Celldömölk Város Önkormányzatának képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1999. évi CXV. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (3) bekezdésében foglalt feladat és a 7.§ (3) bekezdésében foglalt településrendezési eszközök, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja Celldömölk Város Helyi Építési Szabályzatáról és jóváhagyja a rendelet mellékletét képező Szabályozási Tervet a város terület-felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a megyei, a kistérségi, a városi közérdek és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes hasznosítása céljából.

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § 

(1) A rendelet hatálya Celldömölk város (továbbiakban: a város) közigazgatási területére terjed ki.

(2) A város területén területet felhasználni, építési területet vagy építési telket kialakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, valamint területnek, épületnek, vagy helyiségének rendeltetését megváltoztatni, (továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni, csak az 1997. évi LXXXVIII. törvény (Étv.), az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló többször módosított 253/1997. (XII. 21.) Kormányrendelet (OTÉK), valamint az e rendeletben közzétett Helyi Építési Szabályzat és mellékletei szerint szabad.

Fogalom-meghatározások

2. § 

E rendelet alkalmazásában az Étv. 2.§ rendelkezéseit az alábbi kiegészítésekkel kell alkalmazni:

1. Alaprendeltetés: az a használati cél, amelyre az (építési) övezet előírásai építmény, önálló használati egység vagy helyiség létesítését megengedik.

2. Belterületi határral kapcsolatos fogalmak:

Belterületi határ: a tervezés alapjául szolgáló állami nyilvántartási térkép kiadásának időpontjában hatályos belterületre vonatkozó jogi állapot.

Tervezett belterületi határ: a belterületi határhoz csatlakozó -, a terv (középtávú) időszakában belterületbe vonható területeket határoló - azon folyamatos vonal, amelyen belüli külterület a HÉSz előírásai szerint belterületbe vonható.

3. Honos vagy meghonosodott díszfa: a város ökológiai adottságainak és kertészeti tradícióinak megfelelő fafaj, amelynek ajánlott jegyzékét a 2/a sz. függelék tartalmazza.

4. Irányadó telekhatár: olyan telekhatár, amely az (építési) övezet előírásainak megfelelően a tulajdonosi igények szerint az övezeti előírás keretein belül változtatható.

5. Javasolt megszüntetés: az ingatlan tulajdonosainak szándékától függő telekhatár, épület stb. megszüntetés.

6. Közhasználat előtt megnyitott: minden olyan telekterület vagy építmény szintterület, amely a közterülettel közvetlen kapcsolatban van és a város közönsége javára a terület be-, illetve átjárását legalább a nappali – üzleti időszakban – biztosítja.

7. Kiegészítő rendeltetés: az alaprendeltetést nem korlátozó, olyan egyéb  használati cél, amely egy meghatározott (építési) övezetben fekvő ingatlanon önálló épületben vagy önálló rendeltetési egységben vagy helyiségben elhelyezhető. Ez az alaprendeltetést kiegészíti, gazdagítja és/vagy az alaprendeltetés szerint ott lakók vagy ott tevékenykedők közvetlen ellátását szolgálja.

8. Kötelező megszüntetés: a telekalakítás és beépítés feltételeként kötelezően előírt telekalakítás, épület stb. megszüntetés.

9. Kötelező zöldfelület helye: a beépítésre szánt teleknek a Szabályozási Terven feltüntetett nem beépíthető része, amelyen többszintes, intenzív zöldfelületet kell kialakítani.

10. Közterületalakítási építési engedélyezési terv: a közterület komplex környezetalakítására és az építési engedélyezési eljárásról szóló jogszabály[1] hatálya alá tartozó építményre terjed ki.

11. Lakódominancia: Amikor az ingatlan mindenkori beépített szintterületének legalább az 50 %-a lakó rendeltetésű.

12. Megengedett legkisebb zöldfelület mértéke: a telken belül kialakítandó legkisebb zöldfelület nagysága a telek területének arányában.

13. Szintterület: Az épület egy padlószintjéhez tartozó - épületszerkezetek által elfoglalt területtel növelt – alapterülete (m2).

14. Bruttó szintterület: Az épület összes szintterületének összege (m2).

15. Szintterületi mutató: Egy telekre vonatkozó mutatószám, mely a bruttó szintterület és a telekterület hányadosa (m2/m2).

_______________________________________________

[1] Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet.

A Szabályozási Terv elemei

3. § 

(1) A Szabályozási Terv alaptérképi elemei:

- közigazgatási határ,

- meglévő belterületi határ,

- meglévő telekhatárok, helyrajzi számok és utcanevek,

- épületek, építmények, műtárgyak határvonalai, meglévő szintszáma és létesítmények megnevezései, házszámok,

- terepfelszín rétegvonalai és magassági adatai.

(2) A Szabályozási Terv kötelező elemei:
a) Tervezett belterület határa.
b) Beépítésre szánt, beépítésre nem szánt és távlati célzott területfelhasználásra tartalékolt területrészek, építési övezetek, övezetek lehatárolása, jele, valamint telekalakítási és beépítési paramétereik.
c) Tervezett szabályozási vonal.
d) Közterületeken belül a különböző területfelhasználási célokat szolgáló területek, mint

országos fő- és mellékutak,[1]
helyi gyűjtőutak,
alsóbbrendű egyéb (lakó-, kiszolgáló-, stb.) utak,
köztér, közpark, tó, csatorna, árok lehatárolása.

e) Az építési hely és kötelező zöldfelület helyének határa, ill. területe, a tömbbelső feltárás területe.
f) Országos[2] és helyi védelem alatt álló ill. védelemre tervezett egyedi vagy területi elemek, valamint ezek védő területei.
g) Infrastruktúra-hálózatok és építmények szabályozást igénylő elemei és védőtávolságuk.
h) Sajátos jogintézménnyel érintett területek lehatárolása (tilalmak, telekalakítás, elővásárlási jog, kisajátítás és egyéb településrendezési kötelezések).

(3) A Szabályozási Terv kötelező elemeit megváltoztatni csak az Étv. 9.§ szerint a Szabályozási Terv módosításával lehet. Az egyes elemeitől - az OTÉK előírásainak keretein belül - el lehet térni a kulturális örökség és a természeti értékek védelme érdekében e szabályzat illeszkedési szabályai szerint.

(4) A Szabályozási Terv azon kötelező elemeit, melyek felsőbb jogszabályokon alapulnak, a jogszabály változásának hatályba lépésével egyidejűleg a SzT módosítása nélkül azon át kell vezetni.

(5) A Szabályozási Terv irányadó elemei:

- irányadó magánút területe, illetve határa,

- irányadó telekhatár.

(6) A Szabályozási Terv irányadó elemeitől eltérni csak az e rendeletben foglalt eljárási rend szerint lehet.

_______________________________________________

[1] Országos szerv az önkormányzat véleményének figyelembe vételével rendeli el, a Szabályozási Terv kötelező elemként átveszi és a HÉSz egybe szerkesztve tartalmazza.

[2] Országos szerv az önkormányzat véleményének figyelembe vételével rendeli el, a Szabályozási Terv kötelező elemként átveszi és a HÉSz egybe szerkesztve tartalmazza.

II. fejezet

A TELEPÜLÉSRENDEZÉS HELYI Sajátos jogintézményeI

Engedélyezési és használatbavételi eljárás

Elvi telekalakítási engedélyezési eljárás

4. § 

(1 )Elvi telekalakítási engedélyt kell kérni telekalakítási terv alapján a telekalakítási eljárást megelőzően[1]:

a) új beépítésre szánt területen, legalább tömbönként, ha a Szabályozási Terv irányadó telekhatárt nem tartalmaz, vagy tartalmaz, de attól el kívánnak térni,

b) telekcsoport újraosztása esetén, amennyiben az eredeti telek vagy a telekrendezésbe bevont telkek összterülete meghaladja az övezetben kialakítható legkisebb telek méretének háromszorosát, illetve úszótelkes kialakítású területen bármely telekalakításnál,

c) ha a telekalakítás általános előírásaitól el kívánnak térni az alábbi indokok alapján:

- kulturális örökség védelme (régészet, megtartandó építmény vagy építményrész stb.),

- jelentősebb értéket képviselő növényzet (fa, facsoport, egyéb természeti érték stb.),

- élet- és vagyonvédelem biztonsága (létesítmény új vagy megváltozott védőtávolsága, altalajjal vagy talajvízzel összefüggő állékonyság stb.).

_______________________________________________

[1] A telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet 5. § szerint

Elvi építési engedélyezési eljárás

5. § 

(1) Elvi építési engedélyezési eljárásban tisztázni kell a beépítési és a városképi/tájképi illeszkedéssel kapcsolatos követelményeket[1]:

- új épület építése vagy a meglévő épület emeletráépítése és/vagy a közterület felől látható bővítése, ill. átalakítása esetén  

= a településközponti vegyes építési övezetben,

= a kulturális örökség országos vagy helyi védelem alatti területein, valamint

= a Sághegyi T. K. területén.

(2) Meglévő adottságok esetén az előírásoktól való eltérések engedélyezése csak elvi építési engedélyezési eljárásban történhet

- az alábbi esetekben:

= épület, építmény elhelyezése vagy bővítése

= értékes lomb- vagy tű- ill. pikkelylevelű díszfa

= kulturális örökség országos vagy helyi védelme

= kilátás védelme

- az alábbiak szerint:

= a HÉSz-től való eltérés csak települési főépítészi[2]

= országos előírásoktól való eltérés[3] csak a jogszabályokban meghatározott érdekelt szakhatósági vélemények alapján.

Ha a szakhatósági előírás/vélemény nincs összhangban a HÉSz-szel, abban az esetben az elvi építési engedély nem adható ki.

(3) A beépítéssel és a városképi illeszkedéssel kapcsolatos elvi építési engedélyezési tervben – értelemszerűen – igazolni kell:

a) A telek beépítésével kapcsolatos követelmények előzetes tisztázásához:

- a közterületi csatlakozások kialakítását (személybejárat és gépkocsi-behajtás, gazdasági kiszolgálás stb.),

- az ingatlanon belül elhelyezendő épületek rendeltetését és beépítését (beépítés helye, tömege, beépített terület, szintterület, építménymagasság),

- az ésszerű területfelhasználás érdekében a beépítés tervezett ütemezését és az ingatlan megengedett legnagyobb beépítésének elrendezését,

- a parkolás megoldását,

- a meglévő értékes növényzet megóvását és a kötelező zöldfelület kialakítását.

b) A városképi illeszkedés előzetes tisztázására a fentieken túl:

- a környezethez és a szomszédos ingatlanok beépítéséhez történő csatlakozás, illetve illeszkedés módját legalább két-két szomszédos ingatlan, de szükség szerint a tömb beépítését (épületek helye és magassága) feltüntetve,

- az építmény tömeg- és homlokzatképzését, a tömör és az áttört homlokzatfelületek jellegét, látványát,

- a jellemző homlokzati és fedési anyaghasználatot, a színezést.

(4) Amennyiben az építtető mind a telekalakítás, mind a beépítés és/vagy városképi/tájképi illeszkedés követelményeit tisztázni kívánja, úgy az elvi telekalakítási és elvi építési engedélyezési eljárást együttesen lehet megkérni és ebben az esetben együttesen kell elbírálni.

_______________________________________________

[1] Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet.

[2] Települési főépítész hiánya esetén értsd: építési hatósági.

[3] Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet.

Építési engedélyezési eljárás

6. § 

(1) Az Építési engedélyezési dokumentációnak[1] a vonatkozó jogszabályon túlmenően tartalmaznia kell alábbiakat:

a) Talajmechanikai szakvélemény és geodéziai felmérés

- zártsorú beépítés esetén a szomszédos épületről, amelynek ki kell terjedni legalább az alábbiakra

= a meglévő szomszédos épület alapozási viszonyai és meglévő állapota,

= a tervezett csatlakozó épület terhelési viszonyai és alapozása,

= a tervezett épület megépítésének várható hatása a szomszédos épület állapotára,

= a szomszédos épület telekhatáron álló falának (tűzfalának), valamint az azon lévő légudvarok vagy esetleges nyílások (ablakok, szellőzők stb.) felmérése.

b) Kertépítészeti engedélyezési tervdokumentáció az alábbi (építési) övezetekben:

- nagyvárosias és kisvárosias lakóterület, ahol egy ingatlanon több mint 2 lakóegységet kívánnak elhelyezni,

- településközponti és központi vegyes terület,

- kereskedelmi-szolgáltató és ipari gazdasági terület,

- üdülőházas üdülőterület,

- különleges terület,

- zöldterület,

melyet kizárólag építész kamarai tagsággal és tervezői jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész mérnök készíthet.

(2) A Kertépítészeti engedélyezési tervdokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) Faállomány vizsgálat

- 10 cm törzsátmérőnél nagyobb fák pontos helye

- törzsátmérő 1 m magasan cm-ben

- fa faja/fajtája és állapota (jó, közepes, rossz bontásban)

b) Fakivágási és fapótlási terv

- kivágandó fák megjelölése a kivágás okának feltüntetésével (épület, burkolat, kiszáradás vagy egyéb ok miatt)

- kiültetendő fák helye és faja/fajtája

c) Tereprendezési terv[2]

- amennyiben az ingatlan átlagos lejtése a 10 %-ot meghaladja

- értelemszerűen szintvonalas vagy szintkottás ábrázolással

d) Kertépítészeti terv engedélyezési terv szintű tartalommal

- burkolt felületek (járda, lépcső, támfal, rámpa, medence, burkolatfajták (ömlesztett/szilárd, gyephézagos, gyeprácsos stb.),

- zöldfelületek (gyep, talajtakaró/fedőcserje, sövény, szoliterek stb.)

- fák (díszfák/gyümölcsfák, megmaradók és tervezettek)

e) Fakivágási és fapótlási számítások

- kivágandó össz-törzsátmérő

- ingatlanon belül reálisan pótolható össz-törzsátmérő

- megváltandó össz-törzsátmérő

f) Zöldfelületi arány számítás

- a min. kötelező zöldfelületi arány biztosítottságának bizonyítása számításokkal az egyes zöldfelületek méreteit a helyszínrajzon külön-külön m2-ben feltüntetve.

Az egyes munkarészek 1:200 méretarányban készítendők, de a helyszíni adottságok alapján – értelemszerűen – összevonhatók vagy 1:500 méretarányig csökkenthetők.

(3) Közterületalakítási építési engedélyezési terv a közterület komplex környezetalakítására és az építési engedélyköteles[3] építményekre, építési munkákra terjed ki. Tartalma megegyezik a hivatkozott rendelet követelményeivel, de ki kell, hogy terjedjen az e rendeletben a környezet részletes alakítására vonatkozó követelmények elemeire is (növényzet, fasor, kerékpárút, gyalogos felületek, valamint utcabútorok stb.).

_______________________________________________

[1] Az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben előírtakon túlmenően.

[2] Lásd az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 5.§ 3. pontját!

[3] Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet hatálya alá tartozóan.

Használatbavételi engedélyezési eljárás

7. § 

(1) Az engedélyezési terv szerinti kertépítészeti kialakítás teljesítése a használatbavételi engedély megadásának feltétele. A kertépítészeti kialakítás növényültetése indokolt esetben a használatbavételt követő ültetési időszakig, de legfeljebb 9 hónapig elhalasztható. A halasztott időszakra való teljesítés ismételhető bírság terhe mellett kikényszerítendő.

(2) Új létesítmény használatbavételi engedélyének megkéréséig az építtető köteles elhelyezni a közterületről vagy bejárattól jól láthatóan, időtálló és az épület megjelenésébe illeszkedő módon a tervező nevét. Ezzel együtt fel lehet tüntetni az építtetők és az építésben résztvevők neveit, valamit az építés idejét.

(3) Új beépítésű területen a Polgármesteri Hivatal köteles gondoskodni arról, hogy legkésőbb a létesítmény használatbavételi engedélyéig a közterületeknek neve, az ingatlanoknak házszáma legyen.

Telekalakítás

8. § 

(1) Nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.

(2) Magánút kialakításának műszaki követelményei:

a) A magánút szélessége legalább

• 3 m, ha legfeljebb 1 telket,
• 6 m, ha legfeljebb 6 telket,
• 9 m, ha legfeljebb 12 telket,
• 12 m, ha több mint 12 telket szolgál ki.

b) A magánút zsákutcaként is kialakítható,

• ha legfeljebb 6 telket szolgál ki,
• ha 6 teleknél többet szolgál ki, akkor a végén tehergépkocsi visszafordulás biztosítandó min. 16 m-es külső fordulási sugárral.

(3) Tömbbelső feltárás a Szabályozási Terven e célra megjelölt területen lehetséges. A tömbbelső feltárás területén az alábbiak szerint lehet telket alakítani:

a) Egy-egy tömbbelső területén bármely érintett tulajdonos kezdeményezheti a tömbbelső feltárást.

b) Elvi telekalakítási tervben kell tisztázni a telekalakítás és az infrastruktúra ellátás (közúti megközelítés, felszíni vízelvezetés és egyéb közművesítések), valamint a szomszédos ingatlanok beépítésének (lakóépület és melléképületek) műszaki feltételeit.

c) Több kialakítandó telket csak magánúttal lehet kialakítani a telekalakítás általános szabályai szerint.

d) Telekalakítási engedélyt csak a tömbbelső teljes területére készülő telekalakítási terv alapján lehet kiadni.

e) A telekalakítás végrehajtásáig az érintett telkeknek a tömbbelső feltárással érintett területét úgy kell hasznosítani, mintha az kötelező zöldfelületként lenne kijelölve, valamint e terület a telek beépítésénél figyelmen kívül hagyandó[1].

(4) Úszótelek (úsztató közterülettel) nem létesíthető. Meglévő úszótelkes és úsztató közterületi kialakítású (régi, telepszerű beépítés) megtartható vagy az alábbiak szerint telkes beépítéssé alakítható elvi telekalakítási engedélyben tisztázandó feltételekkel.

a) A közúti megközelítést és közműellátást biztosító közutaknak a Szabályozási Terv szerinti kialakítása után, a visszamaradó úsztató közterület és a beépített úszótelek minden esetben építési telekké vonandó össze.

b) Az előző pont szerint kialakított közterülettel határos építési telek a szabadonálló épületeknek és/vagy önállóan kialakítható épületrészeknek (épületszekcióknak) megfelelően egyedi telkekké tovább osztható a telekalakítás általános előírásai és a Szabályozási Terv javasolt telekalakítása szerint. Amennyiben a Szabályozási Terv javasolt telekosztást nem tartalmaz, vagy attól eltérő módon kívánják a telket megosztani, úgy a telekosztás feltételeit legalább egy tömbre kiterjedő elvi telekalakítási engedélyezési tervben kell tisztázni.

_______________________________________________

[1] A tömbbelső feltárásra kijelölt terület építési jogot (beépítést, szintterületet stb.) nem keletkeztet a későbbi telekalakítások megvalósíthatósága érdekében.

Elővásárlási jog

9. § 

(1) Elővásárlási joggal terhelt ingatlanok lehatárolása[1]:

a) Ev-1 jelű elővásárlási jog elrendelése

• megnevezése: Ipari Park fejlesztési területei
• lehatárolása: Szabályozási Terv szerint
• célja: önkormányzati fejlesztési célok megvalósításának biztosítása

az elrendelésben érdekelt szervezet: városi önkormányzat.

b) Ev-2 jelű elővásárlási jog elrendelése

• megnevezése: Vulkán-fürdő fejlesztési területei
• lehatárolása: Szabályozási Terv szerint

célja: önkormányzati fejlesztési célok megvalósításának biztosítása

az elrendelésben érdekelt szervezet: városi önkormányzat.

_______________________________________________

[1] Az Étv. 25.§ szerint.

III. fejezet

A KÖRNYEZET TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT ÉRTÉKEINEK VÉDELME

A talaj és a föld védelme

10. § 

(1) A termőföld védelme

a) A termőföldet a mező- és erdőgazdálkodási területeken, valamint más rendeltetésű területek zöldfelületein meg kell védeni, és azokon növényt telepíteni csak a termőföld értékének fenntartása mellett lehet.

b) A termőföldek és zöldfelületek termőföldjét - építés céljából ideiglenesen, vagy beépítés esetén véglegesen – eltávolítani csak úgy lehet, hogy a termőföldet az altalajról le kell fejteni, a lefejtéstől a felhasználásig annak szakszerű deponálásáról gondoskodni kell és az ingatlanon létrehozott zöldfelületeken kell felhasználni. Amennyiben a termőföld az előzőek szerint a saját ingatlanon nem felhasználható, úgy azt más zöldfelületen vagy mező-, ill. erdőgazdálkodási területen kell hasznosítani.

