Gencsapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013 (III.22.)
Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2020. 02. 16- 2021. 10. 19Gencsapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013 (III.22.)
Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Gencsapáti Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotásával meg kívánja teremteni polgárai érdekeit szolgáló önkormányzati és közigazgatási munka feltételeit, az önkormányzati döntések során az egységes elvek, és elvárások szerinti előkészítését, biztosítani kívánja a széles nyilvánosságon alapuló demokratikus hatalomgyakorlás alapvető feltételeit. Fentiekre tekintettel Gencsapáti Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikkének (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja.
Általános rendelkezések
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Gencsapáti Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 9721 Gencsapáti, Hunyadi út 229.
(3) Az Önkormányzat illetékességi területe: Gencsapáti község közigazgatási területére terjed ki.
(4) A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.
(5) Az Önkormányzat és szervei által használt hivatalos kör alakú pecsét közepén a Magyar Köztársaság címere található, a köríven a „Gencsapáti Község Önkormányzata”, „Gencsapáti Község Polgármestere”, „Gencsapáti Polgármesteri Hivatala” és „Gencsapáti Község Jegyzője” felirat található. A bélyegzőket sorszámmal kell ellátni, azokról lenyomatukkal és a használó megjelölésével a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet. A pecsétek, bélyegzők készítésének, használatának rendjéről belső szabályzatot kell készíteni.
(6) Az Önkormányzat pecsétjét kell használni:
a) a Képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyv hitelesítésére;
b) a Képviselő-testület által adományozott elismeréseken, okleveleken;
c) önkormányzati ügyek során.
(7) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Gencsapáti Polgármesteri Hivatal.
2. § A település hagyományaihoz igazodva az Önkormányzat helyi ünnepeknek és egyéb rendezvénynek tekinti:
a) a Hősők Napját, május utolsó vasárnapján,
b) az Idősek Napját december hónapban,
c) a Pünkösdi Vigasságokat, pünkösd napján,
d) a Falunapot.
3. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. Használatuk rendjét a Képviselő-testületkülön rendeletben szabályozza.
(2) A helyi kitüntetések és elismerő címek alapításának és adományozásának joga a Képviselő-testületet illeti meg. A helyi kitüntetések és elismerő címek alapításának és adományozásának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.
Az Önkormányzat feladatai és azok ellátásában résztvevők
4. § (1) Az Önkormányzat ellátja Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat. Az Önkormányzat önként vállalt feladatait jelen rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
(2) A Képviselő-testület szervei:
a) a polgármester
b) a Képviselő-testület Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottsága, a Képviselő-testület Kulturális és Településfejlesztési Bizottsága
c) a Gencsapáti Polgármesteri Hivatal
d) a Gencsapáti Polgármesteri Hivatal jegyzője, valamint
a (2a) bekezdés szerinti társulásai.
(2a) Az önkormányzati feladatok hatékonyabb és gazdaságosabb ellátása érdekében – jogi személyiségű társulásokban vesz részt. Gencsapáti Község Önkormányzata tagja a Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásnak, valamint a Gyöngyös-kert Óvoda Fenntartó Társulásnak.
(3) A Képviselő-testület az 1. számú mellékletben szereplő feladat- és hatásköreit a polgármesterre ruházza át.
(4) A Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi, és Kulturális és Településfejlesztési Bizottság feladat- és hatásköreit jelen rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(5) A Képviselő-testület feladatainak eredményes ellátása érdekében – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködik a megyei önkormányzattal, más települési önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel és civil szervezetekkel.
A Képviselő-testületi anyagok tartalmi követelményei és a benyújtásukra vonatkozó szabályok
Előterjesztés
5. § (1) A Képviselő-testület ülésére előterjesztést szóban vagy írásban lehet megtenni.
(2) A testületi ülésre, napirendi pont előterjesztésére jogosult: a polgármester, a képviselő, a jegyző, a Hivatal szakügyintézője, illetve a polgármester, valamint a Képviselő-testület bizottságai által felkért szakértő.
(3) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés lehet:
a) az éves munkatervben előirányzott, vagy aktuális feladatból következő, érdemi döntést igénylő javaslat;
b) tájékoztató, vagy beszámoló jellegű anyag.
(4) Az előterjesztést, a Képviselő-testület ülésének időpontját megelőzően legalább 10 nappal a polgármesternek és ezzel egyidejűleg a jegyzőnek kell benyújtani.
