1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Bonyhád Város Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat), annak képviselő-testületére, szerveire és az önkormányzat által irányított valamennyi költségvetési szervre.

(2) Bonyhád Város Önkormányzata jogi személyiségű társulásainak költségvetését, a társulási tanácsok által elfogadott költségvetési határozatok tartalmazzák. A rendeletbe a társulások költségvetése finanszírozási szempontból épül be.

(3) A rendelet személyi hatálya kiterjed a közvetlen és közvetett támogatások tekintetében minden támogatást nyújtó a rendelet hatálya alá tartozó szervre, szervezetre, valamint minden támogatásban részesülőre.

2. § (1) Bonyhád Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a költségvetés címrendjét a 19. mellékletben foglaltak szerint állapítja meg.

(2) A költségvetés címrendjében a működési költségvetésben az irányított költségvetési szervek, a közös önkormányzati hivatal és az önkormányzat önálló címnek minősülnek.

(3) Az alcímeken belüli előirányzat csoportok a működés, felhalmozás.

(4) Az előirányzat csoportok kiemelt előirányzatokra tagozódnak. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 23. §-a, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII.31.) számú Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) rendelkezésein túl kiemelt előirányzat csoportként megjelöltek azok az előirányzatok, amelyek a költségvetési szerv működéséből, feladataiból eredő azon speciális feladatok megvalósítását szolgálják, amelyek tekintetében hatályos jogszabályi előírások alapján a költségvetési szerv vezetője kötelezettségvállalási jogköre nem vonható el. Az előirányzatok kötelező, önként vállalt, valamint államigazgatási feladatok szerinti bontásban szerepelnek.

(5) A felújítások összessége együtt címet alkot. A felújítási cím Európai Uniós és nem Európai Uniós támogatásból megvalósuló alcímekre tagolódik. A jogcím csoporton belül az egyes feladatok soronként megjelöltek.

(6) A fejlesztési feladatok összessége címet alkot. A fejlesztési cím Európai Uniós és nem Európai Uniós alcímekre tagolódik. A jogcím csoporton belül az egyes feladatok soronként megjelöltek.

(7) Az egyéb kiadások és bevételek önálló címet képeznek.

3. § (1) A Képviselő-testület Bonyhád Város 2024. évi költségvetésének előirányzatát az alábbi összegekben határozza meg az 1. melléklet szerint:

(2) Az Önkormányzat működési bevételeit és kiadásait a 2. melléklet szerint

(3) Az Önkormányzat felhalmozási bevételeit és kiadásait a 2. melléklet szerint

(4) Az Áht. 23. § (2) bekezdésében meghatározott előirányzat csoportokat, valamint a 6. § (2)–(3) bekezdésében foglalt kiemelt előirányzatokat az alábbi összegekben állapítja meg:

4. § (1) A Képviselő-testület a Rendelet 3. § (1)–(4) bekezdésben megállapított tárgyévi egyesített költségvetési bevételeit és kiadásait az 1. melléklet szerint, a működési bevételek és kiadások, valamint a felhalmozási bevételek és kiadásokat elkülönítetten a 2. melléklet szerint hagyja jóvá.

(2) A Képviselő-testület a 3. § (1) e.) pontjában nevesített költségvetési hiány finanszírozására az előző évi költségvetési maradványt, továbbá a tervezett költségvetési maradványt működésre, illetve felhalmozási célú igénybevételre tervezett tagolásban a 2. melléklet szerint hagyja jóvá.

(3) A Képviselő-testület az Önkormányzat kiemelt előirányzatait intézményenként a 3. melléklet szerint hagyja jóvá.

(4) A Képviselő-testület a Közös Önkormányzati Hivatal bevételeit és kiadásait feladatonként a 4. melléklet szerint hagyja jóvá.

(5) A Képviselő-testület az Önkormányzat feladatainak bevételeit és kiadásait az 5. melléklet szerint állapítja meg kötelező, önként vállalt, államigazgatási feladatok szerinti bontásban.

(6) A Képviselő-testület az Önkormányzat tervezett felújításait a 6. melléklet, az önkormányzati beruházásokat a 7. melléklet, a közös önkormányzati hivatal beruházásait a 7. mellékletek szerint hagyja jóvá.

(7) Az Önkormányzat 2022. évi tény, 2023. évi várható, 2024. évi tervezett pénzügyi mérlegadatait a 8. melléklet szerint állapítja meg.

