Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (III. 9.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat 2023. évi költségvetéséről, végrehajtásának rendjéről
Hatályos: 2023. 03. 10Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (III. 9.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat 2023. évi költségvetéséről, végrehajtásának rendjéről
Tolna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdése szerinti eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és f) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 111. §. (2) - (3) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. §. (2)–(3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 27/2019. (XII.13.) önkormányzati rendeletének 3. melléklete I./1.) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság véleményének kikérésével, valamint 3. melléklete I. Állandó bizottságok feladatai címe Jogi Bizottság feladatai 10/a) alpontjában meghatározott feladatkörében eljáró Jogi Bizottság véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:
1. § A rendelet hatálya kiterjed Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületére, annak bizottságaira, az önkormányzatra és az önkormányzat költségvetési szerveire.
Az önkormányzat bevételei és kiadásai
2. § (1) Tolna Város Önkormányzata 2022. évi
a) költségvetésének költségvetési bevételi előirányzatát 1.921.323.801 Ft-ban
b) költségvetési kiadások előirányzatát 2.552.698.607 Ft-ban
c) költségvetési egyenlegét: hiányát 634.374.806 Ft-ban
d) finanszírozási műveletek bevételeit 673.145.033 Ft-ban
e) finanszírozási műveletek kiadásait 38.770.227 Ft-ban
f) költségvetésének bevételi főösszegét 2.594.468.834 Ft-ban
g) költségvetésének kiadási főösszegét 2.594.468.834 Ft-ban állapítja meg.
(2) A Képviselő-testület a költségvetési hiány finanszírozásáról az alábbiak szerint rendelkezik:
a) A Működési hiány finanszírozására 2022. évi költségvetési maradványt veszi igénybe 308.290.185 Ft összegben
b) A Felhalmozási hiány finanszírozására 2022. évi pénzmaradványt veszi igénybe 331.084.621 Ft összegben
(3) A Képviselő-testület az önkormányzat 2023. évi összevont pénzügyi mérlegét bevételi forrásonként és kiadási jogcímenként az 1. mellékletben foglaltak szerint határozza meg.
(4) A működési, felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat – tájékoztató jelleggel – mérlegszerűen az 1. melléklet tartalmazza.
(5) A Képviselő-testület a 2. §. a.), b.) pontjában megállapított bevételi és kiadási főösszegek, címek, alcímek (az intézmények) előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok szerinti részletezését a 2. mellékletekben foglaltaknak megfelelően hagyja jóvá.
(6) A Képviselő-testület az Önkormányzat költségvetésében szereplő felhalmozási kiadások célonkénti, a felújítási kiadások feladatonkénti részletezését a 3. melléklet szerint határozza meg.
(7) Az Önkormányzat a többéves kihatással járó döntéseiből származó kötelezettségeinek célok szerinti, évenkénti bontásban a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(8) Az Önkormányzat 2023. évi költségvetésének
a) Működési célú tartalékok 138.625.642 Ft
aa) Altalános tartalék 124.625.642 Ft
ab) Céltartalék 14.000.000 Ft
b) Felhalmozási célú tartalékok 396.397.931 Ft
ba) Általános tartalék 336.014.883 Ft
bb) Céltartalék 60.383.048 Ft
3. § (1) Az önkormányzat bevételeinek részletezését az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi kötelezettség megállapítását az 5. melléklet tartalmazza.
(2) Az önkormányzat által felvett hitelállományát és kibocsátott kötvény állományát a 6. melléklet tartalmazza.
(3) A Képviselő-testület az önkormányzat 2023. évi előirányzat-felhasználási tervét a 7. mellékletben foglaltak szerint jóváhagyja.
(4) A Képviselő-testület az önkormányzat 2023. évi tervezett közvetett támogatásait a 8. melléklet szerint hagyja jóvá.
(5) A Képviselő-testület az önkormányzat által nyújtandó 2023. évi szociális ellátások részletezését a 9. mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.
