Répcelak Város Önkormányzata Képviselőtestületének

20/2006.(IX. 15. ) rendelete

a környezet védelméről

(Egységes szerkezet)

Répcelak Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján eljárva az alábbi rendeltet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A rendelet hatálya

(1) A rendelet hatálya a város közigazgatási területén kiterjed a természetes személyekre, a jogi személyekre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre, továbbá valamennyi ingatlanra, ingatlan-tulajdonosra és használóra.

2. §

A rendelet célja

(1) A környezetvédelmi rendelet a környezethasználattal térségfejlesztéssel, területrendezéssel és a területhasználattal összefüggő, a város közigazgatási területére kiterjedő beavatkozások, intézkedések szakmai kereteit rögzíti.

(2) A környezetvédelmi rendeletben rögzített intézkedések, eljárások a környezet- és természetvédelem, illetve tájrendezés igényeinek érvényesítését, a lakosság környezet-egészségügyi feltételeinek javítását szolgálják és - a mindenkor hatályban lévő előírások, határértékek és normatívák figyelembe vételével - kiterjednek

- a föld (talaj, alapkőzet, altalaj, és ásványi nyersanyagok) védelmére,

- a természetes vízkészletek (felszíni, felszínalatti) mennyiségi és minőségi védelmére,

- a környezeti levegő tisztaságának megőrzésére,

- az élővilág és táj, valamint a természeti értékek védelmére,

- a települési - épített - környezet védelmére,

- a hulladékok környezetkímélő kezelésére, hasznosítására,

- a zaj és rezgés elleni védelemre.

(3) A környezetvédelmi rendelet alkalmazásánál figyelembe kell venni a hatályban lévő ill. hatályba lépő önkormányzati rendeleteket.

(4) A rendelet hatálya nem terjed ki

-    arra a zajra és rezgésre, mely a szomszédos egybeépített más létesítményekbe az épületen keresztül átszűrődik, valamint amely a természeti csapás elhárítása érdekében vagy más fontos közérdekű célbó1 származik.

3. §

Fogalom meghatározások

E rendelet alkalmazásában

1. környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői;
2. környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete;
3. természeti erőforrás: a - mesterséges környezet kivételével - társadalmi szükségletek kielégítésére felhasználható környezeti elemek vagy azok egyes összetevői;
4. környezet igénybevétele: a környezetben változás előidézése, a környezetnek vagy elemének természeti erőforráskénti használata;
5. környezet-igénybevettség: a környezetnek vagy elemének természeti erőforráskénti használata mértéke;
6. környezetterhelés: valamely anyag vagy energia közvetlen vagy közvetett kibocsátása a környezetbe;
7. környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése;
8. környezetszennyezettség: a környezetnek vagy valamely elemének a környezetszennyezés hatására bekövetkezett szennyezettségi szinttel jellemezhető állapota;
9. környezethasználat: a környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével, illetőleg terhelésével járó hatósági engedélyhez kötött tevékenység;
10. környezetkárosítás: az a tevékenység, amelynek hatására környezetkárosodás következik be;
11. környezetkárosodás: a környezetnek vagy valamely elemének olyan mértékű változása, szennyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással, vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg, amely az élővilágot kedvezőtlenül érinti;
12. környezetveszélyeztetés: az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosítást idézhet elő;
13. környezetre gyakorolt hatás: a környezetben környezetterhelés, illetőleg a környezet igénybevétele következtében bekövetkező változás;
14. hatásterület: az a terület vagy térrész, ahol jogszabályban meghatározott mértékű környezetre gyakorolt hatás a környezethasználat során bekövetkezett vagy bekövetkezhet;
15. érintett: azon személy, szervezet, aki, vagy amely a hatásterületen él, tevékenykedik;
16. érintett önkormányzat: az a települési önkormányzat, amely az adott környezethasználat hatásterületén illetékességgel rendelkezik;
17. helyi környezetvédelmi ügy: minden olyan környezetvédelmi ügy, amelyben a környezet használata és a hatásterület nem terjed túl az érintett települési önkormányzat területén;
18. igénybevételi határérték: a környezet vagy valamely eleme jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű igénybevétele, amely kizárja a környezetkárosítást;
19. kibocsátási határérték: a környezetnek vagy valamely elemének jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű terhelése, amely kizárja a környezetkárosítást;
20. szennyezettségi határérték: a környezet valamely elemének olyan - jogszabályban meghatározott - mértékű szennyezettsége, amelynek meghaladása - a mindenkori tudományos ismeretek alapján - környezetkárosodást vagy egészségkárosodást idézhet elő;
21. leghatékonyabb megoldás: a környezeti, műszaki és gazdasági körülmények között elérhető, legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó tevékenység;
22. elérhető legjobb technika: a korszerű technikai színvonalnak, és a fenntartható fejlődésnek megfelelő módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet a kibocsátások, környezetterhelések megelőzése és - amennyiben az nem valósítható meg - csökkentése, valamint a környezet egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak, és amely a kibocsátások határértékének, illetőleg mértékének megállapítása alapjául szolgál. Ennek értelmezésében:

- legjobb az, ami a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintű védelme érdekében;

- az elérhető technika az, amelynek fejlesztési szintje lehetővé teszi az érintett ipari ágazatokban történő alkalmazását elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, attól függetlenül, hogy a technikát az országban használják-e vagy előállítják-e és amennyiben az az üzemeltető számára ésszerű módon hozzáférhető;

- a technika fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt) tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és működését megszüntetik, a környezet helyreállítását végzik;

23. fenntartható fejlődés: társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését;
24. elővigyázatosság: a környezeti kockázatok mérsékléséhez, a környezet jövőbeni károsodásának megelőzéséhez vagy csökkentéséhez szükséges döntés és intézkedés;
25. megelőzés: a környezethasználat káros környezeti hatásai elkerülésének érdekében a leghatékonyabb megoldások, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technika alkalmazása a döntéshozatal legkorábbi szakaszától;
26. környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása;

27)települési szilárd hulladék: háztartási hulladék vagy közterületi hulladék (közforgalmú és zöldterületen keletkező) vagy háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék (gazdasági vállalkozásoknál keletkező - külön jogszabályban meghatározott) veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék.

28. települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely

-emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből,

-a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, valamint

-a gazdasági de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből

származik.

29. a köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok, ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek –, valamint a közterületek tisztántartása,
30. háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező települési szilárd hulladék,
31. egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben felhalmozódott szilárd hulladék (nagyobb mértékű berendezési tárgy, lom, bútor, ágybetét, háztartási berendezés és készülék stb., valamint az azokhoz tartozó területeken, illetőleg a közterületeken keletkezett szilárd hulladék, szemét).
32. köztisztasági szolgáltatás: megbízás, illetve megrendelés alapján a köztér tisztántartása, a települési szilárd hulladék kezelése,
33. hulladékkezelés: a hulladék veszélyeztető hatásainak csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy a fogyasztásba történő visszavezetésére irányuló tevékenység, valamint a kezelést megvalósító eljárás alkalmazása, beleértve a kezelőlétesítmények utógondozását is.
34. inert hulladék: az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Jellemzője, hogy vízben nem oldódik, nem ég, illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, további csurgaléka és szennyezőanyag-tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, így nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket.
35. környezeti zaj: a közúti, a vasúti és a légi közlekedésből, valamint a külön jogszabály hatálya alá eső tevékenységekből származó káros hatású kültéri zaj;
36. káros hatás: a zajnak az emberi egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatása;
37. zajjellemző: a környezeti zaj leírására szolgáló, a káros hatással arányos fizikai mennyiség; zajjellemző lehet napi (00⁰⁰-24⁰⁰), napközbeni (06⁰⁰-18⁰⁰), esti (18⁰⁰-22⁰⁰) és éjszakai (22⁰⁰-06⁰⁰)
38. csendes terület: a települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) képviselő-testülete által, az 1991 évi XX. törv. szerint kijelölt, zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület, illetve zaj ellen fokozott védelmet igénylő létesítmények körül kijelölt csendes övezet;
39. veszélyes mértékű zaj: a levegőnek az emberi környezetben észlelhető olyan mértékű és minőségű nyomásingadozása, amely meghaladja a megengedett zajterhelési (zajimissziós), illetőleg zajkibocsátási (zajemissziós) határértéket.
40. kültéri berendezés: minden olyan kültéri felhasználásra szánt, a környezetbe zajt kibocsátó gép, amelyet a 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet gépnek határoz meg, és amely - tekintet nélkül a meghajtás módjára - önjáró vagy mozgatható, továbbá a típusa szerint kültéri, nem motoros hajtású, de a környezetbe zajt kibocsátó ipari alkalmazású vagy szabadtéren használatos szerkezet is. A berendezés olyan környezetben való használata, ahol a hangátvitel nem eléggé tompított, szabadtéri használatnak tekintendő;
41. környezeti levegő: a légkör egésze, a munkahelyek és a zárt terek levegőjének kivételével;
42. légszennyező anyag: a levegő természetes minőségét hátrányosan befolyásoló olyan anyag, amely természetes forrásból vagy az emberi tevékenység közvetlen vagy közvetett eredményeként kerül a levegőbe, és amely káros vagy káros lehet az emberi egészségre, a környezetre, illetve károsítja, vagy károsíthatja az anyagi javakat;
43. bűz: kellemetlen szagú légszennyező anyag vagy anyagok keveréke, amely összetevőivel egyértelműen nem jellemezhető;
44. közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése.
45. zöldfelület: A bel- és külterület, lakó-, üdülő-, intézmény-, ipari- és raktár-, közlekedési- és egyéb rendeltetésű terület-felhasználási egységek biológiailag aktív, növényzettel borított területe.
46. zöldterület: A belterület állandóan növényzettel fedett, más terület-felhasználási egységhez nem tatozó közhasználatú része (park, liget, sétány, játszótér, vagy egyéb fásított, illetőleg parkosított zöldterület).
47. természeti érték: a természeti erőforrás az élővilág és a fennmaradásához szükséges élettelen környezete, valamint más természeti erőforrásnak nem minősülő környezeti elem.
48. természetes állapot: az az élőhely, táj, életközösség, melynek keletkezésében az ember egyáltalán nem, vagy - helyreállításuk kivételével - alig meghatározó módon játszott szerepet, ezért a benne végbemenő folyamatokat többségében az önszabályozás jellemzi.

A nem említett fogalmakra a Kt. vonatkozó rendelkezései irányadók.

II. Fejezet

VÍZTISZTASÁG VÉDELEM

4. §

A vizek védelme

(1) A város közigazgatási területén a felszíni és felszínalatti vízkészletek védelme, minőségük megőrzése illetve javítása biztosítandó. Minden, a vízkészletek minőségét befolyásoló tevékenység kapcsán szem előtt tartandó, hogy

- a felszíni vizek a IV. területi kategóriájú (azaz általánosan védett felszíni vízminőség-védelmi befogadók) vízbázisához tartoznak a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján;

- a helyi felszínalatti vízbázisok mennyiségi és minőségi védelme biztosítandó.

