1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonát képező minden – e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott – lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre.

(2) A képviselő-testület az (1) bekezdésben szereplő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásával, valamint elidegenítésével kapcsolatos bérbeadói feladatok ellátásával – a (4) bekezdésben foglalt bérlő kiválasztásának kivételével – a Tamási Vagyongazdálkodó Kft-t ^[1] (a továbbiakban: bérbeadót) bízza meg működtetésre történő átadás jogcímén.

(3) A bérbeadó a (2) bekezdés szerinti feladatokról évente, írásban tájékoztatást ad a képviselő-testületnek.

(4) Szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a bérlő kiválasztásának jogát a humánpolitikai bizottság gyakorolja.

(5) Ahol e rendeletben illetékes bizottság szerepel, azon a pénzügyi, városfejlesztési és idegenforgalmi bizottságot kell érteni.

2. § (1) Önkormányzati bérlakást az alábbi jogcímeken lehet bérbe adni:

(2) Önkormányzati bérlakást nem lakás céljára bérbe adni csak kivételesen, e rendelet szabályai szerint lehet.

(3)¹

(4) Önkormányzati tulajdonú lakásra megkötött lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell azt, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitel szerűen a lakásban lakni. A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles előzetesen írásban a bérbeadó részére bejelenteni. A bérlő által bejelentett – különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő – távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet.

3. § (1) Pályázat útján – legfeljebb 5 évi időtartamra – bérbe adni a (2) bekezdésben foglaltak kivé-telével – a megüresedő lakásokat lehet. A határozott idő lejártát követően, amennyiben a volt bérlő erre igényt tart, és a bérbeadó szerint erre érdemes, továbbá lakbértartozása nincsen, a bérbeadó – pályázat kiírása nélkül - legfeljebb újabb 5 éves időtartamra ismételten bérleti szerződést köthet vele.

(2)³ A TOP-4.3.1-15 pályázati konstrukció keretében felújított és kialakított szociális bérlakások esetében határozatlan időre, vagy legfeljebb a fenntartási idő végéig köthető bérleti szerződés. A szociális alapon megállapított lakbér összege évente felülvizsgálatra kerül.

(3) Nem lehet pályázat útján bérbe adni azokat a megüresedő lakásokat, amelyekre

4. § (1) A lakás bérleti jogának megszerzésére irányuló pályázatot – a lakás megüresedését követő 15 napon belül – a bérbeadó írja ki.

(2)⁴ A pályázati hirdetményt a tulajdonos és a bérbeadó digitális felületein, valamit Tamási városban megjelenő írott sajtóban kell közzétenni. A hirdetménnyel kapcsolatos teendőket a bérbeadó teszi közzé és felügyeli.

(3) A pályáztatás a hasznosítani kívánt lakás lakbérére irányul.

(4) A pályázati hirdetménynek az alábbiakat kell tartalmaznia:

(5) Pályázati ajánlat benyújtására az a személy jogosult, akinek Tamási városban lakóhelye vagy tartózkodási helye, vagy munkahelye van.

(6) Az ajánlattevő a pályázat benyújtásával egyidejűleg pályázati biztosítékot köteles fizetni.

(7) Amennyiben az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, a biztosítékot elveszti, az a kiírót illeti meg.

(8)⁵ A pályázati biztosíték összege: a pályázati hirdetményben meghatározott legalacsonyabb összeg háromszorosa, de legalább húszezer forint.

(8a)⁶ A megfizetett pályázati biztosíték összegét az eredményhirdetést követően ki kell egészíteni a megajánlott összeg háromszorosára.

(9) A pályázati biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, illetve az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint elbírálása után vissza kell fizetni.

(10) A pályázati biztosítékot a nyertes pályázónak nem kell visszafizetni, az a 25. § alapján fizetendő óvadék összegébe beszámításra kerül.

(11) A kiíró köteles biztosítani a pályáztatott lakás megtekinthetőségének lehetőségét.

5. § (1) A pályázati hirdetményben az ajánlatok benyújtására meghatározott idő a hirdetés megjelenésétől számított 30 napnál hosszabb nem lehet.

(2) A pályázati ajánlatokat zárt borítékban a pályázatot kiíróhoz kell benyújtani.

(3) A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell:

(4) Érvénytelen a pályázati ajánlat, ha

6. § (1) A pályázati tárgyaláson a kiíró képviselője (a továbbiakban: kiíró), - esetleg az illetékes bizottság elnöke vagy tagja -, és a pályázók jelenlétében a zárt borítékokat felbontja, jegyzőkönyvbe rögzíti az ajánlatokat és az esetleges más fontos tényeket.

(2) A pályázati tárgyaláson a kiíró kihirdeti a pályázat eredményét, vagy az ok megjelölésével 15 nappal elhalasztja azt, illetve eredménytelennek nyilvánítja a pályázatot.