6. § (1) Az előterjesztésre vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell a beszámolóra és a tájékoztatóra is, amennyiben annak előterjesztése írásban történik.
(2) Az írásbeli előterjesztés főbb részei:
a) az első részben ismertetni kell:
aa) az előterjesztés címét, tárgyát,
ab) ismertetni kell a téma előzményeit (testületi megállapítások, hozott testületi határozatok),
ac) a kérdést szabályozó jogszabályokat,
ad) a javaslat költségvetési hatásait,
ae) mindazon körülményeket, tényeket, melyek lehetővé teszik megalapozott dön-
tés meghozatalát.
b) a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza, a végrehajtásért felelős megnevezésével és a határidő megjelölésével.
(3) Kizárólag írásbeli előterjesztés alapján kerülhet a Képviselő-testület elé:
a) éves költségvetés;
b) éves költségvetés végrehajtásának első félévi, háromnegyed évi végrehajtásáról szóló tájékoztató;
c) zárszámadás;
d) településrendezési terv;
e) jelentősebb fejlesztésekneél a beruházási program;
f) önkormányzati tulajdonnal, vagyonnal összefüggő döntések;
g) intézmények alapítása, átszervezése, megszüntetése ügyében;
h) rendeletek tervezete.
Sürgősségi indítvány
7. § (1) A képviselő-testület tagjai, bizottság és a jegyző javaslatot tehetnek előterjesztés, vagy önálló indítvány sürgős tárgyalására. A sürgősségi javaslatot indokolni kell. A sürgősségi indítvány esetében jelen rendelet 6. §-ában foglalt előírásokat értelemszerűen alkalmazni kell.
(2) A sürgősségi indítványt legkésőbb a testületi ülést megelőző napon 12 óráig a polgármesternél – és ezzel egyidejűleg a jegyzőnek megküldve – lehet benyújtani.
Besszámoló
8. § (1) A beszámoló a Képviselő-testület feladat és hatáskörébe tartozó valamely megtett intézkedésről, elvégzett vizsgálatról, vagy valamely önkormányzati szerv tevékenységéről szóló jelentés. Különösen:
a) önkormányzati hatáskör gyakorlását érintő ügyben;
b) képviselő-testületi határozat(ok) végrehajtásáról;
c) interpellációk kivizsgálásának eredményéről;
d) a Képviselő-testület és szervei működését érintő ügyről;
e) az önkormányzati feladatot ellátó szervezet tevékenységéről;
f) amit jogszabályok a képviselő-testület előtti beszámolás körébe utalnak.
(2) A beszámoló benyújtására a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai, a jegyző, továbbá jogszabály alapján beszámolásra kötelezett jogosult.
(3) A beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület határozatot hoz.
Tájékoztató
9. § (1) Tájékoztató benyújtására jogosult polgármester, a Képviselő-testület bizottságai, a jegyző, továbbá a jogszabály alapján tájékoztatásra kötelezett személy, vagy szerv.
(2) Tájékoztató formájában kell a képviselő-testület elé terjeszteni:
a) jogszabályok ismertetését;
b) az Önkormányzat költségvetési mérlegére vonatkozó adatokat;
c) a Képviselő-testület és szervei működésére vonatkozó adatokat.
(3) A tájékoztató elfogadásáról a Képviselő-testület határozatot hoz.
Interpelláció, kérdés
10. § (1) Interpelláció a polgármesterhez és a jegyzőhöz intézett, intézkedést igénylő vagy véleménynyilvánító kérdés, amelyben a képviselő önkormányzati feladat-és hatáskörbe tartozó ügyben problémát vet fel, illetve valamilyen mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet.
(2) Az interpellációt írásban, legkésőbb az ülés előtt 2 nappal kell benyújtani a polgármesterhez. Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát és címzettjét.
(3) Az interpelláció címzettje a választ az ülésen szóban, vagy az ülést követő 15 napon belül írásban adja meg. Az írásban adott választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni. A szóbeli válasz elfogadásáról ugyanazon az ülésen, az írásbeli válasz elfogadásáról az interpelláló a soron következő ülésen nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül határoz.
(4) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadta el, további vizsgálat javaslattétel céljából a polgármester vagy a jegyző elé utalja. A kivizsgálást követően a javaslatot a következő rendes ülésen a Képviselő-testület elé kell terjeszteni.
(5) Ismételt el nem fogadás esetén a polgármester javaslatára a Képviselő-testület dönt az interpelláló által felvetett kérdés lezárásának módjáról.