• A mennyiségi védelem alapelve, hogy mind az ivóvíz minőségű, mind pedig az egyéb vizek iránti igények kielégítésénél a vízhasználat engedélyezése során a tényleges vízfelhasználásban az ésszerű takarékosságnak kell érvényesülni.
• A minőségi vízvédelem alapelve a vizek fertőzésének és káros szennyezésének tilalma. A vizek fertőzésén a vizeknek az egészségre ártalmas anyagokkal való szennyeződését kell érteni, a vizek káros szennyezésén pedig azok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságának, illetőleg természetes minőségének káros megváltoztatását.

(2) A felszíni vizeknél a jelentősebb vízfolyások mellett a kisebb vízfolyások minőségvédelmét is biztosítani kell, mégpedig

- város közigazgatási területén lévő medrek rendszeres karbantartásával,

- a csatornázás fokozásával, a tisztítatlan kommunális, ipari szennyvizek és egyéb szennyezők bevezetésének megszüntetésével, tiltásával,

- szennyvíz kibocsátások minőségi paramétereinek betartásával, amelyek jogszabályokban és az egyes kibocsátókra vonatkozó, a környezetvédelmi hatóság által meghatározott, esetleges egyedi előírásokban szabályozottak.

(3) A felszínalatti vizeknél a város vízellátását biztosító kutak védelme kiemelt fontosságú. A vízműkutak védőövezetén belül talaj- és vízszennyezés potenciális veszélyét jelentő anyagok (állati trágya, kommunális hulladék, növényvédő szer) nem tárolhatók.

5. §

Kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás

(1) A települési folyékony hulladék elszállítására irányuló szolgáltatás: a települési folyékony hulladék ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény kiürítése és elhelyezése céljából történő elszállítása. Az Önkormányzat területén települési folyékony hulladékot csak – annak szállítására és elhelyezésére vonatkozó – hatósági engedéllyel rendelkező vállalkozónak lehet átadni, aki köteles számlát adni, amelyen fel kell tüntetnie az elszállított települési folyékony hulladék mennyiségét és annak leürítési helyét. A szennyvízelvezető-hálózatra rá nem kötött ingatlan tulajdonosának a vízfogyasztással arányos települési folyékony hulladék elszállítatását számlával kell tudnia igazolni.

(2) A már csatornázott területeken az építések előfeltétele a közműre való csatlakozás. A csatornaműre történő csatlakozás

a)  az ingatlanon kiépített csonkon keresztül, a közműfejlesztési hozzájárulás befizetése után az üzemeltető által előírt feltételek szerint történik,

b)  új épület építésekor, a közműfejlesztési hozzájárulás befizetése után az építtetőnek kötelessége.

(3) Építési engedély csak akkor adható ki, ha a szennyvízelvezetés közcsatornára csatlakozással biztosítható, illetve, ha ennek hiányában szennyvíztároló létesítmény és/vagy egyéb helyi közműpótló berendezés kerül betervezésre.

(4) Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, elsődlegesen a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz elvezető hálózat megvalósítása.

(5) Települési folyékony hulladékot elszikkasztani tilos!

(6) A 220/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet alapján tilos a közcsatornába csapadékvizet, szippantott szennyvizet és az állattartásból származó híg trágyát, csurgalék vizet vezetni.

6. §

Csapadékvíz-elvezetés

(1) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni, az ingatlana előtt, a gyalogos útszakasznak és a zöldterületnek a tisztántartásáról, kaszálásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról. Kivételt képez ez alól, ha más megállapodás, szerződés ennek kezeléséről máshogy nem rendelkezik.

(2) A járműbehajtók átereszeinek építése, jó karban- és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának kötelessége.

(3) Az ingatlan használója köteles az ingatlant érintő, vagy azon átfolyó patakmedret szükség szerint tisztítani és a víz szabad lefolyását biztosítani.

(4) Az épület tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az épület tetőzetéről lefolyó esővíz, hólé korlátozás nélkül az árokba, vízfolyásba elfolyhasson.

(5) Eldugulás vagy rongálás okozására alkalmas anyagot a csatorna vagy vízlevezető árokba helyezni tilos.

(6) Tilos ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvízét, illetve egyéb szennyezést, vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalét, iszapot, vegyszermaradékot stb.) nyílt felszínű, illetve zárt csapadékvíz-elvezető csatornába, vízfolyásba, üzemelő, vagy használaton kívüli kútba, illetve az illetékes hatóságokkal nem engedélyeztetett módon a talajba juttatni.

(7) A vizekbe szennyező hatású - de azok fertőzést vagy káros szennyeződést elő nem idéző anyagokat csak a vízügyi hatóságnak, az egészségügyi szervek szakvéleménye és azok által megállapított előírások alapján lehet bevezetni. Olyan termelő vagy szolgáltató egységet, amely működése során a vizek fertőzését és káros szennyeződését idézheti elő, csak szennyvíztisztító berendezéssel, illetve ahhoz kapcsolva szabad építeni és üzemben tartani.

(8) A még meglévő szikkasztókban csak csapadékvizet lehet elszivárogtatni.

(9) Használaton kívüli, nem ivóvíz kutakban sem lehetséges a csapadékvíz elhelyezése.

7. §

Kút létesítése, ivóvízellátás

(1) Nem közüzemi vízellátó mű részét alkotó vagy nem nagyüzemi öntözés vízellátását biztosító kút csak akkor létesíthető és az abból nyert víz csak akkor hasznosítható, ha a kút:

- kizárólag a létesítő háztartása; üzeme stb. vízellátási szükségleteinek kielégítésére szolgál és

- mélysége az első vízadó réteget követő záró réteget nem lépi át;

(2) Kút létesítését és használatba vételét a vonatkozó építésügyi szabályozásnak megfelelően kell engedélyezteti.

