1. § (1) E rendelet hatálya a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) szerinti és Répcelak Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő nemzeti vagyonnal, önkormányzati követelésekkel (a továbbiakban: önkormányzati vagyon) való gazdálkodásra, valamint az önkormányzati gazdasági társaságok működésével kapcsolatos egyes kérdésekre terjed ki.

(2) E rendelet alkalmazása során az Nvtv. alapelvei és fogalom-meghatározásai az irányadóak.

2. § (1) Az önkormányzati vagyon körét a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (1)-(5) bekezdései határozzák meg.

(2) Az Nvtv.-ben meghatározottakon túl forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnak minősülnek jelen rendelet 1. mellékletben meghatározott, az Önkormányzat tulajdonában álló vagyonelemek.

(3) Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonelemek forgalomképességének megállapítása és átminősítése a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság előzetes véleménye alapján Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A döntés előkészítésben részt vesznek a jegyző által kijelölt köztisztviselők.

3. § (1) A forgalomképtelen, illetve a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyoni elem használatóról, állagának megóvásáról az önkormányzat az intézményei, kizárólagos tulajdonú gazdasági társaságai, valamint üzemeltetési, közszolgáltatási, illetve egyéb szerződések útján gondoskodik.

(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnal az Nvtv. 5. § (6)-(7) bekezdésében foglalt korlátozásokkal lehet rendelkezni.

4. § Az önkormányzat üzleti vagyona a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és az Nvtv. szabályai szerint forgalomképes (a továbbiakban: forgalomképes vagyon). A forgalomképes vagyont a kataszteri nyilvántartás tartalmazza.

5. § (1) Az önkormányzati vagyonhoz tartozó ingatlant az Nvtv., a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) és egyéb központi jogszabály előírásai szerint kell nyilvántartani.

(2) A vagyonkataszter és a kataszternapló folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a Pénzügyi Osztály gondoskodik.

(3) Az önkormányzati vagyonhoz tartozó ingóságot az Nvtv., a Mötv. és a számvitelről szóló jogszabályok alapján kell nyilvántartani.

6. § (1) A Képviselő-testület megválasztását követő év költségvetési rendeletének elfogadásával egyidejűleg meghatározza vagy szükség szerint felülvizsgálja az önkormányzati vagyon hasznosítására, gyarapítására vonatkozó közép- és hosszú távú célkitűzéseket, az önkormányzati ciklus idejére szóló vagyonhasznosítási koncepciót.

(2) A vagyonhasznosítási koncepció

7. § (1) A vagyontárgy értékének meghatározására a vagyontárgy megszerzése, értékesítése, egyéb módon történő hasznosítása és megterhelése esetén, a döntést megelőzően kerül sor.

(2) A vagyontárgy megszerzése, értékesítése, megterhelése esetén annak forgalmi (piaci) értékét

(3) Vagyontárgy részletekben történő hasznosítása esetén a vagyontárgy egészének értéke szerint történik a vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlójának a megállapítása.

(4) Ha a pályázat tárgya több, egy jogügyletben értékesítendő vagyontárgy (vagyontömeg), a vagyontárgyak értékének összessége képezi az alkalmazandó értékhatárt.

(5) A döntésre jogosult szerv meghatározása során a szerződésben szereplő önkormányzati vagyoni elemek együttes értéke az irányadó.

(6) E rendelet alkalmazásában a forgalmi érték ÁFA nélkül értendő.

8. § (1) Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat a 9. §-ban foglalt kivétellel

(2) A polgármester a költségvetés éves beszámolójának tárgyalásakor beszámol a Képviselő-testületnek a rendelet (1) b) pontja szerinti felhatalmazáson alapuló tevékenységéről.

(3) A vagyonnal való rendelkezésre vonatkozó szabályokat a vagyont érintő megállapodások módosítása, kiegészítése és megszüntetése esetén is alkalmazni kell.

9. § Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi részjogosítványok közül a használat, üzemeltetés, bérbe és használatba adás, valamint a hasznosítás jogát – az Nvtv-ben foglalt korlátozásokra is figyelemmel – a 28. §-ban foglalt szervek és szervezetek jelen rendeletben foglalt feltételek szerint gyakorolják.

10. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon megszerzésére, elidegenítésére, gazdasági társaságba történő bevitelére, megterhelésére, hasznosítására, használatba, bérbeadására, vonatkozó döntési javaslatot a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság véleményének előzetes kikérése mellett a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(2) Az önkormányzat a tulajdonjog gyakorlásával összefüggő feladatait a Répcelaki Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) útján látja el.

