Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, valamint a Humán Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. fejezet    
Általános rendelkezések

1.    Az önkormányzatra vonatkozó alapvető rendelkezések

1. §    

(1)    Dombóvár Város Önkormányzata önállóan, demokratikus módon, széles körű nyilvánosság mellett intézi a település közügyeit és gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról.
(2)    Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Dombóvár Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(3)    Az önkormányzat jogi személy.
(4)    Az önkormányzat Tolna megyei települési, azon belül járásszékhely városi önkormányzat.
(5)    Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület). Önkormányzati rendelet kihirdetése során „Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének” szöveggel kell megjelölni a képviselő-testületet, mint jogalkotó szervet.
(6)    Az önkormányzat és a képviselő-testület székhelye: 7200 Dombóvár, Szabadság utca 18. (a továbbiakban: Városháza).
(7)    Az önkormányzat illetékességi területe Dombóvár város közigazgatási területe.
(8)    A képviselő-testület hivatalának hivatalos megnevezése: Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal).
(9)    A polgármester hivatalos megnevezése: Dombóvár Város Polgármestere (a továbbiakban: polgármester).

(10)^[1] Az önkormányzat telephelyei:

a) Dombóvár, Földvár utca 18. -  Szuhay Sportcentrum,

b) Dombóvár, Katona József utca 37. - Dombóvári Ifjúsági Sporttelep,

c) Dombóvár, Szabadság utca 14. - Volt zeneiskola,

d) Dombóvár, Bezerédj utca 14. - Koronás Udvarház,

e) Dombóvár, Kernen tér 1. - Tourinform Iroda.

2.    Bélyegzőhasználat

2. §  

(1)    A képviselő-testület, az önkormányzat, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, valamint az Önkormányzati Hivatal bélyegzője kör alakú, középen  Magyarország címere található, a köríven az alábbi felirat, valamint a bélyegző sorszáma olvasható:
a)    Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete,
b)    Dombóvár Város Önkormányzata,
c)    Polgármester Dombóvár,
d)    Alpolgármester Dombóvár,
e)    Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője,
f)    Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal.
(2)    A képviselő-testület bélyegzőjét kell használni:
a)    a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv hitelesítésére,
b)    az önkormányzati rendeleten,
c)    a képviselő-testület által adományozott kitüntetéssel, elismerő címmel együtt járó oklevélen,
d)    az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő dokumentumon,
e)    a társulási megállapodáson,
f)    a képviselő-testület által elfogadott alapító okiraton.

3.    Az önkormányzat jelképei, logoja

3. §    

(1)    Az önkormányzat jelképe a város címere és a város zászlaja.
(2)    A város címerének és zászlajának leírását, valamint használatuk szabályait a város jelképeiről, a közterületek fellobogózásáról szóló önkormányzati rendelet határozza meg.
(3)    Az önkormányzat és annak szervei a levelezésük során és egyéb külső megjelenési formáikban használni kötelesek az önkormányzat arculati kézikönyvében jóváhagyott önkormányzati logot.

4.    A helyi ünnepnap, a helyi kitüntetések és elismerő címek

4. §    

(1)    Dombóvár helyi ünnepnapja minden év április 1-je, a várossá avatásának napja.
(2)    A képviselő-testület a helyi ünnepnapról minden évben ünnepi gálaműsorral emlékezik meg, amelyen sor kerül a tárgyévi helyi kitüntetések és elismerő címek átadására.
(3)    A helyi ünnepnap alkalmából rendezett ünnepi gálaműsort minden év április 1-jén, ha az nem szombati napra esik, akkor a polgármester döntése szerint az azt megelőző vagy követő szombati napon kell megtartani.
(4)    A helyi ünnepnap alkalmából rendezett ünnepi gálaműsor napja a Város napja, az azt magában foglaló naptári hét a Város hete.
(5)    A helyi kitüntetések és elismerő címek alapításáról és adományozásáról szóló önkormányzati rendeletet határozza meg a helyi kitüntetéseket és elismerő címeket, valamint az adományozás módját és a velük járó jogokat.
    

5.    Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai

5. §    

Az önkormányzat testvérvárosi kapcsolatot tart fenn:
a)    a németországi Kernen im Remstal településsel,
b)    a horvátországi Ogulin településsel,
c)    az olaszországi Novi di Modena településsel,
d)    a svédországi Höganäs településsel,
e)     a horvátországi Vir településsel.

6.    Az önkormányzat megjelenése az interneten

6. §    

(1)    Az önkormányzat internetes honlapot tart fenn a tevékenységéről, a közérdeklődésre leginkább számot tartó információkról és a közérdekű adatokról való gyors, naprakész és széleskörű tájékoztatás érdekében, lehetővé téve a közzétett információk bárki számára elektronikus formában való, személyazonosítás nélküli, díjmentes és – a zárt ülés napirendjén szereplő képviselő-testületi és bizottsági előterjesztések kivételével – korlátozásmentes hozzáférhetőségét.
(2)    Rendezvényekről, eseményekről és hírekről az önkormányzat megbízásából készített videofelvételek videomegosztó internetes oldalra is feltölthetők, valamint azok elérése érdekében az önkormányzat neve alatt internetes videomegosztó-csatorna is működtethető. Az ezzel kapcsolatos hatásköröket a polgármester gyakorolja.
(3)    Az önkormányzat és Dombóvár hivatalos honlapjának internetes címe a www.dombovar.hu (a továbbiakban: honlap).
(4)    Az önkormányzat és az Önkormányzati Hivatal vonatkozásában az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti közzétételi kötelezettségek teljesítése a honlapon történik.
(5)    A honlap technikai üzemeltetése és a folyamatos elérhetőség biztosítása az Önkormányzati Hivatal feladata, a honlap üzemeltetésének költségeit az Önkormányzati Hivatal viseli.
(6)    A honlap technikai üzemeltetésével az Önkormányzati Hivatal külső szervezetet is megbízhat.
(7)    A polgármester feladat- és hatáskörébe tartozik a honlap:
a)    megjelenésének, arculatának és a tartalomfejlesztéshez kapcsolódó stratégiai kérdések meghatározása,
b)    jogszabályi követelményeknek is megfelelő kialakításának, tartalmi struktúrájának és a szerkesztéssel kapcsolatos követelmények meghatározása,
c)    egyes részeinek tartalmáért, szerkesztésért és a folyamatos frissítésért felelős (a továbbiakban: felelős szerkesztő) meghatározása azzal, hogy az Önkormányzati  Hivatal vagy a jegyző által ellátott feladatokhoz kapcsolódó részek tekintetében a felelős szerkesztő a jegyző, amely felelősség az e rendeletben meghatározott közzéteendő tartalmak tekintetében az elhelyezésért való felelősséget jelenti,
d)    szerkesztésének felügyelete.
(8)    A honlap egyes – különösen Dombóvár életével összefüggő hírek közzétételére szolgáló – részeinek szerkesztésével az Önkormányzati Hivatalon kívüli külső személy vagy szervezet is megbízható.
(9)    A honlapon tartalmi módosítást a felelős szerkesztők, és az általuk megbízott személyek (együtt: honlap adminisztrátorok) hajthatnak végre.

7.    Értelmező rendelkezések

7. §    

(1)    E rendelet alkalmazásában:
1.    akadályoztatás: az akadályoztatás akkor áll fenn, ha valamely objektív vagy szubjektív indok miatt az érintett személy a jogait vagy kötelességeit – az önkormányzat érdekei és kötelezettségei szempontjából – a szükséges időpontban nem gyakorolja, vagy nem tudja gyakorolni, így különösen szabadság, külföldi kiküldetés esetén vagy a keresőképtelenség miatti táppénz időtartama alatt;
2.    a honlap üzemzavara: a honlap elérhetőségét biztosító informatikai rendszer átmeneti vagy tartós meghibásodása, valamint karbantartásának időtartama, ami miatt nincs lehetőség dokumentumok közzétételére;
3.    elektronikus levél: számítógépes hálózaton keresztül, egyedi levelezési címek között levelezőprogram segítségével küldhető és fogadható adategyüttes;
4.    korelnök: a legidősebb települési képviselő;
5.    közzététel: digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, kinyomtatható, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen történő hozzáférhetővé tétel;
6.    önkormányzati költségvetési szerv: a képviselő-testület, valamint a képviselő-testület részvételével működő intézményfenntartó társulás által alapított költségvetési szerv;
7.    sms: mobiltelefonos szöveges üzenetközvetítő szolgáltatás segítségével küldött rövid terjedelmű üzenet;
8.    szavazógép: az ülés vezetését segítő számítógépes program, valamint az azt működtető számítógép a hozzá kapcsolódó szavazókészülékekkel és mikrofonokkal együtt, amely alkalmas a szavazások lebonyolítására, a szavazatarányok rögzítésére, a szókérés jelzésére, valamint a szavazókészülék mikrofonjába beszélő hangjának felerősítésére, hangosítására és az elhangzottak rögzítésére;
9.    személyes megjegyzés: a képviselő-testület tagjának azon megjegyzése, aki az őt méltatlanul ért kritikát kívánja kivédeni, vagy aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket szeretné eloszlatni;
10.    tartós akadályoztatás: a harminc napot meghaladó akadályoztatás;
11.    települési képviselő: a képviselő-testület tagjává választott önkormányzati képviselő;
12.    a választókerület országgyűlési képviselője: a Tolna megyei 2. számú országgyűlési egyéni választókerület országgyűlési képviselője;
13.    testületi ülésszak: több naptári napra kiterjedően összehívott ülés.
(2)    Amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik, napon naptári napot kell érteni.
(3)    Az önkormányzati rendelet kihirdetése kivételével a helyben szokásos módon történő kihirdetésnek, közzétételnek vagy nyilvánosságra hozatalnak a Városházán található hirdetőtáblán történő kifüggesztés számít. A helyben szokásos módon történő közzétételnek számít az is, ha a közzététel terjedelmi okok miatt a honlapon történik meg.

II. fejezet    

Az önkormányzat feladat- és hatáskörei, azok gyakorlásának módja

8. §    

(1)    A települési önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
(2)    Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, az Önkormányzati Hivatal, a jegyző, továbbá a társulások látják el.
(3)    Az önkormányzat a kötelező közfeladatokat a lakosság igényeitől és az anyagi lehetőségeitől függő mértékben és módon látja el.
(4)    Az önkormányzat önként vállalt feladatait az 1. melléklet tartalmazza.
(5)    A képviselő-testület – figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra – az önkormányzat anyagi lehetőségeitől függően az önkormányzat éves költségvetésében határozza meg, hogy az önként vállalt feladatokat milyen mértékben és módon látja el.

9. §    

(1)     A képviselő-testület átruházható hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre és a társulására átruházhatja. A képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatásköröket a 2. melléklet, a polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. melléklet, a jegyzőre átruházott hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.
(2)    Az átruházott hatáskör gyakorlója a rendes képviselő-testületi ülést megelőző hónapban hozott döntésekről beszámol a képviselő-testületnek.

III. fejezet    
A képviselő-testület munkaterve

10. §    

(1)    A képviselő-testület a rendes ülések tervszerű megtartása érdekében munkaterv alapján végzi éves munkáját.
(2)    A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(3)    A munkaterv tervezetének készítésekor javaslatot kell kérni
a)    az önkormányzat legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok ügyvezetőitől,
b)    az önkormányzati költségvetési szervek vezetőitől,
c)    a Civil Tanácstól,
d)    a dombóvári települési nemzetiségi önkormányzat elnökétől,
e)    a választókerület országgyűlési képviselőjétől,
f)    a Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat polgármesterétől.
(4)    A bizottságok is fogalmazhatnak meg javaslatokat a munkatervre vonatkozóan a munkaterv tervezetének előterjesztéséről történő bizottsági állásfoglalás során.
(5)    A beérkezett javaslatokról a polgármester a munkaterv tervezetének előterjesztésében akkor is tájékoztatja a képviselő-testületet, ha azokat a munkaterv tervezetének összeállításánál nem vették figyelembe.
(6)    A munkaterv a rendes képviselő-testületi ülések tervezett időpontjait és a napirendi pontként javasolt főbb előterjesztéseket és az egyéb tervezett napirendi pontokat tartalmazza.
(7)    A munkaterv elfogadásáról a képviselő-testület a tárgyévet megelőző év december 31-ig dönt.
(8)    Az elfogadott munkatervet a honlapon közzé kell tenni.

IV. fejezet    
A képviselő-testület működése

8.    Az ülésezés rendje és az ülés összehívása

11. §    

A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart. A képviselő-testület más önkormányzat képviselő-testületével együttes ülést tarthat.

12. §    

(1)    A képviselő-testület ülését – amennyiben törvény másképpen nem rendelkezik – a polgármester, akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén a polgármester által kijelölt alpolgármester hívja össze.
(2)    Az alpolgármesterek mindegyikének akadályoztatása, továbbá a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke, akadályoztatása vagy e tisztség betöltetlensége esetén a korelnök hívja össze.
(3)    A képviselő-testület üléseit a Városháza Ujváry termében tartja, indokolt esetben az ülés más helyszínre is összehívható.

9.    Az alakuló ülés

13. §    

Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai az alábbiak:
a)    A helyi választási bizottság elnökének tájékoztatója a választás eredményéről.
b)    A települési képviselők és a polgármester eskütétele.
c)    Eredményes polgármester választás esetén az új polgármester polgármesteri programjának ismertetése.
d)    A polgármester juttatásainak megállapítása.
e)    A szavazatszámláló bizottság megválasztása a titkos szavazások lebonyolítására.
f)    Alpolgármester választás, alpolgármesteri eskütétel.
g)    Az alpolgármesteri juttatások megállapítása.
h)    Bizottsági tagok megválasztása, a nem képviselő bizottsági tagok eskütétele.
i)    E rendelet felülvizsgálata és módosítása, vagy a képviselő-testület új szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet elfogadása.

14. §    

(1)    A helyi választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről. A tájékoztató keretében kérdés felvetésére és vitára nincs lehetőség, a tájékoztató elfogadásáról nem hoz döntést a képviselő-testület.
(2)    A helyi választási bizottság elnöke a tájékoztatóját követően a települési képviselők és a polgármester esküt tesznek, majd aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a helyi választási bizottság elnöke olvassa elő.
(3)    Az újonnan megválasztott polgármester ismerteti a programját. E napirendi pont keretében kérdés felvetésére és vitára nincs lehetőség, a program elfogadásáról nem hoz döntést a képviselő-testület.
(4)    Az alakuló ülésen a polgármesteri és alpolgármesteri juttatásokra bármely települési képviselő tehet javaslatot.
(5)    A képviselő-testület az alakuló ülésen – a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választások esetén a titkos szavazások lebonyolítására – tagjai sorából háromfős szavazatszámláló bizottságot választ, amelynek megbízatása a titkos szavazások lebonyolításával megbízott állandó bizottság képviselő tagjainak megválasztásáig tart.
(6)    A képviselő-testület az alakuló ülésen a polgármester előterjesztése alapján megválasztja az állandó bizottságok elnökeit és tagjait. A polgármester által előterjesztett javaslat elutasítása esetén az állandó bizottság elnökére és tagjára a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Az állandó bizottságok nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt esküt tesznek.
(7)    Az alakuló ülésen a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatának módosításán kívül további napirendi pontként javasolt előterjesztés is megtárgyalható bizottsági állásfoglalás nélkül.

