Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2017. (XII.18.) önkormányzati rendelete
Sárvár Város településképének védelméről
Hatályos: 2021. 10. 01- 2022. 03. 25Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2017. (XII.18.) önkormányzati rendelete
Sárvár Város településképének védelméről
Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az 51. § (2) bekezdése tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, és az 51. § (1) bekezdése tekintetében az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (7) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Vas Megyei Kormányhivatal állami főépítész, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Nemzeti Park Igazgatóság és a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
1. Céghirdetés: a cégér, cégszerű reklámtábla, cégtábla, címtábla, üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés, továbbá az üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklám.
2. Cégreklámtábla: technológiájától és szerkezeti kialakításától függetlenül, a céget, üzlethelyiséget tartalmazó épület falfelületére, vagy arra merőlegesen kifüggesztett árureklám – ide értve a LED reklámot is –, mely a cég által forgalmazott termék, vagy szolgáltatás népszerűsítésére szolgál. Cégszerű reklámtáblának minősül a cégér abban az esetben is, amennyiben az ott található kereskedelmi egység az adott árut nevében szerepelteti.
3. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
4. Reklámgrafika: Reklámozás célját szolgáló bármely építési technológiával készített alapfelületre, homlokzatra, tűzfalra festéssel vagy rokon technológiával készített felület, grafikai ábrázolás.
5. Reklámmozaik: több különálló kisebb elemből, felületből egy egységes reklámfelületté összeálló reklámozás célját szolgáló reklámkép.
6. Tűzfalfestés: a reklámozás céljait nem szolgáló, bármely építési technológiával készített alapfelületre festéssel vagy rokon technológiával készített felület, grafikai mű.
7. Vakolatreklám: Épületek, építmények közterület felöli, vagy közterületről látható homlokzatfelületére vakolatból készített reklámcélú felirat, ábrázolás.
1/A.1 Hatásköri szabályok
1/A. § A képviselő-testület a polgármesterre ruházza át
a) a településképi vélemény kiadására,
b) a településképi bejelentési eljárás lefolytatására,
c) a településképi kötelezés kiadására, bírság kiszabására
vonatkozó hatásköreit.
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
2. § (1) A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését
a) bármely természetes, jogi személy, illetve egyéb szervezet írásban a polgármesternél,
b) a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, az önkormányzati képviselő és a képviselő-testület
kezdeményezheti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell
a) helyi egyedi védelem esetén a helyi védettség alá helyezésével vagy megszüntetésével érintett érték
aa) megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
ab) elhelyezkedésének címadatait,
ac) rövid leírását, – amennyiben a kezdeményező rendelkezésére áll – irodalmi, fényképi vagy egyéb dokumentálását,
b) helyi területi védelem esetén az épületegyüttes, terület
ba) megnevezését,
bb) körülhatárolását,
bc) rövid leírását, – amennyiben a kezdeményező rendelkezésére áll – irodalmi, fényképi vagy egyéb dokumentálását,
c) a kezdeményezés indokolását mind az a), mind a b) pontok esetében.
3. § (1) A helyi védelem alá helyezéssel vagy annak megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a polgármester gondoskodik a települési főépítész bevonásával.
(2) Az előkészítés során a védetté nyilvánítást megelőzően be kell szerezni az érintett ingatlannal rendelkezni jogosultak (a tulajdonosok, és ha van, akkor a személyes, ill. telki szolgalmi jog jogosultjának) véleményét, mely a képviselő-testületet nem köti
(3) A helyi védelem alá helyezési vagy annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról értesíteni kell
a) a javaslattevőt,
b) azt a hatóságot, amelynek a feladat- és hatáskörét a védelem alá helyezés érinti,
c) az ingatlannal rendelkezni jogosultakat,
d) a lakosságot, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezeteket, vallási közösségeket.
(4) Az értesítés, egyeztetés, véleményezés az előzetes tájékoztatás keretében történik Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati rendelete alapján. A javaslattevőt, az ingatlannal rendelkezni jogosultakat hivatalos irattal is értesíteni kell.
(5) A helyi védelem alá helyezési javaslat támogatásáról és ennek megfelelően a településképi rendelet módosítására irányuló eljárás megindításáról vagy a javaslat elutasításáról a képviselő-testület dönt a javaslat beérkezésétől számított 60 napon belül.
(6) A helyi védelem elrendelése esetén a településképi rendelet módosításának kihirdetése útján történik a (3) bekezdésben nem említettek értesítése.
4. § (1) A helyi egyedi védelem megszűntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a helyi védett érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy pedig a védetté nyilvánítás feltételei már nem állnak fenn.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védelem megszűntetését követően lehet elbontani.
(3) A helyi védelem megszűntetése során az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése, illetve azok megőrzése, helyrehozatala előírható.
3. A területi védelem meghatározása
5. § (1) A helyi védett értékek területi ábrázolását az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A helyi védett értékek jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.
6. § (1) A helyi területi védelem kiterjed a képviselő-testület által védetté nyilvánított, az 1. mellékletben lehatárolt és a 2. mellékletben felsorolt,
a) HT1 jelöléssel ellátott helyi védett településszerkezetre,
b) HT2 jelöléssel ellátott helyi védett utcaképre,
c) HT3 jelöléssel ellátott helyi védett temetőkre és temetkezési emlékhelyekre.
(2) Helyi védett településszerkezet és településkép része az utcahálózat, a telekszerkezet, a beépítési mód és építési vonal, az épülettömeg, az utcaképben betöltött szerep, az épített és táji környezet együttese..
(3) Helyi védett utcakép a védett utca menti épületeket, azok elsősorban utcai épülettraktusát, homlokzatát, sziluetteket, műtárgyakat, növényeket, kerteket, közterületi bútorzatot és burkolatokat, valamint az épített és természetes környezet más elemeit egyaránt magába foglalja. Védett utcakép lehet egyoldali, vagy az utca mindkét oldalát magába foglaló is. E rendeletben meghatározott körben a védett utcakép része a terület vagy területrész használati módja is.
(4) Helyi védett temető és temetkezési emlékhely a település múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emléknek minősülő temető, temetkezési hely, emlékhely területe, ezek maradványa, valamint ezek rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, ezek alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt.
4. Az egyedi védelem meghatározása
7. § (1) A helyi egyedi védelem kiterjed a képviselő-testület által védetté nyilvánított, az 1. mellékletben lehatárolt és a 2. mellékletben felsorolt,
a) HE1 jelöléssel ellátott helyi védett építményre,
b) HE2 jelöléssel ellátott helyi védett építményrészre,
c) HE3 jelöléssel ellátott helyi védett építmény együttesre.
(2) Helyi védett építmény az az épület, műtárgy lehet, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari-agrár szempontból jelentős alkotás.
(3) A (2) bekezdés szerinti védelem kiterjed
a) a helyi védett épület, építmény védelem tárgyát képező alkotórészére,
b) a helyi védett épülethez, illetve építményhez tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemekre, valamint az e rendeletben meghatározott esetben a használat módjára,
c) arra a telekre és annak a használati módjára is, amelyen a helyi védett épület, építmény áll.
(4) A helyi védett épületrész az az épületrész, épülettömeg, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Helyi védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, valamint különleges tartószerkezete.
(5) A helyi védett épületegyüttes olyan épületegyüttes, melynek elemei valamilyen azonosság alapján, együttesen kezelendők.
5. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
8. § (1) A helyi védett érték tulajdonosa köteles gondoskodni a védett érték karbantartásáról, értékcsökkentést nem okozó fenntartásáról, valamint a rendeltetésnek megfelelő használatáról.
(2) A helyi védett érték rendeltetésének megváltoztatását eredményező beruházás csak akkor hajtható végre, ha az igényelt rendeltetés kielégíthető a helyi védett érték fennmaradása mellett.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
9. § A településképi szempontból meghatározó területek felsorolását, lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
10. § Zártsorú, ikres, valamint sorházas beépítésű épületek, építmények homlokzatai színezéssel együtt járó módon részlegesen, vagy több ütemben a homlokzat egészére vonatkozó egységes terv hiányában nem újíthatók fel
11. § (1) Meglévő tégla- vagy kőburkolat vakolt felülettel, egyéb anyaggal vagy szerkezettel történő takarása, a burkolat struktúrájának megváltoztatása, illetve színezett felületképzése az épület egészének egységes felújítása során is tilos.
(2) Az álkváderköves vakolt homlokzat tekintetében a kváderosztástól a felújítás során nem lehet eltérni, kivéve, ha az eltérést az eredeti vagy más korábbi megjelenés helyreállítása indokolja.
(3) Több közterületre néző saroképület homlokzata részlegesen, vagy több ütemben nem újítható fel.
(4) Az épületek homlokzati színezése során nem alkalmazható kettőnél több, vagy egymással nem harmonizáló szín. Egy szín alkalmazása esetén háromnál több, két szín alkalmazása esetén kettőnél több árnyalat használata tilos.
