:

Kör alakú bélyegző, közepén Magyarország címere helyezkedik el, a köríven a következő felirat olvasható:

1. Báta Község Önkormányzata
2. Báta Község Polgármestere

A Magyarország címerét is tartalmazó bélyegzőkről a polgármester által kijelölt köztisztviselő nyilvántartást vezet, mely a bélyegzőlenyomat mellett tartalmazza az átvételi dátumot és az átvevő beosztását és aláírását is.

(5) Az Önkormányzat jelképei:

Az önkormányzat jelképeit és annak leírását, használatuk rendjét, külön önkormányzati rendelet szabályozza.

II. Fejezet

A helyi önkormányzás általános szabályai

2. § (1) A helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a közakaratot.

(2)A helyi közügyek alapvetően a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak.

(3) Az önkormányzat feladatai ellátása során:

1. támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, együttműködik e közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való széles körű állampolgári részvételt;
2. erősíti a település önfenntartó képességét, feltárja lehetőségeit és hasznosítja saját erőforrásait;
3. egyes közszolgáltatások igénybevételét –törvény felhatalmazása alapján – rendeletében feltételekhez kötheti.

(4) A helyi közösség tagjai a helyi önkormányzás alanyaiként kötelesek:

1. öngondoskodással enyhíteni a közösségre háruló terheket, képességeik és lehetőségeik szerint hozzájárulni a közösségi feladatok ellátásához;
2. betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait.

III. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete

3. § (1) Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátja. Az önkormányzat közfeladatai kormányzati funkciókba sorolva a 3. függelék tartalmazza.

1. Településfejlesztés, településrendezés
2. Településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítás és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
3.  A közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
4. Egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
5. A környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar és rágcsálóírtás;)
6.  óvodai ellátás;
7. Kulturális szolgáltatás, különösen nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, (filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása), kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
8. Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
9. Lakás- és helyiséggazdálkodás; helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
10. Helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
11. Honvédelem, polgári védelem, katasztrófa védelem, helyi közfoglalkoztatás;
12. Helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
13. A kistermelők, őstermelők számára- jogszabályban meghatározott termékeik- értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
14. Sport, ifjúsági ügyek;
15. Nemzetiségi ügyek
16. Közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
17. Hulladékgazdálkodás;
18. Viziközmű-szolgáltatás, amennyiben a viziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.

(2) Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítandó közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat.

(3) Ha törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet a polgármester, valamint a jegyző

a)  számára államigazgatási feladat- és hatáskört állapít meg, vagy

b) honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa elhárítási ügyekben az országos feladatok helyi irányításában és végrehajtásában való részvételét rendeli el, az ellátásukhoz szükséges költségvetési támogatást a központi költségvetés biztosítja.

(4) Ha a polgármester, jegyző a (3) bekezdés szerinti államigazgatási feladat- és hatáskörében jár el, a képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.

(5) Az önkormányzat önként vállalja az alábbi közügyeket:

1. mezőőri szolgálat működtetése,
2.  civil szervezetek támogatása,
3. Bursa Hungarica Ösztöndíj pályázat működtetése,
4. Iskolatej program működtetése,
5. Helyi újság kiadása

(6) Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

(7) Az önkormányzat feladat- és hatásköreinek ellátása során – törvényben meghatározott módon és mértékben- biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy feladatellátásba történő bevonását.

(8) A képviselő-testület - a törvényben meghatározott kivételekkel – hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Az átruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ. 1. melléklete tartalmazza.

(9) A képviselő testület hatásköréből nem ruházható át:

1.  a rendeletalkotás;
2.  a szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
3.  a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása
4.  a gazdasági program, a hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalást, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása;
5. önkormányzati társulás létrehozása, megszűntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
7. intézmény alapítása, átszervezése megszüntetése;
8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;
9. eljárás kezdeményezése az Alkotmány Bíróságnál;
10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;
11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést érinti;
12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;
13.  az önkormányzati képviselői megbízás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;
14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;
15.  területszervezési kezdeményezés;
16. ami a törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

 (10) A képviselő- testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – jogszabályban meghatározottak szerint - költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes- és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel.

 (11) Törvény előírhatja, hogy meghatározott közszolgáltatást kizárólag erre a célra alapított költségvetési szerv, olyan állami vagy legalább többségi önkormányzati tulajdonban álló, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás, amelyben az állam vagy az önkormányzat legalább többségi befolyása alatt álló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagy önkormányzati társulás láthat el.