(3) Az ivóvizet szolgáló kút, valamint a használt forrás környezetét a víz szennyeződésének megakadályozása céljából különleges gonddal kell tisztán tartani, és meg kell védeni az esetleges szennyeződéstől. Kút környékén olyan létesítményt, amely a kút vízét közvetlenül vagy talajon keresztül közvetve veszélyezteti és nem üzemszerű működésből kifolyólag szennyezheti; csak a közegészségügyi és építésügyi jogszabályokban meghatározott távolságban szabad létesíteni.

(4) Az ivásra alkalmatlan közhasználatú kutat vagy forrást a közegészségügyi-járványügyi felügyelő javaslata alapján a tulajdonosnak: ,NEM IVÓVÍZ" feliratú táblával kell megjelölni. A felirat elhelyezése és megfelelő állapotban való tartása a kút tulajdonosának a kötelessége.

(5) Ha kút létesítése közben állati eredetű maradványok kerülnek felszínre, a további munkálatokat azonnal meg kell szüntetni, és a már kiásott gödröt be kell temetni.

III. Fejezet

LEVELGŐTISZTASÁG VÉDELEM

8. §

A levegőtisztaság általános védelme

(1) A város átszellőzésében, klímájának javításában meghatározó, jelentős szerepet betöltő zöldfelületek, zöldterületek megtartását, fejlesztését kiemelt feladatként kell kezelni, melynek megvalósítását a városnak biztosítania kell, új beruházások kapcsán pedig meg kell követelnie.

(2) Az új terület felhasználásoknál, beépítéseknél, a rekonstrukciós feladatoknál meg kell követelni a telken belüli védőfásítások, védőzöldsávok kialakítását, a zöldfelületi/beépítési arányok optimalizálása érdekében.

(3) Az úthálózat tervezett korszerűsítésénél nem csak a műszaki, de a levegőtisztaság-védelmi követelményeket is ki kell elégíteni. Ezért

-    az útszélességek, az útkereszteződések műszaki kialakítását úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy a kellő átszellőzés, a légszennyező anyagok hígulása biztosítható legyen, és lakókörnyezetben a forgalmi terhelés ne okozzon megengedettet meghaladó légszennyezettséget az érintett térségben,

-    a létesítések elválaszthatatlan részekén kell megtervezni és engedélyezni az út menti zöldsávok kialakítását.

(4) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.

(5) Az Önkormányzat a lakosságtól a hozzá beérkezett levegőtisztaságra vonatkozó bejelentéseket, panaszokat a hatáskörében megvizsgálja, és indokolt esetben tovább jelzi a területileg illetékes környezetvédelmi hatósághoz.

(6)^[1]

 (7) A település immissziós állapotának megőrzését, illetve annak javítását oly módon célszerű megvalósítani, hogy a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendeletben (a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről) szereplő besorolás ne változzon.

9. §

Avar és kerti hulladékok égetése

(1) A kerti hulladék kezeléséről a tulajdonos, illetve a használó köteles gondoskodni.

(2) Az évente szükség szerint szervezett és meghirdetésre kerülő lomtalanítási akció során az Önkormányzatnak biztosítani kell a lakosságnál keletkező kerti hulladékok begyűjtését is.

(3)^{[2] [3]} A város belterületén az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetése csak az alábbi időpontokban engedélyezett:

szeptember 1. és november 30., valamint február 1. és május 31. közötti időszakban, vasár-és ünnepnapok kivételével naponta 9-19 óra között. A határidők kezdő-és utolsó napján az égetés végezhető.

 (4) A kerti hulladékot csak olyan megfelelően kialakított tűzrakó helyen lehet égetni, ahol az égetés hősugárzása környezeti kárt nem okoz.

(5) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (PVC, egyéb műanyag, gumi, festék, állati maradványok, veszélyes hulladék stb.).

(6) A napi égetést a reggeli és az esti talajközeli inverzió (a levegőréteg hőmérsékleti változásai) miatt 9-19 óra között szabad végezni, szélcsendes időben, cselekvőképes, nagykorú személy állandó felügyelete mellett.

(7) Hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.

(8) A tüzelés, a tüzelő berendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

(9) Égetni csak száraz kerti hulladékot lehet, s az égetés száraz (csapadékmentes) és szélcsendes időben folytatható.

10. §

Mezőgazdasági hulladékok égetése

(1) A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék ártalmatlanításáról elsősorban komposztálással, ha ez nem lehetséges, elszállításával kell gondoskodni

(2) Külterületen, ha a mezőgazdasági termelés során keletkező hulladékok égetésen kívüli más ártalmatlanítására nincs lehetőség, égetés a 9.§-ban meghatározott időszakokban lehetséges.

(3) Az égetésre vonatkozó környezet egészségügyi, biztonsági, tűzvédelmi előírások azonosak a kerti hulladékok égetésénél leírtakkal.

11. §

Porképző és bűzös anyagok kezelésére vonatkozó szabályok

(1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani.

(2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni.

(3) A városban keletkező por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell arra , hogy a fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani. A jegyző a kertészeti munkák elvégzését előírhatja.

(4) Aeroszol képződéssel járó mezőgazdasági tevékenységet (permetezés) település irányába fújó szél esetén, szélerősségtől függően minimum 1 km távolságon belül végezni nem lehet.

(5) Új utak tervezésekor a légszennyező hatás csökkentése érdekében a lakóterületek mellett haladó útszakaszok mentén a védő növénysáv telepítésére vonatkozó javaslatokat a beruházási programnak tartalmaznia kell. Törekedni kell arra, hogy a védő növénysávok telepítésére az utak kivitelezésével egy időben kerüljön sor.

