1. § A rendelet hatálya Tolna Város Önkormányzata tulajdonában álló lakásokra (továbbiakban: lakás) és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: helyiség) terjed ki.

(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletével kapcsolatos feladatokat – átruházott hatáskörben – a Humán Bizottság látja el.

(2) Jelen rendelet hatálya alatt álló lakások és helyiségek kezelését, a bérbeadóra háruló feladatokat a Tolnai Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

3. § (1a) A lakásokat szociális alapon, valamint piaci alapon történő bérbeadás útján lehet hasznosítani, kivételt képeznek a bérlőkijelölési joggal terhelt, a város szakemberszükségletének ellátottsága érdekében fenntartott, valamint a szükséglakások. A szociális bérlakások címjegyzékét a rendelet 1. melléklete, bérlőkijelölési joggal terhelt lakások címjegyzékét a rendelet 2. melléklete, a szükséglakások címjegyzékét a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(2) A Humán Bizottság a lakásnak nem lakás céljára történő bérbeadásáról - a város lakosságát, illetőleg a lakosság szélesebb körét érintő, a helyi közszolgáltatás érdekeit szolgáló feladatok megoldása céljából - esetenként dönt.

(3) A lakások szociális helyzet alapján történő bérbeadása (továbbiakban: szociális bérlakás) mellett biztosítani kell az Ltv-ben előírt, az önkormányzatokat terhelő elhelyezési, bérbeadási kötelezettségeinek teljesítését.

(4) A lakásokat pályázat útján kell hasznosítani, kivéve azokat, amelyeket:

(4a) A pályázat kiírásától egyedi esetben el lehet tekinteni, amennyiben rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény – különös tekintettel a nehéz szociális körülményre, kérelmező családi életében bekövetkezett tragikus eseményre, természeti katasztrófa okán bekövetkező lakásproblémára – kérelmező azonnali elhelyezését teszi szükségessé. A Humán Bizottság – az eset összes körülményét mérlegelve – dönt a lakásbérleti szerződés azonnali megkötéséről.

(5) Tolna Város Önkormányzata és intézményei, valamint a városban működő egyéb intézmények megfelelő szakember-ellátottsága, közfeladat ellátása, önkormányzati alapellátás magasabb színvonalú ellátása érdekében felsőfokú végzettségű szakemberek elhelyezésére munkaviszonyuk fennálltáig, de legfeljebb 3 évre, önkormányzati bérlakás biztosítható. A bérbeadásról a Humán Bizottság dönt. Az ilyen módon bérbe adható lakások címjegyzékét a rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

(6) A lakásokra - a hasznosítás módjától függetlenül csak határozott idejű, legfeljebb 5 éves - bérleti szerződés köthető. Amennyiben a szociális bérlakás bérlője vagyoni, jövedelmi viszonyaiban, lakáshelyzetében a szerződés lejártáig nem következik be változás, a bérleti szerződés - a bérlő kérelmére - 3 évente meghosszabbítandó mindaddig, amíg azt a bérlő és családja jövedelmi, vagyoni helyzete indokolja, feltéve, hogy bérlőnek bérleti- illetve közüzemi díjtartozása nincs.

(7) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. Ezen rendelkezés a bérleti szerződés kötelező tartalmi eleme.

(7a) Pályázati eljárás lefolytatása nélkül kiutalható szükséglakás, ha

(9)² A szükséglakás kiutalása iránti kérelmet a Polgármesterhez kell benyújtani, melyhez a (8) bekezdés a)-b) pontja esetén csatolni kell a lakás életveszélyessé válásáról szóló szakértői vagy építéshatósági szakvéleményt.

(10) A szükséglakás iránti kérelmet haladéktalanul, de legfeljebb a kérelem benyújtásától számított 5 munkanapon belül el kell bírálni. A szükséglakás legfeljebb 6 hónapra utalható ki, az igénybevételére vonatkozó bérleti szerződés alapos indok esetén legfeljebb egy alkalommal további 6 hónappal hosszabbítható meg.