10.    A rendes ülés

15. §    

(1)    A képviselő-testület rendes üléseit a munkaterve alapján évente legalább tíz alkalommal – ha a munkatervben másként nem határoz július és augusztus kivételével –, lehetőség szerint havonta a hónap utolsó csütörtöki napján tartja. Indokolt esetben a rendes ülés a munkatervtől eltérő napra is összehívható.
(2)    Rendes ülés esetén testületi ülésszak is összehívható, amennyiben a tervezett napirendi pontok száma alapján előreláthatóan egy napon belül nem fejeződik be az ülés.
(3)    Testületi ülésszak esetén a meghívóban az ülésszakkal érintett naptári napokat kell feltüntetni, az (1) bekezdésben foglaltakat és az ülés összehívására vonatkozó rendelkezéseket az ülésszak első napjára kell alkalmazni
(4)    Testületi ülésszak esetén az e rendeletben meghatározott határidőket, határnapokat az ülésszak első napjától kell számítani.

11.    A rendkívüli ülés

16. §    

(1)    A munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülés.
(2)    A rendkívüli ülést össze kell hívni:
a)    a települési képviselők egynegyedének vagy a bizottság indítványára,
b)    a Tolna Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjának indítványára, vagy
c)    ha a képviselő-testület erről határozatot hoz.
(3)    A (2) bekezdés a) pontja szerinti összehívásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell írásban benyújtani. Az indítványhoz csatolni kell az ülés időpontjára és napirendjére vonatkozó javaslatot, valamint az indítvány alapjául szolgáló indokot. A polgármester az ülést legkésőbb az indítvány kézhezvételétől számított öt napon belül hívja össze, legkésőbb a kézhezvételtől számított tizenöt napon belüli időpontra.
(4)    A (2) bekezdés szerinti eseteken kívül a polgármester akkor is összehívhat rendkívüli ülést, amennyiben olyan halaszthatatlan döntést igénylő ügy vagy ügyek tárgyalása szükséges, melyben a döntés a soron következő rendes ülés időpontjáig nem várható meg.

12.    Az együttes ülés

17. §    

(1)    A képviselő-testület részvételével működő, vagy létrehozni kívánt társulás valamennyi tagjának döntését igénylő vagy a társulás működését érintő döntések meghozatala céljából, valamint az Önkormányzati Hivatalt létrehozó önkormányzatokkal a Hivatalt érintő ügyekben együttes ülés tartható a társulásban résztvevő, illetve az Önkormányzati Hivatalt létrehozó önkormányzatok képviselő-testületeivel.
(2)    Az egyes résztvevő önkormányzatok képviselő-testületeit az egyes önkormányzatok polgármesterei hívják össze a kezdeményező által megjelölt helyre és időpontra a saját szervezeti és működési szabályzatukban foglalt rendelkezések betartásával.
(3)    Eltérő döntés hiányában az együttes ülést Dombóvár polgármestere vezeti.
(4)     A képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot a saját szervezeti és működési szabályzatukban foglalt szavazati arányok szerint. Az ülés vezetőjével a polgármesterek közlik az egyes képviselő-testületek döntésének eredményét.

13.    Az ülés összehívása

18. §    

(1)    Írásbeli meghívóval kell összehívni a rendes és az alakuló ülést, valamint a rendkívüli ülést, amennyiben a rendkívüli ülés összehívására nem a (4) bekezdés szerint kerül sor.
(2)    Az ülés napját megelőzően – a közzététel napját is beleszámítva – rendes ülés esetén legalább nyolc nappal, az alakuló ülés esetén legalább öt nappal korábban, írásbeli meghívóval összehívott rendkívüli ülés esetén az összehívás napján kell a meghívó (10) bekezdés szerinti tartalmi elemeit közzétenni a honlapon. A közzétételről a települési képviselőket sms-sel értesíteni kell.
(3)    A rendkívüli ülés előzetes időkorlát nélkül hívható össze.
(4)    A képviselő-testület rendkívüli ülése aznapra vagy az összehívást követő napra meghívó kiküldése nélkül bármilyen értesítési módon összehívható, ha az okot adó körülmény az ülés azonnali megtartását indokolja, így különösen olyan sürgősséggel tárgyalandó halaszthatatlan ügyben, amelyben a késedelem jelentős kárral vagy egyéb hátránnyal járna.
(5)    A polgármester által aláírt írásbeli meghívót a (2) bekezdés szerinti közzétételt követő két munkanapon belül, írásbeli meghívóval összehívott rendkívüli ülés esetén legkésőbb az ülést megelőző napon kell kiküldeni a települési képviselőknek postai úton vagy futárral.
(6)    A honlap üzemzavara esetén írásbeli meghívót kell kiküldeni az ülés összehívásának napján.
(7)    Az írásbeli meghívónak tartalmaznia kell
a)    az ülés típusát,
b)    az ülés helyszínét, lehetőség esetén a tárgyalóterem megnevezésével együtt,
c)    az ülés napját, testületi ülésszak esetén a napjait,
d)    az ülés kezdési időpontját,
e)    a napirendi pontként javasolt előterjesztés zárt ülésen való tárgyalásra vonatkozó utalást vagy az arra vonatkozó javaslatot,
f)    a napirendi pontként javasolt előterjesztések tárgyát és sorszámát, valamint az előterjesztést nem igénylő tervezett napirendi pontokat,
g)    a napirendi pontként javasolt előterjesztés előterjesztőjét (a továbbiakban: előterjesztő) vagy annak tárgyalásához tanácskozási joggal meghívottakat.
(8)    A napirendi pontként javasolt előterjesztéseket ülésenként egytől kezdődően sorszámmal kell ellátni a meghívóban a javasolt tárgyalási sorrendnek megfelelően.
(9)    Ha az ülés összehívására a 16. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja alapján kerül sor, a meghívónak az ülés összehívásának indokát is tartalmaznia kell.
(10)    A honlapon a meghívónak a (7)-(9) bekezdés szerinti tartalmi elemeit kell közzétenni a (7) bekezdés g) pontjában foglaltakon kívül (a továbbiakban: meghívó közzététele).

14.    A képviselő-testület ülésére meghívandók és az ülésen tanácskozási joggal rendelkezők köre

19. §    

(1)    A képviselő-testület tagjain kívül valamennyi ülésre meg kell hívni
a)    a jegyzőt,
b)    az aljegyzőt,
c)    az Önkormányzati Hivatal irodáinak vezetőit,
d)    a dombóvári települési nemzetiségi önkormányzat elnökét.
(2)    Az ülésre meg kell hívni továbbá
a)    akiknek meghívását az adott napirendi pontra vonatkozólag jogszabály kötelezővé teszi,
b)    az előterjesztőt, és akit az előterjesztő tanácskozási joggal meghívottként megjelöl,
c)    bizottsági előterjesztés vagy véleményezés esetén a bizottság nem képviselő tagjait,
d)    választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy esetén az érintett személyt vagy személyeket.
(3)    Az alakuló és a rendes ülésre az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon kívül meg kell hívni
a)    a választókerület országgyűlési képviselőjét,
b)    a Tolna Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottját,
c)    a Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat polgármesterét,
d)    a Civil Tanács elnökét.
(4)    A (2) és (3) bekezdés szerint meghívásra kerülő személyek és szervezetek számára a meghívó elektronikus levélben is kiküldhető.
(5)    Önkormányzati hatósági ügy tárgyalása esetén az ügyben érintettek meghívása a zárt ülésre kötelező.
(6)    Az egyes napirendi ponthoz tanácskozási joggal külön meghívottat a meghívóban értesíteni kell a napirendi pontként javasolt előterjesztés honlapon történő elérhetőségéről. A meghívót olyan időben kell a meghívott részére kiküldeni, hogy a napirendi pontként javasolt  előterjesztést véleményező bizottsági ülésről is kellő időben értesüljön.
(7)    A jegyzőt, az aljegyzőt, az Önkormányzati Hivatal irodáinak vezetőit, a dombóvári települési nemzetiségi önkormányzat elnökét, az előterjesztőt és a Tolna Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottját az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg, zárt ülés esetén abban az esetben, ha azon jogosult részt venni. A Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat polgármesterét, valamint az országgyűlési képviselőt a nyilvános ülésen tárgyalandó napirendi pontokhoz kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg.
(8)    Az ülés bizottság által előterjesztett vagy véleményezett napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog az érintett bizottságok nem képviselő tagját, zárt ülés esetén abban az esetben, ha azon jogosult részt venni.
(9)    A Civil Tanács elnökét nyilvános ülés esetén az e rendelet függelékében felsorolt önszerveződő közösségek tevékenységi körét érintő napirendi pont tárgyalásánál illeti meg tanácskozási jog.
(10)    Akadályoztatás esetén a meghívottat helyettesítő személyt illeti meg a tanácskozási jog.

15.    Az előterjesztés

20. §    

(1)    A képviselő-testület napirendjének tárgyalására – a képviselői interpellációk, valamint az előterjesztést nem igénylő napirendi pontok kivételével – írásbeli, kivételesen szóbeli előterjesztés alapján kerülhet sor.
(2)    Lehetőség szerint a meghívó közzétételével egyidejűleg, de legkésőbb a (3) bekezdésben meghatározott időpontig kell a honlapon letölthető formátumban közzétenni a meghívóban szereplő napirendi pontként javasolt előterjesztést. A nyilvános ülésen tárgyalandó előterjesztést bárki számára hozzáférhető módon kell közzétenni, a zárt ülésen tárgyalandó és a zárt ülésen tárgyalni javasolt előterjesztéseket a honlapnak a települési képviselők számára hozzáférhető, jelszóval védett részén kell hozzáférhetővé tenni.
^[2](3)    A meghívóban szereplő napirendi pontként javasolt előterjesztést rendes ülés esetén legalább hat, alakuló ülés esetén legalább két nappal korábban kell – a közzététel napját is beleszámítva – közzétenni az ülés napját megelőzően, írásbeli meghívóval összehívott rendkívüli ülés esetén pedig legkésőbb az ülést megelőző napon. Ennél későbbi időpontban csak objektív körülmény miatt indokolt esetben lehet közzétenni az írásbeli előterjesztést, melyet – amennyiben nem kerül közzétételre a honlapon – legkésőbb a napirendi pont tárgyalásáig kell kiosztani. A 27. § (2) bekezdése szerinti napirendi ponthoz tartozó előterjesztést legkésőbb az ülés napját megelőzően kell közzétenni.
(4)     A honlap üzemzavara esetén az előterjesztést elektronikus levélben kell kiküldeni a képviselő által megjelölt elektronikus levélcímre.
(5)    Ha az előterjesztés a meghívó közzétételét követően válik hozzáférhetővé a honlapon, a közzététellel egyidejűleg a települési képviselőket sms-sel is értesíteni kell.
(6)    A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyek kivételével rendkívüli esetben a képviselő-testület engedélyezheti, hogy a napirendi pont  szóbeli előterjesztés alapján kerüljön megtárgyalásra, azonban a határozati javaslatot ez esetben is írásban kell a települési képviselők részére rendelkezésre bocsátani.
(7)    Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai a képviselő-testület jóváhagyó döntése nélkül tárgyalhatók szóbeli előterjesztés alapján.

21. §    

(1)    Az előterjesztés rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányuló döntést igénylő javaslat, továbbá beszámoló vagy tájékoztató lehet.
(2)    Előterjesztés benyújtására jogosult
a)    a polgármester,
b)    az alpolgármester,
c)    a jegyző,
d)    az aljegyző,
e)    a települési képviselő,
f)    a bizottság,
g)    a képviselő-testületnek beszámolási kötelezettséggel tartozó vagy a tájékoztatásra felkért személy,
h)    az önkormányzati költségvetési szerv vezetője,
i)    az önkormányzat legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság ügyvezetője, továbbá
j)    akit a képviselő-testület vagy a polgármester előterjesztőként felkér.
(3)    A pénzügyi vonzatú előterjesztéseket az Önkormányzati Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó irodájával már az előkészítés időszakában is szükséges egyeztetni.
(4)    A jegyző a törvényesség betartását előzetesen köteles megvizsgálni és szükség esetén megállapításával záradékolni az írásbeli előterjesztést, szóbeli előterjesztés esetén a kiosztásra kerülő határozati javaslatot.
(5)    Az előterjesztések tartalmi és alaki követelményeit az 5. melléklet tartalmazza.

16.    A beszámoló és a tájékoztató

22. §    

(1)    A beszámoló a képviselő-testület feladat- vagy hatáskörébe tartozó valamely megtett intézkedésről, elvégzett vizsgálatról, vagy valamely szerv tevékenységéről szóló jelentés, különösen
a)    önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,
b)    a képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról,
c)    az interpellációk kivizsgálásának eredményéről,
d)    a képviselő-testület és szervei működését érintő ügyről,
e)    önkormányzati feladatot ellátó szervezet tevékenységéről,
f)    amit jogszabály a képviselő-testület előtti beszámolás körébe utal.
(2)    A tájékoztató olyan információ, adat, tény, megállapítás képviselő-testület elé terjesztése, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát elősegítik, alátámasztják, továbbá amelyek valamely, Dombóvár életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.
(3)    A beszámoló és a tájékoztató elfogadásáról, tudomásulvételéről, kiegészítéséről vagy ismételt előterjesztéséről a képviselő-testület határozatot hoz.

17.    Az ülés nyilvánossága

23. §    

(1)    Az ülés nyilvánossága és zárt ülés tartása tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
(2)    Amennyiben az érintett nyilatkozatától függ, hogy zárt vagy nyilvános ülésen kerül megtárgyalásra a napirendi pontként javasolt előterjesztés, az érintett nyilatkozatának beszerzéséről az előterjesztés készítője gondoskodik, nyilatkozat hiányában az ülésen jelenlévő érintett szóban nyilatkozik. A hozzájárulás vagy a nyilatkozat elmaradásának a tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(3)    A képviselő-testület zárt ülést köteles tartani az érintett nyilatkozatának hiányában, valamint akkor is, ha több érintett közül valaki zárt ülésen való tárgyalást kér.
(4)    Amennyiben az érintett a zárt ülést követően a nyilvános üléshez való hozzájáruló nyilatkozatát pótolja, avagy a zárt ülés tartását kérő nyilatkozatát visszavonja, akkor a zárt képviselő-testületi ülés őt érintő része a továbbiakban nyilvános ülésnek tekintendő.
(5)    A zárt ülésen hozott határozatokat nyilvános ülésen ki kell hirdetni, személyes adatot csak az érintett jogszabály szerinti hozzájárulása esetén lehet a kihirdetés során közölni.