(2) A talaj védelme

a) A közigazgatási területen tevékenység csak úgy folytatható, ill. engedélyezhető, hogy az az altalaj szennyezésére veszélyt ne jelentsen és erről az építési engedélyezési dokumentációban, és a használatbavételi engedély iránti kérelemben nyilatkozni kell.

b) Olyan tevékenység folytatása esetén – beleértve a még csatornázatlan lakások (esetleg üdülők) házi szennyvizeit is –, amely útján talajszennyezés keletkezhet, az üzemeltetőnek a talajt veszélyeztető anyag megfelelő elhelyezéséről vagy elszállításáról igazolt módon gondoskodni kell. Amennyiben bármely talajszennyezés lehetősége fennáll, és az üzemeltető a talajt veszélyeztető anyag elhelyezését megnyugtató módon nem tudja igazolni, úgy a tevékenység hatósági úton leállítandó. [1]

c) Amennyiben bármely tevékenység során a talajra nézve veszélyes anyag keletkezhet, úgy annak összegyűjtéséről, ideiglenes tárolásáról és végleges helyre történő elszállításáról – az illetékes szakhatóság egyetértésével – bizonylatolt módon gondoskodni kell.

d) Új létesítmény építése esetén meg kell győződni arról, hogy az altalajt korábban veszélyes mértékű szennyezés nem érhette, vagy ha ez nem kizárható, akkor az építési engedélyezés előtt – az illetékes szakhatóság és az építési hatóság egyetértésével – előzetes kutató feltárásokat kell végezni. Az esetleg előkerülő szennyezettséget – az illetékes szakhatóság egyetértésével – helyszíni ártalmatlanítással vagy elszállítással meg kell szüntetni, melynek megtörténte az építési engedélyezés előfeltétele.

(3) Kommunális szennyvízszikkasztás a teljes közigazgatási területen tilos. Ahol nincs szennyvízcsatorna vagy az arra való rákötés még nem lehetséges, ott zárt szennyvíztároló műtárgyban kell a szennyvizet elhelyezni és a keletkező mennyiségtől függően alkalmanként vagy rendszeresen szippantani és a szennyvíztisztító-telepre elszállíttatni. Zárt szennyvíztároló műtárgy vízzáróságát a használatba vétel előtt – az építési hatóság által ellenőrizhető módon, tiszta vízzel – próbázni kell.

_______________________________________________

[1] 1994. évi LV. törvény VI. fejezet.

A felszíni és felszín alatti vizek védelme

11. §

 
(1) A város közigazgatási területe a felszín alatti víz állapota szempontjából[1] ún. „érzékeny terület”.

(2) Csak olyan tevékenység folytatható, ill. engedélyezhető, amely a felszíni és a felszín alatti vizek szennyezésére veszélyt nem jelent, melyről az építési engedélyezési dokumentációban, és a használatbavételi engedély iránti kérelemben nyilatkozni kell.

(3) Olyan tevékenység folytatása esetén – beleértve a még csatornázatlan lakások (esetleg üdülők) házi szennyvizeit is –, amely útján felszíni és a felszín alatti vizek szennyezése bekövetkezhet, az üzemeltetőnek a veszélyeztető anyag megfelelő elhelyezéséről vagy elszállításáról igazolt módon gondoskodni kell. Amennyiben bármely felszíni vagy a felszín alatti víz szennyezésének lehetősége fennáll, és az üzemeltető a veszélyeztető anyag elhelyezését megnyugtató módon nem tudja igazolni, úgy a tevékenység hatósági úton leállítandó[2].

(4) Amennyiben bármely tevékenység során a vizekre nézve veszélyes anyag keletkezhet, úgy annak összegyűjtéséről, ideiglenes tárolásáról és végleges helyre történő elszállításáról – az illetékes szakhatóság egyetértésével – gondoskodni kell.

(5) Új létesítmény építése esetén meg kell győződni arról, hogy a felszíni és a felszín alatti vizeket korábban veszélyes mértékű szennyezés nem érhette, vagy ha ez nem kizárható, akkor az építési engedélyezés során – az illetékes szakhatóság és az építésügyi hatóság egyetértésével – előzetes kutató feltárásokat kell végezni. Az esetleg megállapított szennyezettséget – az illetékes szakhatóság egyetértésével – helyszíni ártalmatlanítással vagy elszállítással meg kell szüntetni, melynek megtörténte az építés előfeltétele.

(6) A felszíni vízfolyások szennyezéseit fokozatosan meg kell szüntetni az alábbi terhelések terén:

-hordalékosodás,

-illegális szennyvíz bekötések,

-legális, de határérték fölötti szennyezettségű szennyvíz bekötések,

-egyéb illegális szennyezések.

(7) Celldömölk közigazgatási területe ún. „nitrátérzékeny terület”[3], mely besorolás miatt a területen folytatott tevékenységek a vonatkozó jogszabály szerint végezhetők.[4]

(8) A mélyfúrású kutak körül 10 m sugarú körben belső védőövezetet[5] kell fenntartani.

_______________________________________________

[1] A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet.

[2] A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény VI. fejezet.

[3] A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) kormányrendelet.

[4] A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV. 3.) kormányrendelet.

[5] A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet.

A levegő védelme

12. §

 
(1) A város közigazgatási területe légszennyezettség tekintetében a vonatkozó rendelet[1] szerint a 10. zónacsoportba tartozik, mely besorolásnak megfelelően határozhatók meg a különböző légszennyező anyagokra vonatkozó határértékek.

(2) Légszennyező tevékenység esetén az elérhető legjobb technika alapján jogszabályban ill. a környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében kibocsátási határértéket ill. levegővédelmi követelményeket kell megállapítani.

(3) Szén, fa és olaj felhasználású tüzelőberendezés csak kiegészítő fűtésként létesíthető az alábbi területeken:

• nagyvárosias, kisvárosias lakóterület,
• vegyes területek,
• gazdasági területek,
• és a fenti területektől mért 100 m távolságon belül.

(4) A város por és pernye szennyezésének csökkentése érdekében

a) A meglévő és tervezett belterület körüli mező- és erdőgazdasági területeket meg kell őrizni és azokon minél nagyobb biológiai aktivitású felületeket eredményező gazdálkodást kell folytatni.

b) A külterületi defláció csökkentése érdekében a mezőgazdasági területen, legalább az övezeti előírásban részletezettek szerint

• az utakat burkolni kell,
• az utak mentén fasort kell ültetni,
• az épületek mellett, illetve a birtokközpontokban zöldfelületet kell kialakítani.

_______________________________________________

[1] A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. sz. melléklete.

A zaj és rezgés elleni védelem

13. § 

(1) Az egyes (építési) övezetek zajvédelmi besorolását az övezeti előírás tartalmazza.

(2) Új létesítmény vagy meglévő épületben új tevékenység csak a zaj- és rezgésterhelési határértékekről szóló rendelet[1], - mely külön szabályozza a közlekedésből, az építésből, ill. az üzemi tevékenységekből származó zajok megengedhető legnagyobb mértékét - vonatkozó határértékeinek betartása esetén helyezhető el.

(3) Bármely ingatlan esetében, azt nemcsak a környezetéből származó zajtól kell megvédeni, hanem annak környezetét is meg kell óvni a területén keletkező – megengedett mértéken felüli – zajoktól, amelynek érdekében

-főútra nyíló és a főút szegélyétől 15 m-en belül lévő, vagy a vasúti pályatest felé nyíló és rendszeres forgalmat bonyolító vasúti vágány tengelyétől 50 m-en belül lévő, zajvédő berendezéssel nem takart, állandó emberi tartózkodásra szolgáló helyiségek nyílászáróit legalább + 10 dB passzív akusztikai védelmet biztosító – általában három rétegű üvegezésű - nyílászáróval kell ellátni.

(4) Bármilyen eredetű zajszennyezésnél, zajméréssel igazolt zajhatárérték túllépés esetén az utólagos passzív akusztikai védelemről a zajt keletkeztetőnek gondoskodnia kell.

(5) Építési engedélyezési eljárás során az építési hatóság zajmérés készíttetését írhatja elő lakóterületi vagy üdülőterületi építési övezetben lévő ingatlan esetén, amennyiben az:

• országos főútra vagy országos mellékútra nyílik vagy
• gazdasági területi építési övezetben lévő ingatlan határának 100 m-es körzetében van.

_______________________________________________

[1] A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet.

Hulladékgazdálkodás

14. § 

(1) A falusias és a kertvárosias lakóterület építési övezetekben a zöldhulladék az ingatlanon belül is komposztálható.

(2) A komposztáló a szokásos méretben (legfeljebb a telek 0,5 %-a nagyságában) alakítható ki a telek hátsókertjében, a telekhatároktól legalább 3 m távolságban és az odalátást akadályozó növényzettel körülültetett módon.

(3) A meglévő kommunális hulladék-átrakóhely az illetékes hatóság által engedélyezett ideig üzemeltethető, mely időpontig legkésőbb az új hulladéklerakóra és -átrakóra ill. komposztáló telepre vonatkozó üzemeltetési engedélyt meg kell szerezni.[1]

(4) Az önkormányzati hulladékkezelési közszolgáltatás keretében elszállított zöldhulladék a tervezett új hulladéklerakó és -átrakótelep területén komposztálandó és komposzttá érése után közcélú zöldfelületek talajjavítására felhasználandó.

(5) Gazdasági tevékenységből származó hulladék ideiglenes tárolásáról és rendszeres, bizonylatolt módon történő elszállításáról a tevékenységet folytatónak – annak ismerete hiányában – az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodni.

(6) Építési tevékenység esetén a saját építési hulladékot (sitt) ideiglenesen el lehet helyezni a hátsókertben, legfeljebb a használatbavételi engedély megkéréséig. Az előkertben és az oldalkertben a sitt ideiglenes elhelyezése lakóutcák mentén a 2 hetet, gyűjtő- és főút hálózat mentén a 48 órát nem haladhatja meg, kivételt képez a zárt konténerben való elhelyezés.

(7) A bekerítetlen ingatlanok esetében az illegális hulladék (törmelék, autóroncs, egyéb lom- és elhagyott használati tárgyak) lerakásának megakadályozásáról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodni. Az ingatlan tulajdonosa az elszállítás költségeit az illegális hulladéklerakó terhére érvényesítheti. Amennyiben a hulladékot az ingatlan tulajdonosa vagy a hulladékot illegálisan lerakó az odaszállítás vagy a felfedezés idejétől számított 1 hónapon belül nem szállítja el, azt az önkormányzat elszállíttatja és annak költségeit az ingatlantulajdonosra terheli.

(8) Közterületen illegálisan lerakott hulladékot az odaszállítás vagy a felfedezés idejétől számított 1 hónapon belül az önkormányzatnak el kell szállíttatnia, melynek költségeit az önkormányzat viseli ill. az illegális hulladéklerakóra – annak ismerete esetén – ráterheli.

(9) A város hulladékgyűjtési rendszerében kiemelt feladatként kell kezelni a szelektív hulladékgyűjtés és elszállítás fejlesztését. A hulladékgyűjtés minél szelektívebbé tételét minden lehetséges módon elő kell segíteni. Közterületen elhelyezett szelektív hulladékgyűjtők engedélyeztetésére vonatkozó előírásokat a 30.§ (6) bek. d) pontja tartalmazza.

(10) Veszélyes hulladékokkal kapcsolatos követelmények

a) Bármely tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladéknak minősülő anyagok, anyagonként elkülönített, zárt és fedett tárolóban, vízzáró és saválló burkolaton való ideiglenes gyűjtéséről, szakszerű és bizonylatolt módon történő – alkalmankénti vagy rendszeres - elszállításáról az előállítónak gondoskodni kell.[2]

b) Veszélyes hulladékot keletkeztető gazdasági jellegű tevékenység az arra kijelölt különleges terülten és gazdasági területen, valamint kivételes esetekben mezőgazdasági területeken végezhető az érdekelt szakhatóságok előzetes egyetértése esetén.

(11) A város területén dögkút nincs és nem is létesíthető.[3]

_______________________________________________

[1] A települési szilárd hulladékok kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól szóló 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet.

[2] A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) kormányrendelet.

[3] Az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet.

Természeti értékek országos védelme

15. § 

(1) Természeti területen csak olyan gazdasági célú hasznosítás, környezeti igénybevétel, gazdálkodás történhet, amely a terület biológiai sokféleségét nem veszélyezteti ill. fenntartja.

(2) Természeti területen található természetes vagy természetközeli erdők, gyepek (rét, legelő), nádasok, vizes élőhelyek nem szüntethetők meg.

(3) Természeti területen új épület, építmény, létesítmény csak a természeti értékek, tájképi adottságok károsítása, sérelme nélkül helyezhetők el.

(4) Országos jelentőségű védett természeti területek az alábbiak, amelyeket a Szabályozási Terv is jelöl:

a) Sághegyi Tájvédelmi Körzet területe
b) ex lege védett lápok[1]
c) Natura 2000 területek[2]

(5) A Sághegy az alábbi országos védettségekkel rendelkezik:

a) teljes területe Tájvédelmi Körzet védettségű[3],
b) teljes területe az ún. országos ökológiai hálózat része,
c) belső területe ún. fokozottan védett terület[4]
d) tájképvédelmi terület[5].

(6) Ex lege védett lápok az alábbiak: 0143/2, 0144, 0162/2, 0164/4c, 0164/5, 0271/5, 0563/2.

(7) „Nemzeti parki” és „természetvédelmi területi” védettség a közigazgatási területen nincs.

(8) Országos jelentőségű, „kiemelten fontos érzékeny természeti területtel” (Marcal-medence) szomszédos a közigazgatási terület a Marcal-folyó menti szakaszon.

(9) Országos jelentőségű, „fontos érzékeny természeti terület” (Rába-mente) a közigazgatási terület egésze[6].

(10) A természeti értékek országos védelmében bekövetkező változásokat a Szabályozási Terven – e szabályzat módosítása nélkül - követni kell[7].

_______________________________________________

[1] A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény.

[2] Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet.

[3] A Sághegyi Tájvédelmi Körzet létesítéséről szóló 1/1975. OTvH határozat.

[4] A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 4.§ (g) bek.

[5] Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény.

[6] Az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM rendelet.

[7] Az országos védelemmel kapcsolatban az önkormányzat véleményének figyelembe vételével az illetékes országos szervezet rendelkezik, a szabályozási terv e rendelkezéseket (védettségeket) a szabályozási tervben a helyi védelemmel egybe szerkesztve feltünteti.

A kulturális örökség országos védelme

16. § 

(1) Az országos védelem alatt álló műemlékeket a Szabályozási Terv jelöli (M), és ezek jegyzékét az 1/a. sz. függelék tartalmazza.

(2) Az országos védelem alatt álló műemléki környezeteket a Szabályozási Terv – egységesen – jelöli (MK), és ezek jegyzékét az 1/b sz. függelék tartalmazza:

A műemléki környezet lehatárolása:

a) Volt bencés templom és rendház

• Északi határ: a Koptik Odó u. É-i térfala mögött, Széchenyi u. és Kossuth L. u. torkolata, a Király u. É-i térfala mögött. Keleti határ: a Kálvária kertben épült új lakóház K-i frontja a Felsőbüki Nagy S. u-ig. Déli határok: a Kisfaludy K. u. D-i térfala mögött, új lakóházak mögött, a Koptik Odó u-ig. Nyugati határ: Koptik Odó u. kápolna előtti torkolatának Ny-i térfala mögött.

b) Apátsági templomrom

• határai: Ady E. utcában lévő 314 hrsz-ú telek ÉK-i sarkától indul és az óramutató járását követi az alábbiak szerint: 314, 312/2 hrsz-ú telkek K-i oldala; útkereszteződés után a 1491 és 1500/2 hrsz-ú telkek K-i, D-i, illetve Ny-i széle; útkereszteződés után a 258/1, 257, 256, majd pedig 301, 305-308, 311, 312 és a 314 hrsz-ú telkek mentén éri el a kiindulási pontot.

(3) Régészeti védelem

a) A fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyeken a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatóságként jár el.

b) Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató tevékenység esetén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (szakhatósági) engedélye szükséges.

c) Régészeti lelőhelyen minden talajbolygatással járó építési (beruházási) tevékenység előtt megelőző feltárásokat kell végezni, melynek költségei a beruházót (építtetőt) terhelik. [1]

d) Régészeti érdekű területen tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként kötelezően be kell vonni még a tervezés fázisában.

e) Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell.

f) A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

g) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a Szabályozási Terv jelöli (R), és ezek jegyzékét az 1/c. sz. függelék tartalmazza.

(4) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az országos védettségű objektumoknál építésügyi hatóságként, a műemléki környezetek területén közreműködő szakhatóságként jár el.

_______________________________________________

[1] A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 23. §-a.

A kulturális örökség helyi védelme

17. § 

(1) Az építészeti örökség helyi védelmének területén elvi építési engedélyezésben kell az építés feltételeit tisztázni.[1]

(2) Helyi egyedi védelem:

Építmény/épület-védelem (SzT-i jele: HÉ-)

a) Helyi védettségű épített értékeket és azok ingatlanait a Szabályozási Terv jelzi és jegyzéküket a képviselőtestület külön rendeletben hagyja jóvá, melyek jegyzékét e rendelet 2/a. sz. függeléke tartalmazza. A helyi védettségű épített értékekről szóló rendelet módosításából következő változások a 2/a. sz. függelékben e rendelet módosítása nélkül átvezetendők.

b) Helyi védettségű egyedi épített értékeket tartalmazó ingatlanok építési előírásai:

• az épület átalakításának, bővítésének, helyreállításának vagy korszerűsítésének tervezése, ill. engedélyezése előtt az épület eredeti és esetleg közbenső állapotait fel kell kutatni (építéshatósági, levéltári és helyszíni vizsgálatok alapján), arról a jelenlegi állapottal együtt építészeti értékvizsgálati szakvéleményt kell készíteni, amely tartalmazza az alábbiakat:

     = az épület eredeti, esetleges közbenső és jelenlegi kialakításának építészeti dokumentumai (értelemszerűen rajzok, fényképek, leírások)

     = építészeti értékelés az épületről, meghatározva benne az értéket képviselő építészeti megoldásokat és egyéb építményrészeket (képzőművészeti alkotás, szakipari munkák egy-egy értékes eleme, mint épületdísz, nyílászáró, burkolat stb.)

     = javaslatot kell tenni az épület – több építési ütem esetén a legértékesebb állapot szerinti – megóvására, valamint az egyéb kulturális örökség védelméből szükséges teendőkre (leletmentés és bemutatás az eredeti helyszínen vagy más módon stb.)

     = az átalakítást, felújítást és bővítést a legértékesebb állapot szerinti megjelenésnek alárendelve kell megvalósítani.

• A szakvéleményt a tervező vagy tervezési jogosultsággal rendelkező más szakember is készítheti és jegyezheti.
• Az engedélyezési tervdokumentációhoz a szakvéleményt mellékelni kell és a tervezőnek nyilatkozni kell arról, hogy a szakvéleményben foglalt javaslatokat betartotta.
• A használatbavételi engedély során - a felelős műszaki vezető mellett - a tervezőnek is folyamatos tervezői művezetés alapján nyilatkozni kell arról, hogy a szakvéleményben és az engedélyezési tervben foglalt értékvédelem megvalósult.

(3) Helyi egyedi védelem:

Épülethomlokzat-védelem (SzT-i jele: HH-)

a) Helyi védettségű épülethomlokzatokat tartalmazó ingatlanokat a Szabályozási Terv jelzi és jegyzéküket a képviselőtestület külön rendeletben hagyja jóvá, melyek jegyzékét e rendelet 2/b. sz. függeléke tartalmazza. A helyi védettségű épülethomlokzatokról szóló rendelet módosításából következő változások a 2/b. sz. függelékben e rendelet módosítása nélkül átvezethetők és átvezetendők.

b) Helyi védettségű épülethomlokzatokat tartalmazó ingatlanok építési előírásai:

• Celldömölk város századfordulós vagy azt követő évekbeli polgári villái, melyek jellemző – eklektikus - homlokzati karaktere fenntartandó.
• az épület utcai homlokzata átalakításának, helyreállításának tervezése, ill. engedélyezése előtt az épület eredeti és esetleg közbenső állapotait fel kell kutatni (építéshatósági, levéltári és helyszíni vizsgálatok alapján) és arról a jelenlegi állapottal együtt építészeti értékvizsgálati szakvéleményt kell készíteni, amely tartalmazza az alábbiakat:

     = az épülethomlokzat eredeti, esetleges közbenső és jelenlegi kialakításának építészeti dokumentumai (értelemszerűen rajzok, fényképek, leírások)

     = építészeti értékelés az épület utcai homlokzatáról, meghatározva benne az értéket képviselő építészeti megoldásokat és egyéb építményrészeket (képzőművészeti alkotás, szakipari munkák egy-egy értékes eleme, mint épületdísz, nyílászáró, burkolat stb.)

     = javaslatot kell tenni a homlokzat legkedvezőbb kialakítására úgy, hogy a vizsgálatok következtetései alapján legértékesebb homlokzati megjelenést kell visszaállítani

     = az átalakítást, felújítást és bővítést az értékes homlokzati megjelenésnek alárendelve kell megvalósítani.

• A szakvéleményt a tervező vagy tervezési jogosultsággal rendelkező más szakember is készítheti és jegyezheti.
• Az engedélyezési tervdokumentációhoz a szakvéleményt mellékelni kell, és a tervezőnek nyilatkozni kell arról, hogy a szakvéleményben foglalt javaslatokat betartotta.
• A használatbavételi engedély során - a felelős műszaki vezető mellett - a tervezőnek is folyamatos tervezői művezetés alapján nyilatkozni kell arról, hogy a szakvéleményben és az engedélyezési tervben foglalt értékvédelem megvalósult.

c) A helyi védettségű épülethomlokzatokat évente 1x készített fotóval az önkormányzatnak dokumentálnia kell és legalább a helyi védelem alá helyezés időpontjában meglévő állapot visszaállítása hatósági úton is kikényszeríthető.