(5) Kő-, tégla-, illetve faburkolat homlokzati felületként történő alkalmazása esetén vakolt homlokzati felület vagy felületrész színezése során nem alkalmazható kettőnél több, vagy egymással nem harmonizáló szín vagy anyag. Egy szín alkalmazása esetén háromnál több, két szín alkalmazása esetén kettőnél több, illetve egymással vagy a természetes anyaggal nem harmonizáló árnyalat használata tilos.
(6) Az épületek homlokzatain megjelenő egyéb felületek és szerkezetek inhomogén azok anyaghasználatával összhangban nem álló vagy a homlokzat egészéhez nem illő módon nem színezhetők.
8. A helyi védett építészeti örökségre vonatkozó területi építészeti követelmények
12. § (1) A helyi védett területek jellegzetes települési szerkezetét, telekosztását, utcavonal-vezetését meg kell őrizni, új telek kialakítása, vagy telekrendezés csak ezek figyelembevételével történhet.
(2) Az új épületek tömegarányait, fő méreteit a környezetében lévő épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát figyelembe véve kell meghatározni.
(3) Zártsorú beépítés esetén – telekösszevonás során kialakuló – többszörös szélességű telkek beépítését úgy kell megtervezni, hogy az épület tömege és homlokzata – a szomszédos, valamint az összevonás előtti telkek közterületi szélességét figyelembe véve – az utcakép ritmusának megőrzése érdekében – ahhoz illeszkedően tagolt legyen.
(4) A településre jellemző hagyományos kerítés- és kapuformákat, jellegzetes melléképítményeket meg kell őrizni.
13. § (1) Az 1. és a 2. mellékletben HT1-1 megjelöléssel ellátott, Sárvár történelmi városközpont védett területén kétszintes tetőtér nem létesíthető.
(2) Az 1. és a 2. mellékletben HT1-2 megjelöléssel ellátott Sár védett területén az épületek terepszint feletti szintszáma legfeljebb két szint plusz tetőtér lehet.
(3) Az 1. és a 2. mellékletben HT1-3 megjelöléssel ellátott Rábasömjén, valamint a HT1-4 megjelöléssel ellátott Tizenháromváros védett területein
a) új beépítés esetén a beépítési mód megválasztásánál, abban az esetben, ha a szomszédos ingatlan, építmény védett és megőrzendő értéket hordoz, a szomszédos beépítéshez kell illeszkedni,
b) új beépítés, meglévő épület átépítése, bővítése esetén legfeljebb földszint plusz tetőteres épületek létesíthetők,
c) kétszintes tetőtér nem létesíthető,
d) telket alakítani kizárólag akkor lehet, amennyiben a meglévő állapot a telek beépíthetőségét ellehetetleníti,
e) a d) pont szerinti telekalakítás során a kialakult telekstruktúrához (utcai telekszélesség, telekmélység) és utca-vonalvezetéséhez minden esetben alkalmazkodni kell.
9. A helyi védett építészeti örökségre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
14. § (1) A helyi egyedi védett építményeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukkal kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrend és nyílásosztás jellegét, megőrizve a homlokzati tagozatokat.
(2) Helyi egyedi védett építmény korszerűsítésének, kialakításának, vagy bővítésének a védelem alá helyezés – az e rendeletben meghatározott kivétellel – nem akadálya vagy korlátja.
(3) Helyi egyedi védett építmény belső átalakítását, amennyiben a védelem az eredeti szerkezetre, vagy valamely belső értékre irányul,az eredeti szerkezet és belső érték megtartásával kell megvalósítani.
(4) Helyi egyedi védett építményt úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömeg- és tetőformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe továbbra is domináljon, vagy – a bővítéssel elérni kívánt cél eléréséhez szükséges és elégséges mértékű –legkisebb kárt szenvedje.
(5) Helyi egyedi védett épületrész felújítása, bővítése esetén a helyi védett értéknek minősülő épületrészt meg kell őrizni.
(6) A homlokzat külső hőszigetelése nem megengedett
a) helyi egyedi védett építmény, valamint
b) helyi egyedi védett épületrész esetén, amennyiben a védelem tárgya a homlokzat.
15. § (1) Helyi egyedi védett épület homlokzati nyílászáró-szerkezetei csak a meglévő szerkezettel azonos méretű, osztásrendszerű és színezésűre cserélhetők. A kicserélt nyílászáró anyaga abban az esetben térhet el az eredeti nyílászáró anyagától, ha az nem befolyásolja a védett érték településképi megjelenését.
(2) Helyi egyedi védett építmény, valamint helyi védett utcakép esetén az építményeken a nyílászárók esetleges cseréje során a tokszerkezetek pozíciója és a homlokzati falsíkhoz való viszonya nem módosítható.
(3) Helyi egyedi védett építmény, valamint helyi védett utcakép estén meglévő építményen külső redőnytok kialakítása nem megengedett.
16. § (1) Helyi védett területen új épület létesítése, valamint meglévő épület bővítése során
a) a környező beépítés domináns elemeinek vízszintes és függőleges tagolását, nyílászáró-kiosztását úgy kell figyelembe venni, hogy az biztosítsa a településképi illeszkedést,
b) úgy kell eljárni, hogy az úttorkolatok városképi szempontból kiemelt nézete tengelyében lehetőleg hangsúlyos, homlokzat-szerűen kialakított épület, épületrész álljon,
c) saroktelek esetén úgy kell eljárni, hogy a határoló közterületek felé lehetőleg egyenrangú homlokzati felületek nyíljanak úgy, hogy az épület főhomlokzatát a magasabb útkategóriába sorolt közút, tér esetén pedig a tér felőli oldalon kell kialakítani.
(2) Helyi védett területen található meglévő többszintes épületek homlokzatán a loggiák, illetve az erkélyek utólagos – részleges vagy teljes – beépítése
a) helyi egyedi védett építmény, valamint védett utcakép esetén nem megengedett,
b) egyéb építmény esetén csak az épület építészeti megjelenéséhez, a meglévő és érintett épületrészek, valamint szerkezeti elemek kialakításához, tagolásához, anyaghasználatához és színezéséhez illeszkedve valósítható meg, vagy létesíthető.
(3) A (2) bekezdés előírásait azokban az esetekben is alkalmazni kell, ha az érintett épület valamelyik homlokzatán korábban már sor került egy vagy több loggia, illetve erkély beépítésére. Ilyen esetekben az illeszkedés alapjának az épület eredeti karakteréhez igazodó megoldást kell tekinteni.
(4) Helyi védett területen található bármely meglévő többszintes épület homlokzatán erkélyek, illetve loggiák fölött eső-, valamint napvédő tető, vagy hasonló célú rögzített ernyőszerkezet csak az épület építészeti megjelenéséhez, a meglévő és érintett épületrészek, valamint szerkezeti elemek kialakításához, tagolásához, anyaghasználatához és színezéséhez illeszkedve valósítható meg, vagy létesíthető.
17. § (1) Helyi területi védett területen új építmény létesítése esetén az építmény utcai homlokzatán nem helyezhető el az épülettől elkülönülő vagy az épület megjelenéséhez nem illeszkedő ablakklíma berendezés és klímaberendezések kültéri egysége (a továbbiakban együtt: kültéri klímaberendezés). Tilos olyan kondenzvíz elvezetési megoldás alkalmazása, amely esetében a kondenzvíz közterületre vagy szomszéd telekre átfolyhat.
(2) Helyi területi védett területen új építmény létesítése esetén a kültéri klímaberendezés elhelyezését, valamint az épület megjelenéséhez illeszkedő takaró, valamint segédszerkezet kialakítását az előírt szakmai konzultációra benyújtandó dokumentációban az épület egészére vonatkozóan abban az esetben is ábrázolni kell, valamint a tervezett takaró- és segédszerkezeteket az építés során abban az esetben is teljes körűen meg kell valósítani, ha az egyes kültéri klímaberendezések elhelyezésére a későbbiekben eltérő időben vagy átmenetileg egyáltalán nem kerül sor.
(2) Helyi védett területen meglévő, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, valamint többszintes épület esetében kültéri klímaberendezések elsődlegesen a közterületről nem látható homlokzaton és csak az épület egészéhez illeszkedve szerelhetők fel.
(3) Kültéri klímaberendezést, szellőzőt a helyi egyedi védett építmény, valamint helyi védett utcakép esetén az építmény utcafronti, valamint közterületről látható homlokzatán elhelyezni nem lehet.
(4) Helyi egyedi védett építmény, valamint helyi védett utcakép esetén meglévő épület közterületről látható homlokzatán és tetőzetén, valamint új épület homlokzatán és tetőzetén, vagy azok előtt kábel sem szabadon, sem védőcsőben, sem védődobozban nem helyezhető el.
(5) Helyi egyedi védett építmény, valamint védett utcakép esetén új parapet konvektor kivezetés közterületről is látható egysége és kivezetése nem helyezhető el.
(6) Helyi egyedi védett építmény, valamint helyi védett utcakép esetén csak a látványt, az egységes utcaképi megjelenést nem zavaró antenna vagy más elektronikus hírközlő berendezés helyezhető el. Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, a védett építményen legfeljebb egy antenna vagy más elektronikus hírközlő berendezés helyezhető el, takarva.