(3) Az önkormányzati vagyon elidegenítéséről, megterheléséről és hasznosításáról szóló szerződéseket a Pénzügyi Osztály tartja nyilván.

11. § (1) Ingatlantulajdon megszerzésére irányuló döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas. Fel kell tárni a továbbhasznosítás lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.

(2) A vagyongyarapításra vonatkozó döntés tartalmazza:

12. § Az önkormányzat törvény által előírt, vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletbe vehet, vagy használatba, egyéb módon hasznosításra átvehet.

13. § (1) Az Nvtv. 13. § (1) bekezdésében megjelölt, az önkormányzati vagyon tulajdonjogának versenyeztetés nélkül történő átruházására vonatkozó értékhatár nettó 5 millió forint, mely értékhatár irányadó az önkormányzati vagyon hasznosítása tekintetében is.

(2) A versenyeztetést Pályázati Versenyeztetési Szabályzat előírásai szerint kell lebonyolítani. A versenyeztetés szabályait normatív határozat rögzíti.

(3) Önkormányzati vagyon elidegenítését megelőzően az elidegenítés okait a döntéshozó számára be kell mutatni.

(4) A kijelölt vagyonelemek tekintetében az értékesítés, vagy csere szempontrendszerét és feltételeit szükség szerint, de legalább 3 évente értékbecslésre alapozottan felül kell vizsgálni. A vagyontárgy értékesítése legalább a forgalmi értékbecslésben meghatározott értéken történhet.

(5) A rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati vagyontárgy, vagyoni értékű jog értékesítésére vagy cseréjére vonatkozó döntés tartalma:

14. § (1) Amennyiben az üzleti vagyonba tartozó vagyonelem értékesítése helyben biztosított közfeladat ellátása, vagy közcél önkormányzattal közös megvalósítása, továbbá településfejlesztés szempontjából kiemelt ügyek megvalósítása céljából történik, a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő vagyonelem értékesítése versenyeztetés nélkül történik. A költségvetési törvényben meghatározott értékhatár alatt eseti jelleggel a Képviselő-testület dönthet a versenyeztetési eljárás lefolytatásáról.

(2) A 13. § (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó értékű vagyonelem, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Képviselő-testületnek az értékesítésről szóló határozata alapján nyilvános meghirdetés, vagy az Árverési Szabályzat előírásai alapján lebonyolítandó árverés útján értékesíthető.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó értékű, az önkormányzat által falusias és kertvárosi övezetekben kialakított építési telek, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Képviselő-testületnek az értékesítésről szóló határozata alapján minden év első negyedévében közzétett nyilvános meghirdetés útján az adott év november 30-ig benyújtott igények alapján értékesíthető. Amennyiben az értékesítésre kijelölt telkek száma az adott utcában kettő alá csökken az értékesítés feltételeire a (2) bekezdés az irányadó.

15. § (1) Amennyiben az ingatlant annak adottságai miatt (nem önálló ingatlanként nyilvántartott ingatlan) más részére nem lehet értékesíteni, vagy cserélni, árverés vagy nyilvános meghirdetés nélkül kell a szerződést megkötni, a forgalmi érték vagy a számviteli nyilvántartás szerinti érték megjelölésével.

(2) A tulajdonközösség megszüntetése érdekében megszerzendő, vagy önkormányzati tulajdonú hányadrésznek tulajdonostárs általi megváltása esetén a forgalmi érték megjelölésével kell a szerződést megkötni.

16. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemek hasznosításáról szóló döntés tartalma:

(2) A hasznosítási összeget határozott idejű hasznosítás esetén a versenykiírásban meghatározott hasznosítási időtartamra, határozatlan idejű hasznosítás esetén öt évre kell egybeszámítani.

(3) A 13. § (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó vagyonelem hasznosítását, ha törvény vagy a Képviselő-testületnek a hasznosításról rendelkező határozata másként nem rendelkezik, versenyeztetni nem kell, azonban a hasznosítási lehetőséget nyilvánosan közzé kell tenni az önkormányzat weblapján.

(4) Amennyiben az önkormányzati vagyontárgy hasznosítása helyben biztosított közfeladat ellátása, vagy közcél önkormányzattal közös megvalósítása, továbbá településfejlesztés szempontjából kiemelt ügyek megvalósítása céljából történik, a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő vagyonelem hasznosítása versenyeztetés nélkül történik. Ezen értékhatár alatt a Képviselő-testület eseti jelleggel a dönt a versenyeztetési eljárás lefolytatásáról.

17. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.

(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben foglalt tényállás megállapításáról döntését határozatba foglalja.

18. § (1) Mezőgazdasági célra külterületi ingatlan haszonbérbe adás útján, belterületi ingatlan bérbeadás folytán hasznosítható.

(2) A haszonbérleti szerződés időtartama legfeljebb tíz év, a mezőgazdasági célú belterületi földbérlet időtartama legfeljebb öt év, mely időtartamok meghatározása során a helyi építési szabályzat és szabályozási terv előírásait figyelembe kell venni.

(3) A bérbeadó előzetes hozzájárulásával változtathatja meg a haszonbérlő a bérelt föld művelési ágát, továbbá csak ezen feltétel mellett lehet a bérbe adott ingatlanon évelő növényzetet és ültetvényt telepíteni.

(4) A bérlő csak ideiglenes jellegű gazdasági épületet létesíthet az építésre vonatkozó jogszabályok szerint, melyet a haszonbérlet megszűnésekor kártalanítási igény nélkül köteles elbontani.

(5) A haszonbérleti díj legkisebb mértékét a Képviselő-testület egyedileg határozza meg.

19. § A Képviselő-testület által üzleti bérbeadásra kijelölt nem lakás célú helyiség bérbeadására a Pályázati Versenyeztetési Szabályzatot az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről szóló 12/2006.(III.31.) önkormányzati rendeletben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni.

20. § (1) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint az önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva a vagyontárgyakra a Nvt-ben megjelölt vagyonkezelőkkel vagyonkezelői jog létesíthető.

(2) A vagyonkezelői jog ingyenes átengedésére abban az esetben kerülhet sor, ha a vagyonkezelő a közfeladatot az önkormányzatnál kisebb anyagi ráfordítás mellett, hatékonyabban, jobb színvonalon látja el.

(3) A vagyonkezelői jog létesítésével ingyenesen átadott önkormányzati vagyontárgyak körét a vagyonkezelő által ellátott közfeladathoz szükséges mértékben kell meghatározni.

(4) A vagyonkezelői jog ellenérték fejében történő megszerzése esetén a vagyonkezelő köteles a vagyonkezelői szerződés időtartama alatt évente ellenértéket fizetni. Az ellenértéket a közfeladat ellátása kapcsán a vagyonhasznosításból származó, önkormányzati támogatás nélkül számított, várható bevétellel arányos éves összegben vagy a vagyonhasznosítás adózott eredményének százalékában kell meghatározni, mely legalább 0,5% mértékű.

(5) Versenyeztetés esetén az ajánlattevő a kiírás szerint igazolja az önkormányzati közfeladat ellátására vonatkozó jogszabályi előírások szerinti gazdasági, műszaki, személyi és szakmai alkalmasságát.

(6) A vagyonkezelő kijelölése esetén az előterjesztésben be kell mutatni a vagyonkezelő közfeladat ellátására történő felkészültségét.

21. § (1) Az önkormányzati vagyonkezelő a kezelésében lévő önkormányzati vagyonnal a hatályos jogszabályok és a vagyonkezelési szerződés keretei között gazdálkodik.

(2) Az önkormányzati vagyonkezelő köteles:

(3) A vagyonkezelő szervezetek vezetői a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítéséért felelnek. A vagyonkimutatás összeállításához a költségvetési beszámoló számszaki adatainak leadására megadott határidőig leltári adatot szolgáltatnak.

22. § (1) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a Képviselő-testület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg. Az ellenőrzés kiterjedhet

(2) Az ellenőrzés eredményeként intézkedések határozhatóak meg a jogszerű állapot helyreállítása érdekében.

(3) A vagyonkezelés ellenőrzésére egyebekben a belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok az irányadók.

(4) A vagyonkezelői jog megszűnik:

(5) A vagyonkezelő az önkormányzati vagyont érintő felújítást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni az önkormányzat írásos hozzájárulását.

(6) A vagyonkezelő a vállalt kötelezettségek, különösen a közfeladat ellátására megfelelő biztosítékot ad. A vagyonkezelési szerződés azonnali hatállyal felmondható, ha a vagyonkezelő lényeges kötelezettségét nem teljesíti, különösen, ha közfeladat ellátása nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek vagy a feladatellátás színvonala elégtelen.