IV. Fejezet

A képviselő-testület működése

4.§       (1)

  (2)A Képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság vagy bizottságok tagjait, az alpolgármestert, alpolgármestereket, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról.

  (3) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart. Évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül válaszolni kell.

  (4) Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának helyszínének és napirendjének meghatározásával.

  (5) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze, és vezeti le a képviselő-testület ülését.

  (6) Az alakuló és a rendes ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával az ülés előtt ki kell kézbesíteni a meghívottaknak és egyidejűleg telefonon is értesíteni kell a meghívottakat.

  (7) A polgármesteri hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni: a testületi ülések meghívóját valamint azt, hogy a napirendek anyagát – az adatvédelmi szabályok betartásával - meg lehet tekinteni a polgármesteri hivatalban.

  (8) A képviselő-testületi ülések meghívóját, előterjesztéseit, jegyzőkönyvét és a hatályos helyi önkormányzati rendeleteket – az adatvédelmi szabályok betartásával – a település honlapján el kell helyezni az ülést követő 15 napon belül.

 (9) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

1. a jegyzőt,
2. a napirendi pontok előadóit,
3.  a kisebbségi önkormányzat elnökét.
4. járási hivatal vezetőjét

 (10) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni továbbá az önkormányzati intézmény(ek) vezetőjét, vezetőit. Az őket érintő napirendeknél meg kell hívni az 1. függelékben felsorolt civil szervezetek vezetőit.

(11) A képviselő-testület tagjainak névsorát a 2. függelék tartalmazza.

1. Munkaterv

5. § (1) A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv.

(2) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával és a Gazdasági, pénzügyi, és ügyrendi bizottság javaslatainak figyelembe vételével - a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv főbb tartalmi elemei:

      - a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei,

      - közmeghallgatás időpontjának kijelölése,

      - a napirend előterjesztőjének a megjelölése.

2. A képviselőtestület ülése

Az ülésvezetés szabályai

6. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. A hallgatóság az ülésen a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. A hallgatóság részére hozzászólást a polgármester engedélyezhet.

  (2)  A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. §. (2) bekezdés a), b) pontjában meghatározott minősített többséggel dönt.

  (3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző a jegyző megbízottja, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirend tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Zárt ülés elrendelhet el a Mötv. 46.§. (2) bekezdés c) pontjában meghatározott ügyben, amelyre a polgármester, a képviselők és a jegyző tehet javaslatot, melyről a képviselő-testület

  (4) Zárt ülésen hozott határozat nyilvános.

  (5) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása az SZMSZ-ben foglaltak  szerint történt, továbbá

b) megállapítja az ülés határozatképességét,

c) javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető személyére,

d) előterjeszti az ülés napirendjét, majd azt megszavaztatja,

e) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések (rendeletek, határozatok) végrehajtásának állásáról,

f) tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,

g) lehetőséget biztosít kérdések, interpellációk felvetésére,

h) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

i) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni. Ezt követően kihirdeti a határozatokat,

j) berekeszti az ülést.

  (6) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

  (7) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületet 5 napon belül ismételten össze kell hívni.

3. Az előterjesztés

7. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága vagy a polgármester által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Az írásbeli előterjesztés két részből áll:

a) az első részben a tárgyat pontosan meg kell határozni, ismertetni az előzményeket, képviselő-testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit, a tárgyra vonatkozó jogszabályokat, az előterjesztők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és a döntést indokolják,

b) a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megjelölésével és a határidők, részhatáridők megjelölésével.

(4) A Gazdasági, Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság az alábbi előterjesztéseket nyújtja be a képviselő- testületnek

1. írásbeli véleményt nyújt be az éves költségvetési rendeletéhez,
2. állásfoglalásával kerülhet a testület elé:

Az éves, negyedéves költségvetési beszámolók;

A költségvetést érintő határozatok;

Az önkormányzati rendeletek tervezetei;

A segélyezések;

Az önkormányzat vagyonában bekövetkező változásokról szóló javaslatok;

A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó személyi döntések

(5) A Műszaki, mezőgazdasági és környezetvédelmi Bizottság az alábbi előterjesztéseket nyújthatja be a képviselő-testületnek

