Őriszentpéter Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2018 (XII.20.) Önkormányzati Rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2021. 10. 29- 2023. 09. 05

Őriszentpéter Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2018 (XII.20.) Önkormányzati Rendelete

a településkép védelméről

2021.10.29.

Őriszentpéter Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében, a Tktv. 2. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - a jogszabályban meghatározott véleményezési eljárás lefolytatását követően - a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § Őriszentpéter Város sajátos településképének társadalmi részvétellel és konszenzussal történő védelme és alakítása érdekében meghatározza:

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmét (a továbbiakban: helyi védelem), a védetté nyilvánítás valamint a védelem megszüntetésének szabályait,

b) a településképi szempontból meghatározó területeket, településképi követelményeket,

c) a reklámok, reklámhordozók elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozó településképi követelményeket,

d) a településkép-érvényesítési eszközöket.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. áttört kerítés: Legalább 40%-ban áttört felületű kerítés. A lábazatot és a kapuzatokat a kerítés felületéhez tartozónak kell tekinteni,

2. nagyobb ipari és mezőgazdasági épület: 500 m2 bruttó terület feletti, legalább 50%-ban ipari vagy mezőgazdasági funkciót ellátó épület,

3. cégtábla: vállalkozás vagy intézmény tulajdonában vagy használatában álló építményen elhelyezett, a vállalkozás, illetve a rendeltetés azonosítására szolgáló tábla vagy más eszköz,

4. cégfelirat: vállalkozás vagy intézmény tulajdonában vagy használatában álló építményen elhelyezett, a vállalkozás, illetve a rendeltetés azonosítására szolgáló önálló betűkből kialakított felirat,

5. CLP formátumú eszköz: olyan berendezés, amely legfeljebb 120 cm x 180 cm és legfeljebb 2,2 m2 papír- vagy fóliaalapú reklámközzétételre alkalmas felülettel rendelkezik,

6. információs célú berendezés: közművelődési célú hirdetőoszlop, önkormányzati hirdetőtábla, információs hirdetmény, közérdekű molinó, megállító tábla, mobil plakáttartó berendezés, reklámzászló,

7. információs hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közlekedési vagy egyéb közérdekű tájékoztatás,

8. közérdekű molinó: elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény,

9. más célú berendezés: olyan egyéb építmény, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen az adott területen ténylegesen felmerülő, funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál,

10. megállító tábla: kizárólag nyitvatartási idő alatt az üzletek bejáratához, a homlokzat előtti közterületre kihelyezett mobil információs célú berendezés, amelynek egy-egy információs felülete nem haladja meg az 1 m2-t, és amelyből üzletenként egy helyezhető el,

11. mobil plakáttartó berendezés: plakát, hirdetmény kihelyezésére alkalmas, lábon álló berendezés, amely a burkolathoz, talajhoz nincs rögzítve,

12. negatív síkváltás: két egymással 0-179°-os szöget bezáró homlokzati fal csatlakozása,

13. önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, közzétételére szolgáló, közterületen vagy építményen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok, plakátok közzétételére is szolgálhat,

14. reklámzászló: épületen, építményen vagy talajszinten tartóoszlopban reklám céljából elhelyezett zászló, ideértve a tokjából rolószerűen kihúzható reklámhordozót is,

15. védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény.

II. Fejezet

HELYI VÉDELEM

1. Általános szabályok, önkormányzati kötelezettségek

3. § A helyi védelemmel kapcsolatos önkormányzati feladatok:

a) a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetése,

b) a helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartásának vezetése,

c) a helyi védelemmel kapcsolatos tudnivalók ismertetése.

4. § (1)1 A helyi védelem alá helyezés vagy megszüntetés történhet hivatalból indított eljárásként, vagy bármely természetes vagy jogi személy írásbeli kezdeményezésére a képviselő-testületnél, a védelem alá helyezés vagy a védelem megszüntetés tárgyának egyértelmű megjelölésével.

(2) A helyi védettséget meg kell szüntetni, amennyiben a védett érték magasabb szintű védettséget kap. Egyéb esetekben csak a védett érték megsemmisülése, helyre nem állítható károsodása, életveszélyes állapot fennállása vagy a védett érték megszüntetéséhez fűződő jelentős közérdekre tekintettel törölhető a védelem.