23. § (1) A Képviselő-testület dönthet önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság alapításáról, átszervezéséről, megszüntetéséről, valamint gazdasági társasági részesedés megszerzéséről vagy átruházásáról, önkormányzati vagyon gazdasági társaságba apportálásáról.

(2) Az önkormányzati tulajdonrésszel működő gazdasági társaságban a tulajdonosi képviseletet a polgármester vagy az általa megbízott személy a hatáskör gyakorlójának döntése szerint látja el.

(3) Az Önkormányzat kizárólag korlátolt felelősségű társaság tagja, illetve részvénytulajdonos lehet.

24. § (1) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság esetében a Képviselő-testület dönt:

(2) Az önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság legfőbb szervében a 23. § (2) bekezdés szerinti képviselő a 23. § (1) bekezdés és 24. § (1) bekezdés szerinti döntésnek megfelelően szavaz.

(3) Az önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság felügyelő-bizottsági tagjának kinevezésére és visszahívására a Képviselő-testület tesz javaslatot.

25. § A részben vagy egészben önkormányzati tulajdonú gazdasági vagy nonprofit társaság működése során az önkormányzati tag nem hozhat, illetve kezdeményezhet, fogadhat el olyan határozatot, amellyel felelőssége meghaladja a vagyoni hozzájárulása mértékét, vagy kötelező feladatainak ellátását veszélyezteti.

26. § (1) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nonprofit korlátolt felelősségű társaság – mint egyszemélyes társaság – esetében a társaság legfőbb döntéshozó szerve az alapító, aki az alapító okiratban foglaltak szerint gyakorolja különösen mindazon jogokat, amelyeket jogszabály egyébként a taggyűlés hatáskörébe sorol.

(2) A vezető tisztségviselő adott jogviszonyának (megbízási jogviszony vagy munkaviszony) keletkezésére, megszűnésére, megszüntetésére – attól függően, hogy az ügyvezető munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban áll a társasággal – különösen a Munka törvénykönyve vagy a Polgári törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az ott meghatározott jogokat az alapító Képviselő-testület (továbbiakban: alapító) gyakorolja.

(3) A vezető tisztségviselő felett az egyéb munkáltatói jogokat, vagy a megbízatásával kapcsolatos egyéb jogokat az alapító képviseletében eljárva – így különösen a prémium és az egyéb javadalmazás megállapítása, szabadság ütemezése és kiadása – a polgármester gyakorolja.

27. § (1) Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vezetője az éves gazdálkodási tevékenység megalapozására köteles üzleti tervet készíteni, melynek tervezetét a tárgyévet megelőző év november végéig az önkormányzat részére benyújtja. A tervet a Képviselő-testület két olvasatban tárgyalja. Az üzleti terv véglegesítése az önkormányzat költségvetésének elfogadását követően történik. Az üzleti terv év közben folyamatos felülvizsgálatot igényel.

(2) Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vezetője évente egy alkalommal beszámol a Képviselő-testületnek a gazdasági társaság éves tevékenységéről, a rábízott vagyon kezeléséről és a gazdálkodásáról.

28. § (1) Az önkormányzati vagyont használó szervek (a továbbiakban: vagyonhasználó)

(2) Az önkormányzati intézmények, gazdasági társaságok a használati jogukat az elvárható gondossággal, e rendelet és az Nvtv. szabályaira figyelemmel gyakorolják, és e kötelezettség teljesítéséért a használó intézmények, illetve gazdasági társaságok vezetői felelnek. Kötelesek továbbá a használatukban lévő vagyontárgy e rendelet szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra.

(3) Az önkormányzati intézményektől, gazdasági társaságoktól az önkormányzati vagyon hasznosításának jogát a Képviselő-testület magához vonhatja.

(4) Az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevétel teljes összege megilleti a vagyonhasznosítót.

29. § A közszolgáltatást teljesítő intézmény, gazdasági társaság a használatában lévő önkormányzati vagyont, a részére nyújtott költségvetési támogatást és saját bevételét – az alapító okirat szerinti tevékenysége keretében – a jogszabályok és e rendelet előírásainak betartásával önállóan használja fel működése érdekében.

30. § (1) Az önkormányzati intézmény, gazdasági társaság vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és vállalkozási mértéken belül, az alaptevékenység sérelme nélkül önállóan dönt a használatában lévő vagyon körében

(2) Háromszázezer forint egyedi értékhatár feletti ingó vagyon elidegenítéséről a Képviselő-testület, közös fenntartású intézmény esetén az érintett Képviselő-testületek döntenek.