(11) A szükséglakás lakbére megegyezik a 6. § (1) bekezdésben meghatározott lakbér mértékével.

4. § (1) A bérbeadó - az Ltv-ben, illetőleg e rendeletben meghatározott lakásgazdálkodási feladatok ellátásához szükséges lakások kivételével - köteles pályázatra meghirdetni az üresen álló, illetőleg megüresedett bérlakásokat.

(1a) Pályázat benyújtására az a nagykorú tolnai lakos jogosult, akinek a családjában – a vele együtt költöző családtagokat számítva – az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, egyedülálló esetén 2,5-szeresét (rászorult pályázó).

(3) Pályázat benyújtására nem jogosult, illetve a pályázaton kizárandó:

(4) A szociálisan rászorult pályázó részére bérbe adható lakás nagysága - a vele jogszerűen együttköltözők számától függően - a következő:

5. § (1) Lakás piaci alapon történő bérbeadása esetén ezen rendelet szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a 4. §. (2) bek. foglaltak nem minősülnek pályázati szempontnak.

(2) Pályázat benyújtására nem jogosult, illetve a pályázaton kizárandó:

(3) A pályázat során a pályázónak e rendelet 6. §. 2. § (2) bekezdésében meghatározott lakbér összegének több hónapra - de legalább 3 hónapra - előre, egy összegben történő megfizetésére kell ajánlatot tennie (óvadék).

(4) A bérleti szerződést azzal az ajánlattevővel kell megkötni, aki a pályázati kiírásban a megjelölthöz képest a legtöbb hónapra előre, egy összegben történő lakbér megfizetését vállalja. Az óvadék összege a lakásbérleti szerződés megszűnése esetén a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó részére történő átadás után visszajár, amelyet az átvételtől számított 15 napon belül kell kifizetni a jogosultnak. Bérbeadó a lakásbérleti szerződésből eredő bérlői kötelezettségek nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén követelését az óvadékösszegből kielégítheti.

(5) A bérletet külön pályázat nélkül nyeri el az a pályázó, aki nagyobb bérlakása visszaadása mellett kisebb, vagy az általa béreltnél alacsonyabb komfortfokozatú lakás bérletére nyújtott be pályázatot és emellett szociálisan rászorult.

(3) A bérlő személyéről a Polgármester dönt.

6. § (1) A Képviselő-testület a lakások bérleti díját – a lakás komfortfokozatától függően – az alábbiak szerint határozza meg:

(2) A bérleti díj összege piaci alapon történő bérbeadás esetén fenti összegek 130%-a.”

7. § (1) A szociális helyzet alapján bérbe adott önkormányzati lakás bérlőjének átruházott hatáskörben a Humán Bizottság lakbértámogatást adhat.

(2) A lakbértámogatás csak annak a bérlőnek adható, aki azt személyesen kérelmezi és az ingatlan havi bérleti díja meghaladja a 20.000,-Ft-ot. A támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek számától.

(3) A lakbértámogatás annak az igénylőnek nyújtható, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, egyedül élő és egyedülálló esetén 150%-át.

(4) A támogatás mértéke az igénylő által bérelt önkormányzati bérlakás havi bérleti díjának 50%-áig terjedhet. A támogatás a bérleti jogviszony fennálltáig kerül megállapításra, a támogatásra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni.

(5) A támogatás folyósítását meg kell szüntetni, ha:

8. § (1) A bérbe adható lakásokra a bérbeadó köteles pályázatot kiírni A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(2) A pályázatot a benyújtási határidőt legalább 20 nappal megelőzően a Tolnai Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni és az önkormányzat hivatalos lapjában nyilvánosan meg kell hirdetni.

(3) A pályázatok benyújtására legalább 10 napos határidőt kell biztosítani.

(4) Amennyiben az előírt határidő alatt csak egy pályázati ajánlat érkezett, akkor a lakást a pályázó részére a meghirdetett feltételekkel bérbe kell adni. Amennyiben a pályázat eredménytelen, a pályáztatást 30 napon belül meg kell ismételni.