(8) Az Önkormányzat Európai Uniós támogatással megvalósuló projektek bevételeit és kiadásait a 9. melléklet szerint határozza meg.

(9) A Képviselő-testület az Önkormányzat többéves kihatással járó döntésekből származó kötelezettségeket célok szerint, évenkénti bontásban a 10. melléklet szerint tudomásul veszi azzal, hogy a későbbi évek előirányzatait véglegesen az adott költségvetés elfogadásakor állapítja meg.

(10) A Képviselő-testület az Önkormányzat közvetett támogatásokról szóló 11. melléklet, a központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételek részletezését a Rendelet 13. melléklete szerint veszi tudomásul.

(11) A Képviselő-testület az Önkormányzat engedélyezett álláshelyeit a 12. melléklet szerint hagyja jóvá.

(12) A Képviselő-testület az Önkormányzat előirányzat-felhasználási tervét a 14. melléklet szerint hagyja jóvá.

(13) A Képviselő-testület az Önkormányzat által nyújtott hitel-, és kölcsön alakulását lejárat és eszközök szerinti bontásban a 15. melléklet szerint határozza meg.

(14) A Képviselő-testület az Önkormányzat költségvetésének bevételi és kiadási előirányzatait címrend szerint a 16. melléklet szerint hagyja jóvá.

(15) A Képviselő-testület az Önkormányzat költségvetési évet követő három év tervezett bevételeit és kiadásait a 17. melléklet szerint határozza meg.

(16) A Képviselő-testület az Önkormányzat likviditási tervét havi bontásban a 18. melléklet szerint határozza meg.

(17) A Képviselő-testület az Önkormányzat költségvetésének címrendjét a 19. melléklet szerint hagyja jóvá.

5. § (1) A Képviselő-testület a Rendelet 3. § (1) e) pontjában megállapított hiány belső finanszírozásra az előző év költségvetési maradványából a Rendelet 3. § (1) f) pontjában meghatározott összeg felhasználását hagyja jóvá.

(2) A Képviselő-testület a Rendelet 3. § (1) h) pontjában meghatározott finanszírozási műveletek kiadását a Rendelet 3. § (2) e), valamint a 3. § (3) g) pontjában foglaltak szerint hagyja jóvá.

(3) A Képviselő-testület a Rendeletben Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott adósságot keletkeztető ügyletből származó fizetésként 35.232.000.- Ft-ot szerepeltet.

6. § (1) Az ellátottakról gondoskodó intézmények az állami támogatás alapját képező mutatószámokról kötelesek az elszámoláshoz szükséges naprakész nyilvántartást vezetni, és a mutatószámokról tájékoztatást adni. A nyilvántartások, alapdokumentumok vezetésekor Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. melléklete az irányadó.

(2) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a Kt. 3. mellékletében foglalt, a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásának igénylési feltételei közzétételét követően gondoskodjon azoknak a központosított állami támogatásoknak az igényléséről, amelyekre az önkormányzat jogosult.

(3) A támogatásra jogosult, és támogatásban részesült intézmény köteles a felhasználásról analitikus nyilvántartást vezetni, azzal, hogy a Kt. 2. melléklet II. pont 47. pontjában szereplő, gyermekétkeztetés támogatásának nyilvántartását és elszámolását a Gazdasági Ellátó Szervezet vezeti. Az intézményvezető a jogszabályi előírásoknak megfelelően a mutatókról és a tényleges felhasználásról a jegyzőnek köteles a költségvetési beszámolóhoz tartozóan elszámolni.

(4) A jogosult intézmény év közben – a mutatók tervezettől eltérő alakulása esetén – köteles az igényelt támogatásról lemondani. A lemondást a jegyzőnek kell megküldeni.

(5) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert arra, hogy az Áht. 57. § -ban foglalt rendelkezéseinek megfelelően 2024. évre az önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatai támogatásának alapjául szolgáló mutatószámok tervezettől eltérő alakulása esetén, továbbá egyéb állami támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt lemondjon az igényelt támogatásról. A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert arra, hogy a 2023. évi tervezett és a ténylegesen igénybe vehető támogatás különbözetéből, valamint a központosított előirányzatok, egyéb központi állami támogatások elszámolásából adódó, elszámoláskor felmerülő, visszafizetési kötelezettséget, esetlegesen felmerülő kamatterheket a kiadások 104. cím 3. pont kiemelt előirányzata terhére teljesítse.