(3) Az egy évet meghaladó határozott idejű bérbeadáshoz a Képviselő-testület előzetes hozzájárulása, közös fenntartású intézmény esetében az érintett önkormányzatok Képviselő-testületeinek előzetes jóváhagyása szükséges. A bérleti szerződés egy példányát meg kell küldeni az önkormányzat hivatalának.

(4) Az intézmények, gazdasági társaságok a használatukban lévő ingóvagyont, valamint pénzvagyont – alapfeladataik ellátásának sérelme nélkül is – gazdasági társaságba és alapítványba csak a Képviselő-testület előzetes engedélyével vihetik be.

(5) Az intézmények, gazdasági társaságok a háromszázezer forintot meg nem haladó értékű – a vezető által feleslegessé minősített – ingó vagyontárgy értékesítését és selejtezését önállóan, ötszázezer forint értékhatárig a polgármester, ezen felüli érték esetén pedig a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával végezhetik. A selejtezési eljárás szabályait selejtezési szabályzat rögzíti.

31. § A nettó ötszázezer forint értéket nem meghaladó önkormányzati ingóvagyont részben vagy egészben ingyenesen elidegeníteni, hasznosítani az Nvtv-ben és a Mötv-ben megfogalmazott feltételek szerint lehet, amelyről a Képviselő-testület dönt.

32. § (1) Az Önkormányzatot megillető követelés vagy vagyoni várományt érintő perbeli, peren kívüli egyezség megkötésére a 8. § (1) bekezdése irányadó.

(2) Az önkormányzati vagyon tekintetében fennálló elővásárlási jogról, más vagyoni értékű jogról történő lemondás megtételére a 8. § (1) bekezdése irányadó, kivéve az Önkormányzat által értékesített építési telkek tekintetében fennálló követelésről történő lemondás esetében, az Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzítetten.

33. § (1) Az Önkormányzat a polgári jogviszonyokból származó behajthatatlan követeléseiről lemondhat. Jogszabályban előírt követelésről lemondani nem lehet.

(2) Behajthatatlan követelésnek minősülnek az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Kormányrendelet 1. § (1) 1. pontjában meghatározottak.

(3) Az önkormányzati követelésekről csak abban az esetben lehet lemondani, ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető;

(4) A követelések elengedésére jogosultak eljárásuk során alaposan mérlegelik a kötelezett pénzügyi helyzetét. Az adósság jellegével és a kötelezett helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot kötelesek beszerezni. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, alapos mérlegelés után lehet a követelésről lemondás (a tartozás elengedés) kérdésében dönteni.

(5) Minden követelésről való lemondás elbírálására és döntésére jogosult megállapodhat a kötelezettel a követelés behajtása és beszedhetősége érdekében értéket képező és az Önkormányzat számára hasznosuló megközelítőleg azonos értékű szolgáltatás teljesítésében. Köthető részletfizetési vagy a követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés is így különösen beszámítási megállapodás, tartozás-átvállalás, kezesi szerződés, zálogjogi szerződés.

34. § (1) Behajthatatlannak nem minősülő követelést elengedni, vagy részben elengedni az adott ügy összes körülményeire tekintettel megállapított, különösen indokolt esetben lehet.

(2) Ilyennek minősül különösen, amikor a követelés nem minősül behajthatatlannak, de valamennyi körülmény figyelembevételével megállapítható, hogy az érvényesítése aránytalanul hosszú időt venne igénybe, vagy aránytalan nehézséggel, illetve aránytalanul nagy költséggel járna, továbbá, ha a követelés érvényesítésének sikertelensége egyéb okból valószínűsíthető.

35. § (1) A döntésre jogosult azokról a polgári jogviszonyokból származó, a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követeléseiről, amelyek az értékhatár alatti vevői követelések, és amelyek különösen készletértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból és térítési díj hátralékokból származnak, szintén lemondhat a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározott szabályok szerint.

(2) A kisösszegű követelések behajtását előírni nem kell, de követelés törlése előtt legalább három alkalommal dokumentáltan meg kell kísérelni a bevétel beszedését.

(3) A rendelkezés hatálya kiterjed az Önkormányzat valamennyi intézményére is.

36. § Hatályát veszti a Répcelak város vagyonáról szóló 19/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelet.

37. § Ez a rendelet 2022. február 15-én lép hatályba.

38. § Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.