(3) Az eredményhirdetés elhalasztása esetén a megismételt tárgyalásra a kiíró – az időpont és a hely megjelölésével – azonnal meghívja a jelenlévőket, illetve értesíti a távollévő pályázókat. Ha a megismételt tárgyalásig nem sikerül megnyugtatóan rendezni a halasztás okául szolgáló tényt vagy körülményt, akkor a kiíró a megismételt tárgyaláson eredménytelennek nyilvánítja a pályázatot.

(4) Ha a pályázat nyertese a bérleti szerződést a bérbeadóval az eredményhirdetést követő 15 napon belül nem köti meg, a bérbeadó jogosult a második helyezett pályázóval 30 napon belül szerződést kötni.

7. § (1) Mellőzhető a pályázati eljárás lefolytatása az 1. számú melléklet I. 16. pontjában szereplő lakás esetében azzal, hogy a bérbeadónak a lakás lakbérének mértékét úgy kell megállapítania, hogy az ebből származó bevételei nyereséget is tartalmazzanak.

(2) Különös méltánylást érdemlő esetben, kivételesen, az illetékes bizottság pályázati eljárás lefolytatása nélkül is dönthet lakás bérbeadásáról.

8. § (1)⁸ Szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra azok a büntetlen előéletű magyar állampolgárok, továbbá azok az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltak, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyek jogosultak,

(2) Nem jogosult szociális helyzet alapján önkormányzati lakás bérbevételére az a személy,

(3) Az elbírálásál előnyt élvez a Tamásiban lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező személy.

(4)⁹ E rendelet alkalmazása szempontjából jelentősebb forgalomképes vagyon: az üdülő, tanya-épület, beépíthető lakó- vagy üdülőtelek, illetve minden egyéb ingó- vagy ingatlanvagyon, amelynek az értéke meghaladja a szociális vetítési alap összegének az ötvenszeresét, és amelynek hasznosítása, értékesítése nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező megélhetési feltételeit.

9. § (1) A bérbeadó szociális helyzet alapján – a (7) bekezdésben foglaltak kivételével – csak olyan lakásra köthet bérleti szerződést, amely a bérlő jogos lakásigénye felső határát nem haladja meg.

(2) A TOP-4.3.1-15 pályázat keretében felújított és kialakított szociális bérlakások esetében ezen feltételek a pályázat felhívásában meghatározott előírásokra tekintettel kell teljesülniük.

(3) A jogos lakásigény mértékének számításánál a lakásba együtt költözők számát kell figyelembe venni.

(4) Az együtt költöző személyek számának megállapítása során fiatal házaspár (mindkét fél 35 éven aluli) esetében legfeljebb két születendő gyermek is figyelembe vehető.

(5) A jogos lakásigény mértéke:

(6) A TOP-4.3.1-15 pályázat keretében felújított és kialakított szociális bérlakások esetében a pályázati Felhívás alapján a jogos lakásigény:

(7) A lakásigény mértékének felső határa egy lakószobával emelhető, amennyiben a bérlő vagy a vele együtt költöző családtagjai között olyan tartós megbetegedésben szenvedő van, akinek elkülönítése feltétlenül szükséges, illetve állandó ápolása, gondozása csak külön szobában biztosítható (pl. idült fertőző beteg).

10. § (1) A szociális helyzet alapján történő bérbeadás iránti kérelmeket (a továbbiakban: bérleti ajánlat) a 2. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a bérbeadóhoz.

(2) A bérleti ajánlathoz csatolni kell:

(3) A bérbeadó a bérleti ajánlatot – amennyiben az megfelel a rendeletben előírtaknak – nyilvántartásba veszi és erről az ajánlattevőt 8 napon belül értesíti. Amennyiben a bérleti ajánlat a rendeletben előírtaknak nem felel meg, arról az ajánlattevőt értesíteni kell.

(4) A bérbeadó a benyújtott ajánlatokat időrendi sorrendben köteles nyilvántartani.

(5) A bérbeadó – nyilvántartása alapján – minden évben lakásigénylési névjegyzék-tervezetet köteles készíteni.

(6) A tervezet elkészítésénél elsősorban a bérleti ajánlat benyújtásának idejét kell figyelembe venni. Ettől eltérni csak kivételes esetben lehet, ha az ajánlattevő:

(7) A lakásigénylési névjegyzék-tervezetre felvett családok iratanyagát a bérbeadó minden év február 1. napjáig megküldi a polgármester részére.

(8) A polgármester a humánpolitikai bizottsággal együttműködve minden év március 15. napjáig környezettanulmányt végez a tervezetben szereplő családoknál.

(9) A polgármester – a humánpolitikai bizottság véleményére figyelemmel – minden év március 31. napjáig nyilatkozik a bérbeadónak, hogy az egyes ajánlattevőknek a lakásigénylési névjegyzékre történő felvételét mennyiben tartja indokoltnak.

(10) A bérbeadó a megküldött vélemények figyelembevételével véglegesen összeállítja a lakásigénylési névjegyzék-tervezetet és azt minden év május 31. napjáig a képviselő-testület elé terjeszti jóváhagyásra.