7. § (1) Az intézményekben foglalkoztatottak garantált illetménye az alábbi jogszabályok alapján került tervezésre:

(2) Az illetménypótlék számítási alapja a Kt. 66. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt pótlékalap.

(3) A Képviselő-testület költségvetési szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak részére béren kívüli juttatásként közalkalmazottanként 60.000.- Ft-ot biztosít. A juttatást terhelő járulékos költségeket az intézmény költségvetési előirányzata tartalmazza. A juttatások éves összege e rendelet elfogadását követően utalható.

(4) A közös önkormányzati hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők alapilletményét, illetménykiegészítését, illetménypótlékát és egyéb juttatásait a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.), a közös önkormányzati hivatal köztisztviselőinek közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről, szociális és kegyeleti támogatásairól szóló 6/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelet, a Közszolgálati Szabályzat, valamint 62.850 Ft összegű illetményalap figyelembe vételével került megtervezésre.

(5) A Kttv. 234. § (3) bekezdése c) pontja és (4) bekezdése alapján a hivatal köztisztviselője

(6) A Képviselő-testület – a Kt. 61. § (4) bekezdésében foglaltakra, valamint a Kttv. 151. § (1) bekezdésében rögzített előírásokra figyelemmel – a köztisztviselők, valamint az önkormányzat munkavállalói cafetéria rendszerének működtetésére, az adóterhet is beleértve 314.250 Ft/fő keretet biztosít a Hivatal költségvetésében.

(7) A közös önkormányzati hivatal köztisztviselőinek közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről, valamint szociális és kegyeleti támogatásairól szóló 6/2013. (III.29.) rendelet 4. § (2) bekezdés alapján a Közszolgálati Szabályzatban meghatározott mértékkel egyezően kerül beépítésre a rendelet személyi juttatásai közé.

(8) A Képviselő-testület a hivatal nyugdíjba vonult dolgozóinak és azok házastársainak támogatását szolgáló szociális és kegyeleti keretet 450.000 Ft-ban hagyja jóvá.

(9) A Közszolgálati Szabályzatról szóló 3/2017. (X.2.) Jegyzői Utasítás 9. pontjában foglalt szociális támogatás keretét a Képviselő-testület 300.000,- Ft-ban állapítja meg.

8. § (1) A Képviselő-testület az irányítása alá tartozó költségvetési szervek, a közös önkormányzati hivatal, valamint az önkormányzat által foglalkoztatottak 2024. január 1-jei nyitó létszámát kötelező, önként vállalt, valamint államigazgatási feladatok szerinti bontásban a 12. mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá:

(2) A Képviselő-testület Bonyhád Város Önkormányzata engedélyezett álláshelyei számát 2024. január 1-jétől 2 fővel, április 1-jétől további 2 fővel növeli.

(3) A közfoglalkoztatottak létszáma 2024. évben átlagosan 16 fő.

9. § (1) A felújítási kiadások előirányzatát a Képviselő-testület a Rendelet 6. mellékletében szereplő célok és összegek szerint hagyja jóvá.

(2) A Képviselő-testület felhatalmazása alapján a polgármester dönt a pályázatok benyújtásáról, annak céljáról, a projektek megvalósításáról 100%-os intenzitású pályázat esetén, a képviselő-testület utólagos tájékoztatási kötelezettsége mellett. A polgármester halasztást nem tűrő esetben dönthet azon pályázatokról is, amelyhez önerő szükséges, azzal, hogy a testület utólagos jóváhagyását megkéri. A Képviselő-testület által korábban jóváhagyott, támogatási szerződéssel alátámasztott projektjeihez szükséges forrást a Rendelet tartalmazza.

10. § (1) A Képviselő-testület a tartalékot az önkormányzati kiadások között 227.336.137 Ft-ban hagyja jóvá az alábbiak szerint:

(2) A pályázatokhoz szükséges önrész felhasználásáról a Képviselő-testület a pályázat benyújtásáról szóló döntéssel egyidejűleg dönt a 9. § (3) bekezdésére is figyelemmel.

(3) Az általános tartalék az év elején nem ismert kiadások finanszírozását szolgálja, felhasználásáról a Képviselő-testület dönt a 11. § (3) bekezdésére is figyelemmel azzal, hogy halasztást nem tűrő esetben a polgármestert döntési joggal ruházza fel.