18.    A határozatképesség

24. §    

(1)    A polgármester az ülés megnyitása előtt megvizsgálja a képviselő-testület határozatképességét. Ha a képviselő-testület határozatképes, az ülést megnyitja.
(2)    A képviselő-testület tagjainak helyét (a továbbiakban: képviselői hely) az ülésteremben névtábla és – szavazógép igénybevétele esetén – a nevére szóló szavazókészülék jelzi.
(3)    Ha a szükséges számú települési képviselő nincs jelen és nem is lehet arra számítani, hogy a hiányzó képviselők megérkeznek, akkor a képviselő-testület határozatképtelen. Ebben az esetben az ülést nyolc napon belüli időpontra ugyanezen napirend tárgyalására újra össze kell hívni, vagy a napirendi pontként javasolt előterjesztéseket a soron következő ülés meghívójában kell szerepeltetni, kivéve azokat, amelyek tárgyalása okafogyottá vált.
(4) ^[3]
(5)    A képviselő-testület határozatképességét az ülés vezetője az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri. Az ülésről végleg távozó települési képviselő a határozatképesség folyamatos ellenőrzése érdekében köteles távozását bejelenteni.
(6)    Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, az ülés vezetője legfeljebb egy órára szünetet rendel el a határozatképesség helyreállítására.
(7)    Amennyiben a képviselő-testület a szünet után is határozatképtelen marad, az ülés vezetője az ülést bezárja.

19.    Az ülés vezetése

25. §    

(1)    A képviselő-testület ülését a polgármester, a polgármester felkérése, akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén a polgármester által kijelölt alpolgármester vezeti. Az alpolgármesterek mindegyikének  akadályoztatása, a polgármesteri és alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke, akadályoztatása vagy e tisztség betöltetlensége esetén a korelnök vezeti.
(2)    Törvényben meghatározott esetben a képviselő-testület ülését a képviselő-testület tagjai sorából választott levezető elnök vezeti, az ülés vezetése körében jogai és kötelezettségei azonosak a polgármesterével.
(3)    Az ülés vezetése tekintetében a polgármestert helyettesítő jogai és kötelezettségei azonosak a polgármesterével.
(4)    A polgármester látja el az e rendeletben meghatározott ülés- és vitavezetési feladatokat, ennek keretében
a)     biztosítja az ülés rendjét és zavartalan lefolyását, a települési képviselők jogainak gyakorlását,
b)    az ülésvezetés körében bármikor hozzászólhat,
c)    szókérés jelzése esetén megadja a szót,
d)    bejelenti a zárt ülés tartását, a zárt ülésen részvételi joggal nem rendelkező személyeket figyelmezteti az ülésterem elhagyására,
e)    szünetet rendel el,
f)    bezárja az ülést.

26. §    

Az ülés megnyitása után számba kell venni az igazoltan vagy igazolatlanul távolmaradó, és a késését előzetesen bejelentő települési képviselőket.

20.    Az ülés napirendje

27. §    

(1)    A képviselő-testület ülése a napirendi pontokból álló, az ülés megnyitását követően elfogadott napirend szerint zajlik. Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot a meghívó alapján. Az ülést addig nem lehet bezárni, amíg valamennyi napirendi pont megtárgyalására nem került sor.
^[4](2)    A rendes ülés kötelező napirendi pontja a beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a polgármesteri, bizottsági és jegyzői átruházott hatáskörben tett intézkedésekről, tájékoztató a két ülés közötti fontosabb eseményekről. A napirendi ponthoz tartozó előterjesztés kisebb jelentőségű, bizottsági állásfoglalást nem igénylő, vagy határozat módosítására, kiegészítésére irányuló határozati javaslatot is tartalmazhat.
(3)    A képviselő-testület a napirendi pontokat általában az alábbi sorrendiség megtartásával tárgyalja:
a)    beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a polgármesteri, bizottsági és jegyzői átruházott hatáskörben tett intézkedésekről, tájékoztató a két ülés közötti fontosabb eseményekről,
b)    rendelettervezetek,
c)    határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok, beleértve a beszámolót és a tájékoztatót,
d)    képviselői interpellációk,
e)    egyéb döntést nem igénylő napirendi pontok.
(4)    Lehetőség szerint előbb kell tárgyalni azokat a napirendi pontokat, amelyeknél tanácskozási joggal külön meghívott van megjelölve. A zárt ülésen tárgyalandó napirendi pontot lehetőség szerint a napirend végén kell tárgyalni.
(5)    Az előterjesztő a napirendi pontként javasolt előterjesztést a napirend elfogadásáig visszavonhatja. Amennyiben az előterjesztés visszavonására az ülés napirendjének elfogadása előtt kerül sor, úgy a napirendi pont nem vehető napirendre.
(6)    Az ülés összehívását követően a meghívóban nem szereplő napirendi pontra tett javaslat (a továbbiakban: új napirendi pont) is felvehető az ülés napirendjére. Az ülésen új napirendi pontra a polgármester, a jegyző, az alpolgármester vagy a települési képviselő tehet javaslatot, annak írásbeli előterjesztését – amennyiben nem került közzétételre a honlapon – legkésőbb a napirendi pont tárgyalásáig ki kell osztani. A meghívó közzétételét, de még az ülés napját megelőzően javasolt új napirendi pont írásbeli előterjesztését a honlapon közzé kell tenni.
(7)    A polgármester a napirend elfogadása előtt köteles bejelenteni az ülés megkezdéséig hozzá benyújtott új napirendi pontra tett javaslatokat.
(8)    A napirend elfogadása előtt a jegyző és a képviselő-testület bármely tagja is kezdeményezheti valamely tervezett napirendi pontnak a javasolt napirendről való levételét, a javasolt sorrend megváltoztatását, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerint napirendi pont zárt ülésen való, vagy napirendi pontok összevont tárgyalását.
(9)    Amennyiben a napirendi pont írásbeli előterjesztésében foglalt döntési javaslatot az arról állást foglaló bizottság módosítás nélkül vagy módosítással, több bizottság feladatkörébe tartozó előterjesztés esetén valamennyi bizottság módosítás nélkül elfogadásra javasolja, vagy a módosító javaslatuk azonos, a napirend elfogadását megelőzően a képviselő-testület bármely tagja kezdeményezheti – egy alkalommal legfeljebb két percben megindokolva -, hogy a döntéshozatalra általánostól eltérően, tanácskozás lefolytatása nélkül (a továbbiakban: általánostól eltérő döntéshozatal) kerüljön sor.
(10)    Amennyiben a képviselő-testület több napirendi pont esetén döntött az általánostól eltérő döntéshozatalról, azok előterjesztéseit – a képviselő-testület ellenkező döntése hiányában – összevontan kell kezelni – külön a nyilvános, külön a zárt ülés napirendjén szereplő napirendi pontok előterjesztéseit –, és a döntési javaslatokról az előterjesztés sorszáma szerinti sorrendben kell szavazni lehetőség szerint a tanácskozást igénylő napirendi pontok tárgyalása előtt.
(11)    A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt, a napirenddel kapcsolatos javaslat egy alkalommal legfeljebb két percben megindokolható.
(12)    Új napirendi pont napirendre vételéről, a meghívóban javasolt napirendi pont napirendről történő levételéről, napirendi pontok összevont tárgyalásáról, napirendi pontok javasolt tárgyalási sorrendjének megváltoztatásáról, napirendi pont zárt ülésen való tárgyalására, valamint az általánostól eltérő döntéshozatalra vonatkozó javaslatról, valamint a napirend elfogadásáról a képviselő-testület a polgármester által meghatározott sorrend szerint vagy egyszerre határoz azzal, hogy a zárt ülésen való tárgyalásra vonatkozó javaslatról mindig külön kell dönteni.
(13)    A már elfogadott napirendről napirendi pont levételére, a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására, napirendi pontok összevont tárgyalására a képviselő-testület bármely tagja és a jegyző is tehet ügyrendi javaslatot.
(14)    A képviselő-testület bármely tagjának javaslatára egy alkalommal elrendelheti a már lezárt napirendi pont újratárgyalását, mely esetben ismét lehetőség van vita lefolytatására. Az ismételt szavazásra az erre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

^[5]21.    A napirend előtti felszólalás

28. §    

22.    A tanácskozás menete

29. §    

(1)    A képviselő-testület az elfogadott napirend szerint sorrendben tárgyalja az egyes napirendi pontokat. A képviselői interpellációk napirendi pont esetében tanácskozásra nincs lehetőség.
(2)    Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő a napirendi pont tárgyalásának kezdetekor szóban kiegészítheti. A szóbeli kiegészítés időtartama legfeljebb három perc, ha az előterjesztő nem a polgármester. A polgármester figyelmezteti az előterjesztőt, ha szóbeli kiegészítése eltér a tárgytól, a kiegészítés a rendelkezésre álló időtartamot meghaladja vagy az írásos anyaghoz képest szükségtelen ismétléseket tartalmaz.
(3)    Szóbeli előterjesztés esetén az előterjesztőnek legfeljebb öt perc áll rendelkezésre az előterjesztés ismertetésére.
(4)    A szóbeli kiegészítés után az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság állásfoglalását a bizottsági elnök, távolléte esetén az elnökhelyettes vagy az e feladattal megbízott bizottsági tag ismerteti a polgármester által meghatározott sorrendben, legfeljebb két percben.
(5)    A bizottsági állásfoglalás ismertetése után az előterjesztőhöz, a jegyzőhöz, a napirendi ponthoz tanácskozási joggal meghívotthoz, az előterjesztés készítőjéhez és az Önkormányzati Hivatal előterjesztés készítésében közreműködő, vagy kellő szakismerettel rendelkező munkatársához a képviselő-testület tagjai, a jegyző, a tanácskozási joggal részt vevők és a 30. § (4) bekezdésében meghatározott esetben az ülésen megjelent állampolgárok kérdéseket tehetnek fel, amelyre rövid választ kell adni. A kérdést röviden kell feltenni és érdemi hozzászólást nem tartalmazhat. Az előterjesztő a válaszadás jogát átadhatja tanácskozási joggal rendelkező részére.

30. §    

(1)    A tanácskozás során elhangzott kérdésekre adott válaszok elhangzását követően a polgármester megnyitja a hozzászólásokból álló vitát, amelynek során biztosítja a hozzászólás lehetőségét a képviselő-testület tagjai, valamint a tanácskozási joggal rendelkezők részére.
(2)    Indokolt esetben a képviselő-testület bármely tagjának ügyrendi javaslatára megadhatja a hozzászólalási jogot olyan személynek is, akinek nincs tanácskozási joga.
(3)    A hozzászólásokra a jelentkezések sorrendjében kerülhet sor.
(4)    A polgármester időkeret és korlátozás nélkül bármikor, a települési képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők legfeljebb két alkalommal szólhatnak hozzá a vita során. Az első hozzászólás időtartama nem haladhatja meg az öt percet, a további hozzászólás időtartama legfeljebb két perc lehet. Ha valamelyik hozzászólás a képviselő-testület valamely tagját személyében érinti, és az érintett már két alkalommal hozzászólt, ügyrendi javaslatára a képviselő-testület legfeljebb két percben megadhatja a személyes megjegyzés lehetőségét. További, legfeljebb két perces hozzászólási lehetőséget ügyrendi javaslatra a képviselő-testület engedélyezhet.
(5)    Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendi ponthoz kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak, feltéve, hogy ezt a szándékukat az ülés megnyitásáig a polgármesternek írásban bejelentették a napirendi pont megjelölésével. Hozzászólásukra a települési képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak hozzászólása előtt kerülhet sor legfeljebb két percben.
(6)    Ügyrendi javaslatra a képviselő-testület a hozzászólások időkeretét feloldhatja.
(7)    A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben biztosított törvényességi jogkörében eljárva a jegyző az ülés során bármikor hozzászólhat, amelynek során köteles a képviselő-testületet tájékoztatni, ha az előterjesztés nem e rendeletben foglaltak szerint került előterjesztésre, vagy törvényességi észrevétele van.
(8)    Ha további hozzászólalásra jelentkező nincs vagy a vita lezárására irányuló ügyrendi javaslatot fogadott el a képviselő-testület, a polgármester a vitát lezárja. A vita lezárását követően hozzászólásnak vagy – a jegyző törvényességi észrevétele kivételével – észrevételnek nincs helye.
^[6](9)    A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja tehet ügyrendi javaslatot. A vita lezárására irányuló javaslat elfogadása esetén az ülésvezető dönt arról, hogy a már hozzászólásra jelentkezettnek megadja-e a szót.
(10)    A vita lezárásáig a bizottság, a képviselő-testület tagja, az előterjesztő és a jegyző a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító vagy kiegészítő javaslatot (a továbbiakban együtt: módosító javaslat) tehet. A módosító javaslatot a polgármester kérésére írásban kell megfogalmazni, ebben az esetben a javaslattevő szünetet kérhet.
(11)    A módosító javaslatot a javaslattevő a vita lezárásig megváltoztathatja és a módosító javaslatról való szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja.
(12)    A vita lezárását követően a polgármester összefoglalhatja a vitát, melynek keretében döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat.

31. §    

(1)    Napirendi pontok összevont tárgyalása esetén a 29. §-ban és a 30. §-ban foglaltakat előterjesztésenként kell alkalmazni.
(2)    Általánostól eltérő döntéshozatal esetén a 29. §-ban és a 30. §-ban foglaltak nem alkalmazhatók, tanácskozás lefolytatására nincs lehetőség. A települési képviselő írásban benyújtott kérdését írásban kell megválaszolni az ülést követő 15 napon belül. A kérdést és az arra adott választ a honlapon nyilvánosságra kell hozni.

23.    Az ügyrendi javaslat

32. §    

(1)    Ügyrendi javaslat a tanácskozás lefolytatásával összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási jellegű felvetés vagy indítvány.
(2)    Ügyrendi javaslat érdekében a képviselő-testület bármely tagja és a jegyző kérhet szót. Ez esetben a polgármester soron kívül szót ad.
(3)    Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(4)    Ügyrendi javaslat legfeljebb két perc időtartamban tehető az ülés során bármikor.
(5)    Ha az ügyrendi javaslat a képviselő-testület valamely tagját személyében érinti, az érintett ügyrendi javaslatára a képviselő-testület legfeljebb két percben megadhatja számára a személyes megjegyzés lehetőségét.

24.    A szünet

33. §    

(1)    Az ülés során a lehetőségek figyelembevételével a polgármester kétóránként szünetet rendel el.
(2)    Az ülés során a jegyző vagy bármely települési képviselő szünet elrendelésére tehet ügyrendi javaslatot. Ha a polgármester a kérésre nem rendel el szünetet, arról – mint ügyrendi javaslatról – a képviselő-testület dönt, a javaslat elfogadása esetén a polgármester köteles a szünetet elrendelni.
(3)    A szünetet a polgármester rendeli el, és a szünet elrendelésével egyidejűleg meghatározza az ülés folytatásának időpontját.
(4)    Az ülések idején - a szünetek kivételével - a bizottságok nem ülésezhetnek.