1. Az önkormányzat tulajdonában álló út- és úttartozékokkal, műtárgyakkal és egyéb közművekkel összefüggő feladatokkal kapcsolatban
2. Helyi földutak állapotának felmérésével kapcsolatban
3. Közterület, az épített és természeti környezet védelmében.
4. Intézmények és önkormányzati egyéb ingatlanok, lakások karbantartási, hibaelhárítási feladatainak felmérése érdekében
5. önkormányzati ingatlanvásárlások esetén az megvásárolni szándékolt ingatlan állapotának felmérésével kapcsolatban
6. Káreseményekkel kapcsolatos biztosítási ügyek intézése, helyreállítási feladatok segítése (árvízi védekezés)
7. Helyi gazdálkodók érekeinek képviseletben
   

4. A tanácskozás rendje, vita, szavazás

8. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során

a) az előadó a napirendhez a kérdések és a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

b) a bizottság elnöke vagy megbízottja előterjeszti a napirenddel kapcsolatos bizottsági állásfoglalást, módosító javaslatokat,

c) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni,

d) a kérdésekre adott válaszok után kerül sor a hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében.

(2) A hozzászólók legfeljebb

a) rendeletalkotásnál 10 percben,

b) egyéb fő napirendi pontnál 5 percben,

c) második hozzászólás esetén 3 percben kaphatnak szót.

(3) Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a hozzászólótól.

(4) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának további korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(5) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a határozati javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(6) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a bizottsági, majd az ülésen tett képviselői módosító indítványokról dönt a testület, majd végül a javaslatokkal, módosításokkal kiegészített határozati javaslat egészéről.

9. § (1) A javaslat elfogadásához egyszerű többség, azaz a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(2) Minősített többség szükséges a Mötv. 42.§ 1,2,5,6,7. pontjában foglalt, továbbá a törvényben meghatározott ügyek eldöntéséhez, az önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint a 46.§ (2) bekezdés c.) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.

Minősített többség kell a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapításához

(3) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza.

(4) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját (PTK. szerinti közeli hozzátartozó) az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(5) A kizárt képviselő - amennyiben a kizárás ellenére- szavazatát leadja, azt semmisnek kell tekinteni.

(6) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a képviselő-testület, a kizárásról történő határozatában a mulasztást elkövető képviselő, következő havi tisztelet díjának egy részét elvonhatja.

(7) A képviselő-testület a Mötv. 46.§.(2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazást rendelhet el. Titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik. A szavazólapokat 3 tagú – ad hoc -bizottság gyűjti össze. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

- a szavazás helyét, napját kezdetét és végét,

- a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét,

- a szavazás során felmerült körülményeket.

A titkos szavazással hozott döntést is alakszerű határozatba kell foglalni.

 (8)  A képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára, illetve név szerinti szavazást rendelhet el:

a) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,

b) a bizottság kezdeményezésére,

c) a polgármester kérésére.

 Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerint szavazást javasolni.

Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben.

(9) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlévő képviselők pedig, a nevük felolvasásakor "igen"- el vagy "nem"- el szóban szavaznak a határozati javaslatról.

(10) A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni oly módon, hogy a számszerű eredmény mellett megállapítható legyen a jegyzőkönyvből az is hogy a jelenlévő képviselők hogyan szavaztak (igennel vagy nemmel). A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(11) Titkos és név szerinti szavazás során tartózkodni nem lehet.

10. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Báta Község Önkormányzata  .../20...(...hó ...nap) számú határozata

(2) A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

5. Kérdés, interpelláció

11. § (1) A napirendi pontok tárgyalása előtt a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben interpellációt terjeszthetnek elő vagy kérdést intézhetnek a képviselők.

(2) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű írásos felvetés vagy tudakozódás. A kérdést az ülést megelőző nap 12.00 óráig kell benyújtani a polgármesterhez. A Polgármester a kérdésre elsősorban a képviselő-testület ülésén, vagy tizenöt napon belül írásban köteles választ adni a kérdést feltevőnek.

(3) Az interpelláció az önkormányzati ügyekben történő írásos felvilágosítás kérése. Az interpellációt az ülést megelőző nap 12.00 óráig kell írásban benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik annak nyilvántartásba vételéről. Az interpellációnak tartalmaznia kell az interpelláló nevét, az interpelláció címét és szövegét, az interpelláló saját kezű aláírását.

(4) Az interpellációra elsősorban a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Ha az interpellált az ülésen nem ad választ, ezt írásban 15 napon belül kell megtennie. Az írásban adott válasz elfogadásáról a következő ülésen kell az interpellálónak vagy a képviselő-testületnek nyilatkoznia.