18. § (1) Helyi védett területen található, valamint helyi egyedi védelem alatt álló épületen, építményen üzlethelyiség kirakatának legfeljebb 50%-a fóliázható le céghirdetés céljára, a céghirdetés színhasználatánál a 11. § (4) bekezdés szerinti településképi követelményeket figyelembe kell venni.
(2) Nem lehet olyan céghirdetést az épületek homlokzatain elhelyezni, amelyek nem illeszkednek szervesen a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához.
(3) Céghirdetés tetőszerkezeten nem helyezhető el.
(4) Céghirdetés épületen, udvarban történő elhelyezése esetén:
a) épületen csak olyan céghirdetés helyezhető el, amely az épületben lévő rendeltetési egységre, illetve az abban folytatott tevékenységre vonatkozik;
b) az épület udvarában lévő helyiséget, rendeltetési egységet jelző céghirdetés csak akkor helyezhető el, ha az épület közterületi homlokzati kialakítása és a már elhelyezett céghirdetések együttes megjelenése és az elhelyezés illeszkedik az épület homlokzati struktúrájához.
c) az udvarban lévő helyiségek céghirdetései összevontan, egy szerkezeten is elhelyezhetők a b) pont szerinti feltételek betartásával;
d) az elhelyezéssel érintett épület homlokzatán – a szomszédos épületek összefüggő homlokzatainak figyelembevételével – a céghirdetések az elhelyezési magasságok, a betűnagyságok és a színhasználat tekintetében összehangoltan létesítendők,
e) a céghirdetés a környezettől és az épület homlokzati színéhez nem illeszkedő színeket nem tartalmazhat;
f) a céghirdetés megvilágítását szolgáló elektromos vezeték csak a berendezésen belül és rejtetten helyezhető el, a homlokzaton kábelcsatornában nem vezethető.
(5) Homlokzati falsíkon, vagy azzal párhuzamosan elhelyezett céghirdetés esetén:
a) a homlokzati falsíkon, vagy azzal párhuzamosan a kirakatportál szerkezetén kívül csak önálló betűkből álló, szerelt vagy festett cégér, üzletfelirat helyezhető el, kivéve a homlokzathoz illeszkedő fém, kerámia, üveg vagy műanyag táblákat;
b) falra festett cégér, üzletfelirat és nem kereskedelmi reklám tartalmú falfestés méretkorlátozás nélkül létesíthető.
(6) A falsíkra merőleges cégér, cégtábla, üzletfelirat
a) legfeljebb a földszint szintmagasságában helyezhető el úgy, hogy a felső emeleti szintek, és a szomszédos épületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja;
b) mérete nem lehet nagyobb:
ba) egyoldali felülete 0,5 m2-nél,
bb) a homlokzati falsíktól számított kinyúlása 1,0 m-nél,
bc) szerkezeti vastagsága 0,2 m-nél;
c) utcai homlokzattal nem rendelkező üzletek egy cégéren való felsorolása, valamint üzletközpontok, szállodák, illetőleg kulturális rendeltetési egységek cégéreinek elhelyezése esetén a ba) pont szerinti cégér-méret legfeljebb 2,0 m2-ig növelhető;
d) földszinti utcai helyiséggel rendelkező kereskedelmi üzlethelyiséghez, vendéglátó helyhez, szolgáltató tevékenységhez, valamint közönségforgalmú irodahelyiségekhez tartozóan, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab, saroképület mindkét utcára néző üzlethelyisége esetén 1-1 darab helyezhető el.
(7) A tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó hirdetés legfeljebb 0,5 m²-es nagyságban az ingatlan falán vagy kerítésén helyezhető el.
19. § (1) Az 1. és a 2. mellékletben HT1-1 megjelöléssel ellátott, Sárvár történelmi városközpont védett területén a (2) - (10) bekezdésekben meghatározott további településképi követelményeket kell alkalmazni.
(2) Új épület létesítése, meglévő épület átalakítása, felújítása, valamint bővítése esetén a közterülettel határos telekhatáron, utcavonalon a magastetőt az utcával párhuzamos gerincű, a telektömb érintett tömb-szakaszán kialakult, illetve a szomszédos épületekhez igazodó módon, 40-45º közötti tetőhajlásszögű, szimmetrikus magastetővel kell kialakítani.
(3) Zártsorú beépítésű területen manzárd-tető nem létesíthető.
(4) Torony-, illetve kupola-szerű, íves lefedésű tetőfelépítmények, valamint az épület esetleges lapostetős szárnyainak kialakítása kivételével egy épületen általában csak egyféle hajlásszögű magastető létesíthető.
(5) Az utcával párhuzamos párkány- és gerincvonalú magastető létesítése esetén a jogszabályok keretei szerint kialakított, a domináns párkány-, illetve gerincvonalra merőleges vagy beforduló épületszárnyak és tetőfelépítmények lefedését úgy kell kialakítani, hogy azok gerincvonala – íves vagy egyedi formájú lefedés esetén a fedés legfelső felülete – a tetőzet fő tömegének gerincvonalánál alacsonyabb, de legfeljebb azzal azonos magasságú legyen.
(6) Magastetős épületek tetőfedésének anyagát és színezését az érintett tömb-szakasz adottságaihoz igazodva kell megválasztani.
(7) Az épületek tömegét és homlokzatait úgy kell kialakítani, hogy az építmények egyes homlokzatain belül a homlokzatmagasság eltérése
a) legfeljebb 7,5 méter épületmagasság esetén a legnagyobb épületmagasság mértékétől legfeljebb ± 0,75 méter,
b) a legfeljebb 12,5 méter épületmagasság esetén a legnagyobb épületmagasság mértékétől legfeljebb ± 1,5 méter
lehet.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott mértéknél nagyobb homlokzatmagasság-különbség abban az esetben megengedett, ha az engedélyezési terv igazolja, hogy a tervezett tömeg, valamint homlokzat a meglévő, vagy átalakuló városképhez megfelelően illeszkedik, a tervezett megoldás az előírttal egyenértékű vagy annál kedvezőbb városképi megjelenést eredményez.
(9) Meglévő magastető tetőtér-beépítése esetén
a) a tetőablakokat az épület ablakkiosztását és jellemző ablakméretét figyelembe véve kell elhelyezni,
b) tetőablak csak tetősíkban helyezhető el,
c) kétszintes tetőtér kialakítása esetén kizárólag egy sor tetőablak létesíthető.
(10) Az 1. mellékletben passzázs elemmel jelölt telkeken a tömbbelsőben a passzázsok menti belső beépítésnél az építmény legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 6,0 métert.
20. § (1) Az 1. és a 2. mellékletben HT1-2 megjelöléssel ellátott Sár védett területén a zártsorúan szabályozott telkeken a (2)-(7) bekezdésekben meghatározott további településképi követelményeket kell alkalmazni.
(2) Új épület létesítése, meglévő épület átalakítása, felújítása, valamint bővítése esetén a közterülettel határos telekhatáron a magastetőt az utcával párhuzamos gerincű, a telektömb érintett tömb-szakaszán kialakult, illetve a szomszédos épületekhez igazodó módon, általában 40-45º közötti tetőhajlásszögű magastetővel kell kialakítani.
(3) Manzárd-tető nem létesíthető.
(4) Torony-, illetve kupola-szerű, íves lefedésű tetőfelépítmények, valamint az épület esetleges lapostetős szárnyainak kialakítása kivételével egy épületen általában csak egyféle hajlásszögű magastető létesíthető.
(5) Az utcával párhuzamos párkány- és gerincvonalú magastető létesítése esetén a jogszabályok keretei szerint kialakított, a domináns párkány-, illetve gerincvonalra merőleges épületszárnyak és tetőfelépítmények lefedését – a c) pontban foglaltak figyelembevételével – általában úgy kell kialakítani, hogy azok gerincvonala – íves vagy egyedi formájú lefedés esetén a fedés legfelső felülete – a tetőzet fő tömegének gerincvonalánál alacsonyabb, de legfeljebb azzal azonos magasságú legyen.
(6) Magastetős épületek tetőfedésének anyagát és színezését az érintett tömb-szakasz adottságaihoz igazodva kell megválasztani.
(7) Tetőablak csak tetősíkban helyezhető el.
21. § (1) Az 1. és a 2. mellékletben HT1-3 megjelöléssel ellátott Rábasömjén, valamint a HT1-4 megjelöléssel ellátott Tizenháromváros védett területén a (2)-(5) bekezdésekben meghatározott további településképi követelményeket kell alkalmazni.
(2) Új épület létesítése, meglévő épület átalakítása, felújítása, valamint bővítése esetén az épületet 40-45o közötti tetőhajlásszögű magastetővel kell kialakítani, lapostető létesítése nem megengedett.
(3) Zártsorú beépítésű területen manzárd-tető nem létesíthető.
