Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18. § (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet      

Általános rendelkezések

1.         Az önkormányzat

1. §    

(1)       Dombóvár Város Önkormányzata önállóan, szabadon, széles körű nyilvánosság mellett intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról.

(2)       Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Dombóvár Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(3)       Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

⁽⁴⁾                   Az önkormányzat és a képviselő-testület székhelye és címe: 7200 Dombóvár, Szabadság u. 18.

(5)       Az önkormányzat illetékességi területe Dombóvár város közigazgatási területe.

⁽⁶⁾                   A képviselő-testület hivatalának hivatalos megnevezése: Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal).

2.         Bélyegzőhasználat

2. §    

(1)                   A képviselő-testület, az önkormányzat, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, valamint az Önkormányzati Hivatal bélyegzője kör alakú, középen a Magyarország címere található, a köríven az alábbi felirat, valamint a bélyegző sorszáma olvasható:

a)   Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete,

b)  Dombóvár Város Önkormányzata,

c)   Polgármester Dombóvár,

d)  Alpolgármester Dombóvár,

e)   ^[1]Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője,

^f)         Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal.

(2)       A képviselő-testület bélyegzőjét kell használni:

a)   a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyveken hitelesítésre,

b)  a képviselő-testület által elfogadott önkormányzati rendeleteken,

c)   a képviselő-testület által adományozott oklevelekben,

d)  az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon.

3.         Az önkormányzat jelképei

3. §    

(1)       Az önkormányzat jelképei: a város címere és a város zászlaja.

(2)       A város címeréről, zászlajáról és ezek használatáról a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletet alkot.

4.         Az önkormányzat szimbolikus jelei

4. §    

5.         Helyi ünnepnap, helyi kitüntetések és elismerő címek

5. §    

(1)       Dombóvár város helyi ünnepnapja minden év április 1-je, a várossá avatásának napja.

(2)       A képviselő-testület a helyi ünnepnapról a Város Hete keretében ünnepi rendezvénnyel, valamint a helyi kitüntetések és elismerő címek átadásával emlékezik meg.

(3)       A helyi kitüntetések és elismerő címek alapításáról és adományozásáról a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletet alkot.

6.         Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai

6. §    

(1)       Az önkormányzat testvérvárosi kapcsolatot tart fenn az alábbi külföldi településekkel:

a)   Kernen im Remstal településsel Németországban,

b)  Ogulin településsel Horvátországban,

c)   Novi di Modena településsel Olaszországban,

d)  Höganäs településsel Svédországban.

(2)           Az önkormányzat partnervárosi kapcsolatot tart fenn az alábbi külföldi településs(ekk)el:

a)   Vir településsel Horvátországban

7.         Az önkormányzat honlapja

7. §    

(1)       Az önkormányzat és Dombóvár város hivatalos honlapja: www.dombovar.hu (a továbbiakban: honlap).

II. fejezet     

Az önkormányzat feladat- és hatáskörei, azok gyakorlásának módja

8. §    

(1)       Az önkormányzat jogi személy.

(2)       A települési önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(3)           Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, az Önkormányzati Hivatal, a jegyző, továbbá a társulások látja el.

(4)       A képviselő-testület a kötelező feladatokat a lakosság igényeitől és az önkormányzat anyagi lehetőségeitől függő mértékben és módon látja el.

(5)       A képviselő-testület a kötelezően ellátandó közszolgáltatásokról – lehetőség szerint – külön önkormányzati rendeleteket alkot.

(6)       Az önkormányzat önként vállalt feladatait az 1. melléklet tartalmazza.

(7)       A képviselő-testület – figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra – az önkormányzat anyagi lehetőségeitől függően az éves költségvetésében határozza meg, hogy az önként vállalt feladatokat milyen mértékben és módon látja el.

9. §    

(1)       A képviselő-testület átruházható hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre és a társulására ruházhatja át. A képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatásköröket a 2. melléklet, a polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. melléklet, a társulásokra átruházott hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.

(2)       Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről beszámol a döntés meghozatalát követő legközelebbi rendes testületi ülésen.

III. fejezet   

A képviselő-testület munkaprogramja és munkaterve

10. §  

(1)       A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára szóló munkaprogram alapján működik.

(2)           A munkaprogram az önkormányzat hosszú távú fejlesztési elképzeléseit rögzítő gazdasági program, fejlesztési terv.

(3)       A munkaprogram az önkormányzat tevékenységének és a város fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat és az ezek eléréséhez szükséges eszközöket tartalmazza.

(4)       A munkaprogram tervezetének a képviselő-testület alakuló ülését követő hat hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.

(5)       A munkaprogramot a honlapon közzé kell tenni.

11. §  

(1)       A képviselő-testület a munkaprogrammal összhangban, annak végrehajtására éves munkatervet (a továbbiakban: munkaterv) fogad el, melynek tervezetét a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(2)       A képviselő-testület a munkaterv alapján végzi éves munkáját.

(3)       A munkaterv tervezetének készítésekor javaslatot kell kérni:

a)   a települési képviselőktől,

b)  az önkormányzat legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok ügyvezetőitől,

c)   az önkormányzati költségvetési szervek vezetőitől,

d)  a Civil Tanácstól,

^e)         a települési nemzetiségi önkormányzat elnökétől,

f)   a választókerület országgyűlési képviselőjétől,

g)   a Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat polgármesterétől.

(4)       A bizottságok is fogalmazhatnak meg javaslatokat a munkatervre vonatkozóan a munkaterv tervezetének bizottsági véleményezése során.

(5)       A beérkezett javaslatokról a polgármester az előterjesztésben akkor is tájékoztatja a képviselő-testületet, ha azokat a munkaterv tervezetének összeállításánál nem vették figyelembe.

(6)       A munkaterv tartalmazza:

a)   a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit,

b)  a napirendi pont előterjesztőjének megjelölését, az előterjesztés elkészítésének határidejét, az előkészítésben közreműködők körét,

c)   a közmeghallgatás időpontját és a lakosság tájékoztatását szolgáló fórumok rendjét.

(7)       A munkaterv elfogadásáról a képviselő-testület a tárgyévet megelőző év december 31-ig dönt. Az új képviselő-testület megválasztását követő első alkalommal a munkaprogrammal egyidejűleg történik a munkaterv elfogadása.

(8)       A munkatervet a honlapon közzé kell tenni.

IV. fejezet   

A képviselő-testület működése

8.         Az ülésezés rendje

12. §  

(1)       A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart. A képviselő-testület más önkormányzat képviselő-testületével együttes ülést tarthat.

13. §  

9.         Az ülés összehívásának általános szabályai

(1)^[2]           A képviselő-testület ülését – amennyiben törvény másképpen nem rendelkezik – a polgármester, akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén a polgármester által kijelölt alpolgármester hívja össze.

(2)           Az akadályoztatás akkor áll fenn, ha valamely objektív vagy szubjektív indok miatt az érintett személy a jogait vagy kötelességeit – az önkormányzat érdekei és kötelezettségei szempontjából – a szükséges időpontban nem gyakorolja, vagy nem tudja gyakorolni, így különösen szabadság, külföldi kiküldetés esetén vagy a keresőképtelenség miatti táppénz időtartama alatt.

(3)^[3]       Az alpolgármesterek mindegyikének akadályoztatása, továbbá a polgármesteri és alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke, e tisztség betöltetlensége esetén a korelnök hívja össze.

(4)       Tartós akadályoztatás a harminc napot meghaladó akadályoztatás esetén áll fenn.

(5)           A képviselő-testület üléseit a székhelyén található Városháza épületének Ujváry termében tartja. Indokolt esetben a Humán Bizottság előzetes jóváhagyásával az ülés más helyszínre is összehívható. Együttes ülés esetén nem szükséges az előzetes bizottsági jóváhagyás.

10.      Alakuló ülés

14. §  

(1)           Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(2)       Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai az alábbiak:

a)   A helyi választási bizottság elnökének tájékoztatója a választás eredményéről, a megbízólevelek átadása.

b)  A települési képviselők és a polgármester eskütétele.

c)   Eredményes polgármester választás esetén a polgármesteri program ismertetése.

d)  A polgármester juttatásainak megállapítása.

e)   A szavazatszámláló bizottság megválasztása.

f)   Alpolgármester választás, alpolgármesteri eskütétel.

g)   Az alpolgármesteri juttatások megállapítása.

h)  Bizottsági tagok megválasztása, a nem képviselő bizottsági tagok eskütétele.

ⁱ⁾         

15. §  

(1)       A Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről. A tájékoztató keretében kérdés felvetésére és vitára nincs lehetőség, a tájékoztató elfogadásáról nem hoz döntést a képviselő-testület.

(2)       A Helyi Választási Bizottság elnöke a tájékoztatóját követően átadja a polgármester és a települési képviselők részére a megbízólevelet, ezt követően a települési képviselők és a polgármester esküt tesznek, majd aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő.

(3)       Az újonnan megválasztott polgármester ismerteti a programját. E napirendi pont keretében kérdés felvetésére és vitára nincs lehetőség, a program elfogadásáról nem hoz döntést a képviselő-testület.

(4)       Az alakuló ülésen a polgármesteri és alpolgármesteri juttatásokra bármely települési képviselő tehet javaslatot.

(5)       Az alakuló ülésen – a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választások esetén a titkos szavazások lebonyolítására – tagjai sorából háromfős szavazatszámláló bizottságot választ, amelynek megbízatása a titkos szavazások lebonyolításával megbízott bizottság képviselő tagjainak megválasztásáig tart.

(6)           A képviselő-testület az alakuló ülésen a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottságok elnökeit és tagjait. A polgármester által előterjesztett javaslat elutasítása esetén a bizottság elnökére és tagjára a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A bizottságok nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt esküt tesznek.

(7)       Az alakuló ülésen további napirendi pont – a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatának módosítására vonatkozó javaslat bizottsági állásfoglalás nélkül – is megtárgyalható.

11.      Rendes ülés

16. §  

(1)       A képviselő-testület rendes üléseit a munkaterv alapján tartja évente legalább tíz alkalommal – ha a munkatervben másként nem határoz július és augusztus kivételével –, havonta a hónap utolsó csütörtöki napján, rendszerint 9,00 órai kezdettel.

(2)           Az (1) bekezdésben meghatározotthoz képest eltérő napra a Humán Bizottság előzetes jóváhagyásával hívható össze ülés.

(3)       Rendes ülés esetében a tárgysorozattól függően ülésszak is összehívható, ebben az esetben a meghívóban fel kell tüntetni az ülésszak várható időtartamát. Ülésszak esetén az e rendeletben meghatározott határidőket, határnapokat az ülésszak első napjától kell számítani.

12.      Rendkívüli ülés

17. §  

(1)       Az éves munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülés.

(2)           A képviselő-testület a rendkívüli üléseit csütörtöki napon tartja, csütörtöktől eltérő napra rendkívüli ülés csak a Humán Bizottság előzetes jóváhagyó döntése esetén hívható össze.

(3)       A rendkívüli ülést össze kell hívni

a)   a települési képviselők egynegyedének vagy a bizottság indítványára,

^b)         a megyei kormányhivatal vezetőjének indítványára, vagy

c)   ha a képviselő-testület erről határozatot hoz.

(4)       A (3) bekezdés a) pontja szerinti összehívásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell írásban benyújtani. Az indítványhoz csatolni kell az ülés időpontjára és napirendjére vonatkozó javaslatot, valamint az indítvány alapjául szolgáló indokot. A polgármester az ülést legkésőbb az indítvány kézhezvételétől számított öt napon belül hívja össze, legkésőbb a kézhezvételtől számított tizenöt napon belüli időpontra, a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(5)       A kötelező eseteken kívül a polgármester akkor is összehívhat rendkívüli ülést, amennyiben olyan halaszthatatlan döntést igénylő ügy tárgyalása szükséges, melyben a döntés a soron következő rendes ülés időpontjáig nem várható meg.

13.      Együttes ülés

18. §  

(1)           A képviselő-testület részvételével működő társulás valamennyi tagjának döntését igénylő vagy a társulás működését érintő döntések meghozatala céljából, valamint az Önkormányzati Hivatalt létrehozó önkormányzatokkal a Hivatalt érintő ügyekben együttes ülés tartható a társulásban résztvevő, illetve az Önkormányzati Hivatalt létrehozó önkormányzatok képviselő-testületeivel.

(2)       Az egyes résztvevő önkormányzatok képviselő-testületeit az egyes önkormányzatok polgármesterei hívják össze a kezdeményező által megjelölt helyre és időpontra a saját szervezeti és működési szabályzatukban foglalt rendelkezések betartásával.

(3)       Az ülés helyszínét biztosító önkormányzat polgármestere vezeti az ülést.

(4)       A képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot a saját szervezeti és működési szabályzatukban foglalt szavazati arányok szerint. Az ülés vezetőjével a polgármesterek közlik az egyes képviselő-testületek döntésének eredményét.

(5)       Az ülés helyszínét biztosító önkormányzat jegyzője készíti el és terjeszti fel a jegyzőkönyvet, melynek az egyes testületek által hozott határozatokat külön-külön kell tartalmaznia. A jegyzőkönyvet az ülésen résztvevő valamennyi önkormányzat polgármesterének és jegyzőjének alá kell írnia.

14.      A meghívó

19. §  

(1)       A képviselő-testületi ülést a honlapon közzétett, továbbá papíron is kiküldött írásbeli meghívóval kell összehívni. A meghívó honlapon történő közzétételével egyidejűleg a települési képviselőket sms-sel értesíteni kell az összehívásról.