25.    A tanácskozás rendjének fenntartása

34. §    

(1)    A polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ehhez kapcsolódóan a polgármester
a)    figyelmezteti a megszólalót, hogy csak a napirendi ponttal kapcsolatban tegye meg észrevételét, javaslatát és attól ne térjen el,
b)    figyelmezteti a megszólalót az e rendeletben biztosított esetleges időkeret túllépésére,
c)    figyelmezteti a megszólalót, hogy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon,
d)    megvonhatja a szót attól a nem települési képviselő hozzászólótól, akinél a kétszeri figyelmeztetés nem vezetett eredményre,
e)    rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít,
f)    ismételt rendzavarás esetén a nem települési képviselő résztvevőt a teremből kiutasíthatja,
g)    súlyos rendbontás esetén rendőri közreműködéssel eltávolíthatja azokat a személyeket, akik nem települési képviselőként vesznek részt az ülésen.
(2)    Amennyiben a polgármester megvonta a szót a nem képviselő hozzászólótól, bármely települési képviselő ügyrendi javaslatára a képviselő-testület engedélyezheti, hogy a hozzászóló befejezhesse a hozzászólását legfeljebb két percben.
(3)    Amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, vagy olyan körülmény merül fel, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést az általa meghatározott időtartamra félbeszakíthatja.
(4)     A polgármesternek a rendfenntartás körében tett intézkedését a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(5)    A képviselő-testület ülésén a hallgatóság nem zavarhatja a képviselő-testület munkáját.
(6)    A képviselő-testületi ülésen a mobiltelefon és más zavaró eszköz használatát mellőzni kell.

26.    A szavazás módja

35. §    

(1)    A képviselő-testület a döntéseit - törvényben és az e rendeletben meghatározott kivételektől eltekintve - nyílt szavazással hozza.
(2)    Szavazni személyesen kell, melyet igennel vagy nemmel lehet megtenni, továbbá a szavazástól való tartózkodási szándékot lehet kifejezni. Nem lehet tartózkodni önkormányzati hatósági ügyben történő szavazás során, valamint a név szerinti és a titkos szavazáson.
(3)    A szavazás - a név szerinti és a titkos szavazás kivételével - szavazógéppel vagy kézfelemeléssel történik a polgármester döntése szerint.
(4)     Szavazógéppel történő szavazás során a képviselő-testület tagjai kizárólag a saját szavazókészüléküket használhatják.
(5) Szavazógéppel történő szavazás esetén a szavazatok képviselőnkénti megoszlása visszakereshető és arról információ szolgáltatható. A szavazatok képviselőnkénti megoszlását egy választási cikluson át kell megőrizni az Önkormányzati Hivatalban.
(6) Ha a képviselő-testület tagja az adott napirendi pont vonatkozásában nem vesz részt a szavazásban, de képviselői helyét nem hagyja el, a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni abban az esetben is, ha szavazógéppel történő szavazás esetén a szavazókészülékét kikapcsolja. A jelenlét és a nem szavazás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(7) A szavazást a polgármester rendeli el, a szavazást követően a polgármester megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a képviselő-testület döntését.

27.    A személyes érintettség

^[7]36. §    

(1) A képviselő-testület tagja a vele kapcsolatos személyes érintettséget legkésőbb a napirendi pont tanácskozása során a vita megnyitásáig, általánostól eltérő döntéshozatal esetén az érintettséggel összefüggő javaslatról való szavazásig köteles bejelenteni ügyrendi javaslat formájában. A bejelentés az ülés kezdetéig a polgármesterhez benyújtva írásban is megtehető, a polgármester a bejelentésről köteles tájékoztatni a képviselő-testületet a napirend elfogadása előtt. A másik képviselő-testületi tagra vonatkozó bejelentést az érintettséggel összefüggő javaslatról való döntéshozatalig ügyrendi javaslat formájában lehet megtenni.
(2) Amennyiben az érintett nem nyilatkozik arról, hogy nem kíván részt venni a szavazásban, akkor a személyes érintettség bejelentése egyben a döntéshozatalból történő kizárásra vonatkozó indítvány is, melyet a polgármester az ülésvezetés körében szavazásra bocsát a bejelentést követően. Amennyiben az érintett bejelenti, hogy a szavazásban nem kíván részt venni, nem kell külön döntést hozni a kizárásról. A határozatképesség tekintetében a 24. § rendelkezései az irányadóak.
(3) A képviselő-testület bármely tagja írásban és indokolással ellátva az érintettséggel összefüggő javaslatról való döntéshozataltól számított 15 napon belül kezdeményezheti annak megállapítását, hogy a képviselő-testület tagja nem tett eleget a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének az (1) bekezdésben foglalt határidőben. A kezdeményezés benyújtására megállapított határidő elmulasztása jogvesztő. A határidőben benyújtott kezdeményezést annak benyújtásától számítva 30 napon belül a Pénzügyi és Gazdasági Bizottságnak kell megvizsgálnia, és a képviselő-testület soron következő rendes ülésén köteles javaslatot tenni a mulasztás vagy annak megállapítására, hogy a települési képviselőt nem terhelte bejelentési kötelezettség. A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnökének előterjesztése alapján a képviselő-testület legfeljebb egyhavi időtartamra 20%-kal csökkenti azon települési képviselő tiszteletdíját, aki a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, és a képviselő-testület megállapítja, hogy a bejelentési kötelezettsége fennállt.

28.    A titkos szavazás

37. §    

(1) Azokban az ügyekben, melyekben ezt törvény lehetővé teszi, a képviselő-testület bármely tagja ügyrendi javaslattal indítványozhatja titkos szavazás tartását.
(2) Titkos szavazás lebélyegzett szavazólap és urna igénybevételével történik. A titkos szavazással kapcsolatos teendőket a Humán Bizottság képviselő tagjai látják el. Amennyiben az ülésen a jelenlevő bizottsági tagok száma nem éri el a hármat, a képviselő-testület a szavazást lebonyolító bizottságot három főre kiegészíti.
(3) A titkos szavazás során érvénytelen szavazatnak számít, ha a szavazó az urnába dobott szavazólapot nem töltötte ki, vagy ha a szavazó szándékát a szavazólapról nem lehet megállapítani.
(4) A titkos szavazás eredményét a szavazást lebonyolító bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.
(5)    A titkos szavazás során használt szavazólapokat az ülést követően meg kell semmisíteni, melyről a jegyző gondoskodik.
(6)    A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza
a)    a szavazás helyét, napját,
b)    a szavazással kapcsolatos teendőket ellátó bizottság tagjainak nevét,
c)    a szavazás eredményét,
d)    a szavazás során felmerült körülményeket,
e)    a titkos szavazást lebonyolító bizottság tagjainak aláírását.

29.    A név szerinti szavazás

38. §    

(1)    Név szerinti szavazást kell tartani jogszabályban meghatározott esetekben, továbbá a képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el – döntési javaslatonként egy alkalommal – a képviselő-testület bármely tagjának ügyrendi javaslatára.
(2)    Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint az ügyrendi javaslatról.
(3)    Név szerinti szavazás esetén a jegyző betűrendben felolvassa a jelenlévő képviselő-testületi tagok nevét, akik a nevük elhangzása után csak „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavazhatnak.

30.    Az ismételt szavazás

39. §    

(1)    A képviselő-testület ügyrendi javaslatra dönthet úgy, hogy a szavazást meg kell ismételni. A javaslatot indokolni kell. Törvényességi okból a jegyző javaslatot tehet az ismételt szavazásra.
(2)    A szavazás megismétlésére csak a következő napirendi pont tárgyalásának megkezdéséig egy alkalommal van mód. A következő napirendi pont tárgyalásának megkezdését követően abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja.
(3)    Amennyiben szavazógéppel történő szavazás esetén kétség merül fel a szavazás eredménye tekintetében, úgy megismételt szavazásként kézfelemeléssel történő szavazást kell elrendelni.

31.    A szavazás rendje

40. §    

(1)    A polgármester először - az elhangzás sorrendjében külön-külön - a módosító javaslatokat bocsátja szavazásra. A módosító javaslatok feletti szavazás után dönt a képviselő-testület az előterjesztés szerinti, vagy a képviselő-testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó javaslat egészéről. Amennyiben az elfogadott módosító javaslat az előterjesztés szerinti javaslathoz képest önállóan döntésre alkalmas, nincs kell szavaztatni az előterjesztés szerinti javaslatról.
(2)    Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az előírt többséghez szükséges megfelelő számú igen szavazatot, akkor a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni és azt – amennyiben a döntést számozott határozattal kell rögzíteni – határozati formában kell megjeleníteni.
(3)    Amennyiben a módosító javaslatot az előterjesztő elfogadja, a módosító javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással nem érintett részeivel együtt is lehet szavazni.
(4)    Több pontból álló határozati javaslatnál bármelyik települési képviselő kérésére az egyes pontokról külön-külön kell szavazni.
(5)    A képviselő-testület hatáskörébe tartozó és pályázati eljárással egybekötött választási, kinevezési, megbízási ügyekben a pályázati kiírásnak nem megfelelő jelölt esetében a képviselő-testület határoz a pályázatból való kizárásról.
(6)    Ha az előterjesztésben több döntési alternatíva is szerepel, vagy ha a képviselő-testület kinevezési, megbízási, választási hatáskörének gyakorlása során több jelölt közül választ és az előbb szavazásra bocsátott alternatíva, jelölt megkapja az elfogadáshoz szükséges többséget, a további variációkat, jelölteket már nem kell szavazásra bocsátani.  
(7)    Amennyiben egyik változat vagy jelölt sem kapta meg a szükséges többségű igen szavazatot, újabb szavazási fordulót kell tartani. Ha egyik jelölt vagy változat sem kapja meg a szükséges számú igen szavazatot, akkor külön határozatban meg kell állapítani az eljárás eredménytelenségét vagy a javaslat elutasítását.

41. §    

(1)    A javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata (a továbbiakban: minősített többség) szükséges törvényben meghatározott esetekben, valamint az alábbi ügyekben:
a)    Helyi népszavazás elrendelése, amennyiben annak kiírása nem kötelező.
b)    Kötvény kibocsátása.
c)    Vagyonkezelési szerződés megkötése.
d)    Hitel, kölcsön felvétele, hitelfelvételhez hozzájárulás.
e)    Kölcsön, hitel nyújtása.
f)    Az önkormányzat tulajdonában álló, nettó 10 millió Ft-ot meghaladó értékű ingó vagy ingatlan vagyontárgy tulajdonjogának átruházása, megterhelése, gazdasági társaságba való bevitele, valamint ilyen vagyontárgy tulajdonjogának visszterhes megszerzése.
g)    Garancia- és kezességvállalás.
h)    A fenti pontokba nem tartozó, nettó 50 millió Ft-ot meghaladó kötelezettségvállalás.
(2)    A megválasztott képviselők több mint felének igen szavazatát igénylő döntések esetében a rendelettervezetet, határozati javaslatot érintő módosító javaslat elfogadásához is a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
(3)    Amennyiben nem szükséges minősített többség, a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges (a továbbiakban: egyszerű többség).

32.    A szavazógép igénybevétele az ülés levezetéséhez

42. §    

(1)    A polgármester rendelkezésétől függően az ülés levezetése szavazógép segítségével történik. Szavazógép igénybevétele esetén külön-külön, névre szóló, mikrofonnal ellátott szavazókészüléket kell biztosítani a képviselő-testület tagjainak, a jegyzőnek, az aljegyzőnek és az Önkormányzati Hivatal irodavezetőinek. Legalább egy szavazókészüléket a tanácskozási joggal rendelkezők számára kell fenntartani vendég felirattal.
(2)    Szavazógép igénybevétele esetén az ülés során a szavazókészüléket be kell kapcsolni, a megszólalási szándékot a szavazókészülék megfelelő gombjával kell jelezni, és a megszólalásokhoz a szavazókészülék mikrofonját kell használni. A szavazókészülék mikrofonját a megszólalást követően ki kell kapcsolni. A polgármester szavazókészülékével a többi szavazókészülék mikrofonja kikapcsolható.
(3)    Szavazógép igénybevétele esetén az e rendelet szerinti időkeretek mérése a szavazógéppel történik, az időkeret lejártát a szavazógép hangjelzéssel jelezheti.
(4)    Szavazógéppel történő szavazás esetén a szavazatok leadása a szavazókészülék megfelelő gombjával történik.
(5)    A szavazógéppel a jegyzőkönyv elkészítéséhez hangfelvétel is készíthető.
(6)    A szavazógépet az Önkormányzati Hivatal köztisztviselője kezeli a polgármesternek az ülés vezetéséhez kapcsolódóan tett utasításai szerint.

33.    A képviselő-testület döntései

43. §    

(1)    A képviselő-testület döntései:
önkormányzati rendelet,     
a normatív határozat és az egyedi határozat (a továbbiakban együtt: határozat).
(2)    A jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak szerint a képviselő-testület határozata közjogi szervezetszabályozó eszköznek minősülő normatív határozat.
(3)    A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:
a)    a napirend meghatározásáról és a napirenddel kapcsolatos további javaslatokról,
b)    a zárt ülés elrendeléséről,
c)    az előterjesztés szóban történő ismertetéséről,
d)    a módosító javaslatokról,
e)    a titkos és név szerinti szavazás elrendeléséről,
f)    az interpellációra adott válasz elfogadásáról, kétség esetén az interpelláció azonosságáról,
^[8]g)   
h)    az előterjesztés bizottsági állásfoglalás nélküli tárgyalásáról,
i)    a hozzászólási jog megadásáról,
j)    az ügyrendi javaslatokról.