(4) Tetőtér-beépítése esetén
a) a tetőablak a meglévő homlokzathoz illeszkedő ritmusban alakíthatók ki, továbbá
b) függőleges síkban elhelyezett tetőtéri ablakok csak az eredeti homlokzat kiosztásához illeszkedő arányokkal létesülhetnek.
(5) A tetőfedés anyaga kizárólag cserép lehet, fémtető, tegola nem alkalmazható
10. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
22. § (1) Az 1. mellékletben lehatárolt, TM-3 megjelölésű Fürdőnegyed és gyógyhelyi területen belül a gyógyhely területén az idegenforgalmi és rekreációs célokra kijelölt építési övezetek területén a (2)-(6) bekezdésekben meghatározott további településképi követelményeket kell alkalmazni.
(2) Új beépítés esetén az épületek főtengelyét az 1. mellékletben idegenforgalmi körútként jelölt útvonalra merőlegesen kell szervezni, az úttal párhuzamosan, a látványfeltárulást elzáró térfal nem alakítható ki.
(3) Az idegenforgalmi körút mentén kerítés nem létesíthető, egyéb területeken kizárólag legalább 90%-ban áttört kerítés, vagy növénytelepítéssel kialakított területelválasztó kerítés alkalmazható.
(4) Az épületeket a természetes környezetbe illesztetten, minél nagyobb növénytakarással kell kialakítani.
(5) Melléképítmény, valamint a fő rendeltetést kiszolgáló egyéb építmény kizárólag az idegenforgalmi körútról nem látható helyen létesíthető, valamint a melléképítmény legmagasabb pontját úgy kell meghatározni, hogy a főépület takarásában legyen.
(6) A telkek be nem épített területén a közlekedő területeken kizárólag vízáteresztő burkolat és vízáteresztő térkő alkalmazható.
23. § Az 1. mellékletben jelölt, TMU-1 megjelölésű településképi szempontból meghatározó Rákóczi Ferenc utca mentén az épületek terepszint feletti szintszáma legfeljebb két szint plusz tetőtér lehet.
24. § (1) Az 1. mellékletben lehatárolt, TM-1 megjelölésű Hegyközség településképi szempontból meghatározó területein a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott további településképi követelményeket kell alkalmazni.
(2) A domborzati viszonyok, a kialakult telekszerkezet adottságnak tekintendő és továbbra is meg kell őrizni.
(3) Telket alakítani kizárólag akkor lehet, amennyiben a meglévő állapot a telek beépíthetőségét ellehetetleníti.
(4) A (3) bekezdés szerinti telekalakítás során a kialakult telekstruktúrához (utcai telekszélesség) és utca-vonalvezetéshez minden esetben alkalmazkodni kell.
25. § (1) Az 1. mellékletben lehatárolt, TM-2 megjelölésű Péntekfalu településképi szempontból meghatározó területén a (2)-(3) bekezdésekben meghatározott további településképi követelményeket kell alkalmazni.
(2) Meg kell őrizni a településrész jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utca-vonalvezetését.
(3) Az épületek terepszint feletti szintszáma legfeljebb két szint plusz tetőtér lehet.
11. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
26. § (1) Településképi szempontból meghatározó területeken új épület utcai homlokzatán kültéri klímaberendezés nem helyezhető el.
(2) Meglévő, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, valamint többszintes épület esetében kültéri klímaberendezések csak az épület egészéhez, valamint az érintett homlokzathoz illeszkedve szerelhetők fel.
(3) Meglévő épület közterületről látható homlokzatán és tetőzetén, valamint új épület homlokzatán és tetőzetén, vagy azok előtt kábel sem szabadon, sem védőcsőben, sem védődobozban nem helyezhető el.
27. § (1) Településképi szempontból meghatározó területeken, valamint településképi szempontból meghatározó utcakép esetén, a területen, valamint az utca mentén található épületen, építményen üzlethelyiség kirakatának legfeljebb 50%-a fóliázható le céghirdetés céljára, a 11. § (4) bekezdés szerinti településképi követelmények figyelembevételével.
(2) Nem lehet olyan céghirdetést az épületek homlokzatain elhelyezni, amelyek nem illeszkednek szervesen a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához.
(3) Céghirdetés tetőszerkezeten nem helyezhető el.
(4) Céghirdetés épületen, udvarban történő elhelyezése esetén elhelyezése:
a) épületen csak olyan céghirdetés helyezhető el, amely az épületben lévő rendeltetési egységre, illetve az abban folytatott tevékenységre vonatkozik;
b) az épület udvarában lévő helyiséget, rendeltetési egységet jelző céghirdetés elhelyezése megengedett, ha az épület közterületi homlokzati kialakítása és a már elhelyezett céghirdetések együttes megjelenése és az elhelyezés illeszkedik az épület homlokzati struktúrájához.
c) az udvarban lévő helyiségek céghirdetései összevontan, egy szerkezeten is elhelyezhetők a b) pont szerinti feltételek betartásával;
d) az elhelyezéssel érintett épület homlokzatán a szomszédos épületek összefüggő homlokzatainak figyelembevételével a céghirdetéseket - az elhelyezési magasságok, a betűnagyságok és a színhasználat tekintetében - összehangoltan kell létesíteni;
e) a céghirdetés a környezettől és az épület homlokzati színétől idegen, indokolatlanul elütő, vagy rikító színeket nem tartalmazhat;
f) a céghirdetés megvilágítását szolgáló elektromos vezeték a homlokzaton kábelcsatornában nem vezethető.
(5) Homlokzati falsíkon, vagy azzal párhuzamosan elhelyezett céghirdetés esetén:
a) a homlokzati falsíkon, vagy azzal párhuzamosan a kirakatportál szerkezetén kívül csak önálló betűkből álló, szerelt vagy festett cégér, üzletfelirat helyezhető el, kivéve a homlokzathoz illeszkedő fém, kerámia, üveg vagy műanyag táblákat;
b) falra festett cégér, üzletfelirat és nem kereskedelmi reklám tartalmú falfestés méretkorlátozás nélkül létesíthető.
(6) A falsíkra merőleges cégér, cégtábla, üzletfelirat
a) legfeljebb a földszint szintmagasságában helyezhető el úgy, hogy a felső emeleti szintek, és a szomszédos épületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja;
b) mérete nem lehet nagyobb:
ba) egyoldali felülete 0,5 m2-nél,
bb) a homlokzati falsíktól számított kinyúlása 1,0 m-nél,
bc) szerkezeti vastagsága 0,2 m-nél;
c) utcai homlokzattal nem rendelkező üzletek egy cégéren való felsorolása, valamint üzletközpontok, szállodák, illetőleg kulturális rendeltetési egységek cégéreinek elhelyezése esetén a ba) pont szerinti cégér-méret legfeljebb 2,0 m2-ig növelhető;
d) földszinti utcai helyiséggel rendelkező kereskedelmi üzlethelyiséghez, vendéglátó helyhez, szolgáltató tevékenységhez, valamint közönségforgalmú irodahelyiségekhez tartozóan, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab, saroképület mindkét utcára néző üzlethelyisége esetén 1-1 darab helyezhető el.
(7) A tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó hirdetés legfeljebb 0,5 m²-es nagyságban az ingatlan falán vagy kerítésén helyezhető el.
28. § Az 1. mellékletben lehatárolt TM-4 megjelölésű Kertváros településképi szempontból meghatározó területén magas-és lapos tetős épület is létesíthető, de 30°-nál kisebb és 45°-nál nagyobb magas tető nem létesíthető.
29. § (1) Az 1. mellékletben jelölt, TMU-1 megjelölésű településképi szempontból meghatározó Rákóczi Ferenc utca mentén a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott további településképi követelményeket kell alkalmazni.
(2) Magastető kialakítása esetén
a) az utcára merőleges tetőgerincű tető nem létesíthető,
b) a szomszédos beépítéshez nem illeszkedő hajlásszögű tető nem létesíthető,
c) magastető előtetőként történő meghosszabbítása nem megengedett;
d) tetősíkból kiemelkedő tetőablak nem helyezhető el.
(3) A Rákóczi Ferenc utca mentén zárt vendéglátó ipari előkert kialakítása az utcakép egységes megjelenésének biztosítása érdekében egymással összehangolt stílusú, a tartószerkezeten kívül csak átlátszó üveg, vagy lexan anyag használatával megengedett.
(4) A Rákóczi Ferenc utca menti meglévő épület közterületről látható homlokzati felületén kültéri klímaberendezés az egész épületre egységesen tervezett takarási megoldás nélkül nem helyezhető el.
12. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
30. § (1) A helyi védelem bármely kategóriája alá vont területen, valamint a településképi szempontból meghatározó területeken közterületen
a) az 1,5 m*3 m-es felületet vagy más számítási móddal a 4,5 m2 felületet el nem érő reklám kizárólag a 3. melléklet szerinti feltételeknek megfelelő információs vagy más célú berendezésen (a továbbiakban: reklámhordozó tábla),
b) az 1,5 m*3m-es felületet, vagy más számítási móddal a 4,5 m2 felületet elérő, de 11m2 felületet meg nem haladó méretű reklám
ba) reklámhordozó táblán, vagy
bb) horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön
helyezhető el.
