1. § (1) Jelen rendelet hatálya a község igazgatási területére terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen területet felhasználni, építési telket, vagy területet kialakítani, a földrészleteken építési tevékenységet folytatni, rendeltetést megváltoztatni, ilyen célra hatósági engedélyt adni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásainak, valamint jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelően szabad.

(3) Jelen szabályzat az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:

2. § Jelen szabályzat alkalmazása során az alább felsorolt fogalmakon kívül az 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ában, illetve az OTÉK 1. számú mellékletében meghatározott fogalomértelmezéseket kell használni: Nagy haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, sertés, kecske, juh, strucc.. Kis haszonállat: tyúk, csirke, lúd, kacsa, húsgalamb, húsnyúl, nutria, prémes állat. Árutermelő állattartás: 10-nél több nagy haszonállat, 200-nál több kis haszonállat tartása. „K” kialakult állapot: Kialakult állapot azt jelenti, hogy a terület kialakult rendezettsége megfelelő, új építés, vagy bővítés esetén a beépítés hagyományos rendjét kell betartani. A kialakult állapotra vonatkozó előírást kell használni az épületnek az övezeti előírásokban „K” betűvel meghatározott jellemzőivel kapcsolatban. Amennyiben az alkalmazható jellemzők nem magától értetődőek, azokat elvi engedély keretében kell tisztázni. A jellemzőket az építési hatóság határozza meg az önkormányzati-, annak hiányában a megyei főépítész állásfoglalásának figyelembevételével.

3. § (1) A szabályozás elemei a település alakításában játszott szerepüknek megfelelően I., II. vagy III. rendűek lehetnek.

(2) Az I. rendű szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabbak, ezért ezeket csak a településszerkezeti terv felülvizsgálatára és módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni. I. rendűnek kell tekinteni azokat a közlekedési elemeket, terület-felhasználási módokat és terület-felhasználási egység határokat, amelyek a településszerkezeti tervben jelölve vannak.

(3) Településszerkezeti terv módosítása nélkül, szabályozási tervvel módosítható a területfelhasználási egység határa egy teleksáv mértékéig.

(4) A II. rendű szabályozási elemek egy-egy településrész szempontjából fontosak, ezeket csak a szabályozási terv módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni. II. rendűnek kell tekinteni minden szabályozási elemet, amit a (2) és (5) bekezdés tételesen nem sorol fel.

(5) A III. rendű szabályozási elemek hatósági eljárásban, illetve önkormányzati rendeletben módosíthatók, pontosíthatók, kiegészíthetők a rendezési tervi célok megvalósítása érdekében.

(6)⁵ Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási Terv módosítása esetén lehetséges:

(7)⁶ A nem önkormányzati döntéskörbe tartozó jogszabálytól függő szabályozási elemek, valamint a más önkormányzati rendeletben szabályozott elemek – e rendelet szempontjából informatív elemek – változása, változtatása nem igényel rendezési tervmódosítást. Ide tartoznak a táji, természeti, régészeti, építészeti értékvédelem helyi és országos jelentőségű elemei.

(8)⁷ Az /1/, /2/ bekezdésben nem említett szabályozási elemek javaslati jellegűek, a további tervezési és építési engedélyezési eljárás során irányadóként veendők figyelembe.

4. § (1) Az építési engedélyezési eljárásba az alábbi esetekben szakhatóságként be kell vonni a területileg illetékes első fokú

(2) Mélyfekvésű, magas vízállású területeken való építésnél talajmechanikai szakvéleményt kell csatolni az építési engedélyezési tervhez.

5. § (1)⁸ Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen - az OTÉK szerint – az alábbi megnevezésű, és jelű terület-felhasználási egységek találhatók. Beépítésre szánt területek: falusias lakóterület Lf, kereskedelmi gazdasági Gksz, ipari gazdasági terület Gip, különleges falusias terület Kf, különleges temetői terület Kt, különleges sportterület Ksp, különleges bányászati terület Kb. Beépítésre nem szánt területek: közúti közlekedési terület KÖu, kötöttpályás közlekedési terület KÖk, védelmi erdőterület Ev, gazdasági erdőterület Eg, általános mezőgazdasági terület Má, korlátozott mezőgazdasági terület Mko, kertes mezőgazdasági terület Mke, zöldterület Z, vízgazdálkodási terület V.