(4) Helyi egyedi védelem:

Szakrális elemek védelme (SzT-i jele: HSZ-)

a) Helyi védettségű szakrális elemeket a Szabályozási Terv jelzi és jegyzéküket a képviselőtestület külön rendeletben hagyja jóvá, melyek jegyzékét e rendelet 2/c. sz. függeléke tartalmazza. A helyi védettségű szakrális elemekről szóló rendelet módosításából következő változások a 2/c. sz. függelékben e rendelet módosítása nélkül átvezethetők és átvezetendők.

b) Építési előírásai:

• Celldömölk város történelme során állított olyan tájképet, településképet színesítő szakrális értékek, melyek védelme biztosítandó.
• Engedélyezési eljárást igénylő esetekben az érintett ingatlanon álló szakrális elem helyét fel kell tüntetni. Amennyiben az elem eredeti helyén nem tartható meg (pl. új épület vagy útszélesítés, útszabályozás korrekció stb.), az ahhoz lehetséges legközelebbi helyen kell elhelyezni.
• Felújítás esetén az eredeti állapot helyreállítása követelendő meg, de emellett az állagvédelemre kiemelt figyelmet kell fordítani, melynek érdekében az eredeti állapoton túl az alábbiak valósíthatók meg:

     = burkolatba helyezés

     = körülkerítés

     = időállóbb anyag használata.

• A felújítás módjáról a Műszaki Osztályra tervet kell benyújtani, melyhez annak hozzájárulását meg kell szerezni.

c) A helyi védettségű szakrális emlékeket évente 1x készített fotóval az önkormányzatnak dokumentálnia kell és legalább a helyi védelem alá helyezés időpontjában meglévő állapot visszaállítása hatósági úton is kikényszeríthető.

(5) Helyi területi védelem:

Utcakép-védelem (SzT-i jele: HU-)

a) Az utcakép védelemmel védett területeket a Szabályozási Terv jelzi és jegyzéküket a képviselőtestület külön rendeletben hagyja jóvá, melyek jegyzékét e rendelet 2/d. sz. függeléke tartalmazza. Az utcakép védelemmel védett területekről szóló rendelet módosításából következő változások a 2/d. sz. függelékben e rendelet módosítása nélkül átvezethetők és átvezetendők.

b) Területi lehatárolása

Kossuth L. – Wesselényi M. – Baross G. – Széchenyi I. utcák által határolt terület a határoló utcák nélkül

c) Építési előírásai

• Celldömölk város tradicionális hagyományos kertvárosi beépítésű lakókörnyezete, amely jellemző egységes építészeti karaktere fenntartandó.
• A terület eredeti út- és telekhálózat jellege fenntartandó.
• A hagyományos kertvárosi beépítés oldalhatáron álló, valamint zártsorú vegyes beépítés egymásmellettisége az illeszkedés szabályai szerint fenntartandó.
• A területen az utcai telekhatárok, a telkek utcai frontjainak hosszai karakterükben változatlanul megtartandók. Az építési vonal az utcafronton legyen.
• Az utcai telekhatártól legalább 6 m mélységig a beépítés meglévő épülettömegei és homlokzati karaktere, építészeti megjelenése megtartandó.
• Új építés esetén az (elvi) engedélyezési tervdokumentációban be kell mutatni az épület környezetét (az ingatlannal határos min. 2-2 ingatlan utcaképével). Az épületnek alkalmazkodnia kell a környezetéhez (tömeg, homlokzat, tető stb.), de az épület megjelenése a mai felfogást tükrözze (archaizálás kerülendő).
• Új építés esetén az épület műszaki kialakítása: terméskő vagy vakolt lábazat, síkra vakolt homlokzat, egyszerű díszítésű homlokzati nyílások, hagyományos osztású nyílászárók, utcával párhuzamos nyeregtetős vagy sátortetős tetőszerkezet, cserép héjalás.
• Az utcai kerítések és kapuk az utcai épülethez illeszkedően falazott vagy fa szerkezetűek legyenek.
• Gépkocsi-tárolás az utcafronton csak „áthajtó” jelleggel létesíthető, különálló épületben/építményben az utcafrontról láthatóan (oldalhatáros beépítés esetén) attól legalább 20 m-rel hátrább helyezendő el.

(6) Helyi területi védelem:

Településszerkezet védelme (SzT-i jele: HT-)

a) A településszerkezeti védelemben részesülő orsós tereket a Szabályozási Terv jelzi és jegyzéküket a képviselőtestület külön rendeletben hagyja jóvá, melyek jegyzékét e rendelet 2/e. sz. függeléke tartalmazza. A helyi értékek védelméről szóló rendelet módosításából következő változások a 2/e. sz. függelékben e rendelet módosítása nélkül átvezethetők és átvezetendők.

b) Területi lehatárolása

1. Alsóság, Sági úti katolikus templom előtti orsós tér

2. Alsóság, Somogyi Béla utcai evangélikus templom előtti orsós tér

3. Izsákfa, Izsákfa utcai katolikus templom előtti orsós tér

c) Építési előírásai

• A templomok előtt tradicionálisan kialakult hosszúkás, elkeskenyedő terek, melyek karaktere megőrzendő.
• A terek rendezése csak a tér egészére készített Kertépítészeti engedélyezési terv alapján készült kiviteli tervek szerint valósítható meg.
• A terekre épület vagy építmény nem építhető, azokon kizárólag zöldfelületek, burkolatok és kertberendezési tárgyak létesíthetők.
• A terek hossztengelyében az átlátást biztosítani kell, fasor/fa ill. 1,5 m-nél magasabbra növő sövény csak a hosszanti oldalakra telepíthető.
• A tereket határoló ingatlanokra való személygépkocsi és gyalogos bejutást biztosítani kell, de az a tér karakterének alárendelhető.

_______________________________________________

[1] Az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet.

IV. fejezet

INFRASTRUKTURÁLIS LÉTESÍTMÉNYEK ELŐÍRÁSAI

Vasúti közlekedéssel kapcsolatos rendelkezések

18. § 

(1) Nemzetközi törzshálózati vasúti fővonal kül- és belterületi szakasza:

Székesfehérvár-Boba-Celldömölk-Szombathely

Győr-Pápa-Celldömölk

a) Kategóriája: A.

b) Védőtávolsága: a szélső vasúti vágánytól 50-50 m, amelyen belül építmény csak a vasúti hatóság hozzájárulásával helyezhető el.

(2) Iparvágány

a) Iparvágány célú hasznosítás esetén a védőtávolság a vágánytengelytől 25,0-25,0 m, az ív belső oldalán 50,0 m, az ív külső oldalán 25,0 m.

b) Közúti-vasút (egyvágányú helyi közforgalmú vasút) célú hasznosítás esetén védőtávolság nincs.

c) Szabályozási szélessége: 10,0 m.

Közúti közlekedéssel kapcsolatos rendelkezések

19. § 

(1) Országos főút külterületi szakasza:

Meglévő:

• Pápa-Sárvár 8404. sz. összekötő út

Tervezett:

• Pápa-Sárvár 88. sz. II. rendű főút

A 88. sz. főút kiépítésével a Pápa-Sárvár 8404. sz. összekötő út főút kategóriába lép át.

a) Kategóriája: K.IV.A.

b) Szabályozási szélessége: 40,0 m (vasút feletti átemelésnél 50,0 m) (Lásd az 1. sz. minta-keresztszelvényt!)

c) Védőtávolsága: az út tengelyétől 100-100 m, amelyen belül építmény csak a közút kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el.

(2) Országos mellékutak külterületi szakaszai:

Meglévők:

• 8429. sz. Jánosháza-Celldömölk összekötő út
• 8432. sz. Celldömölk-Gérce összekötő út
• 8433. sz. Celldömölk- Vásárosmiske összekötő út
• 8452. sz. Celldömölk-Uraiújfalu összekötő út
• 8459. sz. Boba-Nemeskocs összekötő út
• 8611. sz. Kapuvár-Beled-Celldömölk összekötő út

a) Kategóriájuk: K.V.A.-B.

b) Szabályozási szélességük: 30,0 m

(Lásd a 2., 4. és 5. sz. minta-keresztszelvényt!)

c) Védőtávolságuk: az út tengelyétől 50-50 m, amelyen belül építmény csak a közútkezelő hozzájárulásával helyezhető el.

(3) Országos bekötőutak külterületi szakaszai:

Meglévők:

• 84137. sz. Köcski bekötőút

a) Kategóriája: K.VI.A.

b) Szabályozási szélessége: 22,0 m

(Lásd a 6. sz. minta-keresztszelvényt!)

c) Védőtávolsága: az út tengelyétől 50-50 m, amelyen belül építmény csak a közútkezelő hozzájárulásával helyezhető el.

(4) Országos mellékutak belterületi szakaszai:

Meglévők:

• Pápai utca
• Baross utca
• Nemesdömölki utca
• Sági út
• Széchenyi utca
• Kolozsvár utca
• Izsákfa utca

Tervezettek:

• Kolozsvár utca és Nemesdömölki utca között tervezett Ny-i összekötő út

a) Kategóriájuk: B.IV.b.B.

b) Szabályozási szélességük: 30,0 m, ill. az SzT-ben jelölt helyeken a meglévő állapotnak megfelelően.

(Lásd a 8., 11., 14. és 16. sz. minta-keresztszelvényt!)

(5) Vasútállomáshoz vezető út belterületi szakasza:

Meglévők:

• 84315. sz. Celldömölk vasútállomáshoz vezető út
• Kossuth Lajos utca
• Szabadság tér
• Wesselényi utca

a) Kategóriája: B.IV.b.B.

b) Szabályozási szélessége: 22,0 m, ill. az SzT-ben jelölt helyeken a meglévő állapotnak megfelelően.

(Lásd a 12. és 13. sz. minta-keresztszelvényt!)

(6) Városi főutak

Meglévők:

• Megegyeznek az országos mellékutak belterületi szakaszaival.

Tervezettek:

• Pórdömölk Ny-i oldalán, a Kolozsvár utca – Gyár utca között
• Gyár utca, a Sági út – Pórdömölk Ny-i oldalán tervezett út között
• nagytávlatban tervezett főút, mely Celldömölk Ny-i oldalán Izsákfa alatt válik ki a 8429. sz. összekötő útból és a Sághegy lábánál haladva a 88. sz. főútra köt ki a Nemesdömölki utcai csatlakozásától Ny-ra

a) Kategóriája: B.IV.b.B.

b) Szabályozási szélessége: 30,0 m, ill. az SzT-ben jelölt helyeken a meglévő állapotnak megfelelően.

(Lásd a 3., 9. és 10. sz. minta-keresztszelvényt!)

(7) Gyűjtőutak

Meglévők:

• Arany János utca
• Kolozsvár utca, az Arany János utcától a Kolozsvár utcát a Nemesdömölki úttal összekötő tervezett Ny-i főútig
• Batthyány utca
• Csokonai utca
• Kassa utca, a Csokonai utca – Gábor Áron utca között
• Arad utca
• Dr. Szomraky Zoltán utca
• Vörösmarty utca
• Kodály Zoltán utca
• Építők útja
• Hegyi utca
• Bokodi utca és Ny-i irányú folytatása a Vásárosmiskei útig (Izsákfa)

Tervezettek:

• Kassa utca K-i irányú folytatása: Gábor Áron utca, a Kassa utcától D-re a 1806 hrsz-ig, majd K-i irányban a 1806 hrsz-en haladva, annak vonalában a Sági útig
• Sport utca, a Sági út és a város Ny-i oldalán a Bajcsy-Zsilinszky utca vonalában tervezett gyűjtőútig
• Sport utca folytatása a nagytávlatban Ny-on tervezett tehermentesítő utat keresztezve a Sághegy lábáig, a Gércei úthoz és a Hegyi utcához csatlakozva
• Sport utca, a Sági úttól K-i irányban az Építők útja vonaláig
• Építők útja folytatása az iparvágány mentén a Vágány utcai folytatással a Dr. Szomraky Zoltán utcáig
• Gayer Gyula tér – Wesselényi utca vonala a Kossuth Lajos utcáig
• Alsóságtól D-re, a Sági úttól kiinduló útvonal, a Sági-erdő É-i határán halad, majd É-nak fordulva Alsóság K-i határán haladva éri el a Hársfa utcát
• Hársfa utca, az Építők útja vonaláig
• Kolozsvár utca és a nemesdömölki út között tervezett Ny-i összekötő út D-i folytatása a Gyár utcától a Sport utcát keresztezve a Bajcsy-Zsilinszky utcán át a Hegyi utcáig
• Jókai Mór utca, a Hegyi utcától a Vásárosmiskei 8433. sz. összekötő útig

a) Kategóriájuk: B.V.c.B

b) Szabályozási szélességük: min. 22,0 m, ill. az SzT-ben jelölt helyeken a meglévő állapotnak megfelelően csak csökkentett szabályozás valósítható meg.

(Lásd a 7., 15., és 17-33. sz. minta-keresztszelvényt!)

(8) Lakó- és kiszolgáló utak

Minden eddig fel nem sorolt út.

a) Kategóriájuk: B.VI.d.B.

b) Szabályozási szélességük: 6,0-16,0 m, ill. az SzT-ben jelölt helyeken a meglévő állapotnak megfelelően.

(Lásd a 34-37. sz. minta-keresztszelvényt!)

c) Kialakításuk egyedi előírásai:

• a magánút zsákutcaként is kialakítható,
• a zsákutcaként kialakított magánút hossza legfeljebb 150,0 m lehet.
• a zsákutcaként kialakított magánúton a visszafordulást legalább

16,0 m külső sugarú visszafordulóval kell biztosítani.

(9) Kerékpáros és gyalogos együttes közlekedés céljára szolgáló közterület

a) Kategóriája: B.IX. illetve B.X.

b) Szabályozási szélessége: min. 5,0 m

(10) Belvárosi és egyéb gyalogos zóna, amelyen

a) Alaprendeltetés:

• gyalogos közlekedés és tartózkodás.

b) Kötelező kiegészítő rendeltetés:

• a közbiztonság gépjárművei szükség szerinti közlekedése (katasztrófavédelem, rendőrség stb.),
• az egyéb gépjárműforgalom korlátozott célforgalom vagy teljes mértékben tiltott lehet,
• közösségi rendezvények színhelye a közterület-alakítással kapcsolatos rendelkezések fejezete szerint.

(11) Közútcsatlakozás részletes előírásai

a) Belterületi ingatlanoknak csak egy közúti csatlakozás alakítható ki, kivételt képeznek az építési övezeti előírásokban foglalt eltérő rendelkezések.

b) A területen közútcsatlakozás (kapubehajtó) kialakítása csak a vonatkozó ágazati szabályzások és az érintett útkezelők előírásai szerint történhet.

c) A szabályozási területen valamennyi építési telek megközelítését közúton, önkormányzati közúton, közforgalom elől elzárt, vagy el nem zárt magánúton biztosítani kell.

d) Építési telek közúti kapcsolata nem közlekedési célú közterületről, gyalogútról, kerékpárútról nem biztosítható.

e) A telekalakítási, illetve az építmények építési- és használatba vételi, valamint fennmaradási engedélyének kiadásakor az építési telek megközelítésére szolgáló út járműközlekedésre való alkalmasságát, használhatóságát és megfelelőségét vizsgálni kell, illetőleg ennek megfelelő minőségű és teherbírású út kialakítását kell előírni.

f) A közlekedési létesítmények (utak, műtárgyak, kerékpárutak, járdák) építéséhez (létesítéséhez, kiépítéséhez és korszerűsítéséhez) a közlekedési hatóság engedélyét a vonatkozó jogszabályok szerint meg kell szerezni. Ez az előírás a földutakra is vonatkozik.

g) Az országos mellékutak külterületi és Celldömölkön áthaladó belterületi szakaszai országos kezelésű utak, az egyéb utak helyi önkormányzati kezelésűek.

h) Kerítés létesítése csak a szabályozási terv szerinti közúti szabályozási vonalakon, illetve az OTÉK 26. §. (2). bekezdés szerinti minimális szélességű építési terület határán lehetséges.

i) Közút és vasút szintbeni keresztezésénél a jogszabályban[1] meghatározott rálátási háromszögek területén az út és vasút szintjétől számított 50 cm-nél magasabb építményt elhelyezni, 50 cm-nél magasabb fát, növényzetet ültetni, termeszteni nem szabad.

j) Az OTÉK útkategóriára vonatkozó előírásaitól eltérően szabályozott közlekedési területek esetén az útkezelő felé adódóan kártérítési igény nem érvényesíthető, az érintett utcákon útépítés, útkorszerűsítés és felújítás csak a mintakeresztszelvényeken javasolt keresztmetszeti kialakítással történhet.

k) A mintakeresztszelvényekben szereplő utak műszaki paraméteri tájékoztató jellegűek, a hatósági engedélyezés során meg kell felelni a vonatkozó előírásokban[2] foglaltaknak. Az Országos közutakon az ÚME előírásainak betartása kötelező.

(12) Gépjárművek elhelyezése

a) Meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása estében a falusias és kertvárosias lakóterületen a meglévő lakások után is biztosítani kell a gépkocsi telken belüli elhelyezését.

b) Új épület építése esetén a lakásokhoz létesítendő gépjármű tárolását
100 %-ban telken belül kell megoldani.

_______________________________________________

[1] Az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet.

[2] Közutak tervezése Út 2-1.2001:2004 útügyi Műszaki Előírás.

c) A gépjárművek elhelyezésének egyéb szabályai:

• vegyes területeken
• Vt-z építési övezetben lakáscélú létesítményekhez min. 66%-ban épületen belül, nem lakáscélú létesítményekhez 50%-ban épületen belül, 50%-ban épületen kívül *
• VK-sz építési övezetben lakáscélú létesítményekhez 50%-ban épületen belül, 50%-ban épületen kívül, nem lakáscélú létesítményekhez 100%-ban épületen kívül, a felszínen is elhelyezhetők.

_______________________________________________

*Vt-z építési övezetben 6-nál több lakás esetén a gépjárművek elhelyezését építményen belül kell megvalósítani.

-gazdasági és különleges területeken

-lakás- és nem lakáscélú létesítményekhez 100 %-ban épületen kívül, a felszínen is elhelyezhetők.

d) Amennyiben egy meglévő létesítmény tevékenysége következtében a közterületen – saját vagy idegen – személygépjárművek vagy tehergépjárművek várakozása a közterület forgalmi rendjét akadályozza vagy veszélyezteti, úgy az önkormányzat „gépkocsi tárolás saját telken belül történő megoldására” parkolási (beépítési) kötelezettséget írhat elő, amely végrehajtási időpontja legalább 6 hónap. A teljesülés elmaradása esetén a létesítmény tevékenységének felfüggesztése vagy korlátozása elrendelhető.

e) Tömbgarázs létesíthető

• a nagyvárosias és kisvárosias lakóterületen, a településközponti vegyes és a központi vegyes területen az építési övezeti előírásoknak megfelelően a terepszint alatt és a földszint igénybevételével,
• a gazdasági és a különleges területeken az építési övezeti előírásoknak megfelelően,
• a közparkok terepszintje alatt legalább 1 m földtakarással és kertépítészeti terv szerinti telepítendő zöldfelület megvalósítása esetén.

f) Egyedi és sorgarázs falusias és kertvárosias lakóterületen csak lakásokhoz építhető, az építési övezeti elírásoknak megfelelően az ingatlan közútcsatlakozására vonatkozó előírások betartása mellett.

g) A felszíni gépkocsi-parkolókat legalább négy parkolóhelyenként fásítani kötelező előnevelt lomblevelű díszfával.

h) Az OTÉK 42. §.-ában és a 2. sz. mellékletben szabályozott parkolóhelyeket biztosítani kell. Eltérés ettől csak az OTÉK 42. §. (10). bekezdés szerint elvégzett és a szakhatóságokkal egyeztetett közlekedési vizsgálat alapján hozott helyi önkormányzati parkolási rendelet szerint lehet.

Vízi közlekedéssel kapcsolatos rendelkezések

20. § 

(1) A város területén – a vízügyi- és hajózási előírások korlátozásával - az alábbi folyó- és állóvizek medre és parti sávja (hullámtér, gát, megközelítő sávok) közforgalom és szabadidő eltöltésére (turisztika, pihenés stb.) a város közönsége számára megnyitottak:

a) Folyó:                 Marcal

b) Patakok:             Cinca, Kodó

c) Állóvizek:           Téglagyári-tó

(2) A medrekhez és a parti sávokhoz ill. azoktól a közforgalmú megközelítést biztosítani kell.

(3) A parti sávok átjárhatók és csak a vízügyi vagy egyéb közüzemi létesítményeknek és biztonsági sávjaiknak a legszükségesebb területei zárhatók el a város közönsége elől.

A közművekre vonatkozó általános előírások

21. § 

(1) A település bel- és külterületén lévő, illetve azt érintő közművezeték hálózatok, azok műtárgyai és létesítményei a nyomvonaltengelytől mindkét irányban értendő a törvényerejű rendeletekben és a vonatkozó szabványokban rögzített biztonsági övezettel rendelkeznek, melyen belül meghatározott tilalmak és korlátozások érvényesek.

(2) A meglévő közműhálózat védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével.

(3) A közmű létesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, illetve a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, bűz) figyelemmel kell lenni.