12. §

Allergén növények elleni védekezési szabályok

(1) A város közigazgatási területén a jogi és magánszemélyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek a tulajdonukban (kezelésükben, használatukban), a bérlők a bérleményükben lévő területeket kötelesek a virágzó parlagfűtől mentesen tartani.

(2) A parlagfű irtásáról, virágzás előtt, az időjárástól függő gyakorisággal kell gondoskodni.

(3) A területen található parlagfű gyomirtását a lehetséges eszközök (mechanikus, vegyszeres), illetve engedélyezett készítmények (peszticidek) felhasználásával kell elvégezni.

(4) A parlagfű vegyszeres gyomirtása tekintetében a megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakvéleménye az irányadó.

IV. Fejezet

TALAJTISZTASÁG VÉDELEM

13. §

A földterületek védelme

(1) A föld felszínén és a földben csak olyán tevékenység folytatható, amely annak minőségét nem szennyezi.

(2) A területigényes településfejlesztési elhatározásoknál, létesítmények elhelyezésénél a termőterületek művelés alóli kivonását, más irányú felhasználását a lehető legkisebbre, indokoltan csak a legszükségesebbre kell csökkenteni.

(3) Minden olyan tevékenység és területhasználat, amely a talajok, ezen keresztül a természetes vízkészletek szennyezését idézheti elő (pl. szennyvizek szikkasztása, műtrágyázás, hulladéklerakás), csak a hidrogeológiai viszonyok, talajvízszintek figyelembe vételével kerülhetnek tervezésre, engedélyezésre és megvalósításra.

(4) Az erózió elleni védelem érdekében az erdőterületeken a folyamatos borítottságot biztosító fakitermelést (szálalás) kell folyatni, kivételt képez, ha az illetékes hatóság (Erdőfelügyelőség) engedélyezte az ettől eltérő fakitermelési módot (pl. tarvágást).

(5) A mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területek hasznosításánál az erdőtelepítést kell előtérbe helyezni.

(6) A felhagyott vagy felhagyásra kerülő telephelyek, létesítmények (ipari, szolgáltatói, mezőgazdasági stb.) rendezését, rekultivációját vagy újrahasznosítását a tulajdonosnak az önkormányzattal egyeztetve kell megvalósítania.

(7) Azokon a közterületeken, ahol gépjármű és gyalogosforgalom nincs, törekedni kell, hogy a földfelszín legalább füvesített legyen és az ne vízzáró módon kerüljön lefedésre.

V. Fejezet

KÖZ- ÉS ZÖLDTERÜLETEK VÉDELME

14. §

A területhasználatok környezeti szempontjai

(1) A környezetvédelmi rendelet területi alkalmazásánál a városrendezési tervben elfogadott településszerkezeti és szabályozási terv, valamint a helyi építési szabályzat előírásait kell figyelembe venni. Ez rögzíti a város közigazgatási területén belüli terület felhasználási egységek, övezetek rendszerét, valamint a terület- és környezethasználattal összefüggő fejlesztési és védelmi feladatokat, előírásokat is.

(2) A közigazgatási területen a lakó-, a vegyes-, a gazdasági-, az üdülő és a különleges-, valamint a közlekedés és közmű elhelyezési, a zöld-, az erdő-, a mezőgazdasági-, továbbá az egyéb területhasználati egységbe sorolt területeken a funkciók környezettudatos kialakítására, a tevékenységek környezeti, természet- és tájvédelmi, környezet egészségügyi szempontoknak is eleget tévő megvalósítására, folytatására kell törekedni.

(3) A területek használatát és az azzal együtt járó környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy

- a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

- megelőzze a környezetszennyezést,

- kizárja a környezetkárosítást.

(4) A terület- és környezethasználat csak a jogszabályokban és az engedélyezési feltételekben rögzítettek szerint alakítható ki és folytatható. A környezetet veszélyeztető vagy károsító környezethasználó ellen az illetékes környezetvédelmi hatóság (a helyi önkormányzat vagy a területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség) az érintett hatóságok bevonásával eljárást kezdeményez, melynek során a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően intézkedik.

(5) A tájhasznosításnak és a természeti értékek felhasználásának összhangban kell lennie a természetvédelméről szóló 1996. évi LIII törvény iránymutatásaival.

15. §

A környezethasználatok engedélyezése

(1) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához (továbbiakban: közterület használat) engedély szükséges.

(2) A város és környezete mindennemű fejlesztésénél, a beruházásoknál, a beavatkozásoknál a környezet-, táj- és természetvédelem szempontjait, igényeit fokozottan érvényre kell juttatni a döntés előkészítési, tervezési, megvalósítási folyamat során.

(3) Az új beruházások, tevékenységek létesítésének, a meglévő létesítmények átalakításának, bővítésének vagy bontásának, a rendeltetés megváltoztatásának (funkcióváltás) engedélyezése csak a környezeti kölcsönhatások, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartásával történhet, a szakhatósági előírások szerint.

(4) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környezetükben fekvő területek jelenlegi és tervezett használati módját korlátozzák, vagy lehetetlenné teszik.

(5) A beépítésre szánt gazdasági területeken csak olyan létesítményeket szabad elhelyezni, melyek

a)  összhangban vannak a rendezési terv terület felhasználási és szabályozási előírásaival;

b)  igazolhatóan teljesítik a technológiai, kibocsátási és környezetminőségi határértékeket, normatívákat;

16. §

Az ingatlanok és közterületek tisztántartása

(1) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, az ingatlan használója (haszonélvező, használó, bérlő, albérlő, szívességi használó), ha erre más jogszabály, vagy a tulajdonossal kötött megállapodás nem kötelezi, köteles gondoskodni. Az ingatlan tulajdonosának kötelessége továbbá a rendszeres rovar- és rágcsáló irtásról gondoskodni.