(2) A terület-felhasználási egységek területe – amennyiben annak több felhasználási módú, vagy építési feltételű része van – övezetekre, illetve építési övezetekre tagolódik.

(3) Az övezetek, építési övezetek területe telkekre, építési telkekre és ezek megközelítését biztosító kiszolgáló köz-, illetve magánutakra bontható.

6. § (1) A helyi értékvédelmi terület kivételével a terület-felhasználási egységeken belül telekalakítási engedélyezési eljárás keretében 150 m-t meg nem haladó hosszúságú kiszolgáló út alakítható ki.

(2)⁹

(3) A meglévő telek akkor is beépíthető, ha a telek területe és szélessége az építési övezetben megengedett helyett, csak a táblázatban zárójelben szereplő értéket éri el. Az út számára történő terület átadásból származó területcsökkenés nem érinti a telek eredeti beépíthetőségére megállapított bruttó beépíthetőség nagyságát.

(4)¹⁰

(5)¹¹ Lakó és vegyes területen az épületet a teleknek a közterület felöli 70 méteres sávjában kell elhelyezni. Az építési telkek szabályozási tervben jelölt be nem építhető része, valamint a telek homlokvonalától 70 m-nél távolabb eső része a beépítettség és a zöldfelületi arány számítása során nem vehető figyelembe.

(6) Kialakult környezetben az előkert méretét környezetében meglévőhöz alkalmazkodóan kell biztosítani.

(7) A beépítésre szánt területen – az OTÉK 32. §-ában felsorolt építményeket kivéve – ¹²csak legalább a részleges közművesítettség kiépítése esetén szabad.

(8) Szintalatti beépítés nem haladhatja meg az adott építési övezetre megengedett beépítés kétszeresét.

7. § (1) A területek elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, de elhelyezhető más az OTÉK-ban meghatározott funkciójú épület, is az ott meghatározott feltételekkel – az üzemanyagtöltő állomás kivételével.

(2) Lakóterületen lakóépületet a közterülethez csatlakozó 20 m-en belül, állattartó és gazdasági épületet 20 méteren túl kell elhelyezni.

(3) Lakóterületen egy telken legfeljebb két lakás létesíthető.

(4) A terület építési övezetein alkalmazható legkisebb telekméreteket, előírt beépítési módot, legnagyobb beépítettséget és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza. övezeti jele Lf-1, beépítési módja O, K, legkisebb telekterület 800 (300) m², legkisebb telek szélessége 16 (10) m, legnagyobb beépítettség 30 %, legkisebb zöldfelületi aránya 40 %, legnagyobb építménymagassága 4,5 (K) m.

9. § (1) A gazdasági területen az OTÉK-ban meghatározott funkciójú létesítményeken kívül mezőgazdasági üzemi épületek is elhelyezhetők.

(2) A gazdasági területnek két fajtája van a község területén a Gksz jelű kereskedelmi szolgáltató terület és a ¹⁴Gipe jelű egyéb ipari terület.

(3) A telkek új beépítése során – amennyiben a szabályozási tervben meghatározott építési hely ezt másként nem jelöli - legalább 10,0 m előkertet kell biztosítani.

(4)¹⁵ A terület építési övezetein alkalmazható legkisebb telekméreteket, előírt beépítési módot, legnagyobb beépítettséget és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot ¹⁶a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(5)¹⁷ A Gipe jelű övezetben az építménymagasság 10 méter lehet, amelyet a funkcióhoz tartozó technológiai építmények (torony, siló stb.) legfeljebb 30 méter magasságig meghaladhatják, de azok területe a megengedett beépítettség mértékének 1/3-át nem léphetik túl.