(2)
(3) A reklámhordozó tábla síkjából kiálló háromdimenziós elemek vastagsága, kiállása legfeljebb 15 cm lehet.
(4)
(5) A reklámhordozó tábla, az információs vagy más célú berendezés a 3. mellékletben meghatározott konszignációnak megfelelő
a) „Sárvár tábla”, melynek
aa) tartóváza acél váz, RAL 6005 színű,
ab) hirdetési felülete festett alumínium, acél, plexi, egyéb kültéri építőlemez vagy compactlemez
ac) keretszerkezete zártszelvény, a keretszerkezet kétlábú és a tábla kontúrján helyezkedik el, konzolos tábla kinyúlás nem tartalmaz, vagy
b) „Citylight” reklámeszköz
lehet.
(6) Egyoldalas reklámhordozó tábla hátoldalának semleges megjelenést kell biztosítania, azon csak Palatinagrau (RAL 7036) vagy papyrusweiß (RAL 9018) szín alkalmazható.
(7) A Batthyány utcának a körforgalomtól a Kossuth Lajos térig terjedő szakaszán reklámhordozó táblát az önkormányzat, vagy olyan személy helyezhet el, aki, vagy amely a reklámhordozó tábla elhelyezésére közterület-használati engedéllyel rendelkezik.
31. § (1) Építési reklámháló csak az építkezés, felújítás idejére, és csak akkor helyezhető el, ha
a) építésinapló-bejegyzés igazolja az építkezés, felújítás megkezdését, vagy
b) ha építési napló vezetésére nem áll fent kötelezettség, úgy az érintettek vállalják annak vezetését, és ezzel igazolják az építkezés, felújítás megkezdését.
(2) A (1) bekezdés szerinti felületen legfeljebb egy önálló reklám, hirdetés látványterv helyezhető el, melyhez szakmai konzultáció keretében ki kell kérni a települési főépítész véleményét.
13. Sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
32. § (1) Forrásfoglalást, vízmű gépházakat, víz- és záportározókat, a szennyvízátemelőket, transzformátorállomásokat, energia-átalakítókat, gáznyomás-szabályozókat, önálló épületként tervezett kazánházakat, hintőanyag tárolókat, közművezetékek nyomvonalait, műtárgyait és építményeit, amennyiben azok műszaki kialakítása lehetővé teszi a településképi követelmények figyelembevételével kell elhelyezni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti mérnöki létesítményekhez tartozó közművezetékek – a kötelezően közterületi elhelyezéshez kötött építmények kivételével – elsősorban terepszint alatt vagy a fő rendeltetést jelentő épületen belül, vagy ahhoz csatlakoztatva, ezek hiányában a közterület felől kerítéssel, épületrésszel vagy növényzettel takartan helyezhetők el.
(3) Az e paragrafusban foglaltakat a létesítmények bővítése, illetve cseréje során is alkalmazni kell.
33. § (1) Háztartási méretű napenergiát hasznosító berendezést a tetősíkba, vagy arra legfeljebb 10 fokos dőlésszöggel, lapos tető esetén az épület tömegének irányába legfeljebb 45 fokos dőlésszöggel lehet telepíteni.
(2) Gáznyomás-szabályozó a telek elő-, és oldalkertjében, az épület közterületre néző homlokzatán takartan, vagy a közterületről nem látszó homlokzatán helyezhető el.
(3) Szélgenerátor, szélrotor, más háztartási méretű kiserőmű kizárólag építési helyen belül helyezhető el.
(4) Napelem önálló építményként elsősorban a gazdasági, valamint a szabályozási tervben a közművek elhelyezésére szolgáló különleges területeken, építési helyen belül helyezhető el.
34. § (1) Hírközlési toronyépítmény elsősorban
a) a gazdasági területeken,
b) a helyi építési szabályzatban a közművek elhelyezésére kijelölt különleges területeken, valamint
c) a beépítésre nem szánt övezetekben, lakóövezettől legalább ötszáz méterre
építési helyen belül helyezhető el.
(2) Településképi szempontból meghatározó területeken, helyi területi védelem alatt álló területeken önálló antennatartó szerkezet nem helyezhető el.
(3) Energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a már meglévő, ilyen célra kialakított építményeket, műtárgyakat kell igénybe venni.
(4) Az épületek homlokzatára szerelt bárminemű vezeték, kapcsoló szekrény és csatlakozó doboz helyét – a kezelhetőség biztosításával – az épületek falsíkjába történő süllyesztéssel, valamint a vezetékek, a szerelvények, a csatlakozó dobozok esztétikus takarásával, lefedésével kell megoldani. A kapcsolószekrények és a dobozok formáját, színét, helyét az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani.
(5) Ha a 0,4 kV-os villamos energia és a hírközlési közmű vezetése légvezetéken is megengedett, akkor ez kizárólag közös oszlopsoron lehetséges. A közvilágítással ellátott utak mentén ezen az oszlopsoron kell a közvilágítás lámpatesteit is elhelyezni.
(6) Új villamos energia elosztó vezeték és elektronikus hírközlési vezeték – a nagysebességű elektronikus hírközlő hálózatok kivételével – földbe fektetés nélkül a kerület területén nem helyezhetők el.
(7) Beépítésre szánt területen a villamosenergia bekötés házi hálózati csatlakozását földkábellel kell kiépíteni.
AZ ÖNKORMÁNYZATI TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
14. Rendelkezés a településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról
35. § (1) A településképi rendelet tartalmával, a településképi követelmények értelmezésével kapcsolatban, továbbá a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából az építtető, vagy az általa megbízott tervező szakmai konzultációt kezdeményezhet.
(2) A tervezés során ugyanazzal az építési munkával kapcsolatban az építtető, vagy az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.
(3) Az építészeti-műszaki terv előzetesen egyeztetett időpontban megtartott munkaközi egyeztetésére a tervezőnek – a munka készültségi fokának megfelelő, a szakmai konzultáció napjára dátumozott – szakmai konzultációs munkaközi dokumentációt( továbbiakban: munkaközi dokumentáció) kell készítenie.
(4) A munkaközi dokumentáció elemei a szakmai konzultáció tárgyától függően a következők:
a) a védett érték beavatkozással érintett részének előzetes vizsgálat dokumentációja,
b) az anyaghasználatra és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetés,
c) a homlokzati színterv,
d) a munkák által érintett építményrészek és a környezet jelenlegi állapotának színes fotódokumentációja.
(5) A munkaközi dokumentációt a tervezőnek
a) a terv digitális feldolgozása esetén – elektronikus úton, .pdf formátumban – a szakmai konzultációt legalább öt nappal megelőzően meg kell küldenie, vagy
b) a terv papír alapú feldolgozása esetén a szakmai konzultáció során be kell mutatnia a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal útján
a települési főépítésznek.
36. § Helyi egyedi védett építményt, valamint védett utcaképet – a védendő értékre vonatkozóan – érintő építési tevékenység esetén, függetlenül attól, hogy a tevékenység építési engedély alapján vagy a nélkül végezhető, kötelező legalább egy szakmai konzultáció lefolytatása.
37. § (1) A konzultációs lehetőség biztosításáról a települési főépítész gondoskodik.
(2) Az egyes telkek beépítésének feltételeire, ezen belül kiemelten a városépítészeti és városképi illeszkedés követelményeire – a védett, valamint településképi szempontból meghatározó területeken a telekalakításra jelen rendelet, valamint az adott területre vonatkozó szabályozási terv előírásainak keretei között, a helyszín adottságait figyelembe véve – szakmai konzultáció keretében a települési főépítész tesz javaslatot.
(3) A jellemzően vegyes beépítésű, valamint átalakuló területen a helyszín adottságait figyelembe véve az illeszkedés egyes elemeire a szakmai konzultáció keretében egymástól eltérő feltételeket tartalmazó, alternatív javaslatok is adhatóak.
(4) A védett építményt érintő építési munka esetén a települési főépítész szakmai javaslatot tehet, illetve a településképi követelményekről tájékoztatást ad.
(5) A szakmai konzultáció keretében lehetőség van
a) a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére,
b) a tervezés során felmerült alternatív megoldások értékelésére,
c) a településképi illeszkedési követelményekre vonatkozó javaslatoktól, irányadó szabályozási elemektől eltérő tervezői megoldások egyeztetésére,
d) a településképi eljárásokkal összefüggő tartalmi és eljárási szabályok pontosítására.
38. § (1) A konzultációról a konzultáció felelőse emlékeztetőt készít, melyet a települési főépítész ellenjegyez és .pdf formátumban megküld az építtetőnek, valamint a tervezőnek, és amelyben foglaltakat a további eljárás során figyelembe kell venni.
(2) Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell a települési főépítész egyértelmű állásfoglalását arról, hogy az építési munka megfelel-e az e rendeletben meghatározott követelményeknek, továbbá nem eredményezi a védett érték károsodást.