2. A helyi egyedi védelem meghatározása

5. § (1) A helyi védelem védelmi alapelve a város településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása, fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása.

(2) Őriszentpéter Város helyi egyedi védelem alatt álló épületeinek jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

3. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek

6. § (1) A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, átalakíthatók, bővíthetők, funkciójuk megváltoztatható, de ezzel védettségre okot adó értéke nem csökkenthető.

(2) A védett értékek jókarbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége, ami kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részére. A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) A védett értékek korszerűsítésével, átalakításával, bővítésével, funkcióváltozásával kapcsolatos általános szabályok:

a) a jókarbantartás, használat és fenntartás során biztosítani kell a védelem alapjául szolgáló értékek megőrzését,

b) amennyiben az eredeti állapot szerinti kialakítások azonosíthatók, azokkal azonos megoldásokat kell alkalmazni,

c) amennyiben az eredeti állapot szerinti kialakítások csak jellegükben ismertek, azokhoz illeszkedő megoldásokat kell alkalmazni.

4. A védett értékekre vonatkozó építészeti követelmények

7. § (1) Helyi egyedi védelem alatt álló épületek nem bonthatók el.

(2) Átalakítás esetén a védelmet megalapozó épületrészek, épületszerkezetek nem, az utólagos hozzáépítések bonthatóak. Átalakítás esetén az eredeti állapot szerinti kialakítást kell figyelembe venni.

(3) Az átalakítást a védett érték fenntartásával vagy annak érvényesítésével lehet végezni, olyan módon és mértékig, ami még nem sérti az érték összességének és a történeti kor emlékének megtartását.

(4) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, meghagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat színezését.

(5) A helyileg védett épületeken tetőtérbeépítés, emeletráépítés csak abban az esetben elfogadható, ha a homlokzati értékek megőrizhetők.

(6) A homlokzati felújításnál - a rendeltetési egységek számától függetlenül - az egész épületet egységesen kell kezelni.

(7) Meglévő nyílászáró csak azonos anyagú nyílászáróra cserélhető.

(8) Redőnytok csak nem látszó módon létesíthető.

(9) A tetőfedés anyagát csak az eredetivel azonos anyagúra és megjelenésűre lehet cserélni. A kor kívánta technológia berendezések építészeti eszközökkel takartan vagy közterületről nem látható módon helyezhetők el az épület homlokzatára.

III. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

5. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

8. § Őriszentpéter Város teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó terület.

6. Általános építészeti követelmények

9. § (1) Az építmények kialakításakor figyelembe kell venni a tájegység hagyományos építészeti formáit.

(2) Az elhelyezett épületek tömege és anyaghasználata tükrözze az épület (építmény) funkcióját, illeszkedjen a kialakult épített környezethez.

(3) Új építés esetén az egy ingatlanra tervezett építményeket építészeti, formai szempontból egységesen kell kialakítani. Az átalakítások tervezésénél figyelemmel kell lenni a meglévő ellentmondások feloldására.

(4) Új épületet tömeg- és homlokzatképzésében, anyaghasználatában csak a környezetéhez illeszkedő módon lehet elhelyezni.

(5) Az illeszkedés elbírálása az épület léptékére, tetőhajlásszögre, a párkány- és gerincmagasságra, a nyílászárók valamint a homlokzati felületek arányára, homlokzati színezésre tekintettel történik. Az illeszkedésnél nem kizárólag a közvetlenül szomszédos épületeket, hanem a tágabb környezet meghatározó épületeit is figyelembe kell venni.

7. Kerítés létesítésének építészeti követelmények

10. § A település területén csak áttört kerítés létesíthető.

8. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

11. § (1) Keserűszer, Templomszer, Siskaszer, Kovácsszer területén a helyi sajátosságok megőrzése érdekében az épület alapterülete a bruttó 300 m2-t nem haladhatja meg.

(2) Lakó- és üdülőépületek – valamint azok melléképítményei – magastető esetén 35-45° hajlásszöggel, alacsony hajlásszögű tető esetén 0-10° hajlásszöggel létesíthetők.