9. § A pályázati ajánlat tartalmazza:

10. § (1) A bérbeadó a pályázati hirdetményt a lakás megüresedésétől - bérbeadás céljára épített lakások esetében az épület használatbavételi engedélyének kiadásától - számított 30 napon belül köteles kifüggeszteni a Tolnai Közös Önkormányzati Hivatal³ hirdetőtábláján és az önkormányzat hivatalos lapjában.

(3) A szociális bérlakások pályázatainak elbírálása során, azonos jövedelmi, családi és szociális helyzet esetén előnyben kell részesíteni a 3 vagy többgyermekes családokat, a gyermeküket egyedül nevelő szülőket, rokkantakat, testi fogyatékosokat, valamint a volt állami gondozottakat.

11. § (1) E rendelet 8. §. (1) bek. e) pontja szerinti feltétellel meghirdetett lakás esetében a lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

(2) Az 2. § (1) bekezdésben említett munkák számlákkal igazolt ellenértékét - a lakás műszaki átvételét követő 15 napon belül - a bérbeadónak egy összegben kell a bérlő részére megfizetnie.

(3) Ha a tényleges ráfordítás a tervezett költségeket meghaladja, a bérlő a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges többletkiadásainak a megfizetésére tarthat igényt.

(4) A bérbeadó a munkálatok elvégzésének határidejét - a bérlő kérésére - indokolt esetben, legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatja.

(5) Ha a bérlő a munkálatokat saját hibájából a lakásbérleti szerződésben meghatározott, vagy a bérbeadó által a 3. § (4) bekezdésben foglaltak alapján meghosszabbított határidőn belül nem végzi el, a bérbeadó a szerződést -- felmondhatja.

12. § (1) A lakásbérleti szerződés keretében a bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő látja el az épület, a bérbeadó által tisztántartandó területek, illetve a közös használatú helyiségek (mosókonyha, szárító, tároló stb.) tisztántartásával, megvilágításával összefüggő feladatokat.

(2) Az 2. § (1) bekezdésben említett megállapodás esetén a szerződésben konkrétan meg kell jelölni a bérlő által vállalt feladatok és annak - egy hónapra lebontott - költségeit (dologi kiadások és munkadíj). A kiszámított havi költségekkel a lakbér összegét csökkenteni kell.

(3) Ha a bérbeadó az 2. § (1) bekezdésben említett megállapodást a lakóépületben több bérlővel köti meg, akkor a lakbérek összegét az egy hónapra jutó összes ráfordítás arányosan elosztott mértékével kell csökkenteni.

(4) A bérbeadó az 2. § (1) bekezdésben említett kötelezettségek közül egyes feladatok elvégzéséről, illetőleg több bérlő esetén a feladatok szerinti megosztásról is köthet megállapodást.

13. § (1) A 12. §.-ban említett megállapodás határozatlan vagy határozott időtartamra - de legalább 3 hónapra - szólhat. A határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül a megállapodás megújítható, amelyet a lakásbérleti szerződésben fel kell tüntetni.

(2) Ha az 2. § (1) bekezdésben említett határozott idő eltelt, illetőleg a megállapodás megújítására nem került sor, a bérlő az eredetileg megállapított lakbért köteles megfizetni.

(3) A bérbeadó legalább kéthavonként köteles ellenőrizni a megállapodásban foglaltak teljesítését. A bérlő mulasztása esetén - a lakásbérleti szerződés egyidejű módosításával - a 12. §. (1) bek. szerinti megállapodás közös megegyezéssel megszüntethető.

(4) Ha a 3. § (3) bekezdésben említett esetben a közös megegyezés nem nem jön létre és a bérlő nem vállalja a lakásra eredetileg megállapított lakbér megfizetését, a bérbeadó a lakásbérleti szerződést - ⁴ - felmondhatja.