(6)¹⁸ A Gipe jelű övezetben a beépítésre nem szánt területhez csatlakozó telekhatár mellett 5,0 m az oldalkert mérete.

10. § (1)¹⁹ A különleges területnek 4 fajtája található a közigazgatási területen: Kt jelű temetői, Ks jelű sport, Kb jelű bányászati és Kf jelű falusias terület.

(2) Kt jelű különleges temetői területen épület csak a temetést szolgáló funkcióval létesíthető.

(3) A temető 50 m-es környezetében kegyeletet sértő épület nem helyezhető el.

(4) A Ks jelű különleges sport területen a sportolást kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.

(5) A terület építési övezetein alkalmazható legkisebb telekméreteket, előírt beépítési módot, legnagyobb beépítettséget és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza. Övezeti jele Kt, Ks, Kb, beépítési módja SZ, legkisebb telekterület 2000 (K) m², legkisebb telekszélessége 30 (K) m, legnagyobb beépítettség 10 (K) %, legkisebb zöldfelületi aránya 40 %, legnagyobb építménymagassága 4,5 (K). Kivéve harangtorony, harangláb, bányászati technológia.²⁰Övezeti jele Kf, beépítési módja K, legkisebb telekterület 500 (300) m², legkisebb telekszélessége 16 (10) m, legnagyobb beépítettség 40 %, legkisebb zöldfelületi aránya 40 %, legnagyobb építménymagassága 7,5 (K) m.

(6)²¹ A Kf jelű különleges falusias területen lakó- és olyan települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek helyezhetők el, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Ezenkívül az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület, valamint termelő kertészeti építmény.

(7)²² A Kf jelű területen a meglévő beépítés 25,0 m2-rel akkor is bővíthető egy alkalommal, ha ez a bővítés 40 %-nál nagyobb beépítettséget és 40 %-nál kisebb zöldfelületi arányt eredményez.

11. § (1)²³ A közlekedési és közmű terület a következő övezetekre oszlik: hálózati szerepű út övezete, kiszolgáló utak övezete, korlátozott közlekedési célú közterület övezete.

(2) Trafó, gáznyomás-szabályozó, közlekedési építmény a területen elhelyezhető.

12. § (1) (1) A területen lévő erdők rendeltetésük szerint Eg jelű gazdasági erdők, Ev jelű védelmi erdők és Ee jelű parkerdők lehetnek.

13. § (1) (1) A mezőgazdasági területen belül az alábbi terület-felhasználási egységek találhatók: Má jelű általános mezőgazdasági terület, Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági terület, Mke jelű kertes mezőgazdasági terület.

14. § (1) A terület fásított és részben más növénnyel betelepített járműforgalom elöl elzárt közterület.

(2) A területen belül a zöldfelületnek 75 %-ot, lombkorona fedettségnek 30 %-ot el kell érni. Épület legfeljebb 2 %-os beépítettséggel és 4,5 m építménymagassággal helyezhető el.

(3)²⁶ A területen telekosztás nem létesíthető.

15. § (1) A V jelű vízgazdálkodási terület a vízművek, az állandó vízfolyások és állóvizek, területét és partját, valamint a hullámtereket és vízjárta területeket foglalja magába.

(2)²⁷ A terület az alábbi övezetekre van felosztva: V jelű általános vízgazdálkodási övezet, Ve jelű hullámtéri erdő övezet, Vü jelű hullámtéri üdülő övezet, Vh. jelű övezet.

(3)²⁸

(4) A hullámtérben engedély birtokában is csak az építtető kockázatára épülhet bármely építmény. Az árvízzel, vagy árvízvédelemmel kapcsolatos károkért kártérítés nem követelhető.

(5) Árvízvédelmi érdekből építési tilalom vonatkozik az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán a lábvonaltól számított 10-10 méteres sávra.

(6)²⁹ A védtöltés lábától számított 60 méteres hullámtéri és 110 méteres mentett oldali sávban kutat, pincét vagy más mélyalapozású létesítményt építeni tilos.