(2) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni

a)  a ház, vagy telek előtti járdaszakasz és a zöldsáv teljes területének, a beépítetlen telek tisztántartásáról és gyommentesítéséről,

2. az ingatlanról a járdára és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről

kivételt képez, ha a tevékenység ellátásáról más szerződés vagy megállapodás rendelkezik.

(3) Intézmények, szórakozóhelyek, vendéglátó-ipari egységek, kereskedelmi üzlethelyiségek és más elárusító helyek előtti járdaszakasz tisztántartása, a hó- és sikosság mentesítése mind nyitvatartási időben, mind azon túl a használó, illetve a létesítményt üzemeltető kötelessége.

(4) A közterületen tilos járművet mosni, továbbá olajcserét, vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz.

(5) A gondozatlan járdaszakasz, vagy nyílt árok tisztítását, kaszálását az önkormányzat az ingatlan tulajdonosa terhére elvégeztetheti.

(6) Az önkormányzat köteles az árkok tisztításából származó földet a bejelentéstől számított 3 munkanapon belül elszállítani.

(7) A lakott területen kívüli dűlőutak, határmezsgyék és árokpartok tisztántartása, a gyomnövények irtása, a növényvédelmi munkák elvégzése a mezőgazdasági ingatlant használó kötelessége.

(8) A közforgalmi közúti közlekedés céljára szolgáló létesítmények esetében

a)  a belterületen levő váróhelyiségek, várakozóhelyek, járdaszigetek és a járdától füvesített területtel vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyek tekintetében az önkormányzat,

b) a külterületen levő autóbusz-megállóhelyek tekintetében a közút kezelője köteles a rendszeres tisztántartásról, továbbá az ott keletkezett hulladék eltávolításáról gondoskodni.

(9) Az önkormányzati tulajdonú közterületek – a (2), (3) bekezdésben részletezett területek kivételével – szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat által megbízott szolgáltató gondoskodik.

a)^[4] Az önkormányzat gondoskodik az településen lévő kerékpárutak tisztán tartásáról és a közvetlen környezetében lévő zöldterület nyári karbantartásáról.

b)^[5] Az önkormányzat gondoskodik az 1. számú mellékletben lévő területek zöldterületeinek nyári karbantartásáról.

c)^[6],[7]

17. §

(1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodnia az általa elfoglalt terület tisztán tartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni; hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Közterületen építési; bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni.

(5) Magánterületen közterületi használati engedély nem szükséges, azonban csak olyan anyagot szabad így tárolni, amely közegészségügyi szempontból nem jelent veszélyt.

(6) Közterületén bárminemű burkolat (úttest, járda -stb.) felbontása csak a jegyző; az országos-közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges. Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék; illetve hulladék anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

(7) Tilos közútra; útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és, helyezni! Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítania.

(8) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződik, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról, gondoskodni.

(9) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

18. §

(1) Közterületen anyagot lerakni és tárolni, közterületet elfoglalni, illetve a rendeltetésétől eltérő módon használni csak engedély - ennek keretei között - alapján lehet.

(2) A közterület-használati engedély kiadásánál ügyelni kell arra, hogy a közterületen lévő berendezések, felszerelési tárgyak, fák, növények szabadon maradjanak, és ne rongálódjanak.

A kiadott engedélyben meg kell határozni az esetleges helyreállítás módját, idejét és a költségviselési kötelezettséget, beleértve a környezetszennyezés megszüntetését is.

(3) A közterületek, sportolás céljára szolgáló területek beszennyezése tilos. A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése végett az említett területeken a szemetet, hulladékot, szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni, kiengedni vagy eldobni nem szabad.

19. §

(1) Olyan anyagot; amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Közterületet fekáliával (állati ürülékkel) szennyezni tilos, amennyiben ez megtörténne, azt az állat gazdája köteles feltakarítani.

(2) Elhullott állat tetemét a tulajdonos köteles haladéktalanul az állattartási rendeletben szabályozottak szerint elhelyezni. Közterületen történt állat elhullását - ha annak tulajdonosa ismeretlen - az önkormányzat hivatalánál azonna1 be kell jelenteni.

(3)^[8]  A kommunális hulladéklerakó területén a hulladék között kutatni, hulladékot gyűjteni, vagy a közterületre kihelyezett szeméttartó edényekben kutatni, abból hulladékot gyűjteni, illetve a tároló tartalmát a közterületre kiszórni tilos.

(4)^[9] Állati trágyát zárt tárolóban kell gyűjteni a mindenkori közegészségügyi előírások figyelembevételével.

20. §

(1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos. A mezőgazdasági gépek által a közutakra felhordott szennyeződést (sarat) a gép használója köteles az úthasználat után azonnal eltakarítani.

(2) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt követő 10 méteres területsáv tisztán tartása az alkalmi használó kötelessége.

(3) Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt saját költségen elszállítani.

21. §^[10]

Az ingatlantulajdonos feladatai

(1) Az ingatlantulajdonosnak a közterület tisztán tartásával, zöldterület, park ápolásával kapcsolatos feladatai:

a)^[11] Az ingatlanok és a közterületek tisztán tartásával kapcsolatosan a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II.21.) ÉVM-EüM együttes rendelet 6. §. (1) bekezdése az irányadó

b)^[12]

c) A két szomszédos terület, épület közötti – kiépített úttal, járdával ellátott vagy a nélküli – közforgalmi területsáv vagy átjáró esetében a tisztán tartási kötelezettség a tulajdonosok között fele- fele arányban oszlik meg.