34.    A képviselő-testület határozata

44. §    

(1)    A képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően az elfogadás szerinti sorrendben folyamatosan, arab számmal, valamint a határozat közzétételének időpontjára való utalással és „Kt.” megkülönböztető jelzéssel kell ellátni. A határozat jelölése ennek megfelelően az alábbiak szerint történik: szám/év/a határozat közzétételének hónapja római sorszámmal, napja arab sorszámmal/ Kt. határozat.
(2)    A képviselő-testület normatív határozatának megjelölésére a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló jogszabályban meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(3)    A határozatnak a tárgyával összhangban álló címet kell adni, melyet a megjelölését követően kell feltüntetni.
(4)    A határozatok közzététele a honlapon történik.
(5)    A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozatára a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat esetén a jegyzőkönyvben elegendő csupán a határozat rendelkező részét szerepeltetni, azonban a határozat végrehajtásért felelős személynek gondoskodnia kell a határozat alakszerű formában történő kiadmányozásáról.
(6)    Amennyiben a határozat végrehajtást igénylő feladatot tartalmaz, a határozat tartalmazza a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős személyt és végrehajtásért felelős szervet.
(7)    A végrehajtásért felelős személy
a)    a polgármester,
b)    az alpolgármester,
c)    a települési képviselő,
d)    a bizottság,
e)    a jegyző,
f)    az aljegyző,
g)    az önkormányzati költségvetési szerv vezetője, vagy
h)    az önkormányzat legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság ügyvezetője lehet.
(8)    Az azonnali határidőt jelölő határozat végrehajtását három munkanapon belül kell megtenni.
(9)    A határozatokról az Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:
a)    a határozat számát és meghozatalának időpontját,
b)    a határozat címét,
c)    a végrehajtás határidejét, a végrehajtás felelősét és a végrehajtásért felelős szervet, és
d)    a végrehajtásról való jelentésadás időpontját.
(10)    A határozatot tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatot a képviselő-testület ülését követő nyolc napon belül olyan időpontban kell megküldeni az érdekelteknek és a felelős személyeknek, hogy a végrehajtásra megfelelő idő álljon rendelkezésre.
(11)    A határozat végrehajtásáról a lejárt határidejű határozatokról szóló beszámolóhoz a végrehajtásért felelős szerv beszámolót készít. A végrehajtásról szóló beszámolónak tartalmaznia kell
a)    a végrehajtásba bevont szerv, személy felsorolását;
b)    a végrehajtás menetét, annak körülményeit;
c)    a végrehajtást akadályozó tényezőket, ezek elhárítására tett intézkedéseket;
d)    a végrehajtás megtörténtének egyértelmű bejelentését vagy annak meghiúsulásának, késedelmének tényét és okait;
e)    javaslatokat a határozat vagy a határidő kiegészítésére, módosítására, további intézkedések megtételére vagy a határozat visszavonására.
(12)    A lejárt határidejű, de végre nem hajtott határozatok esetében a polgármester javaslatot tesz a határozat visszavonására, módosítására vagy a végrehajtási határidő meghosszabbítására.

35.    Az önkormányzati rendelet

45. §    

(1)    Az önkormányzati rendelet jogszabály, amelyre a jogalkotásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2)    A képviselő-testület állást foglalhat rendeletalkotás szükségességéről, továbbá az önkormányzati rendelet előkészítésével összefüggésben
a)    meghatározhatja a rendelettervezet elkészítésének főbb elveit, menetét, az előkészítésben való társadalmi részvétel szabályait és a vitafórumok rendjét, az esetleges lakossági közvélemény-kutatást;
b)    az előkészítéssel megbízhatja valamely bizottságát vagy e célra külön ideiglenes bizottságot, munkacsoportot hozhat létre;
c)    szakértőket kérhet fel az előkészítésben való részvételre;
d)    közmeghallgatás tartásáról rendelkezhet.
(3)    Új önkormányzati rendelet vagy hatályban lévő önkormányzati rendelet átfogó módosítása két fordulóban is tárgyalható.  Kétfordulós tárgyalás esetén az első forduló során a képviselő-testület határozati formában állást foglal a rendelettervezetről és további javaslatokat, indítványokat fogalmazhat meg, amelyeket a második fordulóra elkészített rendelettervezetbe be kell építeni.

46. §    

(1)    A rendelettervezetet a jegyző iránymutatásával az Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egysége készíti elő. Az előkészítő feladata az érdekelt szervekkel való egyeztetés.
(2)    A rendelettervezet előkészítése során a jogalkotásról szóló törvény szerint előzetes hatásvizsgálatot kell elvégezni, melyről a képviselő-testületet tájékoztatni kell az előterjesztésben.
(3)    A rendelettervezet előkészítése során vizsgálni kell különösen, hogy
a)    a szabályozási javaslat összhangban van-e a magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseivel,
b)    a rendeletalkotási kötelezettség esetén a szabályozási javaslat kiterjed-e valamennyi, a törvényben megjelölt szabályozandó kérdéskörre.
(4)    A rendelettervezet előkészítése során figyelemmel kell lenni a jogalkotásról és a jogszabályszerkesztésről szóló jogszabályok rendelkezéseire.
(5)    A rendelettervezethez minden esetben indokolást kell csatolni az előterjesztésben. Az indokolás tartalmára a jogalkotásról szóló törvény rendelkezései az irányadóak, ezenkívül az előterjesztésben lehetőség szerint be kell mutatni továbbá a szabályozni kívánt társadalmi viszonyok alakulását, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülésének eszközeit, a szabályozás várható társadalmi hatását és a végrehajtás feltételeit.

36.    A rendelet-előkészítésben való társadalmi részvétel szabályai

47. §    

(1)    A rendeletben történő szabályozás sokoldalú megalapozása, a rendeletek minőségének és végrehajthatóságának javítása érdekében az állampolgárok szélesebb körét érintő rendelettervezetet és annak indokolását társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, kivéve, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.
(2)    Nem lehet társadalmi egyeztetésre bocsátani a költségvetésről és a költségvetés végrehajtásáról szóló, valamint a helyi adó megállapítására vonatkozó rendelettervezeteket.
(3)    A társadalmi egyeztetésre bocsátásért, annak lefolytatásáért és a beérkezett vélemények feldolgozásáért a rendelet előkészítője felel.
(4)    A társadalmi egyeztetés formái különösen a következők:
a)     a honlapon megadott elérhetőségen keresztül biztosított véleményezés,
b)    közmeghallgatás, lakossági vagy vállalkozói fórum,
c)    közvetlen egyeztetés az önszerveződő közösségek képviselőivel a tevékenységi körüket érintő rendelettervezetek esetében.
(5)    A rendelettervezet előkészítője a meghatározott egyeztetési formákon kívül más formákat is igénybe vehet az egyeztetés lefolytatásához.
(6)    A beérkezett vélemények és a véleményezők adatainak kezelésére az adatvédelmi szabályok rendelkezési az irányadóak.

37.    A rendelet kihirdetése

48. §    

(1)    Az elfogadott önkormányzati rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.
(2)    Az önkormányzati rendeletet az elfogadását követő öt napon belül, ha a hatályba lépés időpontja ennél korábbi, legkésőbb a hatálybalépés napján kell aláírni és kihirdetni. A képviselő-testület ettől rövidebb határidőt is megállapíthat.
(3)    Az önkormányzati rendeletet az Önkormányzati Hivatal által szerkesztett és kiadott Dombóvári Közlönyben kell kihirdetni. A kihirdetés ideje a Dombóvári Közlöny megjelenésének napja.
(4)    Az önkormányzati rendelet eredeti példányait a jegyzőnek a kihirdetés tényét és időpontját megállapító kihirdetési záradékkal kell ellátni.
(5)    Önkormányzati rendelet módosítása esetén a módosított önkormányzati rendeletet a módosítással egységes szerkezetbe kell foglalni.
(6)    Az önkormányzati rendelet kihirdetett szövegét, önkormányzati rendelet módosítása esetén a megváltoztatott önkormányzati rendelet egységes szerkezetű szövegét az erre vonatkozó jogszabály rendelkezései szerint közzé kell tenni a Nemzeti Jogszabálytárban.
(7)    Az önkormányzati rendeletek hatályos és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az önkormányzat honlapján közzé kell tenni, és biztosítani kell, hogy ahhoz bárki hozzáférhessen.
(8)    A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő új önkormányzati rendeletekről.
(9)    Az önkormányzati rendeletekről az Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet.

38.    A Dombóvári Közlöny

49. §    

(1)    A Dombóvári Közlöny a képviselő-testület hivatalos lapja.
(2)    A Dombóvári Közlöny címlapján fel kell tüntetni a címet, az évfolyamot és a lapszámot, a megjelenés évét, hónapját, napját, a város címerét és a tartalomjegyzéket.
(3)    A Dombóvári Közlöny tartalmazza a képviselő-testület önkormányzati rendeleteit és határozatait, a zárt ülésen hozott határozatok esetében a személyes adatok nélkül.
(4)    A Dombóvári Közlönyt a honlapon közzé kell tenni, és egy példányt meg kell küldeni a városi könyvtárnak.
(5)    A Dombóvári Közlöny ingyenes, hirdetéseket nem tartalmazhat.

39.    Az ülés jegyzőkönyve

50. §    

(1)    A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvnek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon kívül tartalmaznia kell:
1.    az ülés típusát,
2.    a távolmaradt képviselő-testületi tagok nevét, a távolmaradás előzetes bejelentésének tényét vagy ennek elmaradását,
3.    a napirendi pontok előterjesztőinek nevét,
^[9]4.   
5.    a települési képviselő vagy a dombóvári települési nemzetiségi önkormányzat elnökének kérésére véleményének rögzítését,
6.    név szerinti szavazás esetén a képviselő-testület tagjai által leadott szavazatot,
7.    az elhangzott interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és döntéseket,
8.    az ülés vezetése kapcsán hozott intézkedéseket, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket,
9.    zárt ülés elrendelését és annak feloldását,
10.    az ülés bezárásának időpontját.
(2)    A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:
1.    az ülés meghívóját,
2.    a jelenléti ívet,
3.    az írásbeli előterjesztéseket,
4.    az elfogadott, a polgármester és a jegyző sajátkezű aláírásával ellátott önkormányzati rendeletet,
5.    a képviselő vagy a dombóvári települési nemzetiségi önkormányzat elnökének kérésére az írásban benyújtott hozzászólását,
6.    az írásban benyújtott interpellációkat,
7.    önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat esetén az alakszerűen kiadmányozott hatósági határozatot,
8.    a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét,
9.    a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.
(3)    A képviselő-testület ügyrendi javaslatra elrendelheti, hogy a jegyzőkönyv az ülés egészéről vagy egy-egy napirendi pont tárgyalásáról szó szerint készüljön.
(4)    A jegyzőkönyv elkészítéséhez való segítségnyújtás érdekében az ülésről hangfelvétel készül. A hangfelvételt korlátlan ideig kell megőrizni. A hangfelvétel készítéséről, a hangfelvétel tárolásáról a jegyző köteles gondoskodni. A hangfelvétel az írásos jegyzőkönyvet nem helyettesíti.
(5)    A jegyzőkönyv egy eredeti példányban készül. A jegyzőkönyveket évente be kell köttetni, külön a zárt ülésekről készült jegyzőkönyveket.
(6)    A jegyzőkönyvet és a hangfelvételt – a zárt ülésről készült kivételével – a választópolgárok az Önkormányzati Hivatalban – ügyfélfogadási időben – tekinthetik meg a mellékletekkel együtt vagy hallgathatják meg, és arról másolatot kérhetnek. A megtekintéssel kapcsolatos további szabályokat az Önkormányzati  Hivatalnak a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő szabályzata tartalmazza.
(7)    A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező és a betekintési joggal külön jogszabály által felhatalmazott személyek jogosultak. A zárt ülésről készült hangfelvételt csak a zárt ülésen részt venni jogosultak hallgathatják meg.
(8)    A jegyzőkönyvet az önkormányzati rendeleteknek és jegyzőkönyveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére történő megküldésének rendjéről szóló jogszabályban foglaltak szerint kell megküldeni a Tolna Megyei Kormányhivatalnak.

V. fejezet    
A közmeghallgatás, a vállalkozói fórum, a lakossági fórum, együttműködés a civil szervezetekkel

40.    A közmeghallgatás

51. §    

(1)    A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart. Kötelező közmeghallgatást tartani az éves költségvetés tárgyalása előtt.
(2)    A közmeghallgatás időpontjáról a lakosságot a polgármester tájékoztatja legalább nyolc nappal korábban a közmeghallgatás meghívójának a honlapon, valamint az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő közzététellel.
(3)    A közmeghallgatás határozatképes képviselő-testületi ülés keretében történik.
(4)    A közmeghallgatásra a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a napirendi pontok időkorlát nélkül a képviselő-testület erre vonatkozó döntése nélkül is előterjeszthetők szóban, továbbá a meghívottak köre bővíthető.
(5)    A költségvetés elfogadását megelőző közmeghallgatás során a polgármester szóbeli tájékoztatást ad az önkormányzat költségvetési rendeletének tervezetéről, ezt követően pedig a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdéseket és javaslatokat intézhetnek a képviselő-testület tagjaihoz.
(6)    A közmeghallgatáson a kérdések és javaslatok előterjesztésére rendelkezésre álló időkeretekről a polgármester dönt.
(7)    A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok alkalmazandók.
(8)    A közmeghallgatás során elhangzott javaslatokra, kérdésekre lehetőség szerint a közmeghallgatáson szóban, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni. A kivizsgálást igénylő kérdések, észrevételek esetén a hozzászólót a kivizsgálás eredményéről legkésőbb 15 napon belül írásban kell értesíteni.
     

41.    A vállalkozói fórum

52. §    

(1)    A városban működő társas és egyéni vállalkozásokkal való kapcsolattartás, az őket érintő közvetlen tájékoztatás, az együttműködés, a döntés-előkészítésekbe, valamint a városfejlesztési feladatok végrehajtásába történő bevonás érdekében legalább félévente vállalkozói fórumot kell tartani.
(2)    A vállalkozói fórumot a polgármester hívja össze.
(3)    A vállalkozói fórumról emlékeztetőt kell készíteni, amely tartalmazza a fontosabb felvetéseket, véleményeket, javaslatokat. Az önkormányzati döntéseket érintő állásfoglalásról tájékoztatni kell a képviselő-testületet.

42.    A lakossági fórum

53. §    

(1)    A polgármester dönt lakossági fórumok, településrészi és érdekegyeztető tanácskozások tartásáról, amelyek a lakosság és az egyesületek tájékoztatását, a döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.
(2)    Lakossági fórum tartását kezdeményezheti annak tárgya megjelölésével a képviselő-testület tagja és a bizottság.
(3)    A (2) bekezdés szerinti kezdeményezés esetén a lakossági fórum megrendezéséről a képviselő-testület dönt.
(4)    A lakossági fórum helyéről, időpontjáról és témájáról a települési képviselőket, valamint a lakosságot - a helyi sajtó útján - tájékoztatni kell.
(5)    A lakossági fórum megtartására nem vonatkoznak a közmeghallgatás szabályai, a fórumról feljegyzés készül. A fórum állásfoglalásairól és az ott felmerült kisebbségi véleményekről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
(6)    A lakosság véleményének megismerésére a különböző egyesületek képviselőinek részvételével szervezett tanácskozás is felhasználható.

43.    Együttműködés a civil szervezetekkel

54. §    

(1)    A képviselő-testület együttműködik a lakosság önszerveződő közösségeivel, a városban működő civil szervezetekkel. A rendszeres együttműködés érdekében a tevékenységi körüknek megfelelően tanácskozási jogot biztosít részükre a Civil Tanács elnökén keresztül.
(2)    A civil szervezetként működő önszerveződő közösségeket az önkormányzat előtt a Civil Tanács, a képviselő-testület ülésén a Civil Tanács elnöke képviseli. A Civil Tanács elnöke ezt a jogkörét az önszerveződő közösségek tevékenységi körét érintő napirendi pont tárgyalásánál az önszerveződő közösség képviselőjére delegálhatja.
(3)    A Civil Tanáccsal való együttműködés formáját külön megállapodás tartalmazza.