(11) A képviselő-testület által jóváhagyott lakásigénylési névjegyzék közszemlére tételéről a bérbeadó köteles gondoskodni.

(12) A bérbeadó szociális helyzet alapján csak azzal a személlyel (személyekkel) köthet bérleti szerződést, aki (akik) a képviselő-testület által jóváhagyott lakásigénylési névjegyzéken szerepel (szerepelnek).

(13) A bérleti szerződések megkötése a jóváhagyott lakásigénylési névjegyzék szerinti sor-rendben történhet. Kivételt képez, ha idő közben a kérelmező jövedelmi viszonyában vagy családi állapotában (jogosultság fennállásában) változás történik.

(14) A bérleti szerződés megkötése előtt a bérbeadó ismételten köteles megvizsgálni az aján-lattevő jogosultságának fennállását.

(15) A lakásigénylési névjegyzéken szereplők jövedelmében utólag bekövetkezett – e rendeletben szabályozott összeg felső határának 15 %-át meg nem haladó – növekedést figyelembe venni nem kell.

(16) A TOP-4.3.1-15 konstrukcióban felújított és kialakított szociális bérlakások esetében minden év február 1-ig be kell nyújtani a szociális lakbér felülvizsgálathoz szükséges jövedelemigazolásokat.

(17)¹⁰ A szociális helyzet alapján történő bérbeadással érintett bérlők a szociális lakbéren túl további lakbértámogatásra nem jogosultak.

11. § (1) Amennyiben olyan lakás üresedik meg, amelyre bérlőkiválasztási jog áll fenn, a bérbeadó a megüresedésről haladéktalanul köteles értesíteni a jogosultat.

(2) A jogosult az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles a lakás bérlőjét kiválasztani és erről a bérbeadót értesíteni.

(3) A bérlőkiválasztási jog gyakorlásáig üresen tartott önkormányzati bérlakással kapcsolatos olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék, a kiválasztásra jogosult szervet terhelik.

(4) Amennyiben a jogosult a megadott határidőn belül bérlőkiválasztási jogával nem élt, a lakás hasznosításáról a bérbeadó gondoskodik.

(5)¹² Bérlőkiválasztási jog legfeljebb 2 évre alapítható.

12. § A bérbeadó az önkormányzati lakás bérlőjével a bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetheti, melyről az illetékes bizottság dönt.

13. § (1) A bérbeadó az illetékes bizottság által önkormányzati érdekből bérlőként kijelölt személlyel köteles a bérleti szerződést megkötni.

(2) Önkormányzati érdekből bérlőként az a személy jelölhető ki, aki a helyi önkormányzati fenntartású intézmény alkalmazottja vagy hivatalának köztisztviselője, illetve más közfeladatot ellátó szervezet alkalmazottja.

(3) Az illetékes bizottság nem jelölhet ki bérlőként olyan személyt, akinek a városban megfelelő lakhatási lehetősége van.

(4) A bérbeadó a bérlőként kijelölt személlyel csak az intézménynél fennálló, és a bérlőként kijelölésre okot adó munkaviszonyának időtartamára szóló bérleti szerződést köthet.

(5) Más közfeladatot ellátó szervezet alkalmazottjának bérlőként való kijelölése esetén csak a kijelölésre okot adó helyi munkaviszonya idejére köthető vele bérleti jogviszony azzal, hogy ezt megelőzően a közfeladatot ellátó szervezet köteles a bérelt lakás két évi bérleti díjának megfelelő pénzbeli hozzájárulást az önkormányzatnak megfizetni. A pénzbeli hozzájárulás nem jár vissza és csak egyszeri bérleti jogviszonyra jogosít fel.

14. § A bérbeadó az önkormányzati érdekből kisajátításra kerülő ingatlan használójával – amennyiben a kisajátításról szóló jogszabály cserelakás biztosítását írja elő – köteles a cserelakásként felajánlott önkormányzati bérlakásra határozatlan időre szóló bérleti szerződést kötni.

15. § (1) A lakásbérleti jogviszony megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradt élettárs, testvér és unoka másik lakás bérbeadására tarthat igényt, ha

(2) A bérbeadó az (1) bekezdésben meghatározottak személyek részére csak olyan lakást adhat bérbe, amely jogos lakásigényük felső határát nem haladja meg. A TOP-4.3.1-15 pályázati konstrukció keretében felújított és kialakított szociális bérlakások esetében az (1)-(2) bekezdések alkalmazásában a 9. § (6) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni.

(3) A lakásban jogcím nélkül visszamaradt olyan személyek részére, akik másik lakásra tarthatnak igényt, az általuk használt lakást kell bérbe adni, ha a lakásban a bérleti jogviszony megszűnése után nem maradt vissza olyan személy, aki a bérleti jogviszony folytatására jogosult és a lakás megfelel a (2) bekezdésben foglalt feltételnek.