(4) A közműhálózatot közterületen kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetőség biztosítása mellett.

(5) A megvalósításra kerülő új létesítményeket teljes közművesítéssel kell ellátni.

(6) A közműhálózatok, közműépítmények védőtávolságát közterületen vagy a közmű üzemeltető telkén belül kell biztosítani. Ettől eltérő esetben – ha a vezeték és a védőtávolság magánterületre esik – a közművezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni.

(7) Amennyiben csak a védőtávolság esik magánterültre, azt csak az építési engedély kiadásánál kell figyelembe venni.

(8) A közművesítésre kerülő telkeknek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Közműhiányos ingatlant ellátó, más telkén átvezetett bekötővezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni.

(9) Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, belterületen a közvilágítás megépítéséről, útrekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról gondoskodni kell.

(10) A meglévő közművek építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a feleslegessé vált közművet el kell bontani, indokoltan földben maradó vezetéknek az eltömedékelését szakszerűen meg kell oldani.

(11) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A be-építésre szánt területeken a területet kiszolgáló közművezetékek nyomvonalát és helyét úgy kell elrendezni, hogy az utcákban egyoldali, kedvező esetben kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.

(12) A területen tereprendezési és feltárási munkát csak hatósági engedély alapján szabad végezni.

Vízellátás

22. §

 
(1) A beépített, illetve beépítésre szánt területen építési engedély csak a vezetékes vízellátás ingatlanra történő bekötését követően adható.

(2) Házi vízbekötés csak az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötést, illetve – annak kiépüléséig – a közműpótló, szennyvíztározó műszaki átvételét követően engedélyezhető.

(3) Az ivóvízhálózaton a védeni kívánt létesítménytől 100 m megközelítési távolságra föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni. A föld feletti tűzcsapokat egymástól legalább 5 m távolságra kell elhelyezni.

(4) A külső tüzivíz szükségletet legkésőbb a létesítmény használatba vétele során kell biztosítani.

(5) A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében – lehetőség szerint - körvezetékként kell kiépíteni.

Szennyvízelvezetés

23. §

(1) A város területén a szennyvizet az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózaton keresztül kell elvezetni.

(2) A területen a szennyvizek talajban történő elszikkasztása a vízbázisok, felszíni vizek és a környezet védelme érdekében szigorúan tilos!

(3) A meglévő szennyvízelvezető hálózat mentén fekvő ingatlanokat kötelezni kell a rákötésre és ezzel egyidejűleg a meglévő közműpótló berendezéseket el kell bontani.

(4) Új létesítményre – a város belterületén – használatbavételi engedély csak a szennyvízcsatorna hálózatra való rákötést követően adható.

(5) A szennyvíztisztító telep területén üzemelő folyékony hulladékot fogadó műtárgy jelenlegi – kapacitásából eredő – 500 m-es védőtávolságának csökkentése a tervezett véderdő megvalósulásával ill. a műtárgy zárt rendszerűvé alakítását vagy technológia váltását követően - egyedi mérlegelés alapján – ismételten elbírálandó.

(6) Az iszaptároló medencék védőtávolsága 1000 m, a nyersiszap talajba injektálással történő mezőgazdasági hasznosítására kijelölt földterület védőtávolsága 500 m.

(7) A zajszigetelt, zárt, szagtalanítóval ellátott szennyvíz-átemelők védőtávolsága beépítésre szánt területektől legfeljebb 20 m, melyet egyedi mérlegelés alapján kell meghatározni.[1]

(8) A védelem nélküli nyers szennyvízátemelők védőtávolsága 150 m.

(9) A nem csatornázott területeken (Izsákfa) házi vízbekötés csak vízzáróan szigetelt, engedélyezett és műszaki átvételt igazoló közműpótló szennyvíztározó medence megvalósítását követően – csak ideiglenes jelleggel - engedélyezhető a csatornázás megvalósításáig.

_______________________________________________

[1] Lásd az OTÉK Függelékét a védőtávolságokról!

Felszíni és csapadékvíz elvezetés

24. § 

(1) Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.

(2) A fejlesztési területek csapadékvíz-elvezetését egyedi előírások alapján zárt csatornahálózat, illetve nyílt csapadékvíz-elvezető árok, illetve folyóka kombinációjával kell megoldani.

a) A celli városrész belső, városias területén a csapadékvizet a meglévő zárt csatornahálózaton keresztül kell elvezetni. A városrész Ny-i oldalán tervezett út mentén nyílt vízelvezető árkot kell építeni.

b) Alsóságon és Izsákfán a fejlesztési területek víztelenítésére nyílt árok-hálózatot kell építeni.

(3) A 10 szgk-nál nagyobb befogadóképességű parkoló felületekről és az egyéb, szennyezéssel veszélyeztetett területekről az összegyűlő csapadékvíz csak környezetvédelmi műtárgyon (olaj-, iszapfogó) keresztül vezethető a befogadóba.

(4) A Marcal és a patakok mentén a partéltől számított 6-6 m, az alsóbbrendű árkok mentén 3-3 m fenntartási sávot szabadon kell tartani.

Villamosenergia-hálózatok

25. § 

(1) Új légvezeték az alábbi építési övezetekben nem létesíthető:

• nagyvárosias lakóterület
• kisvárosias lakóterület
• településközponti vegyes terület
• üdülőterület
• rekreációs célú különleges terület.

A fenti építési övezetekben a meglévő légvezetékeket felújítás, korszerűsítés alkalmával is földbe kell fektetni. E munkálatokat az útépítésekkel szinkronban kell végezni.

Elektronikus hírközlés

26. § 

(1) Hálózatbővítést a meglévő távközlési alépítmények felhasználásával és/vagy új csőhálózat/oszlopsor kiépítésével és megszakító létesítmények telepítésével kell megoldani. A tervezett alépítményi csőszámnak és megszakító létesítményeknek a tervezési terület 100 %-os ellátását kell szolgálnia.

a) A távközlési alépítmények, földkábelek, oszlopsorok elhelyezésére a telekhatár és az útburkolat közötti területsáv alkalmas.

b) Ide kell elhelyezni az alközpontokat összekötő törzs- és átkérő kábelhálózatokat is.

c) Nyilvános távbeszélő állomásokat a közösségi, kereskedelmi-szolgáltató épületek utcai frontján kell elhelyezni.

(2) Távközlési légkábel az alábbi építési övezetekben nem létesíthető:

• nagyvárosias lakóterület
• kisvárosias lakóterület
• településközponti vegyes terület
• üdülőterület
• rekreációs célú különleges terület

A fenti építési övezetekben a meglévő távközlési légkábeleket felújítás, korszerűsítés alkalmával is földbe kell fektetni. E munkálatokat az útépítésekkel szinkronban kell végezni.

Gázvezeték hálózatok

27. § 

(1) A földgáz hálózatok tervezésénél a következő előírásokat kell betartani:

a) Földgázvezeték elhelyezésénél az útpálya tájolása szerinti „hideg” oldali közműsávot az egyéb közművezetékektől 1,0-1,0 m-es védőtávolsággal biztosítani kell.

b) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület közötti gázvezeték csak földben építhető.

c) Házi nyomáscsökkentő, mérőóra szekrény, egyéb gépészeti berendezés utcai kerítésben és utcai homlokzaton nem helyezhető el.

d) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

V. fejezet

ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE

Általános rendelkezések

28. § 

(1) Az ingatlanok és építmények rendeltetése

a) Az ingatanok és épületek használati célja elsősorban az (építési) övezetekben meghatározott alaprendeltetés[1] lehet. Az alaprendeltetés mellett az ingatlanon más, az alaprendeltetést kiegészítő rendeltetés[2], is elhelyezhető. A kiegészítő rendeltetés céljára önálló épület vagy önálló rendeltetési egység vagy helyiség is létesíthető.

b) Nem helyezhető el olyan rendeltetés, amelynek kibocsátott legnagyobb környezeti terhelése az (építési) övezetben, és a szomszédos ingatlanok (építési) övezetében megengedett környezeti terhelésnél nagyobb, ide értve a térség forgalmi viszonyainak túlterhelését is.

c) Amennyiben a funkció kibocsátott környezeti terhelése az (építési) övezetben megengedett környezeti terhelésnél nagyobb, úgy környezeti hatástanulmány alapján meghatározott előírásokkal (technológiai korlátozás, környezetvédelmi berendezés kötelező megvalósítása, a technológiák időbeli korlátozása, /az „elérhető legjobb technológia” kötelezettsége/ stb.) kell biztosítani, hogy a funkcióból eredő legnagyobb környezeti terhelés ne legyen nagyobb a megengedett mértéknél.

(2) Az építési telek

a) Az építési övezetek előírásai a telek megengedett legkisebb kialakítható területét és szélességét tartalmazzák, amelynél

• kisebb telek nem alakítható ki,
• a már kialakított kisebb telek akkor építhető be,

     =ha a telek mérete – területe, szélessége - megfelel a környező már beépített ingatlanoknak, és

     =ha a telek mérete a legkisebb kialakítható méret legalább 80 %-át eléri, és

     =a beépítés feltételeit elvi építési engedélyezési eljárásban tisztázzák.

(3) Az építmények elhelyezésére szolgáló terület (építési hely)

a) Az építési helyet

• vagy a Szabályozási Terv kötelező elemként tartalmazza,
• vagy az (építési) övezet elő-, oldal- és hátsókertre, valamint a Szabályozási Tervben lévő kötelező zöldfelület helyére[3] vonatkozó előírások határozzák meg.

b) A fentiek szerint meghatározott építési helyet - a Szabályozási Terv módosítása nélkül - korlátozhatja a Szabályozási Terv készítése után az építési hatóság tudomására jutó

• kulturális örökség vagy helyi védelemre szánt építmény,
• természeti adottság (földben lévő természeti vagy épített védendő elem, védelemre érdemes növényzet stb.),
• egyéb biztonsági követelmény (talaj vagy talajvíz adottság, védőtávolság, stb.).

(4) Beépítettség és szintterületi mutató

a) Az egyes (építési) övezetek megengedett legnagyobb beépítettségi és szintterületi mutató értékeit az (építési) övezeti előírások tartalmazzák, melyeket telkenként is be kell tartani.

b) Az épület bruttó szintterületébe nem kell beszámítani:

az épület 1,90 m-nél kisebb szabad belmagasságú területeit,
az első pinceszintnek minősülő építményszint területének a lakásokhoz tartozó tároló-helyiségeinek területeit,
a személygépjármű-tároló területét az általános előírásokban[4] megállapított férőhely mértékéig,
az előző bekezdés szerinti mértéket meghaladó, épületben elhelyezett személygépjármű-tárolók területének felét.

c) A szintterületbe eredetileg be nem számított területek használati módjának megváltozása esetén azok területe is beleszámítandó a szintterület mértékébe. Ezen építményrészek használati módjának változása csak akkor engedélyezhető, ha a szintterületi mutató nem lépi túl az építési övezetben megengedett legnagyobb mértéket, és az új funkció számára előírt belmagasság biztosított.

d) A településközponti vegyes építési övezetekben közhasználat céljára megnyitott udvarlefedés területe nem számítandó be a beépítés illetve a szintterületi mutató mértékébe.

(5) Zöldfelület

a) Valamennyi beépítésre szánt és beépítésre nem szánt ingatlan kötelező zöldfelülete a város zöldfelületi rendszerének része.

b) A kötelező zöldfelületet az ingatlanon belül

• legalább a Szabályozási Terv által kijelölt kötelező zöldfelület helye területén,
• ha ilyen nincs kijelölve, vagy ki van jelölve, de annál nagyobb zöldfelületet kell elhelyezni, akkor az építtető által választott helyen kell a további zöldfelületet megvalósítani.

c) Az ingatlanok zöldfelületét – az építési engedélyezési dokumentáció részét képező kertépítészeti terv alapján – többszintes növényzettel fedett lakó- ill. díszkertként kell kialakítani. A kertvárosias lakóterületeken a konyhakert, a falusias lakóterületeken a konyhakert és a mezőgazdasági művelés is zöldfelületként vehető figyelembe, de a faültetési kötelezettségnek itt is teljesülnie kell.

d) A kötelező zöldfelület területén elhelyezhető:

• fásított kialakítású szilárd burkolatú személygépkocsi parkolóhelyek a megközelítő utak nélkül, ha a burkolat legalább 50 %-át gyep fedi (gyephézagos burkolat),
• vízfelület, amely teljes mértékben zöldfelületként vehető figyelembe,
• kerti építmények, mint pergola, nyitott pavilon, tűzrakóhely, medence, nem vízzáró (vízáteresztő) burkolatú gyalogos és szabadtéri tartózkodó felületek stb., amelyek a kert kialakítását gazdagítják, de a kert felületének 10 %-át nem haladják meg.

(6) Túlépített ingatlanokkal kapcsolatos szabályok

a) Amennyiben egy ingatlan a korábbi építési szabályok alapján vagy más intézkedési okból túlépített, tehát egy vagy több előírás a meglévő állapotnál nem teljesül, akkor az alábbi egyedi szabályokat kell betartani:

• csak olyan építés engedélyezhető, amely a túlépítést tekintve, annál kedvezőbb állapotot idéz elő,
• a kötelező zöldfelületet az átalakítás folyamán elvárható mértékben – akár az épületen történő növénytelepítéssel – biztosítják.

(7) Személygépkocsi tároló utólagos építése

a) Meglévő lakó funkcióhoz tartozó gépkocsitároló elhelyezhető, ha az a megengedett legnagyobb beépítettség + 5 %-át nem lépi túl, a beépítés tisztázására vonatkozó elvi engedélyezési eljárás alapján. Ilyen esetben:

• a megengedett legnagyobb beépítettséget meghaladóan épített gépkocsitároló rendeltetése nem változtatható,
• új rendeltetési egység építése esetén – erre való hivatkozással - a megengedett legnagyobb beépítettség nem léphető túl.

b) A kötelező zöldfelület kialakításának és a faültetési kötelezettségnek legkésőbb a gépkocsitároló építésével egyidőben teljesülnie kell.

(8) Épület és kerítés megengedett legkisebb távolsága külterületi közutak és vízfelületek felől:

_______________________________________________

[1] Lásd fogalom-meghatározások 1. pont!

[2] Lásd fogalom-meghatározások 7. pont!

[3] Lásd fogalom-meghatározások 9. pont!

[4] Lásd OTÉK 4. melléklete!

A városkép alakítására vonatkozó rendelkezések

29. § 

(1) Illeszkedési szabályok[1]

a) Zártsorú beépítés esetén a városképi illeszkedés szempontjából a tervezett épület párkány- és gerincmagasságának a szomszéd épülethez csatlakoznia kell, a legnagyobb függőleges irányú eltérés az oldalhatártól számított 3 m-en belül az alábbi lehet:

• védett épülethez 0,5 m,
• védett területen 1,0 m,
• egyéb helyeken 1,5 m.

Amennyiben a szomszédos épület nem védett és utcaképbe nem illő vagy csatlakozó homlokzata több mint 3 m-rel alacsonyabb a megengedett legnagyobb homlokzatmagasságnál, úgy az illeszkedés homlokzatcsatlakozására vonatkozó előírásai figyelmen kívül hagyandók.

b) A területen az építmények színezését, annak városképi és színdinamikai megfelelését – az illetékes építésügyi hatóság felhívására – a szomszédos épületek, de legfeljebb az érintett utcaszakasz épületszínezésének bemutatásával igazolni kell.

(2) Az épületrészek megjelenésével kapcsolatos előírások

a) Parapet- és egyéb oldalfalon való füst- és légkivezetéssel kapcsolatos rendelkezések:

• az utcai telekhatáron vagy attól 1,0 m-en belül álló épülethomlokzaton 3,0 m alatt füstcsőkivezetés elhelyezése tilos, a meglévő ilyen kivezetéseket meg kell szüntetni, legkésőbb az ingatlanon végzendő jelentős, a homlokzatot érintő építési munkával (átalakítással, felújítással, korszerűsítéssel) egyidőben,
• épületen csak olyan kivezetés létesíthető, amely az épület építészeti megjelenéséhez igazodik.

b) A közterületről látható homlokzaton (ablak)klíma berendezés utólag nem helyezhető el, ilyen berendezés az épület megjelenéséhez illeszkedve, vagy takart módon létesíthető. A kondenzvíz elvezetéséről megfelelően gondoskodni kell, az a közterületre vagy a szomszédos ingatlanra nem folyhat át. A már meglévő, utcáról látható berendezéseket meg kell szüntetni legkésőbb az ingatlanon végzendő bármely építési munkával (átalakítással, felújítással, korszerűsítéssel) egyidőben.

c) A területen műholdvevő illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés a közterületről nem látható módon az épülethez illeszkedve vagy takartan helyezhető el. Az épületenként elhelyezhető, a városképben megjelenő egységek, berendezések számát, méretét az érintett szakhatóság véleményének figyelembevételével az illetékes építésügyi hatóság a meglévő látvány védelme érdekében korlátozhatja.

(3) Az utcai, illetve közterületekről jól látható homlokzatok felújításának egységesen, de legalább valamely vízszintes osztópárkánnyal határolt homlokzatrészen egységesen kell készülnie.

(4) Meglévő épület utcai szárnyán funkcióváltás és/vagy üzleti portál építése csak építészeti értékvizsgálat alapján, az utcafront homlokzati egységét megtartva készülhet.

(5) Egy ingatlanhoz hagyományosan egy behajtó és/vagy egy személybejárat létesíthető, amelyen át a lakások és parkolóik megközelíthetők.

a) Az építési övezet megengedett legkisebb telekszélességének többszörösét meghaladó ingatlanra annyi behajtó létesíthető, ahányszor nagyobb az ingatlan utcai homlokvonala.

b) Nem lakás rendeltetésű egységek korlátlanul rendelkezhetnek önálló személybejáratokkal.

c) A kertvárosias és falusias – nem hagyományos jellegű - új beépítésű területeken a behajtók és/vagy bejáratok száma korlátozva nincs.

_______________________________________________

[1] Lásd Étv. 18.§ (2) bekezdés.

Közterületalakítással kapcsolatos rendelkezések

30. §

 
(1) Közterületen építési tevékenységet folytatni csak a közút területének kialakítása – kiszabályozása – után lehet. Közút burkolata vagy közmű vezeték csak a végleges közútszabályozásnak megfelelő keresztszelvény szerint helyezhető el. Az egyes elemek azonban – a szakszerűség maradéktalan megtartása mellett – fokozatosan is megépülhetnek[1].

(2) Járdák és kerékpárutak elemes burkolattal (terméskő vagy egyéb – beton térkő, beton járólap kavics vagy zúzottkő felülettel) készítendők az alábbi területeken:

• a nagyvárosias és kisvárosias lakóterületeken,
• a településközponti vegyes területen,
• a műemléki környezet területén,
• a helyi védett területeken (orsós terek),
• a városi szintű közparkban, a városközponti közpark-együttesben és a városrészi közparkokban.

(3) Fasort kell ültetni a közterületnek a közlekedésre (közút, kerékpárút, járda) és közmű céljára igénybe nem vett területén. A közterület burkolattal el nem látott területeit talajtakaró/fedőcserje növényzettel és/vagy füvesítéssel zöldfelületként kell kialakítani. A fasort és a zöldfelületet legkésőbb az út vagy járda építésével együtt meg kell valósítani.

(4) A közparkok területére Közterületalakítási építési engedélyezési tervet kell készíteni a Kertépítészeti engedélyezési tervnél is előírt tartalommal, majd az engedélynek megfelelő kiviteli tervet kell készíteni, és annak megfelelően kell a közparkot kialakítani és fenntartani.

(5) A közműépítés és hibaelhárítás közterületalakítási feltételei

a) A közművek teljes kiépítése után kell az út- és a járdaburkolatot kiépíteni. Amennyiben ez az építési sorrend nem tartható, akkor gondoskodni kell arról, hogy az út- és járdaépítés után a közművek számára burkolatbontás ne váljék szükségessé (az elmaradt közmű nyomvonala burkolatlan marad, az átereszek, bekötések a burkolat alatt elkészülnek).

b) Hibaelhárítás esetén

• a közút burkolatát legalább egy forgalmi sávnak megfelelő szélességben kell helyreállítani,
• a járdát és kerékpárutat teljes szélességében újra kell építeni,
• a károsult növényzetet teljes mértékben kell helyreállítani és pótolni.

(6) Épületek és építmények csak a közlekedésre nem szolgáló területeken és a közműveket nem zavaró módon helyezhetők el – értelemszerűen – Közterületalakítási építési engedélyezési tervben az alábbiak szerint:

a) Kereskedelmi rendeltetésű – ún. pavilon – épületek határozott ideig szóló érvénnyel és elbontási, helyreállítási kötelezéssel engedélyezhetők. A pavilon kizárólag autóbusz-váró, jegy-, hírlap-, virágárusítás, valamint valamely konkrét közterületi szolgáltatáshoz kapcsolódó rendeltetésű lehet.

b) Vendéglátó teraszok csak a közterülettel határos vendéglátó egységgel együtt létesíthetők és a vendéglátó egységben kell kialakítani valamennyi üzemeltetési és közegészségügyi feltételt (étel és ital előkészítés, hulladéktárolás, kötelező szociális helyiségek: vendég WC-k és mosdók stb.).