VI. fejezet    

44.    A települési képviselő
55. §    

(1)    A települési képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.
(2)    A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túlmenően a települési képviselő köteles:
a)    tevékenyen részt venni a képviselő-testület és a bizottság munkájában, amennyiben a képviselő bizottságnak is tagja,
b)    olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi őt a közéleti tevékenységre és a választók bizalmára,
c)    felkérés alapján vagy saját kezdeményezésére részt venni a képviselő-testületi döntések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban,
d)    a tudomására jutott titkot megőrizni, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll,
e)    bejelenteni távollétét az ülés megkezdése előtt szóban vagy írásban, személyesen vagy telefonon az Önkormányzati Hivatal üléseket előkészítő belső szervezeti egységének, továbbá a polgármesternek, bizottsági ülés esetén a bizottság elnökének, amennyiben a képviselő bizottságnak is tagja,
f)    szavazógép igénybevétele esetén szavazókészülékét kikapcsolni, amennyiben az ülés közben elhagyja az üléstermet.
(3)    A települési képviselők a választópolgárokkal való kapcsolattartás céljából előre meghatározott időpontban és helyen havonta rendszeresen fogadóórát tartanak. A fogadóóra időpontjáról a lakosságot a honlapon értesíteni kell. A települési képviselő a fogadóórát az Önkormányzati Hivatal jegyző által kijelölt helyiségében is megtarthatja a hivatali munkaidőn túl.
(4)    A települési képviselő a képviselői tevékenységéről szóló éves tájékoztatás formáját maga határozza meg, annak a honlapon is eleget tehet.
(5)    Az a települési képviselő, aki a képviselő-testületi, bizottsági tagság esetén a bizottsági ülésen egymást követő három alkalommal – előzetes bejelentés nélkül – nem jelenik meg, tiszteletdíja hat havi időtartamra 20%-kal csökken. A jegyző jelzése alapján a polgármester intézkedik a tiszteletdíj csökkentése iránt.
(6)    A települési képviselő napirenden kívül, az első napirendi pont tárgyalása előtt jelentheti be lemondását.
(7)    A képviselő-testület az e rendeletben, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselővel szemben az (5) bekezdés szerinti jogkövetkezményt alkalmazhatja. A kötelezettségszegés megállapítását és annak jogkövetkezménye alkalmazását a települési képviselő, bizottság vagy a polgármester – a bizonyítékok megjelölésével – indítványozhatja. A képviselő-testület megfelelő gondossággal mérlegelni köteles, hogy a mulasztás milyen okra vezethető vissza, felróhatóság hiányában a jogkövetkezmény nem alkalmazható, ebben az esetben a képviselő-testület az indítványt köteles elutasítani.

56. §    

(1)    A települési képviselő jogosult megbízatása idejére képviselői munkájához igénybe venni az Önkormányzati Hivatal erre kijelölt helyiségét, az Önkormányzati Hivatal által térítésmentesen biztosított informatikai szolgáltatásokat, valamint a részére átadott – az Önkormányzati Hivatal tulajdonát képező – mobiltelefont vagy hordozható számítógépet, annak tartozékait és a működéshez szükséges szoftvereket.
(2)    A települési képviselőt feladatainak ellátásában az Önkormányzati Hivatal ezzel megbízott belső szervezeti egysége folyamatosan segíti, ezen túl tevékenységéhez adatot szolgáltatni, a szükséges felvilágosítást megadni a téma szerint illetékes valamennyi köztisztviselő feladata.
(3)    A települési képviselőket a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, az Önkormányzati Hivatal köztisztviselője munkaidőben kötelesek fogadni, és részükre a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést megadni.
(4)    A települési képviselő jogosult az önkormányzati ügyeket tartalmazó iratokba betekinteni, azokról jegyzetet, feljegyzést készíteni a hivatalban, a személyes adatok kezelésére, az üzleti titok védelmére és iratkezelésre vonatkozó szabályok betartásával.
(5)    A települési képviselő képviselői jogai megsértése miatt a polgármesterhez fordulhat. A polgármester köteles haladéktalanul intézkedni a sérelem megszüntetése érdekében.
(6)    A képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntés felülvizsgálatára irányuló kezdeményezést írásban kell benyújtani a polgármesterhez, legkésőbb a döntés meghozatalát követő harminc napon belül.

45.    Az interpelláció

57. §    

(1)    A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottsági elnökhöz, valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben felvilágosítás kérést (a továbbiakban: interpelláció) terjeszthet elő.
(2)    Az interpelláció önkormányzati hatáskörbe tartozó tudakozódás, illetve valamely probléma felvetése vagy kifejtése, amellyel a képviselő arra kér választ, hogy az miként szüntethető meg, vagy valamilyen mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet, vagy valamely panasz orvoslását kéri.
(3)    Interpellációra csak a rendes ülésen van lehetőség.
(4)    Az interpellációt legkésőbb az ülés napját megelőző harmadik napon 16.00 óráig, ha a határnap péntekre esik, 10.00 óráig írásban kell benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik az interpellációnak a címzetthez való eljuttatásáról. Az interpellációnak tartalmaznia kell a települési képviselő nevét, az interpelláció tárgyát és címzettjét.
(5)    A képviselői interpellációk napirendi pont keretén belül a polgármester a képviselő-testületnek bejelenti az interpellációt benyújtó települési képviselőket. Ismerteti az interpellációt, amennyiben az interpellációt benyújtó települési képviselő ezt a jogát átengedi. Ha a települési képviselő az ismertetés jogát fenntartja, legfeljebb öt percben előadhatja interpellációjának tartalmát.
(6)    Ha az interpellációt benyújtó települési képviselő nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni. Az interpellációt benyújtó az interpellációt visszavonhatja.
(7)    Az interpelláció címzettje a választ az ülésen szóban, legfeljebb öt percben, vagy az ülést követő tizenöt napon belül írásban adja meg. Az írásban adott választ valamennyi települési képviselőnek meg kell küldeni. A szóbeli válasz elfogadásáról ugyanazon az ülésen, az írásbeli válasz elfogadásáról a soron következő ülésen a képviselői interpellációk napirendi pont keretében az interpelláló legfeljebb öt percben nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(8)    Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő-testület sem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából az interpellációt az általa kijelölt bizottság elé utalja, vagy ideiglenes bizottságot hoz létre.
(9)    A bizottság ülésére az interpellációt benyújtó települési képviselőt meg kell hívni. A bizottság megállapításait a soron következő ülésen a bizottság terjeszti a képviselő-testület elé. A bizottság megállapításairól és az ügy lezárásáról a képviselő-testület dönt.
(10)    Ismételt el nem fogadás esetén a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt az interpelláló által felvetett kérdés lezárásának módjáról.
(11)    Az interpellációban feltárt probléma kivizsgálásába az interpellációt benyújtó képviselőt be kell vonni.
(12)    Amennyiben a választ az interpellációt benyújtó nem fogadja el, de a képviselő-testület elfogadja, ugyanabban az ügyben a tárgyévben interpellációt benyújtani nem lehet, ha időközben nem merült fel újabb körülmény. Az interpelláció azonosságáról - kétség esetén - a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(13)    Zárt ülésen tárgyalt napirendet érintő interpellációra a válasz kizárólag írásban adható meg.
(14)    Az interpellációkról az Önkormányzati Hivatal folyamatos nyilvántartást vezet.

46.    A települési képviselői indítvány

^[10]58. §    

A települési képviselő írásban indítványt tehet napirendi pont tárgyalására, amelyhez csatolnia kell a javasolt napirendi ponthoz tartozó előterjesztést, melynek elkészítéséről gondoskodnia kell. A települési képviselői indítványt a polgármesterhez kell benyújtani. Amennyiben az indítvány a soron következő rendes ülés munkaterv szerinti

1. napját megelőzően tíz nappal korábban kerül benyújtásra – a benyújtás napját is beleszámítva –, akkor a napirendi pontként javasolt előterjesztést a soron következő rendes ülés,
2. napja előtt az a) pont szerinti időpontnál később kerül benyújtásra akkor a napirendi pontként javasolt előterjesztést a soron következő rendes ülést követő rendes ülés

meghívójában javasolt napirendi pontként fel kell tüntetni az indítványt benyújtó települési képviselő előterjesztésében.

VII. fejezet    
A képviselő-testület bizottságai

59. §    

(1)    A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságokat választ és ideiglenes bizottságokat választhat.
(2)    A bizottságoknak települési képviselő és nem képviselő tagjai lehetnek. A bizottság elnökét és tagjainak többségét a települési képviselők közül kell választani.
(3)    A képviselő-testület a bizottság személyi összetételét és létszámát a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja. A polgármester által előterjesztett javaslat elutasítása esetén a bizottság elnökére és tagjára a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet.
(4)    A bizottság települési képviselő tagjának és elnökének tagsága is megszűnik, amennyiben képviselői tisztsége megszűnik.
(5)    A bizottságok települési képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
(6)    A települési képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.
(7)    A bizottság elnöke, tagjai visszahívhatók, a visszahívásról az új bizottsági elnök vagy tag egyidejű megválasztásával kell dönteni.
(8)    A bizottsági elnöki tisztség, tagság megszűnése esetén az új bizottsági elnököt, tagot a következő képviselő-testületi ülésen meg kell választani.  
(9)     A bizottság tevékenysége szünetel, ha képviselő tagjainak létszáma nem haladja meg a nem képviselő tagok létszámát. A szünetelés tartama alatt a bizottság hatáskörébe tartozó ügyekben a képviselő-testület jár el.
(10)    Az állandó bizottságok tevékenységükről a választási ciklus végén kötelesek a képviselő-testületnek beszámolni.
(11)    A közbeszerzési eljárás során felállított bírálóbizottság nem minősül a képviselő-testület bizottságának.

47.    Az állandó bizottság

60. §    

(1)    A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a)    Humán Bizottság,
b)    Pénzügyi és Gazdasági Bizottság.
(2)    Ha a képviselő-testület egyéb önkormányzati rendeletében vagy szabályzatában Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság, Oktatási és Kulturális Bizottság vagy Szociális és Egészségügyi Bizottság elnevezés szerepel, azon a Humán Bizottságot, ha Városgazdálkodási Bizottság szerepel, azon a Pénzügyi és Gazdasági Bizottságot kell érteni.
(3)    A képviselő-testület állandó bizottságai négy főből állnak.
(4)    Az állandó bizottságok főbb feladatai:
a)    Állást foglalnak a feladatkörükbe tartozó, a képviselő-testületi ülésére napirendi pontként javasolt előterjesztésekről.
b)    Döntenek az átruházott hatáskörökben.
c)    Feladatkörükben ellenőrzik az Önkormányzati Hivatalnak a döntések előkészítésére és végrehajtására irányuló munkáját.
d)     Javaslatot tehetnek a munkaprogramhoz, a munkatervhez, figyelemmel kísérik a munkaterv végrehajtását.
e)    Figyelemmel kísérik a feladatkörükbe tartozó önkormányzati rendeletek hatályosulását.
(5)    A képviselő-testület ülésére napirendi pontként javasolt, az állandó bizottság feladatkörébe tartozó előterjesztés bizottsági állásfoglalás nélkül nem tárgyalható. Ha az illetékes bizottság állásfoglalása nem áll a rendelkezésre, a képviselő-testület bármely tagja ügyrendi javaslatot tehet az előterjesztés bizottsági állásfoglalás nélküli megtárgyalására.
(6)    Az állandó bizottság a feladatkörébe tartozó képviselő-testületi előterjesztésekről történő állásfoglalás során az előterjesztésben foglalt döntési javaslatról nyilvánít véleményt, elfogadásra vagy elutasításra javasolva azt a képviselő-testületnek, továbbá módosító vagy egyéb döntési javaslatot tehet, illetve javasolhatja, hogy az előterjesztéshez kapcsolódó napirendi pont tárgyalását halassza el a képviselő-testület. A bizottság javasolhatja, hogy a képviselő-testület bizottsági állásfoglalás nélkül tárgyalja az előterjesztést, amennyiben az ahhoz tartozó előterjesztés nem állt megfelelő időben a bizottság rendelkezésére, vagy a tanácskozási joggal meghívott nem vett részt a bizottsági ülésen.
(7)    Az állandó bizottságok közötti feladat- vagy hatásköri összeütközés esetén az összeütközés tárgyában a képviselő-testület dönt.