(6) A Képviselő-testület az önkormányzat Európai Uniós támogatásait tartalmazó kimutatását a 10. melléklet szerint hagyja jóvá.
(7) A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetési évet követő három év tervezett bevételi és kiadási előirányzatainak keretszámait a 11. melléklet szerint hagyja jóvá.
4. § (1) Az önkormányzat költségvetési gazdálkodásának biztonságáért a Képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
(2) A Bizottságok a költségvetés végrehajtása során Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 27/2019. (XII.13.) rendeletében meghatározott hatáskörök szerint járnak el.
(3) A Bizottság az átruházott hatáskört tovább nem ruházhatja, a támogatás konkrét címzettjéről a bizottság köteles dönteni.
(4) Az előirányzatok felhasználásáról a Képviselő-testületet legkésőbb a zárszámadás keretén belül tájékoztatni kell.
(5) Bármely költségvetési előirányzat terhére megvalósuló alapítványi támogatásról a Képviselő-testület rendelkezhet.
(6) A támogatásban részesült szervezettel – önkormányzati fenntartású intézmény kivételével – a Képviselő-testületi döntést követően megállapodást kell kötni a támogatás felhasználásának és elszámolásának feltételéről. A támogatás kiutalására csak a megállapodás aláírását követően kerülhet sor.
(7) Nem kaphat támogatást az a szervezet, amelynek lejárt határidejű tartozása van az önkormányzat, vagy annak költségvetési szervei felé, illetve, amely a korábbi támogatásból eredő elszámolási kötelezettségének nem tett eleget.
Az előirányzatok felhasználásának szabályai
5. § (1) Az önkormányzat hivatalánál az év közben az e rendeletben jóváhagyott előirányzatot meghaladóan képződő bevétel – a 2.) bekezdésben foglaltak kivételével – az általános tartalékot növeli.
(2) A működési célú állami támogatás évközi emeléséből származó többletforrásból céltartalékot, a felhalmozási célú állami támogatásból egyéb céljellegű forrásból származó nem tervezett bevételből a céljának megfelelő felhalmozási előirányzatot, az egyéb, nem céljellegű, a tervezettet meghaladóan képződő felhalmozási célú bevételből felhalmozási célú tartalékot kell képezni.
(3) Az önkormányzat intézményei a jóváhagyott bevételi előirányzataikon felül képződött többletbevételeiket az önkormányzat költségvetési rendeletében történő átvezetését követően használhatják fel.
(4) Az előző évi pénzmaradvány – az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésével összefüggő kiadások kivételével – a Képviselő-testület jóváhagyását követően használható fel.
(5) A Képviselő-testület a források növelése érdekében elrendeli az értékesítésre kijelölt ingatlanok, esetleg egyéb vagyonrészek értékesítéséhez szükséges intézkedések megtételét, a pályázati lehetőségek felkutatását és igénybevételét.
(6) A költségvetésben jóváhagyott feladatokat a végrehajtás során rangsorolni kell, elsőbbséget kell biztosítani az intézményfinanszírozásnak, az önkormányzat működésével összefüggő kiadásoknak, hitelfelvétel esetén felmerülő adósságszolgálat teljesítésének.
(7) A működési kiadásokat időarányosan, a felhalmozási és felújítási kiadásokat teljesítményarányosan lehet kiutalni. Ettől eltérő finanszírozásról a Képviselő-testület jogosult dönteni.
(8) Az önkormányzat szervezetek, gazdasági társaságok, egyesületek részére hitelt nem folyósít, kamatmentes visszafizetendő támogatást nem nyújt, garanciát és kezességet nem vállal, jelzálogjogot nem biztosít.
(9) Az önkormányzat a helyi adókról szóló 12/2015. (VI.26.) önkormányzati rendelete alapján tervezett magánszemélyek kommunális adójából származó bevétel 100,0 %-át és az iparűzési adóból befolyt bevételek 10,0 %-át felhalmozási célú bevételként veszi figyelembe.
