Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2015 (II.27.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról
Hatályos: 2023. 01. 01- 2023. 01. 31Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2015 (II.27.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról
Tolna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 48. § (4) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1) és (2) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján - Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 27/2019. (XII.13.) önkormányzati rendeletének 3. melléklete I. Állandó bizottságok feladatai címe Jogi Bizottság feladatai 10/a alpontjában meghatározott feladatkörében eljáró Jogi Bizottság véleményének kikérésével - a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól a következőket rendeli el:1
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja
1. § A rendelet célja, hogy meghatározza Tolna Város Önkormányzata által biztosított szociális ellátások formáit, az ellátásokra való jogosultság feltételeit, az igénybevétel módját és az ellenőrzés szabályait.
2. A rendelet hatálya
2. § A rendelet hatálya kiterjed:
a) azon személyekre, akinek lakó- vagy tartózkodási helye Tolnán van és életvitelszerűen a településen tartózkodnak,
b) a személyes gondoskodást nyújtó ellátások közül a házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és azok térítési díjai tekintetében azon személyekre, akik Tolna és környéke Szociális Alapszolgáltatási, Gyermekjóléti és Helyettes Szülői Társulását (továbbiakban: Társulás) alkotó települések valamelyikén bejelentett lakóhellyel rendelkeznek és életvitelszerűen azon településen tartózkodnak.
[1]c) étkeztetés és nappali ellátás tekintetében azon személyekre, akiknek lakó- vagy tartózkodási helye Faddon van és életvitelszerűen a településen tartózkodnak.
3. Eljárási rendelkezések
3. § (1) A települési és rendkívüli települési támogatásra való jogosultság megállapítása kérelemre vagy hivatalból indul. A támogatások iránti kérelmet a rendelet 2-7 melléklete szerinti nyomtatványon a Tolnai Közös Önkormányzati Hivatal[2]ban (továbbiakban: Hivatal) lehet benyújtani.
(2) A személyes gondoskodásra irányuló kérelmet a Családsegítő Központ (továbbiakban: Intézmény) vezetőjénél lehet benyújtani az intézmény székhelyén. A kérelmet írásban vagy szóban, az Intézmény által biztosított nyomtatvány alapján kell benyújtani Az ellátás igénybevételét megelőzően a 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet (továbbiakban: SZCSM rendelet) szerinti jövedelem-nyilatkozatot, a szükséges jövedelemigazolásokkal együtt, valamint az SZCSM rendelet 1. melléklete szerinti, az egészségi állapotra vonatkozó igazolást kell benyújtani.
(3) A települési és rendkívüli települési támogatások esetén – a kérelemre indult eljárásban – az igénylő a saját és családja jövedelmi viszonyait a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelme alapján köteles igazolni, valamint évente egy alkalommal vagyonáról a rendelet 8. melléklete alapján nyilatkozni. Az egy lakcímen élők egy családnak és háztartásnak tekinthetők, kivéve ha a kérelmezőnek házas- vagy élettársa, vagy gyermeke van. Egyebekben csak akkor tekinthető önálló háztartásnak, ha nevére szóló közüzemi számlával (áram, gáz, víz) igazolja, hogy önálló háztartást vezet.
TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS
4. § Tolna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az arra rászorulóknak a Szoc.tv. 45. §-a alapján települési támogatást nyújt.
4. Ápoláshoz nyújtott települési támogatás
5. § (1) A Humán Bizottság átruházott hatáskörben a 18. életévét betöltött, tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását végző – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti – hozzátartozót települési támogatásban részesítheti, amennyiben a kérelmező nem részesül a járási hivatal által megállapított ápolási díjban és a család egy főre számított havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló és egyedül élő esetén a 150%-át, feltéve, hogy
a) nincs a családban más olyan munkaviszonyban nem álló személy, aki az ápolást el tudná látni, vagy
b) a 18. életévét betöltött – önellátásra részben képes – tartósan beteg személy önálló életvitele családon belül elvárható segítséggel vagy az önkormányzat által biztosított házi segítségnyújtás igénybevételével nem biztosítható.
(2) [3]Az ápoláshoz nyújtott települési támogatás havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben az ápolási díjra meghatározott alapösszeg 80 %-a.