(4) A nevesített céltartalékot a jóváhagyott célra lehet igénybe venni, melyről a polgármester dönt.

11. § (1) A Képviselő-testület a város központi költségvetésében egyesületek, szervezetek, rendezvények működési célú támogatására 92.300.000 Ft-ot biztosít a következők szerint:

(2) A Képviselő-testület a város központi költségvetésében fejlesztési célú támogatásra 3.532.210 Ft-ot biztosít a következők szerint:

(3) A támogatott szervezetek az önkormányzattal támogatási szerződést kötnek az államháztartáson kívüli forrás átadására és átvételére vonatkozó szabályokról szóló 21/2013. (XI.22.) önkormányzati rendelet szabályai szerint, amelyben számadási kötelezettség kerül előírásra a részükre juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. Az elszámolást és felhasználást a jegyző által kijelölt munkatárs végzi. A támogatott szervezetet a jogszabálysértő, vagy nem rendeltetésszerűen felhasznált összegre vonatkozóan visszafizetési kötelezettség terheli.

(4) A Képviselő-testület az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény I. melléklet III. 4. pontja alapján az államháztartás pénzeszközeinek felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó, vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő – nettó 5.000.000.- Ft-ot elérő, vagy azt meghaladó értékű – árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyon hasznosításra, vagyon, vagyoni értékű jog átadására, valamint a koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változását közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő 60 napon belül.

(5) A diáksport egyesületek támogatását városközpont költségvetésében elkülönített 2.000.000 Ft összegű keret biztosítja. A keret felosztását a Humán Bizottság végzi. Az államháztartáson kívüli forrás átadására és átvételére vonatkozó szabályokról szóló 21/2013. (XI.22.) önkormányzati rendelet értelmében támogatási szerződést kell kötni.

12. § (1) A költségvetési szervek számára jóváhagyott kiemelt kiadási és bevételi előirányzatok kötöttek, ezek között a (2)–(3) bekezdésében foglalt kivétellel költségvetési szerv vezetője átcsoportosítást a Képviselő-testület jóváhagyásával hajthat végre. A költségvetési szerv a kiemelt előirányzatoktól a felhasználás során nem térhet el.

(2) A Képviselő-testület felhatalmazza polgármesterét, a költségvetési szervek vezetőit, hogy az önkormányzat bevételi és kiadási előirányzat módosítást hajtson végre az alábbi esetekben:

(3) A költségvetési szervek vezetői összességében 2.000.000.- Ft, az önkormányzat esetében a polgármester 15.000.000.- Ft összeghatárig jogosultak a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosításra azzal, hogy a személyi juttatások előirányzata nem növelhető.

(4) A költségvetési szervek kiadási előirányzatán belül – a működési és a felhalmozási előirányzatok között az irányító szerv hatáskörében hajtható végre átcsoportosítás.

(5) Az önkormányzat által irányított költségvetési szerv a rendeletben jóváhagyott bevételi előirányzatokat meghaladóan képződő többletbevételek terhére a bevételi és kiadási előirányzatai főösszegét saját hatáskörben nem módosíthatja.

(6) A Képviselő-testület az Áht. 34. § (4) bekezdése alapján módosítja költségvetési rendeletét.

(7) A Képviselő-testület által jóváhagyott kiemelt kiadási előirányzatokat valamennyi költségvetési szerv köteles betartani. Az előirányzat túllépés fegyelmi felelősséget vonhat maga után.

(8) A költségvetési bevételek a bevételi előirányzatokon felül is teljesíthetők.

(9) A működési célú állami támogatás évközi emeléséből származó többletforrásból céltartalékot, a felhalmozási célú állami támogatásból, egyéb céljellegű forrásból származó, nem tervezett bevételből a céljának megfelelő felhalmozási kiadási előirányzatot, az egyéb, nem céljellegű, a tervezettet meghaladóan képződő felhalmozási bevételből felhalmozási célú céltartalékot kell képezni, illetve a felhalmozási célú hitelt kell csökkenteni.

(10) Az Önkormányzat költségvetésében a rendeletben jóváhagyott előirányzatokat meghaladóan képződő bevétel az általános tartalékot növeli.

13. § (1) A gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület, annak szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(2) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, valamint az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerveinek vezetőit a költségvetésben meghatározott bevételek beszedésére, a jóváhagyott kiadások teljesítésére és a költségvetés végrehajtására.