6. § (1) A Képviselő-testület az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 23. §. (2) bekezdés h./ pontjában foglaltak alapján felhatalmazza a polgármestert, hogy a 2023. évre jóváhagyott működési céltartalék terhére 2.000.000 Ft összeghatárig bármely céllal, további 12.000.000 Ft összeghatárig önkormányzati és intézményi feladatok végrehajtása céljából kötelezettséget vállaljon, illetve a felhasználásáról rendelkezzen. Ha a 2.000.000 Ft-os keret felhasználása során a polgármester magánszemélynek, civilszervezetnek, önszerveződő közösségnek támogatást nyújt, a döntést követően megállapodást kell kötni a támogatás felhasználásának és elszámolásának feltételéről. A támogatás kiutalására csak a megállapodás aláírását követően kerülhet sor. Nem kaphat támogatást az a magánszemély, civil szervezet, amelynek lejárt határidejű tartozása van az önkormányzat, vagy annak költségvetési szervei felé, illetve, amely a korábbi támogatásból eredő elszámolási kötelezettségének nem tett eleget.
(2) A polgármester a működési céltartalék átruházott hatáskörben történő felhasználásáról a költségvetési rendelet módosításának részeként, legkésőbb azonban a zárszámadás keretében köteles elszámolni.
(3) A Képviselő-testület az Áht. 23. §(3) bekezdése alapján az évközi többletigények, valamint az elmaradott bevételek pótlására elkülönítetten jóváhagyott 124.625.642 Ft általános tartalék terhére az intézmények működőképességének fenntartása érdekében a jóváhagyott intézményi költségvetési támogatási előirányzaton felül támogatás kiutalásáról rendelkezhet
(4) Az önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítására és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításra kizárólag a Képviselő-testület jogosult
A gazdálkodás rendje
7. § (1) Az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek éves költségvetés alapján az alapító okiratukban foglaltaknak megfelelően a vonatkozó jogszabályi előírások szerint gazdálkodnak. A költségvetési szervek éves költségvetésének végrehajtásáért, a gazdálkodás jogszerűségéért, a takarékosság érvényesítéséért, a bevételek növeléséért az alapfeladatok ellátásának sérelme nélkül a szerv vezetője felelős.
(2) Az intézmények vezetői – saját hatáskörben - a személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben, a működtetéshez, a vagyon használatához, valamint a személyi juttatásokhoz nem kapcsolódó, de a közfeladatai ellátásához szükséges egyéb előirányzataival jogszabály vagy a Képviselő-testület döntése alapján rendelkeznek.
(3) A költségvetési szerv gazdálkodási tevékenysége az alábbiakat foglalja magába:
a) költségvetési tervezés, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának végrehajtása, a finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és a pénzügyi, számviteli rend betartása,
b) a költségvetési szerv működtetése, a használatában lévő vagyon használata, védelme.
(4) Az önkormányzat a gazdasági szervezettel nem rendelkező Wosinsky Mór Óvoda és a Tolnai Kulturális Központ és Könyvtár gazdálkodási feladatait a Tolnai Közös Önkormányzati Hivatalon keresztül látja el. Az intézmények kiadási előirányzatai terhére kötelezettséget az intézmény vezetője vagy az általa felhatalmazott személy vállalhat, amelynek pénzügyi ellenjegyzésére a Tolnai Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi vezetője, vagy a Jegyző által megbízott személy jogosult.
(5) Tolna Város Önkormányzata, Fácánkert Község Önkormányzata, a Tolnai Közös Önkormányzati Hivatal, valamint megállapodás alapján Tolna Város Német Nemzetiségi Önkormányzata gazdálkodásának végrehajtó szerve a Tolnai Közös Önkormányzati Hivatal.
(6) Az önkormányzat kiadási előirányzatai terhére kötelezettséget a (8) bekezdésben foglaltak kivételével a Polgármester vagy az általa felhatalmazott személy vállalhat, amelynek pénzügyi ellenjegyzésére a pénzügyi vezető vagy az általa megbízott személy jogosult.