(3) Az ápoláshoz nyújtott települési támogatás iránti kérelem a rendelet 2. melléklete szerinti nyomtatványon nyújtható be, melyen a járási hivatal igazolja, hogy kérelmező nem részesül ápolási díjban.
(4) A támogatást meg kell szüntetni, ha az ápoló ápolási kötelezettségét nem teljesíti. Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha egymást követő két alkalommal történt ellenőrzés során megállapítható, hogy az ápolást végző személy egyeik ellenőrzési napon sem gondoskodott az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményeinek biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről.
(5) A (4) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítését a Hivatal egyedi megkeresése alapján az Intézmény ellenőrzi. Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul, de legkésőbb 10 napon belül meg kell küldeni a Hivatalnak.
5. Lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozott személyek részére nyújtott települési támogatás
6. § (1) A jegyző átruházott hatáskörben lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozott személyek részére, illetve évente kiállított elszámoló (továbbiakban: végszámla) számla céljára települési támogatást nyújt, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló és egyedül élő esetén a 200%-át.
(2) A támogatás iránti kérelem a rendelet 3. melléklete szerinti nyomtatványon nyújtható be. A kérelemhez mellékelni kell a felhalmozott hátralékról szóló felszólítás, illetve a végszámla másolatát.
(3) A támogatás iránti kérelem családonként és ingatlanonként évente két alkalommal nyújtható be, a támogatás összege alkalmanként 20.000,-Ft-ig terjedhet.
6. Rendkívüli települési támogatás
7. §2 Rendkívüli települési támogatás akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló és egyedül élő esetén a 200%-át.
Létfenntartáshoz nyújtott települési támogatás
8. § (1) A jegyző átruházott hatáskörben létfenntartáshoz nyújtott települési támogatást állapíthat meg annak a személynek, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni.
(2) A támogatás iránti kérelmet a rendelet 4. melléklete szerinti nyomtatványon lehet benyújtani.
(3)3 A támogatás iránti kérelem családonként egy évben legfeljebb négy alkalommal nyújtható be, a támogatás összege alkalmanként 10.000,-Ft-ig terjedhet.
(4) A támogatás elsősorban utalvány formájában adható, kivételesen indokolt esetben kerülhet sor készpénzben történő kifizetésére.
9. § (1)4 A Humán Bizottság átruházott hatáskörben létfenntartáshoz nyújtott települési támogatást állapíthat meg annak a személynek, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni és családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 150%-át, de nem éri el 300%-át, egyedülálló és egyedül élő esetén 200%-át, de nem éri el 400%-át. A települési támogatás kérhető lakhatáshoz fűződő kiadások viseléséhez, gyógyszerkiadáshoz és gyermekek rászorultságára tekintettel.
(2) A támogatás iránti kérelmet a rendelet 4. melléklete szerinti nyomtatványon lehet benyújtani.
(3)5 A támogatás iránti kérelem családonként egy évben legfeljebb két alkalommal nyújtható be, a támogatás összege alkalmanként 40.000, -Ft-ig terjedhet.
9/A. §6 (1) A Humán Bizottság átruházott hatáskörben természetbeni ellátásként egyszeri tűzifa támogatást állapíthat meg
a) egy főre számított családi jövedelem vizsgálata nélkül annak a személynek, aki
aa) háztartásában három vagy több gyermeket nevel, vagy
ab) háztartásában hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket/gyermekeket nevel, vagy
ac) időskorúak járadékában részesülő egyedül élő,
ad) rokkantnyugdíjban részesülő egyedül élő.
b) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200%-át és
ba) gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő szülő, vagy
bb) 65 év feletti egyedül élő nyugdíjas.
(2) A tűzifa támogatás utalványban kerül megállapításra, a támogatás összege 40.000,-Ft. A tűzifa támogatás a fűtési idényben egy ingatlanra egy személynek adható, kivéve, ha az ingatlanon ellenőrizhetően több lakrész került kialakításra. A rendelet alkalmazása szempontjából fűtési idény az október, november, december, január, február, március hónap.
(3) Nem jogosult tűzifa támogatásra – az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállta esetén sem – a kérelmező azon ingatlan vonatkozásában, mely tűzifával egyáltalán nem fűthető, vagy üresen áll.
(4) Tűzifa támogatás iránti kérelmeket kizárólag minden év október-március hónapokban lehet benyújtani, ezen rendelet 4. melléklete szerinti nyomtatványon.
