Pálfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015. (III. 16.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2015. 03. 16- 2017. 10. 11

Pálfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015. (III. 16.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2015.03.16.

Pálfa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a képviselő-testület és szervei működésének részletes szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. § A rendelet szervi és személyi hatálya Pálfa Község Önkormányzatára, annak szerveire, továbbá mindazokra kiterjed, akik az előbb említettek bármelyikével munkajogi, közigazgatási jogi vagy polgári jogi jogviszonyba lépnek.

Az önkormányzat és a képviselő-testület hivatalának hivatalos megnevezése, székhelye

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Pálfa Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) A képviselő-testület hivatalának hivatalos megnevezése: Nagydorogi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Nagydorogi Közös Önkormányzati Hivatal).

(3) Az önkormányzat székhelyének címe: 7042 Pálfa, Alkotmány utca 5.

Az önkormányzat jelképei

3. § Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. Használatuk rendjét a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

Az önkormányzat bélyegzői

4. § (1) A „Pálfa Község Önkormányzata” feliratú körbélyegzőt kell használni az alábbi esetekben:

a) a képviselő-testület és bizottsága üléseiről készült jegyzőkönyvek hitelesítése,

b) a képviselő-testület és bizottsága üléseiről készült jegyzőkönyvekből kiállított kivonatok hitelesítése,

c) önkormányzati rendeletek hitelesítése,

d) az önkormányzat képviseletében kötött polgári jogi szerződések más megállapodások (például társulási megállapodások stb., a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével) hitelesítése,

e) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó, át nem ruházott egyedi hatósági ügyekben készült alakszerű közigazgatási határozatok hitelesítése,

f) a képviselő-testület munkáltatói jogkörében hozott döntése alapján készült munkaügyi irat hitelesítése,

g) az a-f) pontokban, továbbá a (2) bekezdésben fel nem sorolt, de a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó vagy hatáskörében fenntartott ügyekben készült kiadmányok hitelesítése,

h) díszpolgári cím adományozását tanúsító irat hitelesítése,

i) egyéb, kizárólag reprezentációs célú, az (1) bekezdésben nem említett iratok hitelesítése, a polgármester döntése szerint.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladat- és hatásköre, gyakorlásának módja

Az önkormányzat által ellátott feladatok köre

5. § (1) A települési önkormányzat kötelező feladata a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. §-ában és egyéb törvényekben meghatározott helyi közszolgáltatások biztosítása.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozottakon túlmenő, az önkormányzat által önként vállalt feladatok körét a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletben állapíthatja meg, a feladat ellátásához szükséges fedezet biztosításával egyidejűleg.

(3) Az önként vállalt feladatok tekintetében a képviselő-testület maga határozza meg - a lakosság igényei alapján és a tárgyévi költségvetési lehetőségeitől függően -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

Hatáskör átruházás

6. § (1) A képviselő-testület egyes hatáskörei gyakorlását a Mötv. 41. §-ának (4) bekezdésében meghatározottakra ruházhatja, a hivatkozott rendelkezésben szabályozottak szerint. Az átruházott hatáskörök felsorolását jelen rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról a hatáskörgyakorló a képviselő-testületnek a hatáskör gyakorlását követő képviselő-testületi ülésen, vagy a képviselő-testület által a hatáskör átruházásáról szóló döntésben meghatározottak szerint beszámolni köteles.

A Mötv. 42. §-ában foglalt ügyekben az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók.

7. § Az önkormányzati hatósági ügyek intézésére – az Mötv-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (továbbiakban: Ket.) kell megfelelően alkalmazni.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

I. cím CÍM

A képviselő-testület üléseinek típusai

Általános szabályok

8. § (1) A képviselő-testület a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül alakuló ülést tart.1

(2) A képviselő-testület ezt követen a munkatervének megfelelően ülésezik (rendes ülés).

(3) A képviselő-testület az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túlmenően

- évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, továbbá
- szükség esetén, előre nem látható, a munkatervben meg nem határozott ügyek megtárgyalására rendkívüli ülést,
- társulásokban való részvétel esetén, amennyiben a közös ügyek megtárgyalása indokolja együttes ülést,
- állami ünnepek, jeles évfordulók, jubileumok, kitüntetések, díjak átadása alkalmából ünnepi ülést tarthat.
(4) Az alakuló ülés, a rendes ülés és a rendkívüli ülés hivatalos helyszíne a Pálfa Község Önkormányzatának tanácskozó terme, vagy – a polgármester egyedi döntése alapján, ha az ülés a napirendi pontok tárgyát tekintve nagyobb érdeklődésre tarthat számot – a Pálfai Művelődési Ház nagyterme.
(5) A közmeghallgatás (vagy közmeghallgatással egybekötött ülés) hivatalos helyszíne: Pálfai Művelődési Ház nagyterme.
(6) Az együttes ülés helyszínét a társulási megállapodás határozza meg, ennek hiányában a helyszín tekintetében a társulási tanács vagy a székhely település polgármesterének kezdeményezésében foglaltak irányadóak.
(7) Ünnepi ülés esetében a polgármester a képviselő-testület ülését a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérő helyszínre is összehívhatja.

Az alakuló ülés

9. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a polgármester hívja össze, és vezeti.

(2) Hatályon kívül.2

(3) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.

(4) A képviselők esküt/fogadalmat tesznek, és aláírják az esküokmányt, melynek szövegét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Az eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő.

(5) A polgármester a képviselő-testület előtt esküt/fogadalmat tesz és aláírja az esküokmányt, melynek szövegét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Az eskü szövegét a legidősebb képviselő olvassa elő.

(6) Ezt követően a polgármester megszavaztatja az alakuló ülés napirendjét. Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai az alábbiak:

a) a bizottság(ok) tagjainak megválasztása,

b) a polgármester juttatásainak megállapítása,

c) alpolgármester(ek) megválasztása,

d) alpolgármester(ek) juttatásainak megállapítása,

e) a képviselő-testületnek az első féléves munkaterv elfogadásáig érvényes ideiglenes munkatervének elfogadása.

(8) Az alakuló ülésen a következő napirendi pontok is tárgyalhatók:

a) a képviselők tiszteletdíjának megállapítása,

b) a szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálatra megbízás adása,

c) a polgármester megbízása a gazdasági program kidolgozására.

(9) Az alakuló ülés vezetésére, a meghívandók körére, a tárgyalás rendjének fenntartására, a tárgyalási szünetre és a képviselő-testület döntéshozatalára és döntéseire egyebekben a 16., 18., 28-29. §, 30-36. §-okban foglaltak irányadóak.

A rendes ülés

10. § (1) A képviselő-testület évente legalább 8 alkalommal tart rendes ülést.

(2) A rendes ülések időpontját a munkaterv (az alakuló ülésen elfogadott ideiglenes munkaterv, ezt követően féléves munkaterv) tartalmazza.

(3) A féléves munkatervben a rendes ülések napját a tárgyhó második hetének csütörtökére, amennyiben ez a nap munkaszüneti nap, úgy ugyanazon hét bármely másik munkanapjára, 1630 órára kell ütemezni.

(4) A munkatervi időponttól a polgármester indokolt esetben (indokolt eset különösen a napirendi ponthoz kötelezően meghívandó személy akadályoztatása, a képviselők egynegyedének írásbeli kérelme, a jegyzőnek a közös hivatalhoz tartozó más önkormányzatok valamelyikénél felmerült működésbeli okból előterjesztett kérelme, a tárgyévi munkarend ünnepek miatti megváltozása) eltérhet, úgy, hogy az adott rendes ülést a féléves munkaterv szerinti időponthoz képest az azt megelőző és az azt követő hét napon belüli időpontra köteles összehívni.

A közmeghallgatás

11. § (1) A közmeghallgatás vagy a közmeghallgatással egybekötött ülés (a továbbiakban együtt: közmeghallgatás) lehet

a) általános

b) határozott célú.

(2) Közmeghallgatással egybekötött ülésnek akkor minősül a közmeghallgatás, ha a közmeghallgatást megelőzően önálló napirendi ponto(ka)t is megtárgyal a képviselő-testület. Ilyen üléseken a lakosság részéről felszólalásra jelentkezők csak az önálló napirendi pont(ok) képviselő-testület általi megtárgyalását követően kaphatnak szót a 16. § (1) bekezdésében meghatározott ülés vezetésére a jogosulttól.

(3) A közmeghallgatással egybekötött ülésen legfeljebb öt önálló napirendi pont megtárgyalására van lehetőség, az ilyen ülés napirendjén az egyebek és bejelentések napirendi pont nem szerepelhet.

(4) A közmeghallgatással egybekötött ülésre egyebekben a meghívandók körére, az ülés vezetésére, továbbá a tárgyalás rendjének fenntartására, a tárgyalási szünetre, a képviselő-testület döntéshozatalára és döntéseire vonatkozó 16., 18., 28-29. § , 30-36. §-okban foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a lakosság részéről felszólalókra is irányadóak a hozzászólásra, a kérdésre és a válaszadásra irányadó időkorlátozások.

(5) Közmeghallgatással egybekötött ülésen csak általános közmeghallgatás tartható.

(6) Az általános közmeghallgatás összehívása évente egy alkalommal történik, arra a Mötv. 54. §-ában foglaltakat alkalmazni kell.

(7) Az általános közmeghallgatás időpontjáról a képviselő-testület munkatervében rendelkezik, arról a lakosságot a polgármester tájékoztatja legalább 15 nappal korábban az Önkormányzati hirdetőtábláján hirdetményi közzététel útján, és az önkormányzat honlapján.

(8) Az általános közmeghallgatás kötelező napirendi pontja a tárgyévi költségvetésről és az előző évi költségvetés végrehajtásának állásáról adott polgármesteri tájékoztatás.

(9) Az általános közmeghallgatáson a lakosság részéről bármely, a helyi közügyek (az Mötv. 1. §-ának (2) bekezdése szerinti ügyek) körébe eső kérdés felvethető.

(10) Határozott célú közmeghallgatást szükség szerint lehet összehívni a képviselő-testület határozata alapján, az abban rögzített időpontra, különösen a lakosság széles körét érintő, közérdeklődésre számot tartó ügyekben (ilyen például: jelentős önkormányzati beruházás, biztonsági kockázattal járó ipari létesítmény letelepedése, önkormányzati intézmény létesítése, megszüntetése, lényeges átszervezése, stb.)

(11) A határozott célú közmeghallgatáson kizárólag a közmeghallgatás céljával összefüggő kérdések vethetők fel.

(12) A határozott célú közmeghallgatásról történő tájékoztatásra a bekezdésben foglaltak irányadóak.

(13) A közmeghallgatáson elhangzott közérdekű kérdésekre, javaslatokra a képviselő-testület tagjainak lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(14) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést vagy javaslatot a képviselő-testületnek a hatásköri szabályok figyelembe vételével meghozott határozatának megfelelően a polgármester, a jegyző, az illetékes állandó bizottság vagy az e célra létrehozott ideiglenes bizottság vizsgálja.

(15) A kérdést a válaszadásra illetékes 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek, továbbá a javaslat alapján tett intézkedésekről ugyanezen határidőn belül tájékoztatja a javaslattevőt. A válaszról és az intézkedésről a képviselő-testületet a soron következő rendes ülésén tájékoztatni kell.

(16) A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére, az ülés vezetésére, a döntésekre és a tárgyalás rendjének fenntartására egyebekben a (4) bekezdésben hivatkozott szabályok az irányadóak.

(17) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok alkalmazandók.

A rendkívüli ülés

12. § (1) A munkatervben nem szereplő esetekben a képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester hívja össze.3

(2) A képviselő-testület rendkívüli ülése sürgős szükség (például kár vagy elemi csapás elhárítása, következményeinek felszámolása céljából, ha arra a polgármester nincs felhatalmazva, egyéb vis maior jellegű esetek) telefonon is összehívható az értesítés közlésének napjára vagy legkésőbb az azt követő munkanapra, a napirend megjelölésével. A telefonon történt összehívásról feljegyzést kell készíteni.

(3) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni, ha4

a) a képviselő-testületi tagok legalább egynegyede kezdeményezi,

b) a képviselő-testület bizottsága indítványozza,

c) a kormányhivatal vezetője kezdeményezi,

d) a jegyző jogszabálysértés kiküszöbölése érdekében kezdeményezi.

(4) Rendkívüli ülés összehívható, ha:

a) az ügy tárgyalása halaszthatatlan (például jogvesztő határidő eltelik),

b) az ügy tárgyalásának elmulasztása egyébként az önkormányzati érdekét sértené (például üzleti partner érdekmúlása miatt előnytől esne el; pályázattal kapcsolatos döntés meghozatalának elmulasztása a pályázatból való kizárást, vagy egyéb hátrányt jelentene az önkormányzat számára stb.),

c) egyéb objektív feltétel felmerülése (például kár vagy elemi csapás elhárítása, következményeinek felszámolása) indokolja.

(5) Az indítványt írásban a polgármesternél (vagy a 16. § (1) bekezdése szerint az ülés összehívására jogosultnál) kell előterjeszteni, aki az ülést legkésőbb az indítvány kézhezvételétől számított kettő napon belül köteles összehívni, legfeljebb a kezdeményezést követő 10. napra.

(6) A (4) bekezdésben foglalt feltételek hiányában a polgármester (vagy a 16. § (1) bekezdése szerint az ülés összehívására jogosult) a kezdeményezést elutasítja. Erről a kezdeményezőt az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül értesíti, és a következő ülésen a képviselő-testületet tájékoztatja.

(7) A rendkívüli ülésen kizárólag az a napirend tárgyalható, amelyet a rendkívüli ülés tartására vonatkozó indítvány megjelölt, kivéve a sürgősségi indítványban előterjesztetteket.

(8) A rendkívüli ülés írásos meghívója megegyezik a rendes ülésre küldött meghívó tartalmával, azzal az eltéréssel, hogy az egyebek és bejelentések napirendi pont nem szerepel a napirendi javaslatban. Rendkívüli ülés esetében az önálló napirendi pontnak nem minősülő napirendi pontok is tárgyalhatóak önálló napirendi pontként.

(9) Amennyiben a rendkívüli ülés napja és az ülés összehívásának napja között nem telik el legalább 2 munkanap, úgy az írásos meghívó megküldése mellett az érintetteket telefonon is értesíteni kell a rendkívüli ülés időpontjáról és napirendi pontjairól.

(10) A rendkívüli ülés meghívotti köre, vezetése, a tárgyalás rendjének fenntartása, a képviselő-testület döntései és döntéshozatala tekintetében a 16., 18., 28-29. § , 30-36. §-okban meghatározott szabályok alkalmazandóak.

Az együttes ülés

13. § (1) Az e rendeletben foglaltakat a Mötv. alapján működő társulás, illetőleg a közös önkormányzati hivatal fenntartásában részt vevő önkormányzatok (a továbbiakban együtt: társulás) által a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából jogszabályban vagy a társulási megállapodásban meghatározott esetekben tartandó vagy tartható együttes képviselő-testületi ülések esetében Pálfa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és annak szervei vonatkozásában a jelen §-ban rögzített eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Pálfa Község Polgármestere (vagy az ülés összehívására a 16. § (1) bekezdése szerint jogosult), amennyiben valamely társulásban székhelyként működik, az együttes ülést a társulási tanács által kezdeményezett helyre és időpontra hívja össze, a társulási tanácsnak a saját működését előíró rendelkezései alapján.

(3) Ha a társulásnak nincsen tanácsa, és az együttes ülés összehívására a társulási megállapodás alapján, illetőleg annak rendelkezése hiányában a székhely település polgármestereként Pálfa Község Polgármestere jogosult vagy köteles, a társulási megállapodás eltérő rendelkezése hiányában az együttes ülést a társulás székhelyére kell összehívni, az ok felmerülésétől, vagy az együttes ülés más önkormányzat arra jogosult szerve általi kezdeményezése kézhezvételétől számított 15 napon belüli időpontra. Amennyiben az együttes ülés valamely jogszabályi kötelezettség teljesítése érdekében szükséges és ezen kötelezettség teljesítésére a jogszabály határidőt szab, úgy az együttes ülés időpontjának meghatározásánál azt figyelembe kell venni.

(4) Az együttes ülésen az eldöntendő kérdésben a szavazás eredményét Pálfa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete vonatkozásában Pálfa Község Polgármestere (vagy az ülés vezetésére a 16. § (1) bekezdése alapján jogosult) állapítja meg. Ha az ülést nem Pálfa Község Polgármestere vezeti, az eredményt ismerteti az együttes ülés vezetésére jogosult (más önkormányzatot képviselő) személlyel.