11. § (1) Kérdésnek minden olyan a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben intézett felvilágosítás-kérés, amely nem minősül interpellációnak.
(2) A napirendi előtti kérdést írásban, legkésőbb az ülés előtt 2 nappal kell benyújtani a polgármesterhez.
(3) A kérdésre a kérdezett a napirendi pontok tárgyalása előtt köteles válaszolni. Indokolt esetben a válaszadás az ülést követő 15 napon belül írásban is történhet. A választ a következő rendes testületi ülésen ismertetni kell, amennyiben a kérdés feltevője, vagy a válaszadó kéri. A Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem dönt.
A Képviselő-testület működése
Munkaterv
12. § (1) A Képviselő-testület – a polgármester előterjesztése alapján – éves munkatervet készít.
(2) A munkatervet – legkésőbb a tárgyév első ülésén kell előterjeszteni és jóváhagyni.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) a tárgyidőszak főbb feladatait,
b) az ülések tervezett időpontját, az előre látható napirendeket,
c) a közmeghallgatás és a lakossági fórum témáját, tervezett időpontját.
A Képviselő-testület ülése
13. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, és ünnepi ülést, illetve közmeghallgatást tart.
(2) A Képviselő-testület állami ünnepek, jeles évfordulók, jubileumok, kitüntetések, díjak átadása alkalmából ünnepi ülést tart. Az ünnepi ülés összehívására, levezetésére a szerinti rendes és rendkívüli ülésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.
Alakuló ülés
14. § (1)
(2)
Rendes ülés
15. § (1) A képviselő-testület rendes ülést az éves munkaterv szerint, minden hónap második, esetleg harmadik csütörtökén tartja, és lehetőség szerint a következő testületi ülés időpontjáról az előző rendes ülésen megállapodik. A polgármester a testület ülését indokolt esetben a munkatervtől eltérő időszakban is összehívhatja.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a legidősebb képviselő, mint korelnök hívja össze és vezeti a testület ülését.
Rendkívüli ülés
16. § (1) A polgármester indokolt esetben – a munkatervben nem szereplő – rendkívüli ülést is összehívhat. Rendkívüli esetben a rendkívüli ülés telefonon és elektronikus úton is összehívható az értesítés kézbesítését követő napra, a napirend megjelölésével.
(2) A polgármester a Képviselő-testület ülését köteles összehívni a Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben.
(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél – és ezzel egyidejűleg a jegyzőnek megküldve – kell előterjeszteni, az előterjesztésekre vonatkozó rendelkezések figyelembe vételével.
(4) A rendkívüli ülés írásos meghívója megegyezik a rendes ülésre küldött meghívó tartalmával, azzal az eltéréssel, hogy interpellációk, kérdések és egyebek napirendi pont nem szerepel a napirendi javaslatban.
(5) A rendkívüli ülés vezetése a rendes ülés vezetésére vonatkozó szabályok szerint történik.
A Képviselő-testület összehívása
17. § (1) A Képviselő-testület meghívóját a tervezett írásbeli előterjesztésekkel együtt legalább 5 nappal a Képviselő-testület ülése előtt elektronikus úton kell megküldeni a testületi tagok által megadott elektronikus kézbesítési címre. Amennyiben az elektronikus megküldés sikertelen, vagy el nem háríthetó technikai ok miatt nem lehetséges, a testületi ülés dokumentumait papír alapon kell megküldeni.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának és előterjesztőjének megjelölését, az ülés típusát (alakuló, rendes, rendkívüli, ünnepi). A meghívó mellé csatolni kell a benyújtott írásbeli előterjesztéseket, az önálló képviselői indítványokat és a határozati javaslatokat.
(3) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a Polgármesteri Hivatal a lakosságot az ülés előtt 5 nappal, a hivatal hirdetőtábláján, valamint a település honlapján értesíti.
Meghívottak köre
18. § A Képviselő-testület ülésére - tanácskozási joggal - meg kell hívni:
a) a tárgyalásra kerülő napirendi pont szerint illetékes szerv, illetőleg önszerveződő közösség képviselőit, az intézményvezetőket és a Polgármesteri Hivatal érintett ügyintézőjét,
b) a megyei kormányhivatal képviselőjét törvényességi felhívás és alkotmánybírósági kezdeményezés tárgyalása esetén,
c) akinek a meghívását a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, vagy a képviselők legalább negyede szükségesnek tartja.