(5) Amennyiben az eljárás során kétséget kizáróan megállapításra kerül, hogy a tűzifa igénylése során visszaélésre (így különösen: hamis adatok közlése, a tűzifa értékesítése 3. személy részére) került sor, az azt elkövető és az általa lakott ingatlan az elkövetkezendő öt évben nem részesülhet tűzifa támogatásban.
Temetéshez nyújtott települési támogatás
10. § (1) Átruházott hatáskörben a jegyző temetéshez nyújtott települési támogatást állapíthat meg annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott.
(2) A támogatás iránti kérelmet a rendelet 5. melléklete szerinti nyomtatványon lehet benyújtani, amelyhez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonat hitelesített másolatát és a temetés költségeiről szóló – a kérelmező nevére a temetkezési szolgáltató által kiállított – számla eredeti példányát.
(3) A támogatás összege 50.000,-Ft-ig terjedhet, mely összeg meghatározásánál figyelembe kell venni a temetkezési szolgáltató által kiállított számlát.
(4) Nem állapítható meg temetéshez nyújtott rendkívüli települési támogatás annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül, továbbá abban az esetben, ha a temetés költsége meghaladja a helyben szokásos legolcsóbb temetés összegének kétszeresét.
Gyógyszerkiadáshoz nyújtott települési támogatás
11. § (1) Átruházott hatáskörben a jegyző gyógyszerkiadáshoz nyújtott települési támogatást állapíthat meg annak, aki – a járási hivatal határozata alapján – nem jogosult közgyógyellátásra és gyógyszerkiadásai saját vagy családja létfenntartását veszélyezteti.
(2) A támogatás iránti kérelmet a rendelet 6. melléklete szerinti nyomtatványon lehet benyújtani, melyen a járási hivatal igazolja a közgyógyellátási igazolvány iránti jogosultság hiányát. A kérelemhez mellékelni kell a gyógyszerekről szóló recept másolatát, a gyógyszerköltség gyógyszertári igazolásával annak hátoldalán.
(3) A támogatás kizárólag természetben, utalvány formájában, családonként évente legfeljebb két alkalommal nyújtható. A támogatás összege alkalmanként 10.000,- ig terjedhet. A támogatás felhasználható orvos által felírt tápszer kiváltására is.
Gyermekek rászorultsága esetén nyújtott települési támogatás
12. § (1) Átruházott hatáskörben a jegyző gyermekek rászorultsága esetén települési támogatást állapíthat meg a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások viseléséhez, a gyermek iskoláztatásához, valamint a hátrányos helyzetbe került gyermek neveléséhez, ahol a gyermeket gondozó család időszakosan anyagi segítségre szorul.
(2) A támogatás iránti kérelmet a rendelet 7. melléklete szerinti nyomtatványon lehet benyújtani.
(3)12 A támogatás iránti kérelem családonként egy évben legfeljebb négy alkalommal nyújtható be, a támogatás összege alkalmanként 10.000,-Ft-ig terjedhet.
(4) A támogatás elsősorban utalvány formájában adható, kivételesen indokolt esetben kerülhet sor készpénzben történő kifizetésére.
7. Köztemetés
13. § (1) A jegyző átruházott hatáskörben a Szoc. tv. 48. §-a alapján gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről.
(2)13 Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól mentesülhet, ha a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, egyedülálló és egyedül élő esetén 200%-át.
(3)14 A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege 115.000,-Ft.
SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK
8. Személyes gondoskodást nyújtó intézmények
14. § (1) Tolna Város Önkormányzata a Családsegítő Központ (székhelye 7130 Tolna, Bajcsy-Zs. u. 96.) keretein belül biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat. Az intézmény fenntartója Tolna és környéke Szociális Alapszolgáltatási, Gyermekjóléti és Helyettes Szülői Társulás.
(2) A Családsegítő Központ telephelyei:
a) Tolna, Árpád u. 4.
b) Tolna, Mözs Szent István u. 34.
[5]c) Fadd, Mátyás király u. 11.
(3) Tolna Város Önkormányzata ápolást, gondozást nyújtó intézménye a Tolnai Idősek Otthona (7130 Tolna, Bajcsy-Zs. u. 73/7.). Az intézmény fenntartója Szekszárd és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Szakosított Ellátási Társulás.