(3) Gépkocsi tároló lakóépülettel egy tömegben, vagy a lakóépület mögött önálló melléképületként, vagy nyitott kerti építményként létesíthető.

(4) Új építés és épület-felújítás, átalakítás esetén – nagyobb ipari és mezőgazdasági épületek kivételével - tetőszerkezet héjalására és homlokzati falfelület burkolására hullámpala, fém hullám- és trapézlemez, továbbá műanyag hullámlemez nem alkalmazható.

(5) Tetőtérben kizárólag egy építményszint hozható létre.

(6) Manzárdtető nem létesíthető.

(7) A homlokzati architektúra kialakításánál az egységes anyaghasználat fogadható el. Homlokzat kialakítása – lábazat kivételével - vakolt felület esetén legfeljebb két különböző homlokzati színnel, vagy vakolt, egységesen színezett felület mellett egy burkolati anyaggal – természetes tégla, fa, látszó beton - lehetséges. Homlokzati felületen színváltás csak negatív síkváltásnál lehetséges. Az épületek színezésekor fehér színt, vagy pasztellszíneket kell alkalmazni.

9. Egyes sajátos építmények, műtárgyak, hírközlési eszközök elhelyezése

12. § Hírközlési hálózat létesítésekor, meglévő hálózat rekonstrukciójakor a hálózatot lehetőség szerint föld alatt vezetve kell kiépíteni. Azokon a területeken, ahol a távközlési hírközlési hálózatok föld felett létesülnek, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és hírközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni.

10. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

13. § (1) Cégtáblán és cégfeliraton kívül minden más reklámhordozó elhelyezéséhez településképi bejelentési eljárás lefolytatása szükséges.

(2) Az állami szervek, egyházak, valamint a civil szervezetek által szervezett rendezvényről tájékoztató, ideiglenes reklám elhelyezése 1 m2-t meg nem haladó mértékben településképi bejelentési eljárás nélkül kihelyezhető a programot megelőző 1 hónapban, melyet a program lezárultát követően 2 héten belül el kell távolítani.

(3) Az Önkormányat és intézményei által szervezett rendezvényekről tájékoztató ideiglenes reklám településképi bejelentési eljárás nélkül elhelyezhető.

(4) Magánterületen ingatlanonként 1 db, A4 formátumú, vagy annál kisebb reklám településképi bejelentési eljárás nélkül elhelyezhető.

(5) Engedélyezett hirdetőtáblára hirdetmény engedély nélkül kihelyezhető.

(6) Az épületek homlokzatain elhelyezhető reklámhordozókat úgy kell kialakítani, hogy azok illeszkedjenek a homlokzat tagolásához, a nyílászárók kiosztásához és ritmusához, összhangban legyenek az építészeti részletképzésekkel, színezéssel.

(7) Épület homlokzatán az ingatlant használó vállalkozások számára rendeltetési egységenként legfeljebb egy darab reklámhordozó helyezhető el.

(8) Épületek egy homlokzatára, annak 5 %-ánál nagyobb reklámhordozó nem helyezhető el.

(9) Reklámvilágítással ártó fényhatást okozni, valamint ezzel ingatlanhasználatot korlátozni nem szabad.

(10) Rendeltetési egységenként legfeljebb egy megállító tábla helyezhető el, mely a rendeltetési egység bejáratától legfeljebb 1,5 m-re állhat úgy, hogy a gyalogos- és a gépjárműforgalmat nem akadályozza. A megállító tábla kizárólag a nyitvatartási idő alatt használható.

(11) Molinó kizárólag időszakos jelleggel használható.

(12) A reklámhordozó folyamatos karbantartása az engedélyek jogosultjának kötelezettsége.

11. Más célú berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

14. § Más célú berendezéseken az árnyékoló berendezések kivételével reklámhordozó és reklám nem helyezhető el.

IV. Fejezet

SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

15. § (1) Településkép-védelmi tájékoztatás vagy szakmai konzultáció (továbbiakban konzultáció) bármely építési tevékenységet megelőzően, a település teljes közigazgatási területére kérhető.