(5) Az együttes ülés jegyzőkönyvét, amennyiben annak összehívására és levezetésére Pálfa Község Polgármestere volt jogosult vagy köteles, Pálfa Község Jegyzője készíti el, úgy, hogy az a képviselő-testületek által hozott határozatokat külön rögzítse, továbbá a tanácskozás lényegét valamennyi – más képviselő-testület tagja által elhangzott – hozzászólás esetében tartalmazza. A jegyzőkönyvet az ülésen résztvevő önkormányzatok polgármesterei és jegyzői írják alá. A jegyzőkönyv felterjesztése ilyen esetben Pálfa Község Jegyzőjének kötelessége.

(6) Együttes ülés az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő esetben Pálfa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete vagy más önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezésére is tartható olyan ügyekben, melyek az érintett önkormányzatok együttműködését, közös tanácskozását igénylik. Az e bekezdés alapján tartott együttes ülésekre a jelen § (1)-(5) bekezdéseiben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

Az ünnepi ülés

14. § (1) Ünnepi ülés tartható a 8. § (3) bekezdése utolsó francia bekezdésében meghatározott esetekben.

(2) Az ünnepi ülésen az azt megalapozó okhoz kapcsolódón kívül önálló napirendi pont, egyebek napirendi pont és bejelentés nem tárgyalható.

(3) Az ünnepi ülés meghívottjainak körét a polgármester (vagy az ülés összehívására a 16. § (1) bekezdése alapján jogosult) egyedileg határozza meg, azzal, hogy az ünnepi ülésre az állandó meghívottakat az e rendelet 18. §-ban szabályozott jogkörrel meg kell hívni.

(4) Az ünnepi ülés összehívására, a tanácskozás rendjére, a képviselő-testület döntéseire, döntéshozatalára, a tanácskozás rendjének fenntartására és a szünetre a 16., 18., 28-29. § , 30-36. §-okban foglalt szabályok alkalmazandók.

II. cím CÍM

A képviselő-testület munkaterve

15. § (1) A képviselő-testület munkatervét fél éves időszakra előre kell elfogadni, a tárgyévet megelőző év december és a tárgyév június hónapjában megtartott rendes ülésen.

(2) A munkaterv-tervezetét a polgármester a jegyző szakmai közreműködésével készíti elő.

(3) A munkaterv-tervezet összeállításakor javaslatot kell kérni:

- a képviselő-testület állandó bizottságától,
- a jegyzőtől,
- az önkormányzat költségvetési szerveinek vezetőitől,
(4) A munkaterv tartalmazza különösen:
- az ülések tervezett időpontját, napirendjeit,
- a napirendi pontok előadójának nevét, beosztását,
- napirendi ponthoz meghívandók felsorolását, amennyiben az eltér az e rendeletben meghatározott állandó meghívottak körétől,
- az ünnepi ülés(ek) és az általános közmeghallgatás időpontját,
- az együttes ülés(ek) időpontját, feltéve hogy az a társulási megállapodás vagy jogszabály rendelkezése, illetve azokban rögzített határidőhöz kapcsolódóan kerül összehívásra, évente szokásosan.
(5) A munkaterv egy példányát az annak elfogadását követő 15 napon belül tájékoztatásul a képviselő-testület tagjainak, a jegyzőnek, továbbá mindazoknak meg kell küldeni, akiket az abban feltüntetett valamely napirendi pont érint (ahhoz kapcsolódóan meghívottként vagy előadóként szerepelnek).
(6) A 10. § (7) bekezdésének e) pontjában meghatározott ideiglenes munkatervre e § (2) bekezdését, (3) bekezdésének második francia bekezdését, továbbá (4)-(5) bekezdéseit kell alkalmazni.
III. cím CÍM

A képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok

A képviselő-testület ülésének összehívása

16. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester távollétében, illetve akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg egyidejű akadályoztatása esetén a Szociális Bizottság elnöke hívja össze és vezeti, ide nem értve az alakuló ülést, melynek esetében a 9. § szabályait kell alkalmazni.

(2) A polgármester, az alpolgármester vagy mindkettejük akadályoztatása akkor áll fenn, ha valamely objektív vagy szubjektív indok miatt az érintett személy(ek) a jogait/ikat vagy kötelességeit/ket az önkormányzat érdekei és kötelezettségei szempontjából szükséges időpontban gyakorolni nem tudja/ák.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Mötv.-ben foglalt esetben a képviselő-testület ülését az illetékes kormányhivatal vezetője hívja össze, a Mötv.-ben foglaltak szerint.

A képviselő-testületi ülés előkészítése

17. § (1) A polgármester a napirend összeállításáról, az előterjesztésekről, azok sorrendjéről, a képviselő-testületi ülés meghívójának végleges tartalmáról az ülést legalább 5 nappal megelőzően a jegyző szakmai közreműködésével dönt.

(2) Kötelező napirendre venni a munkatervben az adott ülésre meghatározott napirendi pontokat.

(3) A képviselő-testület nyílt, illetve zárt ülésére szóló meghívóját külön-külön kell elkészíteni. A zárt ülés meghívóját csak a zárt ülésen részt venni jogosultaknak szabad megküldeni.

(4) A képviselő-testület meghívóját a tervezett írásbeli előterjesztésekkel együtt 5 nappal a képviselő-testület ülése előtt kell kézbesíteni. A kézbesítés nyomtatott formában vagy elektronikus úton (elektronikus, digitális adathordozón, internetes elérhetőségről letöltés útján, illetve e-mailen keresztül) történik a képviselő által megjelölt postai vagy elektronikus kézbesítési címre.

(5) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét

b) az ülés napját, és kezdési időpontját,

c) a tervezett önálló napirendi pontok tárgyának és előadójának, továbbá az előterjesztés írásbeli vagy szóbeli jellegének megjelölését,

d) az ülés 8. § szerinti típusát,

e) a meghívó keltét,

f) a polgármester bélyegző lenyomatát,

g) a polgármester aláírását.

(6) A meghívó mellé csatolni kell a benyújtott írásbeli előterjesztéseket, melyek kötelező melléklete a határozati javaslat vagy rendelet-tervezet.

(7) Rendkívüli ülés esetén a meghívó az ülést megelőző napon kézbesíthető a (4) bekezdésben meghatározott módon.

(8) E rendelet 12. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben az ülés összehívható telefonon is. Szóban (telefonon) történő meghívást legalább az ülést megelőző napon, vagy az ülés napján, annak időpontja előtt legalább 8 órával az érintettekkel közölni kell, az összehívás indokának egyidejű közlésével.

(9) Az ülésről a lakosságot a nyílt ülésre szóló meghívónak hirdetményi formában a Pálfai Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján, illetve, az önkormányzat honlapján való elhelyezésével és a helyi televízión keresztül kell értesíteni a meghívó (4) bekezdés szerinti kézbesítésével egyidejűleg. A hirdetmény Pálfai Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztésének és levételének dátumát a jegyző a hirdetményen záradékkal igazolja.

(10) A telefonon összehívott rendkívüli ülés meghívójára a (8) bekezdésben foglaltak azzal az eltéréssel alkalmazandóak, hogy elegendő a meghívónak az Önkormányzat hirdetőtábláján a meghívással egyidejűleg történő közzététele is.

A meghívottak köre

18. § (1) A képviselő-testület valamennyi ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt, aljegyzőt,

b) akinek meghívását jogszabály kötelezővé teszi,

(az a-b) pontban foglaltak együtt: állandó meghívottak).

(2) Az érintett napirendi pont tárgyalására tanácskozási joggal kell meghívni:

a) a napirendi pont szerint érintett önkormányzati vagy más költségvetési szerv, gazdasági társaság egyéb a b) pontba nem sorolható szervezet vezetőjét,

b) a Nagydorogi Közös Önkormányzati Hivatal napirendi pont tárgya szerint illetékes ügyintézőjét a munkakörébe eső napirendi ponthoz

c) ha az előterjesztést nem a polgármester, a képviselő-testület tagja vagy a jegyző (aljegyző) készítette, az előterjesztés előadóját,

d) az előterjesztő által a polgármesternek javasolt személyt,

e) akinek meghívását jogszabály kötelezővé teszi.

Az előterjesztések

19. §

Az előterjesztések formái

(1) A képviselő-testület napirendi pontjának tárgyalására (a bejelentések napirendi pont kivételével)
a) határozati javaslat (indokolással),
b) rendelet-tervezet (indokolással),
(a (4) és (6) bekezdés alkalmazásában együtt: előterjesztés)
a) beszámoló (határozati javaslattal),
b) tájékoztató (határozati javaslattal)
formájában kerülhet sor.
(2) A beszámoló írásbeli, a képviselő-testület feladat és hatáskörébe tartozó valamely megtett intézkedésről, elvégzett vizsgálatról, vagy valamely szerv tevékenységéről szóló jelentés.
Különösen:
a) önkormányzati hatáskör gyakorlását érintő ügyben,
b) a képviselő-testületi határozat(ok) végrehajtásáról,
c) a bejelentések kivizsgálásának eredményéről,
d) a képviselő-testület és szervei működésérét érintő ügyről,
e) az önkormányzati feladatot ellátó szervezet tevékenységéről,
f) amit jogszabályok a képviselő-testület előtti beszámolás körébe utalnak.
(3) A tájékoztató olyan szóban, illetve írásban közölt információ, adat, tény, megállapítás képviselő-testület elé terjesztése, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát elősegítik, illetve alátámasztják, továbbá amelyek valamely, a település életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.
(4) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjához előadóként előterjesztést nyújthatnak be:
a) a polgármester
b) az alpolgármester
c) a képviselő,
d) a képviselő-testület bizottságának elnöke,
e) a jegyző,
f) az önkormányzat költségvetési szervének vezetője
g) az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaság vezetője.
(5) Beszámoló vagy tájékoztató benyújtására a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően jogosult azon egyéb rendészeti, közigazgatási vagy más szerv vezetője is, aki jogszabály alapján beszámolót vagy tájékoztatást ad a települési önkormányzat képviselő-testületének.
(6) Az előterjesztést, a beszámolót vagy a tájékoztatót (a továbbiakban együtt: előterjesztés) a képviselő-testület ülésének időpontját megelőzően legalább 6 nappal a jegyzőnek kell benyújtani.
(7) Az előterjesztés törvényességi véleményezéséről a jegyző gondoskodik. Ennek megtörténtét, amennyiben az előterjesztést jogszerűnek találja, az előterjesztés eredeti példányát szignózással igazolja, kivéve, ha az előterjesztést a jegyző nyújtotta be.
(8) Amennyiben a jegyző az előterjesztést jogszabálysértőnek ítéli, úgy az a képviselő-testület ülésén előterjeszthető, de a napirend megszavazása előtt a jegyzőnek szót kell adni, hogy a kérdéses előterjesztés törvényességi aggályairól tájékoztathassa a képviselő-testületet.

20. §

Sürgősségi indítvány

(1) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést tenni csak a polgármester és a jegyző jogosult. Az egyéb előterjesztésre jogosultak a sürgősséggel való előterjesztés szükségességét a polgármesternek vagy a jegyzőnek kötelesek jelezni, indokolással együtt legkésőbb az ülést megelőző munkanapon.
(2) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést a polgármester vagy a jegyző akkor tehet, illetőleg azt bármelyiküknél akkor lehet kezdeményezni, ha az jogszabályban előírt vagy képviselő-testület által megállapított határidő mulasztás, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be. A sürgősségre vonatkozó indítványt legkésőbb az ülés napirendjének megszavazásáig lehet előterjeszteni, melyet az előterjesztéskor meg is kell indokolni.
(3) Sürgősségi indítvánnyal rendelet-tervezet kizárólag akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget törvény írja elő, és a törvényi határidő másként nem tartható.
(4) A bekezdésben foglaltaktól eltérően a rendelet-tervezet sürgősséggel történő tárgyalására kizárólag a jegyző tehet javaslatot.
(5) Nem lehet sürgősségi indítvánnyal előterjeszteni a következőket:
a) kitüntetések és elismerő címek, továbbá díszpolgári cím adományozása,
b) költségvetés, és a végrehajtásáról szóló beszámolók elfogadása,
c) szervezeti és működési szabályzat elfogadása és módosítása,
d) új helyi adó bevezetése,
e) gazdasági program megállapítása,
f) közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása,
g) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz való csatlakozás,
h) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről,
i) intézmény alapítása,
j) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
k) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés,
l) a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés,
m) beszámoló.
(6) A sürgősséggel történő tárgyalásról a képviselő-testület egyszerű többséggel, a meghívóban közölt napirendi pontok elfogadásával egyidejűleg dönt. A napirendet ilyen esetben a sürgősségi indítvánnyal kiegészítve kell feltenni szavazásra.
(7) Amennyiben az előző bekezdésben foglalt eljárást követően a képviselő-testület a sürgősségi indítvánnyal kiegészített napirendi javaslatot elutasítja, külön szavaztatni kell a sürgősség kérdéséről. Annak elfogadása esetén a sürgősségi indítvánnyal kiegészített napirendi javaslatot ismételten szavazásra kell bocsátani.
(8) A sürgősségi indítvány elutasítása esetén a meghívó szerinti napirendi javaslatot kell feltenni szavazásra. Ez esetben a sürgősségi indítvány megtárgyalására az ülésen nem kerülhet sor, ugyanakkor azt fel kell venni a soron következő rendes ülés napirendjére.

21. §

Az előterjesztések jellege

(1) Az előterjesztés jellegét tekintve
a) szóbeli
b) írásbeli
lehet.
(2) A munkatervben jelölt napirendi előterjesztést írásban kell benyújtani.
(3) A képviselő-testület meghívóban közölt napirendi pontjainak (önálló napirendi pontok, egyebekben tárgyalt napirendi alpontok) előterjesztésére is - a (4)-(5) bekezdések kivételével - kizárólag írásban kerülhet sor.
(4) A rendkívüli ülés telefonos összehívása esetén – a rendelet-tervezet és a beszámoló kivételével – szóban is lehet előterjesztést tenni, feltéve, hogy az ülés az értesítés napjára került összehívásra.
(5) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztés – a rendelet-tervezet sürgősséggel való tárgyalása kivételével - szóban is tehető.
(6) Az előterjesztés határozat-tervezet részét szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell a képviselők rendelkezésére bocsátani. Ha felvételre kerül a szóbeli előterjesztés, akkor a jegyzőnek intézkednie kell, hogy az előterjesztővel megszerkessze és a képviselő-testület tagjaihoz eljuttassa a tárgyalás időpontjáig a határozat-tervezetet. Amennyiben a sürgősségi indítvánnyal előterjesztő a polgármester volt, úgy legkésőbb a határozat- tervezet szavazásra történő feltétele előtt szót kell adni a jegyzőnek a szóbeli előterjesztés jogszerűségi szempontú véleményezése céljából. A jegyző ezen véleményének lényegét a jegyzőkönyvben úgy kell rögzíteni, hogy abból egyértelműen következtetni lehessen a határozat- tervezet jogszerű vagy jogszerűtlen voltára.

22. §

Az írásbeli előterjesztések tartalmi követelményei

(1) Az írásbeli előterjesztésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a képviselő-testület döntéséhez szükséges többség feltüntetése,
b) a képviselő-testületi ülés napja,
c) a napirendi pont megjelölése,
d) az előterjesztés tárgya,
e) az előadó neve, beosztása,
f) amennyiben az előterjesztést nem az előadó készítette, az előterjesztés készítőjének neve, beosztása,
g) szöveges indokolás, mely kitér legalább a következőkre: a tárgyalás indoka, az előterjesztés előzményei, az előterjesztést megalapozó jogszabályi rendelkezések megjelölése. A szöveges indokolás kötelező melléklete a határozati javaslat,
h) sürgősségi indítvány esetén az erre történő utalás.
(2) A rendelet-tervezet szöveges indokolása általános és részletes indokolásra oszlik. Az általános indokolásban az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakat kell megfelelően feltüntetni, míg a részletes indokolás az egyes §-okhoz, vagy több, egymással szorosan összefüggő §-hoz készül, és az adott rendelkezés szöveges megalapozását tartalmazza.
(3) Rendelet módosítás esetén a (2) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni és egységes indokolást lehet készíteni, az általános indokolásra irányadó szabályok szerint.