(2)       A meghívót rendes ülés esetén legalább tíz nappal, alakuló ülés esetén legalább öt nappal, rendkívüli ülés esetén legalább négy munkanappal korábban kell közzétenni az ülés megkezdését megelőzően.

(3)       A meghívót a honlapon történő közzétételt követő két munkanapon belül kell kiküldeni a települési képviselőknek postai úton vagy futárral.

(4)       A honlap üzemzavara esetén a (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a (2) bekezdésben megjelölt határidőkkel.

(5)           A meghívónak tartalmaznia kell az ülés típusát, helyét és napját, kezdési időpontját, a javasolt napirendi pontok megjelölését, a napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásra vonatkozó utalást vagy az arra vonatkozó javaslatot, továbbá a napirendi pont előterjesztőjének, valamint a tervezett napirendi pont tárgyalásához tanácskozási joggal külön meghívottak megjelölését.

(5a) Ha az ülés összehívására a 17. § (3) bekezdés a) vagy b) pontja alapján kerül sor, a meghívónak az ülés összehívásának indokát is tartalmaznia kell.

(6)       A honlapon a meghívó (5) bekezdés szerinti tartalmi elemei közül nem kell közzétenni a napirendi pont előterjesztőjének, valamint a tervezett napirendi pont tárgyalásához tanácskozási joggal külön meghívottak megjelölését.

(7)           A képviselő-testület rendkívüli ülése meghívó közzététele és kiküldése nélkül rövid úton, bármilyen értesítési módon előzetes időkorlát nélkül is összehívható – a Humán Bizottság előzetes jóváhagyó döntése nélkül – csütörtöktől eltérő napra is, ha az okot adó körülmény az ülés azonnali megtartását indokolja, így különösen olyan sürgősséggel tárgyalandó halaszthatatlan ügyben, amelyben a késedelem jelentős kárral, vagy egyéb hátránnyal járna. Ebben az esetben csak az ülés összehívására okot adó körülménnyel foglalkozó napirendi pont tárgyalható.

(8)       Az ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot is tájékoztatni kell a helyi sajtó útján.

15.      A képviselő-testület ülésére meghívandók és a tanácskozási joggal rendelkezők köre

20. §  

(1)       A képviselő-testület tagjain kívül valamennyi ülésre meg kell hívni:

a)   a jegyzőt,

b)  az aljegyzőt,

^c)         az Önkormányzati Hivatal irodáinak vezetőit,

^d)         a nemzetiségi szószólót.

(2)       Az ülésre meg kell hívni továbbá

a)   akiknek meghívását az adott napirendi pontra vonatkozólag jogszabály kötelezővé teszi,

b)  az előterjesztőt, és akit a napirendi pont előterjesztője tanácskozási joggal meghívottként megjelöl,

c)   bizottsági előterjesztés vagy véleményezés esetén a bizottság nem képviselő tagjait,

d)  választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, azok visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy esetén az érintett személyt vagy személyeket.

(3)           Az alakuló és a rendes ülésre az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon kívül meg kell hívni:

a)   a választókerület országgyűlési képviselőjét,

^b)         a megyei kormányhivatal vezetőjét,

c)   a Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat polgármesterét,

d)  az önkormányzati költségvetési szervek vezetőit,

e)   az önkormányzat legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok ügyvezetőit,

f)   a Dombóvári Járási Hivatal vezetőjét,

g)   az állami intézményfenntartó központ dombóvári tankerületének igazgatóját, valamint

h)  a Civil Tanács elnökét.

(3a) A (2) és (3) bekezdés szerin meghívásra kerülő személyek és szervezetek számára a meghívó elektronikus levélben is kiküldhető.

(4)       Az egyes napirendi ponthoz tanácskozási joggal külön meghívottat a meghívóban értesíteni kell az előterjesztés honlapon történő elérhetőségéről. A meghívót olyan időben kell a meghívott részére kiküldeni, hogy az előterjesztést tárgyaló bizottsági ülésről is kellő időben előre értesüljön

(5)           A jegyzőt, az aljegyzőt, az Önkormányzati Hivatal irodáinak vezetőit, a nemzetiségi szószólót, az előterjesztőt, a könyvvizsgálót és a megyei kormányhivatal vezetőjét az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg, zárt ülés esetén abban az esetben, ha jogosult részt venni a zárt ülésen.

(6)       A Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat polgármesterét, valamint a választókerület országgyűlési képviselőjét a nyilvános ülésen tárgyalandó napirendi pontokhoz kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg.

(7)       Az ülés bizottság által előterjesztett vagy véleményezett napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog az érintett bizottságok nem képviselő tagjait, zárt ülés esetén abban az esetben, ha jogosult részt venni a zárt ülésen.

(8)       A Civil Tanács elnökét az e rendelet függelékében felsorolt önszerveződő közösségek tevékenységi körét érintő napirendi pont tárgyalásánál illeti meg tanácskozási jog nyilvános ülés esetén.

(9)       Akadályoztatás esetén a helyettesítő megbízottakat is megilleti a tanácskozási jog.

16.      Az előterjesztés

21. §  

(1)       A képviselő-testület napirendjének tárgyalására – a képviselői kérdések és interpellációk, valamint döntést nem igénylő napirendi pontok kivételével – előterjesztés formájában kerülhet sor.

(2)       Lehetőség szerint a meghívó közzétételével egyidejűleg, de legkésőbb a (3) bekezdésben meghatározott időpontig kell a honlapon letölthető formátumban közzétenni a meghívóban szereplő napirendi ponthoz tartozó írásbeli előterjesztést. A nyilvános ülésen tárgyalandó napirendi pont esetében az előterjesztést bárki számára hozzáférhető módon kell közzétenni, a zárt ülésen tárgyalandó és a zárt ülésen tárgyalni javasolt napirendi pontok előterjesztéseit a honlapnak a települési képviselők számára hozzáférhető, jelszóval védett részén kell hozzáférhetővé tenni.

(3)           A meghívóban szereplő napirendi ponthoz tartozó előterjesztést rendes ülés esetén legalább négy, rendkívüli ülés esetén legalább két munkanappal korábban kell közzétenni az ülés megkezdését megelőzően. Ennél későbbi időpontban csak objektív körülmény miatt indokolt esetben lehet közzétenni az előterjesztést, melyet – amennyiben nem kerül közzétételre a honlapon – legkésőbb a napirendi pont tárgyalásáig kell kiosztani. Nem tehető közzé, illetve nem osztható ki az előterjesztés, ha a 22. § (3a) bekezdésében meghatározott esetben nem tartalmazza a költségvetési forrás megjelölését.

(4)       A honlap üzemzavara esetén az előterjesztéseket a települési képviselő választása szerint papíron vagy elektronikus levélben kell kiküldeni a képviselő által megjelölt postai vagy elektronikus kézbesítési címre.

(5)       Ha az előterjesztés a meghívó közzétételét követően válik hozzáférhetővé a honlapon, a közzététellel egyidejűleg a települési képviselőket sms-sel értesíteni kell.

(6)       A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyek kivételével rendkívüli esetben a képviselő-testület engedélyezheti, hogy az előterjesztés szóban kerüljön ismertetésre, azonban a határozati javaslatot ez esetben is írásban kell a települési képviselők részére rendelkezésre bocsátani. Ebben az esetben is biztosítani kell az illetékes bizottságok számára az előterjesztés előzetes megtárgyalásának lehetőségét.

(7)       Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai a képviselő-testület döntése nélkül is előterjeszthetők szóban.

22. §  

(1)       Az előterjesztés rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányuló döntést igénylő javaslat, továbbá beszámoló vagy tájékoztató lehet.

(2)       Előterjesztés benyújtására jogosult:

a)   a polgármester,

b)  az alpolgármester,

c)   a jegyző,

d)  az aljegyző,

e)   a települési képviselő,

f)   a bizottság,

g)   a képviselő-testületnek beszámolási kötelezettséggel tartozó, és a tájékoztatásra felkért személy,

h)  akit a képviselő-testület előterjesztőként felkér.

(3)           A pénzügyi vonzatú előterjesztéseket az Önkormányzati Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó irodájával már az előkészítés időszakában is szükséges egyeztetni.

(3a)   Amennyiben az előterjesztésben foglalt javaslat költségkihatással jár, és arra a költségvetésben nem áll rendelkezésre fedezet, a javaslatban meg kell jelölni a fedezetet biztosító, kötelezettségekkel le nem kötött költségvetési forrást.

(4)       A jegyző a törvényesség betartását előzetesen köteles megvizsgálni és megállapításával záradékolni az írásbeli előterjesztést, szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslat szövegét.

(5)       Az előterjesztések tartalmi és alaki követelményeit az 5. melléklet tartalmazza.

17.      Beszámoló, tájékoztató

23. §  

(1)       A beszámoló a képviselő-testület feladat és hatáskörébe tartozó valamely megtett intézkedésről, elvégzett vizsgálatról, vagy valamely szerv tevékenységéről szóló jelentés, különösen:

a)   önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,

b)  a képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról,

c)   az interpellációk kivizsgálásának eredményéről,

d)  a képviselő-testület és szervei működését érintő ügyről,

e)   önkormányzati feladatot ellátó szervezet tevékenységéről,

f)   amit jogszabályok a képviselő-testület előtti beszámolás körébe utalnak.

(2)       A tájékoztató olyan információ, adat, tény, megállapítás képviselő-testület elé terjesztése, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát elősegítik, alátámasztják, továbbá amelyek valamely, a település életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(3)       A beszámoló és a tájékoztató elfogadásáról, tudomásulvételéről, kiegészítéséről vagy ismételt előterjesztéséről a képviselő-testület határozatot hoz.

18.      Az ülés nyilvánossága

24. §  

(1)       Amennyiben az érintett nyilatkozatától függ, hogy zárt vagy nyilvános lesz-e az ülés, az érintett nyilatkozatának beszerzéséről az előterjesztés készítője gondoskodik, nyilatkozat hiányában az ülésen jelenlévő érintett szóban nyilatkozik. A hozzájárulást vagy a nyilatkozat elmaradásának a tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(2)       A képviselő-testület zárt ülést köteles tartani az érintett nyilatkozatának hiányában, valamint akkor is, ha több érintett közül valaki zárt ülésen való tárgyalást kér.

(3)       Amennyiben az érintett a zárt ülést követően a nyilvános üléshez való hozzájáruló nyilatkozatát pótolja, avagy a zárt ülés tartását kérő nyilatkozatát visszavonja, akkor a zárt képviselő-testületi ülés őt érintő része a továbbiakban nyilvános ülésnek tekintendő.

(4)       A zárt ülésen hozott határozatokat nyilvános ülésen ki kell hirdetni, de csak közérdekű és közérdekből nyilvános adat hirdethető ki ilyen módon.

19.      Határozatképesség

25. §  

(1)       Az ülés vezetője az ülés megnyitása előtt megvizsgálja a képviselő-testület határozatképességét. Ha a képviselő-testület határozatképes, az ülést megnyitja.

(2)       Ha a szükséges számú települési képviselő nincs jelen és nem is lehet arra számítani, hogy a hiányzó képviselők megérkeznek, akkor az ülés határozatképtelen. Ebben az esetben az ülést nyolc napon belüli időpontra ugyanezen napirend tárgyalására újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni.

(3)       A képviselő-testület határozatképességét az ülés vezetője az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri. Az ülésről végleg távozó települési képviselő a határozatképesség folyamatos ellenőrzése érdekében köteles távozását bejelenteni.

(4)       Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, az ülés vezetője legfeljebb egy órára szünetet rendel el a határozatképesség helyreállítására.

(5) Amennyiben a képviselő-testület a szünet után is határozatképtelen marad, az ülés vezetője az ülést bezárja. Az ülés bezárása esetén az elmaradt napirendi pontokat a soron következő ülés meghívójában szerepeltetni kell.

20.      Az ülés vezetése

26. §  

(1)^[4]       A képviselő-testület ülését a polgármester, a polgármester felkérése, akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén a polgármester által kijelölt alpolgármester vezeti. Az alpolgármesterek mindegyikének akadályoztatása, a polgármesteri és alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke, e tisztség betöltetlensége esetén a korelnök vezeti.

(1a) Törvényben meghatározott esetben a képviselő-testület ülését a képviselő-testület tagjai sorából választott levezető elnök vezeti, az ülés vezetése körében jogai és kötelezettségei azonosak a polgármesterével.

(2)       Az akadályoztatás és a tartós akadályoztatás fennállására az ülés összehívásának szabályai körében meghatározottak az irányadók.

(3)       A helyettesítő jogai és kötelezettségei az ülés vezetése körében azonosak a polgármesterével.

(4)           Az ülésvezető látja el az e rendeletben meghatározott ülés- és vitavezetési feladatokat, ennek keretében különösen:

a)   biztosítja az ülés rendjét és zavartalan lefolyását, a települési képviselők jogainak gyakorlását,

b)  az ülésvezetés körében hozzászólhat azzal, hogy a napirendi ponthoz kapcsolódó véleményét hozzászólásként a 32. § szerint fejtheti ki,

c)   megadja a szót,

d)  bejelenti a zárt ülés tartását, a zárt ülésen részvételi joggal nem rendelkező személyeket figyelmezteti az ülésterem elhagyására,

e)   bezárja az ülést.

27. §  

(1)       Az ülés megnyitása után számba kell venni az igazoltan vagy igazolatlanul távolmaradó és a késését előzetesen bejelentő települési képviselőket.

