1. § (1) A település közigazgatási területén a felszíni és felszín alatti vízkészletek védelme, minőségük megőrzése, illetve javítása biztosítandó. Minden, a vízkészletek minőségét befolyásoló tevékenység kapcsán szem előtt tartandó a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet.

(2) A felszíni vizeknél a jelentősebb vízfolyások mellett a kisebb vízfolyások minőségvédelmét is biztosítani kell:

(3) A felszínalatti vizeknél a település vízellátását biztosító kutak védelme kiemelt fontosságú. A vízműkutak védőövezetén belül talaj- és vízszennyezés potenciális veszélyét jelentő anyagok (állati trágya, kommunális hulladék, növényvédő szer) nem tárolhatók.

2. § (1) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni az ingatlana előtt a gyalogos útszakaszon a csapadékvíz zavartalan lefolyásáról, akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról. Kivételt képez ez alól, ha más megállapodás, szerződés ennek kezeléséről máshogy nem rendelkezik.

(2) A járműbehajtók átereszei a már meglévő rendszerhez illeszkedően építhetők, jó karban- és tisztántartásuk minden esetben az ingatlan használójának kötelessége.

(3) Eldugulás vagy rongálás okozására alkalmas anyagot a csatorna vagy vízlevezető árokba helyezni tilos.

(4) Tilos ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvízét, illetve egyéb szennyezést, vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalét, iszapot, vegyszermaradékot stb.) nyílt felszínű, illetve zárt csapadékvíz-elvezető csatornába, vízfolyásba, üzemelő, vagy használaton kívüli kútba, illetve az illetékes hatóságokkal nem engedélyeztetett módon a talajba juttatni.

3. § (1) A város átszellőzésében, klímájának javításában meghatározó, jelentős szerepet betöltő zöldfelületek, zöldterületek megtartását, fejlesztését kiemelt feladatként kell kezelni, melynek megvalósítását a városnak biztosítania kell, új beruházások kapcsán pedig meg kell követelnie.

(2) Az úthálózat tervezett korszerűsítésénél nem csak a műszaki, de a levegőtisztaság-védelmi követelményeket is ki kell elégíteni. Ezért

(3) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.

4. § (1) Az ingatlanon keletkező avart és kerti hulladékot lehetőség szerint helyben történő komposztálással kell hasznosítani.

(2) Az ingatlanon keletkező avart és kerti hulladékot indokolt esetben (pl. növényegészségügyi okokból, kártevők terjedésének megelőzése céljából) semmisíthető meg égetéssel.

(3) A város belterületén az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetése csak az alábbi időpontokban engedélyezett: február 1. és május 31., illetve szeptember 1. és november 30. közötti időszakban, vasár-és ünnepnapok kivételével, kizárólag csak pénteki és szombati napokon 9-19 óra között. A határidők kezdő- és utolsó napján az égetés végezhető.

(4) A kerti hulladékot csak olyan megfelelően kialakított tűzrakó helyen lehet égetni, ahol az égetés hősugárzása környezeti kárt nem okoz.

(5) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (PVC, egyéb műanyag, gumi, festék, állati maradványok, veszélyes hulladék stb.).

(6) A napi égetést a reggeli és az esti talajközeli inverzió (a levegőréteg hőmérsékleti változásai) miatt 9-19 óra között szabad végezni, szélcsendes időben, cselekvőképes, nagykorú személy állandó felügyelete mellett.

(7) A tüzelés, a tüzelő berendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

(8) Égetni csak száraz kerti hulladékot lehet, s az égetés száraz (csapadékmentes) és szélcsendes időben folytatható.

(9) A külterületen történő, lábon álló növényzet, tarló, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék szabadtéri égetése az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (Éltv.), az 54/2014. BM rendeletben leírtaknak megfelelően, valamint az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóság állásfoglalása alapján lehetséges.

5. § (1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani.

(2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni.

(3) A településen keletkező por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell arra, hogy a fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani.

(4) Aeroszol képződéssel járó mezőgazdasági tevékenységet (permetezés) település irányába fújó szél esetén, szélerősségtől függően legalább 1 km távolságon belül végezni nem lehet.