Az ülés vezetése

23. §

Az ülés szakaszai

(1) A képviselő-testület ülésének vezetésére kizárólagosan a 16. § (1) bekezdésében meghatározott személyek jogosultak (a továbbiakban: az ülés vezetésére jogosult), az ott rögzített szabályok szerint.
(2) A képviselő-testület rendes ülése az alábbi szakaszokra tagolódik:
a) napirend előtti szakasz
b) önálló napirendi pontok megtárgyalása
c) egyebek napirendi pontba tartozó napirendi alpontok megtárgyalása
d) bejelentések szakasza

24. §

A napirend előtti szakasz, a napirend elfogadása, módosítása

(1) Az ülés vezetésére jogosult az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja.
(2) Az ülés napirendjére az ülés vezetésére jogosult tesz javaslatot, az írásban kiadott napirendi javaslatban feltüntetetteken túlmenő napirendi pontok vagy az egyebek napirendi pontban újabb alpont felvételére kizárólag az ülés vezetésére jogosult és csak ekkor tehet javaslatot. Az ülés vezetésére jogosult ezzel egyidejűleg, a képviselők, a jegyző, valamint az előterjesztési joggal rendelkezők - utóbbiak csak az általuk előterjesztett napirendi pont vonatkozásában- a napirendi javaslat elhangzása után kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, azt az előterjesztést, melynek esetében előadóként szerepelnek, visszavonhatják, illetve a javasolt napirendi sorrend megváltoztatását indítványozhatják.
(3) A már elfogadott napirendi pont levételéről, a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásról az ülés során bármikor bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

25. §

Az önálló napirendi pontok megtárgyalása

(1) Önálló napirendi pontnak minősül:
a) a Munkatervben feltüntetett napirendi pont,
b) az a) pontban foglaltakon túlmenően is: a rendeletalkotás,
c) az a) pontban foglaltakon túlmenően is: a beszámoló.
(2) Az önálló napirendi pontok tárgyalásakor az ülés vezetésére jogosult a vita megnyitása előtt – amennyiben nem ő volt az előadó – az előadónak ad szót, szóbeli kiegészítésének megtételére.
(3) Ezt követően az ülés vezetésére jogosult minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során minden képviselő legfeljebb három perc időtartamban hozzászólhat a napirendi pont tárgyához. A szót az ülés vezetésére jogosult adja meg.
(4) A hozzászólásra jogosultak ugyanazon önálló napirendi pont keretében legfeljebb két alkalommal jelentkezhetnek hozzászólásra, ennek keretében tehetik meg módosító vagy kiegészítő indítványukat.
(5) Amennyiben több képviselő nem jelentkezik hozzászólásra, az ülés vezetésére jogosult a képviselőknek és a tanácskozási joggal jelenlévőknek megadja a szót az előadónak szóló kérdések feltevésére legfeljebb két perc időtartamban.
(6) A kérdés feltevésére jogosultak ugyanazon önálló napirendi pont keretében legfeljebb két alkalommal tehetnek fel kérdést.
(7) Az előadó legfeljebb két perc időtartamban adhat választ.
(8) Amennyiben több képviselő vagy tanácskozási joggal rendelkező nem kíván kérdést feltenni, az ülés vezetésére jogosult a vitát lezárja.
(9) A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja is javaslatot tehet, amely felett a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(10) Ügyrendi javaslat - legfeljebb egy perc időtartamban - az ülés során bármikor tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő - döntést igénylő - eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében az ülés vezetésére jogosult soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül, egyszerű többséggel, azonnal megszavaztatja.
(11) A vita lezárását követően az ülés vezetésére jogosult döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat.
(12) Az ülés vezetésére jogosult az előterjesztésben feltüntetett határozat-tervezetet és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokat az elhangzás sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot, szükség szerint az előterjesztésben szereplő határozat-tervezetet a módosításokkal és kiegészítésekkel összevontan szavaztatja meg. Összevont szavazásra csak akkor kerülhet sor, amennyiben a megtett módosító indítványokkal vagy kiegészítésekkel ellentétes tartalmú módosító javaslat vagy kiegészítés egyetlen jelenlévő képviselő részéről sem hangzott el. Ez esetben az ülés vezetésére jogosult köteles felhívni a képviselők figyelmét arra, hogy az eredeti előterjesztést az elhangzott módosításokkal és kiegészítésekkel összevontan bocsátja szavazásra.
(13) A napirendi pont tárgyában való szavazás előtt az ülés vezetésére jogosult – amennyiben a jegyző azt kérelmezi – szót ad a jegyzőnek az ülés vezetésére jogosult által szavazásra feltenni szándékozott határozat-tervezet törvényességéről való vélemény-nyilvánításra.
(14) Szavazást követően az ülés vezetésére jogosult megállapítja a szavazás eredményét, majd kihirdeti a határozatot.

26. §

Az egyebek napirendi pontba tartozó napirendi alpontok megtárgyalása

(1) Az egyebek napirendi pont keretében kerül megtárgyalásra minden olyan előterjesztés, mely nem sorolható az önálló napirendi pontok körébe.
(2) Az egyebek napirendi pont keretében napirendi alpontok formájában kerülnek megtárgyalásra és elfogadásra az (1) bekezdés szerinti előterjesztések.
(3) Az egyebek napirendi pont napirendi alpontjainak megtárgyalására és az azokról történő szavazásra az önálló napirendi pontok tekintetében irányadó rendelkezések megfelelően alkalmazandóak.

27. §

Bejelentések szakasza

(1) Bejelentésnek minősül minden olyan szóbeli közlés, mely nem igényli a képviselő-testület állásfoglalását, különösen a helyi közügyekkel összefüggő:
- tudakozódó jellegű kérdés,
- indítvány,
- információnyújtás.
(2) Bejelentést tehet:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) jegyző (aljegyző),
d) képviselők.
(3) Bejelentés címzettje lehet a hatásköri szabályok figyelembe vételével:
a) a képviselő-testület,
b) a polgármester,
c) alpolgármester,
d) bizottság elnöke,
e) a jegyző (aljegyző).
(4) Amennyiben a bejelentés tartalma valamely indítvány vagy kérdés annak címzettje a polgármester, az alpolgármester, bizottság elnöke vagy a jegyző (aljegyző) lehet.
(5) A (4) bekezdés szerinti címzett köteles a képviselő-testület ülésén vagy azt követően 15 napon belül írásban választ adni, illetőleg intézkedéséről tájékoztatást adni a bejelentő részére.

A tanácskozás rendjének fenntartása

28. § (1) Az ülés vezetésére jogosult feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében:

a) a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekszik a vita gyors és érdemi eldöntésére,

b) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától,

c) figyelmezteti a hozzászólót, kérdezőt, válaszadót a hozzászólásra, kérdésre, válaszadásra biztosított időkeret túllépésére, ismételt figyelmeztetés után a szót megvonja,

d) rendreutasíthatja azt a résztvevőt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít:

különösen aki a képviselő-testület ülésén olyan kifejezést használ, olyan mozdulatot tesz ami alkalmas arra, hogy az önkormányzat tekintélyét csorbítsa, vagy az ülésen olyan állapotban jelenik meg, ami a képviselő-testület munkájában való érdemi részvételre alkalmatlanná teszi,
e) ismétlődő rendzavarás esetén figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendzavarót,
f) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veszi igénybe.
(2) A nyilvános ülésen a hallgatóság csak a kijelölt helyeken foglalhat helyet, és az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles.
(3) Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az ülés vezetésére jogosult a rendzavarót, illetve ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

Tárgyalási szünet, szünet a határozatképesség helyreállítása érdekében

29. § (1) Az ülés vezetésére jogosult bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el, amelynek az időtartamát is megállapítja.

(2) Tárgyalási szünetet rendel el az ülés vezetésére jogosult - egy önálló napirendi pont, az egyebek napirendi pont keretében egy napirendi alpont tárgyalása során legfeljebb egy alkalommal és maximum öt percben -, ha

a) legalább a jelenlévő képviselők több mint fele azt kéri,

b) a jegyző azt szükségesnek tartja a törvényességi kérdések tisztázása céljából.

(3) Amennyiben a képviselő-testület az ülés folyamán határozatképtelenné válik, az ülés vezetésére jogosult szünetet rendel el, és intézkedik a határozatképesség helyreállítása érdekében. Ha legfeljebb fél órán belül a határozatképességet nem sikerül helyreállítani, akkor az ülést bezárja. A bezárás tényét a jegyző a konkrét időpontok feltüntetése mellett rögzíti a jegyzőkönyvben. Az ülés bezárása esetén a képviselő-testületet az ülés vezetésére jogosult 5 napon belül köteles újból összehívni, melynek napirendjét csak a megtárgyalásra nem került napirendi pontok alkothatják.

A döntéshozatal

30. §

Általános szabályok

(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott települési képviselőknek több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).
(2) A képviselő döntéshozatalból való kizárására a Mötv. 49. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(2a) Amennyiben a képviselő – ideértve a polgármestert és az alpolgármestert is – a személyes érintettségének bejelentését elmulasztja, úgy kell tekinteni, mintha a képviselő-testület a képviselő kizárása mellett döntött volna (azaz a szavazásban nem vehet részt).
(2b) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, személyesen érintett a képviselő, a polgármester, az alpolgármester, ha saját vagy közeli hozzátartozója jogát vagy jogos érdekét a tárgyalt ügy közvetlenül érinti, továbbá az, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.
(3) A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
(4) Minősített többség - azaz megválasztott képviselők több mint felének az igen szavazata - szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározott ügyeken kívül
a) fegyelmi ügyben,
b) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához,
c) 20.000.000,- Ft összeg feletti hitelfelvételhez,
d) gazdasági program elfogadásához,
e) törvényben előírt esetekben,
f) e rendeletben meghatározott esetekben.

31. §

A szavazás módjai

(1) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerinti is lehet.
(2) Ha a képviselő-testület kinevezési, megbízási, választási jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint ha a határozat-tervezet több változatot tartalmaz, azok mindegyikéről szavazni kell. Azt a jelöltet, illetve változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy eléri a szükséges többséget.
(3) Ha az előző bekezdésben foglaltak alapján egyik jelölt vagy változat sem kapja meg a szükséges többségi igen szavazatot, akkor külön határozatban meg kell állapítani az eljárás eredménytelenségét, illetve a határozat-tervezetek elutasítását.
(4) Érvényes szavazás után egy ülésen belül abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel a szavazást követően, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. A körülmény újszerűségének és lényegességének megítélése tekintetében a képviselő-testület minősített többséggel határoz.
(5) Az ülés vezetésére jogosult köteles ismételt szavazást elrendelni akkor, ha a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatban bármely képviselő, vagy a jegyző részéről bármilyen aggály felmerül. Ilyen esetben ismételt szavazás egy alkalommal rendelhető el.

32. §

Nyílt szavazás

(1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(3) Nem lehet névszerinti szavazást tartani ügyrendi kérdésben.
(4) A név szerinti szavazás esetén a jegyzőnek a képviselők névsorát betűrendben kell felolvasni. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A polgármester szavazatát utolsóként adja le. A névsort a személyek szavazatának feltüntetésével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

33. §

Titkos szavazás

(1) Titkos szavazást tarthat a képviselő-testület a Mötv. 46. §-ának (2) bekezdésben meghatározott ügyekben.
(2) Titkos szavazást tart a képviselő-testület az alpolgármester megválasztásakor.
(3) Titkos szavazást a polgármester, vagy a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede kezdeményezhet, melyről a képviselő-testület vita nélkül, esetenként, egyszerű többséggel dönt.
(4) A titkos szavazás urnával történő szavazással, szavazófülke – vagy erre kijelölt helyiség használatával - és szavazólap alkalmazásával történik. A szavazólapnak mindig egyértelmű megfogalmazásban kell tartalmaznia a szavazásra bocsátott javaslatot. A szavazólapon az alábbi szabályokat is fel kell tüntetni:
1. Szavazni az „igen” vagy „nem” alatt található körbe tollal rajzolt két egymást metsző vonallal (X) lehet.
2. Érvénytelen a szavazólap, ha:
- a szavazás nem a 1. pontban rögzített módon történik,
- a szavazólapon nem található szavazat,
- a szavazólapon az „igen” és a „nem” alatt található körben is X, vagy bármely jelölés található.
(5) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, melynek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
- a szavazás helyét, idejét;
- a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét;
- a szavazásra bocsátott javaslatot (szavazólappal megegyezően);
- a szavazás során felmerült lényeges körülményeket;
- a szavazás eredményét;
- a szavazatszámláló bizottság tagjainak aláírását.
(6) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület saját tagjai közül minősített többséggel 3 tagú - egy elnök és kettő tag - szavazatszámláló bizottságot választ.

A zárt ülésre vonatkozó különös szabályok

34. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. §-ának (2) bekezdése a)-b) pontjaiban meghatározott esetekben.

(2) A zárt ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az érintett nyilvános tárgyalásba történő beleegyező nyilatkozata beszerzéséig.

(3) A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat beszerzéséről a napirendi pont előadója gondoskodik.

(4) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a Mötv. 46. §-ának (2) bekezdése c) pontjában meghatározott esetekben. A zárt ülés elrendelésére javaslatot tehet a polgármester, a képviselő-testület tagja, a képviselő-testület bizottsága, illetve az üzleti érdek sérelmének veszélye esetén a napirendi pontban érintett személy vagy szervezet képviselője az ülést megelőzően legalább 5 nappal írásban a polgármesternél vagy szóban a nyilvános ülésen. A zárt ülés tartására vonatkozó javaslatot a javaslat előterjesztőjének indokolni kell.

(5) A képviselő-testület a zárt ülés elrendeléséről az üzleti érdek sérelmének veszélye esetén mérlegelési jogkörében dönt, a mérlegelésnél különösen a következő szempontokat kell figyelembe venni:

- a nyilvános tárgyalás az önkormányzat illetve az érintett személy vagy szervezet számára hátrányos pozíciót teremtene a gazdasági életben,
- a nyilvános ülés az üzleti titok (a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerint) sérelmével járna.
(5) A zárt ülésen csak az Mötv. 12. §-ának (5) bekezdésében felsorolt személyek vehetnek részt.
(6) A zárt ülésen csak a Mötv. 46. §-ának (3) bekezdésében felsorolt személyek vehetnek részt.
IV. cím CÍM

A Képviselő-testület döntései

A döntések formája

35. § (1) A képviselő-testület döntései:

a) határozat vagy

b) rendelet.

(2) A határozat lehet:

a) alakszerű, vagy

b) egyszerű.

(3) Alakszerű határozattal dönt a képviselő-testület a napirendi pont (önálló) és a napirendi alpont (az egyebek keretében) érdemében, ha az rendeletalkotást nem igényel, miden más nem érdemi, alakszerű határozathozatalt nem igénylő kérdésben egyszerű határozattal dönt.

(4) Az alakszerű határozat tartalmi követelményei:

a) Megjelölés: Pálfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám (évenként 1-től kezdődő, folyamatos)/a döntés évszáma. (határozat meghozatalának hónapja római számmal. határozat meghozatalának napja arab számmal.) önkormányzati határozata.

b) Cím: a határozat tárgyának lényege összefoglalva.

c) A döntés tárgya (szükség szerint pontokba szedve).

d) Határidő.

e) Felelős.

(5) Az egyszerű határozat csupán a döntést rögzíti.

A rendeletalkotás

36. § (1) A képviselő-testület rendeletet alkot a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására.

(2) A rendelet alkotását kezdeményezhetik az előterjesztés benyújtására jogosultak, továbbá a helyi társadalmi szervezet vezetőtestülete, valamint a választópolgárok erre irányuló népi kezdeményezéssel, helyi népszavazással.

(3) A rendelet-tervezet előkészítéséről abban az esetben is, ha a napirendi pont előadójaként más van megjelölve, a jegyző – szükség esetén a Nagydorogi Közös Önkormányzati Hivatal vagy a rendelet-tervezet tárgya szerint illetékes önkormányzati költségvetési szerv illetve helyi önszerveződő közösség vezetőjének bevonásával - gondoskodik.

(4) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti.

(5) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. (Mötv. 16. §-ának (3) bekezdése)

(6) A jegyző a rendelet kihirdetéséről annak elfogadását követő 5 munkanapon belül köteles gondoskodni. A jegyző a rendeletet a Nagydorogi Közös Önkormányzati Hivatal épületében lévő hirdetőtáblán, az Önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel hirdeti ki. A rendelet eredeti példányait a jegyzőnek kihirdetési záradékkal kell ellátni.