(2)       A napirend elfogadását megelőzően a képviselő-testület két jegyzőkönyv hitelesítőt választ tagjai sorából. A jegyzőkönyv-hitelesítőkre a polgármester tesz javaslatot. Amennyiben a megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítő az ülés befejezése előtt végleg távozik, a képviselő-testület új hitelesítőt választ.

21.      Az ülés napirendje

28. §  

(1)       Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot.

(2)       A képviselő-testület a napirendi pontokat általában az alábbi sorrendiség megtartásával tárgyalja:

a)   beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a polgármesteri és bizottsági átruházott hatáskörben tett intézkedésekről, tájékoztató a két ülés közötti fontosabb eseményekről,

b)  az egyes rendelettervezetek egy napirendi ponton belül,

c)   egyéb jellegű napirendi pontok,

d)  beszámolók, tájékoztatók,

e)   képviselői kérdések és interpellációk.

(3)           Lehetőség szerint előbb kell tárgyalni azokat a napirendi pontokat, amelyeknél tanácskozási joggal külön meghívott van megjelölve. A zárt ülésen tárgyalandó napirendi pontot lehetőség szerint a napirend végén kell tárgyalni.

(4)           Az előterjesztő a napirendi pont előterjesztését a napirend elfogadásáig visszavonhatja. Amennyiben az előterjesztés visszavonására az ülés napirendjének megállapítása előtt kerül sor, úgy a napirendi pont nem vehető napirendre.

(5)           Az ülés összehívását követően a meghívóban nem szereplő napirendi pontra tett javaslat (a továbbiakban: új napirendi pont) is felvehető az ülés napirendjére. Az ülésen új napirendi pontra a polgármester, a jegyző, az alpolgármester vagy a bizottsági elnök tehet javaslatot, annak írásos előterjesztését – amennyiben nem kerül közzétételre a honlapon – legkésőbb a napirendi pont tárgyalásáig ki kell osztani. A meghívó közzétételét, de még az ülés napját megelőzően érkezett új napirendi pontra tett javaslatok előterjesztéseit a honlapon közzé kell tenni. Nem tehető közzé, illetve nem osztható ki az előterjesztés, ha a 22. § (3a) bekezdésében meghatározott esetben nem tartalmazza a kötelezettségekkel le nem kötött költségvetési forrás megjelölését. 

(6)       A polgármester a napirend elfogadása előtt köteles bejelenteni az ülés megkezdéséig hozzá benyújtott új napirendi pontra tett javaslatokat.

(7)       A jegyző és a képviselő-testület bármely tagja is kezdeményezheti valamely napirendi pontnak a javasolt napirendről való levételét, a javasolt sorrend megváltoztatását, a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint napirendi pont zárt ülésen való vagy napirendi pontok összevont tárgyalását.

(7a) Amennyiben az előterjesztésben foglalt javaslatot az azt –mint feladatkörébe tartozót – megtárgyaló bizottság, több bizottság feladatkörébe tartozó előterjesztés esetén valamennyi bizottság módosítás nélkül elfogadásra javasolja, vagy a módosító javaslatuk azonos, a napirend elfogadását megelőzően a képviselő-testület bármely tagja kezdeményezheti – egy alkalommal legfeljebb két percben megindokolva -, hogy a napirendi pont tárgyalására az általánostól eltérően, kérdés felvetése és vita nélkül (a továbbiakban: általánostól eltérő tárgyalás) kerüljön sor. Amennyiben a képviselő-testület több napirendi pont esetén döntött az általánostól eltérő tárgyalásról, azokat – a képviselő-testület ellenkező döntése hiányában – összevontan, első napirendi pontként kell tárgyalni.

(8)           A napirendről a képviselő-testület vita nélkül dönt, az új napirendi pont felvételre, a sorrend megváltoztatásra, az összevont tárgyalásra és a levételre, a napirendi pont zárt ülésen való tárgyalására vonatkozó javaslat egy alkalommal legfeljebb két percben megindokolható. Amennyiben a napirendi pont levételére annak előterjesztője tesz javaslatot, annak előterjesztését a (4) bekezdés szerint visszavontnak kell tekinteni, mely nem indokolható.

(9)       Új napirendi pont napirendre vételéről, napirendi pont napirendről történő levételéről, a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásáról, valamint a napirend elfogadásáról a képviselő-testület az alábbi sorrend szerint határoz:

a)   elsőként az elhangzás sorrendjében az új napirendi pont felvételére vonatkozó, majd a napirendi pontok napirendről történő levételére vonatkozó javaslatokról,

^b)         másodikként – ugyancsak az elhangzás sorrendjében – a napirendi pont általánostól eltérő tárgyalására, napirendi pontok összevont tárgyalására, a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására, majd a napirendi pont zárt ülésen való tárgyalására vonatkozó javaslatról,

c)   harmadrészt a fentiek szerint elfogadott módosító indítványok figyelembevételével a napirendről.

(10)    A már elfogadott napirendet követően napirendi pont levételére, a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására, napirendi pontok összevont tárgyalására a képviselő-testület bármely tagja és a jegyző is tehet ügyrendi javaslatot.

(11)         Amennyiben egy javasolt napirendi pont előterjesztése azonos, vagy tartalmi elemeiben megegyezik a tárgyévben egy korábbi képviselő-testületi ülésen tárgyalni javasolt napirendi pont előterjesztésével, és a napirendi pontot ismételten nem vette napirendre a képviselő-testület, a napirendi pont csak a Humán Bizottság jóváhagyásával terjeszthető ismét a képviselő-testület elé.

(12)         Amennyiben a polgármester a helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján kezdeményezi valamely döntés ismételt megtárgyalását önkormányzati érdeksérelemre hivatkozással, az ismételt megtárgyalással kapcsolatos előterjesztésnek tartalmaznia kell, hogy a polgármester milyen indokok alapján tartja az önkormányzat érdekeit sértőnek a döntést.

22.      Napirend előtti felszólalás

29. §  

(1)       Az ülésen napirend előtt a képviselő-testület tagja egy alkalommal legfeljebb három perc időtartamban felszólalhat. Napirend előtt felszólalni a napirenden nem szereplő, interpelláció, kérdés tárgykörébe nem tartozó, a város életét, a képviselő-testület munkáját, vagy a települési képviselőket érintő általános jelentőségű ügyekben lehet.

(2)       A napirend előtti felszólalás szándékát a települési képviselő legkésőbb az ülés kezdete előtt a polgármesternek írásban, a tárgy megjelölésével előre jelezni köteles.

(3)       Ha napirend előtti felszólalás érkezett, a polgármester megadja a szót a felszólalónak. Amennyiben a polgármester szerint a megjelölt tárgy nem minősül napirend előtti felszólalásra alkalmasnak, a felszólalás lehetőségéről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4)           Ha a napirend előtti felszólalás a képviselő-testület valamely tagját személyében érinti, az érintett ügyrendi javaslatára a képviselő-testület legfeljebb két percben megadhatja a személyes megjegyzés lehetőségét.

(5)       A napirend előtti felszólalásnál vita nem nyitható, határozat nem hozható.

(6)       A képviselő-testület ülésén napirenden kívül további felszólalásnak nincs helye.

23.      Települési képviselői indítvány

30. §  

(1)       Amennyiben a települési képviselők legalább egynegyede az ülés összehívását nem indítványozza, de a polgármesterhez írásban javaslatot tesz napirendi pont tárgyalására, a javaslatot a soron következő ülés meghívójában napirendi pontként fel kell tüntetni. Amennyiben az ülés meghívójának közzétételét követően, de az ülés napját megelőzően legalább öt nappal korábban kerül benyújtásra a javaslat, azt új napirendi pontra tett javaslatnak kell tekinteni.

24.      A tanácskozás menete

31. §  

(1)       A képviselő-testület az elfogadott napirend sorrendjében tárgyalja az egyes napirendi pontokat. A képviselői kérdések és interpellációk napirendi pont esetében kérdés felvetésére és vitára nincs lehetőség.

(2)       Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő a napirendi pont tárgyalásának kezdetekor szóban kiegészítheti. A szóbeli kiegészítés csak az írásos előterjesztésben nem ismertetett, új kérdésekre terjedhet ki. Az előterjesztőnek röviden meg kell indokolnia, hogy miért van szükség a szóbeli kiegészítésre, s hogy a szóban elmondottak miért nem szerepelnek az írásos előterjesztésben.  A szóbeli kiegészítés időtartama legfeljebb három perc. A polgármester figyelmezteti az előterjesztőt, ha szóbeli kiegészítése eltér a tárgytól, a kiegészítés a rendelkezésre álló időtartamot meghaladja vagy az írásos anyaghoz képest szükségtelen ismétléseket tartalmaz.

(3)       A szóbeli kiegészítés után az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság véleményét a bizottsági elnök, távolléte esetén az elnökhelyettes vagy az e feladattal megbízott tag ismerteti a polgármester által meghatározott sorrendben, legfeljebb két percben.

(4)           A bizottsági vélemény ismertetése után az előterjesztőhöz, a jegyzőhöz, a napirendi ponthoz tanácskozási joggal külön meghívotthoz, az előterjesztés készítőjéhez és az Önkormányzati Hivatal előterjesztés készítésében közreműködő, vagy kellő szakismerettel rendelkező munkatársához a képviselő-testület tagjai, a jegyző, a tanácskozási joggal részt vevők és az 32. § (5) bekezdésében meghatározott esetben az ülésen megjelent állampolgárok kérdéseket tehetnek fel, amelyre a megkérdezett köteles rövid választ adni. A kérdést röviden kell feltenni és érdemi hozzászólást nem tartalmazhat. Az előterjesztő a válaszadás jogát átadhatja más tanácskozási joggal rendelkező részére. A települési képviselők a kérdéseket az ülést megelőzően írásban is benyújthatják a polgármesterhez.

32. §  

(1)       A válaszok elhangzását követően a polgármester megnyitja a vitát, biztosítja a hozzászólást a képviselő-testület tagjai, valamint a tanácskozási joggal meghívottak részére.

(2)       Tájékoztató esetén a polgármester nem nyit vitát, kivéve:

a)   a költségvetés alakulásáról szóló tájékoztató esetében,

b)  ha a képviselő-testület a vita lefolytatására tett ügyrendi javaslatot elfogadja.

(3)       Indokolt esetben a képviselő-testület a képviselő-testület bármely tagjának ügyrendi javaslatára megadhatja a hozzászólalási jogot olyan személynek is, akinek nincs tanácskozási joga.

(4)           A hozzászólalásokra a jelentkezések sorrendjében kerülhet sor. A képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkezők legfeljebb két alkalommal kaphatnak szót. Az első hozzászólás időtartama nem haladhatja meg az öt percet, a további hozzászólás időtartama legfeljebb két perc lehet. Ha valamelyik hozzászólás a képviselő-testület valamely tagját személyében érinti, és az érintett már két alkalommal hozzászólt, ügyrendi javaslatára a képviselő-testület legfeljebb két percben megadhatja a személyes megjegyzés lehetőségét. További két perces hozzászólási lehetőséget ügyrendi javaslatra a képviselő-testület engedélyezhet.

(5)       Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendi ponthoz kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak, feltéve, hogy ezt a szándékukat az ülés megnyitásáig a polgármesternek írásban bejelentették a napirendi pont megjelölésével. Hozzászólásukra a települési képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak hozzászólása előtt kerülhet sor legfeljebb két percben.

(6)       Ügyrendi javaslatra a képviselő-testület az időkeretet feloldhatja.

(7)       A helyi önkormányzatokról szóló törvényben biztosított törvényességi jogkörében eljárva a jegyző az ülés során bármikor hozzászólhat, amelynek során köteles a képviselő-testületet tájékoztatni, ha az előterjesztés nem e rendeletben foglaltak szerint került előterjesztésre, vagy az üggyel kapcsolatban törvényességi észrevétele van.

(8)       Ha további hozzászólalásra jelentkező nincs vagy a napirend lezárására irányuló ügyrendi javaslatot fogadott el a képviselő-testület, a polgármester a vitát lezárja. A vita lezárását követően hozzászólásnak vagy – a jegyző törvényességi észrevétele kivételével – észrevételnek nincs helye.

(9)           A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja tehet ügyrendi javaslatot. A javaslattételig hozzászólásra jelentkezetteknek ebben az esetben is meg kell adni a szót, újabb hozzászólásra azonban nincs lehetőség. Ha a vita lezárására vonatkozó ügyrendi javaslat elfogadásáig hozzászólásra jelentkezett hozzászólás a képviselő-testület valamely tagját személyében érinti, és az érintett már két alkalommal hozzászólt, ügyrendi javaslatára a képviselő-testület legfeljebb két percben megadhatja a személyes megjegyzés lehetőségét.

(10)    A vita lezárásáig a bizottság, a képviselő-testület tagja, az előterjesztő és a jegyző a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító vagy kiegészítő javaslatot (a továbbiakban együtt: módosító javaslat) tehet. A módosító javaslatot a polgármester kérésére írásban kell megfogalmazni, ebben az esetben a javaslattevő szünetet kérhet. Ha szükséges, a módosító javaslat írásbeli elkészítése érdekében a polgármester a napirendi pont tárgyalását felfüggesztheti, vagy szünetet rendelhet el.

(10a)  Amennyiben a módosító javaslat költségkihatással jár, és arra a költségvetésben nem áll rendelkezésre fedezet, a javaslatban meg kell jelölni a fedezetet biztosító, kötelezettségekkel le nem kötött költségvetési forrást.