(4) Ha a bérleti jogviszony megszűnése után több olyan személy maradt vissza a lakásban jogcím nélkül, aki másik lakásra tarthat igényt, részükre bérlőtársi bérleményként csak egy lakást lehet bérbe adni.

16. § Ha a bíróság a házasság felbontása során valamelyik felet saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi az önkormányzati lakás elhagyására, akkor az elhelyezésre jogosultat legfeljebb komfortos, a jogos lakásigénye mértékének alsó határát meg nem haladó nagyságú lakás illeti meg, pályázat nélkül, ha a bérbeadó ilyen lakással rendelkezik.

17. § Szociális intézményből elbocsátott olyan személy, aki az intézménybe utalásakor pénzbeli térítés ellenében mondott le a lakásbérleti jogviszonyáról az önkormányzat javára, csak akkor tarthat igényt megfelelő és beköltözhető lakás bérbeadására, ha a részére kifizetett pénzbeli térítést és annak – a Polgári Törvénykönyv szerint a pénztartozásokra megállapított és a kifizetéstől számított – kamatait a bérleti szerződés megkötése előtt visszafizeti.

18. § (1) Méltányossági okból határozott idejű bérleti jogviszony létesíthető azzal a jóhiszemű, jogcím nélküli használóval (volt bérlővel), akinek a munkakörhöz kötött határozott idejű bérleti jogviszonya nem neki felróható okból szűnt meg.

(2) A méltányossági ok fennállását a humánpolitikai bizottság állapítja meg.

(3) A méltányossági okból létesítendő bérleti jogviszony – a humánpolitikai bizottság döntését követő 30 napon belül – a bérbeadóval megkötött szerződés aláírását követő 5 évre létesül.

(4) A méltányossági okból határozott időre létesített bérleti jogviszony lejártakor a bérlő a lakást köteles kiürítve visszaadni a bérbeadónak, ezért cserelakásra vagy anyagi ellenszolgáltatásra nem tarthat igényt.

19. § (1) Önkormányzati bérlakást nem lakás céljára bérbe adni kivételesen lehet akkor, ha

(2) A bérlakás más célú hasznosítását az illetékes bizottság engedélyezi, ami nem helyettesíti a használati mód változását engedélyező építéshatósági eljárást, illetve a működési engedély megszerzésére irányuló eljárást.

(3) Az igényléshez a 3. számú melléklet szerinti, bérletre vonatkozó formanyomtatvány kitöltése szükséges.

20. § (1) Fiatalok garzonházaként adhatók bérbe a Kossuth tér 5. szám alatti ingatlanban található bérlakások (a továbbiakban: bérlakás).

(2) A bérlakás olyan fiatal részére adható bérbe

(3) A bérbeadás során az igénylők között elsőbbséget élvez, aki a helyi önkormányzati fenntartású intézmény alkalmazottja vagy hivatal köztisztviselője, illetve önkormányzati dolgozó, vagy önkormányzati cég dolgozója.

(4) A bérleti jogviszony legfeljebb öt (5) évre szólhat és csak különösen indokolt esetben, a humánpolitikai bizottság hozzájárulásával hosszabbítható meg.

(5)²² ) Hat (6) hónapos felmondási idővel, hónap végén meg kell szüntetni a bérlakásra kötött bérlői jogviszonyt, ha a bérlő

21. § (1) A 20. § (2) bekezdés a) pontja szerinti igénylővel – az egyéb feltételek megléte esetén – akkor lehet bérleti jogviszonyt létesíteni, ha az önkormányzattal lakáscélú előtakarékossági szerződést köt.

(2) A szerződésben a bérlő számára elő kell írni a lakáscélú megtakarítás minimális szintjét, ami éves szinten a bérlakás bekerülési szintjének 5%-a, azaz 185.000 Ft, amelyet a meghatározott pénzintézetnél vezetett elkülönített számlára kell befizetni.

(3) A szerződésben vállalt összeg befizetését legalább évente ellenőrizni kell. Amennyiben az ellenőrzés a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítését állapítja meg, erre a bérlő figyelmét fel kell hívni, majd az eredménytelen felhívást követő tizenöt napon belül a bérleti jogviszonyt fel kell mondani.

22. § (1) A bérleti jogviszony során bérleti díjat kell fizetni. A lakbér mértékét az Önkormányzat évente felülvizsgálhatja.

(2) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástv.) 34. § (1) bekezdés b) pontja szerinti költségelvű lakbér megfizetésének elmulasztása esetén – a bérleti szerződésben meghatározott feltételek szerint – a bérleti jogviszonyt fel lehet mondani.

23. § (1) A mennyiben a bérlakásra az e rendeletben előírt feltételeknek megfelelő személy igénylőként nem jelentkezik, akkor arra – e rendelet szabályai szerint – egyéb bérlakásként bérleti jogviszony létesíthető.

(2) A költségelvű lakbérrel kötött egyéb bérleti jogviszony lejárta esetén a bérlakást ismét fiatalok garzonházaként kell hasznosítani.