(7) A rendelet legalább négy eredeti példányban készül (jegyzőkönyv mellékleteként 2 db, nyilvántartás mellékleteként 1 db, hirdetőtáblára kifüggesztés céljából 1 db).

(8) A rendeletekről a jegyző az alábbi nyilvántartásokat vezeti:

a) hatályos rendeletek nyilvántartása, mely évenként elkülönítve tartalmazza az önkormányzat adott időpontban hatályos rendeleteinek megjelölését, és mellékleteként a rendeletek egy eredeti példányát.

b) önkormányzati rendeletek nyilvántartása, mely 1990. évtől évenként elkülönítve tartalmazza valamennyi megalkotott önkormányzati rendeletet, az alábbi adattartalommal:

- rendelet megjelölése (ha egységes szerkezetű, az erre történő utalással),
- hatálybalépés időpontja,
- módosítások (a módosító rendelet megjelölése cím nélkül),
- hatályon kívül helyezés (a hatályon kívül helyező rendelet megjelölése cím nélkül, a hatályvesztés időpontja),
- megjegyzések.
(10) A (9) bekezdés szerinti nyilvántartásokat és a hatályos rendeletek nyilvántartásának mellékleteit minden olyan képviselő-testületi ülést követően, melyen rendeletalkotásra került sor, át kell tekinteni és aktualizálni kell, legkésőbb az ülést követő 5 munkanapon belül. Amennyiben rendeletet módosítására került sor, úgy az egységes rendeletbe foglalást ugyanezen határidőn belül el kell végezni.
(11) Az önkormányzati rendeletek hatályos és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az önkormányzat honlapján közzé kell tenni, és biztosítani kell, hogy ahhoz a Nagydorogi Közös Önkormányzati Hivatalban bárki hozzáférhessen, azt bárki megtekinthesse.
V. cím CÍM

A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

37. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a Mötv-ben meghatározottakat tartalmazza.

(2) A jegyzőkönyvhöz a következő sorrendben mellékelni kell az ülés meghívóját, a jelenléti ívet, a megalkotott, a polgármester és a jegyző sajátkezű aláírásával ellátott rendeleteket, valamint az előterjesztések egy-egy példányát.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolni kell továbbá mindazon dokumentumokat, amelyek az ülésen meghozott döntések megalapozását szolgálták és mellékletként való csatolásukat az adott napirendi pont előterjesztője, a polgármester vagy a jegyző szükségesnek tartja, valamint a bejelentések írásbeli alapdokumentumait (amennyiben azokat írásban is megtették).

(4) A képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvekbe történő betekintés tekintetében a Mötv. 52. §-ának (3) bekezdésében foglaltak irányadóak. A betekintésre ügyfélfogadási időben a jegyzőnél van lehetőség.

(5) A jegyzőkönyvet az ülésen közreműködő jegyzőkönyvvezető írásbeli jegyzete, vagy rögzített hangfelvétel alapján kell elkészíteni. A hangfelvételt az ülést követő 3 hónapig kell megőrizni. Nem törölhető az a hangfelvétel, amelynek megőrzését - határidő megjelölésével - a képviselő-testület vagy annak bármely tagja, a polgármester vagy a jegyző szükségesnek tartja. A hangfelvétel készítéséről, a hangfelvétel tárolásáról a jegyző köteles gondoskodni.

(6) Az írásos jegyzőkönyv kettő eredeti példányban készül. Egy példányát a mellékletekkel együtt a jegyző kezeli, egy példányt az ülést követő 15 napon belül az illetékes kormányhivatalhoz kell felterjeszteni.

VI. cím CÍM

Lakossági fórum

38. § (1) Lakossági fórum minden olyan, közmeghallgatásnak nem minősülő, de helyi közügyben összehívott gyűlés, amely a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálja.

(2) A képviselő-testület munkatervében vagy határozataiban egyedileg dönt lakossági fórum tartásáról, egyidejűleg meghatározza annak helyét, időpontját is.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően lakossági fórum szervezésére – meghatározott témára vagy területre vonatkozóan – a polgármester, a képviselő-testület bizottsága és képviselők is jogosultak. E lakossági fórumok állásfoglalásairól a fórum szervezője a képviselő-testületet köteles tájékoztatni.

(4) A lakossági fórumról feljegyzés készül, amelynek elkészítéséről a fórum szervezője köteles gondoskodni – szükség esetén a Nagydorogi Közös Önkormányzati Hivatal bevonásával.

IV. Fejezet

A képviselők jogállása

A képviselők jogai

39. § (1) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(2) A képviselő külön önkormányzati rendelet alapján jogosult tiszteletdíjra.

(3) A képviselő jogosult megbízatása idejére képviselői munkájához igénybe venni a Nagydorogi Közös Önkormányzati Hivatal erre kijelölt helyiségét, és annak infrastruktúráját.

(4) A képviselő jogosult az önkormányzati ügyeket tartalmazó iratokba betekinteni, azokról jegyzetet, feljegyzést készíteni a Nagydorogi Közös Önkormányzati Hivatalban, a személyes adatok és az üzleti titok védelmére, az iratvédelemre és iratkezelésre vonatkozó szabályok betartásával.

(5) A képviselőket a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, aljegyző a Nagydorogi Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői, az önkormányzati gazdasági társaságok és intézmények vezetői, ügyintézői munkaidőben kötelesek fogadni, és részükre a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést megadni.

(6) A képviselő - a lakossági kérelmek, panaszok, bejelentések megismerése érdekében - fogadóórát tarthat a Nagydorogi Közös Önkormányzati Hivatal jegyző által kijelölt helyiségében.

A képviselők kötelezettségei

40. § (1) A képviselő köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára, továbbá köteles a választópolgárokkal közvetlen és rendszeres kapcsolatot tartani.

(2) A képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület, valamint annak a bizottság(ok)nak a munkájában, amelynek tagja.

(3) A képviselő köteles a képviselő-testület ülésein részt venni. Az ülést megelőzően köteles írásban vagy szóban jelezni a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén való részvételben, illetve egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van. Igazoltan van távol a képviselő-testület üléséről az a képviselő, aki e kötelezettségének eleget tett.

(4) Felkérés vagy a képviselő-testület döntése alapján a képviselő köteles részt venni a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, különböző vizsgálatokban, ellenőrzésekben.

(5) A képviselő köteles a megbízatása során tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrizni.

(6) A települési képviselőt mind a képviselő-testület, mind annak bizottsága konkrét feladat elvégzésével bízhatja meg, a képviselő köteles az elvégzett munkáról a következő ülésen beszámolni.

(7) A képviselő-testület által gazdasági társaság vezető testületébe delegált képviselők végzett tevékenységükről évente kötelesek beszámolni a képviselő-testületnek.

41. § A képviselők jogaira és kötelezettségeire egyebekben a vonatkozó jogszabályokban szabályozottak irányadóak.

V. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

A bizottságok létrehozása

42. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságo(ka)t választ és eseti bizottságokat választhat.

(2) A bizottság elnökét, tagjait (köztük az alelnököt) a képviselő-testület választja meg, menti fel.

(3) Az elnök a folyamatban lévő ügyekről történő tájékoztatással egyidejűleg, az alelnök és a tag pedig egyoldalú nyilatkozatával tisztségéről lemondhat. A lemondott elnök, alelnök vagy tag helyett legkésőbb a lemondást követő rendes képviselő-testületi ülésen újat kell választani.

(4) A bizottság ügyrendjét – a 46. §-ban foglalt szabályok keretei között - saját maga állapítja meg. Az ügyrendet a bizottság megalakulását követő 30. napon belül a jegyzőnek meg kell küldeni. A bizottság ügyrendjét a bizottságnak folyamatosan felül kell vizsgálnia, figyelemmel e rendelet és más jogszabályok változásaira.

Állandó bizottság

43. § (1) A Képviselő-testület egy állandó bizottságot hoz létre: amely a Szociális Bizottság.5

(2) Hatályon kívül.6

(3) A Szociális Bizottság létszáma 5 fő: elnök és 4 tag, egyikük az alelnök.

(4) Az állandó bizottságok tagjainak névsorát az 1. számú függelék tartalmazza.

44. §7 Hatályon kívül.

45. §

A Szociális Bizottság feladat- és hatásköre

(1) A Bizottság általános feladat- és hatásköre:
a) Dönt
- saját ügyrendjének meghatározásáról,
- a képviselő-testület által hatáskörébe utalt ügyekben.
b) Előkészíti a képviselő-testület által feladatkörébe utalt előterjesztéseket.
c) Véleményezi a szociális ellátások biztosításával kapcsolatos önkormányzati feladatot érintő pályázati kiírásokat, az ezekkel kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztéseket.
d) Ellenőrzi
- a képviselő-testületi döntések végrehajtását,
- a feladatkörét érintő rendeletek hatályosulását, javaslatot tesz azok módosítására,
- a Nagydorogi Közös Önkormányzati Hivatalnak a Bizottság döntései előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját.
e) A Bizottság általános feladat- és hatáskörére egyebekben a Mötv. 59. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
(2) 8 A Bizottság különös feladat- és hatásköre:
a) Elvégzi a polgármesteri, alpolgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvántartását, vizsgálatát.
b) Gyakorolja a polgármester felett az egyéb munkáltatói jogokat.
c) Kivizsgálja a képviselői összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezéseket, valamint átveszi az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatokat.
d) Kivizsgálja a képviselők, bizottságok nem képviselő tagjai elleni méltatlansági kezdeményezéseket.

46. §

Ideiglenes bizottság

(1) A képviselő-testület egy-egy meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(2) Az ideiglenes bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület az eseti bizottság felállításakor határozza meg.

A bizottságok működése

47. § (1) A bizottság elnökét akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti. Az elnököt helyettesítő alelnök jogai és kötelezettségei a helyettesítés idejére az elnökével azonosak.

(2) A bizottság ülésének összehívásáról az ülés vezetője (az elnök vagy az alelnök) gondoskodik. A bizottság ülésének vezetője:

- összehívja és vezeti a bizottság ülését,
- kiadmányozza a bizottság döntéseit,
- ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását,
- képviseli a bizottságot.
(3) A bizottságot a polgármester, valamint a bizottság bármely tagjának indítványára össze kell hívni. Az ülés vezetője köteles a bizottságot olyan időpontra összehívni, hogy a képviselő-testület rendes ülése előtt a napirendként javasolt előterjesztések megtárgyalása megtörténjen. A bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására előterjesztést nyújthat be: az, aki a képviselő-testület ülésein előterjesztő lehet, valamint a bizottság nem képviselő tagjai.
(4) Az ülés vezetője a meghívót és az írásos napirendi anyagokat az ülés előtt legalább 3 nappal megküldi a bizottság tagjainak, valamint az egyéb meghívottaknak. Nem kell megküldeni a képviselő-testületi meghívóval a bizottsági ülés résztvevői részére már megküldött anyagokat.
(5) A bizottság üléséről - a napirend közlésével - minden képviselőt értesíteni kell a Nagydorogi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján elhelyezett meghívóval.
(6) A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a jegyzőt, aljegyzőt, a polgármestert, az alpolgármestert, Nagydorogi Közös Önkormányzati Hivatal tárgyalt ügyben érintett ügyintézőjét. Az ülés vezetője a bizottság ülésére más érdekeltet is meghívhat.
(7) A bizottság ülésén a bizottság ülésének vezetője engedélyezi a felszólalásokat, gondoskodik az üléseken a rend fenntartásáról, lebonyolítja a szavazást, megállapítja a bizottság határozatát.
(8) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (Mötv. 23. §-ának (3) bekezdése)
(9) A bizottság döntése határozat, melynek megjelölése a következő:
Pálfa Község Önkormányzata Képviselő-testülete Szociális Bizottságának sorszám (évenként 1-től kezdődő, folyamatos)/a döntés évszáma. (határozat meghozatalának hónapja római számmal. határozat meghozatalának napja arab számmal.) SZB határozata.9
(10) A döntés után a bizottság kisebbségben maradó tagjai bejelenthetik, hogy kisebbségi véleményt terjesztenek elő. Az ilyen kisebbségi véleményt a Képviselő-testület ülésén, a bizottság többségi véleményének ismertetése után a kisebbségi álláspontot képviselő bizottsági tagok által maguk közül választott előadó ismerteti.
(11) A bizottság működésére egyebekben az e rendeletben a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, a rendeletalkotásra irányadó rendelkezések kivételével.
(12) A bizottság üléséről a tanácskozás lényegét és a bizottság határozatát tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni. Ezen túlmenően a jegyzőkönyv tartalmazza
- a bizottsági ülés helyét, idejét,
- a megjelent és távollevő bizottsági tagok és jelenlévő meghívottak nevét,
- a tárgyalt napirendi pontokat,
- a szavazás számszerű eredményét.
(13) A jegyzőkönyvhöz a következő sorrendben csatolni kell a meghívót, a jelenléti ívet és a tárgyalt előterjesztéseket. Csatolni kell továbbá mindazt, amit az előterjesztő, a bizottság elnöke, tagja vagy a jegyző szükségesnek tart.
(14) A bizottság jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(15) A jegyzőkönyv példányszámára és kezelésére a 37. §-ban rögzítetteket kell alkalmazni.
(16) A bizottság ügyviteli feladatainak ellátásáról a jegyző a Nagydorogi Közös Önkormányzati Hivatal bevonásával gondoskodik. A bizottság iratait az ügyiratkezelésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.
VI. Fejezet

A tisztségviselők

A tisztségviselők köre

48. § Az önkormányzat tisztségviselői:

- a polgármester,
- az alpolgármester
- a jegyző.

A polgármester

49. § (1) A polgármester tisztségét foglalkoztatási jogviszonyban látja el.

(2) A polgármester a Nagydorogi Közös Önkormányzati Hivatal ügyfélfogadási idejében tart ügyfélfogadást.

(3) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő, máshol nem szabályozott feladatai különösen:

- dönt a képviselő-testület által átruházott hatáskörben,
- beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról,
- ellenőrzi a képviselő-testület határozatainak végrehajtását, beszámol arról,
(4) A polgármesternek a polgármesteri tisztséggel kapcsolatos egyéb jogai és kötelezettségei tekintetében a Mötv. 63-73. §-ai, egyéb vonatkozó szabályai, más irányadó jogszabályok rendelkezései irányadóak.

Az alpolgármester

50. § (1) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával helyettesíti a polgármestert, illetve segíti munkáját.

(3) Az alpolgármesternek az alpolgármesteri tisztséggel kapcsolatos egyéb jogai és kötelezettségei tekintetében a Mötv. 74-79. §-ai, egyéb vonatkozó szabályai, más irányadó jogszabályok rendelkezései irányadóak.

51. § A jegyző

(1) A jegyző feladatait Pálfa Község, Bikács, Pálfa, Kajdacs és Sárszentlőrinc Községek illetékességi területére kiterjedően látja el.

(2) A jegyző a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló külön megállapodásban foglaltak szerint fogadja az ügyfeleket.

(3) A jegyző általános feladatait, hatásköreit a Mötv. 81-83. §-ai tartalmazzák. Emellett a jegyző jogállására alkalmazandóak a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezései.

52. § Az aljegyző

(1) Az aljegyző a jegyzőt helyettesíti, továbbá ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

(2) Az aljegyző a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló külön megállapodásban foglaltak szerint fogadja az ügyfeleket.

(3) Az aljegyző jogállására vonatkozó szabályokat a Mötv. 81-83. §-ai tartalmazzák. Emellett a jegyző jogállására alkalmazandóak a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezései.

VII. Fejezet

A képviselő-testület hivatala

53. § (1) A képviselő-testület Bikács, Nagydorog, Kajdacs valamint Sárszentlőrinc községek önkormányzatainak képviselő-testületeivel Nagydorogi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel közös önkormányzati hivatalt hoz létre a Mötv. 84. §-ának (1) bekezdésében foglalt feladatok ellátására. A közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodás jelen rendelet 5. számú függeléke.

(2) A közös önkormányzati hivatal belső szervezeti tagozódását a hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg, mely jelen rendelet 6. számú függelékét képezi.”

VIII. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai, gazdálkodása

A gazdasági program

54. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára fogadja el gazdasági programját. A gazdasági program tartalmazza különösen a Mötv. 116. §-ában foglaltakat. Az elfogadott gazdasági programot a képviselő-testület szükség esetén felülvizsgálja, valamint értékeli azt a program időtartamának lejártakor.