14. § (1) E rendelet hatályba lépését követően bérbe adott lakás esetében a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, cseréjéről bérlő köteles gondoskodni. Ilyen munkálatok elvégzése után bérlő élhet bérbeszámítási jogával, melyet külön megállapodásban kell rögzíteni.

(2) A lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell az 2. § (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek pontos megjelölését, azok időbeni ütemezését, továbbá a lakbér összegét növelő - egy hónapra lebontott - és e rendelet szabályai szerint kiszámított költségeit.

(3) Ha a 2. § (2) bekezdésben foglaltak alapján a lakásbérleti szerződésben meghatározott munkák szükségességét a lakás nem rendeltetésszerű használata, illetőleg a lakás berendezéseinek rongálása idézte elő, azok elvégzését a bérlő a bérbeadótól nem követelheti.

15. § (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák: konkrét megjelölését, befejezésének határidejét, költségeit és azok megfizetése feltételeit, módját, valamint azt, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt a bérlő köteles megkérni.

(3) A bérbeadó a bérlő kérésére csak a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges mértéket meg nem haladó költségek megfizetését vállalhatja.

(4) Ha a számlákkal igazolt költségek összege nem haladja meg az 500.000,-Ft értékhatárt, azt a bérbeadó - a 3. § (3) bekezdésben foglaltak alapján - a munkák befejezését követő 30 napon belül egyösszegben köteles a bérlőnek megfizetni.

(5) A 3. § (4) bekezdésben megjelölt értékhatárt meghaladó költségek esetében a megfizetés módjára és ütemezésére a megállapodásban foglaltak az irányadók.

16. § A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést - a lakbér összegére is kiterjedően - módosítani kell, a komfortfokozat változásától függetlenül, ha a lakás használati értéke megnőtt és a munkák költségeit a bérbeadó viseli.

17. § (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és a berendezéseit a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

(2) Az 2. § (1) bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a kiköltözést követő 30 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egy összegben megtéríti.

(3) Ha a bérlő e rendelet alapján rászoruló személynek minősül, akkor a költséget legfeljebb két részletben is megtérítheti. Ennek konkrét feltételeit a megállapodásban kell meghatározni.

18. § A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot -a 13. §. (3) bekezdésében foglalt eltéréssel - , valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente kétszer ellenőrzi.

19. § (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles bérbeadó részére fizetni.

(2) A lakáshasználati díjat a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével - ha a jogcím nélküli lakáshasználó másik lakásra nem tarthat igényt - a kétszeresére kell emelni. A lakáshasználati díj összegének emeléséről a bérbeadó intézkedik.

(3) Ha a jogcím nélküli lakáshasználónak - a vele együtt lakókra tekintettel meghatározott - egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, továbbá a létfenntartáshoz szükséges mértéken felül ingó-, valamint forgalomképes ingatlanvagyonnal nem rendelkezik, kérésére a használati díj mértékét csökkenteni kell. A csökkentett használati díj sem lehet azonban kevesebb a lakás lakbérének másfélszeres összegénél.

(4) A bérbeadó a 2. § (2) bekezdésben említett személyek esetében a jogcím nélküli lakáshasználat tudomásra jutásától számított 30 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti peres eljárást megindítani.

20. § (1) Önkormányzati lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét (örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermekét), jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáját, szülőjét (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjét).

(2) A bérlő, továbbá a bérlőtárs és a társbérlő kizárólag a bérbeadó, továbbá a másik bérlőtárs és a társbérlő előzetes írásbeli hozzájárulása alapján fogadhatja be a lakásba: az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó unokáját, élettársát és testvérét.

(3) A bérbeadó a 2. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben a befogadáshoz való hozzájárulását köteles megadni.

21. § (1) A bérbeadónak a hozzájárulásában ki kell kötnie, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően jogcím nélkül visszamaradó személyek a lakásból kötelesek kiköltözni.