6. § (1) A területigényes településfejlesztési elhatározásoknál, létesítmények elhelyezésénél a termőterületek művelés alóli kivonását, más irányú felhasználását a lehető legkisebbre, indokoltan csak a legszükségesebbre kell csökkenteni.

(2) A mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területek hasznosításánál az erdőtelepítést kell előtérbe helyezni.

(3) A felhagyott vagy felhagyásra kerülő telephelyek, létesítmények (ipari, szolgáltatói, mezőgazdasági stb.) rendezését, rekultivációját vagy újrahasznosítását a tulajdonosnak az önkormányzattal egyeztetve kell megvalósítania.

(4) Azokon a közterületeken, ahol gépjármű és gyalogosforgalom nincs, törekedni kell, hogy a földfelszín legalább füvesített legyen és az ne vízzáró módon kerüljön lefedésre.

7. § (1) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, az ingatlan használója (haszonélvező, használó, bérlő, albérlő, szívességi használó), ha erre más jogszabály, vagy a tulajdonossal kötött megállapodás nem kötelezi, köteles gondoskodni. Az ingatlan tulajdonosának kötelessége továbbá a rendszeres rovar- és rágcsáló irtásról gondoskodni.

(2) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni:

(3) Intézmények, szórakozóhelyek, vendéglátó-ipari egységek, kereskedelmi üzlethelyiségek és más elárusító helyek előtti járdaszakasz tisztántartása, a hó- és síkosság mentesítése mind nyitvatartási időben, mind azon túl a használó, illetve a létesítményt üzemeltető kötelessége.

(4) A közterületen tilos járművet mosni, továbbá olajcserét, vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz.

(5) A gondozatlan járdaszakasz, vagy nyílt árok tisztítását, kaszálását az önkormányzat az ingatlan tulajdonosa terhére elvégeztetheti.

(6) A lakott területen kívüli dűlőutak (közlekedésre alkalmas állapot fenntartása), határmezsgyék és árokpartok tisztántartása, a gyomnövények irtása, a növényvédelmi munkák elvégzése a mezőgazdasági ingatlant használó kötelessége.

(7) A közforgalmi közúti közlekedés céljára szolgáló létesítmények esetében a belterületen levő váróhelyiségek, várakozóhelyek, járdaszigetek és a járdától füvesített területtel vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyek tekintetében az önkormányzat.

(8) Az önkormányzati tulajdonú közterületek – a (2), (3) bekezdésben részletezett területek kivételével – szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat, továbbá az önkormányzat által megbízott szolgáltató gondoskodik. Az önkormányzat gondoskodik az önkormányzati zöldterületek nyári karbantartásáról az 1. melléklet szerint.

8. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végzőnek vagy a kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodnia az általa elfoglalt terület tisztán tartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni; hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Közterületen építési; bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni.

(5) Magánterületen csak olyan anyagot szabad így tárolni, amely közegészségügyi szempontból nem jelent veszélyt.

(6) Közterületén bárminemű burkolat (úttest, járda -stb.) felbontása csak a polgármester; az országos-közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges. Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék; illetve hulladék anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

(7) Tilos közútra; útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet helyezni! Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítania.

(8) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződik, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról, gondoskodni.

(9) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

9. § (1) Az állattartó a közterület használat során köteles a felügyelete alatt álló állat által okozott szennyeződést késedelem nélkül feltakarítani.

(2) Közterületen történt állat elhullása esetében köteles a tulajdonos az állati tetemet eltávolítani. Ha az állati tetem tulajdonosa ismeretlen - az önkormányzat hivatalánál azonnal be kell jelenteni.

10. § (1) A meglévő és tervezett zöldfelületeket - a tervezett rendeltetésnek megfelelően - az egyes telektulajdonosoknak és az önkormányzatnak együttesen kell kialakítani. A meglévő zöldfelületek fejlesztésére, növényanyaguk gazdagítására, az utcák fásítására fokozott hangsúlyt kell helyezni, megkeresve a lakossági közreműködés lehetőségeit a kialakításban és a fenntartásban.

(2) A jelentősebb szolgáltató és ipari épületek építési engedélyezési terve tartalmazzon tereprendezési és kertépítészeti munkarészeket is.

11. § (1) A település zöldfelületi ellátottságának biztosítása az önkormányzat feladata.