8. Alapellátások
Étkeztetés
15. § (1) Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen:
a) koruk,
b) egészségi állapotuk,
c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
d) szenvedélybetegségük, vagy
e) hajléktalanságuk miatt.
(2) Életkora miatt rászorulónak kell tekinteni a nyugdíjszerű ellátásban részesülő személyt. A rászorultságot nyugdíjas szelvénnyel kell igazolni.
(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus betegsége miatt önmaga ellátásáról – részben vagy egészben – nem tud gondoskodni. A rászorultságot három hónapnál nem régebbi szakorvosi igazolással kell igazolni.
(4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül. A rászorultságot a Magyar Államkincstár határozatával kell igazolni.
(5) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes. A rászorultságot három hónapnál nem régebbi szakorvosi igazolással kell igazolni.
(6) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, akinek bejelentett lakóhelye hajléktalan szállás.
Étkeztetés szabályai Fadd Nagyközség közigazgatási területén15
15/A. §16 (1) Étkeztetés vonatkozásában
a) életkora miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki 70. életévét betöltötte,
b) egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki krónikus vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt, illetve a szakorvos igazolása alapján mozgásában olyan mértékben korlátozott, hogy önmaga ellátásáról nem tud gondoskodni,
c) fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki önmaga ellátásáról nem tud gondoskodni és fogyatékosságát az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal, az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel igazolja,
d) pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátásáról nem tud gondoskodni. A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegséget szakvéleménnyel kell igazolni.
(2) Ingyenes étkezésben kell részesíteni azt a személyt, akinek a családja jövedelemmel nem rendelkezik.
(3) Kiszállítással történő étkeztetés azon személy részére biztosítható, aki szakorvos által igazoltan egészségi állapota vagy fogyatékossága miatt az ételért nem tud elmenni a főző- és tálalóhelyre és nincs olyan Ptk. szerinti hozzátartozó, vagy vele együtt élő személy, aki számára az ételt házhoz tudja szállítani.
Házi segítségnyújtás
16. § Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:
a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,
c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.
Családsegítés
17. § Családsegítés keretében az önkormányzat segítséget nyújt a szociális és mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
18. § A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:
a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését,
b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét,
c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.
Nappali ellátás
19. § A nappali ellátás keretében az önkormányzat lehetőséget nyújt a 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására képes személyek részére nappali tartózkodásra, társas kapcsolatok ápolására.
Nappali ellátás szabályai Fadd Nagyközség közigazgatási területén19
19/A. § (1) Nappali ellátás keretében az önkormányzat lehetőséget biztosít a 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére nappali tartózkodásra. A nappali ellátás keretében az Idősek Otthonában lehetőség van napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére, továbbá igény szerint az ellátottak napközbeni étkezésére.
(2) A nappali ellátás szolgáltatásai:
a) napi egyszeri étkeztetés,
b) szabadidős programok, foglalkozások (sajtótermékek, könyvek, kártya- és társasjáték)
c) egészségügyi ellátás (alapellátáshoz, szakellátáshoz jutás megszervezése),
d) hivatalos ügyek intézése,
e) mentális gondozás.
(3) Megszűnik a jogosult ellátása:
a) ha kéri az ellátás megszüntetését,
b) ha ápolásra szorul és házi segítségnyújtásra van szüksége,
c) ha kórokozó-hordózóvá válik,
d) ha közveszélyes, vagy többszöri agresszív, fenyegető magatartásával a közösséget zavarja és nem tud, vagy nem akar beilleszkedni,
e) ha a közösség sérelmére szabálysértést vagy bűncselekményt követ el.
(4) Azonnali hatállyal meg kell tagadni az ellátást annak a jogosultnak, aki:
a) az ellátást ittas állapotban veszi igénybe,
b) az alapvető közegészségügyi, járványügyi szabályokat nem tartja be,
c) agresszív magatartásával zavarja a közösséget.
9. Szakosított ellátások
20. § (1) Az ápolást, gondozást nyújtó intézmény gondoskodik az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával történő ellátásáról, mentális gondozásáról, egészségügyi ellátásáról, lakhatásáról (továbbiakban: teljes körű ellátás), feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg.