(2) A bérbeadónak a hozzájárulásában akkor kell kötelezettséget vállalnia a lakásban jogcím nélkül visszamaradó személyek másik lakásban való elhelyezésére, ha:

(3) A 2. § (2) bekezdés alapján bérbe adható másik lakás az e rendeletben meghatározott lakásnagyságig terjedhet. A jogcím nélküli személynek az általa lakott lakás is bérbe adható, ha az e feltételeknek megfelel.

22. § (1) A bérbeadó és a bérlő a határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére:

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a bérlőkevesebb szobaszámú, vagy kisebb alapterületű, vagy alacsonyabb komfortfokozatú, azonos szobaszámú, alapterületű, komfortfokozatú, de a településen vagy az épületen belül eltérő fekvésű, illetőleg nagyobb szobaszámú, vagy nagyobb alapterületű, vagy magasabb komfortfokozatú lakás bérbeadását kérheti.

(3) Több bérlőnek a 2. § (2) bekezdésben meghatározott igénye esetén az ilyen célra felhasználható üres vagy megüresedett bérlakásokat a bérbeadó köteles pályázatra meghirdetni. A pályázati feltételekre és az elbírálás rendjére e rendelet 8-10. §.-ban meghatározott előírásokat kell alkalmazni.

23. § (1) A pénzbeli térítés összege a lakás mindenkori havi bérleti díjának hatvanszorosa.

(2) Ha a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése során a bérbeadó a másik lakás mellett pénzbeli térítést is fizet, ennek összege a két lakás (1) bek. szerint számított használati értékének különbözete.

(3) Az (1) bek-ben meghatározott szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a bérbeadó a bérlőnek - az Ltv. 27. §. 2. § (1) bekezdésében meghatározottak alapján - cserelakás helyett pénzbeli térítést fizet.

24. § (1) A bérbeadó a lakáscsere szerződéshez kizárólag akkor adhatja meg a hozzájárulását, ha az önkormányzati lakás bérlője a lakást másik lakás bérletére, vagy tulajdonjogára cseréli. Egy lakás több lakásra is cserélhető.

(2) A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha: az elcserélni kívánt önkormányzati lakás bérleti szerződése határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig szól és az új bérlő határozatlan időtartamú szerződést kíván kötni, a felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem az önkormányzati lakás bérleti jogának jogellenes átruházására irányul, a bérlőkijelölésre jogosult, a cseréhez nem járult hozzá.

(3) Ha a cserélő felek a csereszerződésben másként nem állapodtak meg, a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

(4) A bérbeadó a hozzájárulást írásban köteles megadni. Ennek keretében tájékoztatni kell a cserepartnert a lakással összefüggő - e rendelet szabályai szerinti - bérlői kötelezettségekről, valamint a lakbér összegéről.

(5) A 3. § (4) bekezdésben foglaltaktól eltérő tartalmú lakásbérleti szerződés csak a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárulásával köthető.

25. § (1) A bérlő a bérbeadott lakást albérlete nem adhatja.

(2) A lakás fizetővendéglátás céljára történő hasznosítására e rendeletnek az albérletre vonatkozó előírásai megfelelően irányadók.

26. § (1) A bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó házastársa közös kérelmére - a házastárs lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül - a bérlőtársi szerződést köteles megkötni.

(2) A bérbeadó és a vele együttlakó szülője (az örökbefogadó, a mostoha- és nevelő szülője) közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a kérelmezők együttlakását egészségügyi vagy lényeges személyi körülményeik indokolttá teszik.

(3) A bérbeadó és a vele együttlakó gyermeke (az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermeke), valamint a jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a gyermek, illetőleg az unoka: 16. életévét betöltötte, és a bérlővel a lakásban legalább egy év óta együtt laknak.

(4) A szociálisan rászoruló személy részére adott lakás esetében nem köthető meg a bérlőtársi szerződés, ha a (2) - 3. § (3) bekezdésben említett hozzátartozó az önkormányzat területén másik, beköltözhető lakással rendelkezik.

(5) A bérlő hozzátartozójának másik lakását akkor is beköltözhetőnek kell tekinteni, ha azt idegenforgalmi célokra hasznosítja.