(11)    A módosító javaslatot a javaslattevő a vita lezárásig megváltoztathatja és a módosító javaslatról való szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.

(12)         A vita lezárását követően a polgármester vélemény kifejtése nélkül összefoglalhatja a vitát legfeljebb két percben, melynek keretében döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat.

32/A §

(1)    Összevont tárgyalás esetén a 31. §-ban és a 32. §-ban foglaltakat előterjesztésenként kell alkalmazni.

(2)    Általánostól eltérő tárgyalás esetén a 31. §-ban és a 32. §-ban foglaltak nem alkalmazhatók, a települési képviselő írásban benyújtott kérdését írásban kell megválaszolni az ülést követő 15 napon belül.

(3)    Amennyiben összevont napirendi pontként több előterjesztés tárgyalására kerül sor az általánostól eltérően, az egyes előterjesztésekben foglalt javaslatokról külön kell szavazni.

25.      Ügyrendi javaslat

33. §  

(1)       Ügyrendi kérdésben a képviselő-testület bármely tagja és a jegyző kérhet szót. Ez esetben a polgármester soron kívül szót ad. Az ügyrendi javaslatról annak megtételét követően a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2)       Ügyrendi javaslat az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(3)       Ügyrendi javaslat legfeljebb két perc időtartamban tehető az ülés során bármikor.

(4)           Ha az ügyrendi javaslat a képviselő-testület valamely tagját személyében érinti, az érintett ügyrendi javaslatára a képviselő-testület legfeljebb két percben megadhatja a személyes megjegyzés lehetőségét.

26.      A szünet

34. §  

(1)           A lehetőségek figyelembevételével a polgármester kétóránként szünetet rendel el. A napirendi pont tárgyalása során a jegyző vagy bármely települési képviselő szünet elrendelését kérheti a polgármestertől. Ha a polgármester a kérésre nem rendel el szünetet, arról – mint ügyrendi javaslatról – a képviselő-testület dönt, a javaslat elfogadása esetén a polgármester köteles a szünetet elrendelni.

(2)       A polgármester rendeli el a szünetet, a szünet elrendelésével egyidejűleg meghatározza az ülés folytatásának időpontját.

(3)       Az ülések idején - a szünetek kivételével - a bizottságok nem ülésezhetnek.

27.      A tanácskozás rendjének fenntartása

35. §  

(1)       A polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében:

a)   figyelmezteti a hozzászólót, hogy csak a napirendi ponttal kapcsolatban tegye meg észrevételét, javaslatát és attól ne térjen el,

b)  figyelmezteti a hozzászólót a hozzászólásra biztosított időkeret túllépésére,

c)   figyelmezteti a hozzászólót, hogy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon,

^d)         megvonhatja a szót attól a nem települési képviselő hozzászólótól, akinél a kétszeri figyelmeztetés nem vezetett eredményre,

e)   rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít,

f)   ismételt rendzavarás esetén a nem települési képviselő résztvevőt a teremből kiutasíthatja,

g)   súlyos rendbontás esetén rendőri közreműködéssel eltávolíthatja azokat a személyeket, akik nem települési képviselőként vesznek részt az ülésen.

(1a)   Amennyiben a polgármester megvonta a szót a nem képviselő hozzászólótól, bármely települési képviselő ügyrendi javaslatára a képviselő-testület engedélyezheti, hogy a hozzászóló befejezhesse a hozzászólását legfeljebb két percben.

(2)       Amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, vagy olyan körülmény merül fel, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést az általa meghatározott időre félbeszakíthatja.

(3)       A polgármesternek a rendfenntartás körében tett intézkedését a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(4)       A képviselő-testület ülésén a hallgatóság nem zavarhatja a képviselő-testület munkáját.

(5)       A képviselő-testületi ülésen a mobiltelefon használatát mellőzni kell.

28.      A szavazás módja

36. §  

(1)       A képviselő-testület a döntéseit - a törvényben és az e rendeletben meghatározott kivételektől eltekintve - nyílt szavazással hozza.

(2)       Szavazni személyesen kell, melyet igennel, nemmel lehet megtenni, továbbá a szavazástól való tartózkodási szándékot lehet kifejezni. Nem lehet tartózkodni önkormányzati hatósági ügyben történő szavazás során, a név szerinti és a titkos szavazáson.

(3)       A szavazás - a név szerinti és a titkos szavazás kivételével - szavazógéppel vagy kézfelemeléssel történik.

(4)       Szavazógéppel történő szavazás során a képviselő-testület tagjai kizárólag saját szavazógépüket használhatják.

(5)           Szavazógéppel történő szavazás esetén a szavazatok képviselőnkénti megoszlása visszakereshető és arról információ szolgáltatható. A szavazatok képviselőnkénti megoszlását egy választási cikluson át kell megőrizni az Önkormányzati Hivatalban.

(6)       Ha a képviselő-testület tagja az adott napirendi pont vonatkozásában nem vesz részt a szavazásban, de az üléstermet nem hagyja el, a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni abban az esetben is, ha gépi szavazás esetén a szavazógépét kikapcsolja. A jelenlét és a nem szavazás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(7)       A szavazást a polgármester rendeli el, a szavazást követően a polgármester megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a képviselő-testület döntését.

29.      Személyes érintettség

37. §  

(1)       A személyes érintettség bejelentése egyben a döntéshozatalból történő kizárásra vonatkozó indítvány is. A bejelentést követően a polgármester az ülésvezetés körében a kizárásra vonatkozó indítványt szavazásra bocsátja.

(2)       Amennyiben az érintett bejelenti, hogy a szavazásban nem kíván rész venni. nem kell külön döntést hozni a kizárásról. A határozatképesség tekintetében a 25. § rendelkezései az irányadóak.

(3)^[5]           A képviselő-testület bármely tagja írásban indokolással ellátva kezdeményezheti annak megállapítását, hogy a települési képviselő elmulasztotta a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét. A kezdeményezést annak benyújtásától számítva 30 napon belül a Pénzügyi és Gazdasági Bizottságnak kell megvizsgálnia, és a képviselő-testület soron következő rendes ülésén javaslatot tenni a mulasztás vagy annak megállapítására, hogy a települési képviselőt nem terhelte bejelentési kötelezettség. A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület legfeljebb egyhavi időtartamra 20%-kal csökkenti azon tagjának illetményét, tiszteletdíját, aki a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, és a képviselő-testület megállapítja, hogy a bejelentési kötelezettsége fennállt.

30.      Titkos szavazás

38. §  

(1)       Azokban az ügyekben, melyekben ezt törvény lehetővé teszi, a képviselő-testület bármely tagja ügyrendi javaslattal indítványozhatja titkos szavazás tartását.

(2)^[6]       Titkos szavazás esetén a szavazás lebélyegzett szavazólapon, urna igénybevételével történik. A titkos szavazással kapcsolatos teendőket a Humán Bizottság képviselő tagjai látják el. Amennyiben az ülésen a jelenlevő bizottsági tagok száma nem éri el a hármat, a képviselő-testület a szavazást lebonyolító bizottságot három főre kiegészíti.

(3)       A titkos szavazás során érvénytelen szavazatnak számít, ha a szavazó az urnába dobott szavazólapot nem töltötte ki, vagy ha a szavazó szándékát a szavazólapról nem lehet megállapítani.

(4)       A titkos szavazás eredményét a szavazást lebonyolító bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.

(5)       A titkos szavazás során felhasznált szavazólapokat az ülést követően meg kell semmisíteni, melyről a jegyző gondoskodik.

(6)       A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

a)   a szavazás helyét, napját,

b)  a szavazással kapcsolatos teendőket ellátó bizottság tagjainak nevét,

c)   a szavazás eredményét,

d)  a szavazás során felmerült körülményeket,

e)   a titkos szavazást lebonyolító bizottság tagjainak aláírását.

31.      Név szerinti szavazás

39. §  

(1)       Név szerinti szavazást kell tartani jogszabályban meghatározott esetekben, továbbá a képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el a képviselő-testület bármely tagjának ügyrendi javaslatára.

(2)           Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint az ügyrendi javaslatról.

(3)       Név szerinti szavazás esetén a jegyző betűrendben felolvassa a jelenlévő képviselő-testületi tagok nevét, akik a nevük elhangzása után csak „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavazhatnak.

32.      Ismételt szavazás

40. §  

(1)       A képviselő-testület ügyrendi javaslatra dönthet úgy, hogy a szavazást meg kell ismételni. A javaslatot indokolni kell. Törvényességi okból a jegyző javaslatot tehet az ismételt szavazásra.

(2)       A szavazás megismétlésére csak a következő napirendi pont tárgyalásának megkezdéséig - egy alkalommal - van mód. A következő napirendi pont tárgyalásának megkezdését követően abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja.

(3)       Amennyiben gépi szavazás esetén kétség merül fel a szavazás eredménye tekintetében, úgy megismételt szavazásként kézfelemeléssel történő szavazást kell elrendelni.

33.      A szavazás rendje

41. §  

(1)       A polgármester először - az elhangzás sorrendjében külön-külön - a módosító javaslatokat bocsátja szavazásra. A módosító javaslatok feletti szavazás után dönt a képviselő-testület az eredeti előterjesztés szerinti, vagy a képviselő-testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó javaslat egészéről. Amennyiben egy javaslat nem kapja meg a megfelelő arányú többségű „igen” szavazatot, akkor a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni és azt – amennyiben a döntést számozott határozattal kell rögzíteni – határozati formában kell megjeleníteni.

(2)       Amennyiben a módosító javaslatot az előterjesztő elfogadja, a módosító javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással nem érintett részeivel együtt is lehet szavazni.

(3)       Több pontból álló határozati javaslatnál bármelyik települési képviselő kérésére az egyes pontokról külön-külön kell szavazni. A szavazás előtt erre vonatkozóan a polgármester köteles felhívni a települési képviselők figyelmét.

(4)       A képviselő-testület hatáskörébe tartozó és pályázati eljárással egybekötött választási, kinevezési, megbízási ügyekben a pályázati kiírásnak nem megfelelő jelölt esetében a képviselő-testület határoz a pályázatból való kizárásról.

(5)       Ha az előterjesztésben több döntési alternatíva is szerepel, vagy ha a képviselő-testület kinevezési, megbízási, választási hatáskörének gyakorlása során több jelölt közül választ és az előbb szavazásra bocsátott alternatíva, jelölt megkapja az elfogadáshoz szükséges többséget, a további variációkat, jelölteket már nem kell szavazásra bocsátani. 

(6)       Amennyiben egyik változat vagy jelölt sem kapta meg a szükséges többségű igen szavazatot, újabb szavazási fordulót kell tartani a legtöbb azonos igen szavazatot elért változatok vagy jelöltek között.

(7)       Ha egyik jelölt vagy változat sem kapja meg a szükséges számú igen szavazatot, akkor külön határozatban meg kell állapítani az eljárás eredménytelenségét vagy a javaslat elutasítását.

42. §  

(1)       A megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata (a továbbiakban: minősített többség) szükséges törvényben meghatározott esetekben, valamint az alábbi ügyek eldöntéséhez:

a)   Helyi népszavazás elrendelése, amennyiben annak kiírása nem kötelező.

b)^[7]

c)   Kötvény kibocsátása.

d)  Vagyonkezelői szerződés megkötése, tartalmának meghatározása.

e)   Hitel, kölcsön felvétele, hitelfelvételhez hozzájárulás.

f)   Kölcsön, hitel nyújtása.

g)   Az önkormányzat tulajdonában álló, 10 millió Ft-ot meghaladó értékű ingó vagy ingatlan vagyontárgy tulajdonjogának átruházása, megterhelése, gazdasági társaságba való bevitele, valamint ilyen vagyontárgy tulajdonjogának visszterhes megszerzése.

h)  Garancia- és kezességvállalás.

i)   A fenti pontokba nem tartozó, 50 millió Ft-ot meghaladó kötelezettségvállalás.

(2)       A megválasztott képviselők több mint felének igen szavazatát igénylő döntések esetében a rendelettervezetet, határozati javaslatot érintő módosító javaslat elfogadásához is a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(3)       Amennyiben nem szükséges minősített többség, a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges (a továbbiakban: egyszerű többség).

34.      A képviselő-testület döntései

43. §  

(1)       A képviselő-testület döntései:

1. önkormányzati rendelet,        
2. a normatív határozat és az egyedi határozat (a továbbiakban együtt: határozat).

(2)       A jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak szerint a képviselő-testület határozata közjogi szervezet-szabályozó eszköznek minősülő normatív határozat.

(3)       A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

a)   a jegyzőkönyv-hitelesítők megválasztásáról,

b)  a napirend meghatározásáról és a napirenddel kapcsolatos további javaslatokról,

c)   a zárt ülés elrendeléséről,

d)  az előterjesztés szóban történő ismertetéséről,

e)   a módosító javaslatokról,

f)   a települési képviselő kizárásáról,

g)   a titkos és név szerinti szavazás elrendeléséről,

h)  az interpellációra adott válasz elfogadásáról, kétség esetén az interpelláció azonosságáról,

i)   a napirend előtti felszólalásról, ha a polgármester szerint az nem minősül napirend előtti felszólalásnak,

j)   az előterjesztés bizottsági állásfoglalás nélküli tárgyalásáról,

k)  a hozzászólási jog megadásáról,

l)   és az egyéb ügyrendi javaslatokról.