(7) A Tolnai Közös Önkormányzati Hivatal kiadási előirányzatai terhére a jegyző vállalhat kötelezettséget, melynek pénzügyi ellenjegyzésére a pénzügyi vezető vagy az általa megbízott személy jogosult.
(8) A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 1. §-ának hatálya alá tartozó választások helyi előkészítésére, lebonyolítására felhasználandó pénzeszközök feletti kötelezettségvállalásra a jegyző, a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére az általa felhatalmazott személy jogosult.
(9) Az önkormányzat költségvetési szerve saját nevében csak a polgármester jóváhagyásával nyújthat be pályázatot.
(10) A költségvetési szerveknél tervezett bevételek elmaradása nem vonja maga után a költségvetési támogatás növekedését, azt a kiadások csökkentésével kell ellensúlyozni.
(11) A Képviselő-testület a készpénzben teljesíthető kifizetések jogcímeit az Áht. 109. § 6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következők szerint határozza meg:
a) Külső személyi juttatásokra: megbízási díj, hóközi kifizetés, képviselők tiszteletdíja, költségtérítés, önkormányzati díjak.
b) Közfoglalkoztatásban résztvevők bére.
c) Elszámolásra kiadott összegekre: kiküldetési költségre, beszerzésre, reprezentációra, üzemanyag vásárlásra, postaköltségre.
d) Készlet és kis értékű tárgyi eszköz beszerzésre 200.000 Ft-ig.
e) Kiküldetési kiadásokra.
f) Kisösszegű szolgáltatási kiadásokra 100.000 Ft-ig
g) Ellátottak pénzbeli juttatásainak kifizetésére.
8. § (1) Az önkormányzat követeléseiről lemondani – behajthatatlan követelések kivételével – az Áht. 97. §. 2.) bekezdésében foglaltak, megalapozott indokok (adós anyagi helyzetének, körülményeinek mérlegelése, közérdek stb.) figyelembevételével lehet. A követelés elengedését 3.000.000 Ft értékhatár alatt a Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság egyetértésével a polgármester engedélyezi. A behajthatatlan követelés leírása nem minősül az előbb említett követelésről történő lemondásnak. A 3.000.000 Ft értékhatár feletti követelések lemondásáról a Képviselő-testület jogosult dönteni.
(2) A behajthatatlan követelések leírását az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben meghatározottak figyelembevételével kell végrehajtani az éves költségvetési beszámoló elkészítése során. A vonatkozó számviteli előírások szerint a behajthatatlan követelést a mérlegben nem lehet kimutatni, azt hitelezési veszteségként le kell írni.
(3) A behajthatatlan követelés intézményi hatáskörben törölhető. A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyító dokumentumok, valamint a behajthatatlan követelés törlését elrendelő dokumentum másolatát a törlés elrendelését követő 30 napon belül tájékoztatás céljából meg kell küldeni Tolna Város Jegyzőjének.
(4) A Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény (továbbiakban: Kv. tv.) 75. §-ban meghatározott kis összegű követelésnek minősülő értékhatár 2023. évben 100.000 Ft. Az Áht. 97. §. (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül a kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell.
9. § (1) Az ellátottakról gondoskodó intézmények a működési támogatás alapját képező mutatószámokról folyamatos és naprakész nyilvántartások vezetéséről kötelesek gondoskodni.
(2) Az alapokmányoknak mindazon adatokat tartalmazniuk kell, amelyek az elszámoláshoz szükségesek.
(3) A támogatások felhasználásáról az elszámolást lehetővé tevő analitikus nyilvántartást kell vezetni.
(4) Az intézmény vezetője a Tolnai Közös Önkormányzati Hivatal külön felhívása nélkül is haladéktalanul köteles a hivatalt írásban tájékoztatni a támogatás alapját képező mutatószámok tervezettől eltérő alakulása esetén. A naprakész információkat az analitikus nyilvántartások folyamatos vezetésével kell biztosítani. A változás bejelentésének elmulasztásából adódó igénybevételi kamat a mulasztó intézményt terheli.