(3) A költségvetési szervek a rendeletben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott költségvetési szervek többletbevételük terhére is csak a forrásképződés mértékének, illetve ütemének figyelembevételével és az intézmény biztonságos működésének szem előtt tartásával vállalhatnak kötelezettséget.

(5) Az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerv vezetője a saját hatáskörben végrehajtott, írásba foglalt és iktatott előirányzat- módosításról 30 napon belül köteles a jegyzőt tájékoztatni.

(6) Az eredeti előirányzatokon felüli felújítási és felhalmozási kiadások finanszírozására csak a felesleges tárgyi eszköz értékesítéséből, a jóváhagyott előző évi költségvetési maradványból, felhalmozási célú pénzeszköz átvételből származó bevételi többlet, valamint a szabad rendelkezésű tartalék fordítható.

(7) Az előző évi költségvetési maradvány – az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésével összefüggő kiadások, egyéb céljellegű maradványok kivételével – a felülvizsgálat, illetve testületi jóváhagyást követően használható fel az intézmények kiadásainak finanszírozására az Áht. 86. § (5) bekezdése és az Ávr. 155. § rendelkezéseinek megfelelően.

(8) A költségvetési szervek vezetői forrásaik növelése és szakmai feladatellátásuk javítása érdekében 13. § (10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével jogosultak pályázatok benyújtására, amennyiben a pályázati felhívásban foglalt feltételeknek megfelelnek.

(9) A feladatelmaradásból származó - személyi és dologi – megtakarítások felhasználására csak a Képviselő – testület engedélyével kerülhet sor.

(10) A költségvetési szerv pályázatának benyújtását megelőzően köteles a Képviselő-testületnél a pályázat benyújtásának jóváhagyását kérni, amennyiben a pályázat keretében az intézmény:

(11) A Képviselő-testület a pályázatokban foglalt megvalósítási időszakra vonatkozóan a több évre szóló kötelezettségvállalást a nyertes pályázatok esetében – az adott pályázatra vonatkozó Támogatási Szerződésben/Támogatói Okiratban foglaltak szerinti ütemezés szerint - engedélyez.

(12) A Képviselő-testület felhatalmazza polgármesterét, hogy a pályázatok előkészítése, nyertessége esetén a megvalósításhoz szükséges dokumentumokat megrendelje, aláírja és benyújtsa.

14. § (1) Az önkormányzat intézményei és a közös önkormányzati hivatal bevételeik és kiadásaik különbözeteként intézményfinanszírozásban részesülnek, melynek összegét a 3. melléklet, valamint a. 4. melléklet tartalmazza.

(2) Nettó finanszírozás keretében történik a munkabérek, valamint az azt terhelő befizetési kötelezettségek rendezése.

(3) A költségvetési szerv kiadásainak finanszírozása elsődlegesen a költségvetési szerv elszámolási számláján lévő saját bevételek terhére történik. Amennyiben költségvetési szerv számláján lévő napi egyenleg nem nyújt fedezetet a kiadások határidőben történő teljesítéséhez, úgy a költségvetési szerv vezetője, vagy az általa felhatalmazott személy támogatás utalás iránti igényét a fenntartó felé jelzi.

(4) A megrendelések ütemezésénél, a kötelezettségvállalás megtételénél a költségvetési szerv vezetője a saját bevételek és az önkormányzati forrásképződés időbeli alakulását köteles figyelembe venni.

(5) A felhalmozási, felújítási célú támogatások kiutalása a tényleges teljesítéshez igazodóan engedélyezhető.

(6) A költségvetési szerv a készpénzben, házipénztárban befizetett bevételeiket az alábbi kiadásaik teljesítésére használhatják fel:

15. § (1) Valamennyi költségvetési szerv köteles a gazdálkodás vitelét meghatározó jogi szabályozó eszközöket a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembevételével elkészíteni, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani. A szabályozásbeli hiányosságokért a felelősség a mindenkori költségvetési szerv vezetőjét terheli.

(2) A költségvetési szervek ellenőrzése az Áht. 61. § (4) bekezdésében rögzített belső kontrollrendszer keretében valósulnak meg, melynek létrehozásáért, működtetéséért és továbbfejlesztéséért az önkormányzat és a hivatal esetében a jegyző, az intézmények esetében az intézményvezető felelős.