35.      A képviselő-testület határozata

44. §  

(1)           A képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos számmal, valamint a határozat közzétételének időpontjára való utalással és „Kt.” megkülönböztető jelzéssel kell ellátni. A határozat jelölése ennek megfelelően az alábbiak szerint alakul: szám/év/a határozat közzétételének hónapja római sorszámmal, napja arab sorszámmal/ Kt. határozat. A képviselő-testület normatív határozatának megjelölésére a külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A határozatok közzététele a honlapon történik.

(2)       A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozatára a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat esetén a jegyzőkönyvben elegendő csupán a határozat rendelkező részét szerepeltetni, azonban a határozat végrehajtásért felelős személynek gondoskodnia kell a határozat alakszerű formában történő kiadmányozásáról.

(3)       Amennyiben a határozat végrehajtást igénylő feladatot tartalmaz, a határozat tartalmazza a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős személyt és végrehajtásért felelős szervet.

(4)       A végrehajtásért felelős lehet:

a)   polgármester,

b)  alpolgármester,

c)   települési képviselő,

d)  bizottság,

e)   jegyző,

f)   önkormányzati költségvetési szerv vezetője,

g)   az önkormányzat legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság ügyvezetője.

(5)           Végrehajtásért felelős szervként a jegyző, az Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egysége, bizottság, önkormányzati költségvetési szerv és az önkormányzat legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság jelölhető meg.

(6)       Az azonnali határidőt jelölő határozat végrehajtását három munkanapon belül kell megtenni.

(7)           A határozatokról az Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a)   a határozat számát és meghozatalának időpontját,

b)  a végrehajtás határidejét, a végrehajtás felelősét és a végrehajtásért felelős szervet,

c)   a határozat tárgyát,

d)  a végrehajtás időpontját,

e)   a végrehajtásról való jelentésadás időpontját.

(8)       A határozatot tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatot a képviselő-testület ülését követő nyolc napon belül olyan időpontban kell megküldeni az érdekelteknek és a felelős személyeknek, hogy a végrehajtásra megfelelő idő álljon rendelkezésre.

(9)          

(10)    A határozat végrehajtásáról a lejárt határidejű határozatokról szóló beszámolóhoz a végrehajtásért felelős szerv beszámolót készít. A végrehajtásról szóló beszámolónak tartalmaznia kell:

a)   a végrehajtásba bevont szerv, személy felsorolását;

b)  a végrehajtás menetét, annak körülményeit;

c)   a végrehajtást akadályozó tényezőket, ezek elhárítására tett intézkedéseket;

d)  a végrehajtás megtörténtének egyértelmű bejelentését vagy annak meghiúsulásának, késedelmének tényét és okait;

e)   javaslatokat a határozat vagy a határidő kiegészítésére, módosítására, további intézkedések megtételére vagy a határozat visszavonására.

(11)    A lejárt határidejű, de végre nem hajtott határozatok esetében a polgármester javaslatot tesz a határozat visszavonására, módosítására vagy a végrehajtási határidő módosítására.

36.      Az önkormányzati rendelet

45. §  

(1)       Az önkormányzati rendelet jogszabály, amelyre a jogalkotásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2)       A képviselő-testület állást foglalhat rendeletalkotás szükségességéről, az önkormányzati rendelet előkészítésénél

a)   meghatározhatja a rendelettervezet elkészítésének főbb elveit, menetét, az előkészítésben való társadalmi részvétel szabályait és a vitafórumok rendjét, az esetleges lakossági közvélemény-kutatást;

b)  az előkészítéssel megbízhatja valamely bizottságát vagy e célra külön ideiglenes bizottságot, munkacsoportot hozhat létre;

c)   szakértőket kérhet fel az előkészítésben való részvételre;

d)  lakossági fórum vagy közmeghallgatás tartásáról rendelkezhet.

(3)       Új önkormányzati rendelet vagy hatályban lévő önkormányzati rendelet átfogó módosítása két fordulóban is tárgyalható.  Kétfordulós tárgyalás esetén az első forduló során a képviselő-testület határozati formában javaslatokat, indítványokat fogalmaz meg, amelyeket a második fordulóra elkészített rendelettervezetbe be kell építeni.

46. §  

(1)           A rendelettervezetet a jegyző iránymutatásával az Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egysége készíti elő. Az előkészítő feladata az érdekelt szervekkel való egyeztetés, szükség esetén a lakossági fórum lebonyolítása.

(2)       A rendelettervezet előkészítése során a jogalkotásról szóló törvény szerint előzetes hatásvizsgálatot kell elvégezni, melyről a képviselő-testületet tájékoztatni kell az előterjesztésben.

(3)       A rendelettervezet előkészítése során vizsgálni kell különösen, hogy

a)   a szabályozási javaslat összhangban van-e a magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseivel,

b)  a rendeletalkotási kötelezettség esetén a szabályozási javaslat kiterjed-e valamennyi, a törvényben megjelölt szabályozandó kérdéskörre.

(4)       A rendelettervezet előkészítése során figyelemmel kell lenni a jogalkotásról és a jogszabályszerkesztésről szóló jogszabályok rendelkezéseire.

(5)       A rendelettervezethez minden esetben indokolást kell csatolni az előterjesztésben. Az indokolás tartalmára a jogalkotásról szóló törvény rendelkezései az irányadóak, ezen kívül az előterjesztésben lehetőség szerint be kell mutatni továbbá a szabályozni kívánt társadalmi viszonyok alakulását, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülésének eszközeit, a szabályozás várható társadalmi hatását, a végrehajtás feltételeit.

37.      A rendelet előkészítésben való társadalmi részvétel szabályai

47. §  

(1)       A rendeletben történő szabályozás sokoldalú megalapozását, a rendeletek minőségének és végrehajthatóságának javítása érdekében az állampolgárok szélesebb körét érintő rendelettervezetet és annak indokolását társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, kivéve, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

(2)       Nem lehet társadalmi egyeztetésre bocsátani a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelettervezeteket.

(3)       A társadalmi egyeztetésre bocsátásért, annak lefolytatásáért és a beérkezett vélemények feldolgozásáért a rendelet előkészítője felel.

(4)       A társadalmi egyeztetés formái különösen a következők:

a)   a honlapon megadott elérhetőségen keresztül biztosított véleményezés,

b)  közmeghallgatás, lakossági fórum vagy vállalkozói fórum,

c)   közvetlen egyeztetés az önszerveződő közösségek képviselőivel a tevékenységi körüket érintő rendelettervezetek esetében.

(5)       A rendelettervezet előkészítője a meghatározott egyeztetési formákon kívül más formákat is igénybe vehet az egyeztetés lefolytatásához.

(6)       A beérkezett vélemények és a véleményezők adatainak kezelésére az adatvédelmi szabályok rendelkezési az irányadóak.

38.      A rendelet kihirdetése

48. §  

(1)       Az elfogadott önkormányzati rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

(2)       Az önkormányzati rendeletet az elfogadását követő öt napon belül, ha a hatályba lépés időpontja ennél korábbi, legkésőbb a hatálybalépés napján kell aláírni és kihirdetni. A képviselő-testület ettől rövidebb határidőt is megállapíthat.

(3)          

(4)          

(5)           Az önkormányzati rendeletet az Önkormányzati Hivatal által szerkesztett és kiadott Dombóvári Közlönyben kell kihirdetni. A kihirdetés ideje a Dombóvári Közlöny megjelenésének napja.

(6)       A rendelet eredeti példányait a jegyzőnek a kihirdetés tényét és időpontját megállapító kihirdetési záradékkal kell ellátni.

(7)       Rendeletmódosítást követően az alaprendeletet a módosítással egységes szerkezetbe kell foglalni.

(8)       Az önkormányzati rendeletek hatályos és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az önkormányzat honlapján közzé kell tenni, és biztosítani kell, hogy ahhoz bárki hozzáférhessen.

(9)       A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.

(10)         Az önkormányzati rendeletekről az Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet.

39.      Dombóvári Közlöny

49. §  

(1)       A Dombóvári Közlöny a képviselő-testület hivatalos lapja.

(2)       A Dombóvári Közlöny címlapján fel kell tüntetni a címet, az évfolyamot és a lapszámot, a megjelenés évét, hónapját, napját, a város címerét és a tartalomjegyzéket.

(3)       A Dombóvári Közlöny tartalmazza a képviselő-testület önkormányzati rendeleteit és határozatait, a zárt ülésen hozott ki nem hirdethető határozatok kivételével.

(4)       A Dombóvári Közlönyt a honlapon közzé kell tenni, és egy példányt meg kell küldeni a városi könyvtárnak

(5)       A Dombóvári Közlöny ingyenes, hirdetéseket nem tartalmazhat.

(6)       A Dombóvári Közlönyt erre irányuló igény – melynek felméréséről a jegyző minden év december 31-ig gondoskodik – esetén, az igényben megjelölt módon elektronikus levélben vagy papíron meg kell küldeni:

a)   a települési képviselőknek,

b)  a bizottságok nem képviselő tagjainak,

c)   a városi rendőrkapitányságnak,

d)  a városi ügyészségnek,

e)   a városi bíróságnak,

f)   a városban kirendeltséggel rendelkező közigazgatási szerveknek,

g)   a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek,

h)  az önkormányzati költségvetési szerveknek,

i)   az önkormányzat legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaságnak.

40.      Az ülés jegyzőkönyve

50. §  

(1)           A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvnek a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározottakon kívül tartalmaznia kell:

1.   az ülés típusát,

2.   a távolmaradt képviselő-testületi tagok nevét, a távolmaradás előzetes bejelentésének tényét vagy ennek elmaradását,

3.   a napirendi pontokhoz kapcsolódóan az előterjesztők nevét,

4.   a napirend előtti felszólalásokat,

5.   a települési képviselő vagy a nemzetiségi szószóló kérésére véleményének rögzítését,

6.   az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és döntéseket,

7.   az ülés vehetése kapcsán hozott intézkedéseket, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket,

8.   zárt ülés elrendelését és annak feloldását,

9.   az ülés bezárásának időpontját.

(2)       A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

1.   az ülés meghívóját,

2.   a jelenléti ívet,

3.   az előterjesztések egy-egy példányát másolatban,

4.   az elfogadott, a polgármester és a jegyző sajátkezű aláírásával ellátott rendeletet,

5.     a képviselő vagy a nemzetiségi szószóló kérésére az írásban benyújtott hozzászólását,

6.   név szerinti szavazás esetén a szavazás eredményét tartalmazó hitelesített névsort, az egyes képviselők neve mellett rögzítve képviselő által leadott szavazatot,

7.  az írásban megküldött kérdéseket, interpellációkat,

8.   önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat esetén az alakszerűen kiadmányozott hatósági határozatot,

9.   a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét,

10. a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.

(3)       A képviselő-testület ügyrendi javaslatra elrendelheti, hogy a jegyzőkönyv az ülés egészéről vagy egy-egy napirendi pont tárgyalásáról szó szerint készüljön.

(4)       A jegyzőkönyv elkészítéséhez való segítségnyújtás érdekében az ülésről hangfelvétel készül. A hangfelvételt korlátlan ideig kell megőrizni. A hangfelvétel készítéséről, a hangfelvétel tárolásáról a jegyző köteles gondoskodni. A hangfelvétel az írásos jegyzőkönyvet nem helyettesíti.

(5)^[8]       A jegyzőkönyv két eredeti példányban készül. Egy példányt a mellékleteivel együtt

1.   évente be kell köttetni, külön a zárt ülésről készült jegyzőkönyveket és azok mellékleteit,

2.     munkapéldányként az Önkormányzati Hivatal kezel.

(6)       A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-hitelesítőknek is alá kell írni.

(7)           A jegyzőkönyvet és a hangfelvételt – a zárt ülésről készült kivételével – a választópolgárok az Önkormányzati Hivatalban – ügyfélfogadási időben – tekinthetik meg a mellékletekkel együtt vagy hallgathatják meg, arról másolatot kérhetnek. A megtekintéssel kapcsolatos további szabályokat az Önkormányzati  Hivatalnak a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő szabályzata tartalmazza.

(8)       A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező és a betekintési joggal külön jogszabály által felhatalmazott személyek jogosultak. A zárt ülésről készült hangfelvételt csak a zárt ülésen részt venni jogosultak hallgathatják meg.

V. fejezet     

Közmeghallgatás, lakossági és vállalkozói fórum, együttműködés a civil szervezetekkel

41.      Közmeghallgatás

51. §  

(1)       A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart az éves költségvetés tárgyalása előtt.

(2)           A közmeghallgatás időpontjáról a képviselő-testület a munkatervében rendelkezik, erről a lakosságot a polgármester tájékoztatja legalább tíz nappal korábban az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján hirdetményi közzététellel, a helyi sajtó útján, valamint a honlapon.

(3)       A közmeghallgatás határozatképes képviselő-testületi ülés keretében történik. A közmeghallgatáson a képviselő-testület tagjainak határozatképes számban meg kell jelenni.

(4)       A közmeghallgatásra a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy a meghívottak köre bővíthető.

(5)       A kötelező közmeghallgatás során a polgármester tájékoztatást ad az önkormányzat költségvetési rendeletének tervezetéről, ezt követően pedig a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdéseket és javaslatokat intézhetnek a képviselő-testület tagjaihoz.

(6)       A kérdések és javaslatok előterjesztésére rendelkezésre álló időkeretekről a polgármester dönt.

(7)       A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok alkalmazandók.