24. § A fiatalok garzonházában lévő lakások 2025-ig elidegenítésre vagy nem lakás célú hasznosításra nem jelölhetők ki.

25. § (1)²⁴ A bérlő a szociális helyzet alapján bérbeadott önkormányzati bérlakások kivételével az őt a jogszabály és a lakásbérleti szerződés alapján terhelő kötelezettségek biztosítékául a bérleti jogviszony létesítésekor érvényesülő 2 havi lakásbérleti díjjal megegyező összegű óvadékot köteles fizetni a bérbeadónak.

(2) Az óvadékot készpénzzel kell megfizetni legkésőbb a bérlakás bérlő számára történő birtokba adásának időpontjáig. Az óvadék megfizetése a lakás birtokba adásának feltétele. Ha az óvadék nyújtásával a bérlő a lakásnak a birtokba adásra a bérleti szerződésben meghatározott időpontjához képest 15 napot elérő késedelembe esne, a bérbeadó jogosult a lakásbérleti szerződéstől egyoldalú jognyilatkozattal elállni.

(3) Az óvadék felhasználása esetén a bérlő azt köteles ismételten megfizetni bérbeadó részére.

(4) Az óvadék összegét a bérbeadó elkülönített számlán köteles elhelyezni.

(5) Az óvadékra a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

25/A. §²⁵ (1) A lakásba együttesen beköltöző házastársakkal - kérelmükre - a bérleti szerződést bérlőtársi minőségben kell megkötni.

(2) A lakásba később beköltöző házastárs írásban kérheti a bérbeadótól bérlőtársi minőségének elismerését.

26. § (1) A bérbeadó az élettársak közös írásbeli kérelmére bérlőtársi szerződést köteles kötni, ha

(2) A bérleti szerződés megkötését követően a lakásba beköltöző élettárs és a bérlő közös írásbeli kérelmére a bérbeadó bérlőtársi szerződést köteles kötni, ha

26/A. §²⁶ Fennálló társbérlet esetén a megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban maradó társbérlő részére lehet bérbe adni, ugyanolyan feltételekkel, mint a korábbi társbérlőnek.

26/B. §²⁷ A bérbeadó a bérlakás – vagy annak egy részének - további albérletbe adásához nem járul hozzá.

27. § (1) A bérlő a lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával az alábbi személyeket fogadhatja be:

(2) A TOP-4.3.1-15 pályázati konstrukció keretében felújított és kialakított szociális bérlakások esetében csak akkor engedélyezhető további személyek befogadása, ha a pályázati Felhívás 3.2./55. pontjában szereplő előírások nem sérülnek, kivéve az oda születő gyermeket: A beavatkozási helyszín esetében a lakás hasznos alapterületének teljesítenie kell szám szerinti alábbi kritériumot:

28. § (1) A bérlő a lakást a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával elcserélheti.

(2) Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag lakásingatlanra cserélhető.

(3) A TOP-4.3.1-15 pályázati konstrukció keretében felújított és kialakított szociális bérlakások esetében az (1) bekezdés nem alkalmazható.

29. § (1) A bérbeadó a bérlővel bérleti szerződést köt.

(2) A képviselő-testület felhatalmazza a bérbeadót – ahol a Lakás tv. a bérbeadó és a bérlő jogainál és kötelezettségeinél a felek megállapodására utal – a bérbeadó tekintetében a megállapodás tartalmának meghatározására.

(3) A bérbeadó a megállapodásban egyéb olyan feltételt is szabhat, amely az állékonysághoz, az ingatlan megfelelő állapotban tartásához szükséges.

(4) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a lakásbérleti szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egy alkalommal ellenőrzi. A bérlő köteles biztosítani a lakásba történő bejutást, illetve tűrni az ellenőrzést.

(5) A Bérbeadó az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére a bérlőt 15 napon belül írásban, határidő kitűzésével köteles felhívni és a végrehajtást ellenőrizni.

(6) A bérbeadó - tudomására jutott olyan körülmények esetén, amelyek fennállása a lakás állagmegóvását veszélyezteti, vagy a bérlők magatartása azt indokolja - előzetes bejelentés nélkül soron kívüli ellenőrzést tarthat.

(5) A TOP-4.3.1-15 pályázati konstrukció keretében felújított és kialakított szociális bérlakások esetében az felújításra vonatkozó garanciális időszak alatt, továbbá a TOP-4.3.1-15 pályázat fenntartási időszaka alatt a rendeltetésszerű használatot és állagmegóvást a bérbeadó 6 havonta ellenőrzi.

(6) A TOP-4.3.1-15 pályázati konstrukció keretében felújított és kialakított szociális bérlakások esetében a bérlő köteles biztosítani a pályázat megvalósításával kapcsolatos hivatalos ellenőrzések során a lakásba történő bejutást, illetve eltűrni az ellenőrzést.