(2) Zöldfelületek létesítése, felújítása, zöldfelület arányainak megváltoztatása, korábbitól eltérő kialakítása csak érvényes építési engedély alapján valósítható meg.

(3) A (2) bekezdésben foglalt építési engedély kérelemhez az egyéb jogszabályokban előírtakon túl az alábbiakat kell mellékelni:

(4) Közhasználatra átadott közcélú zöldfelület rendeltetéstől eltérő használatát csak indokolt esetben és ideiglenes jelleggel lehet engedélyezni.

(5) Ha a rendeltetéstől eltérő használat következtében a növényzet megsemmisülése várható, a jogosított köteles a saját költségén a növényzet előzetes áttelepítéséről vagy azonos értékű növényzettel történő pótlásáról gondoskodni, vagy azok költségeit megtéríteni.

(6) Az egyéb jogszabályokban előírtakon túl tilos a zöldterületeken

(7) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos!

(8) A település meglévő zöldterületének csökkentése a tervszerűen végzett kertépítészeti munkálatok kivételével tilos.

(9) Tilos a növényzet (fák, cserjék, virágok, gyep) és a zöldterületek, zöldfelületek egyéb elemeinek, tartozékainak, felszerelési tárgyainak bármilyen módon történő megrongálása, pusztítása, károsítása, vagy olyan szakszerűtlen kezelése, amely értékük csökkenésével jár.

(10) A zöldterületek és zöldfelületek rendeltetésszerű használatáról a zöldterület és zöldfelület tulajdonosa, kezelője és fenntartója gondoskodik.

(11) A zöldterületeket rendeltetésüknek megfelelő célra és módon állaguk sérelme nélkül mindenki használhatja.

(12) A közcélú közterületek és zöldfelületek játszótereit rendeltetésüknek megfelelően mindenki használhatja.

(13) Zöldterületen, zöldfelületen szemetelni, törmeléket, vagy tárgyakat lerakni tilos.

12. § (1) A lakóterületeken erős zajhatással járó üzemi és szolgáltatói tevékenységet végezni tilos.

(2) Este 22.00 órától, reggel 6.00 óráig lakott területen belül nem szabad nagy zajjal járó munkát végezni. Kivétel a halasztást nem tűrő javítási munka.

(3) A település területeinek zajvédelmi szempontú besorolását Répcelak Város Önkormányzat Képviselő-testületének Répcelak Város Szabályozási Tervéről valamint a Helyi Építési Szabályzatról szóló 32/2001. (XII.13.) rendelete tartalmazza. A területek besorolásának alapja a 27/2008. KvVM-EÜM együttes rendelet 3. számú melléklete a közlekedésből származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken.

(4) Kereskedelmi, vendéglátó-ipari egységekben, közösségi létesítményekben zenét szolgáltatni, hangosító berendezést üzembe helyezni és üzemben tartani zajvédelmi engedélyezés alapján lehet.

(5) A település belterületén tilos, akár emberi hanggal, akár hangszerrel, akár más technikai eszközzel történő, köznyugalmat és a közcsendet sértő zaj okozása.

(6) A tervezett úthálózat és a beépítésre szánt területek fejlesztésénél a zaj elleni védelmet, a határértékek tarthatóságát megfelelő nyomvonalvezetéssel és létesítmény elhelyezéssel, városrendezési, forgalom-szervezési védelmi eszközök igénybe vételével is biztosítani kell.

(7) Új út létesítésénél, a meglévő felújításánál (mely a forgalom jelentős és tartós megváltozását eredményezi) megfelelő beépítési távolság biztosításával, illetve műszaki intézkedésekkel, vagy passzív akusztikai védelemmel kell biztosítani a zajvédelmi követelmények teljesülését, melyet a hatóságoknak ellenőrizni kell.

13. § (1) Panasz-, vagy közérdekű bejelentés esetén a zajt keltő berendezés vagy tevékenység által okozott zajterhelés ellenőrzése érdekében zajvizsgálat rendelhető el, melynek költségét a határozattal marasztalt zajkeltésért felelősre kell hárítani.