(8)           A közmeghallgatás során elhangzott javaslatokra, kérdésekre lehetőség szerint a közmeghallgatáson szóban, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni. A kivizsgálást igénylő kérdések, észrevételek esetén a hozzászólót a kivizsgálás eredményéről legkésőbb 15 napon belül írásban kell értesíteni.

42.      Lakossági fórum

52. §  

(1)           A képviselő-testület munkatervében vagy határozataiban dönt lakossági fórumok, településrészi és érdekegyeztető tanácskozások tartásáról, amelyek a lakosság és az egyesületek tájékoztatását, a döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.

(2)       Lakossági fórum tartását kezdeményezheti annak tárgya megjelölésével a képviselő-testület tagja és a bizottság.

(3)       A (2) bekezdés szerinti kezdeményezés esetén a lakossági fórum megrendezéséről a képviselő-testület dönt.

(4)       A lakossági fórum helyéről, időpontjáról és témájáról a települési képviselőket, valamint a lakosságot - a helyi sajtó útján - tájékoztatni kell.

(5)           A lakossági fórum megtartására nem vonatkoznak a közmeghallgatás szabályai, a fórumról feljegyzés készül. A fórum állásfoglalásairól és az ott felmerült kisebbségi véleményekről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(6)           A lakosság véleményének megismerésére a különböző egyesületek képviselőinek részvételével szervezett tanácskozás is felhasználható.

43.      Vállalkozói fórum

53. §  

(1)       A városban működő társas és egyéni vállalkozásokkal való kapcsolattartás, az őket érintő közvetlen tájékoztatás, az együttműködés, a döntés-előkészítésekbe, valamint a városfejlesztési feladatok végrehajtásába történő bevonás érdekében legalább negyedévente vállalkozói fórumot kell tartani.

(2)       A vállalkozói fórumot a polgármester hívja össze.

(3)       A vállalkozói fórumról emlékeztetőt kell készíteni, amely tartalmazza a fontosabb felvetéseket, véleményeket, javaslatokat. Az önkormányzati döntéseket érintő állásfoglalásról tájékoztatni kell a képviselő-testületet.

44.      Együttműködés a civil szervezetekkel

54. §  

(1)           A képviselő-testület együttműködik a lakosság önszerveződő közösségeivel, a városban működő civil szervezetekkel. A rendszeres együttműködés érdekében a tevékenységi körüknek megfelelően tanácskozási jogot biztosít részükre a Civil Tanács elnökén keresztül.

(2)       A civil szervezetként működő önszerveződő közösségeket az önkormányzat előtt a Civil Tanács, a képviselő-testület ülésén a Civil Tanács elnöke képviseli. A Civil Tanács elnöke ezt a jogkörét az önszerveződő közösségek tevékenységi körét érintő napirendi pont tárgyalásánál az önszerveződő közösség képviselőjére delegálhatja.

(3)       A Civil Tanáccsal való együttműködés formáját külön megállapodás tartalmazza.

VI. fejezet   

45.      A települési képviselő

55. §  

(1)       A települési képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(2)       A helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározottakon túlmenően a települési képviselő köteles:

a)   tevékenyen részt venni a képviselő-testület és a bizottság munkájában, amennyiben a képviselő bizottságnak is tagja,

b)  olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi őt a közéleti tevékenységre és a választók bizalmára,

c)   felkérés alapján vagy saját kezdeményezésére részt venni a képviselő-testületi előterjesztések és döntések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban,

d)  a tudomására jutott titkot megőrizni, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll,

^e)         bejelenteni távollétét az ülés megkezdése előtt szóban vagy írásban, személyesen vagy telefonon az Önkormányzati Hivatal üléseket előkészítő belső szervezeti egységének, továbbá a polgármesternek, bizottsági ülés esetén a bizottság elnökének, amennyiben a képviselő bizottságnak is tagja,

f)   a szavazógépet kikapcsolni, amennyiben az ülés közben elhagyja az üléstermet.

(3)           A települési képviselők a választópolgárokkal való kapcsolattartás céljából előre meghatározott időpontban és helyen havonta rendszeresen fogadóórát tartanak. A fogadóóra időpontjáról a lakosságot a honlapon értesíteni kell. A települési képviselő a fogadóórát az Önkormányzati Hivatal jegyző által kijelölt helyiségében is megtarthatja a hivatali munkaidőn túl.

(4)       Az a települési képviselő, aki a képviselő-testületi, bizottsági tagság esetén a bizottsági ülésen egymást követő három alkalommal – előzetes bejelentés nélkül – nem jelenik meg, tiszteletdíja hat havi időtartamra 20%-kal csökken. A jegyző jelzése alapján a polgármester intézkedik a tiszteletdíj csökkentése iránt.

56. §  

(1)           A települési képviselő jogosult megbízatása idejére képviselői munkájához igénybe venni az Önkormányzati Hivatal erre kijelölt helyiségét, az Önkormányzati Hivatal által térítésmentesen biztosított informatikai szolgáltatásokat, valamint a részére átadott – az Önkormányzati Hivatal tulajdonát képező – hordozható számítógépet, annak tartozékait és a működéshez szükséges szoftvereket.

(2)           A települési képviselőt feladatainak ellátásában az Önkormányzati Hivatal ezzel megbízott belső szervezeti egysége folyamatosan segíti, ezen túl tevékenységéhez adatot szolgáltatni, a szükséges felvilágosítást megadni a téma szerint illetékes valamennyi köztisztviselő feladata.

(3)           A települési képviselőket a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, az Önkormányzati Hivatal köztisztviselője, az önkormányzati költségvetési szervek vezetői, az önkormányzat legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok vezetői munkaidőben kötelesek fogadni, és részükre a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést megadni.

(4)       A települési képviselő jogosult az önkormányzati ügyeket tartalmazó iratokba betekinteni, azokról jegyzetet, feljegyzést készíteni a hivatalban, a személyes adatok és az üzleti titok védelmére, az adatvédelemre és iratkezelésre vonatkozó szabályok betartásával.

(5)       A települési képviselő képviselői jogai megsértése miatt a polgármesterhez fordulhat. A polgármester köteles haladéktalanul intézkedni a sérelem megszüntetése érdekében.

(6)       A képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntés felülvizsgálatára irányuló kezdeményezést írásban kell benyújtani a polgármesterhez legkésőbb a döntés meghozatalát követő harminc napon belül.

46.      Interpelláció

57. §  

(1)       A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottsági elnökhöz, valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben felvilágosítás kérést (a továbbiakban: interpelláció) terjeszthet elő.

(2)       Az interpelláció valamely probléma felvetése és kifejtése, amellyel a képviselő arra kér választ, hogy az miként szüntethető meg, vagy valamilyen mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet, vagy valamely panasz orvoslását kéri.

(3)           Interpellációra csak a rendes ülésen van lehetőség.

(4)       Az interpellációt legkésőbb az ülés napját megelőző harmadik napon 16.00 óráig, ha a határnap péntekre esik, 10.00 óráig írásban kell benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik az interpellációnak a címzetthez való eljuttatásáról. Az interpellációnak tartalmaznia kell a települési képviselő nevét, az interpelláció tárgyát és címzettjét.

(5)       A képviselői kérdések és interpellációk napirendi pont keretén belül a polgármester a képviselő-testületnek bejelenti az interpellációt benyújtó települési képviselőket. Ismerteti az interpellációt, amennyiben az interpellációt benyújtó települési képviselő ezt a jogát átengedi. Ha a települési képviselő az ismertetés jogát fenntartja, legfeljebb öt percben előadhatja interpellációjának tartalmát.

(6)       Ha az interpellációt benyújtó települési képviselő nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni. Az interpellációt benyújtó az interpellációt visszavonhatja.

(7)       Az interpelláció címzettje a választ az ülésen szóban, maximum öt percben, vagy az ülést követő tizenöt napon belül írásban adja meg. Az írásban adott választ valamennyi települési képviselőnek meg kell küldeni az interpellációval együtt. A szóbeli válasz elfogadásáról ugyanazon az ülésen, az írásbeli válasz elfogadásáról a soron következő ülésen a képviselői kérdések és interpellációk napirendi pont keretében az interpelláló maximum öt percben nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén képviselő-testület vita nélkül határoz.

(8)       Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő-testület sem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából az interpellációt az általa kijelölt bizottság elé utalja, vagy ideiglenes bizottságot hoz létre.

(9)       A bizottság ülésére az interpellációt benyújtó települési képviselőt meg kell hívni. A bizottság megállapításait a soron következő ülésen a bizottság terjeszti a képviselő-testület elé. A bizottság megállapításairól, az ügy lezárásáról a képviselő-testület dönt.

(10)    Ismételt el nem fogadás esetén a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt az interpelláló által felvetett kérdés lezárásának módjáról.

(11)    Az interpellációban feltárt probléma kivizsgálásába az interpellációt benyújtó képviselőt be kell vonni.

(12)    Amennyiben a választ az interpellációt benyújtó nem fogadja el, de a képviselő-testület elfogadja, ugyanabban az ügyben a tárgyévben interpellációt benyújtani nem lehet, ha időközben nem merült fel újabb körülmény. Az interpelláció azonosságáról - kétség esetén - a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(13)    Zárt ülésen tárgyalt napirendet érintő interpellációra a válasz kizárólag írásban adható meg.

(14)         Az interpellációkról az Önkormányzati Hivatal rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.

47.      Kérdés

58. §  

(1)       Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési és előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2)       A kérdésre az interpellációra vonatkozó rendelkezéseket a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a)   a kérdést legkésőbb az ülés kezdetéig lehet benyújtani írásban a polgármesterhez,

b)  a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz,

c)   a települési képviselőnek viszontválaszra nincs joga,

d)  ugyanabban az ügyben több alkalommal is lehet kérdést feltenni.

^[9]VII. fejezet  

A képviselő-testület bizottságai, a tanácsnok

59. §  

(1)       A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságokat választ és ideiglenes bizottságokat választhat.

(2)       A bizottságoknak települési képviselő és nem képviselő tagjai lehetnek. A bizottság elnökét és tagjainak többségét a képviselők közül kell választani.

(3)           A képviselő-testület a bizottság személyi összetételét és létszámát a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja. A polgármester által előterjesztett javaslat elutasítása esetén a bizottság elnökére és tagjára a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet.

(4)       A bizottságok települési képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(5)       A települési képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

(6)       A bizottság elnöke, tagjai visszahívhatók, a visszahívásról az új bizottsági elnök vagy tag egyidejű megválasztásával kell dönteni.

(7)       A bizottsági elnöki tisztség, tagság megszűnése esetén az új bizottsági elnököt, tagot a következő képviselő-testületi ülésen meg kell választani. 

(8)       A bizottság tevékenysége szünetel, ha képviselő tagjainak létszáma nem haladja meg a nem képviselő tagok létszámát. A szünetelés tartama alatt a bizottság hatáskörébe tartozó ügyekben a képviselő-testület jár el.

(9)       Az állandó bizottságok tevékenységükről választási ciklusonként legalább egy alkalommal kötelesek a képviselő-testületnek beszámolni.

(10)    A közbeszerzési eljárás során felállított bírálóbizottság nem minősül a képviselő-testület bizottságának.

48.      Az állandó bizottság

60. §  

(1)^[10]           A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a)   Humán Bizottság

b)  Pénzügyi és Gazdasági Bizottság.

(2)^[11]       A képviselő-testület állandó bizottságai négy főből állnak.

(3)       A bizottságok főbb feladatai:

a)   Feladatkörükben előkészítik a képviselő-testület döntéseit, szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását.

b)  Meghozzák a bizottsági állásfoglalásokat az általuk tárgyalt képviselő-testületi előterjesztésekhez.

c)   Döntenek az átruházott hatáskörökben.

^d)         Feladatkörükben ellenőrzik az Önkormányzati Hivatalnak a döntések előkészítésére és végrehajtására irányuló munkáját.

e)   Javaslatot tehetnek a munkaprogramhoz, a munkatervhez, figyelemmel kísérik a munkaterv végrehajtását.

f)   Véleményezik a feladatkörükbe tartozó kinevezési javaslatokat.

g)   Feladatkörükben részt vesznek a testületi célok, feladatok meghatározásának előkészítésében.

h)  Figyelemmel kísérik az ágazatukba tartozó önkormányzati rendeletek hatályosulását.

ⁱ⁾         

(4)       A bizottsági feladatkörébe tartozó előterjesztés bizottsági állásfoglalás nélkül nem tárgyalható. Ha az illetékes bizottság állásfoglalása nem áll a rendelkezésre, a képviselő-testület bármely tagja ügyrendi javaslatot tehet az előterjesztés bizottsági állásfoglalás nélküli megtárgyalására.

(5)       A bizottságok közötti feladat- vagy hatásköri összeütközés esetén az összeütközés tárgyában a képviselő-testület dönt.

49.      Az ideiglenes bizottság

61. §  

(1)       A képviselő-testület – meghatározott kérdés kivizsgálására, szakmai feladat ellátására vagy meghatározott időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.

(2)       A képviselő-testület az ideiglenes bizottság elnevezéséről, létszámáról, összetételéről és feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt.

(3)       Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, továbbá a mandátuma lejártát követően megszűnik.