30. § (1) A Bérbeadó az átadott ingatlanokra, helyiségekre vagyonbiztosítást köteles kötni, valamint az üzemeltetési és működési szabályzatokat, utasításokat (Házirend) arra vonatkozóan megalkotni és betartatni.

(2) A társasházi ingatlanokban lévő lakásokkal kapcsolatban Bérbeadó feladatai részét képezi a közös lakógyűléseken való részvétel, érdekképviselet.

30/A. §²⁹ A bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérbeadó cserelakást nem biztosít, pénzbeli térítést nem fizet.

31. § (1) A bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja, ha:

(2) A bérbeadó a bérleti szerződést felmondja, ha a bérlő három havi rezsiköltség tartozással vagy három havi bérleti díj tartozással rendelkezik, vagy három havi közös költség hátralékot halmoz fel.

31/A. §³⁰ (1) Ha a bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést írásban rendes felmondással megszünteti, a bérlő cserehelyiség biztosítására tarthat igényt, kivéve, ha a bérlőnek a város területén megfelelő és beköltözhető lakása van. Amennyiben a bérlő jogosult rá, de cserehelyiséget a bérbeadó biztosítani nem tud, a bérlő – megállapodás alapján - pénzbeli térítésre jogosult.

(2) A bérlő 2 havi lakbérnek megfelelő összegű térítésre jogosult, ha bérleti jogviszonya legalább 10 éve fennállt.

(3) A pénzbeli térítést a lakásbérleti jogviszony megszűnésének időpontjában fizetendő lakbér összegével kell számítani.

32. § (1) Lakásbérleti jogviszony fennállása esetében a lakás (a lakás helyiségei) használatáért a bérlő lakbért köteles fizetni.

(2) Köteles a bérlő megtéríteni a bérbeadó által nyújtott és a jogszabályban, illetve bérleti szerződésben – vagy más megállapodásban – meghatározott más szolgáltatás díját.

(3) A bérbeadó által nyújtott a bérlő részére nyújtott külön szolgáltatások különösen:

33. § (1) A lakbér mértékét a rendelet 4. számú melléklete határozza meg.

(2) A lakbért az Önkormányzat a Bérbeadó minden év február 28. napjáig benyújtott javaslata alapján, évente felülvizsgálhatja.

(3) A lakbért a szerződés meghosszabbításakor felül kell vizsgálni.

(4) A lakbér összegét – a kerekítés szabályai szerint – forintra kerekítve kell megállapítani.

(5) Ha a lakás alapterületében vagy komfortfokozatában változás következik be, a lakbért módosítani lehet.

(6) Ha felek eltérően nem állapodtak meg, a bérlő saját költségén köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, nyílászáróinak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetve cseréjéről. Csere esetén a minőségi követelmények teljesítése miatt bérlő azt Bérbeadóval előzetesen egyeztetni köteles. Ellenkező tartalmú megállapodás esetén a bérbeadó a lakbért a lakáson belüli feladatok vállalásával arányos mértékben emelheti.

(7) A bérleti díjba beszámításra kerülhet a felújítás, - annak megkezdése előtt Bérbeadóval egyeztetett műszaki tartalommal -, elvégzett munkáknak (beszerzett eszközöknek) igazolását és elfogadását, Bérbeadó részéről történő átvételét követően, de amennyiben a kivitelezés minősége (beszerzett eszköz minősége) nem megfelelő, úgy azt a lakásgazdálkodásért felelős szervezet (Bérbeadó) beszámítani nem köteles.

(8) A TOP-4.3.1-15 pályázati konstrukció keretében felújított és kialakított szociális bérlakások esetében a felújításra és építésre vonatkozó garanciális időszak alatt kizárólag a bérbeadó rendelhet el karbantartást, javítást, kivételt képez a tisztasági festés.

34. § (1) Az önkormányzati tulajdonú bérlakások – a 75/2013. (XII. 18.) BM rendelet hatálya alá tartozó lakások kivételével – a szolgálati, valamint az intézményi (céges) bérlakások lakbérét az e rendeletben foglaltak szerint kell megállapítani és megfizetni.

(2) A megállapított lakbért módosítani lehet, ha a lakás alapterülete, használati értéke alapján az Önkormányzat/Bérbeadó költségében változás következik be.

(3) Ha a bérlő a lakást bérbeszámítási igény nélkül úgy alakítja át, vagy korszerűsíti, hogy a lakás használati értéke megváltozik, e címen a lakbér a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig nem módosítható. A különbözeti érték elszámolásáról ilyen esetben külön kell rendelkezni.

35. § (1) A lakás jogcím nélküli használata esetében – a használat ellenértékeként – az e rendelet alapján megállapítható lakbérnek megfelelő összegű használati díjat kell fizetni.

(2) A lakáshasználati díjat a jogcím nélküli használat kezdetétől számított kettő hónap elteltével – ha a jogcím nélküli lakáshasználó csereelhelyezésre nem tarthat igényt – a kétszeresére, újabb két hónap elteltével a háromszorosára kell emelni.