10. § Az önkormányzat intézményeinél a 2022. évi pénzmaradvány megállapításakor az Áht. 86. §. 5) bekezdése, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 155. §-a alapján kell eljárni.
11. § (1) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy
a) az állami támogatással megvalósuló beruházások finanszírozása érdekében finanszírozási szerződést kössön a Magyar Államkincstárral,
b) a pályázati kiírásokban foglalt nyilatkozatokat megtegye, illetve aláírja,
c) az illetmények számfejtésével összefüggő feladatok teljesítéséről megállapodást kössön a Magyar Államkincstárral az illetményeket terhelő levonások teljesítése érdekében forgótőke átadást engedélyezzen,
d) az illetmények bankszámlára történő utalásáról megállapodást kössön a Raiffeisen Bank Zrt-vel.
az illetmények számfejtésével összefüggő feladatok teljesítéséről megállapodást kössön a Magyar Államkincstárral az illetményeket terhelő levonások teljesítése érdekében forgótőke átadást engedélyezzen,
(2) A Képviselő-testület kötelezettséget vállal arra, hogy a hitelek tőke- és kamatterheit költségvetésében – a felhalmozási kiadásokat megelőzően – biztosítja.
12. § (1) Működési és fejlesztési hitel felvételéről – a likvid hitelek kivételével - a Képviselő-testület dönt.
(2) Az önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek lekötéséről, letétbe történő elhelyezéséről, éven belüli lejáratú, államilag garantált értékpapír vásárlásáról a pénzügyi vezető ellenjegyzésével a Polgármester dönt, melyről a következő képviselő-testületi ülésen beszámol.
(3) Az önkormányzat számlavezető intézete a Raiffeisen Bank Zrt.
13. § (1) Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének felügyelete alá tartozó költségvetési szervek vezetői az Áht. 69. §-ában foglalt kötelezettségüknek megfelelően – az egyéb hatályos jogszabályi rendelkezéseken túlmenően az éves beszámoló elkészítésével egyidejűleg kötelesek nyilatkozatban értékelni a költségvetési szerv belső kontrollrendszerének minőségét. Az értékelést az éves beszámolóra vonatkozó határidő betartásával meg kell küldeni a felügyeleti szervnek.
(2) Az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervek 2022. év folyamán kötelesek vizsgálni, melyek azok az intézkedések, amelyek a költséghatékonyság javítása érdekében megtehetőek.
Létszám és bérgazdálkodás szabályai
14. § (1) A közalkalmazottak garantált illetményét besorolásuktól függően a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) 66. §. (1) foglaltakat alapul vételével kell meghatározni, miszerint a fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat az éves költségvetési törvény állapítja meg.
(2) A Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény 7. mellékletében meghatározott illetménytábla szerinti alapilletménynél magasabb alapilletmény munkáltatói hatáskörben történő megállapítására – a munkáltatói jog gyakorlásának döntése szerint – legfeljebb az intézmény 2023. évi költségvetésében erre a célra rendelkezésre álló keret használható fel, annak intézményi volumene nem növelhető.
(3) A korábban megállapított pótlék mértékek (a pótlékalaphoz viszonyított %-os mértékek) jogszabályok eltérő rendelkezéséig változatlanok maradnak.
(4) A Kjt. 69. §-ában foglalt illetménypótlék számítási alapja – a Kv. tv. 63. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltaknak megfelelően – 20.000, - Ft.
(5) A Képviselő-testület a polgármester és a főállású alpolgármester részére bruttó 230.000 Ft/év, az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szerveiben dolgozó alkalmazottai részére bruttó bruttó 105.984 Ft/év béren kívüli juttatást biztosít.