(2) Konzultációt a polgármester, vagy az általa megbízott főépítész folytatja le.

(3) A konzultációról emlékeztető készül, melyben az alábbiakat rögzítik:

a) a tervezett építési tevékenység helyszínét érintő településképi követelményeket,

b) konzultáción felmerült javaslatokat,

c) a települési főépítész, vagy a polgármester nyilatkozatát.

(4) Az emlékezetőt a polgármester 15 napon belül, postai vagy elektronikus úton megküldi az ügyfélnek.

V. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

16. § (1)2 A képviselő-testület településképi bejelentési eljárást folytat le az e rendeletben meghatározott településképi szempontból meghatározó területeken az alábbi építési tevékenységek esetén:

a) új építmény nem építési engedélyköteles elhelyezése, építése esetén,

b) meglévő építmény nem építési engedélyköteles építési munkái (átalakítás, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, homlokzatmegváltoztatás) és rendeltetésének módosítása esetén.

(2)3 A településképi bejelentési eljárás a képviselő-testülethez benyújtott kérelemre indul. A kérelem melléklete az építési tevékenységet bemutató tervdokumentáció. A dokumentáció – a bejelentés tárgyának megfelelően – legalább az alábbi munkarészeket tartalmazza:

a) Építési munka esetén

aa) műszaki leírást az elhelyezésről és az építészeti kialakításról,

ab) helyszínrajzot a terepviszonyok, a szomszédos ingatlanok és építmények feltüntetésével,

ac) a megértéshez szükséges alaprajzokat,

ad) valamennyi homlokzatot,

ae) amennyiben értelmezhető, utcaképet.

b) Rendeltetés módosítása esetén

ba) műszaki leírást, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő használatot és technológiát, a szükséges beavatkozásokat és a rendeltetésváltozás hatásait,

bb) helyszínrajzot a terepviszonyok, a szomszédos ingatlanok és építmények feltüntetésével,

bc) a megértéshez szükséges alaprajzokat.

c) Reklámok, reklámhordozók elhelyezése esetén

ca) műszaki leírást az alkalmazott anyagokról és szerkezetekről, az elhelyezés kivitelezéséről, a rögzítés műszaki megoldásáról,

cb) helyszínrajzot a terepviszonyok, a szomszédos ingatlanok és építmények feltüntetésével,

cc) az elhelyezendő reklám, reklámhordozó homlokzati rajzait,

cd) az elhelyezést bemutató látványtervet, vagy fotómontázst.

(3)4 A képviselő-testület településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje egy év.

VI. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS ÉS TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG

17. § (1) A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei:

a) településképi figyelemfelhívás,

b) településképi kötelezés

(2)5 A településképi felhívás eredménytelensége esetén a képviselő-testület hatósági határozat formájában településképi kötelezést bocsát ki és egyidejűleg településkép-védelmi bírságot ró ki.

(3) A bírság megfizetése nem mentesíti a kötelezettet a jogsértő állapot megszüntetésének kötelezettsége alól.

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. § Ez a rendelet 2019. január 1-én lép hatályba.

19. § (1) E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Őriszentpéter Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2017.(XII.19.) önkormányzati rendelete a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról.

(2) E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Őriszentpéter Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2016.(III.10.) önkormányzati rendelete a helyi építészeti értékek védelméről.

1. melléklet

Őriszentpéter Város helyileg védett értékei

A

B

C

D

Utca, hsz.

Megnevezés

Hrsz.

Megjegyzés

1.

Városszer 23.

emeletes lakóház

194

régi főtér megmaradt része

2.

Városszer 29.

volt orvosi rendelő

208

1930-as években kissé átalakítva

2. melléklet

Szerek területi felosztása

1a. null

1

A 4. § (1) bekezdése az Őriszentpéter Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2021. (X. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 16. § (1) bekezdése az Őriszentpéter Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2021. (X. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

3

A 16. § (2) bekezdése az Őriszentpéter Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2021. (X. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

4

A 16. § (3) bekezdése az Őriszentpéter Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2021. (X. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

5

A 17. § (2) bekezdése az Őriszentpéter Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2021. (X. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.