36. § (1) A lakbér és lakáshasználati díj tartozásokkal kapcsolatban Bérbeadó dönt. Bérbeadó a lakbérjogosultságot évente felülvizsgálja.

(2) A TOP-4.3.1-15 pályázati konstrukció keretében felújított és kialakított szociális bérlakások esetében a bérbeadó az szociális lakbérjogosultságot kétévente felülvizsgálja.

37. § (1) A bérbeadó pályázat útján hasznosítja – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – az önkormányzat tulajdonában álló, nem lakás céljára épült vagy ilyen célra átminősített, üres, bérleti joggal nem terhelt helyiségeket.

(2) A bérbeadó nem írhat ki pályázatot azokra a helyiségekre, amelyek valamely önkormányzati feladat ellátásához szükségesek.

(3) A pályázati eljárásra a lakások pályázat útján történő bérbeadásának szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

(4) A bérbeadó a pályázat nyertesével az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel legfeljebb 5 évre szóló bérleti szerződést köthet.

(5) Határozatlan időre szóló bérleti szerződés csak kivételesen köthető, elsősorban, ha a bérlő az önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott ellátási feladatokhoz kapcsolódó célra kívánja a helyiséget bérbe venni.

(6) A bérleti szerződésben megjelölt határidő eltelte után, amennyiben a volt bérlő a helyiséget tovább kívánja használni és bérleti díj tartozása nincs, a bérbeadó a helyiségre – legfeljebb újabb 5 évi időtartamra – ismét bérleti szerződést köthet.

(7) A bérbeadó – a lakosság, a vállalkozások érdekében álló, jobb színvonalú szolgáltatást biztosító stb. tevékenység esetében – önkormányzati érdekből a (4) bekezdés szerinti időtartam kétszeresére is köthet szerződést.

(8)³¹ Önkormányzati helyiség bérleti jogának átruházásához vagy cseréjéhez, illetve a helyiség albérletbe adásához hozzájárulás nem adható.

38. § (1) A bérbeadó a helyiségekre bérlőtársi szerződést akkor köthet, ha a helyiség hasznosítására kiírt pályázatra két vagy több egyéni vagy társas vállalkozó együttesen nyújtott be pályázatot és a pályázatban nyilatkoztak arról, hogy a pályázat elnyerése esetén a helyiséget bérlőtársakként kívánják használni.

(2) A bérleti szerződés megkötése után a felek közös kérelmére bérlőtársi szerződést akkor köthet a bérbeadó, ha

(3) Amennyiben a bérlőtársak közül az egyik bérlőtárs bérleti jogviszonya megszűnik, a visszamaradt bérlőtárs kérelmére a bérbeadó köteles az egész helyiséget részére bérbe adni.

39. § (1) Ha az önkormányzati bérlakást a Lakás tv. 49. § (1) bekezdésében felsorolt személy vásárolja meg a vételár a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházás összegével csökkentett beköltözhető forgalmi érték 70 %-a.

(2) Ha a felek másképpen nem állapodnak meg, a vevő a szerződés megkötésével egyidejűleg a vételár 20 %-át köteles egy összegben megfizetni.

(3)³² Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, részére – kérelmére – legalább 15, legfeljebb 25 évi részletfizetési kedvezményt kell biztosítani.

(4) Amennyiben a vevő a vételárhátralék megfizetését 25 évi időtartamnál rövidebb időre vállalja, az alábbiak szerinti kedvezmény illeti meg a vételárhátralékra:

(5) A Lakás tv. 49. §-ában szabályozott elővásárlási joggal érintett lakás bérbeadója a lakásra vonatkozó, megfelelően felszerelt, a jogszabályi előírásoknak megfelelő vásárlási ajánlatot nyolc napon belül köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni.

(6) Ha az elővásárlásra jogosult harminc napon belül úgy nyilatkozik a bérbeadó felé, hogy az ajánlat tartalmát elfogadja, a szerződést – az ajánlat tartalmának megfelelően – vele kell megkötni.

(7) Amennyiben a vevő a vételárhátralék megfizetését 15 évi időtartamnál rövidebb időre vállalja, az alábbiak szerinti kedvezmény illeti meg a vételárhátralékra:

(8) Amennyiben a vevő a lakást részletfizetési kedvezménnyel vásárolja meg, a pénztartozás biztosítására az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.

(9) Az elidegenítési tilalommal terhelt lakás elidegenítéséhez a képviselő-testület indokolt esetben hozzájárulhat. Ilyen indokolt eset különösen:

(10)³³ A terhelési tilalommal megterhelt lakás további megterheléséhez a képviselő-testület a lakás felújításához, átalakításához, korszerűsítéséhez szükséges pénzintézeti kölcsön felvétele esetén hozzájárulhat, rangsor csere nélkül.

40. § (1) A vételi, illetve elővásárlási joggal nem érintett önkormányzati bérlakások nem idegeníthetőek el.