(4)       Az ideiglenes bizottságra – a képviselő-testület ellenkező döntése hiányában – az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

50.      A bizottságok működésének főbb szabályai

62. §  

(1)       Az állandó és ideiglenes bizottság működésének szabályait – a helyi önkormányzatokról szóló törvény és e rendelet keretei között – ügyrendben maga állapítja meg a bizottság megalakulását követő harminc napon belül. A bizottság ügyrendjét az érintett bizottságnak folyamatosan felül kell vizsgálnia, figyelemmel jelen rendelet és más jogszabályok változásaira.

(2)       A bizottságok üléseiket a munkatervhez és az aktuális feladatokhoz igazodóan tartják.

(3)       A bizottság összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik oly módon, hogy a képviselő-testületi ülés előtt a bizottság elvégezhesse a képviselő-testületi üléssel kapcsolatos aktuális feladatait. Az elnök köteles a képviselő-testület ülése előtt a bizottságot olyan időpontra összehívni, hogy a képviselő-testület ülésére napirendi pontként javasolt előterjesztések megtárgyalása megtörténjen.

(4)       A bizottság a feladatkörébe tartozó előterjesztést köteles megtárgyalni.

(5)       Össze kell hívni a bizottságot a polgármester, a jegyző vagy a bizottsági tagok egyharmadának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(6)       Az indítványt írásban kell benyújtani a bizottság elnökének, az indítványhoz csatolni kell az ülés időpontjára és napirendjére vonatkozó javaslatot, valamint az indítvány alapjául szolgáló indokot. A bizottsági elnök az ülést legkésőbb az indítvány kézhezvételétől számított öt napon belül legkésőbb a kézhezvételtől számított tizenöt napon belüli időpontra hívja össze.

(7)       A bizottságok tervezett üléseiről és napirendjükről a képviselő-testület tagjait tájékoztatni kell.

(8)           A bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására előterjesztést nyújthat be az, aki a képviselő-testület ülésein előterjesztő lehet, továbbá a bizottság nem képviselő tagja és az Önkormányzati Hivatal irodájának vezetője.

(9)       A bizottság a választott tagjain túl, munkájához szakértőt vehet igénybe, aki részére tanácskozási jogkört biztosíthat, de szavazati joggal nem rendelkezik. A bizottság elnöke a bizottság ülésére más érdekeltet is meghívhat az egyes napirendi ponthoz tanácskozási joggal külön meghívotton kívül.

(10)         Az Önkormányzati Hivatal bizottsági összekötői feladatot ellátó köztisztviselője – a bizottság elnökével egyeztetve – gondoskodik az írásos meghívó elkészítéséről, az ülés helyének, idejének és napirendi tervezetének közzétételéről, a meghívók kézbesítéséről.

(11)         A polgármester, az alpolgármester, a települési képviselő, a jegyző, a könyvvizsgáló, az aljegyző, a nemzetiségi szószóló, az Önkormányzati Hivatal irodájának vezetője, az Önkormányzati Hivatal előterjesztés készítésében közreműködő, vagy kellő szakismerettel rendelkező munkatársa a bizottság ülésén tanácskozási joggal vesz részt, zárt ülésen abban az esetben, amennyiben jogosultak részt venni a zárt ülésen. A Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat polgármesterét állandó tanácskozási jog illeti meg a Humán Bizottság nyilvános ülésén.

(12)         Adott ügy megtárgyalásának polgármester, nemzetiségi szószóló vagy képviselő általi indítványozása esetén a bizottság köteles azt legkésőbb a soron következő ülésen megtárgyalni.

63. §  

(1)       A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak több mint fele jelen van.

(2)       A bizottság döntéseit határozattal hozza.

(3)       A bizottság döntéseit szavazattöbbséggel hozza. A bizottság minősített többséggel akkor dönt, ha átruházott hatáskörben jár el, és a döntés meghozatalában e rendelet szerint minősített többség szükséges, továbbá saját ügyrendjének elfogadásakor és az elnökhelyettes megválasztásakor.

(4)           A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvre a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv egy példányát, valamint a jelenléti ívet az Önkormányzati Hivatalban meg kell őrizni.

(5)           A bizottsági döntések végrehajtásához, továbbá működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző - az Önkormányzati Hivatal útján - gondoskodik.

(6)           A bizottság ülésének meghívóját és a bizottság határozatát tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatát az Önkormányzati Hivatal köztisztviselője kiadmányozza.

64. §  

(1)       A bizottságok együttes ülést is tarthatnak. Az együttes ülésen az egyes bizottságok levezető elnököt választanak.

(2)       A bizottságok együttes ülései akkor határozatképesek, ha az érintett bizottságok külön-külön is határozatképesek.

(3)           Az együttes ülésről egy jegyzőkönyv készül, amelyben egymást követően szerepelnek az egyes bizottságok által hozott határozatok, a saját sorszámozásuk szerint. A jegyzőkönyvet a résztvevő bizottságok elnöke és egy-egy tagja írja alá.

51.      A bizottság elnökének, tagjainak jogai és kötelezettségei

65. §  

(1)       A bizottság elnöke:

a)   összehívja és vezeti a bizottság üléseit,

b)  ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását,

c)   képviseli a bizottságot,

^d)     a bizottsági ülések között munkakapcsolatot tart fenn az Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőivel és az önkormányzati költségvetési szervek vezetőivel.

(2)       A bizottság, az elnök javaslatára, saját tagjai közül elnökhelyettest választ. Elnökhelyettes csak képviselő lehet. Az elnökhelyettes az elnök távolléte esetén annak teljes hatáskörét gyakorolja.

(3)       A bizottsági elnök és az elnökhelyettes együttes akadályoztatása esetén a bizottság elnöke által felkért képviselő bizottsági tag hívja össze és vezeti a bizottsági ülést.

(4)       A bizottság tagjai:

a)   részt vesznek a bizottság ülésein,

b)  részt vehetnek a bizottsági döntések előkészítésében, javasolhatják témakörök napirendre tűzését,

c)   a bizottság elé kerülő témakörökkel kapcsolatban külső szakértők segítségét kérhetik, javasolhatják az elnöknek a bizottság ülésére való meghívásukat,

d)  az elnök megbízása alapján képviselhetik a bizottságot,

^e)     kötelesek távollétüket az ülés megkezdése előtt szóban vagy írásban, személyesen vagy telefonon az Önkormányzati Hivatal ülést előkészítő belső szervezeti egységének és a bizottság elnökének is bejelenteni.

(5)       A bizottságnak az a nem képviselő tagja, aki a bizottság ülésen egymást követő három alkalommal – előzetes bejelentés nélkül – nem jelenik meg, tiszteletdíja hat havi időtartamra 20%-kal csökken. A jegyző jelzése alapján a polgármester intézkedik a tiszteletdíj csökkentése iránt.

(6)       A bizottság tagja köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.

^[12]51/A    A tanácsnok

65/A §

(1) A képviselő-testület a polgármesternek vagy bármely önkormányzati képviselőnek a javaslatára az önkormányzati képviselők közül egy civil tanácsnokot választ a civil szervezetekkel kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátásának felügyeletére.

(2) A civil tanácsnok feladatai:

a) a civil szervezetekkel való együttműködés elősegítése,

b) kapcsolattartás a Civil Tanáccsal,

c) a Civil Fórum szervezése,

d) a dombóvári civil társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének és érdekérvényesítésének támogatása,

e) a lakosság önszerveződő tevékenységének erősítése.

(3) a civil tanácsnok ügyviteli feladatait az Önkormányzati Hivatal látja el.

(4) A civil tanácsnok a tevékenységéről választási ciklusonként legalább egy alkalommal köteles a képviselő-testületnek beszámolni.

VIII. fejezet

A polgármester, alpolgármester

52.      A polgármester

66. §  

(1)       Dombóvár város polgármestere megbízatását főállásban látja el.

(2)       A polgármester részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

(3)           A polgármester az önkormányzati és államigazgatási feladatait és hatásköreit az Önkormányzati Hivatal közreműködésével látja el.

(4)       A polgármester feladatai a képviselő-testület működésével összefüggésben:

a)   biztosítja a képviselő-testület demokratikus működését, a széles körű nyilvánosságot,

b)  segíti a települési képviselők munkáját,

c)   összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,

d)  képviseli az önkormányzatot és a képviselő-testületet,

e)   az önkormányzati rendeleteket, valamint a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet aláírja,

f)   előkészíti a képviselő-testület döntéseit, megszervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását,

g)   beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a polgármesteri és bizottsági átruházott hatáskörben tett intézkedésekről, tájékoztat a két ülés közötti fontosabb eseményekről,

h)^[13]  megbízza általános helyettesét az alpolgármesterek közül, meghatározza az alpolgármesterek feladatait és számonkéri azok végrehajtását.

(5)       A polgármester az önkormányzat érdekének védelmében jogosult a perindításra, melyről a következő képviselő-testületi ülésen beszámol.

(6)       A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai és jogkörei:

a)   összehangolja és segíti a bizottságok munkáját, a bizottságok elnökeit egyezető megbeszélésre hívhatja össze,

b)  indítványozhatja a bizottság összehívását,

c)   felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározottak szerint,

d)  a bizottsági elnök érintettsége esetében dönt a kizárásról.

(7)       A polgármester egyéb feladatai:

a)   a település fejlődésének elősegítése, a közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos helyi feladatok szervezése,

b)  az önkormányzat gazdálkodásának a felügyelete,

c)   az önkormányzati költségvetési szervek működésének segítése és ellenőrzése,

d)  az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása,

e)   a nyilvánosság megteremtése, helyi fórumok szervezése, a lakosság folyamatosan informálása a hírközlő szerveken keresztül,

f)^[14]     a helyi feladatok és az Önkormányzati Hivatal munkájának szervezése és irányítása során a polgármester rendszeresen tájékoztatja jegyzőt, az aljegyzőt, az alpolgármestereket és az Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit elképzeléseiről és a végrehajtandó feladatokról, ennek érdekében rendszeresen vezetői értekezleteket tart,

g)     kapcsolatot tart a helyi pártokkal, egyházakkal, a város civil szervezeteivel és lakossági önszerveződő közösségekkel, a helyi települési nemzetiségi önkormányzatokkal,

h)  elősegíti a lakosság önkormányzati feladatokban való közreműködését,

i)   gondoskodik arról, hogy a város lakossága az ünnepeket méltó módon megünnepelhesse,

j)   ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait,

k)  kapcsolatot tart a Gyermek és Ifjúsági Önkormányzattal.

(8)       A polgármester fogadóórája minden hónap első hétfője 14.00-16.00 óra. Amennyiben halaszthatatlan elfoglaltság miatt a polgármester nem tudja megtartani a fogadóórát, erről a lakosságot megfelelő időben a honlapon értesíteni kell.

(9)       A polgármesternek a képviselő-testület döntésének felülvizsgálata iránti kezdeményezése egyben az ülés összehívását is jelenti az ismételt tárgyalásra vonatkozó napirend megjelölésével, a kezdeményezést a képviselő-testületnek érdemben tárgyalnia kell. Az ülés összehívására vonatkozó szabályokat ebben az esetben is alkalmazni kell.

53.      A polgármester szabadsága

67. §       

(1)       A polgármester szabadsága tekintetében a döntési jogosultság a képviselő-testületet, mint a munkáltatói jogok gyakorlóját illeti meg.

(2)       A képviselő-testületnek a szabadság kiadásakor a polgármesterrel együttműködve, a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét figyelembe véve kell döntenie.

(3)       A polgármester szabadságának kiadására a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezései vonatkoznak.

(4)^[15]       A polgármester a szabadság igénybevételét a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnökének jelenti be.

^[16]54.      Az alpolgármesterek

68. §  

(1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére két társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Mindkét alpolgármester heti egy alkalommal, minden keddi napon 8.00-16,00 óráig, vagy ha ekkor akadályoztatva van, vagy nincs munkanap, akkor a hét egy másik munkanapján az Önkormányzati Hivatalban intézi a feladatkörébe tartozó ügyeket. Akadályoztatását és a másik munkanapot köteles előre a polgármesternek bejelenteni.

(3) Mindkét alpolgármester minden hónapban előre meghirdetett időpontban és helyen fogadóórát tart. A fogadóóra időpontjáról a lakosságot a honlapon értesíteni kell.

(4) A (2)-(3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a polgármester az alpolgármester feladatait írásban, teljes körűen megvonja.

(5) A polgármester akadályoztatása, valamint írásbeli felhatalmazása esetén a polgármester által kijelölt alpolgármestert a polgármester jogosultságai illetik meg. Az akadályoztatás fennállására a 13. §-ban foglaltak az irányadók. 

IX. fejezet   

A jegyző, aljegyző és az Önkormányzati Hivatal

55.      A jegyző

69. §  

(1)       A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, különösen:

a)   előkészíti és törvényességi szempontból véleményezi a képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b)  ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c)   tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottságok ülésein,

d)  a képviselő-testület és a bizottság ülésén bármely javaslatot érintően törvényességi észrevételt tehet, amennyiben jogszabálysértést észlel,

e)   gondoskodik a képviselő-testület ülése jegyzőkönyveinek elkészítéséről, amelyet a polgármesterrel együtt aláír,

f)   gondoskodik az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és végrehajtásuk megszervezéséről,

g)   az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról a képviselő-testületet és a polgármestert rendszeresen tájékoztatja,

h)  lefolytatja az önkormányzati rendeletek utólagos hatásvizsgálatát, tartalmi felülvizsgálatát.

ⁱ⁾     

(2)       A jegyző gondoskodik a Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat működéséhez szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról.

56.      Az aljegyző

70. §  

(1)       Az aljegyző feladatait a jegyző határozza meg, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.