15. § (1) A köztisztviselők illetményére, egyéb juttatásaira a Tolnai Közös Önkormányzati Hivatal kiadási cím, belső gazdálkodás alcím működési kiadások előirányzat csoport kiadásainak betartása mellett a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. tv, valamint a Tolnai Közös Önkormányzati Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők illetménykiegészítéséről szóló 34/2003. (XII.30.) Ör. rendelete az irányadóak.
(2) Illetményemelésre 2023. évben az illetményalap emelésből, az előmeneteli rendszerből adódóan teljesítményértékelés alapján, illetve személyi illetmény megállapítása esetén kerülhet sor a jóváhagyott előirányzat betartásával.
(3) A Képviselő-testület a köztisztviselők cafetéria rendszerének működtetésére, az adóterhet is beleértve, évi 230.000 Ft/fő keretet biztosít a Tolnai Közös Önkormányzati Hivatal költségvetésében.
(4) A Képviselő-testület 2023. január 1. napjától 2023. december 31. napjáig Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény 65. §. (6) bekezdése alapján a Tolnai Közös Önkormányzati Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők illetményalapját a 2023. évi költségvetésében 46.380 Ft-ban állapítja meg.
(5) Tolna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a fenntartásában lévő intézményeknél foglalkoztatottak létszámát az alábbiak szerint határozza meg:
a) Tolnai Közös Önkormányzati Hivatal: 34,5 fő
b) Tolnai Kulturális Központ és Könyvtár: 16 fő
c) Tolna Városi Bölcsőde: 8 fő
d) Wosinsky Mór Óvoda: 65 fő
Az intézmények finanszírozására, előirányzataik módosítására és pénzmaradványuk megállapítására vonatkozó szabályok
16. § (1) A költségvetési szervek részére jóváhagyott előirányzatok szerinti támogatást havi bontásban kell folyósítani. A finanszírozási tervet a költségvetési rendelet elfogadását követő 30 napon belül az intézményekkel együtt a jegyző állítja össze.
(2) A megrendelések ütemezésénél, a kötelezettségvállalás megtételénél az intézmény vezetője az önkormányzati forrásképződés időbeli alakulását köteles figyelembe venni.
(3) Az intézmény által igényelt havi támogatási keret a költségvetési rendeletben jóváhagyott költségvetési támogatási előirányzat – finanszírozásra fordítható éves összegének 1/12 részét, illetve időarányos részét az időarányosan számítható támogatás összegének 10 %-ával haladhatja meg.
(4) Az I. félév végéig a működési célt szolgáló költségvetési támogatási előirányzat éves összegének maximum 60 %-a használható fel.
(5) A jóváhagyott intézményi kiadási előirányzat nem léphető túl, kivéve, ha az államháztartás más alrendszerétől, alapítványtól átvett és a saját tevékenységből származó, de nem tervezett többletbevételt ér el, valamint jóváhagyott pénzmaradvánnyal rendelkezik.
(6) Az intézmények és a hivatal dologi előirányzatában szereplő víz- és csatornadíj, fűtés- és energiaköltségek, valamint gyermek, - diák és szociális étkeztetés rezsihányada céljellegű előirányzatnak tekintendők.
(7) Az intézmények az alaptevékenységükből származó az előirányzatot meghaladó bevételükhöz kapcsolódó kiadásaik önkormányzati támogatással fedezett részét, kalkuláció alapján kötelesek saját dologi kiadásaik fedezetére felhasználni. Kalkuláció hiányában elért többletbevétel teljes egészében dologi kiadásokra fordítandó, fel nem használás esetén pénzmaradványként kell kezelni.
17. § (1) Az intézmények kiadásainak finanszírozása – a havi ütemterven belül elsődlegesen az intézmény elszámolási számláján lévő saját bevételek terhére történik.
(2) Az önkormányzati és intézményi bevételek beszedésekor, kiadások teljesítésekor lehetőség szerint készpénzkímélő fizetési módokat kell alkalmazni.