(7) Az Duna partjától (telekhatárától) számított 10,0 m szélességben a Holt-Duna partjától 3,0 m széles sávban épületet, vagy kerítést létesíteni nem szabad és a karbantartás céljára szolgalmat kell biztosítani.

(8) A hullámtéri erdő övezetben a hullámtérre vonatkozó szabályokon kívül a véderdőre vonatkozókat is figyelembe kell venni.

(9) A hullámtéri üdülő övezetben az árvizek okozta károkozás tudomásul vétele mellett legfeljebb egy üdülőegységet magában foglaló üdülőépületek ³⁰felújíthatók, korszerűsíthetők.

(10)³¹

(11)³² A Vh jelű övezetben a vízgazdálkodási terület egészére vonatkozó szabályokon kívül az alábbi szabályokat is be kell tartani.

16. § (1) A régészeti védelem szempontjából háromféle terület különböztethető meg: védetté nyilvánított lelőhely területe, nyilvántartásba vett lelőhely területe és régészeti érdekű terület, ahol régészeti lelet előkerülése várható vagy feltételezhető.

(2)³⁶

(3)³⁷

(4) Az (1) bekezdésben megnevezett területeket az ³⁸1. számú függelék tartalmazza.

17. § (1) Az építészeti örökség értékei országos, vagy helyi jelentőséggel bírhatnak. A védelem alatt álló értékeket a szabályozási terv ábrázolja és a HÉSZ ³⁹1. sz. függeléke felsorolja.

(2)⁴⁰

(3)⁴¹

(4) A helyi egyedi védelem kiterjedhet az építmény teljes külső megjelenésére (H1), vagy az építmény valamely részértékére (H2).

(5) Az egyedileg védett építmények jegyzékét és a védett elemek leírását, illetve a felújítás, vagy az átalakítás korrekciós javaslatát az ⁴²1. számú függelék tartalmazza.

(6) A szabályozási tervben jelölt helyi értékvédelmi területen az általános érvényű szabályokon kívül még az alábbiakat kell betartani.

(7) Védett építmény bontására a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

(8)⁴⁷

20. § (1) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.

(2)⁵⁰

(3)⁵¹

(4)⁵²

(5)⁵³

(6)⁵⁴

(7)⁵⁵

(8) A telekre előírt zöldfelület legalább 1/3-át egybefüggően kell kialakítani.

21. § (1) Az építmények által keltett gépkocsi elhelyezési igényt az OTÉK szerint kell kiszámolni és a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével kielégítésüket az építmény telkén kell biztosítani.

(2) A parkolási igény kielégítésére - a lakás és szállásférőhely által keltett igény kivételével – az utak területe is figyelembe vehető, a tulajdonos hozzájárulásával.

22. § (1) Önálló távközlési antennatorony, szélerőmű nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető belterületen, a szabályozási tervben jelölt helyi védelem alatt álló természeti, régészeti érdekű területen és műemléki környezetben, valamint e területek 50 m-es környezetében.

(2) Oszloptrafó nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető, műemléki környezetben, helyi értékvédelmi területen.

(3) Nagy- és középfeszültségű elektromos vezeték beépítésre szánt területen, országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területen légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.

(4) Fém kémény, füstkivezető nyílás az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetők el.

(5) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni

24. § (1) A belterület határát a szabályozási terv jelöli.

(2) A rendezési tervi célok megvalósítása érdekében a beépítésre szánt területek, a település fejlődése által megkívánt ütemben, belterületbe vonhatók.

25. § (1) A településkép javítása érdekében helyrehozatali kötelezettség rendelhető el a helyi értékvédelmi és a településképileg jelentős területen.

(2) Településrendezési kötelezés: az építési telkeken lévő utcai épület bontását követő 3 éven belül a telek beépítését meg kell kezdeni.

26. § (1) (1) A rendelet kihirdetését követő 30-ik napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően folyamatba tett ügyekben kell alkalmazni.