39. § (1) Amennyiben a munkaközi terv feldolgozása papír alapon történt, a szakmai konzultáció során az egyeztetés résztvevői a munkaközi dokumentáció aktuális példányára szöveges, vagy rajzi kiegészítéseket, megjegyzéseket tehetnek, és a konzultáció végén a tervet dátummal kiegészítve szignálhatják. Ilyen esetekben a munkaközi dokumentáció érintett tervlapjairól másolatot kell készíteni, és azokat az emlékeztetővel együtt kell kezelni.
(2) Ha az építészeti-műszaki tervdokumentáció műleírása a szakmai konzultációra vonatkozó utalást, hivatkozást is tartalmaz, akkor a terviratok között az emlékeztetőt és az azokhoz tartozó munkaközi dokumentáció releváns tervlapjainak másolatát is szerepeltetni kell.
(3) A szakmai konzultációkról készített emlékeztetők, valamint az azokhoz tartozó munkaközi dokumentációk nyilvántartásáról a települési főépítész gondoskodik.
15. A településképi véleményezési eljárás részletes szabályai
40. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – meglévő és új építményekre vonatkozó építésre, bővítésre, településképet érintő átalakításra irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljáráshoz:
a) helyi egyedi védelem alatt álló építmény esetében,
b) helyi egyedi védelem alatt álló építmény szomszédságában lévő építmény esetében,
c) helyi területi védelem alá tartozó területen lévő építmény esetében,
d) közterületen vagy közlekedési területen lévő építmény esetében, valamint
e) valamennyi olyan fennmaradási engedélyezési eljárásban, amely a helyi építési szabályzat megsértésével megvalósuló jogszerűtlen építési tevékenység esetén indult.
(2) Nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni:
a) az építési tevékenység engedélyezését javasló településképi véleménnyel vagy a települési főépítészi településkép-védelmi tájékoztatás vagy szakmai konzultáció keretében adott állásfoglalással rendelkező, az elfogadotthoz képest homlokzati- és tömegváltozást nem eredményező módosított építési engedélyezési eljárásban; valamint
b) épületbővítéssel, valamint a homlokzat és tömeg megváltoztatásával nem járó építési tevékenység esetén.
41. § (1) A településképi véleményezési eljárásban a településképi követelményeknek való megfelelés kapcsán vizsgálandó szempontok:
a) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség,
b) a tervezett, távlati adottságokat, a településfejlesztési terveket figyelembe vevő megfelelőség,
c) a magassági megfelelőség, és
d) a beépítés környezeti illeszkedése, továbbá a természetvédelem, a rálátás és látványvédelem követelményének való megfelelőség.
(2) A településképi véleményezés során az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálandó, hogy az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatának településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(3) A településképi véleményezés során az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálandó, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezés elhelyezésére és kialakítására,
d) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,
e) a tetőzet kialakítása - különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítménye – megfelelően illeszkedik-e a domináns környezet adottságaihoz, és
f) tömegalakítása, homlokzatfelület színezése, anyaghasználata harmonizál-e.
(4) A településképi véleményezés során a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálandó, hogy
a) a közterületre benyúló építményrész, szerkezet, berendezés milyen módon befolyásolja a közterület használatát,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, és
c) a terv megfelelő javaslatot ad-e az esetleg szükségessé váló - közterületet érintő - beavatkozásra.
42. § (1) A polgármester a véleményét minden esetben a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozva alakítja ki.
(2) A polgármester az (1) bekezdés szerinti szakmai álláspont kialakítására a települési főépítésznek megfelelő, legalább öt napos határidőt biztosít.
16. A településképi bejelentési eljárás
43. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le
a) a helyi területi védelem alá tartozó területen valamint egyedi védelem alatt álló építményre vonatkozóan a 4. melléklet 1-6. pontjában meghatározott építési tevékenység esetén, valamint
b)2 a helyi építési szabályzatban meghatározott lakó és vegyes területfelhasználású övezetekben és a hozzájuk kapcsolódó közterületeken, zöldterületeken valamint közúti közlekedési övezetekben a 4. melléklet 5-18. pontjában meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek esetén.
(2) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le
a) az e rendeletben meghatározott cégszerű hirdetések, valamint információs és más célú berendezések, valamint
b) vakolat reklám, tűzfalfestés, reklámgrafika, reklámmozaik, nem kereskedelmi reklám tartalmú falfestés
elhelyezése esetén.
(3) A (2) bekezdés b) pontban meghatározottak elhelyezése esetén az elhelyezésére irányuló kérelemhez – a hirdetés-felület nagyságától függetlenül – csatolni szükséges a teljes homlokzati felületre vonatkozó felújítási, színezési tervet.
44. § A polgármester – a települési főépítész szakmai álláspontja alapján – a településképi bejelentési eljárásban az alábbi szempontokat vizsgálja, és hozza meg a jogszabályi előírásoknak való megfelelőség alapján a határozatát:
a) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség,
b) a tervezett, távlati adottságokat, a településfejlesztési terveket figyelembe vevő megfelelőség,
c) magassági megfelelőség,
d) terület-felhasználás megfelelősége, és
e) épület belső elrendezésének és szerkezetének funkcionális megfelelősége.
17. A településképi kötelezés és településkép-védelmi bírság
45. § A jegyző ellenőrzi a településképi követelmények betartását. Amennyiben a településképi követelmények megsértését észleli, arról a településképi kötelezési eljárás lefolytatása érdekében haladéktalanul értesíti a polgármestert.
46. § A településkép-védelmi bírság összege, ha az ingatlan tulajdonosa a településkép védelméről szóló törvény alapján hozott önkormányzati hatósági döntésben megállapított határidőre nem teljesíti a kötelezettségét, akkor
a) helyi védett területeken területi és egyedi építészeti követelmények megsértése esetén
aa) amennyiben az egyedi védett építményt érint, és a védett érték megsemmisülését eredményezte vagy az eredeti állapot teljes körűen nem állítható helyre 10.000 forinttól 1.000.000 forintig;
ab) amennyiben az egyedi védett építményt nem érint, 10.000 forinttól 750.000 forintig;
b) településképi szempontból meghatározó területeken a területi és egyedi építészeti követelmények megsértése estén
ba) amennyiben az egyedi védett építményt érint, 10.000 forinttól 500.000 forintig;
bb) amennyiben az egyedi védett építményt nem érint, 10.000 forinttól 250.000 forintig;
c) egyéb településkép alakítására vonatkozó általános követelmény megsértése esetén 10.000 forinttól 100 000 forintig
terjedhet.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
18. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
47. § (1) A helyi építészeti örökség védelme céljára – amennyiben az önkormányzat költségvetési forrást biztosít, legfeljebb az előirányzat mértékéig – támogatás nyújtható.
(2) A támogatásra fordítható összegeket az önkormányzat költségvetési rendelete határozza meg.
(3) A támogatás pályázat útján biztosítható.
(4) A támogatásra a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság minden naptári évben egy alkalommal, március vagy április hónapban pályázatot hirdet. A pályázati feltételeket a bizottság határozza meg.
(5) A pályázatot a polgármesternél kell benyújtani, aki a pályázat elbírálására javaslatot tesz a bizottság részére.
(6) A pályázatok elbírálásáról a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság dönt.
(7) A támogatás odaítélését követően a pályázat nyertesével a felhalmozási célú pénzeszköz átadásáról megállapodást kell kötni, a támogatott tevékenység kizárólag a megállapodás aláírását követően kezdhető meg.
(8) A támogatás folyósítására teljesítményarányosan, a kivitelező által kiállított számlák alapján kerülhet sor, a feladat elvégzéséről benyújtott számlamásolat rendelkezésre bocsátását követően.
48. § (1) Csak azok a pályázatok részesíthetők támogatásban, amelyeket a munkák megkezdése előtt nyújtottak be. A pályázathoz csatolni kell a tervező, vagy kivitelező által készített költségvetést, vagy ajánlatot.
(2) Nem adható önkormányzati támogatás a védettséggel nem érintett épületek és építmények felújítására, valamint akkor, ha a helyi védett értékkel összefüggésben engedély nélkül, az engedélytől eltérően, az e rendelet vagy más jogszabály megsértésével végeztek építési vagy egyéb munkát.
(3) A pályázat elbírálása során vizsgálni kell, hogy
a) a benyújtott költségvetés vagy árajánlat reális adatokat tartalmaz-e,
b) az alkalmazott műszaki megoldás a lehető legtakarékosabb módon került-e kiválasztásra, és
c) az alkalmazott műszaki megoldás összhangban van-e a településkép védelmére előírt követelményekkel.
49. § (1) A támogatás vissza nem térítendő, illetve visszatérítendő támogatás formájában – akár külön-külön vagy együttesen is – nyújtható.
(2) A helyi védett érték felújítására benyújtott pályázat alapján a teljes felújítás költségének legfeljebb huszonöt százalékáig biztosítható vissza nem térítendő támogatás.