• A vendéglátó terasz idényjelleggel engedélyezhető és használati idejéről, az építés/elbontás időszakáról az építési engedélyben rendelkezni kell.
• A vendéglátó terasz a közút gépjármű és kerékpár forgalmát nem zavarhatja és attól korláttal vagy egyéb építészeti megoldással kell elválasztani.
• Biztonságos módon meg kell oldani a járda gyalogos forgalmának átvezetését, valamint az ingatlan kapubejáratának és/vagy egyéb rendeltetési egységek akadálymentes megközelítését.
• Vendéglátó terasz területére lakóhelyiség nyílászárója csak 2,0 m felett nyílhat.
• endéglátó teraszok vászonárnyékolókkal, ernyőkkel fedhetők és utcabútorokkal kiegészítendők (ülőhely, asztal, pult, növény kihelyezés stb.).

c) Hirdetőoszlop elhelyezését az utca vagy tér egészére vonatkozó Közterületalakítási építési engedélyezési tervben kell meghatározni az alábbi feltételek betartásával:

• kör alaprajzú, legfeljebb 0,8 m átmérőjű, és 4,0 m magasságú hirdetőoszlopok legalább 100 m-es tengelytávolsággal,
• világító hirdető-berendezések csak a főutak mentén, és a város gyalogos zónájában, legfeljebb 2,0 m2 egyoldali reklámfelülettel, legalább 100 m-es tengelytávolsággal,
• hirdetőtáblák, legfeljebb 2,0 m2 egyoldali reklámfelülettel helyezhetők el.

d) Szelektív hulladékgyűjtők elhelyezését az utca vagy tér egészére vonatkozó Közterületalakítási építési engedélyezési tervben kell meghatározni az alábbi feltételek betartásával:

• egy-egy helyen csak egy típusba tartozó hulladékgyűjtők helyezhetők el,
• egy-egy hulladékgyűjtő „sziget” egymástól való távolsága nem lehet kisebb, mint 400 m,
• nem helyezhető el a „műemléki környezet” és a „belvárosi gyalogos zóna” területén,
• a hulladékgyűjtők csak szilárd burkolatra helyezhetők el úgy, hogy azokat legalább 90 cm széles burkolt sávon körül lehessen járni,
• a burkolat típusának meg kell egyezni a közvetlenül hozzá kapcsolódó meglévő burkolat típusával, kivéve, ha az aszfalt; ebben az esetben az új burkolat egyéb, bontható típusú burkolat kell, hogy legyen,
• abban az esetben, ha a közvetlenül hozzá kapcsolódó aszfaltburkolat leváltásra kerül, úgy a hulladékgyűjtő „sziget” alatti burkolatot is ugyanarra a típusú burkolatra kell cserélni.

(7) Reklámok, hirdetések, cégérek elhelyezésére vonatkozó általános rendelkezések

a) A0-s (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó méretű ún. óriásplakát a lakó- és vegyes terület építési övezetekben nem helyezhető el.

b) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen csak a teljes homlokzati felület arculatához igazodóan helyezhető el, új épületeknél ezen felületeket az építési engedélyben meg kell határozni. Az épületek tetőzetén reklámfelületek nem helyezhetők el.

c) Díszvilágítást, fényreklámot és fényhirdető berendezést úgy kell kialakítani, hogy a fényhatás az építmények, rendeltetési egységek, helyiségek és a környező építmények rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse, a városképet kedvezőtlenül ne befolyásolja.

d) A közterület fölé kinyúló, a közterületi határvonalra merőlegesen elhelyezett hirdető-berendezések, cégérek legfeljebb 0,5 m2 reklámfelülettel helyezhetők el.

e) Nem helyezhető el reklámcélú felület

• a közterület felőli kerítéseken, valamint
• a felül- és aluljárók, valamint hidak építményrészein.

(8) Közterület-foglalás ideiglenes jelleggel engedélyezhető meghatározott határidejű helyreállítással együtt az alábbi feltételek szerint:

a) Építés céljára csak a legszükségesebb időszakra adható területfoglalási engedély és az építés, ill. területfoglalás kezdési- és befejezési időszakát a helyszínen jól látható módon fel kell tüntetni.

b) A településközponti vegyes építési övezetek, valamint az országos és helyi területi védettségek területén az építés céljára kiadott közterületet legalább 2 m magas palánkkal kell körbevenni.

c) Építési törmelék közterületen ideiglenes jelleggel sem tárolható, az elszállításig csak konténerben helyezhető el.

_______________________________________________

[1] Csak a közút járda nélkül, vagy a járda közút nélkül; vagy a közút kevesebb sáv szélességgel, helyet és csatlakozást biztosítva a következő sáv építéséhez stb.

Az elő-, oldal- és hátsókertekre vonatkozó egyedi rendelkezések

31. §

 
(1) Szabadonálló beépítés szabályai

a) Elő-, oldal- és hátsókert mérete

• a Szabályozási Tervben meghatározott építési hely szerint kell kialakítani,
• ha az SzT kötelező előkertet nem ír elő, akkor az új épületet legalább 5,0 m előkerttel, a legkisebb kötelező oldal- és hátsókert méretein belül lehet elhelyezni, kivéve, ha a meglévő szomszédos épületek egy építési vonalat meghatároznak.

b) Épület elhelyezés előírásai

• Egy telken egy szabadonálló épület helyezhető el.
• A legkisebb megengedhető telekméretet többszörösen meghaladó telken annyi szabadonálló épület helyezhető el, ahány telekre az ingatlan felosztható lenne. Ha a telekméret az építési övezetben előírt legkisebb kialakítható telekméret 3x-osánál nagyobb, akkor a beépítés feltételeit elvi építési engedélyezési eljárásban kell előzetesen tisztázni[1].

(2) Ikres beépítés szabályai

a) Az ikres beépítési módú ingatlannak meg kell felelnie

• az elő-, oldal- és hátsókert méret tekintetében a szabadonálló beépítés feltételeinek teljes körben,
• az ikres beépítésű ingatlanok területe legfeljebb 40-60 %-os arányban térhet el egymástól.

b) Az ikerháznak egy összefüggő építészeti egységgé kell válnia, ezért

• a beépítés feltételeit tisztázó elvi építési engedély alapján az egyik ingatlan beépítése is engedélyezhető, ill. megvalósítható a közös tűzfal felületképzésével (hőszigetelés és zárt homlokzatképzés vakolattal vagy egyéb módon)
• a két fél ikerház épületének legalább 6 m hosszban kell csatlakoznia és a két csatlakozó zárt homlokzat – tűzfal - közötti eltérés vízszintes és magassági irányban nem haladhatja meg az alábbi értékeket:
• az előkert felőli oldalon legfeljebb 0,5 m,
• a hátsókert felőli oldalon legfeljebb 1,5 m.

(3) Zártsorú beépítés szabályai

a) Zártsorú beépítések jellege

• Olyan zártsorú beépítés (továbbiakban: keretes) létesítendő a nagyvárosi és kisvárosi lakó, valamint településközponti vegyes építési övezet tömbjeiben, ahol a tömb körben zártsorú beépítésű és a saroktelkek is a két utca felé zártsorú beépítéssel létesítendők. Ebben az esetben a saroktelek beépíthetősége az építési övezetre előírt legnagyobb beépíthetőség 1,5x-ese lehet.
• Olyan zártsorú beépítés (továbbiakban: sorolt) létesítendő minden egyéb – fent fel nem sorolt – olyan zártsorú építési övezetben, ahol a tömb egy-egy határoló utcája felé kell zártsorú beépítést létesíteni és a sarokteleknél a beépítés az egyik oldalon építési hézagot képez, azaz a zártsorú beépítés nem fordul át a másik utca felé.

b) Előkert mérete

• a Szabályozási Tervben meghatározott építési hely szerint kell kialakítani,
• ha az SzT kötelező előkertet nem ír elő, akkor az új épületet

     = nagy- vagy kisvárosias zártsorú keretes beépítésnél az utcai telekhatárra

     = kertvárosias vagy falusias sorolt zártsorú beépítésnél 5 m-es előkerttel kell építeni.

• Illeszkedés szabálya meglévő szomszédos épületek esetében:

     = amennyiben mindkét szomszéd azonos méretű előkerttel rendelkezik, úgy az új épületet azonos előkerttel kell elhelyezni.

     = amennyiben az egyik szomszéd épülete a telekhatáron, a másik szomszéd előkerttel létesült, úgy elsősorban olyan épület létesítendő, amely mindkét oldalhatáron igazodik a meglévő szomszédos zártsorú épületekhez és az új épület építészeti kialakítással veszi fel az eltérő építési vonalakat. Ettől való eltérésre az illeszkedés feltételeit tisztázó elvi építési engedélyt lehet kérni.

     = nem kell alkalmazkodni az olyan szomszédos épülethez, amely az övezet előírásaitól, a meglévő beépítés jellegétől eltér.

c) Ha az építtetői program csak kisebb épület építését engedi meg, mint az utcai telekhatár teljes hosszban történő beépítése, úgy a zártsorú beépítés későbbi beépítési feltételeinek biztosítása mellett az egyik oldalhatárhoz csatlakozó és a másik oldalhatáron attól elmaradó (hézagot képző) beépítés is lehetséges, amely épülethézag

• zárt (tűzfalas) homlokzat kialakítása esetén legalább 3,5 m-nek,
• homlokzatos kialakítás esetén legalább a megengedhető legnagyobb építménymagasság mértékének (H)

kell lennie.

d) Telekösszevonás esetén az utcai homlokzaton az eredeti telek jellegzetes tagoltságát továbbra is fenn kell tartani.

e) Közterület felé nyitott udvart (cour d’honneur) lehet kialakítani – ha egyéb előírás nem tiltja – amely udvar az oldalhatároktól legalább 4 m-re kezdődhet, közterülettel párhuzamos szélessége legalább 6,0 m és mélysége nem lehet nagyobb, mint az udvar utcával párhuzamosan mért mérete. A nyitott udvar a földszint felett kezdődően is kialakítható.

f) Új épület földszintjén – az udvarra vagy a mélygarázsba legalább szgk. behajtása céljából – áthajtót, ill. behajtót kell létesíteni, amelynek szabad szélessége legalább 3,0 m, szabad magassága legalább 2,1 m.

g) Amennyiben az építési övezet előírásai vagy a kialakult állapot a zártsorú és az egyik oldalhatárra való építést is megengedi, abban az esetben az oldalhatárra kerülő épületszárny az alábbi feltételeket elégítse ki:

• Az épületszárny csak a kialakult állapotnak megfelelő oldalon, - ha az nincs, akkor a tájolás szerint kedvezőbb (É-i fekvésű, D-i kitettségű épület) oldalon - létesíthető.
• A szomszéd felé eső oldalhatáron álló homlokzatmagasság 4,5 m-nél nem lehet nagyobb.
• Az oldalkert a megengedett legnagyobb építménymagasságnál nem lehet kisebb és abba épület vagy épületrész nem nyúlhat.
• Az épületnek az - utcai szárnnyal együtt mért – oldalhatárral párhuzamos mérete nem lehet nagyobb 25 m-nél.
• A hátsókert megengedett legkisebb mérete legalább a legnagyobb megengedett építménymagasság mértéke.

(4) Oldalhatáron álló beépítés szabályai

a) Előkert mérete

• a Szabályozási Tervben meghatározott építési hely szerint kell kialakítani,
• ha az SzT kötelező előkertet nem ír elő, akkor az új épületet 5 m-es előkerttel kell építeni
• Illeszkedés szabálya meglévő szomszédos épületek esetében:

     = amennyiben mindkét szomszédos ingatlan azonos méretű előkerttel beépített, úgy az új épületet is azonos méretű előkerttel kell elhelyezni,

     = amennyiben az egyik szomszéd épülete a telekhatáron, a másik szomszéd előkerttel létesült, vagy a két szomszédos épület eltérő előkerti mérettel létesült, úgy az utcában már kialakult építészeti karakter szerint kell az előkertet kialakítani.

b) Az oldalkert mérete nem lehet kisebb az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értékénél, illetve 4,5 m-nél.

c) A beépítés illeszkedési szabályai

• Ha a tömbben vagy a vegyes beépítésű tömbben a szomszédos épületek ún. hagyományosan fésűs beépítésűek (közterület határára merőleges gerincűek), úgy ezt a beépítést kell a közbenső új épülettel is követni.
• Ha a tömbben vagy a vegyes beépítésű tömbben a szomszédos épületek ún. keresztbe fordulós beépítésűek (az utcával párhuzamos gerincállásúak), úgy ezt a beépítést kell a közbenső új épülettel is követni.
• Ha a két szomszédos épület eltérő beépítést mutat, úgy az adott utcaszakaszon kialakult beépítést kell irányadónak tekinteni.

d) Oldalhatáron álló épületet úgy kell kialakítani, hogy

• a lakó rendeltetés az utca felőli – az oldalhatárral párhuzamosan mért - legfeljebb 25 m mély részen legyen,
• az állattartó épületek a lakó rendeltetésre kijelölt terület mögött legyenek a kialakult állapotnak, a telek mélységének és a – saját és szomszédos – lakóépületektől való kötelező távolságoknak a figyelembe vételével.

(5) A közterület fölé kinyúló épületrészek létesítési szabályai[2]

A közterület fölé, a járdaszinttől mért 3,0 m felett az alábbi épületrészek nyúlhatnak a közúti űrszelvény, a meglévő faegyedek vagy fasorok figyelembevételével:

• párkány legfeljebb 1,0 m-es kiállással,
• építményrész (rizalit, erkély, zárt erkély stb.) - a függőfolyosó kivételével - legfeljebb a homlokzati hossz egyharmadán, az oldalhatároktól mért 3 m-es szakasz kivételével 1,5 m kiállással, de a kiállás szélessége nem lehet nagyobb az utcai közterület szélességének 1/8-ad részénél.

_______________________________________________

[1] Sajátos jogintézmények, ill. Elvi telekalakítási engedély c. fejezet előírásai szerint.

[2] Lásd OTÉK 2. ábra!

Melléképítményekre vonatkozó előírások

32. § 

(1) A melléképítmények elhelyezését az épületek építési engedélyezésére vonatkozó dokumentációkban meg kell tervezni és – értelemszerűen – ábrázolni kell.

(2) Állatkifutó és állattartó épületek csak az állattartási rendeletben meghatározott helyeken és állatok részére építhető. Nem helyezhető el állattartó épület és kifutó a Szabályozási Tervben jelölt kötelező zöldfelület helyén.

(3) Kirakatszekrény csak az ingatlanon állhat, közterületbe nem nyúlhat be. A közterületen álló kirakatszekrényt a közterület-alakítás szabályai szerint kell elhelyezni.

Kerítések kialakítására vonatkozó előírások

33. § 

(1) Előkerttel létesülő beépítés esetén a közterület felőli kerítések 0,4 m és 2,0 m magasság közötti felületét legalább 75%-ban áttört, átlátható felületként kell kialakítani.

(2) A közterület felé balesetveszélyt okozó kerítés – szögesdrót huzal, acéltüske stb. – nem alkalmazható, az ilyen biztonsági berendezés csak a saját telek felőli oldalon alakítható ki.

(3) Kutyatartás esetén a közterület felé biztonságos kerítést kell kialakítani, amely mind a kitörést, mind a kerítéshézagon való átharapást megakadályozza.

(4) Telekhatáron álló zártsorú beépítés esetén a műemléki környezet területén, ill. a helyi védett területen az építési hatóság zárt falazott kerítés és behajtó kapu létesítését a környezethez való illeszkedés érdekében előírhatja.

(5) A kerítés műszaki kialakítása minden esetben igazodjék az épület architektúrájához.

(6) Utcai kerítés építése nem kötelező, de az építési hatóság kerítés létesítését előírhatja az alábbi esetekben:

• a műemléki környezet területén és a helyi védett területen a hagyományos utcakép érdekében,
• az ingatlan rendellenes használatának, szennyezésének megakadályozására, vagy más aszociális tevékenység kizárására a közbiztonság érdekében.
  

VI. fejezet

ZÖLDFELÜLETEK KIALAKÍTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI

Általános előírások

34. § 

(1) Az (építési) övezetekre előírt legkisebb zöldfelület mértékét az (építési) övezetek részletes szabályai tartalmazzák.

(2) A zöldfelületbe beszámítható a teleknek minden olyan területe, amelyet épület, építmény vagy szilárd burkolat nem fed és azon növényzetet telepítenek, valamint

• az építmény feletti tetőkert,

     = 20 cm vastagságtól annyi %-ban, ahány cm-rel vastagabb a talajréteg a 20 cm-nél, de legfeljebb 100 %-ban

• a vízfelület teljes felülete,
• a személygépkocsi parkoló helye burkolatától függően

     = 25-50 %-os gyepfelületű burkolatnál 25 %-ban,

     = 50-75 %-os gyepfelületű burkolatnál 50 %-ban,

     = 75-100 %-os gyepfelületű burkolatnál 75 %-ban,

• nem szilárd (ömlesztett murva, kavics stb.) vízáteresztő burkolat 10 %-ban.

(3) A zöldfelületbe a beton térkő burkolat még akkor sem számítható be, ha az vízáteresztő képességgel bír.

(4) Az ingatlanok be nem épített részén 100 m2-enként legalább 1 db lombhullató díszfát kell telepíteni. Kivétel ez alól a falusias lakóövezet, ahol a mély telkeknél csak a közterület határától számított 50 m sáv területe veendő figyelembe és ezért a díszfát is e területen kell elhelyezni.

Fákra és fasorokra vonatkozó előírások

35. § 

(1) A gépkocsi parkolóhelyeket 4 állásonként legalább 1 db lombhullató díszfával fásítani kell. Parkoló-egységenként a fáknak azonos fajúaknak kell lenniük.

(2) A parkolók fáihoz és a közút menti fasorokhoz – amennyiben a fák burkolt területre kerülnek - legalább 1 m2 szabad talajfelületet kell biztosítani, amelyben az öntözés céljára legalább 5 cm átmérőjű és 5 m hosszú, spirálisan vezetett dréncsövet kell a talajba fektetni.

(3) Saját vagy szomszédos ingatlanon meglévő és megmaradó fa esetén a tervezett épület vagy épületrész – talajszint alatt és felett is - a fa teljesen kifejlődött kori habitusának megfelelő koronája vízszintes vetületének sugarából legfeljebb 20 %-ot kimetsző körszeletet hasíthat ki.[1]

(4) Új fásszárú növényt az ingatlan határához legközelebb

• szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő cserje (gyümölcscserje is) esetén 0,5 m-re,
• 3 m-nél magasabbra nem növő fa (gyümölcsfa is) esetén 1,5 m-re,
• 3 m-nél magasabbra növő fa (gyümölcsfa is), valamint cserje (gyümölcscserje is) esetén 3,0 m-re

szabad ültetni.

(5) Az építési övezetekben, zöldterületeken és egyéb közterületeken nem telepíthetők az alábbi fafajok:

• bálványfa (Ailanthus altissima)
• páfrányfenyő nőivarú egyedei (Ginkgo biloba)
• eperfa termő fajtái (Morus sp.)
• nyárfa vattázó fajtái (Populus sp.)
• japánakác (Sophora japonica.

(6) Az utcákat kétoldalian fásítani kell. A fásítás csak abban az esetben engedhető el (és csak azon az oldalon), ha (ahol) azt az utca szabályozási szélessége vagy a közművek nem teszik lehetővé.

(7) Az utcák fásítását utcánként azonos fajjal kell végezni. Ha utcánként ez nem lehetséges, abban az esetben legalább tömbönként (utcaszakaszonként) azonos fajt kell kiültetni.

(8) A fásított utcák fasorainak fenntartásáról az önkormányzatnak – az alábbiak szerint - gondoskodni kell:

a) A fasorokban előforduló fajokat pontos darabszámmal fel kell mérni, ezekből ki kell szűrni a tárgyi utcában nem alkalmas fajokat és a fennmaradókból azzal az egy megfelelő fajjal kell a pótlásokat végezni, melyből a legtöbb található az utcában.

b) A kiültetendő fa törzsátmérője nem lehet kisebb, mint 5 cm, és azt legalább 3 oldalról biztonságosan ki kell karózni úgy, hogy az a fatörzs fejlődését ne akadályozza. A karózást mindaddig meg kell tartani, amíg a fatörzs annyira meg nem erősödik, hogy erős széltől vagy egyéb mechanikai behatástól nem ferdül el.

(9) Külterületen a mezőgazdasági majorokhoz vezető utak legalább egyik oldalán honos vagy meghonosodott fajokból (lásd 3/a. függelék) álló egységes fasort kell a major tulajdonosának telepíteni. Üzemelő majoroknál e rendelet hatálybalépését követő 3 éven belül, új telephely-engedélyezésnél pedig legkésőbb a telephely használatba vételéig. Az új fák 1 m magasan mért törzsátmérője nem lehet kisebb 3 cm-nél.

(10) A díszfák méreteire vonatkozó adatokat lásd a 3/b sz. függelékben.

_______________________________________________

[1] Pl. egy teljesen kifejlődve 8 m korona-átmérőjű fa lombkoronájából az épület legfeljebb 0,8 m magasságú körszeletet hasíthat ki

Fakivágásra és fapótlásra vonatkozó előírások

36. § 

(1) A köz- és magánkertek – zöldfelületek – kertészeti szakmai módszereknek megfelelően tartandók fenn (öntözés, metszés, kór- és károkozók elleni permetezés stb.), valamint egyéb gyomoktól (parlagfű stb.) megóvandók. A talajtakarók, a cserjék és a díszfák a kertészeti szakmai szükségességnek megfelelően pótlandók, ritkítandók és a beteg vagy túlkoros egyedek cserélendők.