(2) A gazdásági program tervezetének összeállítását a polgármester a jegyzővel együttműködve végzi. A képviselő-testület elé terjesztésért a polgármester felelős.

(3) Hatályon kívül.10

A költségvetés és annak nyilvánossága

55. § (1) Az önkormányzat a képviselő-testület által jóváhagyott – a gazdasági programra alapozott - éves költségvetés alapján gazdálkodik.

(2) A képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg, melyben dönt arról, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl milyen önként vállalt feladatot lát el. A költségvetési rendeletet külön jogszabályok rendelkezésének megfelelő tartalommal és szerkezetben kell megalkotni.

(3) A képviselő-testület a költségvetési rendelet-tervezetét több fordulóban tárgyalja.

(4) A költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően külön jogszabályban meghatározott költségvetési koncepciót kell előterjeszteni, melynek elemei:

a) a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv,

b) az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés,

c) az elemzés és helyzetfelmérés során számításba veendők a bevételi források, azok bővítésének lehetőségei, a kiadási szükségletek, azok gazdaságos célszerű megoldásainak meghatározása,

d) a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.

(5) Az önkormányzat a költségvetési, a költségvetés teljesítési és szakmai tevékenységének bemutatására, értékelésére vonatkozó adatainak külön jogszabályban meghatározott körét évente az önkormányzat honlapján közzéteszi.

Az önkormányzat vagyona

56. § (1) Az önkormányzat feladatai ellátásának gazdasági alapja az önkormányzat saját vagyona.

(2) Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás és az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos előírásokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

57. §

Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának ellenőrzése

(1) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a Mötv-ben, valamint más jogszabályokban – különösen az államháztartásról szóló törvényben - meghatározott szabályok irányadók.
(2) Az önkormányzat és intézményei működésének belső ellenőrzéséről a képviselő-testület éves belső ellenőrzési tervében foglaltak szerint az erre a célra létrehozott társulás útján gondoskodik.
IX. Fejezet

Az önkormányzat kapcsolatai

Társulások

58. § Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében a 7. számú függelékében szerinti társulásokban vesz részt.

Nemzetközi kapcsolatok

59. § Az önkormányzat a jelen rendelet 8. számú függelékében felsorolt nemzetközi kapcsolatokban vesz rész.

Érdekképviselet

60. § Az önkormányzat a jelen rendelet 9. számú függelékében felsorolt érdekképviseleti szervek tagja.

61. § (1) Az önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat testületi működésének feltételeit. A végrehajtásról a Nagydorogi Közös Önkormányzati Hivatal gondoskodik.

(2) A testületi működés feltételeinek biztosításán, az ezzel kapcsolatos teendőkön értendő különösen:

a) a testületi működéshez igazodó helyiséghasználat biztosítása a (3) bekezdésben foglaltak szerint,

b) a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátása és az ezzel járó költségek viselése,

c) a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese, tagja kérésére segítségnyújtás az ülések előkészítésében, utólagos munkálatainak ellátásában, különös tekintettel a hatályos jogszabályok rendelkezéseiről történő tájékoztatás adására,

d) a gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása külön megállapodás alapján.

(3) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat feladatai ellátásához az alábbi ingatlan vagyontárgyakat adja a kisebbségi önkormányzat ingyenes használatába:

- 1 db irodahelyiség a Művelődési Ház épületében.
- a testületi ülések megtartásához alkalmanként, a polgármesterrel történt előzetes szóbeli egyeztetés alapján a Pálfa Község Önkormányzatának tanácsterme.
- nemzetiségi önkormányzati rendezvények és a közmeghallgatások megtartásához a programszervezővel történt előzetes szóbeli egyeztetés alapján a Művelődési Ház nagyterme.
X. Fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS11

62. § (1) A képviselő-testület helyi népszavazást köteles kiírni a törvényben meghatározott kérdésekben, továbbá

a) olyan kiemelt önkormányzati beruházások tárgyában, amelyek várható bekerülési költsége a beruházás felmerülésének szükségességekor meghaladja az önkormányzat tárgyévi költségvetésének ötszörösét,

b) az önkormányzat hatáskörébe tartozó, jogszabályban nem említett bármely ügyben, feltéve, hogy azt a választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezte.

(2) Hatályon kívül.12

(3) Hatályon kívül.13

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott %-os arányokat a helyi népesség-nyilvántartásnak a népszavazási kezdeményezés benyújtásának napján érvényes adatai alapján kell kiszámítani és a polgármester által aláírt okiratban rögzíteni.14

(5) A helyi népszavazással összefüggő eljárásra a választási eljárásról szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni.15

XI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

60. § (1) Ez a rendelet 2015. március 16. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Pálfa Község Önkormányzatának Pálfa Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2010.(II.11.) rendelete.

1. melléklet

a
a polgármester és a települési képviselők esküje/fogadalma
Én, (eskütevő neve) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; (a tisztség megnevezése) tisztségemből eredő feladataimat Pálfa Község fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom.
(Az eskütevő meggyőződése szerint)
Isten engem úgy segéljen!

2. melléklet

a
a Képviselő-testület által átruházott hatáskörök
jegyzéke
A polgármesterre átruházott hatáskörök
Szociális hatáskörök
- a közfoglalkoztatottak feletti munkáltatói jogok gyakorlása
- települési lakásfenntartási támogatás megállapítása
- a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet 10. §-a szerinti rendkívüli települési támogatás megállapítása
- temetési célú rendkívüli települési támogatás megállapítása
- házasságkötési támogatás megállapítása
- újszülött támogatás megállapítása
gazdálkodási hatáskörök
- A nettó 250.000,- Ft-ot meg nem haladó becsült értékű beszerzések, feltéve, hogy azok nem esnek a Kbt. 40. §-ában szabályozott egybeszámítási kötelezettség alá, a polgármester hatáskörébe tartoznak.
- a nettó 500.000,- Ft-ot meghaladó, de a nettó 3.000.000,- Ft-ot el nem érő becsült értékű beszerzések, feltéve, hogy azok nem esnek a Kbt. 40. §-ában szabályozott egybeszámítási kötelezettség alá, a polgármester hatáskörébe tartoznak, azzal, hogy a Polgármester köteles legalább három ajánlattevőt megkeresni ajánlattételre.
- Bérbeadás útján hasznosítja az önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló ingatlanokat, mezőgazdasági földterületeket. Az évet meghaladó, vagy a határozatlan idejű bérbeadáshoz a Képviselő-testület előzetes hozzájárulása szükséges.
a pénzügyi bizottságra átruházott hatáskörök

3. melléklet

a
Függelékek jegyzéke

1. számú függelék: a Képviselő-testület névsora

2. számú függelék: a Szociális Bizottság névsora

3. számú függelék: az érintett nyilatkozatának formanyomtatványa a zárt tárgyaláshoz

4. számú függelék: Megállapodás közös önkormányzati hivatal létrehozásáról

5. számú függelék: a Nagydorogi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata

6. számú függelék: az önkormányzat társulásos kapcsolatainak jegyzéke

7. számú függelék: a nemzetközi kapcsolatokban való részvétel

8. számú függelék: az érdekképviseleti szervekben való részvétel

9. számú függelék: az SZMSZ-ben előírt önkormányzati rendeletalkotási tárgykörökben alkotott rendeletek felsorolása

A függelékek jogi jellege:
Az önkormányzati rendeletekhez kapcsolódó függelékek – a melléklettől eltérően- nem részei a Képviselő-testület által megalkotott normaszövegnek, csupán az annak alkalmazását elősegítő információk, adatok, szabályozások rendszerezését, összegyűjtését szolgálják.

4. melléklet

a) A közoktatási intézmények éves beszámolójának tartalmi elemei:

I. Gazdálkodás, tanügyigazgatás
- pályázatokon nyert összeg
- fejlesztési, felújítási összeg, azt milyen munkák megvalósítására fordították
- minőségfejlesztésben elvégzett munkák, projektek
II. Személyi és tárgyi feltételek
- Innováció
- Továbbképzés
- Belső pályázatok
- statisztikai adatok:
• férőhelyek száma,
• beíratottak száma,
• tanköteles korú gyermekek száma
• speciális foglalkozást igénylő gyermekek száma
• tankötelezett korú, de a szülők kérésére óvodában maradó gyermekek száma
• csoport/osztálylétszám adatok
- nevelési tanácsadóba küldött gyermekek száma
- tanulási képességeket vizsgáló bizottsághoz továbbküldött gyermekek száma
III. Neveltségi helyzetkép
- rendszeres iskolába járás
- magatartás
IV. Oktatás, képzés
- Szorgalom
- Eredmények, kudarcok (kitűnők, évismétlők, pótvizsgázók vizsgaeredményei)
- Versenyeredmények
- az önkormányzat által előírt valamint az Országos Tudásszint mérések eredményei- tervezett intézkedések
V. Szolgáltatás (a saját intézményében megvalósuló szolgáltatások alapján)
- Napközi, tanulószoba, diákotthon
- Tanórán kívüli oktatás
- Sport
- Speciális oktatás
- Szabadidő, DÖK
- Rendezvények
VI. Szervezet és vezetés
- Kommunikáció
- Szervezeti kultúra, klíma
- Pedagógusok értékelése
VII. Kapcsolatrendszer, társadalmi elismertség
- Szülői visszajelzések
VIII. Tervek, trendek (összehasonlítás az előző adatokkal)

b) Az egészségügyi szolgáltatást végzők éves beszámolójának tartalmi elemei:

I. Gazdálkodás
- egészségbiztosítási finanszírozás alakulásával kapcsolatos adatok
II. Személyi és tárgyi feltételek, tevékenység
- Fejlesztések, beruházások
- Továbbképzés
- Statisztikai adatok:
• betegek/ellátottak száma, csoportjai
- leggyakoribb betegségcsoportok, a lakosság egészségügyi helyzete
- A beszámoló tárgyát képező időszak eseményei, tevékenységei feladat csoportonként
III. Szolgáltatás
- Rendezvények, kapcsolat a civil szervezetekkel, fenntartóval
IV. Kapcsolatrendszer, társadalmi elismertség
- Betegek/ellátottak visszajelzései
V. Tervek, trendek (összehasonlítás az előző adatokkal)

c) A közművelődési szolgáltatást végzők éves beszámolójának tartalmi elemei:

I. Gazdálkodás
- Pályázatokon nyert összeg
- Lakossági támogatások összege, azokkal való elszámolás
II. Személyi és tárgyi feltételek, tevékenység
- Fejlesztések, beruházások
- Továbbképzés
- Statisztikai adatok:
• könyvtár, múzeum esetében beiratkozottak, látogatók száma, egyéb közművelődési tevékenység esetében látogatottsági adatok legalább általánosságban
- A beszámoló tárgyát képező időszak eseményei, tevékenységei feladat csoportonként (pl. prevenció,
III. Szolgáltatás
- Rendezvények, kapcsolat a civil szervezetekkel, fenntartóval
IV. Kapcsolatrendszer, társadalmi elismertség
- Lakosság visszajelzései
V. Tervek, trendek (összehasonlítás az előző adatokkal)

d) A Nagydorogi Közös Önkormányzati Hivatal éves beszámolójának tartalmi elemei:

- A humán erőforrás alakulása
- Az engedélyezett létszám és annak betöltöttsége
- A humán erőforrás képzettségi szintje
- A humán erőforrás munkaköri megoszlása
- A tárgyi eszköz ellátottság alakulása
- A beszámoló tárgyát képező év speciális feladatai és a feladatellátás mutatói
- titkársági szakterület: a testületi, kisebbségi, bizottsági ülések, jegyzőkönyvek száma, döntések száma
- pénzügyi szakterület: utalások, könyvelt tételek, készpénzes kifizetések, kezelt pályázatok száma
- igazgatási szakterület: iktatott ügyiratok száma, I. fokú határozatok száma ügykörönként
- Tervek a jövőben

Függelékek a 3. melléklethez

1. függelék
a
A Képviselő-testület névsora

1. Mérei Melinda polgármester

2. Patkós Gyuláné alpolgármester

3. Lakos Hermina

4. Ányos József

5. Horog Csaba

6. Horváth Gábor

7. Patkós Attila

2. számú függelék
a
a szociális Bizottság névsora

1. Lakos Hermina elnök

2. Ányos József tag

3. Horog Csaba tag

4. Horváth Gábor tag

5. Patkós Attila tag

3. számú függelék
a
az érintett nyilatkozata a nyilvános tárgyaláshoz
nyilatkozat
Alulírott ………………………………………….., (mint …………………………. törvényes képviselője)
hozzájárulok,
hogy a személyemet (az általam képviselt személyt ) érintő ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… tárgyú ügyet Pálfa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és bizottságai nyilvános ülésen tárgyalják.
Kelt: ………………………., ……………….….
………………………..
aláírás
és Amennyiben a nyilatkozat tevő nem törvényes képviselőként nyilatkozik, úgy a zárójelben lévő szöveget kérjük áthúzni.
4. számú függelék
a
Megállapodás
közös önkormányzati hivatal létrehozásáról
(aZ 1. , 2. SZÁMÚ és 3. számú MÓDOSÍTÁSSAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN.)

1. Általános rendelkezések

Bikács Község Önkormányzatának Képviselő-testülete,
(székhely: 7043 Bikács, Szabadság tér 1., képviseletében: Varga János polgármester)
Kajdacs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete,
(székhely: 7051 Kajdacs, Petőfi u. 1., képviseletében: Boda János polgármester)
Nagydorog Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete,
(székhely: 7044 Nagydorog, Kossuth L. u. 81., képviseletében: Veres Imre polgármester),
Pálfa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete,
(székhely: 7042 Pálfa, Alkotmány u. 5, képviseletében: Horváth Imre polgármester)
Sárszentlőrinc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete,
(székhely: 7047 Sárszentlőrinc, Petőfi u. 22., képviseletében: Demény Károly polgármester)
a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 85. §-ának (1) bekezdése alapján – összhangban Bikács Község Önkormányzata Képviselő-testületének a 34/2012. (X.3.) önkormányzati határozatában, Kajdacs Község Önkormányzata Képviselő-testületének a 46/2012. (X.9.) önkormányzati határozatában, Nagydorog Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a 63/2012. (X.4.) önkormányzati határozatában, Pálfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének a 37/2012. (X.4.) önkormányzati határozatában, továbbá Sárszentlőrinc Község Önkormányzata Képviseletének a 58/2012. (X.2.) önkormányzati határozatában kinyilvánított szándékára - 2012. január 1-jei hatállyal határozatlan időtartamra közös önkormányzati hivatalt hoznak létre.
1.1. A közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése
A közös önkormányzati hivatal elnevezése:
Nagydorogi Közös Önkormányzati Hivatal.
1.2. A közös önkormányzati hivatal székhelye és telephelyei
1.2.1. A közös önkormányzati hivatal székhelye:
7044 Nagydorog, Kossuth u. 81.
1.2.2. A közös önkormányzati hivatal telephelyei:
- Ügyfélszolgálati Iroda 7043 Bikács, Szabadság tér 1.
- Kirendeltség 7051 Kajdacs, Petőfi u. 1.
- Kirendeltség 7042 Pálfa, Alkotmány u. 5.
- Kirendeltség 7047 Sárszentlőrinc, Petőfi u. 22.
1.2.3. A székhely, a bikácsi és sárszentlőrinci telephelyek közvetlenül a jegyző, a kajdacsi és a pálfai telephelyek az aljegyző vezetése alatt állnak.