(2) Az ingatlantulajdonos a közterület tisztán tartása során összegyűjtött települési szilárd hulladékot köteles a rendeletben meghatározott gyűjtő edényzetbe vagy más gyűjtő eszközbe elhelyezni és elszállításáról gondoskodni.

(3) A járdáról letakarított jeget; havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjárműforgalmat ne akadályozza.

(4) Tilos az összerakott hó elhelyezése gyalogközlekedési útvonalon, útkereszteződésben, kapubejárat elé annak szélességében, tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között.

(5) A járdáról a havat, ha szükséges naponta többször is, hóesés után azonnal el kell takarítani.”

22. §

Közterületi reklámtevékenység

(1) A röplapok utcai terjesztői kötelesek a röplapok szétszóródásával keletkező hulladék eltakarításáról gondoskodni.

(2) Hirdetményt, plakátot kizárólag a város hirdetőtábláin lehet elhelyezni.

(3) Hirdetmények, plakátok eltávolítása annak a feladata, aki azt a hirdetőtáblákon, falfelületeken elhelyezte, illetve elhelyeztette. Amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, költségére az önkormányzat végezteti el a plakátok eltávolítását.

(4) Tilos az építményeket, kerítéseket, élő fákat bármilyen felirattal megrongálni.

(5) Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így kelétkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

23. §^[13]

Közterületen engedély nélkül tárolt, üzemen kívül helyezett vagy üzemképtelen közúti járművekkel kapcsolatos eljárás

24. §

A zöldterületek védelme

(1) A beépítésre szánt területek lakó-, vegyes és gazdasági rendeltetésű részein, valamint az úthálózati fejlesztéseknél a beruházások tervezését, engedélyezését, kivitelezését a zöldfelületekre figyelemmel, a jelenlegi állapotok javításának igényével kell megvalósítani. Ennek érdekében

a)  az intézmény- és iparterületi fejlesztéseknél a termelő, szolgáltató tevékenységek telepítését csak megfelelő telekméret, beépíthetőség és a minimális zöldterületi arány betartásával szabad engedélyezni.

b)  a kialakítandó zöldfelületeket, véderdőket a beruházások szerves részeként kell megvalósítani.

(2) A meglévő és tervezett zöldfelületeket - a tervezett rendeltetésnek megfelelően - az egyes telektulajdonosoknak és az önkormányzatnak együttesen kell kialakítani. A meglévő zöldfelületek fejlesztésére, növényanyaguk gazdagítására, az utcák fásítására fokozott hangsúlyt kell helyezni, megkeresve a lakossági közreműködés lehetőségeit a kialakításban és a fenntartásban.

(3) A védőterületeken és zöldterületeken a fenntartói szervezet köteles gondoskodni a terület kezeléséről, gyomtalanításáról (pl. parlagfű irtása).

(4) A telkek előkertjében, valamint az egyéb telekhatárok mentén minimum egy sor fa, növény telepítése számára területet kell biztosítani.

(5) A jelentősebb szolgáltató és ipari épületek építési engedélyezési terve tartalmazzon tereprendezési és kertépítészeti munkarészeket is.

25. §

(1) A település zöldfelületi ellátottságának biztosítása az önkormányzat feladata.

(2) Zöldfelületek létesítése, felújítása, zöldfelület arányainak megváltoztatása, korábbitól eltérő kialakítása csak érvényes építési engedély alapján valósítható meg.

(3) A (2) bekezdésben foglalt építési engedély kérelemhez az egyéb jogszabályokban előírtakon túl az alábbiakat kell mellékelni

a)  a betelepítendő terület meglévő állapotának, talajának minősítése,

2. talajcsere szükségessége esetén annak módja és mértéke,
3. meglévő és megmaradó növényzetről készült lista,
4. a telepítendő fák, cserjék fajtája, darabszáma,
5. a különböző rendeltetésű zöldfelületek aránya,
6. a telepített növényzet teljes értékűvé válása után várható beárnyékolás mértéke,

(4) Közhasználatra átadott közcélú zöldfelület rendeltetéstől eltérő használatát csak indokolt esetben és ideiglenes jelleggel lehet engedélyezni.

(5) Ha a rendeltetéstől eltérő használat következtében a növényzet megsemmisülése várható, a jogosított köteles a saját költségén a növényzet előzetes áttelepítéséről vagy azonos értékű növényzettel történő pótlásáról gondoskodni, vagy azok költségeit megtéríteni.

(6) Az egyéb jogszabályokban előírtakon túl tilos a zöldterületeken

1. a zöldfelület gondozása során összegyűjtött növényi részeket elégetni,
2. az élőfákat, növényeket hirdetés céljára használni,
3. tüzet rakni, kivéve a zöldterület kezelője által kialakított tűzrakó helyen,
4. vagy azt bármi más módon károsítani.

(7) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos!

(8) A település meglévő zöldterületének csökkentése a tervszerűen végzett kertépítészeti munkálatok kivételével tilos.

(9) Tilos a növényzet (fák, cserjék, virágok, gyep) és a zöldterületek, zöldfelületek egyéb elemeinek, tartozékainak, felszerelési tárgyainak bármilyen módon történő megrongálása, pusztítása, károsítása, vagy olyan szakszerűtlen kezelése, amely értékük csökkenésével jár.

(10) A zöldterületek és zöldfelületek rendeltetésszerű használatáról a zöldterület és zöldfelület tulajdonosa, kezelője és fenntartója gondoskodik.

(11) A zöldterületeket rendeltetésüknek megfelelő célra és módon állaguk sérelme nélkül mindenki használhatja.