Nyilvános és zárt ülés
19. § (1) A Képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján lehet nyilvános és zárt.
(2) A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott esetekben zárt ülést tart, az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben a testület – minősített többséggel meghozott döntéssel – zárt ülés tartásáról határozhat.
A képviselő-testületi ülés tanácskozási rendje
20. § (1) A polgármester a Képviselő-testület megkezdésekor megállapítja és kimondja a határozatképességet, javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető személyére. A polgármester a testület határozatképességét az ülés végéig folyamatosan figyelemmel kíséri. Képviselő-testület határozatképtelensége esetén a levezető elnök az ülést berekeszti, és azt új időpont kitűzésével elnapolja.
(2) A polgármester a napirendi pontok tárgyalása előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről, a folytatott tárgyalásokról és egyéb kezdeményezésekről.
(3) Az ülés vezetése során polgármester feladatai különösen:
a) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
b) a képviselő kérésére a napirendekhez nem kapcsolódó tárgyakban napirend előtti felszólalást engedélyezhet,
c) napirendi pontonként vezeti a vitát, megadja, illetve jelen rendeletben meghatározott esetben megvonja a szót,
d) döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,
e) a szavazás eredményének megállapítása után kihirdeti a testület határozatát.
21. § (1) A Képviselő-testület tagjai, a jegyző, valamint az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, illetve ügy napirendre vételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(2) A napirenden nem szereplő, de a település életében nagy jelentőségű és halaszthatatlan ügyben – amennyiben nem tartozik – a 10. és 11. § hatálya alá – az ülés napirendi pontjainak elfogadása előtt a képviselők és az ülésen tanácskozási joggal résztvevők 5 percben felszólalhatnak. A felszólalási szándékot és annak tárgyát a halaszthatatlanság indoklásával együtt az ülés megnyitása előtt legalább két órával írásban kell bejelenteni a polgármesternél. A megszólalási lehetőségről a polgármester dönt.
(3) Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz a javaslatról.
(4) Az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a döntéshozatalt megelőzően válaszolni kell.
(5) A polgármester mérlegelési jogkörében jogosult – legfeljebb 5 perc időtartamú – felszólalási lehetőséget biztosítani olyan személynek, szervezetnek, akik a település polgárait széles körben érintő témakörben adhatnak tájékoztatást.
A tanácskozás rendjének fenntartása
22. § (1) A polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében:
a) a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekszik a vita hatékony és érdemi eldöntésére,
b) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától, vagy ugyanazon érveket hangoztatja, majd ismételt figyelmeztetés után a szót megvonja,
c) rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.
(2) A Képviselő-testület – bármely tagjának javaslatára – vita nélkül, minősített többséggel hozott határozattal rendbírsággal sújthatja azt a képviselőt, aki
a) az ülésen másokat sértő, vagy a testülethez méltatlan, nem illő kifejezést, vagy hangnemet használ,
b) az adott ülésen több alkalommal túllépte a részére biztosított időkeretet, a napirendtől az ismételt figyelmeztetés ellenére eltért.
(3) A rendbírság összege alkalmanként 3.000,- Ft.
(4) A rendbírság összege a kiszabást követő tiszteletdíj kifizetetésekor a polgármesteri, alpolgármesteri, képviselői illetményből kerül levonásra.
(5) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a vita szabályszerű menetét lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén az ülés elnöke – ha a figyelmeztetése eredménnyel nem jár – az ülést felfüggesztheti, vagy az ülést berekesztheti és a hátralévő napirendek tárgyalását a következő ülésre elnapolhatja.
Az előterjesztések megtárgyalása
23. § (1) A napirendi pont előterjesztéseit a meghívóban megnevezett személy terjeszti elő.
(2) A napirendi ponthoz való hozzászólás időtartama és sorrendje a vita megnyitása előtt a napirendi pont előadója:
a) öt perc kiegészítést tarthat, ha az előterjesztés írásban kiküldésre került,
b) tíz perc kiegészítést tehet, ha az előterjesztés írásban nem került kiküldésre,
c) tizenöt perc kiegészítést tarthat éves költségvetési koncepció, költségvetési beszámolók, költségvetési rendelek, valamint egyéb önkormányzati rendeletek esetében.
(3) A napirend megnyitását követen a Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi, illetve Kulturális és Területfejlesztési Bizottság képviselőjét a (2) bekezdésben meghatározott időkeretben hozzászólás illeti meg.