(5) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik, majd vita nélkül egyszerű szótöbbséggel a testület dönt az elfogadásáról. Ha testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a bizottságra bízza, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A bizottság a vizsgálat eredményéről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

6. A tanácskozás rendjének fenntartása

12. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,

b) ismételt figyelmeztetést követően megvonja a hozzászólótól a szót,

c) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához, illetve a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít,

d) ismétlődő, tartós rendzavarás, állandó lárma, a vita rendjét ellehetetlenítő esemény következményeként a polgármester, ha ismételt figyelmeztetései sem járnak eredménnyel, felfüggesztheti az ülést.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig, a terem elhagyására is kötelezheti.

7. A jegyzőkönyv

13. § (1) A képviselő-testület üléséről – a zárt ülésről külön - jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv közokirat, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:

1. az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás);
2. az ülés nyilvános vagy zárt módját;
3. a testületi ülés helyét;
4. időpontját;
5. a megjelent önkormányzati képviselők nevét;
6. a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
7. a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
8. előterjesztéseket
9. az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
10. a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
11. a döntéshozatalban résztvevők számát;
12. a döntéshozatalból kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
13.  a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését
14. a szavazás számszerű eredményét;
15. a hozott döntéseket;
16.  a napirendet megelőzően elhangzott kérdéseket, interpellációkat, azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat;
17.  az ülésen történt fontosabb eseményeket;
18.  az ülés bezárásának időpontját,
19.  a polgármester és a jegyző aláírását.

(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

a) meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a végleges rendeleteket,

e) a képviselő írásban benyújtott hozzászólását, interpellációját,

f) az érintett nyilatkozatát személyi ügyének nyílt vagy zárt ülésen való tárgyalásával kapcsolatban,

g) a jegyző törvényességi észrevételét,

h) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.

(4) A választópolgárok - zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselőtestület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartásának esetén is biztosítani kell.

(5) A jegyzőkönyvkészítés elősegítése érdekében a képviselő-testület üléseiről hangfelvétel készül, melyet 3 évig meg kell őrizni.

(6) A jegyzőkönyvet az ülést kövező tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a kormányhivatalnak.

V. Fejezet

Az önkormányzati rendeletalkotás

14. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében meghatározhatja a Mötv. 8. §.(1) bekezdésében foglalt kötelezettségek tartalmát, elmulasztásuk jogkövetkezményét. Közterület elnevezésének rendjét az önkormányzat rendeletben állapítja meg. A törvény felhatalmazása alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot.

15. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

• a települési képviselők,
• bizottság,
• a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,
• a nemzetiségi önkormányzat testülete,
• választópolgárok, népi kezdeményezés útján

(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki a jegyző bevonásával a kezdeményezést és a rendelet tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti. A rendelet tervezetet a bizottság véleményezi.

(3)  Az önkormányzat képviselő-testülete által megalkotott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(4) Az önkormányzati rendeletet a falitáblán ki kell hirdetni, valamint közzé kell tenni Báta község honlapján (www.bata.hu). A kihirdetésről a jegyző gondoskodik.

(5) Az önkormányzat az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a kormányhivatalnak, és a kormányhivatal továbbítja azt a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek.

(6) Ha az önkormányzati rendelet kihirdetett szövege eltér az önkormányzati rendelet aláírt szövegétől, a polgármester vagy a jegyző kezdeményezi az eltérés helyesbítését. Az önkormányzati rendelet a hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő hatodik munkanapon helyesbíthető.

(7) Az eltérés megállapítása esetén a helyesbítés megjelentetéséről a jegyző az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon gondoskodik.

(8) Az önkormányzati rendeleteket évente kezdődő és kihirdetésük sorrendjében folyamatos sorszámmal, továbbá évszámmal kell ellátni a következők szerint:

„Báta Község Önkormányzata Képviselő-testületének …/20…(…)  rendelete a …..-ról”

(9) A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.