(3) A helyi védett érték felújítására benyújtott pályázat alapján, legfeljebb 5 évre kamatmentes kölcsön nyújtható a teljes felújítási költség legfeljebb negyven százalékáig. A támogatás biztosítékaként a felújítással érintett ingatlanra a kölcsönszerződés időtartamára az önkormányzat javára jelzálogjogot, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
50. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.
51. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Sárvár Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2015. (III.30.) önkormányzati rendelet (SZMSZ) 1. melléklete a rendelet 5. melléklete szerint módosul.
(2) Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közterület-használatról és a városkép védelméről szóló 22/2001. (V.17.) önkormányzati rendelete 9. § (8) bekezdésének „…decemberi…” szövegrésze helyébe „…novemberi…” szöveg lép.
52. § Hatályát veszti Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének az építészeti örökség helyi védelméről szóló 41/2003 (XI.27.) önkormányzati rendelete, Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közterület-használatról és a városkép védelméről szóló 22/2001. (V.17.) önkormányzati rendelete 6/B. § (6) és (7) bekezdése, 15. § (2) bekezdése és 4. melléklete.
2. melléklet a 34/2017. (XII. 18.) önkormányzati rendelethez
1. HELYI TERÜLETI VÉDELEM (HT)
1.1. táblázat: HELYI VÉDETT TELEPÜLÉSSZERKEZET (HT1)
A |
B |
C |
|
|---|---|---|---|
1 |
Azonosító |
Megnevezés |
Lehatárolás |
2 |
HT1-1 |
Sárvár történelmi városközpont |
1. melléklet szerint |
3 |
HT1-2 |
Sár egykori településközpontja |
1. melléklet szerint |
4 |
HT1-3 |
Rábasömjén egykori településközpontja |
1. melléklet szerint |
5 |
HT1-4 |
Tizenháromváros |
1. melléklet szerint |
1.2. táblázat: HELYI VÉDETT UTCAKÉP (HT2)
A |
B |
C |
|
|---|---|---|---|
1 |
Azonosító |
Megnevezés |
Lehatárolás |
2 |
HT2-1 |
Ady Endre utca páratlan (É-i) oldala |
1. melléklet szerint |
3 |
HT2-2 |
Batthyány utca mindkét oldali térfal |
1. melléklet szerint |
4 |
HT2-3 |
Kossuth Lajos tér térfalak |
1. melléklet szerint |
5 |
HT2-4 |
Várkerület térfalak |
1. melléklet szerint |
6 |
HT2-5 |
Deák Ferenc utca keleti térfal |
1. melléklet szerint |
1.3. táblázat: HELYI VÉDETT TEMETŐK ÉS TEMETKEZÉSI EMLÉKHELYEK (HT3)
A |
B |
C |
|
|---|---|---|---|
1 |
Azonosító |
Megnevezés |
Lehatárolás/hrsz. |
2 |
HT3-1 |
Volt Péntekfalusi temető |
692/1 |
3 |
HT3-2 |
Városi köztemető – Sopron utca |
3064/2 |
4 |
HT3-3 |
Zsidó temető |
1172/2 |
5 |
HT3-4 |
Tizenháromvárosi temető és faállománya |
1248 |
6 |
HT3-5 |
Hegyközségi temető |
0320/52 |
2. HELYI EGYEDI VÉDELEM (HE)
2.1. táblázat: HELYI VÉDETT ÉPÜLET, ÉPÍTMÉNY (HE1)
A |
B |
C |
||
|---|---|---|---|---|
1 |
Azonosító |
Megnevezés |
Helyrajzi szám |
Cím |
2 |
ÉPÜLET, ÉPÍTMÉNY |
|||
3 |
HE1-1 |
Szent László templom |
66 |
Kossuth tér |
4 |
HE1-2 |
Neogótikus kápolna vagy Tikász-kép |
2/1 |
Várkerület, Vár gazdasági bejárata |
5 |
HE1-3 |
Kertvárosi kápolna |
2186 |
Nádasdy u. |
6 |
HE1-3 |
Zsinagóga |
572 |
Deák Ferenc u. 6. |
7 |
HE1-4 |
Csénye-Újmajor Lourdesi kápolna |
0204/8 |
Újmajorral szemben |
8 |
HE1-5 |
Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal |
4/1 |
Várkerület 2. |
9 |
HE1-6 |
Földhivatal épülete |
64/2 |
Kossuth tér 2. |
10 |
HE1-6 |
Lakóépület – volt Schneller-ház |
174 |
Kossuth tér 6. |
11 |
HE1-8 |
Lakóépület – volt Einbech-ház |
175 |
Kossuth tér 7. |
12 |
HE1-9 |
Lakóépület – volt Sárvári Első Takarékpénztár épülete |
173 |
Ady E. u. 2. – Kossuth tér 5. |
13 |
HE1-10 |
Lakóépület – volt Freibert–ház |
176 |
Kossuth tér 8. |
14 |
HE1-11 |
Volt mozi épület |
73 |
Batthyány u. 12. |
15 |
HE1-12 |
Lakóépület – volt Schmidt-ház |
74/4 |
Batthyány u. 14. |
16 |
HE1-13 |
Lakóépület – Kaszás-ház |
80 |
Batthyány u. 18. |
17 |
HE1-14 |
Lakóépület (és kirakat) – Róth-ház |
81 |
Batthyány u. 20. |
18 |
HE1-15 |
Lakóépület |
1523 |
Batthyány u. 54. |
19 |
HE1-16 |
Lakóépület – volt Herczeg-ház |
1522 |
Batthyány u. 52. |
20 |
HE1-17 |
Lakóépület |
113 |
Batthyány u. 37. |
21 |
HE1-18 |
Lakóépület |
118/3 |
Batthyány u. 33. |
22 |
HE1-19 |
Lakóépület |
119 |
Batthyány u. 31. |
23 |
HE1-20 |
Lakóépület – volt Gayer-ház |
122/2 |
Batthyány u. 27. |
24 |
HE1-21 |
Lakóépület – volt Kosztolitz-ház |
132/1 |
Batthyány u. 17. |
25 |
HE1-22 |
Lakóépület |
134 |
Batthyány u. 13. |
26 |
HE1-23 |
Lakóépület – Sárvár Vidéki Takarékpénztár |
136/1 |
Batthyány u. 9. |
27 |
HE1-24 |
Lakóépület |
137/2 |
Batthyány u. 5. |
28 |
HE1-25 |
Lakóépület – volt Magyar Divatáruház épülete |
140 |
Batthyány u. 3. |
29 |
HE1-26 |
Lakóépület – volt Berke-ház |
141/1 |
Batthyány u. 1. |
30 |
HE1-27 |
Lakóépület |
166 |
Ady utca 12. |
31 |
HE1-28 |
Vasútállomás épülete |
509/29 |
Selyemgyár u. 1. |
32 |
HE1-29 |
Lakóépület – volt Horváth-féle vendéglő |
3183 |
Selyemgyár u. 2/b. |
33 |
HE1-30 |
Tinódi vendéglő épülete |
111/1 |
Hunyadi u. 11. |
34 |
HE1-31 |
Evangélikus kápolna |
3064/2 |
Soproni u., Városi köztemető |
35 |
HE1-32 |
Ravatalozó |
3064/2 |
Soproni u., Városi köztemető |
36 |
HE1-33 |
Lakóépület – volt Németh-ház |
1890 |
Sársziget u. 8. |
36 |
HE1-34 |
Irodaépület – volt Óvártej Rt. (volt Strohoffer vajgyár) |
1907/3 |
Sársziget u. 30. |
37 |
HE1-35 |
Lakóépület |
146 |
Ady Endre utca 5. |
38 |
HE1-36 |
Lakóépület |
151 |
Ady Endre utca 11. |
39 |
HE1-37 |
Lakóépület |
160 |
Ady Endre utca 15. |
40 |
HE1-38 |
Lakóépület |
162 |
Ady Endre utca 17. |
41 |
HE1-39 |
Tinódi Sebestyén Gimnázium épülete |
549 |
Móricz Zsigmond u. 2. |
42 |
HE1-40 |
Lakóépület |
569 |
Móricz Zsigmond u. 3. |
43 |
HE1-41 |
Lakóépület |
551 |
Móricz Zsigmond u. 6. |
44 |
HE1-42 |
Lakóépület |
552 |
Móricz Zsigmond u. 8. |
45 |
HE1-43 |
Lakóépület |
557 |
Móricz Zsigmond u. 15. |
46 |
HE1-44 |
Lakóépület |
570 |
Móricz Zsigmond u. 1. |
47 |
HE1-45 |
Lakóépület |
575 |
Deák Ferenc u. 2. |
48 |
HE1-46 |
Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola épülete |
539 |
Gyöngyös u. 2. |
49 |
HE1-47 |
Lakóépület |
59 |
Széchenyi u. 9. |
50 |
HE1-48 |
Lakóépület |
62 |
Széchenyi u. 3. |
51 |
. |
|||
52 |
HE1-50 |
Járási Hivatal épülete |
5/2 |
Várkerület 4. |
53 |
HE1-51 |
Lakóépület |
1424 |
Várkerület 6. |
54 |
HE1-52 |
Posta |
190 |
Várkerület 32. |
55 |
HE1-53 |
Járásbíróság épülete |
1333 |
Várkerület 25. |
56 |
HE1-54 |
Ipari épület – egykori Krausz-féle vajgyár |
1320 |
Rákóczi Ferenc u. 2., Várkerület 26. |
57 |
HE1-55 |
Lakóépület – egykori Krausz-villa |
1319 |
Rákóczi Ferenc u. 4. |
58 |
HE1-56 |
Lakóépület |
1318 |
Rákóczi Ferenc u. 6. |
59 |
HE1-57 |
Lakóépület – volt Ajkay-villa |
788 |
Rákóczi Ferenc u. 13a. |
60 |
HE1-58 |
Tüdőgondozó épülete – volt Krausz-ház |
794/1 |
Rákóczi Ferenc u. 21. |
61 |
HE1-59 |
Lakóépület – volt Schwastics-ház |
796 |
Rákóczi Ferenc u. 23. |
62 |
HE1-60 |
Lakóépület – volt Stubenvoll-ház |
798 |
Rákóczi Ferenc u. 25. |
