Szedres Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2013 (III.29..) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról
Hatályos: 2013. 04. 01Szedres Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2013 (III.29..) önkormányzati rendelete
Szedres Község Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról
Szedres Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 5. § (2) bekezdés b) pontjában, 6. § (5) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §, 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában és (2) bekezdésében rögzített feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. FEJEZET Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed
- a) Szedres Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) vagyonára,
- b) az önkormányzati vagyon kezelőire, hasznosítóira, használóira,
- c) az önkormányzat szerveire,
- d) az önkormányzat intézményeire.
(2) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletére és elidegenítésére e rendeletet az önkormányzat tulajdonában lévő lakások lakbéréről szóló 15/2012. (XI. 30.) számú önkormányzati rendeletben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni.
2. § E rendelet alkalmazásában vagyon
- a) a könyvviteli mérlegben kimutatandó vagyon és
- b) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. §-ban felsoroltak.
3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója Szedres Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület).
(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének feladatát – ha jogszabály vagy a képviselő-testület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik – a Szedresi Polgármesteri Hivatal látja el. A (2) bekezdés szerinti feladatellátás során a hasznok szedéséből származó bevételek az önkormányzatot illetik meg.
4. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó ügyekben a képviselő-testületet az önkormányzat polgármestere képviseli.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó döntési javaslatot a Pénzügyi-Ügyrendi Bizottság véleményének előzetes kikérése mellett a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
II. FEJEZET Az önkormányzati vagyon csoportosítása
5. § (1) Az önkormányzati vagyon
- a) törzsvagyonból, ezen belül
- aa) kizárólagos (forgalomképtelen) önkormányzati tulajdonból álló és
- ab) korlátozottan forgalomképes, valamint
- b) üzleti
vagyonból áll.
(2) Az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyonelemeket a képviselő-testület nem határoz meg.
(3) A kizárólagos (forgalomképtelen) önkormányzati tulajdonban lévő vagyonelemeket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A korlátozottan forgalomképes önkormányzati tulajdonban lévő vagyonelemeket a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Az üzleti jellegű önkormányzati tulajdonban lévő vagyonelemeket a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
III. FEJEZET A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
6. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló, nettó 10.000.000 Ft értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(2) Az üzleti vagyont az alábbiak szerint lehet értékesíteni
- a) a nettó 100.000–1.000.000 Ft-ig terjedő értékhatár közé eső vagyonelem értékesítését a helyben szokásos módon, az 1.000.000 Ft értékhatár feletti vagyonelem értékesítését a megyei lapban meg kell hirdetni. A vételi ajánlatról a Képviselő-testület dönt.
- b) a nettó 100.000 Ft értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről hirdetés nélkül a polgármester dönt.
7. § (1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.
(2) A vagyon értékesítésekor 500.000 Ft feletti vagyon piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor.
(3) A gazdasági társaságba történő vagyonbevitel esetében a vagyon piaci értékét minden esetben szakértő bevonásával kell megállapítani.
8. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyon a közfeladat ellátásának sérelme nélkül térítés ellenében hasznosítható.
(2) A képviselő-testület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozó bérleti díjakat.
(3) A képviselő-testület értékhatártól függetlenül dönt az 1 évet meghaladó használati, hasznosítási jog átengedéséről.
(4) A polgármester dönt az évi 500.000 Ft értékhatárt el nem érő használati, hasznosítási jog átengedéséről, ha a bérleti szerződésben meghatározott bérleti időszak az l évet nem haladja meg.
9. § Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának megterhelése, vállalkozásba történő bevitele – értékhatárra tekintet nélkül – a képviselő-testület joga.
10. § (1) Az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszköz betétként történő elhelyezésére – értékhatárra tekintet nélkül – a polgármester jogosult.
(2) A betételhelyezés összege, futamideje nem veszélyeztetheti az önkormányzati feladatok folyamatos ellátását.
(3) A betételhelyezésről a polgármester a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
11. § Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás jogát
- a) a képviselő-testület gyakorolja az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés eléri az 500.000 Ft összeghatárt,
- b) a polgármester gyakorolja
- ba) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés nem éri el az a) pontban meghatározott értékhatárt,
- bb) a munkavállalókkal szemben értékhatárra tekintet nélkül.
12. § (1) A 11. §-ban meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha
- a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,
- b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajtására,
- c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,
- d) a bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség született,
- e) a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem lehet realizálni, vagy a csődeljárás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek,
- f) bizonyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni.
(2) A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (3) bekezdésében meghatározott, a kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést.
13. § (1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott (a továbbiakban: térítés nélkül kapott) 1.000.000 Ft piaci értéket elérő vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárt el nem érő, térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásáról a polgármester dönt.
(3) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele,
- a) hogy az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos működtetési, fenntartási, állagmegóvási, felújítási kötelezettségeket,
- b) hogy az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon,
- c) – ha az nem önkormányzati alapfeladat ellátását szolgálja – ne zavarja az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását.
14. § (1) Gazdasági társaságban az önkormányzat tagsági képviselete a szavazati jog gyakorlásában önálló döntésre jogosít a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel.
(2) A képviselő-testület előzetes hozzájárulása szükséges az (1) bekezdésben szereplő szavazati jog gyakorlásához az alábbi ügyekben:
- a) a gazdasági társaság átalakulása, megszüntetése,
- b) az önkormányzat költségvetését terhelő vagyoni kötelezettséget megállapító döntés,
- c) az önkormányzat tagsági jogait érintő döntés,
- d) eredmény felosztása.
IV. FEJEZET Vagyonkimutatás és vagyongazdálkodási terv
15. § (1) Az önkormányzat vagyonállapotát vagyonkimutatásban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan.
(2) A vagyonkimutatást adott év december 31-ei fordulónappal kell készíteni.
16. § (1) A vagyonkimutatás az alábbi két fő részből áll
- a) I. A mérlegben szereplő eszközök és kötelezettségek részből,
- b) II. A mérlegben nem szereplő eszközök és kötelezettségek részből.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott résznek tartalmaznia kell az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 44/A. § (2) és (3) bekezdésében felsoroltakat
- a) forgalomképtelen (kizárólagos) törzsvagyon,
- b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon,
- c) forgalomképes üzleti vagyon
részletezésben.
17. § Az önkormányzat
- a) 3 évre szóló középtávú és
- b) 6 évre szóló hosszú távú
vagyongazdálkodási tervet készít
18. § (1) Ez a rendelet 2013. április 1. napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat tulajdonáról és a vagyongazdálkodás egyes szabályairól szóló 12/1993. (XII. 15.) önkormányzati rendelet.