(2) Ha a vizsgálat a határérték túllépését igazolja, a vizsgálat költségeit a berendezés üzemeltetője vagy a tevékenység végzője köteles viselni. Ha nem igazolódik be a határérték túllépés, akkor a költségeket a panaszos fedezi. A határérték túllépése esetén az üzemeltetőt olyan műszaki, vagy egyéb intézkedésekre kell kötelezni, melyek biztosítják a határérték betartását.

14. § (1) Lakásokban hangosító berendezést (rádió, televízió, lemezjátszó stb.) üzemeltetni úgy szabad, hogy a zajokozás ne haladja meg a vonatkozó határértékeket és zaj okozásával a környező lakók nyugalmát ne zavarja.

(2) A település belterületén zajkeltő munkák végzése (robbanómotoros fűnyíró gép, kapálógép, betonkeverő, fűrészgép, stb.) az alábbi időpontokban lehetséges: hétfőtől péntekig 8.00 és 20.00 óra között, szombatonként 08.00 és 18.00 között, vasár- és ünnepnapok kivételével.

15. § (1) Kültéri világításnál a fény felfelé történő kibocsátása kerülendő és a megvilágítást olyan izzók felhasználásával kell elérni, amelyek a legkevésbé zavarják az élőlények természetes viselkedését.

(2) E rendelet vonatkozásában kültéri világításnak számít állandó, vagy ideiglenes megvilágítás, amely kültéri és éjszakai használatban van. Ilyenek:

(3) Az újonnan beiktatásra kerülő utcai világítást oly módon kell kialakítani, hogy a lámpa az összes kisugárzott fényt a lámpatest alját tartalmazó horizontális sík alá vetítse.

(4) Középületek és emlékművek díszkivilágítását éjfél után ki kell kapcsolni, és éjfél előtt úgy kell megvilágítani, hogy a fény lefelé legyen irányítva. Olyan esetben, ha nincs más megoldás, mint a felfelé való világítás, a búrák és árnyékolópajzsok használatával minimálisra kell csökkenteni a felesleges fényszóródást.

16. § (1) A település területén lévő növény és állatvilág részletes ismertetése megtalálható Répcelak Város Környezetvédelmi felmérésében.

(2) Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhely típusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához.

(3) A Natura 2000 ökológiai hálózattal kapcsolatos ismeretek, többek között a Natura 2000 területek kijelölésének folyamata, és a célja, a területekkel kapcsolatos természetvédelmi célú kötelezettségek, igénybe vehető támogatások, és mindezek jogszabályi háttere megtalálható az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet 5. mellékletében. Répcelak területén a következő helyrajzi számmal ellátott területek (2. melléklet) esnek a Natura 2000 alá: 015/30, 019, 029, 030, 031/1, 031/2, 034/2, 035, 039/3, 039/4, 041, 042, 043, 059/2, 059/3, 059/5, 059/6, 059/7, 060/1, 060/2, 060/3, 061, 062, 063/1, 063/2, 064, 065, 066, 067/1, 067/3, 068/1, 068/2.

(4) A közterületen lévő fás szárú növények kivágására és pótlására a 346/2008. (XII.30.) Kormány rendeletben foglaltak az irányadók.

17. § (1) Az Önkormányzat köteles minden évben egy lakossági fórumot szervezni, amelyen a környezetvédelmet érintő témák szerepelnek és a lakosságnak is lehetősége van az általa írásban, korábban jelzett kérdésekre választ kapnia. A lakossági fórum során minden évben értékelni kell a Települési környezetvédelmi program teljesülését.

(2) Az Önkormányzatnak az eddiginél lényegesen nagyobb szerepet kell vállalnia a környezetvédelmi oktatásban, nevelésben, szemléletformálásban. Tudatosítani kell, hogy a globális problémák megoldását a háztartásokban, kiskertekben, kirándulásokon kell kezdeni. A környezeti szemléletformálás fejlődése érdekében az Önkormányzatnak támogatnia kell mindazon helyi csoportok és kezdeményezések munkáját, amelyek ezt a célt tűzték ki, különös tekintettel a természetvédelmi célokra. Ezen csoportok tevékenységének szélesebb körben való megismertetésére alkalmasak a lakossági fórumok, vagy a helyi elektronikus vagy nyomtatott médiák.

18. § Hatályát veszti a környezet védelméről szóló 20/2006(IX.15.) önkormányzati rendelet.

19. § Ez a rendelet 2023. április 1-jén lép hatályba.