63 |
HE1-61 |
Lakóépület – volt Neuhold-ház |
799/1 |
Rákóczi Ferenc u. 27. |
64 |
HE1-62 |
Kórházi irodaépület – volt Pék-ház |
1225/3 |
Rákóczi Ferenc u. 30. |
65 |
HE1-63 |
Lakóépület – volt Feldmesser-ház |
1105/4 |
Szatmár u. 14. |
66 |
HE1-64 |
Cukorgyári kastély régi kerítése |
1101/7 |
Szatmár u. |
67 |
HE1-65 |
Volt téglagyári kezelői lakás |
1756 |
Esze Tamás utca 17. |
68 |
SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYEK |
|||
69 |
HE1-66 |
Volt selyemgyári víztorony |
3185/5 |
Selyemgyár u. (Sága Foods Rt.) |
70 |
HE1-67 |
Víztorony |
0476/13 |
Lánkapuszta |
71 |
HE1-68 |
Víztorony |
2847/18 |
Ikervár út |
72 |
HE1-69 |
Gólya-híd |
0347/4 |
Celli utca (Tesco) |
73 |
HE1-70 |
Volt Herpenyő-híd |
0302 |
Celli utca |
74 |
SZOBOR, KÖZTÉRI ALKOTÁS |
|||
75 |
HE1-71 |
I. világháborús emlékmű |
68 |
Kossuth-tér |
76 |
HE1-72 |
Communitas kereszt |
(1376) |
Tizenháromváros u. 39. előtt |
77 |
HE1-73 |
Binder kereszt |
(659) |
Fekete-híd u. 52. szám előtt |
78 |
HE1-74 |
Hergovics-kereszt |
0349/2 |
Celli utca |
79 |
HE1-75 |
Kálvária kereszt |
3750 |
Hegyközség, Celli utca |
80 |
HE1-76 |
Németh kereszt |
621/2 |
Gyöngyös utca 9. szám előtt |
81 |
HE1-77 |
Persinger kereszt |
2/1 |
Várpark |
82 |
HE1-78 |
Sári communitas kereszt |
0170/1 |
88. sz. főút |
83 |
HE1-79 |
Szeplőtelenül fogantatott Szűz Anya szobor |
3864 |
Hegyközség, Sótonyi út – Felső Sótonyi út |
2.2. táblázat: HELYI VÉDETT ÉPÜLETRÉSZ (HE2)
A |
B |
C |
D |
|
|---|---|---|---|---|
1 |
Azonosító |
Megnevezés |
Helyrajzi szám |
Cím |
2 |
HE2-1 |
Lakóépület – volt Kollmann-ház: tetőszerkezet homlokzati dísze |
3084 |
Batthyány u. 59. |
3 |
HE2-2 |
Lakóépület homlokzata |
3145 |
Hunyadi u. 36. |
4 |
HE2-3 |
Lakóépület homlokzata |
3147/1 |
Hunyadi u. 40. |
5 |
HE2-4 |
Lakóépület homlokzata |
502 |
Hunyadi u. 47. |
6 |
HE2-5 |
Lakóépület Kossuth tér felőli homlokzata |
65 |
Széchenyi u. 1 |
7 |
HE2-6 |
Lakóépület (volt Barabás-ház) utcai homlokzata |
1422 |
Várkerület 8. |
8 |
HE2-7 |
Lakóépület (volt Barabás-ház) utcai homlokzata |
1421/2 |
Várkerület 8a. |
9 |
HE2-8 |
Lakóépület kétoldali utcafronti homlokzata és tetőszerkezete |
1340/2 |
Várkerület 20. |
10 |
HE2-9 |
Lakóépület utcafronti homlokzata |
1403 |
Tizenháromváros u. 10. |
2.3. táblázat: HELYI VÉDETT ÉPÜLETEGYÜTTES (HE3)
A |
B |
C |
|
|---|---|---|---|
1 |
Azonosító |
Megnevezés |
Helyrajzi szám |
2 |
HE3-1 |
Volt Hatvany-Deutsch kastély és kis Kastélyépület |
1101/7 |
3 |
HE3-2 |
Vadkert major: istálló a lovardával és a panzió épülete |
1181/10 |
3. melléklet a 34/2017. (XII. 18.) önkormányzati rendelethez
1. konszignáció
2. Konszignáció
3. Konszignáció
4. melléklet a 34/2017. (XII. 8.) önkormányzati rendelethez3
1. |
A helyi területi védelem alatt álló telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló meglévő épület átalakításának kivételével az építési engedéllyel építhető építmény felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, nyílászáróinak cseréje, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell |
2. |
Meglévő épület közterületről látható homlokzatához illesztett előtető, védőtető, fedett terasz beépítése, zárttá tétele, körbeépítése esetén, amennyiben az nem építési engedélyköteles. |
3. |
Utcai kerítés építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása. |
4. |
Szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen való elhelyezése, megváltoztatása |
5. |
Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot. |
6. |
Előkertben vagy oldalkertben elhelyezendő 12 m2-nél nagyobb kerti építmény építése, megváltoztatása, vagy a meglévő kerti építmény 12 m2-nél nagyobb alapterületű bővítés |
7. |
Meglévő – legalább 6 lakást magában foglaló – építmény utólagos hőszigetelése, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása. |
8. |
Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg. |
9. |
Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet |
10. |
Önálló és nem önálló reklámtartó építmény építése, elhelyezése, korszerűsítése, megváltoztatása |
11. |
Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t. |
13. |
Emlékfal építése, melynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t. |
14. |
Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal és műszaki specifikációval rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése. |
15. |
A telek természetes terepszintjének – építési tevékenységgel összefüggő – 1,0 m, vagy annál kisebb mértékű végleges jellegű megváltoztatása, amennyiben az a közterülethez közvetlenül kapcsolódik. |
16. |
A közterülethez közvetlenül kapcsolódó támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot. |
17. |
Telken belüli közmű pótló műtárgy építése. |
18. |
Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, melynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg. |
5. melléklet a 34/2017. (XII. 18.) önkormányzati rendelethez
1. Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Sárvár Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2015. (III.30.) önkormányzati rendelete 1. melléklet 1.1.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1.1.3. A településkép védelméről szóló 34/2017. (XII.14.) önkormányzati rendelethez kapcsolódó hatáskörök:
1.1.3.1.Meghatározza a helyi építészeti örökség védelme céljára nyújtható támogatás pályázati feltételeit 34/2017. (XII.14.) Ör. 47. § (4) bek.)
1.1.3.2. Dönt a helyi építészeti örökség védelmére kiírt pályázatok elbírálásáról. (34/2017. (XII.14.) Ör. 47. § (6) bek.)”
1. Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Sárvár Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2015. (III.30.) önkormányzati rendelete 1. melléklete a következő 1.1.14. ponttal egészül ki:
„1.1.14. A közterület-használatról és a városkép védelméről szóló 22/2001. (V.17.) önkormányzati rendelethez kapcsolódó hatáskörök:
1.1.14.1. Egyedi hozzájárulást ad a Várpark területén a közösségi, szabadidős célt szolgáló, szórakoztató, kulturális tevékenység végzésére irányuló közterület-használathoz (22/2001. (V.17.) Ör. 6/A. § m) pont)
1.1.14.2. Előzetes hozzájárulást ad a 6/B. § (1), (2), (4), (5) és (8) bekezdésében meghatározott területeken a rendelet melléklete 8. és 23. pontja tárgyában első alkalommal benyújtott közterület-használati engedély kiadásához (22/2001. (V.17.) Ör. 6/B. § (9) bek.)
1.1.14.3. Előzetes hozzájárulást ad az egy évet meghaladó közterület használatra (22/2001. (V.17.) Ör. 6/B. § (9) bek.)”
1. melléklet
Az 1/A. alcímet (1/A. §) a Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2021. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 43. § (1) bekezdés b) pontja a Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2021. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 4. melléklet a Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2021. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.