2. A megállapodás létrehozásának, módosításának, megszüntetésének módja

2.1 A megállapodás létrehozása:
2.1.1 A megállapodás létrehozásáról az érintett képviselő-testületek külön ülésen, minősített szótöbbséggel hozott határozatukkal dönthetnek. A döntés az egyes képviselő-testületek át nem ruházható hatáskörébe tartozik. A döntésről a meghozatalát követően legkésőbb 15 napon belül értesíteni kell a további érintett önkormányzatokat.
2.1.2 A jelen átmeneti szabályozás kivételével a megállapodás jövőbeli, további működtetéséről az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül állapodhatnak meg az érintett képviselő-testületek a 2.1.1 pont szerinti döntéssel. A megjelölt határidőben a további működtetésről is külön megerősítő döntés szükséges.
2.2 A megállapodás módosítása:
2.2.1 A megállapodás módosítását kezdeményezheti a székhely önkormányzat, illetve bármely képviselő-testület a székhely önkormányzat írásbeli megkeresésével.
2.2.2 A székhely önkormányzat köteles a módosítási javaslatot 15 napon belül a résztvevő önkormányzatok felé továbbítani, amennyiben az jelen pontban foglaltaknak megfelel. A módosítási javaslat nem érintheti az 1.1, 1.2.1 pontokat, és nem célozhatja a Hivatal megjelölt határidőn kívüli (2.3.1 pont) megszüntetését. A módosítási javaslatot az önkormányzatok legkésőbb 30 napon belül kötelesek érdemben megtárgyalni, és a döntés meghozataláról 15 napon belül kötelesek értesíteni a többi résztvevő önkormányzatot.
2.2.3 A megállapodás módosításának minősül a csatlakozás, amelyre azonban a vonatkozó jogszabályok értelmében csak az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül van lehetőség. A csatlakozási kérelmeket érdemben meg kell tárgyalnia minden résztvevő képviselő-testületnek olyan időpontban, hogy az az esetleges csatlakozást a jogszabályi határidőben lehetővé tegye. Csatlakozásra kizárólag akkor kerülhet sor, ha a jelen megállapodás emiatt szükséges módosítását valamennyi, a jelen megállapodást megkötő önkormányzat képviselő-testülete minősített többséggel elfogadta.
2.2.4 A megállapodás módosításának minősülő kizárásra csak az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül van lehetőség. A kizárást bármely önkormányzat kezdeményezheti bármely másik önkormányzattal szemben. A kizáráshoz - a kizárással érintett önkormányzaton kívül – minden résztvevő önkormányzat 2.1.1 szerinti döntése szükséges. A kizárás az általános önkormányzati választások napját követő 15. napon hatályosul.
2.2.5 A megállapodás módosításának minősülő felmondásra csak az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül van lehetőség. A felmondás egyoldalú jognyilatkozat, mely nem igényli a megállapodást megkötő többi önkormányzat hozzájárulását. A felmondás a döntésnek a többi önkormányzattal történő közlésétől számított 15. napon hatályosul. A felmondásról szóló döntést legkésőbb a megjelölt 60 napon belüli időtartam 40. napjáig van lehetőség közölni.
2.3 A megállapodás megszüntetése
2.3.1 A megállapodás megszüntetéséről közös megegyezéssel az érintett képviselő-testületek az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül állapodhatnak meg. Az ennek kezdeményezéséről szóló határozatban (illetőleg az annak mellékletét képező közös megegyezést rögzítő megállapodás-tervezetben) foglaltakat a megállapodást megkötő önkormányzatok képviselő-testületei a határozatról készült jegyzőkönyvi kivonat kézhezvételt követő tizenöt napon belül meg kell, hogy tárgyalják.
2.3.2 Amennyiben a közös megegyezés teljeskörűen nem jön létre, úgy a felmondás szabályai szerint kell eljárnia a megállapodást megszüntetni kívánó önkormányzatoknak.
2.3.3 A megszüntető döntés meghozatalára egyebekben a 2.1.1 pontban meghatározott szabályok irányadók.
2.3.4 A megállapodás megszüntetése esetén gondoskodni a jelen megállapodás szerinti pénzügyi és vagyoni elszámolásról. A Hivatalnál megjelenő ingó és ingatlan vagyongyarapodást a jelen megállapodás megszűnése esetén, ha a vagyon származásának pontos helye nem állapítható meg, akkor lakosságszám arányában kell a felek között megosztani, egyéb esetben a vagyonbevitel szerinti tagot illeti meg a tulajdonjog.

3. A közös önkormányzati hivatal szervezeti kérdései

3.1. A közös önkormányzati hivatal irányítása

3.1.1 A Hivatal tekintetében az irányító szervet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. §-a alapján megillető jogok és kötelezettségek Nagydorog Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületét illetik meg illetve terhelik – az alábbi pontokban részletezett kiegészítésekkel.
3.1.2 A jelen megállapodást megkötő önkormányzatok képviselő-testületei a Hivatal bevételeiről, kiadásairól, engedélyezett létszámáráról a költségvetési rendeletük elfogadását megelőzően döntenek.16
3.1.3 A Hivatal, mint önállóan gazdálkodó és működő költségvetési szerv éves költségvetése Nagydorog Nagyközség Önkormányzata költségvetésének részét képezi, melyet a jelen megállapodásban rögzített, a Hivatal működési költségek viselésének arányára és teljesítésének feltételeire vonatkozó rendelkezések, továbbá a jelen megállapodás … pontjában foglalt rendelkezések figyelembe vételével készül.
3.1.4 A jelen megállapodást megkötő önkormányzatok képviselő-testületei a Hivatal éves költségvetési beszámolójáról a költségvetési zárszámadásukról szóló rendelet elfogadását megelőzően döntenek.17
3.1.5 A Társuló községeket megillető további jogosultságok:
- a jegyző kinevezése során a polgármesterek jogkörét a Mötv. 83. § b) pontja biztosítja,
- kezdeményezési jog és javaslattételi jog illeti a képviselő-testületeket az adott településen működő kirendeltség, illetve ügyfélszolgálati iroda működését érintő és az irányító szerv hatáskörébe tartozó ügyekben Nagydorog Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete számára.
- az adott település polgármesterének egyetértése szükséges az adott településen működő kirendeltség, illetve ügyfélszolgálati iroda köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői megbízásához, vezetői megbízásának visszavonásához és jutalmazásához
- a Hivatal szabályzatainak irányító szerv általi elfogadása előtt a társult települések polgármestereket véleményezési jog illeti.
3.2. A közös önkormányzati hivatal vezetése: a jegyző és az aljegyző
3.2.1. A közös önkormányzati hivatalt a jegyző vezeti. A jegyzőt az aljegyző helyettesíti.
3.2.2. A jegyző minden héten köteles fogadóórát vagy fogadónapot tartani a közös önkormányzati hivatal illetékességi területéhez tartozó valamennyi településen.
3.2.2. A jegyző és az aljegyző felett a polgármesterek a Mötv. 83. §-ának b) pontja szerint gyakorolják a munkáltatói jogokat, azzal, hogy a jegyző felett az egyéb munkáltatói jogokat (Mötv. 19. § b) pont) Nagydorog Nagyközség Polgármestere, az aljegyző felett az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja. A munkáltatói jogok gyakorlása a polgármesterek által a polgármesterek tanácskozása alkalmával történik, amelyről – feltüntetve a szavazati arányokat – jegyzőkönyv készül. A tanácskozás akkor határozatképes, ha a közös önkormányzati hivatalt létrehozó települések összlakosságát 100%-nak tekintve a polgármesterek által leadott képviselt lakosságszám összesítve meghaladja az 50%-ot. A tanácskozást Nagydorog Nagyközség Polgármestere hívja össze, és gondoskodik a jegyzőkönyv elkészítéséről. A jegyzőkönyvet valamennyi jelenlévő polgármester aláírja. A jegyzőkönyv másolati példányát valamennyi, a közös önkormányzati hivatal fenntartásában részt vevő település polgármesterének meg kell küldeni, a tanácskozástól számított 15 napon belül.
"3.2.3. A jegyző és az aljegyző az egyes településeken az alábbi beosztás szerint végzik a munkájukat:

Hétfő

Kedd

Szerda

Csütörtök

Péntek

Jegyző
13:00-16:00

Kajdacs

Aljegyző
7:30-16:00

Jegyzői fogadóóra
8:00-9:30

Aljegyző
7:30-16:00

Nagydorog

Jegyző
7:30-16:00

Jegyző
10:00-12:00

Jegyző
10:00-16:00

Jegyző
7:30-13:30

Pálfa

Aljegyző
7:30-16:00

Aljegyző
7:30-16:00

Jegyzői fogadóóra
8:00-9:30

Aljegyző
7:30-13:30

Sárszentlőrinc

Jegyző
7:30-16:00”

3.2.4. A jegyző és az aljegyző – ha ezen megállapodás másként nem rendelkezik - a közös önkormányzati hivatal ügyfélfogadási idejében fogadja az ügyfeleket, a fent megjelölt településeken.
„3.2.5. A képviselő-testületi (bizottsági, nemzetiségi) üléseken történő részvétel szabályai:
a) 18 A jegyző vesz részt az alábbi települések testületeinek ülésein:
- Bikács,
- Nagydorog,
- Sárszentlőrinc.
b) 19 Az aljegyző vesz részt az alábbi települések testületeinek ülésein:
- Kajdacs,
- Pálfa.”

c) A jegyző és az aljegyző távolléte vagy akadályoztatása esetén a testületek ülésein való részvétel a munkaköri leírásukban rögzített helyettesítési rend szerint történik.

3.2.6. A jegyző évente egy alkalommal valamennyi képviselő-testület előtt – lehetőség szerint együttes ülésen -, legkésőbb a beszámoló tárgyévét követő év szeptember 30-ig beszámol a közös önkormányzati hivatal működéséről. A beszámolónak tartalmaznia kell az alábbiakat:
- a humán erőforrás alakulása (létszám, képzettség, feladatmegosztás)
- a tárgyi eszköz ellátottság alakulása,
- a tárgyévi feladatellátás mutatói – ügyiratszám, tranzakciók, beruházások száma, a testületi működés mutatószámai - szakterületenként (igazgatási, pénzügyi, titkársági),
- jövőkép.
3.3. A közös önkormányzati hivatal létszáma
„A közös önkormányzati hivatal létszáma:
jegyző 1 fő
aljegyző 1 fő
közszolgálati tisztviselők 21 fő
ügykezelő 1 fő
Összesen: 24 fő”
3.4. A közös önkormányzati hivatal felépítése
3.4.1. A közös önkormányzati hivatal egységes, szakmai szervezeti egységekre nem tagolódik.
3.4.2. A kirendeltségek és ügyfélszolgálati irodák
3.4.2.1. A közös önkormányzati hivatal az 1.2.2. pontban megjelölt helyszíneken állandó kirendeltségeket működtet, melyek munkarendje megegyezik a közös önkormányzati hivatal munkarendjével.
3.4.2.1a. 20 3.4.2.2. „A közös önkormányzati hivatal ügyfélszolgálati irodát működtet az 1.2.2. pontban megjelölt helyszínen. Az ügyfélszolgálati iroda ügyfélfogadási rendje azonos a hivatal ügyfélfogadási idejével.”
3.4.2.3. A kirendeltségeken és az ügyfélszolgálati irodán biztosítani szükséges a nagy ügyfélforgalommal járó alábbi ügytípusok ellátását:
- szociális és gyermekvédelmi ügyek,
- közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó adminisztráció,
- anyakönyvi, hagyatéki ügyek,
- pénztári ki-, befizetések.
3.4.2.4. Valamennyi kirendeltségen biztosítani szükséges a képviselő-testület tevékenységéhez kapcsolódó adminisztratív teendők ellátását.
3.4.2.5. A 3.4.2.3.3-3.4.2.4. pontokban fel nem sorolt ügytípusok a munkaszervezés célszerűségét figyelembe véve elláthatók a székhelyen és a kirendeltségeken is. Ennek részletezését a közös önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
3.5. A közös önkormányzati hivatal munkarendje, ügyfélfogadási rendje
a) Munkarend:
Hétfőtől csütörtökig 7:30-16 óra, pénteken 7:30-13:30.
b) Ügyfélfogadás:
Kedden, szerdán, csütörtökön: délelőtt 8:00-12:00, délután 13:00-16:00
pénteken: 8:00-12:00
Hétfőn nincsen ügyfélfogadás, de a jegyző és az aljegyző ezeken a napokon is fogadja a munkaköréhez tartozó ügyekben őket felkereső ügyfeleket.

4. A közös önkormányzati hivatal költségvetéséhez való hozzájárulás, valamint a közös önkormányzati hivatal vagyoni viszonyai

4.1. A közös önkormányzati hivatal költségvetéséhez való hozzájárulás

21„4.1.1. A közös önkormányzati hivatal működési költségét (személyi juttatások és járulékaik, a hivatali feladatellátásra használt helyiségek dologi kiadásai) az állam - az adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben, és a hivatal által ellátott feladataikkal arányban - finanszírozza, amelyet a települések önkormányzatai részére lakosságarányosan, az e célra elkülönített számlájára folyósít.
A települések önkormányzatai a támogatás megérkezésétől számított 8 napon belül a támogatást átutalják a székhely önkormányzat számlájára.”
22„4.1.2. A közös önkormányzati hivatalnak a 4.1.1. pontban foglaltakon felüli kiadásaihoz az önkormányzatok saját bevételük terhére a 2012. január 1-jei lakosságszámuk arányában járulnak hozzá, a 4.1.3. pontban foglaltak szerint.”
4.1.3.1 A közös önkormányzati hivatal költségvetésének tervezéséhez minden önkormányzat legkésőbb tárgyév január 15-ig adatokat szolgáltat a településen működő hivatali épület szorosan önkormányzati hivatali feladatokat ellátó épületrészének tárgyévre tervezendő dologi kiadásairól (ide értendők: közüzemi költségek, azaz vízdíj, áramdíj, fűtési költség, irodaszer beszerzés, informatikai, irodatechnikai eszközök működéséhez kapcsolódó költségek, tisztítószerek), illetve az ezekhez kapcsolódó bevételekről (hivatali helyiségek bérleti díja, rezsi térítése, informatikai, irodatechnikai eszközök használatának térítési díja).23
4.1.3.2. A székhely ezen feladatokat ellátó ügyintézője legkésőbb tárgyév január 20-ig összeállítja a közös önkormányzati hivatal költségvetésének tervezetét, amelyet legkésőbb tárgyév február 15-ig a képviselő-testületeknek meg kell küldeni.24
4.1.3.3. Amennyiben a közös önkormányzati hivatal tervezett kiadásai meghaladják a bevételek összegét, akkor a hiányzó összeget a fenntartó önkormányzatok működési célú pénzeszköz átadásként adják át a székhely önkormányzat részére a feladatfinanszírozás rájuk eső részének átadásával egyidejűleg, időarányos havi összegre bontva.
4.1.3.4. Amennyiben a közös önkormányzati hivatal teljesített kiadásai meghaladják a befolyt bevételek összegét, akkor a hiányzó összeget a fenntartó önkormányzatok a 2012. január 1-jei lakosságszám arányában, működési célú pénzeszköz átadásként adják át a székhely önkormányzat részére az ezt rögzítő elszámolás kézhezvételét követő 30 napon belül.
4.1.3.5. Amennyiben a feladatfinanszírozás elszámolását követően a közös önkormányzati hivatal teljesített bevételei meghaladják az egyes önkormányzatok részéről utalt – a feladatfinanszírozáson felüli - működési célú pénzeszközök összegét, akkor a többletet a székhely önkormányzat a fenntartó önkormányzatoknak a 2012. január 1-jei lakosságszám arányában visszautalja az ezt rögzítő elszámolás kézhezvételét követő 30 napon belül.”
4.1.3.6. A településen működő hivatali épület szorosan önkormányzati hivatali feladatokat ellátó épületrésze alatt az alábbiakat kell érteni:
- Bikács: a Szabadság tér 1. alatti hivatali épület az orvosi rendelő, a védőnői tanácsadó, valamint az ezekhez kapcsolódó váróhelyiségek nélkül.
- Kajdacs: a Petőfi u. 1. szám alatti hivatali épület.
- Nagydorog: a Kossuth u. 81. szám alatti hivatali épület, a vele egybeépült melléképület nélkül, valamint a Kossuth u. 53. szám alatti házasságkötő terem, a Kalap- és Sipkamúzeum helyiségei nélkül.
- Pálfa: az Alkotmány u. 5. szám alatti hivatali épület a fogorvosi rendelő és annak váróhelyisége nélkül.
- Sárszentlőrinc: a Petőfi u. 22. szám alatti hivatali épület, a könyvtár dologi kiadásai nélkül.”
4.1.4. Hatályon kívül.25
4.1.5. Hatályon kívül.26
4.1.6. A 4.1. pont szerinti fizetési kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén az adós önkormányzat – a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő – késedelmi kamattal növelt összeget tartozik megfizetni. Ez esetben Nagydorog Nagyközség Polgármestere a nem teljesítő önkormányzatot felszólítja a 30 napon belüli teljesítésre, a felszólítás eredménytelensége esetén a felszólítási határidő lejárati napján jogosult inkasszó benyújtására a nem teljesítő önkormányzattal szemben.
27„4.1.7. Amennyiben Nagydorog Nagyközség Önkormányzata részéről keletkezik fizetési kötelezettség a közös önkormányzati hivatal fenntartásában részt vevő más önkormányzat irányába, és az elszámolás alapján járó összeget Nagydorog Nagyközség Önkormányzata a polgármesterek megállapodásában foglalt határidőn belül nem utalja át az érintett község önkormányzatának bankszámlájára, úgy az érintett önkormányzat polgármestere Nagydorog Nagyközség Önkormányzatát felszólítja a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi kamattal növelt összeg 30 napon belüli megfizetésére, a felszólítás eredménytelensége esetén a felszólítási határidő lejárati napján jogosult inkasszó benyújtására Nagydorog Nagyközség Önkormányzatával szemben.”
4.1. A közös önkormányzati hivatal vagyoni viszonyai
A székhelyen és telephelyeken a közös önkormányzati hivatali feladatok ellátására használt ingatlanok tulajdonjoga felek tulajdonában marad, az ingóságokat térítésmentesen a közös önkormányzati hivatal használatába adják. Az ingatlanok beruházási és felújítási kötelezettségéről a tulajdonos önkormányzat saját forrásai terhére gondoskodik.