(2) Amennyiben az előző pontba nem tartozó okból 10 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fát kívánnak kivágni, úgy azt csak megfelelő indokkal és az építésügyi hatóság engedélye alapján lehet.

(3) Fakivágási engedélykérelem és fapótlási kötelezettség gyümölcsfákra nem vonatkozik, kivételt képez a diófa (Juglans regia).

(4) Fakivágás esetén a kivágott fát legalább a törzsátmérője mértékéig pótolni kell. Az új fa 1 m magasan mért törzsátmérője nem lehet kisebb 5 cm-nél.

(5) A kivágott fa pótlását telken belül kötelező megvalósítani az ingatlan be nem épített területének minden megkezdett 100 m2-e után legalább 1 db díszfa mértékéig.

a) Amennyiben a szükséges fapótlás már meghaladja a kötelező - vagy reális - mértéket, abban az esetben a pótlás további részét

• vagy az önkormányzat által kijelölt területen (közpark, utcai fasor, vagy egyéb közterület) kell pótolni,
• vagy pénzben meg lehet váltani, amelynek módját és összegét külön önkormányzati rendelet rögzíti.
  

VII. fejezet

SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK LÉTESÍTÉSE

37. § 

(1) Sajátos építmény elhelyezése esetén be kell tartani az általános és az övezeti előírásokat, az e fejezetben foglalt egyedi előírásokkal együtt.

(2) Sajátos építménynek[1] kell tekinteni minden olyan létesítményt, amely az építési övezetek előírásai szerint elhelyezhető létesítmények nagyságát meghatározó mutatókat meghaladja (telekterület, látogatószám stb.), amelyek elhelyezése előtt - a várható környezetterhelés mértéke szerint - a közlekedés-, közmű- és esetleges egyéb környezetfejlesztési infrastruktúrában az önkormányzattal meg kell állapodni.

(3) Nagy befogadóképességű létesítménynek kell tekinteni, minden olyan létesítményt, amelyet egyidejűleg több mint 500 fő közelít(het) meg, vagy hagy(hat) el. Az ilyen létesítmény megközelítő útjának legalább gyűjtőútnak kell lenni és az engedélyezés során bizonyítani kell a gyalogos és gépkocsis közlekedés biztonságos elválasztását és, hogy az nem terheli a környezetet a megengedhetőnél nagyobb mértékben.

(4) Üzemanyagtöltő-állomás létesítésének egyedi előírásai

a) Üzemanyagtöltő elhelyezhető

• K/üat jelű területen, amely üzemanyagtöltő elhelyezésére szolgáló különleges terület,
• Gksz és Gip jelű gazdasági területen is.

b)Környezetvédelmi előírások

• A tartályok feltöltését és az üzemanyag kimérést légvisszaszívó berendezéssel kell végezni.
• Az üzemanyag-tartályokat kettős fallal és ellenőrzött közbenső térrel kell kialakítani.
• A szomszédos rendeltetések védelme érdekében a beépítés feltételeit tisztázó elvi építési engedélyezési eljárásban egyedi méretű és kialakítású védő zöldfelületet lehet előírni.

(5) Fóliasátor és üvegház létesítésének egyedi előírásai

a) Fóliasátor és növénytermesztési célú üvegház[2] az elő- és oldalkertben nem helyezhető el, továbbá

• beépítetlen telken úgy helyezhető el, hogy közterület felé többszintes, cserje- és faállományú, legalább 10 m széles zöldfelületet kell kialakítani,
• a fóliasátor esetleges sérülésénél a leváló fólia összegyűjtéséről azonnal gondoskodni kell,
• sérült fóliasátrat azonnal, de legkésőbb 3 hónapon belül ki kell javítani vagy el kell bontani.

b) Fóliasátor és növénytermesztési célú üvegház a nagyvárosias és kisvárosias lakóterületeken, a településközponti vegyes területen, valamint a kulturális örökség országos és helyi védett területein/ingatlanain nem helyezhető el. E területen csak dísznövény és télikert céljára építhető üvegház az általános építési előírásoknak megfelelően (elő-, oldal- és hátsókert előírásainak betartása stb.).

c) A kertvárosias és falusias építési övezetekben, valamint mezőgazdasági területeken fóliasátrat és üvegházat úgy kell elhelyezni, hogy az a közterületi telekhatárhoz

• a főút külterületi szakasza mentén 30 m-nél,
• a főút belterületi szakasza mentén 20 m-nél,
• az egyéb kül- és belterületi utak mentén 10 m-nél

közelebb nem lehet.

(6) Szélerőmű egyedi előírásai

a) Energia termelési célú szélerőmű elhelyezhető a külterületeken az SzT-n jelölt mezőgazdasági területeken, az alábbi távolságok betartásával, ahol a „H” a talaj és a rotorlapát legmagasabb pontja közötti távolság:

• beépítésre szánt területektől legalább 6H-ra,
• Natura 2000 területtől legalább 6H-ra,
• egyéb védett természeti területektől legalább 6H-ra, de a természetvédelmi hatóság kisebb távolságot is megállapíthat,
• országos fő- és mellékutak külterületi szakaszaitól a telepítési távolság az építmény rotorlapátokkal növelt magasságának 110 %-a, mely a közlekedési hatóság és a közútkezelő egyedi hozzájárulásával csökkenthető.

A szélerőmű által el nem foglalt területen az eredeti művelést fenn kell tartani.

(7) Napenergia hasznosító létesítmény egyedi előírásai

a)Sugárzó hőt gyűjtő és hasznosító berendezések lehetnek

• az építmények kiegészítő napenergia hasznosító egyedi berendezései,
• energiatermelés önálló létesítményei.

b) Egyedi berendezések elhelyezhetők

• az épületeken a legnagyobb építménymagasságot legfeljebb 1 m-rel meghaladó módon,
• ingatlanok beépítetlen és kötelező zöldfelületnek nem minősülő területein az oldalkertben 1 m-nél, egyéb területeken 3 m-nél nem magasabb kialakítással.

c) Energiatermelés önálló létesítményei elhelyezhetők

• külterületen mezőgazdasági övezet területén 1 ha nagyságnál kisebb egybefüggő területen.

_______________________________________________

[1] Lásd Étv. 2.§ (Fogalom-meghatározások) 18. pont.

[2] OTÉK 35.§ (6) bek.

VIII. fejezet

A TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDSZERE

A város igazgatási rendszere

38. §

 
(1) A település igazgatási területe a Szabályozási Terven jelölteknek megfelelően a területfelhasználás mértékétől és jogi állapotától függően az alábbi részekre tagozódik:

a) Belterület
b) Tervezett belterület
c) Külterület

(2) Belterületnek kell tekinteni az állami földnyilvántartás szerinti belterületet, amely a tervezés időszakában megegyezik az alaptérképen jelzett belterületi határral.

(3) Tervezett belterületnek kell tekinteni a belterület és a Szabályozási Terven jelzett tervezett belterület határa közötti területet, amelynek a belterülethez csatlakozó egyes részei akkor vonhatók belterületbe, ha beépítésének az alábbi feltételei is teljesülnek:

a) Legalább egy tömb nagyságra elvi telekalakítási és a beépítés feltételeit tisztázó elvi építési engedély alapján az érintett ingatlanok tulajdonosai az alábbi infrastrukturális ellátást megoldották, vagy az önkormányzattal annak megoldására szerződést kötöttek:

• az ingatlanok gépjármű, gyalogos megközelítése burkolt úton biztosított,
• valamennyi kialakított vagy kialakítandó ingatlan építési övezetben előírt közművesítettségi mértéke biztosított,
• a mezőgazdasági művelésből való kivonás megtörtént és a belterületbe vonás földhivatali eljárását megkezdték.

b) Az előző pontban foglalt építési telekké minősítésig a terület a jelenlegi művelési ág szerint művelendő, azon csak olyan építési munka végezhető, amely nem ellentétes az előző pont szerint a későbbi építési övezet figyelembevételével készített elvi telekalakítási és beépítés feltételeit tisztázó elvi építési engedélyben foglaltakkal.

(4) Külterület a közigazgatási terület mindazon része, amely a belterület, a tervezett belterület és a távlati belterület területén kívül esik.

Építési övezetek és övezetek rendszere

39. § 

(1) Beépítésre szánt területek

a) Lakóterületek építési övezetei

Nagyvárosias lakóterületek

Ln-sz szabadonálló (volt telepszerű) beép. nagyvárosias lakóterület

Kisvárosias lakóterületek

Lk-z  zártsorú beépítésű kisvárosias lakóterület

Kertvárosias lakóterületek

Lke-sz szabadonálló beépítésű kertvárosias lakóterület

Lke-z zártsorú beépítésű kertvárosias lakóterület

Lke-o oldalhatáron álló beépítésű kertvárosias lakóterület

Lke-i ikres beépítésű kertvárosias lakóterület

Falusias lakóterületek

Lf-sz szabadonálló beépítésű falusias lakóterület

Lf-o oldalhatáron álló beépítésű falusias lakóterület

b) Vegyes területek építési övezetei

Településközponti vegyes területek

Vt-z kisvárosi, zártsorú beépítésű településközponti intézményi terület

Központi vegyes területek

Vk-sz szabadonálló beépítésű központi intézményi terület

c) Gazdasági területek építési övezetei

Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek

Gksz-sz/1 kistelkes kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület

Gksz-sz/2 nagytelkes kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület

Jelentős mértékű zavaró hatás nélküli ipari gazdasági területek

Gip-sz/1 kistelkes ipari gazdasági terület

Gip-sz/2-3 nagytelkes ipari gazdasági terület

d) Üdülőterületek építési övezetei

Üdülőházas üdülőterületek

Üü-sz/1 kistelkes üdülőházas üdülőterület

Üü-sz/2 nagytelkes üdülőházas üdülőterület

Hétvégi házas üdülőterületek

Üh-sz/1 kistelkes egyéni hétvégiházas üdülőterület

Üh-sz/2 nagytelkes egyéni hétvégiházas üdülőterület

e) Különleges területek építési övezetei

K/k nagykiterjedésű kereskedelmi célú (bevásárló központ) területe

K/r nagykiterjedésű rekreációs terület

K/sp nagykiterjedésű sportolási célú terület

K/zi nagy zöldfelület igényű intézményterület

K/t temető terület

K/h egészségügyi terület (kórház)

K/szvt települési szennyvíztisztító területe

K/hl települési hulladéklerakó területe

K/üat üzemanyagtöltő területe

K/b bánya terület

K/kö közlekedési építmények területe

K/l logisztikai építmények területe (távlati szinten)

(2) Beépítésre nem szánt területek

a) Közlekedési és közmű területek

Vasúti közlekedési terület

KÖ/k kötöttpályás közlekedés területe

Közúti közlekedési terület

KÖ/ku külterületi főutak, mellékutak és csomópontjaik

KÖ/bu belterületi főutak, mellékutak és csomópontjaik

Közmű terület

KM közmű terület

b) Zöldterületek

Zkpe városközponti közpark-együttes

Zvkp városi szintű közpark

Zkp városrészi közpark

Zkk közkert

Zkt fásított köztér

c) Erdőterületek

Ev védelmi (védett és védő) erdő terület

Eg gazdasági erdő terület

Ee egészségügyi-szociális-turisztikai erdő terület

d) Mezőgazdasági területek

Má általános mezőgazdasági terület

Má/… általános mezőgazdasági terület

(távlatban beépítésre szánt terület céljára tartalékolt)

Mk-1 kistelkes kertes mezőgazdasági terület

Mk-2 nagytelkes kertes mezőgazdasági terület

Mk/Sh Sághegy kertes mezőgazdasági területe

e) Vízgazdálkodási területek

Vt folyók, patakok, csatornák és árkok medreinek és parti sávjainak területe

IX. fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSAI

LAKÓTERÜLETEK

Nagyvárosias lakóterületek

40. §

(1) Nagyvárosias lakóterületek építési övezeteinek jele és megnevezése:

Ln-sz szabadonálló (volt telepszerű) beépítésű lakóterület

(2) Épületek rendeltetése[1]:

a) Elhelyezhető rendeltetések:

• lakóépület.

b) Elhelyezhető kiegészítő rendeltetések:

• szálláshely szolgáltató épület,
• igazgatási, iroda épület,
• a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
• egyházi, oktatási, egészségügyi szociális épület,

c) Nem helyezhetők el az alábbi rendeltetések:

• nem a helyi lakosságot kiszolgáló sport- és egyéb rendezvények célját szolgáló létesítmény,
• üzemanyagtöltő,
• termelő kertészeti építmény,
• gazdasági építmény.

d) Meglévő lakóépületek egyedi szabályai:

• a lakóépületek kizárólagosan lakás céljára szolgálnak, kivételt képeznek a földszint és legfeljebb az I. emelet szintjei, amelyeken más kiegészítő rendeltetésű egység vagy helyiség is kialakítható az általános építési és létesítési előírásoknak megfelelően,
• a meglévő lakások összevonhatók.

(3) Beépítési mód: szabadonálló, a kiegészítő rendeltetésű épületek zártsorúan is elhelyezhetők.

(4) A meglévő lapostetős lakóépületekre emeletráépítéssel kombinált vagy anélkül magastető építhető az általános építési, létesítési előírások szerint, ha az alábbi feltételek is teljesülnek:

a) A többszintes épületből középmagas épület vagy középmagas épületből magasépületté minősítés nem válik szükségessé.

b) A ráépítés csak lakó vagy azt közvetlenül kiszolgáló rendeltetésű lehet.

c) Új lakás akkor keletkezhet, ha az új lakásokhoz szükséges gépkocsitárolás a meglévő parkolók számát és a meglévő zöldfelületet nem csökkenti.

(5) A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, valamint egyházi, egészségügyi, szociális (továbbiakban: lakossági ellátó) épület céljára telek alakítható, a meglévő épülete bővíthető vagy új épület építhető.

(6) Az úsztató közterületen, illetve a telekalakítás után keletkező beépített építési telken a lakókert jobb használata érdekében játszóház, esőtető, szociális helyiség stb. is épülhet az indokolt nagyságban, de legfeljebb 50 m2 alapterülettel és 4,5 m építménymagassággal.

(7) Járművek elhelyezése:

a) A meglévő parkolók száma nem csökkenthető, lakóépület bővítése esetén az építési feltételeknél részletezettek szerint.

b) Lakossági ellátó épületekhez[2] a szükséges parkolóhelyek legalább 50 %-a telken belül biztosítandó.

(8) Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása[3]: 3.

(9) Az építési övezet telke az 1. táblázatban foglalt beépítési paraméterekkel építhető be:

1. táblázat

Jelmagyarázat:K*(4) pont figyelembevételével

_______________________________________________

[1] Lásd OTÉK 11.§ (2) és (3) bekezdés!

[2] Lásd OTÉK 42.§-a.

[3] A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet.

Kisvárosias lakóterületek

41. § 

(1) Kisvárosias lakóterület építési övezeteinek jele és megnevezése:

Lk-z zártsorú beépítésű kisvárosias lakóterület

(2) Épületek rendeltetése[1]:

a) Elhelyezhető alaprendeltetések:

• lakóépület,
• szálláshely szolgáltató, vendéglátó épület.

b) Elhelyezhető kiegészítő rendeltetések:

helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület vagy rendeltetési egység,

• egyházi, oktatási, egészségügyi szociális épület, vagy rendeltetési egység,
• sportlétesítmény helyi lakosság ellátása céljára.

c) Nem helyezhetők el az alábbi rendeltetések:

• sport- és egyéb rendezvények célját szolgáló létesítmény, amelynek egyidejű befogadóképessége meghaladja

     = fő- és gyűjtőút mentén az 500 főt,

     = lakóutca mentén a 250 főt.

• üzemanyagtöltő,
• termelő kertészeti építmény,
• gazdasági építmény.

d) Meglévő lakóépületek egyedi szabályai:

• a lakóépületek kizárólag lakás céljára szolgálnak, kivételt képeznek a földszint és legfeljebb az I. emelet szintjei, amelyeken más kiegészítő rendeltetésű egység vagy helyiség is elhelyezhető az általános építési és létesítési előírásoknak megfelelően,
• a lakóépületen magastető és/vagy emeletráépítés az épületegyütteseken egy ütemben létesíthető az általános építési és létesítési előírásoknak megfelelően,
• a meglévő lakások összevonhatók vagy megoszthatók.

(3) Beépítési mód: zártsorú.

(4) Járművek elhelyezése:

a) A meglévő parkolók száma nem csökkenthető, lakóépület bővítése esetén valamennyi – meglévő és új – funkcióhoz tartozó szgk. parkoló elhelyezéséről gondoskodni kell.

b) Új épület építése esetén legalább lakásonként 1 db szgk. tárolót épületen belül kell elhelyezni.

(5) Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása[2]: 2.

(6) Az építési övezet telke a 2. táblázatban foglalt beépítési paraméterekkel építhető be:

2. táblázat

_______________________________________________

[1] Lásd OTÉK 11.§ (2) és (3) bekezdése.

[2] A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet.

Kertvárosias lakóterületek

42. § 

(1) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek jele és megnevezése:

Lke-sz szabadonálló beépítésű kertvárosias lakóterület

Lke-z zártsorú beépítésű kertvárosias lakóterület

Lke-o oldalhatáron álló beépítésű kertvárosias lakóterület

Lke-i ikres beépítésű kertvárosias lakóterület

(2) Elhelyezhető rendeltetések[1]:

a) Elhelyezhető alaprendeltetések:

• lakóépület lakásdominanciával,
• a város fő- és gyűjtőút hálózata mentén fekvő ingatlanok esetében alaprendeltetésként elhelyezhető lakóépület lakásdominancia nélkül, valamint a b) pont szerinti kiegészítő rendeltetések szerinti épületek és rendeltetési egységek.

b) Elhelyezhető kiegészítő rendeltetések a domináns alaprendeltetés mellett:

• szálláshely szolgáltató épület vagy rendeltetési egység,
• igazgatási, irodaépület vagy rendeltetési egység vagy helyiség,
• a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó rendeltetési egység,
• egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetési egység,
• a környező lakóterületet nem zavaró kézműipari rendeltetési egység,

c) Nem helyezhetők el az alábbi rendeltetések:

• sport- és egyéb rendezvények célját szolgáló létesítmény,
• üzemanyagtöltő,
• termelő kertészeti építmény,
• gazdasági épület.

(3) Tömbbelső feltárásra[2] kijelölt területek:

• Bem József utca – Mátyás király utca – Bajcsy-Zsilinszky utca – alsósági temető É-i utcája
• Bajcsy-Zsilinszky utca – Mátyás király utca – Sági út – Hegyi utca
• Sági út – Puskin utca – Liszt Ferenc utca és meghosszabbítása – Marx Károly utca

(4) Beépítési mód: szabadonálló, zártsorú, oldalhatáron álló vagy ikres.

(5) Előkert mérete: 5 m,

amelytől el kell térni,

• ha a Szabályozási Terv más előkerti méretet ír elő,
• ha az illeszkedés szabálya más előkerti méretet követel meg.

(6) Az építhető lakások és szálláshely szolgáltató egységek (apartmanok) számának korlátozása:

• 600 m2-t el nem érő telken legfeljebb1 db
• 601-750 m2 közötti telken legfeljebb2 db
• 751-1000 m2 közötti telken legfeljebb3 db
• 1000 m2-nél nagyobb telken további 300 m2 telekterületenként további 1-1 db lakás/egység építhető,
• egyéb szálláshely szolgáltatás 2 vendégszobája 1 lakásnak számítandó.

(7) Járművek elhelyezése: saját telken belül kell megoldani[3] és

• lakásonként 1 db szgk. tárolót épületen belül,
• vendégszobánként legalább minden második szgk.tárolót épületen belül kell kialakítani.

(8) Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása[4]: 2.

(9) Az építési övezet telke a 3. táblázatban foglalt beépítési paraméterekkel építhető be:

3. táblázat

_______________________________________________

[1] Lásd OTÉK 13.§ (2) és (3) bekezdése.

[2] Tömbbelső feltárás telekalakítási szabályai a 4.§ (6) pont szerint.

[3] Lásd OTÉK 42.§-a.

[4] A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet.

Falusias lakóterületek

43. § 

(1) Falusias lakóterület építési övezeteinek jele és megnevezése:

Lf-o oldalhatáron álló beépítésű falusias lakóterület

Lf-sz szabadon álló beépítésű falusias lakóterület

(2) Elhelyezhető épületek rendeltetése[1]:

a) Elhelyezhető alaprendeltetések:

• lakóépület lakásdominanciával,
• a város fő- és gyűjtőút hálózata mentén fekvő ingatlanok esetében alaprendeltetésként elhelyezhető lakóépület lakásdominancia nélkül, valamint a b) pont szerinti kiegészítő rendeltetések szerinti épületek és rendeltetési egységek.

b) Elhelyezhető kiegészítő rendeltetések a domináns alaprendeltetés mellett:

• szálláshely szolgáltató rendeltetési egység,
• igazgatási, iroda rendeltetési egység, vagy helyiség,
• a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó rendeltetési egység,
• egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetési egység,
• a környező lakóterületet nem zavaró kézműipari rendeltetési egység,
• termelő kertészeti és gazdasági építmény.

c) Nem helyezhetők el az alábbi rendeltetések:

• sport- és egyéb rendezvények célját szolgáló létesítmény,
• üzemanyagtöltő.