(3) Az önkormányzat a belső ellenőrzést a Völgységi Önkormányzatok Társulásával kötött megállapodás alapján biztosítja. A megfelelő működtetésről és a függetlenség biztosításáról a jegyző köteles gondoskodni.

(4) Bonyhád Város Önkormányzat Képviselő-testületének felügyelete alá tartozó költségvetési szervek vezetői az Áht. 69. §-ban foglalt kötelezettségüknek megfelelően – az egyéb hatályos jogszabályi rendelkezéseken túlmenően - az éves beszámoló elkészítésével egyidejűleg kötelesek nyilatkozatban értékelni a költségvetési szerv belső kontrollrendszerének minőségét. Az értékelést az éves beszámolóra vonatkozó határidő betartásával meg kell küldeni a felügyeleti szervnek.

16. § (1) Közérdekű kötelezettségvállalást a költségvetési szerv csak a Képviselő-testület jóváhagyásával tehet, gazdasági társaságban üzletrészt, részvényt csak az Képviselő-testület előzetes döntése alapján szerezhet.

(2) Az Önkormányzat és a költségvetési szervek más gazdálkodó szervek részére pénzeszközt csak a Képviselő-testület jóváhagyásával adhatnak át.

(3) Az önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek lekötéséről, kamatozó betétben történő elhelyezéséről a jegyző javaslatára a polgármester dönt.

(4) A költségvetés terhére – költségvetési szerv vezetőjének hatáskörében – kizárólag olyan kötelezettség vállalható, mely sem az adott gazdálkodási évben, sem azt követően költségvetési támogatási többletigénnyel nem jár. A költségvetési szerv vezetője, mint bérgazdálkodó címet, pótlékot nem állapíthat meg. A költségvetési szerv vezetője felelős azért, hogy a munkavállalók részére adható, nem kötelező juttatások megállapítása és folyósítása az intézményi feladatellátást ne veszélyeztesse. A költségvetési szerv vezetője a bérmaradvány terhére folyamatos fizetési kötelezettséget jelentő személyi juttatást nem állapíthat meg.

(5) A költségvetési szerv vezetője felelős a feladatai ellátásához a szerv kezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az alapító okiratban előírt tevékenységek ágazati jogszabályokban meghatározott követelmények megfelelő ellátásáért, a költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információ szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangjáért, a költségvetési szerv számviteli rendjéért, a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéséért, a belső ellenőrzés megszervezéséért és működtetéséért.

(6) A kötelezettségvállalást, pénzügyi ellenjegyzést, teljesítés igazolást az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.21.) Kormányrendelet 52-60. §-ban foglaltak alapján kell elvégezni.

(7) A választások helyi előkészítésére, lebonyolítására, valamint a népszavazás előkészítésére és lebonyolítására felhasználható pénzeszközök feletti kötelezettségvállalásra a jegyző, pénzügyi ellenjegyzésére az általa felhatalmazott személy jogosult.

(8) Az intézmények hitelt nem vehetnek fel, kezességet nem vállalhatnak, pénzeszközeikből csak tárgyévi lejáratú, államilag garantált értékpapírt vásárolhatnak.

(9) Az intézmények számlavezető bankját a Képviselő-testület határozza meg. Átmenetileg szabad pénzeszközeiket tárgyévi lejáratú betétként leköthetik. A lekötésről és értékpapír vásárlásról a polgármestert az intézkedéssel egy időben tájékoztatni kell.

(10) A Képviselő-testület a költségvetési egyensúly fenntartása érdekében szükségesnek tartja, hogy az intézmények vezetői szigorú pénzügyi fegyelem érvényesítésével, a szükséges intézkedések megtételével gondoskodjanak a jóváhagyott költségvetési előirányzatok betartásáról.

(11) A felújítási és felhalmozási feladatok teljesítésére a források rendelkezésre állására figyelemmel vállalható kötelezettség.

(12) A Képviselő-testület hozzájárul ahhoz, hogy az általa jóváhagyott, utófinanszírozású pályázatok esetében az intézmények részére a kiadások üteméhez igazodóan kölcsön kerüljön folyósításra, melyet a pályázati támogatás megérkezését követően vissza kell utalni.

17. § A rendelet rendelkezéseit a 2024. költségvetési évben kell alkalmazni.

18. § Az átmeneti időszakban beszedett bevételek és teljesített kiadások a rendeletbe beépítésre kerülte

19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.