5. A közös önkormányzati hivatal munkájának nyilvánossága

5.1 A Hivatal működtetése során biztosítani kell az önkormányzati és

hivatali munka átláthatóságára, nyilvánosságára vonatkozó jogszabályi

előírások betartását.


5.2 A közérdekű adatok nyilvánosságának biztosításával kapcsolatos
feladatok ellátásáról a jegyző gondoskodik a Hivatal Szervezeti és
Működési Szabályzatának függelékét képező, a közérdekű adatok közzétételi
kötelezettségének teljesítéséről szóló szabályzatban foglaltaknak
megfelelően.

5.3 A kötelezően közzéteendő közérdekű adatok körét nem érintő
képviselő-testületi döntések nyilvánosságának biztosítása a jegyző
feladata. A jegyző a határozatok nyilvánosságáról a nyílt ülések
jegyzőkönyveinek elérhetővé tételével, a rendeletek nyilvánosságáról
kihirdetésükkel gondoskodik az egyes önkormányzatok szervezeti és működési
szabályzatainak előírásai szerint.

5.4 A közérdekű adatokon túli, nyilvánosságot igénylő, önkormányzati
közérdekű információk, közzétételek és hirdetmények nyilvánosságra
hozatalával kapcsolatos döntéshozók és felelősök az egyes polgármesterek.
Ezen információk nyilvánosságra hozatalának rendje főszabály szerint az
egyes önkormányzatok hirdetőtábláján való közzététel; az ezen felül
biztosított további közzétételi helyekről (pl. honlap, helyi sajtótermék,
egyéb hirdetőtáblák, stb.) az egyes önkormányzatok szervezeti és működési
szabályzatai rendelkeznek.

6. Záró és átmeneti rendelkezések

6.1. Jelen megállapodásból eredő vitás kérdésekben bármely fél polgármestere jogosult egyeztető tárgyalást összehívni, bármely jelen megállapodást jóváhagyó önkormányzat székhelyére. Az egyeztető tárgyalásról emlékeztető készül, melynek elkészítéséről a tárgyalást összehívó polgármester köteles gondoskodni és köteles azt legkésőbb a tárgyalástól számított öt munkanapon belül mindegyik jelen megállapodást jóváhagyó fél polgármesterének megküldeni.

6.2. Amennyiben az egyeztető tárgyalás eredményre vezetett és ennek alapján jelen megállapodás módosítása szükséges, úgy Nagydorog Nagyközség Polgármestere az emlékeztető általa történő kézhezvételét követő harminc napon belül köteles a megállapodás módosításáról készült előterjesztést Nagydorog Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete elé terjeszteni, továbbá köteles ugyanezen határidőn belül a közös önkormányzati hivatal fenntartásában részt vevő önkormányzatok polgármesterei számára megküldeni, akik a kézhezvételt követő tizenöt napon belül kötelesek azt saját képviselő-testületük elé jóváhagyásra beterjeszteni.

6.3. Felek a vitás kérdés bírói útra terelését megelőzően legalább egy alkalommal kötelesek egyeztetni, a 6.1-6.2. pontokban foglaltak szerint. Amennyiben az egyeztetés összehívására vonatkozó jogával egyik önkormányzat polgármestere sem él a vitás kérdés felmerülésétől számított harminc napon belül, úgy Nagydorog Nagyközség Polgármestere köteles az egyeztető tárgyalást Nagydorog Nagyközség Önkormányzata székhelyére összehívni.

6.4. Az egyeztetés eredménytelensége esetén felek a jelen megállapodásból eredő jogvita elbírálására kikötik a Paksi Városi Bíróság kizárólagos illetékességét.

6.5. Jelen megállapodás valamennyi, a megállapodást megkötő önkormányzatának képviselő-testülete általi elfogadását és azok polgármestereinek aláírását követően, 2013. január 1. napján lép hatályba – a 6.6. -6.7. pontban foglalt kivétellel -.

6.6. A képviselő-testületek megállapodnak, hogy – amennyiben jogszabály nem teszi lehetővé a jegyzői és aljegyzői állások pályázat kiírása nélküli betöltését -, legkésőbb 2012. december 15-ig pályázatot írnak ki a közös önkormányzati hivatal jegyzői és aljegyzői állásainak betöltésére.

6.7. A képviselő-testületek megállapodnak abban, hogy a köztisztviselők juttatásaira, illetménykiegészítésére vonatkozó önkormányzati rendeleteket legkésőbb 2012. december 31-ig hatályon kívül helyezik és 2013. január 1-jei hatállyal a juttatások tárgykörében azonos tartalommal új rendeleteket alkotnak.

6.8. Jelen megállapodást annak elolvasását, tartalmának megismerését és megértését követően az önkormányzatok képviselő-testületei képviseletében eljáró polgármesterek a képviselt önkormányzat akaratával mindenben megegyezően, annak nevében helybenhagyólag, saját kezű aláírással látják el.

Bikács, 2012. 11.14.


Varga János sk.
polgármester
Bikács Község Önkormányzata

Kajdacs, 2012. 11.14.


Boda János sk.
polgármester
Kajdacs Község Önkormányzata

Nagydorog, 2012. 11.14.


Veres Imre sk.
polgármester
Nagydorog Nagyközség Önkormányzata




Pálfa, 2012. 11.14.



Horváth Imre sk.
polgármester
Pálfa Község Önkormányzata





Sárszentlőrinc, 2012. 11.14.



Demény Károly sk.
polgármester
Sárszentlőrinc Község Önkormányzata
Jelen megállapodást:

Bikács Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

49/2012. (XI.14.) önkormányzati határozatával


Kajdacs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

61/2012. (XI.14.) önkormányzati határozatával


Nagydorog Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete

74/2012. (XI.14.) önkormányzati határozatával


Pálfa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

53/2012. (XI.14.) önkormányzati határozatával


Sárszentlőrinc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

68/2012. (XI.14.) önkormányzati határozatával
hagyta jóvá.

Nagydorog, 2012. 11.14.



dr. Sátor Vera sk.
jegyző
Bikács Község Önkormányzata
Nagydorog Nagyközség Önkormányzata
Sárszentlőrinc Község Önkormányzata




Pálfa, 2012. 11.14.



dr. Orova Dániel sk.
jegyző
Pálfa Község Önkormányzata





Kajdacs, 2012. 11.14.



dr. Baranyai Eszter sk.
körjegyző
Kajdacs Község Önkormányzata
Jelen megállapodás 1. módosítását:

Bikács Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

3/2013. (II.14.) önkormányzati határozatával


Kajdacs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

…/2013. (II.14.) önkormányzati határozatával


Nagydorog Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete

6/2013. (II.14.) önkormányzati határozatával


Pálfa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

…/2013. (II.14.) önkormányzati határozatával


Sárszentlőrinc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

3/2013. (II.14.) önkormányzati határozatával
hagyta jóvá.

Nagydorog, 2013. 02.14.



dr. Sátor Vera sk.
jegyző

Jelen megállapodás 2. módosítását:

Bikács Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

…/2013. (….) önkormányzati határozatával


Kajdacs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

…/2013. (….) önkormányzati határozatával


Nagydorog Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete

…/2013. (….) önkormányzati határozatával


Pálfa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

…/2013. (….) önkormányzati határozatával


Sárszentlőrinc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

…/2013. (….) önkormányzati határozatával
hagyta jóvá.

Nagydorog, 2013. ….



dr. Orova Dániel sk.
jegyző

Jelen megállapodás 3. módosítását:

Bikács Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

…./2015. (….) önkormányzati határozatával


Kajdacs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

…/2015. (….) önkormányzati határozatával


Nagydorog Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete

…/2015. (….) önkormányzati határozatával


Pálfa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

…/2015. (…..) önkormányzati határozatával


Sárszentlőrinc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

…/2015. (….) önkormányzati határozatával
hagyta jóvá.

Nagydorog, 2015. ….



dr. Sátor Vera
jegyző

5. számú függelék
a
5/2015. (III. 16. )önkormányzati rendelethez
A
NAGYDOROGI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
2013.
A NAGYDOROGI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 13. §-ának (1) bekezdésére – a Nagydorogi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) az alábbiak szerint állapítom meg:
I.
A Hivatal létrehozása, alapító okiratának száma, kelte, nyilvántartási száma

1. Az Alapító Okiratot:

Bikács Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

57/2012. (XII.10.) önkormányzati határozatával


Kajdacs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

72/2012. (XII.10.) önkormányzati határozatával


Nagydorog Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete

83/2012. (XII.10.) önkormányzati határozatával


Pálfa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete


64/2012. (XII.4.) önkormányzati határozatával


Sárszentlőrinc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete


73/2012. (XII.10.) önkormányzati határozatával
adta ki.

2. Az Alapító Okirat kelte: 2012. december 10.

3. Az alapítás időpontja: 2013. január 1.

II.
A Hivatal feladata

1. A Hivatal Bikács Község Önkormányzata, Kajdacs Község Önkormányzata, Nagydorog Nagyközség Önkormányzata, Pálfa Község Önkormányzata továbbá Sárszentlőrinc Község Önkormányzata vonatkozásában a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv. 84. § (1) bekezdése szerint az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat látja el. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában. Mindennek keretében:

a) az önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtó szerve (ellátja a tervezéssel, előirányzat-felhasználással, előirányzat-módosítással, üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, vagyon használatával, hasznosításával, munkaerő gazdálkodással, készpénzkezeléssel, könyvvezetéssel, beszámolási kötelezettséggel, adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat),

b) az önkormányzatok igazgatási szervezete.

2. A Hivatal

Szakágazat

841105 helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége


Szakfeladat

8411261 önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége

8411141 országgyűlési képviselő választásokhoz kapcsolódó tevékenységek

8411151 önkormányzati képviselő választásokhoz kapcsolódó tevékenységek

8411161 országos és helyi nemzetiségi önkormányzati választásokhoz kapcsolódó tevékenységek

8411171 európai parlamenti képviselő választáshoz kapcsolódó tevékenységek

8411181 országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek

8411271 helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége

8411321 adóigazgatás

8411331 adó, illeték kiszabása, beszedése, adóellenőrzés

a) alaptevékenységei:

b) vállalkozási tevékenysége: a Hivatal vállalkozási tevékenységet nem folytat, és gazdálkodó szervezetben nem vesz részt.

3. Az alaptevékenységeket meghatározó jogszabályok megjelölése:

a) A Hivatal alapvető tevékenysége a Mötv. 84. § (1) bekezdése szerint az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.

b) Az a) pontban megjelölt feladatai ellátása során a Hivatal az önkormányzatoknak a Mötv. 13. § (1) bekezdésében előírt kötelező feladatainak, önként vállalt feladatainak továbbá a törvényben előírt további feladatainak ellátásához kapcsolódó előkészítő és végrehajtó tevékenységet látja el.

III.
a Hivatal szervezeti felépítése és működésének rendszere

1. A Hivatal szervezeti sémáját az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.

2. A Hivatal állománytábláját az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza.

3. A Hivatalt a közös önkormányzati hivatal fenntartásában részt vevő önkormányzatok képviselő-testületei és polgármesterei irányítják. Az irányítási jogkörök megoszlását az Áht., a Mötv. és az Ávr. alapján a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodás rögzíti.

4. A Polgármesteri Hivatalt a jegyző vezeti, vezetői jogosítványait a Mötv. 81. §-ának (3) bekezdése tartalmazza. A Hivatal részvételével fennálló jogviszonyokban a Hivatal képviselőjeként a jegyző jár el. A jegyzőt az aljegyző helyettesíti teljes jogkörrel.

5. A Polgármesteri Hivatalban a munkáltatói jogok gyakorlása az alábbiak szerint történik:

Munkáltatói jogok

Egyéb munkáltatói jogok
( Mötv. 19. § b) pont )

jegyző felett

a közös önkormányzati hivatal fenntartásában részt vevő önkormányzatok polgármesterei

Nagydorog Község Polgármestere

aljegyző felett

a közös önkormányzati hivatal fenntartásában részt vevő önkormányzatok polgármesterei

jegyző

közszolgálati tisztviselők (ügykezelők), munkavállalók felett*

- Nagydorogon, Bikácson, Sárszentlőrincen státuszban lévők

jegyző

jegyző

- Kajdacson, Pálfán státuszban lévők

jegyző

átruházott jogkörben: aljegyző
*A polgármester(ek) egyetértése szükséges - az általa meghatározott körben a kinevezéshez, bérezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, vezetői megbízás visszavonásához és jutalmazáshoz. Az ezzel kapcsolatos jogosítványok polgármesterek közötti megoszlását a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodás rögzíti.

6. A Hivatal tevékenységeit ellátó személyek feladatkörének, munkakörének, helyettesítési rendjének meghatározását az SZMSZ 3. számú melléklete rögzíti.

7. A Hivatal egységes, szakmai szervezeti egységekre nem tagozódik, azonban a székhelyen (7044 Nagydorog, Kossuth u. 81.) kívül négy telephelyen is kifejti tevékenységét:

- Ügyfélszolgálati Iroda 7043 Bikács, Szabadság tér 1.
- Kirendeltség 7051 Kajdacs, Petőfi u. 1.
- Kirendeltség 7042 Pálfa, Alkotmány u. 5.
- Kirendeltség 7047 Sárszentlőrinc, Petőfi u. 22.
A székhely, a bikácsi és sárszentlőrinci telephelyek közvetlenül a jegyző, a Pálfai és a pálfai telephelyek az aljegyző vezetése alatt állnak.

8. A Hivatal munkarendje:

hétfőtől csütörtökig: 730-1600
pénteken: 730-1330
munkaközi szünet 1200-1230

9. A Hivatal ügyfélfogadási rendje:

Hétfőn nincs ügyfélfogadás, de a jegyző és az aljegyző ezeken a napokon is fogadja a munkaköréhez tartozó ügyekben őket felkereső ügyfeleket.
kedd-csütörtök: 800-1200 óráig és 1300-1600 óráig.
péntek: 800-1200 óráig.

10. A Hivatal gazdasági szervezettel nem rendelkezik.

11. A Hivatal külön megállapodás alapján ellátja a közös önkormányzati hivatal fenntartásában részt vevő önkormányzatok által fenntartott alábbi önállóan működő költségvetési szervek pénzügyi, gazdasági feladatait: Nagydorogi Szivárvány Óvoda.

12. A Hivatal belső ellenőrzési feladatait a Paksi Többcélú Kistérségi Társulás által foglalkoztatott belső ellenőr látja el.

IV.
vegyes és záró rendelkezések

1. A Hivatalban vagyonnyilatkozat-tételre köteles közszolgálati tisztviselők munkaköreinek jegyzékét az SZMSZ 4. sz. melléklete tartalmazza.

2. Az iratkezelés szervezeti rendje, az azzal összefüggő feladat-és hatáskörök, és az iratkezelés felügyeletének szabályozása az SZMSZ 5. sz. mellékletét képezi.

3. Jelen SZMSZ függelékeit képezik a Hivatallal közszolgálati-, és munka jogviszonyban álló foglalkoztatottak munkaköri leírásai.

4. Jelen SZMSZ függelékeit képezik a Hivatal szabályzatai.

5. Jelen SZMSZ 2013. január 2-án lép hatályba, de rendelkezéseit 2013. január 1-től alkalmazni kell. Az SZMSZ-nek az érintettekkel való megismertetéséről a jegyző gondoskodik.