(2) A TOP-4.3.1-15 pályázati konstrukció keretében felújított és kialakított szociális bérlakások a pályázat fenntartási időszaka alatt nem elidegeníthetőek.

(3) Az (1) bekezdésben írt szabály alól a bérbeadó javaslatára a képviselő-testület felmentést adhat.

41. § (1) A Lakás tv. 58. § (1) bekezdése szerinti elővásárlási joggal érintett helyiségre vonatkozó, a képviselő-testület által előzetesen véleményezett és elfogadásra alkalmasnak talált vásárlási ajánlatot a bérbeadó nyolc napon belül köteles az elővásárlásra jogosult bérlővel (bérlőtárssal) közölni.

(2) Ha az elővásárlásra jogosult – tizenöt napon belül – úgy nyilatkozik a bérbeadó felé, hogy az ajánlat tartalmát elfogadja, a szerződést – az ajánlat tartalmának megfelelően – vele kell megkötni.

(3) Ha a jogosult a tizenöt napos határidő alatt a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatot nem tesz, a helyiség az ajánlatnak megfelelően vagy annál kedvezőbb feltételek mellett eladható.

(4) Az elővásárlási joggal érintett helyiség csak a mindenkori forgalmi értékével egyező vételárért és vételárengedmény nélkül idegeníthető el.

(5) A Lakás tv. 58. § (1) bekezdésében nem említett egyéb önkormányzati tulajdonú helyiségek csak pályázat útján – a képviselő-testületnek az elidegenítésre vonatkozó előzetes állásfoglalása alapján – értékesíthetőek.

(6) Az (5) bekezdésben szabályozott esetben a helyiség tulajdonjogát az a pályázó szerzi meg, aki a pályázati tárgyaláson a mindenkori forgalmi érték 100 %-át meghaladó legmagasabb vételár egy összegben történő megfizetésére tesz ajánlatot.

42. § Bérbeadó az 1. számú mellékletben meghatározott ingatlanok tekintetében a befolyt bérleti díjak és a ráfordított költségek (továbbiakban bevételek) összegéről az éves beszámolója keretében minden évben beszámol a képviselő-testületnek. A bevételek pozitív egyenlegének felhasználásáról a képviselő-testület dönt tárgyévet követően május 31. napjáig, mely bevétel a bérbeadót illeti.

43. § (1) A lakások és helyiségek bérletével és elidegenítésével kapcsolatos eljárásban az érintett állampolgár az alábbi személyes adatait köteles szolgáltatni:

(2) A fenti adatszolgáltatási kötelezettség az igénylővel közös háztartásban élő valamennyi személyre is vonatkozik.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt adatok közül az állampolgár jövedelmi és vagyoni viszonyaira, valamint az egészségi állapotára vonatkozó adatok, valamint a nem közérdekű, illetve közérdekből nem nyilvános személyes adatok nem hozhatók nyilvánosságra.

(4) Jogi személy (egyéb szervezet) adatszolgáltatási kötelezettsége az e rendelet szerinti eljárásban hivatalos megnevezésére, képviselőjének megnevezésére, bankszámlaszámának közlésére, anyagi kötelezettségvállaláshoz fedezetigazolásra terjed ki.

44. § (1) Az e rendelet hatálybalépése előtt önkormányzati érdekből meghatározott időre szóló lakáskiutalásban részesült közalkalmazottak e rendelet hatálybalépését követően, illetve a lakáskiutaló határozatban meghatározott határidő lejárta után a bérbeadótól kérhetik az általuk használt lakás részükre történő ismételt bérbeadását.

(2) A bérbeadó az (1) bekezdésben meghatározott személyekkel csak az intézménynél fennálló közalkalmazotti jogviszonyuk idejére szóló bérleti szerződést köthet.

45. § (1) Az önkormányzat a Lakás tv. 62. § (1)-(2) bekezdései szerinti lakásértékesítési bevételeit elkülönített számlán kezeli, amelynek felhasználásáról - a képviselő-testület átruházott hatáskörében eljárva - a polgármester jogosult dönteni. A bevételeket kizárólag ingatlan vásárlására, korszerűsítésére lehet felhasználni.

(2) A polgármester a bevételek felhasználásáról munkaterv szerint beszámol a képviselő-testületnek.

(3) A TOP-4.3.1-15 pályázati konstrukció keretében felújított és kialakított szociális bérlakások esetében az önkormányzat a lakásbérleti díjakból befolyó bevételeket elkülönítetten tartja nyilván és a keletkezett bevételek kizárólag ugyanezen szociális bérlakások fenntartásával, karbantartásával kapcsolatos költségekre fordíthatók.

46. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépésekor fennálló és azt követően keletkező valamennyi bérleti és használati jogviszonyra, valamint jogcím nélküli lakáshasználatra alkalmazni kell. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Tamási Város Önkormányzati Képviselő-testületének 10/1994. (V. 5.) számú önkormányzati rendelete.