VI. Fejezet

A települési képviselő

16. § (1) A képviselőt az Mötv. 32.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint az alábbi jogok illetik meg, illetőleg kötelezettségek terhelik:

(2) A képviselő főbb jogai:

a) A képviselő-testület ülésén- e rendeletben meghatározott módon- kezdeményezheti a rendelt megalkotását vagy határozat meghozatalát

b) A képviselő-testület ülésén a polgármesterről , a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást, amelyre az ülésen- vagy legkésőbb 30. napon belül írásban- érdemi választ kell adnia

c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;

d) tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bármely bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a jegyzőnek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését;

e) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,

f) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, a hivatal érintett köztisztviselője erre 5 napon belül köteles érdemi választ adni,

g) saját interpellációja kivizsgálásában részt vehet,

h) a képviselő-testület által külön rendeletben megállapított tiszteletdíjra jogosult.

i) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;

j) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni;

k) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján az önkormányzati képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat;

(3) A képviselő főbb kötelezettségei:

a) köteles jelezni a polgármesternek, ha képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen való részvételében akadályoztatva van,

b) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

c) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban, d) a tudomására jutott állami, szolgálati titok megőrzése,

e) kapcsolattartás választópolgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági  közösségekkel,

f)  személyes érintettség bejelentése,

g) jogszabályban előírt vagyonnyilatkozat megtétele az előírt határidőn belül,

h) összeférhetetlenség bejelentése és megszüntetése,

i) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen

VII. Fejezet

A képviselő-testület bizottsága

17. § (1) A képviselő-testület állandó bizottsága a Gazdasági, pénzügyi és ügyrendi bizottság. A bizottság által ellátandó feladatok, tevékenységi körök részletes jegyzékét és a bizottság tagjainak felsorolását a 2. számú melléklet rögzíti.

(2) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására – ad hoc bizottságot hoz létre. Az ad hoc bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, vagy az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásig tart.

(3) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére, határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartamára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző tizenöt napon belül köteles a jegyzőkönyvet megküldeni a kormányhivatalnak.

(4)A bizottság személyi összetételére, létszámára a polgármester tesz javaslatot. A bizottság tagjává nem önkormányzati képviselő tag is választható. A bizottság elnökét és – az elnökkel együtt számított – tagjainak több mint felét az önkormányzati képviselők közül kell választani. Nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja polgármester.

A képviselő-testület a bizottság személyi összetételét, létszámát a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja, a kötelezően létrehozandó bizottság kivételével a bizottságot megszünteti

(5) A bizottság elnöke, tagja e megbízatásáról írásban lemondhat. A lemondásáról szóló nyilatkozatot a polgármester részére kell benyújtani. A megbízatás a lemondásban meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában az írásbeli nyilatkozat átvételének napján szűnik meg. A lemondás nem vonható vissza, továbbá érvényességéhez nem szükséges a képviselő-testület elfogadó nyilatkozata.

(6) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az általa megbízott képviselő bizottsági tag hívja össze és vezeti.

 (7) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(8) A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni, az indítvány kézhez vételétől számított nyolc napon belül. A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén dönt.

(9) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el.

(10)A Gazdasági, pénzügyi és ügyrendi bizottság üléseire tanácskozási joggal az 1. függelékben meghatározott civil szervezetek elnökeit lehet meghívni

VIII. Fejezet

A helyi önkormányzat tisztségviselői

Polgármester

18. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2)A képviselő –testület elnöke a polgármester. A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testületnek határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintető.

(3) A polgármester:

1.  a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a közös önkormányzati hivatalt;
2. a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a közös önkormányzati hivatalnak a feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
3. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreit átruházhatja az alpolgármesterre, jegyzőre, közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére;
4. a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
5. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
6. gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;
7. gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

(4) Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben – a képviselő testület önfeloszlatásáról szóló, valamint az Mötv. 70. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben hozott – döntés kivételével, egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt.  A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.

(5) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség, vagy határozathozatal hiánya miatt –két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester - a testület át nem ruházható hatásköreibe sorolt ügyek kivételével – döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(6) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett- a testület át nem ruházható hatásköreibe sorolt ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben.

(7) A polgármester a 4/2013.(III.20.) önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.

IX. Fejezet

Közös Önkormányzati Hivatal

21. § (1) Báta Község, valamint Sárpilis Község képviselő-testületei –külön megállapodás alapján -  az önkormányzatok működésével, valamint a polgármesterek vagy jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoznak létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködés összehangolásában.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal neve:

                                                               Bátai Közös Önkormányzati Hivatal

                                                               Székhelye: 7149 Báta, Fő u. 147.

                                                               Kirendeltsége: 7145 Sárpilis, Béke tér 1.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal működését, külön Szervezeti és Működési Szabályzat rögzíti, amelyet a két Önkormányzat képviselő- testülete határozattal fogad el.