48.    Az ideiglenes bizottság

61. §    

(1)    A képviselő-testület – meghatározott kérdés kivizsgálására, szakmai feladat ellátására vagy meghatározott időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.
(2)    A képviselő-testület az ideiglenes bizottság elnevezéséről, létszámáról, összetételéről és feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt.
(3)    Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, továbbá a mandátuma lejártát követően megszűnik.
(4)    Az ideiglenes bizottságra – a képviselő-testület ellenkező döntése hiányában – az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

49.    A bizottságok működésének főbb szabályai

62. §    

(1)    Az állandó és ideiglenes bizottság működésének szabályait – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény és e rendelet keretei között – ügyrendben maga állapítja meg a bizottság megalakulását követő harminc napon belül. A bizottság ügyrendjét az érintett bizottságnak folyamatosan felül kell vizsgálnia, figyelemmel jelen rendelet és más jogszabályok változásaira.
(2)    A bizottságok üléseiket a munkatervhez és az aktuális feladatokhoz igazodóan tartják.
(3)    A bizottság összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik oly módon, hogy a képviselő-testületi ülés előtt a bizottság elvégezhesse a képviselő-testületi üléssel kapcsolatos aktuális feladatait. Az elnök köteles a képviselő-testület ülése előtt a bizottságot olyan időpontra összehívni, hogy a képviselő-testület ülésére napirendi pontként javasolt előterjesztésekről történő állásfoglalás megtörténjen.
(4)    A képviselő-testület ülésére napirendi pontként javasolt, a bizottság feladatkörébe tartozó előterjesztéseket nem szükséges feltüntetni a bizottság ülésére szóló meghívóban, elegendő hivatkozni arra, hogy melyik képviselő-testületi ülés napirendi pontként javasolt előterjesztéseinek tárgyalására kerül sor a bizottsági ülésen.
(5)    A bizottság a feladatkörébe tartozó előterjesztést köteles megtárgyalni, kivéve, ha a döntési javaslatot önkormányzati rendelet vagy magasabb szintű jogszabály rendelkezése folytán eljáró bírálóbizottság vagy kuratórium véleményezi, vagy ha az előterjesztő bizottság.
(6)    Össze kell hívni a bizottságot a polgármester, a jegyző vagy a bizottsági tagok egyharmadának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára. Az indítványt írásban kell benyújtani a bizottság elnökének, az indítványhoz csatolni kell az ülés időpontjára és napirendjére vonatkozó javaslatot, valamint az indítvány alapjául szolgáló indokot. A bizottsági elnök az ülést legkésőbb az indítvány kézhezvételétől számított három napon belül legkésőbb a kézhezvételtől számított nyolc napon belüli időpontra hívja össze.
(7)    A bizottságok rendes üléseiről a képviselő-testület tagjait tájékoztatni kell.
(8)    A bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó ügy megtárgyalására előterjesztést nyújthat be az, aki a képviselő-testület ülésein előterjesztő lehet, továbbá a bizottság nem képviselő tagja és az Önkormányzati Hivatal irodájának vezetője.
(9)    A bizottság munkájához szakértőt vehet igénybe, aki részére tanácskozási jogkört biztosíthat.
(10)    A bizottság elnöke a bizottság ülésére más érdekeltet is meghívhat az egyes napirendi ponthoz tanácskozási joggal külön meghívotton kívül.
(11)    Az Önkormányzati Hivatal bizottsági kapcsolattartói feladatot ellátó köztisztviselője – a bizottság elnökével egyeztetve – gondoskodik az írásos meghívó elkészítéséről, az ülés helyének, idejének és napirendi tervezetének közzétételéről, a meghívók kézbesítéséről.
(12)    Név szerinti szavazás esetén a bizottság elnöke nyilatkozik először, ezt követően a többi bizottsági tagot az elnök nyilatkoztatja.
(13)    A polgármester, az alpolgármester, a települési képviselő, a jegyző, az aljegyző, a dombóvári települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, az Önkormányzati Hivatal irodájának vezetője, az Önkormányzati Hivatal előterjesztés készítésében közreműködő, vagy kellő szakismerettel rendelkező munkatársa a bizottság ülésén tanácskozási joggal vesz részt, zárt ülésen abban az esetben, amennyiben azon jogosult részt venni. A Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat polgármesterét állandó tanácskozási jog illeti meg a Humán Bizottság nyilvános ülésén.
(14)    Adott ügy megtárgyalásának a polgármester, a dombóvári települési nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy a települési  képviselő általi indítványozása esetén a bizottság köteles azt legkésőbb a soron következő ülésen megtárgyalni.

63. §    

(1)    A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak több mint fele jelen van.
(2)    A bizottság döntéseit határozati formában hozza meg.
(3)    A bizottság döntéseit szavazattöbbséggel hozza. A bizottság minősített többséggel akkor dönt, ha átruházott hatáskörben jár el, és a döntés meghozatalában e rendelet szerint minősített többség szükséges, továbbá saját ügyrendjének elfogadásakor és az elnökhelyettes megválasztásakor.
(4)    A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvre a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv egy példányát, valamint a jelenléti ívet az Önkormányzati Hivatalban meg kell őrizni.
(5)    A bizottság határozatképtelensége miatt elmaradt ülés esetén az elmaradásról szóló feljegyzést a jegyző írja alá.
(6)    A bizottsági döntések végrehajtásához, továbbá működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző az Önkormányzati Hivatal útján gondoskodik.
(7)    A bizottság ülésének meghívóját és a bizottság határozatát tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatát az Önkormányzati Hivatal köztisztviselője kiadmányozza.

64. §    

(1)    A bizottságok együttes ülést is tarthatnak. Az együttes ülésen az egyes bizottságok levezető elnököt választanak.
(2)    A bizottságok együttes ülése akkor határozatképes, ha az érintett bizottságok külön-külön is határozatképesek.
(3)    Az együttes ülésen a képviselő-testületi ülés napirendi pontjának javasolt olyan előterjesztés is megtárgyalható, amelyek nem tartozik minden bizottság feladatkörébe.
(4)    Az együttes ülésről egy jegyzőkönyv készül, amelyben egymást követően szerepelnek az egyes bizottságok által hozott határozatok, a saját sorszámozásuk szerint. A jegyzőkönyvet a résztvevő bizottságok elnökei és bizottságonként egy-egy bizottsági tag írja alá.

50.    A bizottság elnökének, tagjainak jogai és kötelezettségei

65. §    

(1)    A bizottság elnöke:
a)    összehívja és vezeti a bizottság üléseit,
b)    ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását,
c)    képviseli a bizottságot,
d)    a bizottsági ülések között munkakapcsolatot tart fenn az Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőivel és az önkormányzati költségvetési szervek vezetőivel.
(2)    A bizottság, az elnök javaslatára, saját tagjai közül elnökhelyettest választ. Elnökhelyettes csak képviselő lehet. Az elnökhelyettes az elnök távolléte esetén annak teljes hatáskörét gyakorolja.
(3)    A bizottság tagjai
a)    részt vesznek a bizottság ülésein,
b)    részt vehetnek a bizottsági döntések előkészítésében,
c)    javasolhatják témakörök napirendre tűzését,
d)    a bizottság elé kerülő témakörökkel kapcsolatban külső szakértők segítségét kérhetik és javasolhatják az elnöknek a bizottság ülésére való meghívásukat,
e)    az elnök megbízása alapján képviselhetik a bizottságot,
f)    kötelesek a bizottsági ülésről való távollétüket az ülés megkezdése előtt szóban vagy írásban, személyesen vagy telefonon az Önkormányzati Hivatal ülést előkészítő belső szervezeti egységének és a bizottság elnökének is bejelenteni.
(4)    Ha a bizottság nem képviselő tagja a bizottsági ülésen egymást követő három alkalommal előzetes bejelentés nélkül nem jelenik meg, tiszteletdíja hat havi időtartamra 20%-kal csökken. A jegyző jelzése alapján a polgármester intézkedik a tiszteletdíj csökkentése iránt.
(5)    A bizottság tagja köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.

VIII. fejezet    
A civil tanácsnok

66. §    

(1)    A képviselő-testület a polgármesternek vagy bármely önkormányzati képviselőnek a javaslatára az önkormányzati képviselők közül egy civil tanácsnokot választ a civil szervezetekkel kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátásának felügyeletére.
(2)    A civil tanácsnok feladatai:
a)    a civil szervezetekkel való együttműködés elősegítése,
b)    kapcsolattartás a Civil Tanáccsal,
c)    a Civil Fórum szervezése,
d)    a dombóvári civil társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének és érdekérvényesítésének támogatása,
e)    a lakosság önszerveződő tevékenységének erősítése.
(3)    A civil tanácsnok ügyviteli feladatait az Önkormányzati Hivatal látja el.
(4)    A civil tanácsnok a tevékenységéről a választási ciklus végén köteles a képviselő-testületnek beszámolni.

IX. fejezet    
A polgármester és az alpolgármesterek

51.    A polgármester

67. §    

(1)    A polgármester megbízatását választásának megfelelően főállásban látja el.
(2)    A polgármester részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.
(3)    A polgármester az önkormányzati és államigazgatási feladatait és hatásköreit az Önkormányzati Hivatal közreműködésével látja el.
(4)    A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggésben:
a)    biztosítja a képviselő-testület demokratikus működését, a széles körű nyilvánosságot,
b)    segíti a települési képviselők munkáját,
c)    összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
d)    képviseli az önkormányzatot és a képviselő-testületet,
e)    az önkormányzati rendeleteket, valamint a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet, a képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozatát, és a képviselő-testület által elfogadott dokumentumokat aláírja,
f)    előkészíti a képviselő-testület döntéseit, megszervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását,
g)    beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a polgármesteri és bizottsági átruházott hatáskörben tett döntésekről, tájékoztat a két ülés közötti fontosabb eseményekről,
h)    megbízza általános helyettesét az alpolgármesterek közül, meghatározza az alpolgármesterek feladatait és számonkéri azok végrehajtását.
(5)    A polgármester az önkormányzat érdekének védelmében jogosult közigazgatási, peres és nemperes eljárás megindítására, melyről a következő képviselő-testületi ülésen beszámol.
(6)    A polgármester a bizottságok működésével összefüggésben
a)    összehangolja és segíti a bizottságok munkáját, ennek körében a bizottságok elnökeit egyeztető megbeszélésre hívhatja össze,
b)    indítványozhatja a bizottság összehívását,
c)    felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerint.
(7)    A polgármester feladata
a)    a település fejlődésének elősegítése, a közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos helyi feladatok szervezése,
b)    az önkormányzat gazdálkodásának a felügyelete,
c)    az önkormányzati költségvetési szervek működésének segítése és ellenőrzése,
d)    az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása,
e)    a nyilvánosság megteremtése, lakossági fórumok szervezése, a lakosság folyamatos informálása a hírközlő szerveken keresztül,
f)    rendszeres vezetői értekezlet tartásával a jegyző, az aljegyző, az alpolgármesterek és az Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységei vezetőinek tájékoztatása elképzeléseiről és a végrehajtandó feladatokról,
g)    kapcsolattartás a helyi pártokkal, egyházakkal, a város civil szervezeteivel és lakossági önszerveződő közösségekkel, a dombóvári települési nemzetiségi önkormányzatokkal,
h)    elősegíteni a lakosság önkormányzati feladatokban való közreműködését,
i)    gondoskodni arról, hogy a város lakossága az ünnepeket méltó módon megünnepelhesse,
j)    ápolni az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait,
k)    kapcsolatot tartani a Gyermek és Ifjúsági Önkormányzattal.
(8)    A polgármester fogadóórája minden hónap első hétfőjén 14.00 órától 16.00 óráig tart. Amennyiben halaszthatatlan elfoglaltság miatt a polgármester nem tudja megtartani a fogadóórát, erről a lakosságot megfelelő időben a honlapon értesíteni kell.
(9)    A polgármesternek a képviselő-testület döntésének felülvizsgálata iránti kezdeményezése egyben az ülés összehívását is jelenti az ismételt tárgyalásra vonatkozó napirend megjelölésével, a kezdeményezést a képviselő-testületnek érdemben tárgyalnia kell. Az ülés összehívására vonatkozó szabályokat ebben az esetben is alkalmazni kell.
(10)    Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerint a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyek kivételével – valamennyi ügyben döntést hozhat.
(11)    A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerint – a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyek kivételével a két ülés közötti időszakban felmerülő, alábbi halaszthatatlan önkormányzati ügyekben dönthet:
a)    közbeszerzési eljárás megindítása, amennyiben az eljárás haladéktalan megindításához kiemelkedő önkormányzati érdek fűződik,
b)    európai uniós vagy hazai pénzügyi támogatás iránti pályázat, igény benyújtása azzal, hogy a támogatási szerződés megkötéséről a képviselő-testület dönthet,
c)    az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás következményeinek az elhárítása érdekében a polgármester az önkormányzat költségvetését érintően átmeneti intézkedést hozhat, egyes kiadási előirányzatok teljesítését felfüggesztheti és a költségvetési rendeletben nem szereplő kiadásokat teljesíthet.

52.    A polgármester szabadsága

68. §    

(1)    A polgármester szabadsága tekintetében a döntési jogosultság a képviselő-testületet, mint a munkáltatói jogok gyakorlóját illeti meg.
(2)    A polgármester szabadságának ütemezésére és kiadására a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezései vonatkoznak.
(3)    A polgármester a szabadság igénybevételét a jegyzőnek jelenti be.

53.    Az alpolgármesterek

69. §    

(1)    A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére két társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2)    Mindkét alpolgármester heti egy alkalommal, minden keddi napon 8.00-16,00 óráig, ha ekkor akadályoztatva van vagy nincs munkanap, akkor a hét egy másik munkanapján az Önkormányzati Hivatalban intézi a feladatkörébe tartozó ügyeket. Akadályoztatását és a másik munkanapot köteles előre a polgármesternek bejelenteni.
(3)    Mindkét alpolgármester minden hónapban előre meghirdetett időpontban és helyen fogadóórát tart. A fogadóóra időpontjáról és helyéről a lakosságot a honlapon értesíteni kell.
(4)    A (2)-(3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a polgármester az alpolgármester feladatait írásban, teljes körűen megvonja.
(5)    A polgármesteri tisztség betöltetlensége, a polgármester akadályoztatása, valamint írásbeli felhatalmazása esetén a polgármester által kijelölt alpolgármestert a polgármester jogosultságai illetik meg. A kijelölt alpolgármester akadályoztatása esetén a másik alpolgármester járhat el polgármesteri jogkörben.

X. fejezet    
A jegyző, az aljegyző és az Önkormányzati Hivatal

54.    A jegyző

70. §    

(1)    A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, különösen:
d)    előkészíti és törvényességi szempontból véleményezi a képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
e)    ellátja a képviselő-testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
f)    tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottságok ülésein,
g)    a képviselő-testület és a bizottság ülésén bármely javaslatot érintően törvényességi észrevételt tesz, amennyiben jogszabálysértést észlel,
h)    gondoskodik a képviselő-testület ülése jegyzőkönyveinek elkészítéséről, amelyet a polgármesterrel együtt aláír,
i)    gondoskodik az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és végrehajtásuk megszervezéséről,
j)    az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról a képviselő-testületet és a polgármestert rendszeresen tájékoztatja,
k)    lefolytatja az önkormányzati rendeletek utólagos hatásvizsgálatát és tartalmi felülvizsgálatát.
(2)    A jegyző köteles jelezni, ha az önkormányzat valamely szervének döntése vagy működése jogszabálysértő.
(3)    A jegyző gondoskodik a Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat működéséhez szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról.
^[11](4)    A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónapra – a jegyzői feladatokat a Hatósági Iroda vezetője látja el, akit az Önkormányzati Iroda vezetője helyettesít. Mindkét iroda vezetője olyan személy lehet, aki megfelel a jegyzőre vonatkozó alkalmazási és képesítési feltételeknek.

55.    Az aljegyző

71. §    

(1)    Az aljegyző feladatait a jegyző határozza meg, és gyakorolja felette az egyéb munkáltatói jogokat.
(2)    A jegyzőt helyettesítő aljegyző jogai és kötelezettségei a jegyzőével azonosak.

56.    Az Önkormányzati Hivatal

72. §    

(1)  A képviselő-testület megállapodás alapján közös önkormányzati hivatalt hoz létre Lápafő, Szakcs és Várong Községek Önkormányzatának Képviselő-testületével.
(2) Az Önkormányzati Hivatal önálló költségvetési szerv. Az önkormányzat költségvetési rendelete határozza meg az Önkormányzati Hivatal működéséhez szükséges előirányzatot. Az Önkormányzati Hivatal működési költségeihez a Hivatalt létrehozó önkormányzatok a létrehozásáról szóló megállapodás szerint járulnak hozzá.
(3) Az Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egysége az iroda és a csoport.
(4) ^[12]Az irodák az alábbiak:
       a)    Polgármesteri és Jegyzői Iroda,
       b)    Önkormányzati Iroda,
       c)    Hatósági Iroda, 
       d)    Pénzügyi Iroda,
       e)    Városüzemeltetési Iroda,
        f)    Szakcsi Kirendeltség.
(5) ^[13]Az Önkormányzati Hivatal szervezeti és működési szabályzatában az irodákon belül további csoportok hozhatók létre szükség szerint igazítva a feladatok végrehajtásához.
(6) Lápafő, Szakcs és Várong településeken és a települések önkormányzatait illetően az Önkormányzati Hivatal feladatait elsősorban a Szakcsi Kirendeltség látja el.
(7) Az iroda vezetésére irodavezető, a csoport vezetésére csoportvezető nevezhető ki. Az aljegyző iroda vezetésével is megbízható.
(8) A Képviselő-testület az Önkormányzati Hivatal részeként Dombóvár város közigazgatási területére kiterjedő illetékességgel közterület-felügyeletet működtet, melynek feladatait az Önkormányzati Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A közterület-felügyelet feladatait az Önkormányzati Hivatalban alkalmazott közterület-felügyelők látják el.
(9) ^[14]

73. §    

(1)    Az Önkormányzati Hivatalban a munkaidő
hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön     8,00 órától – 16,30 óráig,
pénteken         8,00 órától – 14,00 óráig
tart, mely tartalmazza a napi harminc perces munkaközi szünetet. A (2) bekezdés szerint csütörtöki napon 16.30 óra után ügyfélfogadást végző köztisztviselő heti munkarendjét a hosszabb ügyfélfogadási időnek megfelelően kell megállapítani.
(2)    Az Önkormányzati Hivatal ügyfélfogadási rendje a szervezeti és működési szabályzatában kerül meghatározásra azzal, hogy csütörtöki napon 17.30 óráig kell biztosítani az ügyfélfogadást adóügyekben, valamint szociális és városüzemeltetési ügyekben egy-egy köztisztviselővel. A házasságkötést és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat munkaidőn kívül és szombati napon is biztosítani kell.
(3)    Az Önkormányzati Hivatal létszáma a létrehozásáról rendelkező megállapodásban, és annak megfelelően az önkormányzat éves költségvetésében kerül meghatározásra.

XI. fejezet    
A polgármester és a települési képviselő vagyonnyilatkozata

74. §    

(1)    A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerint vagyonnyilatkozat tételére kötelesek vagyonnyilatkozatának nyilvántartására és ellenőrzésére a Pénzügyi és Gazdasági Bizottságot jelöli ki (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: vagyonnyilatkozatot vizsgáló bizottság).
(2)    A vagyonnyilatkozatot a kitöltés időpontjában fennálló vagyoni, jövedelmi és gazdasági érdekeltségi viszonyokról teljes körűen kell megtenni.
(3)    A vagyonnyilatkozat tétel határidejének lejártát követően tizenöt napon belül a vagyonnyilatkozatot vizsgáló bizottság ellenőrzi, hogy a kitöltött vagyonnyilatkozat alkalmas-e a személyazonosításra, megfelel-e az (5) bekezdés szerinti szabályzatnak, valamint rendelkezik az előző évre vonatkozó vagyonnyilatkozat visszaadásáról.
(4)    A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén a jegyző a határidő lejártától számított öt napon belül tájékoztatja a képviselő-testület tagjait, valamint intézkedik a mulasztás esetére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatban.
(5)    A vagyonnyilatkozatot vizsgáló bizottság szabályzatban állapítja meg a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével és nyilvántartásával kapcsolatos részletszabályokat. A vagyonnyilatkozatot vizsgáló bizottság a szabályzatban állapítja meg a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló kezdeményezés hiánypótlásával, valamint az érdemi vizsgálat mellőzésével kapcsolatos rendelkezéseket.
(6)    A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás kezdeményezése esetén arról a vagyonnyilatkozatot vizsgáló bizottság elnökét – az elnök vagyonnyilatkozatával kapcsolatos kezdeményezés esetén elnökhelyettesét – haladéktalanul értesíteni kell, aki megteszi a szükséges intézkedéseket az ellenőrzési eljárás lefolytatásával kapcsolatban. Az eljárást a kezdeményezés benyújtásától számított harminc napon belül kell lefolytatni, az eljárásról értesíteni kell a vagyonnyilatkozat-tételre köteles érintettet, aki köteles közreműködni az eljárás során.
(7)    Amennyiben az eljárás eredményeként a vagyonnyilatkozatot vizsgáló bizottság megállapítja, hogy vagyonnyilatkozat-tételre köteles vagyonnyilatkozata nem teljes körű, vagy valótlan adatot tartalmaz, akkor javasolnia kell a képviselő-testületnek az érintett kötelezettség szegése esetére meghatározott szankciók alkalmazását.  

XII. fejezet    
Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatok ellátása

75. §    

(1)    A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatok ellátására a Humán Bizottságot jelöli ki (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság).
(2)    Összeférhetetlenség ok fennállása esetén a települési képviselőnek az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatát az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottságnak kell átadnia.
(3)    A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést haladéktalanul az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság elnökének továbbítja kivizsgálásra.  Az elnök a kezdeményezés kézhezvételétől számított öt napon belül köteles összehívni a bizottság ülését a kezdeményezés megtárgyalására. Az ülésre meg kell hívni a kezdeményezőt, továbbá kezdeményezéssel érintett települési képviselőt.
(4)    A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerinti, új tényt vagy körülményt nem tartalmazó kezdeményezés esetén az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet a kezdeményezésről és az ügy külön vizsgálat nélküli lezárásáról.
(5)    Vizsgálat lefolytatása esetén az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság elnöke a vizsgálat eredményét a bizottság javaslatával együtt döntés céljából a képviselő-testület elé terjeszti.
(6)    Az (1)-(5) bekezdésben foglaltakat a nem képviselő bizottsági tagra, valamint a méltatlansági eljárásra megfelelően alkalmazni kell.

XIII. fejezet    
Az önkormányzat gazdasági alapjai

57.    Az önkormányzat vagyona

76. §    

Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a vagyontárgyakkal való gazdálkodás előírásait az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás rendjől szóló önkormányzati rendelet állapítja meg.

58.    Az önkormányzat költségvetése

77. §    

(1)    A képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetését az erről szóló önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: költségvetési rendelet) állapítja meg.
(2)    A képviselő-testület erre irányuló döntése esetén a költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően költségvetési koncepciót kell előterjeszteni, melynek elemei:
a)    az önkormányzat részére kötelezően előírt és az önként vállalt feladatok körültekintő és alapos elemzése,
b)    a bevételi források és azok bővítésének lehetőségei,
c)    a kiadási szükségletek és azok gazdaságos, célszerű megoldásainak meghatározása,
d)    a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.
(3)    A költségvetési rendelet elfogadását megelőzően az önkormányzati költségvetési szervek vezetőivel és a dombóvári települési nemzetiségi önkormányzatok elnökeivel egyezetni szükséges.
(4)    Az esetleges forráskiesés, többletfeladat fedezetére a költségvetésben tartalékot kell képezni.
(5)    Az éves költségvetés módosításának szabályait a költségvetési rendelet tartalmazza.

59.    Az önkormányzat gazdálkodása és annak ellenőrzése

78. §    

(1)    Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján az Önkormányzati Hivatal látja el.
(2)    Az önkormányzati költségvetési szervek az alapító okiratukban foglaltak szerint végezhetnek vállalkozási tevékenységet és a költségvetési szervekre vonatkozó jogszabályi előírások betartásával gazdálkodhatnak.
(3)    Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott szabályok irányadók.

60.    Az önkormányzat munkaprogramja

79. §    

(1)    A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerinti, az önkormányzat hosszú távú fejlesztési elképzeléseit rögzítő gazdasági programot, fejlesztési tervet a megbízatásának időtartamára szóló munkaprogramként (a továbbiakban: munkaprogram) fogadja el.
(2)    A munkaprogram tartalmával kapcsolatos követelményeket a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény határozza meg.
(3)    A munkaprogram tervezetének a képviselő-testület alakuló ülését követő hat hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.
(4)    A munkaprogramot a honlapon közzé kell tenni.

XIV. fejezet    
A nemzetiségi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatok

80. §    

(1)    A képviselő-testület biztosítani kívánja a nemzetiségi jogok érvényesülését, ennek érdekében együttműködik a városban működő települési nemzetiségi önkormányzatokkal.
(2)    A dombóvári települési nemzetiségi önkormányzatok a képviselő-testület munkatervének összeállításához javaslatot tehetnek.
(3)    A képviselő-testület a dombóvári települési nemzetiségi önkormányzatok nemzetiségi közfeladatainak ellátását lehetőség szerint vissza nem térítendő pénzügyi támogatással, valamint ingatlanhasználat biztosításával segíti.
(4)    A képviselő-testület az Önkormányzati Hivatal útján segíti a dombóvári települési nemzetiségi önkormányzatok munkáját és biztosítja a működéshez a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott feltételeket, valamint viseli azok költségeit. Ennek végrehajtása a törvényi feltételeken kívül az alábbiakra is kiterjed:
a)    a települési nemzetiségi önkormányzat határozatainak kihirdetése, közzététele a települési nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon,
b)    telefonállomás használati lehetőség biztosítása mindaddig, míg a települési nemzetiségi önkormányzat számára megnyíló pénzügyi lehetőségek útján e feltételek nem biztosíthatóak,
c)    a települési nemzetiségi önkormányzat működésének, döntéseinek megismertetésére lehetőség biztosítása a honlapon.
(5)    Az Önkormányzati Hivatalnak az általános munkarend szerinti munkaidőben kell a feltételek biztosításához szükséges végrehajtási feladatokat ellátnia.
(6)    A képviselő-testület a dombóvári települési nemzetiségi önkormányzatok számára az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiséget nemzetiségi önkormányzatonként havonta húsz órában ingyenesen a Városháza épületében, az Önkormányzati Hivatalra meghatározott általános munkarend szerinti munkaidőben biztosítja, és viseli a kapcsolódó költségeket. A helyiséget a jegyző jelöli ki, a használat során a települési nemzetiségi önkormányzatoknak az Önkormányzati Hivatallal és egymással együtt kell működni. A kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvények megtartására a képviselő-testület térítésmentesen a Városháza Ujváry termét biztosítja az önkormányzati és hivatali feladatellátáson kívüli időben.
(7)    A dombóvári települési nemzetiségi önkormányzatok részére biztosított, a velük kötött megállapodásban rögzített, a jelen §-ban foglaltakon túlmenő további működési feltételeket a 6. melléklet tartalmazza.  
(8)    A dombóvári települési nemzetiségi önkormányzat elnöke által kért felvilágosítás kapcsán az interpellációra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

^[15]XV. fejezet    
Az önkormányzati társulások, az önkormányzat saját működtetésében ellátott feladatok

81. §    

(1)    A képviselő-testület egyes önkormányzati feladat- és hatáskörük hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulásokban vesz részt. A képviselő-testület részvételével működő társulások felsorolását függelék tartalmazza.
(2)    A képviselő-testület az önkormányzati társulások társulási tanácsaiba a tagjai közül delegál tagot.
(3)    A társulási tanácsba delegált önállóan képviseli a képviselő-testületet, a társulási tanács döntésének meghozatala előtt azonban kezdeményezheti a képviselő-testület előzetes felhatalmazását arra vonatkozóan, hogy milyen döntést képviseljen. A delegált a képviselő-testület döntését köteles képviselni a társulási tanács ülésén.

^[16]81/A. §

(1) A képviselő-testület döntése szerint az önkormányzat közvetlenül saját feladatkörben biztosíthatja egyes önkormányzati ingatlanok, különösen sportlétesítmények üzemeltetését. A más szervezet vagy személy használatába, üzemeltetésébe vagy kezelésbe nem adott ingóságok és ingatlanok az önkormányzat saját üzemeltetésében állnak.

(2)^[17] Az önkormányzat közvetlenül saját feladatkörben tourinform irodát működtet a gunarasi városrészben a Magyar Turizmus Zrt.-vel kötött megállapodásban foglaltak szerint. A tourinform irodában dolgozó idegenforgalmi munkatárs az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban áll. A tourinform iroda működtetésének biztosítása a polgármester feladata, a működtetésével kapcsolatos döntések meghozatalára és jognyilatkozatok megtételére a polgármester jogosult.

(3) Az önkormányzat saját működtetésében ellátott feladatokkal összefüggésben foglalkoztatottak munkaviszonyban vagy közfoglalkoztatási jogviszonyban állnak az önkormányzattal.

XVI. fejezet    
A helyi népszavazás

82. §  

(1)    A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról szóló önkormányzati rendelet határozza meg, hogy a képviselő-testület mikor köteles helyi népszavazást elrendelni.
(2)    A helyi népszavazás kiírását és eredményét tárgyaló képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni az aláírást gyűjtők képviselőjét.

XVII. fejezet    
Záró rendelkezések

83. §    

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben és e rendeletben nem szabályozott – hatáskörébe tartozó – kérdésekben a képviselő-testület dönt.

^[18]83/A. §

A rendelet 28/2017. (IV. 28.) önkormányzati rendelettel megállapított 36. §-át a hatályba lépését megelőzően a képviselői személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának megállapítására tett kezdeményezésekre is megfelelően alkalmazni kell.

84. §    

(1)    Jelen rendelethez az alábbi mellékletek tartoznak:
a)    1. melléklet: Az önkormányzat önként vállalt feladatai
b)    2. melléklet: Az állandó bizottságok feladat- és hatásköre
c)    3. melléklet: A polgármesterre átruházott hatáskörök
d)    4. melléklet: A jegyzőre átruházott hatáskörök
e)    5. melléklet: Az írásbeli előterjesztés tartalmi és alaki követelményei
f)    6. melléklet: A dombóvári települési nemzetiségi önkormányzatok részére biztosított működési feltételek
g)    7. melléklet: Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása
h)    8. melléklet: A költségvetési rendeletben elkülönített képviselői keret felhasználásának szabályai
(2)    Jelen rendelethez az alábbi függelékek tartoznak, melyek naprakész állapotban tartásáról a jegyző köteles gondoskodni:
a)    1. függelék: A képviselő-testület névsora,
b)    2. függelék: A képviselő-testület állandó bizottságainak tagjai,
c)    3. függelék: A képviselő-testület irányítása alatt álló költségvetési szervek, és az önkormányzat legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok,
d)    4. függelék: A képviselő-testület részvételével működő társulások és az általa létrehozott közalapítványok,
e)    5. függelék: Jegyzék a dombóvári önszerveződő közösségekről,
f)    6. függelék: A képviselő-testület hatályos önkormányzati rendeleteinek jegyzéke.

85. §    

Ez a rendelet 2015. május 1-jén lép hatályba.

86. §    

Hatályát veszti Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról szóló 11/2011. (III. 4.) önkormányzati rendelete.

    Szabó Loránd                        dr. Letenyei Róbert
    polgármester                                     jegyző