(4) A képviselőt a vita megnyitását követően:
a) legfeljebb tíz perc,
b) éves költségvetési koncepció, költségvetési beszámolók, költségvetési rendelek, valamint egyéb önkormányzati rendeletek esetében húsz perc hozzászólás illeti meg.
(5) Ugyanazon napirendi pont keretében a képviselőt a fenti időkereten túl egy alkalommal legfeljebb öt perces hozzászólás illeti meg.
(6) A polgármester – személyes érintettség esetén – a képviselő számára soron kívüli hozzászólást engedélyezhet legfeljebb két percben.
A döntéshozatal
24. § (1) A Képviselő-testület határozatképességére az Mötv. 47. § (1) bekezdése, egyszerű többségű, illetve minősített többségű döntéshozatalra az Mötv. 47. § (2) bekezdése irányadó.
(2) Az Mötv. 47. § (2) bekezdésében meghatározott ügykörökön túl minősített többség szükséges:
a) sürgősségi indítvány napirendre tűzéséhez,
b) kitüntetések, díjak és elismerő címek adományozásához,
c) ideiglenes bizottság választásához, feladatának megállapításához, megbízatásának meghosszabbításához.
(3) A polgármester a vita során elhangzott javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában – az elhangzás sorrendjében – elhangzott módosító és kiegészítő, majd a teljes javaslatot bocsátja szavazásra.
(4) A döntéshozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a döntés törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
(5) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet.
(6) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után az elnök kihirdeti a Képviselő-testület döntését.
Nyílt szavazás
25. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) A Képviselő-testület – az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott eseteken kívül – a Képviselő-testület tagjainak legalább egynegyedének kezdeményezésére név szerinti szavazást tarthat. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.8
(3) A név szerinti szavazás esetén a jegyzőnek a képviselők névsorát betűrendben kell felolvasni. A képviselők "igen", "nem", „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A polgármester szavazatát utolsóként adja le. A névsort a személyek szavazatának feltüntetésével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
Titkos szavazás
26. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben titkos szavazást tarthat.
(2) Titkos szavazást a polgármester, valamint a Képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede kezdeményezhet, melyről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(3) A titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület tagjai közül háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ. A szavazatszámláló bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A választás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke hirdeti ki.
(4) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a szavazás időpontját, helyét, a szavazatszámláló bizottság tagjait, a szavazás eredményét. A jegyzőkönyvet a Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv első példányához kell csatolni.
A Képviselő-testület döntései
27. § (1) A Képviselő-testület döntései a rendelet és a határozat.
(2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a döntés tartalmára utaló címmel kell ellátni. A Képviselő-testületi határozatokról a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.
Önkormányzati rendeletalkotás
28. § (1) Rendelet alkotását és módosítását kezdeményezheti a Képviselő-testület tagja, a jegyző, a helyi társadalmi szervezet vezetőtestülete, valamint a választópolgárok erre irányuló népi kezdeményezéssel, helyi népszavazással.
(2) A rendelet-tervezet a jegyző készíti elő.
(3) A rendelet-tervezet előkészítése során törvény felhatalmazása alapján készülő rendelet-tervezetnél meg kell vizsgálni különösen:
a) a szabályozási javaslat összhangban van-e a felhatalmazást adó törvénnyel, illetve a kapcsolódó egyéb jogszabályokkal;
b) a rendelet alkotási kötelezettség esetén a szabályozási javaslat kiterjed-e valamennyi, a törvényben megjelölt szabályozandó kérdéskörre;
c) a szabályozási javaslat nem terjeszkedik-e túl a törvény szerinti felhatalmazás keretein;
d) a szabályozási javaslat nem ellentétes-e magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel.
(4) A rendeletnek tartalmaznia kell a felhatalmazó jogszabályi rendelkezést, a rendelet célját, a szabályozás tárgyára vonatkozó helyi előírásokat, magatartási szabályokat, a magatartási szabályok megsértésének következményeit, a hatályba léptető rendelkezéseket, a hatályon kívül helyezendő rendelet megjelölését.
(5) A jegyző az elfogadott rendeletet a Polgármesteri Hivatal épületében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel hirdeti ki, gondoskodik a rendeletnek a település honlapján történő közzétételéről és nyilvántartásáról.