(2)       A jegyzőt helyettesítő aljegyző jogai és kötelezettségei a jegyzőével azonosak.

^[17]70/A §

A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónapra – a jegyzői feladatokat a Városfejlesztési Iroda vezetője látja el, akit az Önkormányzati Iroda vezetője helyettesít. Tartós akadályoztatás alatt a 13. § (4) bekezdésében foglaltakat kell érteni.

57.           Önkormányzati Hivatal

71. §  

(1)       A képviselő-testület megállapodás alapján közös önkormányzati hivatalt hoz létre Lápafő, Szakcs és Várong Községek Önkormányzatának Képviselő-testületével.

(2)       Az Önkormányzati Hivatal önálló költségvetési szerv. Az önkormányzat költségvetési rendelete határozza meg az Önkormányzati Hivatal működéséhez szükséges előirányzatot. Az Önkormányzati Hivatal működési költségeihez a Hivatalt létrehozó többi önkormányzat a létrehozásáról szóló megállapodás szerint járul hozzá.

(3)       Az Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egysége az iroda és a csoport.

(4)       Az irodák az alábbiak:

a)   Önkormányzati Iroda,

b)  Hatósági Iroda,

c)   Pénzügyi Iroda,

d)  Városüzemeltetési Iroda,

e)   Szakcsi Kirendeltség.

(5)       Az irodákon kívül csoportként működik a Polgármesteri Titkárság, valamint a jegyző közvetlen alárendeltségébe tartozik a belső ellenőrzést ellátó személy. Az irodákon belül további csoportok hozhatók létre szükség szerint igazítva a feladatok végrehajtásához.

(6)       Lápafő, Szakcs és Várong településeken és a települések önkormányzatait illetően az Önkormányzati Hivatal feladatait elsősorban a Szakcsi Kirendeltség látja el.

(7)       Az iroda vezetésére irodavezető, a csoport vezetésére csoportvezető nevezhető ki. Az aljegyző ellátja a Hatósági Iroda vezetését, az aljegyzői tisztség betöltetlensége esetén a helyettesítés rendje szerint kell eljárni.

(8)       A Képviselő-testület az Önkormányzati Hivatal részeként Dombóvár város közigazgatási területére kiterjedő illetékességgel közterület-felügyeletet működtet, melynek feladatait az Önkormányzati Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A közterület-felügyelet feladatait az Önkormányzati Hivatalban alkalmazott közterület-felügyelők látják el.

(9)       Az Önkormányzati Hivatal kihelyezett ügyfélszolgálatot működtet Dombóvár újdombóvári városrészében.

72. §  

(1)       Az Önkormányzati Hivatalban a munkarend a következő:

A munkaidő

hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön      8,00 órától – 16,30 óráig,

pénteken                                                   8,00 órától – 14,00 óráig

tart, mely tartalmazza a napi harminc perces munkaközi szünetet.

(2)       Az Önkormányzati Hivatal ügyfélfogadási rendje a szervezeti és működési szabályzatában kerül meghatározásra. A házasságkötést és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat munkaidőn kívül és szombaton is biztosítani kell.

(3)       Az Önkormányzati Hivatal létszáma a létrehozásáról rendelkező megállapodásban, és annak megfelelően az önkormányzat költségvetésében kerül meghatározásra.

X. fejezet     

Az önkormányzat gazdasági alapjai

58.      Az önkormányzat vagyona

73. §  

Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a vagyontárgyakkal való gazdálkodás előírásait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

59.      Az önkormányzat költségvetése

74. §  

(1)       A képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetéséről külön önkormányzati rendeletet (a továbbiakban: költségvetési rendelet) alkot külön törvény rendelkezésének megfelelő tartalommal és szerkezetben. A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.

(2)       A költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően külön törvényben meghatározott költségvetési koncepciót kell előterjeszteni, melynek elemei:

a)   a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv;

b)  az önkormányzat részére kötelezően előírt és az önként vállalt feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés;

c)   az elemzés és helyzetfelmérés során számításba veendők a bevételi források, azok bővítésének lehetőségei, a kiadási szükségletek, azok gazdaságos, célszerű megoldásainak meghatározása;

d)  az igények és célkitűzések egyeztetése;

e)   a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása;

f)   a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.

(3)       A második fordulóban a közmeghallgatás után történik az éves költségvetési rendelet elfogadása.

(4)           A költségvetési rendelet elfogadását meg kell, hogy előzze időben az önkormányzati költségvetési szervek vezetőivel, a képviselő-testület részvételével működő társulásokkal és a települési nemzetiségi önkormányzatokkal való egyeztetés.

(5)       Az esetleges forráskiesés, többletfeladat fedezetére tartalékot kell képezni.

(6)       Az éves költségvetés módosításának szabályait a költségvetési rendelet tartalmazza.

75. §  

60.      Az önkormányzat gazdálkodása és annak ellenőrzése

(1)           Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján az Önkormányzati Hivatal látja el.

(2)       Az önkormányzati költségvetési szervek az alapító okiratukban foglalt gazdálkodási jogosítványokkal rendelkeznek, a költségvetési szervekre vonatkozó jogszabályi előírások betartásával gazdálkodnak.

(3)       Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott szabályok irányadók.

XI. fejezet              

Nemzetiségi önkormányzatok

76. §  

(1)       A képviselő-testület biztosítani kívánja a nemzetiségi jogok érvényesülését, ennek érdekében együttműködik a városban működő települési nemzetiségi önkormányzatokkal.

(2)       A települési nemzetiségi önkormányzatok a képviselő-testület munkatervének összeállításához javaslatot tehetnek.

(3)       A települési nemzetiségi önkormányzatok rendelkezésére bocsátott pénzügyi források mértékét a mindenkori költségvetési rendelet határozza meg.

(4)           A képviselő-testület az Önkormányzati Hivatal útján segíti a települési nemzetiségi önkormányzatok munkáját és biztosítja a működéshez a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott feltételeket, valamint azok költségeit. Ennek végrehajtása a törvényi feltételeken kívül az alábbiakra is kiterjed:

a)   a települési nemzetiségi önkormányzat határozatainak kihirdetése, közzététele a települési nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon,

b)  telefonállomás használati lehetőség biztosítása mindaddig, míg a települési nemzetiségi önkormányzat számára megnyíló pénzügyi lehetőségek útján e feltételek nem biztosíthatóak,

c)   a települési nemzetiségi önkormányzat működésének, döntéseinek megismertetésére lehetőség biztosítása a honlapon.

(5)           Az Önkormányzati Hivatalnak az általános munkarend szerinti munkaidőben kell a feltételek biztosításához szükséges végrehajtási feladatokat ellátnia.

(6)              A képviselő-testület a települési nemzetiségi önkormányzatok számára az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiséget önkormányzatonként havonta húsz órában ingyenesen a Városháza épületében, az Önkormányzati Hivatalra meghatározott általános munkarend szerinti munkaidőben biztosítja, és viseli a kapcsolódó költségeket. A helyiséget a jegyző jelöli ki, a használat során a települési nemzetiségi önkormányzatoknak az Önkormányzati Hivatallal és egymással együtt kell működni. A kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvények megtartására a képviselő-testület térítésmentesen a Városháza Ujváry termét biztosítja az önkormányzati és hivatali feladatellátáson kívüli időben. 

(7)       A képviselő-testület a rezsi- és fenntartási költségek viselése nélkül ingyenesen biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzatok számára a 6. mellékletben felsorolt helyiségeket.

(8)       A nemzetiségi szószóló által kért felvilágosítás kapcsán az interpellációra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.”

XII. fejezet  

A társulások

77. §  

(1)       A képviselő-testület a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2)       A képviselő-testület a függelékben felsorolt társulásokban vesz részt.

^[18]XIII. fejezet

A helyi népszavazás

78. §  

A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát külön önkormányzati rendelet határozza meg.

XIV. fejezet

Záró rendelkezések

61.      Értelmező rendelkezések

79. §  

(1)       E rendelet alkalmazásában:

1.   a honlap üzemzavara: a honlap elérhetőségét biztosító informatikai rendszer átmeneti vagy tartós meghibásodása, valamint karbantartásának időtartama, ami miatt nincs lehetőség dokumentumok közzétételére,

2.   elektronikus levél: számítógépes hálózaton keresztül, egyedi levelezési címek között levelezőprogram segítségével küldhető és fogadható adategyüttes;

3.   közzététel: digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, kinyomtatható, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen történő hozzáférhetővé tétel;

4.   önkormányzati költségvetési szerv: a képviselő-testület által alapított költségvetési szerv;

5.   sms: mobiltelefonos szöveges üzenetközvetítő szolgáltatás segítségével küldött rövid terjedelmű üzenet;

6.   személyes megjegyzés: a képviselő-testület tagjának azon megjegyzése, aki az őt méltatlanul ért kritikát kívánja kivédeni, vagy aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket szeretné eloszlatni.

7.         Nemzetiségi szószóló: a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, jogszabály kisebbségi szószólóra vonatkozó rendelkezése esetében kisebbségi szószólón e rendelet alkalmazásában a nemzetiségi szószólót kell érteni.

(2)^[19]           Ha a képviselő-testület egyéb önkormányzati rendeletében vagy szabályzatában Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság, Oktatási és Kulturális Bizottság vagy Szociális és Egészségügyi Bizottság elnevezés szerepel, azon a Humán Bizottságot, ha Városgazdálkodási Bizottság szerepel, azon a Pénzügyi és Gazdasági Bizottságot kell érteni.

(3)       Amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik, napon naptári napot kell érteni.

80. §  

(1)       A helyi önkormányzatokról szóló törvényben és e rendeletben nem szabályozott – hatáskörébe tartozó – kérdésekben a képviselő-testület dönt.

81. §  

(1)       Jelen rendelethez az alábbi mellékletek tartoznak:

a)   1. melléklet: Az önkormányzat önként vállalt feladatai

b)  2. melléklet: Az állandó bizottságok feladat- és hatásköre

c)   3. melléklet: A polgármesterre átruházott hatáskörök

d)  4. melléklet: A Képviselő-testület által létrehozott önkormányzati társulásra átruházott hatáskörök

e)   5. melléklet: Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei

f)         6. melléklet: A települési nemzetiségi önkormányzatok ingyenes használatába adott vagyontárgyak köre

g)        

h)  8. melléklet: A honlappal kapcsolatos szabályok

i)^[20]  9. melléklet: Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása

j)^[21] 10 melléklet: A költségvetési rendeletben elkülönített képviselői keret felhasználásának szabályai

(2)       Jelen rendelethez az alábbi függelékek tartoznak, melyek naprakész állapotban tartásáról a jegyző köteles gondoskodni:

a)   1. függelék: A képviselő-testület névsora,

b)  2. függelék: A képviselő-testület állandó bizottságainak tagjai,

c)   3. függelék: A képviselő-testület irányítása alatt álló költségvetési szervek, és az önkormányzat legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok,

d)  4. függelék: Az önkormányzati társulások, az önkormányzat által létrehozott alapítványok, közalapítványok,

e)   5. függelék: Jegyzék a dombóvári önszerveződő közösségekről,

f)   6. függelék: A képviselő-testület hatályos önkormányzati rendeleteinek jegyzéke,

^g)        

82. §  

(1)       Ez a rendelet 2011. április 1-jén lép hatályba.

(2)       Hatályát veszti a szervezeti és működési szabályzatról szóló 31/2002. (XI. 29.) önkormányzati rendelet, és az azt módosító alábbi önkormányzati rendeletek:

1.   2/2003.(II.11.) önkormányzati rendelet,

2.   29/2003.(VIII.26.) önkormányzati rendelet,

3.   46/2003.(XII.22.) önkormányzati rendelet,

4.   8/2004.(III.30.) önkormányzati rendelet,

5.   30/2004.(VI.4.) önkormányzati rendelet,

6.   62/2004.(XI.18.) önkormányzati rendelet,

7.   16/2005.(III.1.) önkormányzati rendelet,

8.   24/2005.(IV.6.) önkormányzati rendelet,

9.   33/2005.(V.2.) önkormányzati rendelet,

10. 41/2005.(VI.8.) önkormányzati rendelet,

11. 68/2005.(XII.23.) önkormányzati rendelet,

12. 1/2006.(II.13.) önkormányzati rendelet,

13. 23/2006.(VI.1.) önkormányzati rendelet,

14. 36/2006.(X.17.) önkormányzati rendelet,

15. 53/2006.(XII.20.) önkormányzati rendelet,

16. 54/2006.(XII.28.) önkormányzati rendelet,

17. 37/2007.(X.1.) önkormányzati rendelet,

18. 1/2008.(I.30.) önkormányzati rendelet,

19. 8/2008.(II.6.) önkormányzati rendelet,

20. 16/2008.(II.27.) önkormányzati rendelet,

21. 37/2008.(VI.30.) önkormányzati rendelet,

22. 5/2009.(II.12.) önkormányzati rendelet,

23. 21/2009. (V.6.) önkormányzati rendelet,

24. 35/2009.(XI.9.) önkormányzati rendelet,

25. 38/2009.(XI.30.) önkormányzati rendelet.

(3)       A Rendelet 67. §-ában foglaltakat annak hatálybalépését követően 2011. évben azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a polgármester – a 2011. évben ki nem vett szabadságára vonatkozó – 2011. évi szabadságolási tervét 2011. szeptember 30-ig fogadja el a képviselő-testület.

         Szabó Loránd                                                       dr. Gábor Ferenc

         polgármester                                                                 jegyző