(4) A közös önkormányzati hivatal a Bátán és Sárpilisen működő, Roma Nemzetiségi Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatokat is ellátja

• ellátja a gazdálkodásnak végrehajtásával kapcsolatos pénzügyi, gazdasági, számviteli feladatokat
• biztosítja a testület működésének feltételeit
• helységet, jegyzőkönyvvezetőt biztosít a testületi ülésekhez
• elkészíti az ülés jegyzőkönyveit
• gondoskodik az ezzel kapcsolatos egyéb ügyviteli feladatok ellátásáról
• kisebbségi önkormányzat üléseinek előkészítése, meghívók, előterjesztések elkészítése, kézbesítése,
• határozati kivonatok elkészítése, kézbesítése,
• kisebbségi önkormányzat pénzügyi döntéseivel kapcsolatos feladatok ellátása, segítség nyújtása a költségvetésük tervezéséhez, végrehajtásához, beszámolóik elkészítéséhez,
• - kisebbségi önkormányzat feladatalapú támogatási igénylésének elkészítése.

A rendeltetésszerű helységhasználatról, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozólag Báta Község Önkormányzata megállapodást köt. A megállapodást minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni.

A társulások

22.§ (1) A képviselő-testület társulás útján ellátott feladatainak felsorolását az

X. Fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

Lakossági fórumok

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

23. § A képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeit az eljárás rendjét.

Lakossági fórum

24. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, napirendi pontjairól tájékoztatni kell a lakosságot a meghívó a Közös Önkormányzati Hivatal  hirdetőtábláján történő kifüggesztésével és a települési honlapon való közzétételével a közmeghallgatást megelőzően legalább 7 nappal.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.

25. § (1) A polgármester előre közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából - falugyűlést hívhat össze.

(2) Fontosabb szabályai:

a) A gyűlés helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján és a település honlapján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 7 nappal.

b) A gyűlést a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket és a jegyzőt.

c) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről és elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

XI. Fejezet

Az önkormányzatok gazdasági alapjai

Az önkormányzat vagyona

26. § (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg, melyben a testület megállapítja többek között

a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,

b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyontárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során,

c) azoknak a vagyontárgyak elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba való bevitelére vonatkozó szabályokat.

(2) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben 500 ezer Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződések a képviselő-testület utólagos jóváhagyásával válnak érvényesekké.

Az önkormányzat költségvetése

27. § (1) A képviselő-testület a települési önkormányzat költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendeletet a képviselő-testület két tárgyalási fordulóban fogadja el.

Az első tárgyalási forduló (koncepció) főbb elemei:

a) a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele,

b) az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése,

c) bevételi források, azok bővítésének lehetőségei,

d) a kiadási szükségletek meghatározása,

e) a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása,

f) a várható döntések hatásainak előzetes elemzése.

(3) A második tárgyalási forduló főbb elemei:

a) a képviselőtestület megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét,

b) a költségvetési javaslat tartalmazza:

• a bevételi forrásokat,
• a működési, fenntartási előirányzatokat (önálló gazdálkodó költségvetési szervenként)
• a felújítási előirányzatokat célonként,
• a fejlesztési feladatokat célonként,
• az általános és céltartalékot.

Az önkormányzat gazdálkodása

28. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el. E körben a feladatai különösen:

a) a jogszabályban előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési  beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a MÁK részére,

b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,

c) igényli a MÁK -tól az központi támogatásokat

d) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,

e) biztosítja az önkormányzat könyvvitelének szabályszerű vezetését,

f) biztosítja önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,

g) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz.

h) gondoskodik az önkormányzat tartozásainak a kiegyenlítéséről.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

29. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A képviselő-testület gazdálkodásának ellenőrzését meghatározott képesítésű könyvvizsgáló, míg költségvetési szervei gazdálkodásának ellenőrzését belső ellenőr (megbízás alapján) végzi.

XII. Fejezet

Záró rendelkezések

30. § (1) E rendelet 2014. év november 20-lép hatályba.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Mötv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 1/2013.(II.28); 13/2013.(IX.24); 14/2013.(X.10) rendelet.

Báta, 2014. november 19.

   Huszárné Lukács Rozália                                                               Mihó Beatrix               

          Polgármester                                                                            Tanácsos

                                                                                                 Szmsz-ben meghatározott

                                                                                              jegyzőt helyettesítő köztisztviselő

Záradék:

Kihirdetve: 2014. november 20.

                                                                                                         Mihó Beatrix               

                                                                                                           Tanácsos

                                                                                                 Szmsz-ben meghatározott

                                                                                              jegyzőt helyettesítő köztisztviselő