(2) A szolgáltatás célja, hogy az Idősek Otthona az ellátásra jogosult személyeknek a jogszabályban meghatározott teljes körű ellátást biztosítson, akiknek koruk, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt otthonukban, illetve hozzátartozóik által nem megoldható, gondozási szükségletük meghaladja a napi 4 órát. Azoknak az idős személyeknek az ápolása, gondozása, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaguk ellátására nem vagy csak folyamatos segítséggel képesek.
(3) Felvehető az a 18. életévét betöltött személy is, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni.
(4) Az intézmény biztosítja az ellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket: napi 24 órás szolgálatot, egészségügyi ellátást, lakhatást, személyei tisztálkodási, étkezési lehetőséget, környezet, ruházat tisztántartását, közösségi együttlétre és látogatók fogadására alkalmas helyet.
10. Intézményi jogviszony
21. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére történik. A kérelmet az intézmény vezetőjénél kell benyújtani.
(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéről az intézményvezető dönt.
(3) Az intézményvezető döntése ellen az igénylő, illetve törvényes képviselő a vitatott döntésről szóló értesítés kézhezvételét követő 8 napon belül a Fenntartóhoz fordulhat jogorvoslatért.
(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéről az intézményvezető megállapodást köt az ellátást igénybe vevővel, amelyben meg kell határozni:
a) az igénybevett ellátást,
b) az igénybevevő természetes személyazonosító adatait,
c) az ellátás kezdetének időpontját,
d) az intézményi ellátás időtartamát (határozott vagy határozatlan időtartam),
e) az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások részletes tartalmát,
f) a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, amennyiben az ellátás térítési díj-fizetési kötelezettséggel jár,
g) az alapszolgáltatások körébe nem tartozó szolgáltatások térítési díját,
h) panasz esetén a jogorvoslati lehetőséget.
(5) Külön eljárásban biztosítható az ellátás, ha
a) az igénybe vevő önmaga ellátására teljesen képtelen és nincs olyan hozzátartozója, aki az ellátásáról gondoskodna,
b) a háziorvos, kezelőorvos szakvéleménye szerint soron kívüli szolgáltatás biztosítása indokolt,
c) az igénybevevő szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, ami az ellátást indokolja,
d) az igénybevevő kapcsolata a vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott és az ellátása így nem biztosított.
(6) Külön eljárás nélkül biztosítható az ellátás, ha a kért szolgáltatás hiánya az igénylő életét vagy testi épségét veszélyezteti. Az írásos kérelmet és jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell. Különösen indokolt az igény, ha a kérelmező egyedül él és önmaga ellátásában segítségre szorul.
(7) A jogosultak érdekvédelmére vonatkozó részletes szabályokat az intézmény szervezeti és működési szabályzata, valamint házirendje határozza meg.
11. Intézményi jogviszony megszűnése
22. § (1) Az intézményi jogviszony megszűnik:
a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,
b) a jogosult halálával,
c) határozott idő esetén a megjelölt időtartam lejártával,
d) a rendelet 19. § (4) bekezdése szerinti megállapodás felmondásával.
(2) Az intézményi jogviszony megszüntetése az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszüntetéséről írásban értesíti az ellátásban részesültet.
12. A személyes gondoskodást nyújtó intézmények ellenőrzése
23. § (1) A Fenntartó ellenőrzi a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények működését, szakmai programjának végrehajtását, az ellátások szervezését, kivizsgálja az intézmény által biztosított szolgáltatások elleni panaszokat.
(2) A személyes gondoskodást nyújtó intézmény vezetője évente egy alkalommal beszámol a Képviselő-testületnek is az intézmény működéséről, szakmai munkájáról.
13. Intézményi térítési díjak
24. § (1) A fenntartó a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások ellenértékeként térítési díjat (intézményi térítési díj) állapít meg. Az intézményi térítési díjat szolgáltatásonként kell meghatározni. Az intézményi térítési díj összege nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltséget.
(2) Az intézményekben nyújtott egyes ellátásokért, az azt igénybe vevők térítési díjat fizetnek (személyi térítési díj). A személyi térítési díjat utólag, a teljesített naptári hónap lezárását követő hó 10. napjáig kell megfizetni. A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét, kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet kell figyelembe venni.
(3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik.