(3) Az építhető lakások és szálláshely szolgáltató lakások (apartmanok) számának korlátozása:

• 800 m2-t el nem érő telken legfeljebb1 db
• 800-1000 m2 közötti telken legfeljebb2 db
• 1000-1500 m2 közötti telken legfeljebb3 db
• 1500 m2-nél nagyobb telken további 800 m2 telekterületenként további 1-1 db lakás/ építhető,
• egyéb szálláshely szolgáltatás 2 vendégszobája 1 lakásnak számítandó.

(4) Beépítési mód: oldalhatáron vagy szabadon álló.

(5) Beépítés részletes előírásai:

a) Termelő kertészeti egység fóliasátra vagy üvegháza – a beépítési módtól függetlenül – az utcai telekhatártól mért 10 m-es távolságon túl helyezhető el legalább 3 m-es oldal- és hátsókerttel. Az építmény a Szabályozási Terv szerinti kötelező zöldfelületen is létesíthető.

b) Gazdasági épület az utcai telekhatártól mért 20 m-es távolságon túl a szabadonálló beépítési mód előírásainak megfelelően és legfeljebb 7,5 m építménymagassággal létesíthető.

c) A falusi turizmus céljából földszintes sport és szabadidő létesítmények (lovarda, sportterem, állat- és növénybemutató terem stb.) a gazdasági épület előírásai szerint helyezetők el.

(6) Járművek elhelyezése: saját telken belül biztosítandó[2] és legalább minden második lakás után 1 db gépkocsi tárolót kell építeni.

(7) Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása[3]: 2.

(8) Az építési övezet telke a 4. táblázatban foglalt beépítési paraméterekkel építhető be:

4. táblázat

_______________________________________________

[1] az OTÉK 13.§ (2) és (3) bekezdésre tekintettel

[2] Lásd OTÉK 42.§-a.

[3] A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet.

VEGYES TERÜLETEK

Településközponti vegyes területek

44. § 

(1) Településközponti vegyes terület övezeteinek jele és megnevezése:

Vt-z zártsorú beépítésű településközponti vegyes (intézményi) terület

(2) Épületek rendeltetése[1]:

a) Elhelyezhető alaprendeltetések:

• lakóépület,
• igazgatási, irodaépület,
• kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
• közösségi szórakoztató épület,
• egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
• sport építmény nagykiterjedésű szabadtéri pályák és nagy befogadóképességű terek nélkül.

b) Elhelyezhető kiegészítő rendeltetések:

• parkolóház üzemanyagtöltő nélkül,
• megmaradó gazdasági építmények fenntarthatók és a környezeti terhelést csökkentő technológiai korszerűsítés végezhető, új gazdasági épület nem létesíthető.

c) Nem helyezhetők el az alábbi rendeltetések:

• üzemanyagtöltő,
• termelő kertészeti építmény,
• gazdasági építmény.

(3) Beépítési mód: zártsorú.

(4) A területen telket alakítani csak a telekalakítás feltételeit tisztázó elvi telekalakítási engedély alapján lehet.

(5) Járművek elhelyezése: saját telken belül kell megoldani.

(6) Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása[2]: 3.

(7) Az építési övezetben az 5. táblázatban foglalt beépítési paraméterekkel lehet építkezni:

5. táblázat

_______________________________________________

[1] Lásd OTÉK 16.§ (2) és (3) bekezdése.

[2] A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet.

Központi vegyes területek

45. § 

(1) Központi vegyes terület övezeteinek jele és megnevezése

Vk-sz szabadonálló beépítésű központi vegyes (intézményi) terület

(2) Épületek rendeltetése[1]:

a) Elhelyezhető alaprendeltetések:

• igazgatási, irodaépület,
• kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
• közösségi szórakoztató épület,
• egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
• sport építmény.

b) Elhelyezhető kiegészítő rendeltetések:

• parkolóház üzemanyagtöltővel vagy anélkül,
• lakóépület az emeleti szinteken lakásokkal, a földszinten az alaprendeltetéshez tartozó rendeltetési egységgel,
• gazdasági rendeltetési egység csak a vele közvetlen kapcsolatban lévő intézménnyel együttesen helyezhető el.

c) Nem helyezhetők el az alábbi rendeltetések:

• termelő kertészeti építmény,
• önálló gazdasági építmény.

(3) Beépítési mód: szabadonálló.

(4) Járművek elhelyezése: saját telken belül[2] kell megoldani.

(5) Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása[3]: 3.

(6) Az építési övezetben 6. táblázatban foglalt beépítési paraméterekkel lehet építkezni:

6. táblázat

_______________________________________________

[1] Lásd OTÉK 17.§ (2) és (3) bekezdése.

[2] Lásd OTÉK 42.§-a.

[3] A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet.

GAZDASÁGI TERÜLETEK

Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek és ipari gazdasági területek

46. § 

(1) Gazdasági területek építési övezetinek jele és megnevezése:

Gksz-sz/1 kistelkes kereskedelmi- szolgáltató gazdasági terület

Gksz-sz/2 nagytelkes kereskedelmi- szolgáltató gazdasági terület

Gip-sz/1 kistelkes ipari gazdasági terület

Gip-sz/2 nagytelkes ipari gazdasági terület

Gip-sz/3 nagytelkes, intenzív beépítésű ipari gazdasági terület

(2) Épületek rendeltetése[1]:

a) Elhelyezhető alaprendeltetések:

Gksz kereskedelmi-szolgáltató épületek és rendeltetési egységek

Gip jelentős zavaró hatás nélküli ipari épületek és rendeltetési egységek

b) Elhelyezhető kiegészítő rendeltetések:

Gip kereskedelmi-szolgáltató épületek és rendeltetési egységek.

(3) Elhelyezhetők továbbá az alábbi rendeltetések:

• parkolóház és/vagy üzemanyagtöltő,
• igazgatás és/vagy egyéb iroda,
• egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, közösségi szórakoztató funkció csak az alaprendeltetést kiegészítve,
• különleges alacsony környezeti terhelést igénylő létesítmény (elektronikai, kutató, média stb.) csak úgy helyezhető el, ha az építési övezet megengedett terhelésnél alacsonyabb terhelés műszaki gátjai (védőtávolság, zaj- és légszennyezés gátlás stb.) a létesítmény területén és terhére valósul meg.

(4)  Nem helyezhetők el az alábbi rendeltetések:

• jelentős mértékű zavaró hatású gazdasági épületek és rendeltetési egységek,
• különleges alacsony környezeti terhelést igénylő létesítmények, ha az ahhoz szükséges műszaki feltételek nem biztosíthatók.

(5) Beépítési mód: szabadonálló.

(6) Járművek elhelyezése: saját telken belül[2] kell megoldani.

(7) Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása[3]: 4.

(8) Az építési övezet telke a 7. táblázatban foglalt beépítési paraméterekkel építhető be:

7. táblázat

_______________________________________________

[1] Lásd OTÉK 18.§ és 19.§ (2) és (3) bekezdései.

[2] Lásd OTÉK 42.§-a.

[3] A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet.

ÜDÜLŐTERÜLETEK

47. § 

Üdülőházas üdülőterületek és hétvégi házas üdülőterületek

(1) Üdülőterületek építési övezeteinek jele és megnevezése:

Üü-sz/1 kistelkes üdülőházas üdülőterület

Üü-sz/2 nagytelkes üdülőházas üdülőterület

Üh-sz/1 kistelkes hétvégi házas üdülőterület

Üh-sz/2 nagytelkes hétvégi házas üdülőterület

(2) Épületek rendeltetése[1]:

a) Elhelyezhető alaprendeltetések:

Üü-sz üdülőépület,

kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató épület,

közösségi szórakoztató épület,

egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

sport építmény.

Üh-sz/1 üdülőépület.

Üh-sz/2 üdülőépület,

kereskedelmi, szolgáltató épület.

b) Kiegészítő rendeltetések:

• vendéglátó épület,
• közösségi szórakoztató épület,
• sportépítmény,

melyek csak az alaprendeltetésű épületen belül helyezhetők el.

(3) Beépítési mód: szabadonálló.

(4) Elhelyezhető üdülőegységek száma:

Üü-sz az üdülőegységek száma (szoba, apartman, bérlakás, kempinghely stb.) az övezeti előírástól eltérően nem lehet nagyobb, mint az ingatlanon építhető legnagyobb szintterület mértékének 75 m2-rel való osztásából keletkező egész szám (lefelé kerekítve).

Üh-sz/1 legfeljebb 1 üdülőegység helyezhető el.

Üh-sz/2 legfeljebb 2 üdülő egység helyezhető el.

(5) Járművek elhelyezése: saját telken belül kell megoldani.

(6) Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása[2]:          1.

(7) Az építési övezet telke a 8. táblázatban foglalt beépítési paraméterekkel építhető be:

8. táblázat

_______________________________________________

[1] Lásd OTÉK 21.-23.§-ai.

[2] A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet.

KÜLÖNLEGES TERÜLETEK[1]

48. § 

(1) A különleges területekre vonatkozó általános előírások:

a) Az övezetben csak a célzott területfelhasználásnak megfelelő alaprendeltetések, valamint az alaprendeltetéshez köthető kiegészítő rendeltetések helyezhetők el.

b) Az övezet területén telket alakítani elvi telekalakítási engedélyezési terv alapján lehet.

c) Az épületeket és létesítményeket a szabadonálló beépítési mód szerint kell elhelyezni.

d) A megengedhető legkisebb

• előkert 10 m,
• oldalkert a megengedett legnagyobb építménymagasság, de legalább 10 m,
• hátsókert a megengedett legnagyobb építménymagasság kétszerese, de legalább 20 m.

e) Az elő-, oldal- és hátsókert területét összefüggő zöldfelületként kell kialakítani, és abban lomblevelű díszfákból legalább szimpla fasort kell ültetni az azonos zajövezeti besorolású ingatlanok felé, a nem azonos zajövezeti besorolású ingatlanok felé pedig legalább 30 m széles elválasztó többszintes zöldfelület létesítendő, melynek területén fásított felszíni szgk. parkoló a kötelező legkisebb zöldfelület mértéke feletti területrészen helyezhető el.

f) Létesítményt elhelyezni és ahhoz a szükséges infrastruktúrát kiépíteni, csak a városi önkormányzattal kötött megállapodás alapján lehet.

(2) A különleges területek tagozódása:

a) K/k Nagykiterjedésű kereskedelmi célú terület

• Az építési övezetben elhelyezhető alaprendeltetés: mono- vagy multifunkcionális kereskedelmi (bevásárló) központ.
• Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása[2]:4.

b)K/r Rekreációs célú terület

• Az építési övezetben elhelyezhető alaprendeltetés: üdülés, gyógyüdülés, szálláshely szolgáltatás, vendéglátás, közösségi szórakoztatás, nevelés-oktatás, ismeretterjesztés, szabadidő eltöltéssel kapcsolatos sporttevékenységek és az azokat kiszolgáló egyéb létesítmények.
• Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása[3]:1.

c)K/zi Jelentős zöldfelületet igénylő intézményi jellegű terület

• Az építési övezetben elhelyezhető alaprendeltetés: jelentős zöldfelületet igénylő intézmények, kemping, strand, erdei iskola, botanikus kert, oktatási-kutatási bázis, természetvédelmi bemutató központ funkciókat magába foglaló és az azokat kiszolgáló egyéb létesítmények.
• Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása[4]:1.

d)K/sp Sportolási célú terület

• Az építési övezetben elhelyezhető alaprendeltetés: tömeg- és versenysport szabadtéri építményeiből és épületeiből álló együttes, amelynek telke meghaladja a 2,5 ha nagyságot.
• A várhatóan zajjal járó szabadtéri (labda)pályákat a lakóterülettől saját telken belül legalább 20 m széles fásított zöldfelülettel kell elválasztani.
• Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása[5]:4.

e)K/h Egészségügyi terület (kórház)

• Az építési övezetben elhelyezhető alaprendeltetés: egészségügyi létesítmények (kórház, szanatórium, egyéb szociális létesítmény).
• Az építési övezetben kialakítandó telek vagy egymás mellett fekvő, egyszerre vagy egymásra épülő ütemek szerint beépülő telkeknek összes terülte meghaladja a 2,0 ha nagyságot és a tervezett összes létszám (egészségügyi és kiszolgáló személyzet, valamint a betegek és látogatók) meghaladja a 300 főt.
• Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása[6]:1.

f)K/t Temető terület

• Az építési övezetben elhelyezhető alaprendeltetés: temető létesítményei és kiszolgáló épületei.
• A meglévő temetőkben és a Szabályozási Tervben megjelölt bővítési területeken a gondoskodni kell[7] a temetők szükséges létesítményeiről és a temető használatának rendjéről.
• A megnyitott parcellákba való temetésen túlmenően új létesítményt elhelyezni (ravatalozó, hűtő, tároló stb.) csak valamennyi szükséges létesítményre (parkoló, zöldfelület, stb.) kiterjedő és a beépítés feltételeit tisztázó elvi építési engedély alapján lehet.
• Az építési övezetben kiegészítő rendeltetés akkor helyezhető el, ha a temető közegészségügyi és közbiztonsági feltételei maradéktalan teljesülése mellet a kegyeleti szertartások zavartalansága is biztosított.
• A meglévő temetőkön belül a működési szabályzat szerinti parcellagazdálkodást úgy kell kialakítani, hogy a szomszédos területfelhasználások, építési övezetek határától a temető saját területén belül – az új és bővített temetőkben is[8] - 30 m-es fásított védőtávolság kialakuljon.
• A temetővel szomszédos építési övezetek területén a temető határától számított legalább 150 m-es távolságon belül minden építési és területfelhasználás csak akkor valósítható meg, ha az a temető használatát kegyelet tekintetében sem sérti és a temető sem gyakorol olyan hatást az új rendeltetésre, amely azt korlátozná vagy ellehetetlenítené.
• Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása[9]:1.

g)K/szvt Települési szennyvíztisztító területe

• Az építési övezetben elhelyezhető alaprendeltetés: a környezeti hatástanulmány alapján elfogadott tisztítási technológiához tartozó berendezések és azok kiszolgáló épületei, építményei.
• Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása[10]:4.

h)K/hl Települési hulladéklerakó területe

• Az építési övezetben elhelyezhető alaprendeltetés: a környezeti hatástanulmány alapján elfogadott hulladéklerakás, -átrakás, komposztálás stb. technológiáihoz tartozó berendezések és azok kiszolgáló épületei.
• Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása[11]:4.

i)K/üat Üzemanyagtöltő területe

• Az építési övezetben elhelyezhető alaprendeltetés: üzemanyagtöltő állomás önálló épületben és kiegészítő létesítményekkel.
• Az üzemanyagtöltő létesítésének feltételeit a „Sajátos építményfajták létesítése” című fejezet tartalmazza.
• Az előkert mérete kialakult állapot esetén, a közlekedési szakhatóság eseti szakvéleménye alapján 0 m-re csökkenthető.
• Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása[12]:4.

j)K/b Bánya terület

• A külterületi építési övezetben elhelyezhető alaprendeltetés: bányászat.
• A bánya megnyitásáig csak olyan mezőgazdasági és építési tevékenység folytatható, amely a terület - később - bányaként való hasznosítását kedvezőtlenül nem befolyásolja. Bányát nyitni csak bányászati terv alapján lehet, amelynek tartalmaznia kell a rekultiváció módját is.
• Az építményekre csak a bányászat befejezéséig szóló építési, illetve használatbavételi engedélyt lehet kiadni, kivételt képez az olyan épület, amely a rekultivációs terv szerint is fennmaradhat, melyre határidő nélküli építési és használatbavételi engedélyt lehet adni.
• Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása[13]:4.

k)K/kö Közlekedési építmények területe

• Az építési övezetben elhelyezhető alaprendeltetés: közlekedési célú építmények/épületek (vasúti és közúti tömegközlekedési és/vagy árufuvarozási járművek karbantartásával kapcsolatos létesítmények), melyek nem közlekedési területen kerülnek elhelyezésre.
• Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása[14]:4.

l)K/l Logisztikai építmények területe (távlatban)

• Az építési övezetben elhelyezhető alaprendeltetés: az árufuvarozáshoz kapcsolódó raktározás, rendszerezés, elosztás és összeszerelés létesítményei.
• Az építési övezet ingatlanainak zajövezeti besorolása[15]:4.

_______________________________________________

[1] Lásd OTÉK 24.§ (3) bekezdés!

[2] A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet.

[3] A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet.

[4] A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet.

[5] A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet.

[6] A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet.

[7] A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény.

[8] az OTÉK 38.§ (8) bek. szerint

[9] A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet szerint.

[10] A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet szerint.

[11] A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet szerint.

[12] A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet szerint.

[13] A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet.

[14] A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet.

[15] A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet.

(3) Az építési övezet telke a 9. táblázatban foglalt beépítési paraméterekkel építhető be:

9. táblázat

X. fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSAI

Közlekedési és közműterületek

49. § 

(1) Közlekedési területek jele és megnevezése

a) Vasúti közlekedési terület

KÖ/k kötöttpályás közlekedés területe

b) Közúti közlekedési terület

KÖ/u kül- és belterületi utak és csomópontjaik területe

KÖ/p jelentős közhasználatú parkoló terület

c) Közmű terület

KM közmű terület

(2) KÖ/k jelű kötöttpályás közlekedési terület

a) Alaprendeltetése: a vasút létesítményei helyezhetők el, amelyek a vasúti vágányok, személy- és teherpályaudvar létesítményei.

b) Kiegészítő rendeltetésként elhelyezhető:

• a vasúti szállítás kiegészítő létesítményei (raktárak, személyzeti és utasvárók, személyzeti ideiglenes szállás stb.),
• a személyforgalom területén kereskedelem és szolgáltató tevékenység szállásférőhely nélkül,
• a teherforgalom területén a teheráruval kapcsolatos logisztikai tevékenység közvetlen kiskereskedelmi árusítás nélkül.

(3) KÖ/u jelű kül- és belterületi főutak, mellékutak, valamint csomópontjaik területe

a) Alaprendeltetése: a közúti közlekedés (gépjármű, kerékpáros és gyalogos utak) és közműhálózat létesítményeinek helybiztosítása.

b) Kiegészítő rendeltetésként elhelyezhető:

• gépkocsi parkoló és várakozó,

     =  ha a közlekedésbiztonság feltételei azt megengedik,

    = amennyiben a megváltozó forgalmi viszonyok miatt a már kialakított szgk. parkoló, várakozóhely a közúti forgalom akadályává válik vagy a közlekedésbiztonság feltételei már nem állnak fenn, úgy annak megszüntetéséről és/vagy időben történő korlátozásáról haladéktalanul intézkedni kell,

• egyéb rendeltetésű létesítmény csak meghatározott ideig szóló engedéllyel a „Közterületalakítással kapcsolatos előírások” című fejezet szerint helyezhető el,

az alap- és kiegészítő rendeltetés által el nem foglalt területeken zöldfelületet kell kialakítani és fenntartani a Zöldfelületekre vonatkozó fejezetelőírásai szerint.

(4) KÖ/p jelű jelentős közhasználatú parkoló terület

a) Alaprendeltetése: olyan közlekedési célú közterület, mely elsősorban szgk-k egyidejűleg nagyobb mennyiségének parkolására szolgál.

b) Kiegészítő rendeltetés nem helyezhető el.

(5) KM jelű közmű terület

a) Alaprendeltetése: célzott területfelhasználással csak a közmű hálózat építményeinek elhelyezésére és kötelezően körbekerítendő védőterületeire szolgál.

b) A védőterületen legfeljebb a közművek építményei és az azok megközelítését szolgáló utak helyezhetők el, a fennmaradó területeken többszintes zöldfelületet kell létesíteni a lehetőségek alapján talajtakaró, cserje és fa fajok telepítésével.

ZÖLDTERÜLETEK

50. §

 
(1) A zöldterületek övezeteinek jele és megnevezése:

Zkpe Városközponti közpark-együttes

Zvkp Városi szintű közpark

Zkp Városrészi közpark

Zkk Közkert

Zkt Fásított köztér

Z/Sh Sághegy zöldterülete

(2) A zöldterületek területén épületet elhelyezni, egyéb létesítményeket építeni, valamint zöldfelületet, parkot alakítani csak építésügyi engedélyezési eljárás alapján lehet[1], amelyekhez kertépítészeti tervet[2] is kell készíteni és engedélyeztetni.

(3) Zkpe jelű városközponti közpark-együttes a város központi, frekventált részén lévő, kiemelt kialakítású és fenntartású, de csak egyetlen funkcionális egységet tartalmazó, a közlekedés elsődlegességét figyelembe vevő, elsősorban esztétikai-díszítő célú zöldterület.

a) Városközponti közpark-együttes:

• Dr. Géfin Lajos tér
• Szentháromság tér
• Hollósy Jusztinián tér

b) Városközponti közpark-együttesben az alábbi funkciójú kertrészeket kell elhelyezni:

• pihenőkert-díszkert.

c) Területén közhasználat elől elzárt területet nem lehet kialakítani.