A Képviselő-testületi ülések dokumentálása
29. § (1) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül, mely alapján az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmi feltételeknek megfelelő jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell: a meghívót, az előterjesztések egy-egy példányát.
(3) A jegyzőkönyv eredeti példányát - a mellékletekkel együtt - a Polgármesteri Hivatal kezeli.
(4) A jegyzőkönyvet évenként be kell köttetni és irattárba kell helyezni.
(5) A jegyzőkönyvből készített kivonatot a lakosság tájékoztatására közzé kell tenni, valamint e kivonatot a település közéleti-információs lapjának az ülést követő legközelebbi lapszámában közölni kell. A jegyzőkönyvből készült kivonatot a közéleti-információs havi lap szerkesztője, a jegyző és a képviselő-testület által erre felkért képviselője állítja össze.
Közmeghallgatás
30. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatás időpontjáról a képviselő-testület dönt, erről a lakosságot a polgármester tájékoztatja legalább 10 nappal korábban a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján hirdetményi közzététel, valamint a testület honlapján és a helyi közéleti-információs havilap közmeghallgatás előtt kézbesített utolsó számában történő közzététel útján.
(3) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre a képviselő-testületen lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester, illetve a jegyző vizsgálja, és 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.
(4) A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a Képviselő-testület nyilvános ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadók, a meghívottak körére vonatkozó szabályozás kivételével.
(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok alkalmazandók.
Lakossági fórum
31. § (1) A Képviselő-testület munkatervében vagy határozataiban dönt lakossági fórumok tartásáról, amelyek a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, illetőleg a döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.
(2) A lakossági fórumokról feljegyzés készül.
A települési képviselő
32. § (1) A Képviselő-testület tagjai Gencsapáti település egészéért vállalt felelősséggel képviselik választóik érdekeit.
(2) A Képviselő-testület a képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjának mértékére, folyósításának feltételeire vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendeletben szabályozza.
A képviselő jogai
33. § (1) A képviselő az Mötv.-ben meghatározottakon túl jogosult
a) megbízatása idejére képviselői munkájához igénybe venni a Hivatal erre kijelölt helyiségét, az önkormányzat által térítésmentesen biztosított informatikai szolgáltatásokat,
b) az önkormányzati ügyeket tartalmazó iratokba betekinteni, azokról jegyzetet, feljegyzést készíteni, a személyes adatok és az üzleti titok védelmére, az iratvédelemre és iratkezelésre vonatkozó szabályok betartásával.
(2) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmilyen hátrány nem érheti.
A Képviselő kötelezettségei
34. § (1) A képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjaiban meghatározottakon túl köteles:
a) olyan magatartás tanúsítására, mely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
b) az ügyben a személyes érintettségét bejelenteni,
c) felkérés alapján részt vehet a testületi ülés előkészítésében,
d) köteles előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy bizottság ülésén nem tud megjelenni, vagy bízatásának teljesítésében akadályoztatva van,
e) a tudomására jutott állami, vagy szolgálati titkot köteles megőrizni,
f) nem vehet részt olyan tevékenység végzésében, amely az általa képviselt község érdekeit sértené, vagy az ellen irányul.
(2) Igazoltan van távol a Képviselő-testület üléséről az a képviselő, aki távollétét az ülés előtt bejelentette, illetve fontos, méltányolható ok vagy betegsége miatt marad távol.
(3) Igazolatlanul van távol a képviselő, ha a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a Képviselő-testület ülésén előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távolmaradt és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki. Az igazolatlan távollét következményeiről a helyi képviselők és képviselő-testületi bizottsági tagok tiszteletdíjáról szóló önkormányzati rendelet rendelkezik.
(4) Amennyiben a képviselő a személyes érintettsége esetén a jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor – erre vonatkozó indítvány esetén – a rendelet 22. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű rendbírsággal sújtható.
(5) A képviselőt mind a Képviselő-testület, mind annak valamely bizottsága konkrét feladat elvégzésével bízhatja meg, a képviselő köteles az elvégzett munkáról a következő ülésen beszámolni.
(6) A Képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását legfeljebb 25 %kal, legfelejebb 12 havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés, vagy megvonás újra megállapítható.
A Képviselő-testület bizottságai
35. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére állandó bizottságokat választ és eseti bizottságokat választhat.
(2) A képviselő-testület az Mötv. 57. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján 3 tagú Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi, és 3 tagú Kulturális és Településfejlesztési Bizottságot hoz létre.