27. § A bérbeadó a bérlőnek és a vele együttlakó élettársának, a testvérének, illetőleg 20. § (1) bek. hatálya alá nem tartozó és 16. életévét betöltött unokájának közös kérelmére a bérlőtársi szerződést csak akkor kötheti meg, ha: a kérelmezők legalább 2 év óta megszakítás nélkül a lakásban együtt laknak,ésaz említett hozzátartozó, vagy házastársa az önkormányzat területén másik,beköltözhető lakással nem rendelkezik, továbbá a bérlő a lakásbérleti szerződés szempontjából nem minősül szociálisan rászoruló személynek.

28. § A bérbeadó üres, nem lakás céljára szolgáló helyiséget csak pályázati eljárás lefolytatása után adhat bérbe. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek listáját a 4. sz. melléklet tartalmazza.

29. § A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

30. § (1) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:

(2) Ha az előírt időben csak egy pályázati ajánlat érkezik, a pályázati kiírást 30 napon belül meg kell ismételni.

31. § (1) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki a pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta.

(2) A pályázók közül az részesül előnyben, aki a legmagasabb összegű bér megfizetését vállalja.

(3) A bérbeadó a műemlékvédelem alatt álló épületben, illetőleg műemléki jelentőségű területen vagy műemléki környezetben lévő helyiségre bérleti szerződést csak a műemlékvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel köthet.

32. § (1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak (tevékenység) megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetőleg berendezze.

33. § A bérlő köteles gondoskodni:

34. § A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor legalább az átadási állapotban és felszereltséggel köteles átadni a bérbeadónak.

35. § (1) A bérlő a helyiségbe más személyt csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A bérbeadó a bérlő részére más személynek a helyiségbe történő befogadásához akkor adhat hozzájárulást, ha:

36. § (1) A bérlő a helyiség átruházásáról vagy cseréjéről szóló megállapodás-tervezetet annak megkötése előtt 15 nappal köteles a jegyzőnek bemutatni. A Humán Bizottság⁵ a jegyző véleményének kikérését követően, annak figyelembevételével dönt a hozzájárulás megadásáról.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell:

(3) A bérbeadó a hozzájárulás megadását köteles megtagadni, ha az átvevő:

(4) A bérbeadó az Ltv. alapján bérleti jogot megszerző egyéni vállalkozó, továbbá kizárólag természetes személyek részvételével működő gazdasági munkaközösség, illetve betéti társaság vagy korlátolt felelősségű társaságnak a helyiség átruházásáról szóló megállapodáshoz a 3. § (3) bekezdésben foglalt kivételekkel köteles hozzájárulni.

37. § (1) Az Ltv. alapján elővásárlási joggal nem érintett lakások a Képviselő-testület döntése alapján kerülhetnek értékesítésre.

(2) Az 2. § (1) bekezdésben meghatározott esetben a lakást forgalmi értékbecsléssel megalapozva pályázat útján kell értékesíteni, teljes forgalmi értéken. A forgalmi értékbecslés elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.

(3) A pályázat nyertese a teljes forgalmi értéket elérő, vagy azt meghaladó, legmagasabb vételi ajánlatot tevő pályázó lesz.

(3a) A vevő a 3. § (3) bekezdés szerinti vételárat legfeljebb két részletben, a pályázat kiírásának évében, december 31-ig köteles megfizetni.

38. § Az önkormányzati bérlakásra mást megelőző elővásárlási jog illeti meg:

39. § (1) A vételár megállapításának alapja a lakás üres, beköltözhető, terheletlen állapot szerinti forgalmi értéke.

(2) A vételár a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházások értékével csökkentett forgalmi érték meghatározott százaléka a következők szerint: 90%, ha az elővásárlási jog jogosultja a lakást a (3) bekezdésben meghatározott részletfizetési kedvezménnyel kívánja megvásárolni, 80%, ha az elővásárlási jog jogosultja a vételárat szerződéskötéskor egy összegben kifizeti.