(4)Zvkp jelű városi szintű közpark a város egészét szolgáló, annak kiemelt részén lévő, kiemelt kialakítású és fenntartású, több funkcionális egységet magába foglaló zöldterület.

a) Városi szintű közpark lehatárolása:

• „Vulkán-park”: Építők útja – Sági út - Sport utca – Tó utca

b) Városi szintű közparkban az alábbi funkciójú kertrészeket kell elhelyezni:

• pihenőkert-díszkert,
• játszókert,
• sportkert.

c) Területén a parkfenntartás céljára közhasználat elől elzárt terület az összterületének 5 %-át nem haladhatja meg.

d) A városi szintű közpark területébe harapó víztorony telke a víztorony áthelyezése után a park ingatlanához csatolandó és azt a park szerves részeként kell kialakítani.

e) A városi szintű közparkban kialakított tóval kapcsolatos sajátos követelmények:

• A park tervezésénél és kialakításánál a vízügyi szempontok érvényre juttatásának biztosítását elsődlegesnek kell tekinteni. Ennek megfelelően engedélyezési tervének engedélyezési eljárásában a vízügyi szakhatóság is közreműködik.
• Parti rézsűi tervezésénél és kialakításánál a balesetvédelmi szempontokat is kiemelten kell kezelni, de a vízhez való odajutást a partvonal teljes hosszúságban biztosítani kell.
• A mederkialakítást természetközeli (mérnökbiológiai) módszerekkel kell megvalósítani.
• A csónakok és vízi sporteszközök használatához szükséges partkiképzést is létesíteni kell, amelyhez a vízfelület felől és a közút felől egyaránt megközelíthetően legalább 50 m2 területű burkolt felületet kell kialakítani.

(5) Zkp jelű városrészi közparkok a város egy-egy városrészének – lehetőleg - központi részén elhelyezkedő, városrészi szinten kiemelt jelentőségű, változó mennyiségű funkcionális egységet magába foglaló zöldterület. Feladata elsődlegesen a környező városrész lakosságának kiszolgálása.

a) Városrészi közparkok:

• Pityervár:0116/43 és 0116/44 hrsz. SzT-n jelölt része
• Nemesdömölk:Ostffy tér
• Pórdömölk:romtemplom körüli park
• Celli városrész 1.:Liget
• Celli városrész 2.:1275 hrsz. SzT-n jelölt része (Tátra-Hársfa u.)
• Alsóság 1.:2385 hrsz. SzT-n jelölt része (Dobó K. u. folyt.)
• Alsóság 2.:1886/1-3, 1887 és 1893 hrsz. SzT-n jelölt része
• Alsóság 3.:2904 hrsz.
• Izsákfa:Paprét

b) Városrészi közparkban az alábbi funkciójú kertrészeket lehet elhelyezni:

• pihenőkert-díszkert,
• játszókert,
• sportkert.

c) Területén a parkfenntartás céljára a közhasználat elől elzárt terület az összterületének 5 %-át nem haladhatja meg.

(6) Zkk jelű közkertek, amelyek nem érik el a közparkok többfunkciós parkjainak zöldterületi mértékét és minőségét, ugyanakkor egy, de méretüktől függően több funkcionális egységet is magukba foglalhatnak.

a) Közkertben az alábbi funkciójú kertrészeket lehet elhelyezni:

• pihenőkert-díszkert
• játszókert
• sportkert.

b) Területén közhasználat elől elzárt területet nem lehet kialakítani.

(7) Zkt jelű fásított közterek egyes városrészeknek a településfejlődés során történelmileg kialakult központi orsós terei, melyek megőrzése mellett elsődleges szempont a közlekedés zavartalanságának biztosítása.

a) Fásított közterek:

• Alsóság: katolikus templom előtti tér (Sági út mentén)
• Alsóság: Somogyi Béla tér
• Izsákfa: katolikus templom előtti tér (Izsákfa út mentén)

b) Fásított köztéren az alábbi funkciójú kertrészeket kell elhelyezni:

• díszkert.

c) Területén közhasználat elől elzárt területet nem lehet kialakítani.

(8) Z/Sh jelű Sághegy zöldterülete a felhagyott külszíni bánya fokozottan védett területe. Az övezetben épületet/építményt építeni csak ideiglenes jelleggel, egyéb műszaki létesítményt (pl. burkolatok, támfalak, lépcsők stb.) végleges jelleggel is, de csak a természetvédelmi hatóság engedélyével szabad.

(9) Az övezetek telkei a 10. táblázatban foglalt beépítési paraméterekkel építhetők be:

10. táblázat

_______________________________________________

[1] Az építésügyi engedélyezési eljárásról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet és az építési dokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet.

[2] Lásd 41.§ (5) és (6) bekezdés.

ERDŐTERÜLETEK

51. § 

(1) Az erdőterületek övezeteinek jele és megnevezése:

Ev    Védelmi (védett és védő) erdő terület

Eg    Gazdasági erdő terület

Ee    Egészségügyi-szociális-turisztikai erdő terület

(2) Az erdőterületek általános előírásai:[1]

a) Az övezetekben elhelyezhető alaprendeltetés: az erdőművelés és a vadgazdaság létesítményei. Az alaprendeltetés mellett erdőrészletenként további rendeltetés vagy rendeltetések is megállapíthatók, melyeket az erdőgazdálkodási tevékenység során figyelembe kell venni.
b) Az övezetben megengedett legkisebb földrészletnél (telekméretnél) kisebb ingatlanon épület nem helyezhető el.
c) Ahol az övezeti előírás megengedi épület elhelyezését, ott szabadonálló beépítési módot kell alkalmazni.
d) Az építési engedélyezési tervekben az építtetőnek nyilatkoznia kell arról, hogy az előírt közművesítés vagy az ezt kiváltó – szakhatósági előírásoknak megfelelő - közműpótló berendezések rendelkezésre állnak vagy azok létesítése biztosított, és azok meglétét a használatbavételi és/vagy telephely-engedélyezés feltételéül kell szabni.

(3) Védelmi erdők előírásai

a) A védelmi erdők védett vagy védő erdők lehetnek.

b) Védett erdők:

• Natura 2000 terület erdei
• Sághegyi Tájvédelmi Körzet erdei

c) Védő erdők:

• minden további, a Szabályozási Terven védelmi erdőnek jelölt erdő.

d) A védelmi erdőkben épület nem helyezhető el.

(4) Gazdasági erdők előírásai

a) A gazdasági erdők alaprendeltetése: erdőgazdálkodás és vadgazdálkodás, amellyel kapcsolatos építmények helyezhetők el.

b) Kiegészítő rendeltetésként elhelyezhető:

• őrház, erdészlak, vadles
• vendéglátás létesítményei: étterem, büfé, valamint turistaház legfeljebb 50 vendégférőhellyel, nyilvános WC
• erdei szabadtéri sportlétesítmények, öltőző legfeljebb 50 férőhellyel.

(5) Egészségügyi-szociális-turisztikai erdők előírásai

a) Az egészségügyi-szociális-turisztikai erdők alaprendeltetése: erdőgazdálkodás és vadgazdálkodás mellett egészségügyi-szociális és turisztikai célok megvalósítása, amelyekkel kapcsolatos létesítmények helyezhetők el.

b) Kiegészítő rendeltetésként elhelyezhető:

• őrház, erdészlak, vadles
• vendéglátás létesítményei: étterem, büfé, valamint turistaház legfeljebb 50 vendégférőhellyel, nyilvános WC
• erdei szabadtéri sportlétesítmények, öltőző legfeljebb 50 férőhellyel.

c) Az egészségügyi-szociális-turisztikai létesítmények beépítési feltételeit elvi építési engedélyben kell tisztázni.

(6) Épületek és kerítések elhelyezésének szabályai megegyeznek a mezőgazdasági területek előírásaival[2].

(7) Az övezetek telkei a 11. táblázatban foglalt beépítési paraméterekkel építhető be:

11. táblázat

_______________________________________________

[1] Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény és a végrehajtására kiadott 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet.

[2] Lásd 52. § (3) bekezdés!

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK

52. § 

(1) A mezőgazdasági területek övezeteinek jele és megnevezése:

Má  Általános mezőgazdasági terület

Má/… Általános mezőgazdasági terület

(távlatban beépítésre szánt terület céljára tartalékolt)

Mk Kertes mezőgazdasági terület

Mk/Sh Sághegyi kertes mezőgazdasági területe

(2) A mezőgazdasági területek általános előírásai:

a) Az övezetekben elhelyezhető építmények alaprendeltetése:

• a növénytermesztés,
• az állattenyésztés,
• a halászat (halastó is).

b) Kiegészítő rendeltetésként elhelyezhető:

• az alaprendeltetési tevékenységekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, raktározás, logisztika, kereskedelem és iroda,
• vendéglátás, amelyben a létesíthető lakás(ok) helyett kereskedelmi szállásférőhelyet is létesíthetnek,
• ismeretterjesztő, oktatási-kutatási épület.

(3) Az övezetben az elhelyezhető épület rendeltetése, beépítettsége, építménymagassága stb. a hozzá szükséges megengedett legkisebb földrészlet (telekméret) szerint szabályozott az általános[1] és az alábbi előírásoknak megfelelően:

a) Új épület létesítése esetén az épület mellett legalább 5 m szélességben fásított zöldfelület létesítendő honos vagy meghonosodott fafajokból.

b) Ahol az övezeti előírás megengedi épület elhelyezését, ott szabadonálló beépítési módot kell alkalmazni.

c) Az építési engedélyezési tervekben az építtetőnek nyilatkoznia kell arról, hogy az övezetben előírt közművesítés vagy az ezt kiváltó – szakhatósági előírásoknak megfelelő – közműpótló berendezések rendelkezésre állnak vagy azok létesítése biztosított, és azok meglétét a használatbavételi és/vagy telephely-engedélyezés feltételéül kell szabni.

d) A közterületek felőli kerítés létesítése építési engedély köteles.

e) Az övezetek területén több védett láp található, amelyeken csak a természetvédelmi hatóság előírásai szerinti művelés folytatható, valamint be kell tartani az alábbiakat:

• a területen építményt vagy épületet elhelyezni nem lehet,
• a védett területtől

     = legalább 10 m távolságban helyezhető el út és közművezeték,

     = legalább 20 m távolságban helyezhető el épület.

(4) Má Általános mezőgazdasági övezet előírásai[2]

a) Birtokközpont létesítésének feltételei:

• A létesítmény a külterületi fő- vagy mellékútra közvetlen – a közútkezelő által elfogadott - csatlakozással rendelkezik, vagy olyan, legalább 12 m széles köz- vagy magánúthoz csatlakozik, amelynek az előbbiekhez való csatlakozása megoldott.
• A burkolt közúti hálózatról a létesítmény legalább egy forgalmi sávos burkolt úttal megközelíthető, vagy az legkésőbb a használatbavételi engedély megkéréséig kiépül.
• A kiépített közúti hálózattól a megközelítő út legalább egyik oldalán egységes és honos vagy meghonosodott fafajú fasorral rendelkezik, vagy azt legkésőbb a használatbavételi engedély megkéréséig kiültetik.

b) Legfeljebb egy lakást és/vagy 300 m2-t meg nem haladó szintterületű, és nem kereskedelmi hasznosítású gazdasági épület létesítésének feltétele, hogy a burkolt közúti hálózattól az épület legalább egy forgalmi sávos burkolt úttal megközelíthető legyen, vagy a burkolatlan szakasz a 150 m-t ne haladja meg.

c) Az övezet területén gazdasági épület mellett legalább 10 m oldalkertet kell kialakítani, amelyből a szélső 5 m-es sávban fasort kell ültetni.

(5) Má/… Távlatban beépítésre szánt terület céljára tartalékolt általános mezőgazdasági övezet előírásai

Má/Lke  Távlatban kertvárosias lakóterület céljára tartalékolt általános mezőgazdasági övezet

Má/Ü Távlatban üdülőterület céljára tartalékolt általános mezőgazdasági övezet

Má/K/r Távlatban rekreációs célú különleges terület céljára tartalékolt általános mezőgazdasági övezet

Má/K/l Távlatban logisztikai célú különleges terület céljára tartalékolt általános mezőgazdasági övezet

a) Az övezet előírási megegyeznek az általános mezőgazdasági övezet előírásaival.

b) A tartalékolás célját szolgáló célzott területfelhasználású építési övezetek szerint építkezni csak a város Településszerkezeti Tervének és Szabályozási Tervének módosítása után az új építési övezet szerint lehet.

(6)Mk Kertes mezőgazdasági övezet előírási

a) Kertes mezőgazdasági földrészlet alakításának előfeltétele, hogy a földrészlet legalább 10 m széles köz- vagy magánútról megközelíthető legyen.

b) Az Mk területen belüli ingatlanok 1500 m2-es telekméretig az Mk-1 övezet, azon felül pedig az Mk-2 övezet paraméterei szerint építhetők be.

(7) Mk/Sh Sághegyi kertes mezőgazdasági övezet

a) Az övezet előírásainak részletezését az 53.§ tartalmazza.

(8) Az övezetek telkei a 12. táblázatban foglalt beépítési paraméterekkel építhetők be:

12. táblázat

_______________________________________________

[1] Lásd OTÉK 29.§.

[2] Lásd OTÉK 29.§.

Sághegy egyedi építési előírásai

53. §

 
(1) Ezen egyedi építési előírások a külterületi SzT-n Tk-val jelölt, Sághegyi Tájvédelmi Körzet területére érvényesek (SzT-i jele: Mk/Sh).

(2) A Sághegyi T. K. területén csak a táj- és természetvédelem érdekeinek megfelelő használat és gazdálkodás engedélyezhető.

(3) A Sághegyi T. K. területén az alábbi funkciók céljára helyezhetők el létesítmények:
a) lakóépület
b) pince-présház
c) idegenforgalom, vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás
d) pihenés, rekreáció, sportolás, szabadidő eltöltés, gyógyászat
e) oktatás, kutatás, ismeretterjesztés
f) természet-, környezet- és tájvédelem
g) közlekedés és közmű
h) szőlő, gyümölcsös és kertes mezőgazdaság
i) erdőgazdaság
j) egyéb zöldfelületi létesítmények.

(4) A területen építési telkenként legfeljebb egy, pince-présház egységet magába foglaló épület létesíthető.

(5) A terület legalább részleges közművesítés megléte esetén építhető be, mely vezetékes vízellátást és elektromos energia-ellátást jelent.

(6) A létesítményekre vonatkozó egyedi előírások:
a) 16 m telekszélességig oldalhatáros beépítéssel kell építkezni
b) 16 m telekszélesség fölött szabadonálló módon kell építkezni
c) az előkert mérete bármely beépítési módnál min. 10 m.

(7) A lakó- és a pince-présház épületekre vonatkozó egyedi előírások:
a) legfeljebb földszint+tetőteres épület létesíthető
b) csak oromfalas nyeregtető alkalmazható
c) a tető hajlásszöge 40-45º közötti hajlásszögű lehet
d) a nyeregtető a lejtésirányra merőleges ill. attól max. 30º-ban eltérő lehet
e) a homlokzatmagasság – bármely homlokzaton mérve – nem lehet nagyobb, mint 3,5 m
f) a földszinti padlóvonal az eredeti terepszintnél nem lehet 1,0 m-nél magasabb.

(8) Az egyéb létesítményekre vonatkozó egyedi előírások:
a) legfeljebb földszint+1 szintes épület létesíthető
b) a homlokzatmagasság – bármely homlokzaton mérve – nem lehet nagyobb, mint 5,5 m
c) a földszinti padlóvonal az eredeti terepszintnél nem lehet 1,0 m-nél magasabb.

(9) Kerítésként kizárólag az alábbiak alkalmazhatók:

• élősövény bármilyen magassággal
• helyi kőből rakott „mellvédfal” max. 1,0 m magssággal
• kizárólag fa felhasználásával készülő elválasztás max. 1,50 m magassággal.

(10) Közlekedési létesítmények

a) a közlekedés részére az alábbi szabályozási szélességek biztosítandók:

• 8432 Celldömölk-Gérce országos mellékút: 30 m (tengelytől 50-50 m védőtávval)
• helyi gyűjtőutak: 22 m
• hegyláb menti körgyűrű: 16 m
• turistaházhoz felvezető út: 12 m
• főbb „feltáró” utak: 8 m
• alsóbbrendű „feltáró” utak: 6 m
• egyéb utak: 3 m.

A fenti szabályozási szélességeken belül kell a felszíni vízelvezetést is megoldani.

b) parkolóhelyek számára közterületet kell biztosítani:

• személygépkocsik számára a turistaházhoz vezető 8 m szab. szélességű közút mentén
• buszok számára a turistaházhoz vezető 12 m szab. szélességű közút mentén

(11) Felszíni vízelvezetés létesítményei

a) csapadékvíz-elvezetés az utakon:

• 6 m szab. szélességnél az úttengelyben
• 8 m szab. szélességnél egyoldali árokkal (U-alakú betoncsatorna min. 40x60 cm szelvénnyel)
• 12 m szab. szélességnél kétoldali árokkal (trapéz szelvény)

b) a csapadékvíz-elvezető árkokban hordalékfogó műtárgyak létesítése és rendszeres tisztítása biztosítandó.

(12) A Sághegyi T. K. területén bármilyen engedélyezési terv részeként a tájba illesztés megítélésére alkalmas látványtervet kell készíteni az alábbiak szerint:

a) a meglévő állapot fotódokumentációja és

b) a meglévő állapotot a tervezett építménnyel kiegészített fotómontázs készítendő

• az ingatlanhoz a lejtő irányában legközelebb eső közútról,
• az ingatlantól induló esésvonal és a Sághegy lábánál haladó közút metszéspontjához közel eső értelemszerű helyről és
• a Sághegy lábánál haladó közúttól 500-1000 m-en belüli értelemszerű helyről.
  

Vízgazdálkodási területek

54. § 

(1) A vízgazdálkodási területeket (SzT-i jele: V) és megközelítő sávjaikat – a zöldterületek övezeteit kivéve - az egyéb övezetek ingatlanaitól el kell választani. A telekalakítást legkésőbb a határos területek beépítése előtt el kell végezni. Olyan földrészlet vagy telek, amelynek területébe vízgazdálkodási terület belenyúlik, csak a vízügyi hatóság egyedi szakvéleménye alapján építhető be.

(2) A vízgazdálkodási területen elhelyezhető kiegészítő rendeltetés:

a) A közbiztonság építményei

• vízi rendészet, vízi mentés stb. építményei

b) A parti és a vízi turizmus – állandó és időszakos használatú – építményei

• strand időszakos létesítményei, amelyek területét a vízgazdálkodási és közbiztonsági szempontok alapján lehet kijelölni és használatának időszakát e szempontok szerint korlátozni lehet
• csónak számára megközelítő út és rámpa a vízfelületig.

(3) A vízgazdálkodási területen nem helyezhető el vízi-állás vagy ahhoz hasonló építmény, amely a meder talajába épített vagy a meder talajára támaszkodó építmény (cölöpállás, horgászállás és –pad, napozó terasz, stég jellegű építmény és azon épület, napozó stb.).

XI. fejezet

HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

55. § 

(1) Ez a rendelet a jóváhagyását követő napon lép hatályba és a jóváhagyását követő hónap első napjától kezdődő építésügyi és egyéb eljárásokban kell alkalmazni. Ez idő előtt benyújtott kérelmeket az építtető kérésére lehet e rendelet szerint elbírálni.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az érvényben lévő Szabályozási Tervek hatályukat vesztik.

(3) E rendelet mellékletei:

1. sz. melléklet

Sz-B/1-46. jelű tervlapok: Belterület Szabályozási Terve
(M = 1:1.000), amely a belterületre és a tervezett belterületre vonatkozik.

2. sz. melléklet

Sz-K/1-19. jelű tervlapok: Külterület Szabályozási Terve
(M = 1:4.000),

Sz-K/Sh/1-2. jelű tervlapok: Külterület sághegyi részének Szabályozási Terve (M = 1:2.000),

amelyek a Belterület Szabályozási Tervén kívül eső területre vonatkoznak.

(4) E rendelet függelékei:

1. sz. függelék

(Lásd a Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány Mellékletében!)

Kulturális örökség országos védettségű értékei[1]

1/a Műemlékek és műemléki környezetek

1/b Régészeti lelőhelyek

2. sz. függelék

(Lásd a Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány Mellékletében!)

Kulturális örökség helyi védettségű értékei

2/a Helyi védettségű épületek

2/b Helyi védettségű épülethomlokzatok

2/c Helyi védettségű szakrális emlékek

2/d Helyi védettségű utcakép területe

2/e Helyi védettségű orsós terek

3. sz. függelék

Fák

3/a Honos vagy meghonosodott fák jegyzéke

3/b Díszfák fontosabb méretei

(5) E rendeletet mellékleteivel és függelékeivel együtt kell alkalmazni. E rendelet mellékleteiben történő változás csak e rendelet módosításával, függelékeiben történő változás e rendelet módosítása nélkül hagyható jóvá.

(6) Az önkormányzat felhatalmazza a polgármesteri hivatal jegyzőjét, hogy gondoskodjék e rendelet függelékeinek folyamatos vezetéséről.

Celldömölk, 2006. november 08.

………………….                                                                             ……….………….

polgármester                                                                                            jegyző

_______________________________________________

[1] A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény.