Jánosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendeletének indokolása
Jánosháza Város településképének védelméről szóló 3/2019. (V.08.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2024. 03. 30Jánosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendeletének indokolása
2024.03.30.
Jánosháza Város településképének védelméről szóló 3/2019. (V.08.) önkormányzati rendelet módosításáról
Végső előterjesztői indokolás
A településkép védelméről szóló szabályokat Jánosházán a 3/2019. (V.08.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) tartalmazza. 2024. január 1-jével módosult a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Tktv.) amellyel kapcsolatban a településképi rendeletek felülvizsgálata szükséges. A Tktv. módosuló rendelkezéseit és az Ör. hatályon kívül helyezendő szakaszait az alábbiakban ismertetjük:
1. Tktv. 11/B. § kiegészült az alábbi (1a) bekezdéssel:
„(1a) A településképi rendelet nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely az utcabútorok – ideértve a funkcionális célokat szolgáló utcabútorokat is – létesítését vagy telepítését, az utcabútor reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként történő használatát, illetve az utcabútoron reklám közzétételét az (1) bekezdésben foglaltaknál, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Korm. rendelet) a közterületekre és köztulajdonban álló ingatlanokra vonatkozó előírásainál nagyobb mértékben tiltja vagy korlátozza.”
Megengedőbb szabályozással eddig sem élhetett az önkormányzat, most a szigorúbb szabályozás tilalmát is kimondja e tárgyban a törvény.
Az Ör. 14. § (2) bekezdése alapján „A település teljes külterületén tilos reklám, reklámhordozó elhelyezése.” – A Tktv. 11/B. § (1) bekezdésénél szigorúbb rendelkezést tartalmaz, ezért a rendelkezés hatályon kívül helyezése szükséges.
Az Ör. 14. § (5) bekezdésének f) és g) pontja alapján „Jánosháza város közigazgatási területéhez tartozó településképi szempontból meghatározó területein:
f) Állandó elhelyezésű kioszk, pavilon esetében, annak legfeljebb egyik oldala alakítható ki reklámfelületként.
g) Utasváró esetében – az erre a célra kialakított helyen - legfeljebb egy kétoldali reklámfelület alakítható ki.” – a Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésében foglaltaknál szigorúbb rendelkezést tartalmaz, ezért a rendelkezés hatályon kívül helyezése szükséges.
1. Tktv. 12. § (2) bekezdése kiegészült egy h) ponttal:
„(2) Felhatalmazást kap az önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése), hogy – a (2a) bekezdés szerinti jogszabályok hatálya alá tartozó településképi szempontból kiemelt jelentőségű, egyedi településkép-védelem alatt álló terület kivételével – a településképi rendeletben állapítsa meg
h) a helyi önkormányzat illetékességi területén létesíthető reklámhordozók megjelenésének különös formai (műszaki) követelményeit.”
A változás lényege, hogy a reklámhordozók számát (melyet korábban meghatározhatott a helyi rendelet) nem korlátozhatja az önkormányzat a településképi rendeletében.
Az Ör. 14. § (7) bekezdése alapján „A település területén öt darab reklámhordozó helyezhető el.” – A Tktv. 12. § (2) bekezdés h) pontjába ütközik, ezért a rendelkezés hatályon kívül helyezése szükséges.
A képviselő-testület köteles biztosítani a településképi rendeletnek a fenti előírásoknak való megfelelését.
A településképi rendelet a további törvénysértő rendelkezéseket tartalmazza, melyek korrigálása szintén elvégzendő a jelen felülvizsgálat keretében. A Tktv. 11. §-a alapján „A településkép-védelmi bírság közigazgatási bírságnak minősül, amelynek legkisebb összege 100.000 Ft”.
Az Ör. 24. § (4) bekezdése szerint: „Az (1) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a – (2) bekezdés szerinti felhívás eredménytelenségét követően – a polgármester önkormányzati településképvédelmi bírságot szab ki, amelynek összege
a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 0-100 000 forint,
b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 0-200 000 forint,
c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően természetes személy esetében legfeljebb 200 000 forint, jogi személy esetében legfeljebb 500 000 forint,
d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása természetes személy esetén legfeljebb 200.000,- Ft jogi személy esetén legfeljebb 1 000 000 forint”.
A rendelkezés módosítása szükséges oly módon, hogy a kiszabható településkép-védelmi bírság legkisebb összege 100.000,- Ft legyen.