Pálfa, 2013. január 1.
………………...
jegyző
a költségvetési szerv vezetője
JÓVÁHAGYÁS
Jelen SZMSZ-t és mellékleteit Pálfa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, mint a Polgármesteri Hivatal irányító szerve, …./2013. (II. ….) önkormányzati határozatával jóváhagyta.
Pálfa, 2013. február ...
…………………...
polgármester
a költségvetési szerv irányító szervének
vezetője
A NAGYDOROGI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

1. számú melléklete

A Hivatal szervezeti sémája

NAGYDOROGI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2. számú melléklete

A Hivatal állománytáblája


Munkakör megnevezése


Engedélyezett létszám

Közszolgálati tisztviselők

Vezetők

jegyző

1 fő

aljegyző

1 fő

Vezetők összesen:

2 fő

Beosztott közszolgálati tisztviselők

NAGYDOROGI SZÉKHELY

titkársági ügyintéző

1 fő

kommunális ügyintéző

1 fő

pénzügyi ügyintéző

5 fő

igazgatási ügyintéző

1 fő

szociális ügyintéző

1 fő

általános ügyintéző Bikács

1 fő

KAJDACSI KIRENDELTSÉG

igazgatási ügyintéző

1 fő

pénzügyi ügyintéző

2 fő

titkársági ügyintéző

1 fő

PÁLFAI KIRENDELTSÉG

igazgatási ügyintéző

1 fő

ügykezelő

1 fő

pénzügyi ügyintéző

2 fő

SÁRSZENTLŐRINCI KIRENDELTSÉG

igazgatási ügyintéző

1 fő

pénzügyi ügyintéző

1 fő

titkársági ügyintéző

1 fő

Beosztott közszolgálati tisztviselők összesen:

21 fő

Közszolgálati tisztviselők mindösszesen:

23 fő

HIVATAL ENGEDÉLYEZETT LÉTSZÁMA MINDÖSSZESEN:

24 FŐ,
23 FŐ
A Nagydorogi közös önkormányzati hivatal HIVATALA
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

3. számú melléklete

A Hivatal tevékenységeit ellátó személyek feladatköre


Munkakör megnevezése


feladatkör

Közszolgálati tisztviselők

Vezetők

jegyző

a hivatal vezetése

aljegyző

a jegyző helyettesítése, a jegyző és az irányító szerv által az alapdokumentumokban meghatározott feladatok ellátása

Beosztott közszolgálati tisztviselők

NAGYDOROGI SZÉKHELY

titkársági ügyintéző

a polgármester és a jegyző számára titkársági feladatok ellátása, testületi munka adminisztrációja

kommunális ügyintéző

közfoglalkoztatottak munkaügyi feladatai, kommunális igazgatás

pénzügyi ügyintéző

a hivatal és a hozzá kapcsolódó önállóan működő szervek gazdasági feladatainak ellátása

igazgatási ügyintéző

a jegyző hatáskörébe tartozó adóigazgatási, kereskedelmi és ipari igazgatási, valamint – a szociális igazgatáson kívül – egyéb igazgatási feladatok ellátása

szociális ügyintéző

a jegyző, a polgármester és a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális és gyerekvédelmi igazgatási, anyakönyvi igazgatási feladatok ellátása

általános ügyintéző Bikács

a Bikácsi Ügyfélszolgálati Iroda titkársági, szociális igazgatási, munkaügyi feladatainak ellátása

KAJDACSI KIRENDELTSÉG

igazgatási ügyintéző

a jegyző, a polgármester és a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális és gyerekvédelmi igazgatási, jegyzői adóigazgatási igazgatási feladatok ellátása

pénzügyi ügyintéző

a hivatal és a hozzá kapcsolódó önállóan működő szervek gazdasági feladatainak ellátása

titkársági ügyintéző

a polgármester és a jegyző számára titkársági feladatok ellátása, testületi munka adminisztrációja , egyes anyakönyvi és munkaügyi igazgatási feladatok

pálfai KIRENDELTSÉG

igazgatási ügyintéző

a jegyző, a polgármester és a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális és gyerekvédelmi igazgatási, jegyzői adóigazgatási igazgatási feladatok ellátása a polgármester és a jegyző számára titkársági feladatok ellátása, testületi munka adminisztrációja , egyes anyakönyvi igazgatási feladatok

pénzügyi ügyintéző

a hivatal és a hozzá kapcsolódó önállóan működő szervek gazdasági feladatainak ellátása, egyes szociális és munkaügyi igazgatási igazgatási feladatok

SÁRSZENTLŐRINCI KIRENDELTSÉG

igazgatási ügyintéző

a jegyző, a polgármester és a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális és gyerekvédelmi igazgatási, jegyzői adóigazgatási igazgatási feladatok ellátása, egyes munkaügyi és pénzügyi igazgatási feladatok

pénzügyi ügyintéző

a hivatal és a hozzá kapcsolódó önállóan működő szervek gazdasági feladatainak ellátása

titkársági ügyintéző

a polgármester és a jegyző számára titkársági feladatok ellátása, testületi munka adminisztrációja, egyes szociális igazgatási feladatok
A feladatokat ellátó személyek egyedi munkaköri leírásai, a feladatok személyenkénti leosztása a jelen SZMSZ függelékét képezik.
A NAGYDOROGI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

4. számú melléklete

A Hivatalban vagyonnyilatkozat-tételre köteles közSZOLGÁLATI tisztviselők munkaköreinek jegyzéke
A Hivatalban vagyonnyilatkozat-tételre köteles közszolgálati tisztviselői munkakörök az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 4. §-ának a) pontja alapján a következők:

JEGYZŐ,
ALJEGYZŐ

A Vtv. 3. § -ának (1) bekezdése a-c) pontjai valamint a (2) bekezdésének c) pontja alapján.

évente
(3. § (1) bekezdés b) pontja alapján)

általános ügyintéző

A Vtv. 3. § -ának (1) bekezdése a) pontja alapján.

ötévente

TITKÁRSÁGI ügyintéző

A Vtv. 3. § -ának (1) bekezdése a) pontja alapján.

ötévente

pénzügyi ügyintéző




amennyiben munkaköre szerint közbeszerzési döntéselőkészítésben vesz részt

A Vtv. 3. § -ának (1) bekezdése c) pontja alapján.



A Vtv. 3. § -ának (1) bekezdése b-c) pontjai alapján.

kétévente




évente
(3. § (1) bekezdés b) pontja alapján)

igazgatási ügyintéző

A Vtv. 3. § -ának (1) bekezdése a) pontja alapján.

ötévente

kommunális ügyintéző

A Vtv. 3. § -ának (1) bekezdése b) pontja alapján.

évente
(3. § (1) bekezdés b) pontja alapján)
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget az esedékesség évében június 30-ig kell teljesíteni.
A NAGYDOROGI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

5. számú melléklete

Az iratkezelés szervezeti rendje, az azzal összefüggő feladat-és hatáskörök, és az iratkezelés felügyeletének szabályozása
A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján az iratkezelés szervezeti rendje, az azzal összefüggő feladat-és hatáskörök, és az iratkezelés felügyelete a Hivatalban a következő:

1. Az iratkezelés szervezeti rendje

A Hivatalhoz (a továbbiakban: hivatal) érkező küldeményeket, beadványokat a hivatal székhelyén és telephelyein működő iktatókban elektronikus rendszerben kell nyilvántartani a beérkezésük sorrendjében, tekintet nélkül az ügyiratok ágazati jellegére, úgy, hogy minden beérkező irat megkülönböztető jelzést kap aszerint, hogy a székhelyen, vagy a telephelyek valamelyikén iktatták. A Pálfai székhelyre érkező és ott iktatott ügyiratok megkülönböztető azonosító jele „N”, a bikácsi telephelyre érkező és ott iktatott ügyiratok megkülönböztető azonosító jele „B”, a Pálfai telephelyre érkező és ott iktatott ügyiratok megkülönböztető azonosító jele „K”, a pálfai telephelyre érkező és ott iktatott ügyiratok megkülönböztető azonosító jele „P”, a sárszentlőrinci telephelyre érkező és ott iktatott ügyiratok megkülönböztető azonosító jele: „S”. Minden új ügyiratot külön alapszámra kell iktatni. A hivatalnál az iratok iktatása és kezelése a fentiek szerint osztottan történik.

2. Az iratkezeléssel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatáskörök

Megnevezés

Jogszabályi hivatkozás

Felelős

Iratkezelési szabályzat elkészítése

335/2005. (XII. 29.)
Korm. rend.
4. § (3)

Jegyző

Iratkezelési szabályzat jóváhagyásra való megküldése

335/2005. (XII. 29.)
Korm. rend.
4. § (3)

Jegyző

Az iratkezelési szabályzat mellékletét képező irattári terv évenkénti felülvizsgálata

335/2005. (XII. 29.)
Korm. rend.
3. § (2)

Jegyző

Megnevezés

Jogszabályi hivatkozás

Felelős

Iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtása

335/2005. (XII. 29.)
Korm. rend.
1. §
2.

Jegyző

Összhang biztosítása folyamatosan a belső szabályzatok, az alkalmazott informatikai eszközök és eljárások, illetve az irattári tervek és iratkezelési eljárások között

335/2005. (XII. 29.)
Korm. rend.
5. §

Jegyző

Az iratok szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakítása és működtetése

335/2005. (XII. 29.)
Korm. rend.
5. §

Jegyző

Az iratkezeléshez szükséges tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosítása, felügyelete

335/2005. (XII. 29.)
Korm. rend.
5. §

Jegyző

Az iratkezelés – jogszabályban, illetve a hivatal iratkezelési szabályzatában meghatározott követelmények szerinti – megszervezése

335/2005. (XII. 29.)
Korm. rend.
6. §

Jegyző

Iratkezelés felügyelete
- az iratkezelési szabályzat végrehajtásának rendszeres ellenőrzése,
- intézkedés az iratkezelés során tapasztalt szabálytalanságok megszüntetéséről,
- gondoskodás az iratkezelést végzők szakmai képzéséről, továbbképzéséről,
- iratkezelési segédeszközök biztosítása (iratkezelési segédeszköz: pl. iktató program)

335/2005. (XII. 29.)
Korm. rend.
7. §

Jegyző,
mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető

Megnevezés

Jogszabályi hivatkozás

Felelős

Iratok és adatok védelmével kapcsolatos feladatok

335/2005. (XII. 29.)
Korm. rend.
8. § (2) bek.

Jegyző,
mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető

Az iktatás – jelen SZMSZ-ben meghatározott – módon történő megszervezése

335/2005. (XII. 29.)
Korm. rend.
16. § (2) bek.

Jegyző,
mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető

A kiadmányozáshoz használt bélyegzőkről nyilvántartás vezetése

335/2005. (XII. 29.)
Korm. rend.
54. §

Jegyző,
mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető

Bizottság kijelölése az iratselejtezésre

335/2005. (XII. 29.)
Korm. rend.
64. § (1) bek.

Jegyző,
mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető

Iratmegsemmisítés

335/2005. (XII. 29.)
Korm. rend.
64. § (4) bek.

Jegyző

Nem selejtezhető iratok illetékes levéltárnak történő átadása

1995. évi LXVI törvény
9. § (1) bek. g) pontja

Jegyző

Az iratkezelés rendjének megváltoztatása

335/2005. (XII. 29.)
Korm. rend.
68. § (1) bek.

Jegyző

3. Az iratkezelés felügyeletét ellátó vezető

3.1. Az iratkezelés felügyeletét a jegyző látja el.

3.2. A jegyző távolléte vagy akadályoztatása esetén az iratkezelés felügyeletének 2. pontban meghatározott jogköreit az aljegyző látja el. Az aljegyző végzi az iratkezelés felügyeletével összefüggő és a jegyzőre telepített valamennyi feladatot a Pálfai és pálfai telephelyek vonatkozásában.

4. A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott, a szerv szervezeti és működési szabályzatában rögzítendő egyéb rendelkezések

4.1. A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 27. § c) pontja alapján a Hivatalhoz érkezett küldemény felbontására a vonatkozó munkaköröket betöltő személyek (iktatók), illetve a munkaköri leírásukban meghatározott helyetteseik jogosultak.

4.2. A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a Hivatalban kiadmányozási joggal az adott hatáskört jogszabály alapján gyakorló személyek továbbá a polgármester és a jegyző által kiadmányozási joggal felruházottak rendelkeznek a jogszabály által megállapított saját hatáskörükben, illetve a kiadmányozási jog delegálása esetén a kiadmányozási joggal felruházó tisztségviselő jogszabály által megállapított hatáskörében.

4.3. A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) bekezdése alapján a Polgármesteri Hivatal átmeneti és központi irattárából a Hivatallal jogviszonyban álló köztisztviselők bármely olyan iratot kikölcsönözhetnek, amely a munkakörükhöz kapcsolódik és munkakörükből eredő feladataik ellátásához szükséges, kivéve, ha iratban rögzített információk általuk történő megismerését jogszabály, vagy a Hivatal vonatkozó szabályzata kizárja.

6. számú függelék
a
az önkormányzat társulásos kapcsolatainak jegyzéke

I. A Mötv. alapján

Simontornyai székhellyel működő társulások:
II.1. Simontornyai Köznevelési Társulás
II.2. Simontornya és térsége sürgősségi betegellátást biztosító önkormányzati társulás
II.3. Simontornya Város, Pálfa Község és Tolnanémedi Község Önkormányzatai Biztonságos Ivóvízellátási Társulása
Polgárdi székhellyel működő társulás:
II.4. Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

II. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvény alapján

Az önkormányzat tagja a Paksi Többcélú Kistérségi Társulásnak.
7. számú függelék
a
a nemzetközi kapcsolatokban való részvétel
Az önkormányzat testvér települési kapcsolatot tart fenn a ............-ai .............. településsel.
8. számú függelék
a
az érdekképviseleti szervekben való részvétel
Az önkormányzat tagja a következő önkormányzati érdekképviseleti szerveknek:
Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége
Magyar Önkormányzatok Szövetsége
9. számú függelék
a
az SZMSZ-ben előírt önkormányzati rendeletalkotási tárgykörökben alkotott rendeletek felsorolása:
1

Módosította: 6/2019.(VIII.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019.08.30.-

2

Hatályon kívül helyezte: : 6/2019.(VIII.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019.08.30.-

3

Módosította a 2/2022.(III.10.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2022.03.11-

4

Módosította: 2/2022.(III.10.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2022.03.11-

5

Módosította: 8/2019.(X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019.10.30-

6

Hatályon kívül helyezte: 8/2019.(X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019.10.30-

7

Hatályon kívül helyezte: 8/2019.(X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019.10.30-

8

Beiktatta: 8/2019.(X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019.10.30-

9

Módosította: 8/2019.(X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019.10.30-

10

Hatályon kívül helyezte: 8/2019.(X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019.10.30-

11

Módosította: 8/2019.(X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019.10.30-

12

Hatályon kívül helyezte: 8/2019.(X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019.10.30-

13

Hatályon kívül helyezte: 8/2019.(X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019.10.30-

14

Módosította: 8/2019.(X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019.10.30-

15

Módosította: 8/2019.(X.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019.10.30-

16

Módosította: a Megállapodás 3. módosítása. Hatályos: 2015. március 15-

17

Módosította: a Megállapodás 3. módosítása. Hatályos: 2015. március 15- [2]

18

Utoljára módosította: a Megállapodás 3. módosítása. Hatályos: 2015. március 15.-

19

Utoljára módosította: a Megállapodás 3. módosítása. Hatályos: 2015. március 15.-

20

Módosította: a megállapodás 1. módosítása. Hatályos: 2013. 02.14-től.

21

Módosította: a megállapodás 1. módosítása. Hatályos: 2013. 02.14-től.

22

Módosította: a megállapodás 1. módosítása. Hatályos: 2013. 02.14-től.

23

Módosította: a megállapodás 1. módosítása. Hatályos: 2013. 02.14-től.

24

Módosította: a Megállapodás 3. módosítása. Hatályos: 2015. március 15.-

25

Hatályon kívül helyezte: a megállapodás 1. módosítása. Hatályon kívül: 2013. 02.14-től.

26

Hatályon kívül helyezte: a megállapodás 1. módosítása. Hatályon kívül: 2013. 02.14-től.

27

Módosította: a megállapodás 1. módosítása. Hatályos: 2013. 02.14-től.