(3) Az elővásárlási jog jogosultját – kérelmére, a vételár 10%-a kezdőrészletként való befizetése mellett – 15 évi részletfizetési kedvezmény illeti meg. A vételár-hátralék után a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti kamatot kell fizetni.

(4) Az elővásárlási jog jogosultja által részletfizetés mellett megvásárolt lakásokra a részletfizetés időtartamára elidegenítési és terhelési tilalmat kell a szerződésben kikötni és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni Tolna Város Önkormányzata javára.

40. § (1) A Képviselő-testület által elidegenítésre kijelölt lakás esetén a bérbeadó az elővásárlási jogosultat az alábbi ajánlattal értesíti a lakás megvásárlásának lehetőségéről:

(2) Az elővásárlási jog jogosultja köteles az ajánlati kötöttség idején belül nyilatkozni arról, hogy kíván-e élni az elővásárlási jogával.

40. § (1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került helyiségre a bérlőt (bérlőtársat) elővásárlási jog illeti meg.

(2) A helyiség vételára azonos az üres, beköltözhető állapot szerinti forgalmi értékkel. A forgalmi értékbecslés elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.

(3) Amennyiben a helyiséget nem az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, azt nyilvános pályázat útján kell értékesíteni.

(4) A vételárat egy összegben a szerződés aláírásakor kell megfizetni.

41. § A Képviselő-testület által elidegeníteni rendelt ingatlanokat a Tolnai Közös Önkormányzati Hivatal értékesíti. A Tolnai Közös Önkormányzati Hivatal feladata az értékesítés körében: az ingatlan értékesítésre alkalmas állapotba való előkészítése, a jogosult tájékoztatása a vételárról és a fizetési feltételekről, az adásvételi szerződés megkötése, a vételár átvétele, részletvétel esetén azok teljesítésének előírása, nyilvántartása és vezetése, a tulajdonjog-változás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetése, az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyeztetése.

42. § (1) Az elidegenítést lebonyolító bérbeadó az értékesítésből befolyó vételárat elkülönített számlán köteles kezelni és negyedévente elszámolni, a befolyt vételárat a kamatokkal együtt az önkormányzat részére átutalni.

(2) Az önkormányzat az 2. § (1) bekezdésben említett bevételét csak a tulajdonában lévő lakóépületeinek (lakóépület részeinek) felújítására és az együtt végzett korszerűsítésre (továbbiakban: felújítás), továbbá új lakás építésére, vásárlására használhatja fel.

(3) A befolyt vételárral és kamatokkal szemben a következő költségek számolhatók el: a telekalakítással, földrészlet megosztásával, a forgalmi érték megállapításával, az elidegenítés lebonyolításával, a számlakezeléssel ténylegesen felmerült, számlákkal igazolt költségek.

43. § (1) A határozott időre bérbeadott lakások bérlői közül nem élhetnek elővásárlási jogukkal azok a bérlők, akik pénzbeni térítés ellenében mondtak le bérleti jogviszonyukról és azt követően kapták meg határozott időtartamra a lakást.

(2) Az értékesítésre kijelölt épületben, lakásban a bérbeadó csak azonnali beavatkozást igénylő munkát végezhet el.

(3) A lakást és a hozzá tartozó épületrészt terhelő köztartozások és a fenntartással kapcsolatos költségek kiegyenlítéséről az adásvételi szerződés megkötését követő hónap 1.napjáig a bérbeadó köteles gondoskodni.

(4) Az adásvételi szerződés csak akkor köthető meg, ha a tárgybani lakásra, helyiségre semminemű köztartozás, közüzemi díj és üzemeltetési költséghátralék nem áll fenn.

44. § (1) A folyamatban lévő ügyekben a szerződéskötés időpontjában hatályos jogszabály irányadó.

(2) A rendelet hatályba lépésének napján hatályát veszti Tolna Város Önkormányzatának többször módosított 1/2004. (I.27.) Ör. Rendelete.

(3) A rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről – kifüggesztés útján – a jegyző gondoskodik.