(3) Az önkormányzati és intézményi kiadások teljesítése érdekében a költségvetési szerv házipénztárába készpénzt vehet fel. Készpénzes kifizetést az alábbi jogcímek esetén lehet teljesíteni:
a) személyi juttatások: megbízási díj, hóközi kifizetés, fizetési előleg, költségtérítés, önkormányzati díjak,
b) elszámolásra kiadott összegek: kiküldetési költség, beszerzés, reprezentáció, üzemanyag vásárlás, postaköltség,
c) készlet és kis értékű tárgyi eszköz beszerzés,
d) kis összegű szolgáltatási kiadások,
e) ellátottak pénzbeli juttatásai
(4) Az intézmény és a hivatal vezetője köteles gondoskodni a kötelezettségvállalások naprakész, folyamatos nyilvántartásáról, a rendelkezésre álló előirányzatok és a finanszírozási tervben rögzített felhasználási ütemterv összevethető, folyamatos nyilvántartásáról, a tényleges teljesítés és az előirányzatok alakulásának rendszeres figyelemmel kíséréséről, ellenőrzéséről, a finanszírozási terv szükség szerinti módosításáról, a finanszírozási szabályok betartásáról.
18. § (1) A kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítást – az intézmény kezdeményezése alapján e Rendelet módosítása keretében – a Képviselő-testület hagyja jóvá.
(2) A saját hatáskörben végrehajtott írásba foglalt előirányzat módosításról a jegyzőt az intézmény-vezető a rendelkezés elkészítését követően haladéktalanul köteles tájékoztatni.
(3) A Képviselő-testület az intézmények saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosításai miatt költségvetési rendeletét évente legalább egyszer, de legkésőbb a költségvetési szerv számára a költségvetési beszámoló felügyeleti szervhez történő megküldésének külön jogszabályban meghatározott határnapjáig, december 31-i hatállyal módosítja.
19. § (1) Költségvetési szerv a kezelésében, illetve használatában lévő a feladatai ellátásához feleslegessé váló tárgyi eszközöket 200.000 Ft nyilvántartási érték felett csak a polgármester engedélyével selejtezhet, illetve értékesíthet.
(2) Az 1.) bekezdésben írt selejtezésből, illetve értékesítésből származó bevétel – eltérő döntés hiányában – 100.000 Ft-ig az intézményt, 100.000 Ft felett a fenntartót illeti meg.
Önkormányzati biztos kirendelése, megbízása
20. § (1) A Képviselő-testület az Áht. 71. §-ban foglaltakra tekintettel önkormányzati biztost rendel ki az általa fenntartott költségvetési szervhez, ha annak 30 napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10 %-át, vagy a 150 millió forintot.
(2) A költségvetési szerv az 1.) bekezdésben foglaltak bekövetkeztét haladéktalanul köteles az irányító szervnek jelezni.
(3) Az önkormányzati biztos kirendelésére, megbízására, a költségek viselésére az Ávr. 116-118. §-aiban foglaltak irányadóak.
Vegyes és záró rendelkezések
21. § (1) Ha a költségvetési szerv az Áht.-ban írt beszámolási és jelentési kötelezettségének nem tesz eleget, az intézmény finanszírozását a jegyző felfüggeszti és az elmaradt támogatás folyósítását a költségvetési év hátralévő részében, havi egyenlő részletekben utaltatja át.
(2) Az intézményekkel egyeztetett finanszírozási terv előírásaitól, ha az önkormányzat likviditási helyzete ezt indokolja, a jegyző – az intézmény alapfeladata ellátásának veszélyeztetése nélkül – eltérhet.
22. § (1) Az önkormányzat költségvetését érintő előterjesztés csak a megvalósítás forrását, áthúzódó kötelezettségvállalás esetén a következő év-(ek) kötelezettségeit is bemutató módon terjeszthető elő.
(2) Költségvetést érintő bármely előterjesztés csak a Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság az 1.) bekezdésben írtak vizsgálatát is minősítő állásfoglalásával terjeszthető elő.
(3) Jelen rendelet rendelkezését 2023. január 1. napjától kell alkalmazni.
23. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.