(4) Az intézményvezetőnek a térítési díj megállapítása során vizsgálni kell, hogy a kérelmező a Szoc. tv. 3. § (3) bekezdés a.) pont hatálya alá tartozik-e. A térítési díjat a hazai és külföldről származó jövedelem együttes figyelembevételével kell meghatározni.
(5) A személyi térítési díj évente kétszer vizsgálható felül és változtatható meg a Szoc. tv szociális térítési díj felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezései alapján.
(6) [8] Az intézményi térítési díjakat a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(7) Az intézményvezető – legfeljebb 6 hónapra – az 1. mellékletben meghatározott térítési díj 50%-áig terjedő térítési díjkedvezményt adhat, ha az igénybevevő életkörülményeiben kedvezőtlen változás következett be. Különösen kedvezőtlen változás az elemi kár, lakásában bekövetkezett súlyos kár (pl. tűzeset, csőtörés, tetőszerkezet legalább 50%-át érintő viharkár), egészségi állapotrosszabbodás.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
14. Vegyes rendelkezések
25. § (1) Az Önkormányzat szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre. A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart, feladata különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése.
(2) A szociálpolitikai kerekasztal tagja:
a) Humán Bizottság elnöke,
b) Családsegítő Központ vezetője,
c) Magyar Vöröskereszt tolnai szervezetének vezetője,
d) vezető háziorvos,
e) Tolnai Háló Közalapítvány kuratóriumának elnöke.
15. Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések
26. §24 (1) Ezen rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba. A rendelet rendelkezéseit 2015. március 1. napját követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatályba lépését követően – ezen rendelet szabályai szerint – 30 napon belül felül kell vizsgálni a korábban megállapított, és jelenleg is folyósított méltányossági ápolási díjakat.
(3) Nem állapítható meg a rendelet 6. §-a szerinti lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozott személyek részére nyújtott települési támogatás annak, aki 2015. évben legalább 3 hónapon keresztül lakásfenntartási támogatásban részesül.
(4) A rendelet 8. §-a szerinti létfenntartáshoz nyújtott települési támogatás, valamint 11. §-a szerinti gyermekek rászorultsága esetén nyújtott települési támogatás iránti kérelmek elbírálása során a 2015. évben folyósított átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy, illetve gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott önkormányzati segélyek számát az évente adható alkalmak számába be kell számítani.
(5) Nem állapítható meg a rendelet 10. §-a szerinti gyógyszerkiadásokhoz nyújtott települési támogatás annak, aki 2015. évben legalább 3 hónapon keresztül méltányossági közgyógyellátásban részesül.
(6) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Tolna Város Önkormányzatának a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról szóló 19/2008. (IV.25.) önkormányzati rendelete.
(7) A rendelet kihirdetéséről – az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján – a jegyző gondoskodik.
(8) A 2022. március 1 napjától megállapított, a rendelet 1. melléklete szerinti térítési díj emelésének mértékét az Önkormányzat a veszélyhelyzet fennálltáig magára vállalja.
2. melléklet
4. melléklet
5. melléklet
6. melléklet
7. melléklet
8. melléklet
A bevezető a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (3) bekezdése a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 25.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdése a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 25.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (3) bekezdése a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 25.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9/A. §-t a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2022. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A (1) bekezdést a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2022. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 6. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A (2) bekezdés a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 25.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg. A (2) bekezdést a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2022. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 6. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A (3) bekezdést a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2022. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 6. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A (4) bekezdés a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 25.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg. A (4) bekezdést a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2022. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 6. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az (5) bekezdést a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2022. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 6. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. § (3) bekezdése a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 25.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (2) bekezdése a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 25.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (3) bekezdése a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 25.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
Az „Étkeztetés szabályai Fadd Nagyközség közigazgatási területén” alcím címe a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2022. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 15/A. §-t a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2022. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A (1) bekezdést a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2022. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 6. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A (2) bekezdést a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2022. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 6. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A „Nappali ellátás szabályai Fadd Nagyközség közigazgatási területén” alcímet (19/A. §-t) a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2022. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A (1) bekezdést a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2022. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 6. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
A (2) bekezdést a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2022. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 6. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
A (3) bekezdést a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2022. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 6. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
A (4) bekezdést a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2022. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 6. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 26. § a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (VI. 23.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 25.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2022. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 1. § - 1. mellékletével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2022. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.