(3) A bizottságok feladat- és hatáskörét jelen rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(4) A bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
36. § A képviselő-testület az alábbi esetenkénti feladatokra Ideiglenes Bizottságot hoz létre:
a) egy-egy önkormányzati rendelet, vagy jelentősebb határozat végrehajtásának segítésére, ellenőrzésére,
b) titkos szavazás elrendelésekor, szavazatszámláló bizottság választásakor,
c) a képviselőtestület hatáskörébe tartozó egyes személyi ügyekben,
d) a testületi ülés elé kerülő olyan jelentős napirend előkészítésére, amely külön vizsgálatot, összehangolást és széleskörű tájékozódást igényel.
Tanácsnok
37. §
A tisztségviselők
A polgármester
38. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester az Mötv.ben és egyéb jogszabályokban foglaltakon túlmenően:
a) szervezi a községi önkormányzat feladat- és hatásköreinek ellátását és érvényesülését,
b) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
c) szervezi a településfejlesztést, a közszolgáltatások ellátását,
d) segíti a képviselőket, a bizottságot munkájuk ellátásában,
e) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel,
f) rendszeresen tájékoztatja a képviselőtestületet és vezetőtársait (alpolgármester, bizottsági elnökök, jegyző) az időszerű feladatokról,
g) kapcsolatot tart az intézmények vezetőivel, összehangolja az intézményirányító tevékenységet,
h) halaszthatatlan esetben a képviselő-testület nevében döntést hozhat, ez esetben a döntésről a képviselő-testületnek a legközelebbi ülésen köteles beszámolni és a képviselő-testület a döntés, illetőleg intézkedés elfogadásáról határoz,
i) a Polgármesteri Hivatalban hétfőn 10,00 – 12,00 óráig, szerdán 10,00 - 12,00 óráig fogadóórát tart.
j) koordinálja és szervezi a helyi ünnepélyeket és egyéb rendezvényeket.
Az alpolgármester
39. § (1) A Képviselő-testület saját tagjai közül – a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel – a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester feladatköreit a polgármester határozza meg.
(3) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
A jegyző
40. § (1) A jegyző – a polgármester irányításával – vezeti a Polgármesteri Hivatalt, biztosítja a képviselők munkájának tárgyi és személyi feltételeit.
(2) Előkészíti a képviselő-testületi előterjesztéseket, ellátja a Képviselő-testület és a bizottság szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat.
(3) A jegyző az Mötv. és egyéb jogszabályokban meghatározott feladatokon kívül gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, továbbá:
a) rendszeres tájékoztatást ad a polgármesternek, a testületnek és a bizottságnak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,
b) véleményt nyilvánít a polgármester, alpolgármester, bizottság elnöke, vagy képviselő kérésére jogértelmezési kérdésekben, javaslatot tesz önkormányzati döntés felülvizsgálatára,
c) a polgármester irányításával előkészti a Képviselőtestület elé kerülő előterjesztéseket,
d) gondoskodik az önkormányzati rendeletek és a lakosság széles körét érintő határozatok megismertetéséről és végrehajtásáról,
e) gondoskodik a hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről, eleget tesz a jegyzőkönyv és határozat megküldési kötelezettségének.
(4) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 251. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
A Képviselő-testület hivatala
41. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat működésével, továbbá az önkormányzati igazgatási és a közigazgatási hatósági ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására egységes hivatalt hozott létre.
(2) A Polgármesteri Hivatal a Képviselő-testület által elfogadott alapító okirat és szervezeti és működési szabályzat, valamint a jegyző által elkészített és a polgármester által jóváhagyott ügyrend szerint működik.
Az önkormányzat gazdasági alapjai, gazdálkodása
42. § (1) Az Önkormányzat önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerve:
Helyi népszavazás
43. § (1) A Képviselő-testület a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges számú választópolgárok számát külön rendeletben szabályozza.
(1)
(2)
(3)
(4)
44. § (1)
(2)
(3)
(4)
Népi kezdeményezés
45. §
Záró rendelkezések
46. § (1) E rendelet 2013. április 1-én lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 5/2011. (IV.21.) önkormányzati rendelet.
(3)
(4) Az SZMSZ mellékletei:
1. számú mellékelt: A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök
2. számú melléklet: Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság, valamint a Kulturális és Településfejlesztési Bizottság feladat- és hatásköre
3. számú melléklet: Az Önkormányzat önként vállalt feladatai
(5)