(12) A közcélú közterületek és zöldfelületek játszótereit rendeltetésüknek megfelelően mindenki használhatja.

(13) Zöldterületen, zöldfelületen szemetelni, törmeléket, vagy tárgyakat lerakni tilos.

(14) Zöldterületen, zöldfelületen reklámhordozót elhelyezni csak külön engedélyben meghatározott módon lehet.

26. §

Fák védelme

(1) Közterületen fakivágás a jegyző engedélyével végezhető.

(2) A fák kivágása - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - csak a fa betegsége, kiöregedése, vagy balesetveszély esetén engedélyezhető.

(3) Létesítmények elhelyezésével kapcsolatban - kivételesen indokolt esetben ­egészséges fa kivágására is adható engedély, ha annak áttelepítése károsodás nélkül nem lehetséges.

(4) Közhasználatra átadott zöldfelületen 1 méter magasságban mért 30 cm kerület alatt a fa kivágása tilos. Amennyiben a fa eltávolítása elkerülhetetlen, a tulajdonos, kezelő köteles a szakszerű átültetéséről gondoskodni.

(5) Fa kivágása esetén a hozzájárulásban minden esetben elő kell írni a fa pótlását, a darabszám és fafaj, fajta és változat megjelölésével. A pótlási kötelezettség a tulajdonost, illetőleg azt terheli, akinek az érdekében a fakivágás történt.

(6) Ha a kivágott fa helyének közvetlen környezetében a telepítés nem lehetséges, a hozzájárulásban elő kell írni a telepítés helyét.

(7) A fakivágási hozzájárulásban előírt pótlási kötelezettséget, a telepítést követő 1 év múlva ellenőrizni kell.

(8) Nagyobb mennyiségű növényzet eltávolítása esetén döntés előtt hatósági bejárást kell összehívni, az összes érintett és a szakhatóságok részvételével.

VI. Fejezet

HULLADÉKKEZELÉS

27. §

Kommunális hulladék kezelése és ártalmatlanítása

(1) Az Önkormányzatnak a város területén közüzemi szolgáltatás útján keresztül biztosítania kell a települési szilárd hulladék gyűjtését, elszállítását és elhelyezését.

(2) Települési szilárd és folyékony hulladékot csak az erre kijelölt, legálisan működő, lerakóhelyen szabad elhelyezni és ártalmatlanítani.

(3) E rendelet alkalmazásában nem minősül kommunális hulladéknak az állati tetem, trágya, jég, hó, sár, fertőző, mérgező, vagy tűz- és robbanásveszélyes anyag, továbbá a mérete miatt eredeti alakjában szabványos gyűjtőedénybe nem helyezhető szilárd hulladék. A szilárd kommunális hulladékon belül van rendszeres (a háztartási tevékenység során rendszeresen keletkező, a szabványosított gyűjtőedényben méretileg gyűjthető hulladék) és alkalmi háztartási szilárd hulladék. Az alkalmi háztartási szilárd hulladék lehet lomtalanítási (pl.: bútorok, nagyobb méretű háztartási gép, kerékpár, …stb.), amit a lomtalanítással megbízott közszolgáltató szervezetten szállít el évente, valamint egyedileg szállítható hulladék (pl.: építési törmelék, roncs járművek…stb.), aminek az elszállításáról, vagy elszállítatásáról a hulladék termelője köteles gondoskodni.

(4) Gazdálkodó szervezetek (jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek) egyéb, rendszeresen keletkező kommunális – nem veszélyes - hulladék (szilárd vagy folyékony) elszállítására a közszolgáltatást végző, vagy más szervezettel külön megállapodást köthetnek.

(5) Magán-, vagy jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, az esetileg keletkező nem a közszolgáltatás alá tartozó minőségű vagy mennyiségű hulladék (építési törmelék, veszélyes hulladék, stb.) elszállítását egyedi úton is megszervezhetik. Ebben az esetben a megbízott hulladékszállítónak egyéb jogszabályokban előírt engedélyekkel kell rendelkeznie.

(6) A köztisztasági szolgáltatás igénybevételével és ellátásával összefüggésben tilos

a)  a háztartási hulladék gyűjtésére szolgáló edényzetbe, illetve a csatornamű rendszerbe veszélyes és radioaktív hulladékot, mérgező, tűz- és robbanás-veszélyes, fertőző és folyékony, vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, ami a műszaki berendezésekben rongálódást idézhet elő, vagy ártalmatlanítása során a környezetet veszélyeztetheti,

b)  másnak a szemétgyűjtés céljára kihelyezett gyűjtőedényébe a tulajdonos engedélye nélkül háztartási vagy egyéb hulladékot elhelyezni.

(7) A hulladékszállítási közszolgáltatással ellátott területen lévő valamennyi ingatlan tulajdonosa, használója (továbbiakban: igénybevevő), a kommunális hulladék, gyűjtése, elszállítása és elhelyezése céljából köteles a köztisztasági szolgáltatást igénybe venni és annak ellenértékét (díját) a szolgáltató részére megfizetni.

(8) A szolgáltató köztisztasági szolgáltatással összefüggő részletes feladatait az önkormányzat és a szolgáltató közötti megállapodás rögzíti.

(9) Az elszállítás alkalmával szennyeződő közterületet a szolgáltató köteles haladéktalanul feltakarítani. Az edényzet mellé rakott, vagy edény-meghibásodás folytán kiszóródott hulladékot azonban az igénybevevő köteles összetakarítani.

(10) Az egyéb - nem háztartási - szemét gyűjtésére szolgáló tartályok beszerzése, javítása, pótlása, elhelyezése, tisztán tartása és fertőtlenítése azt terheli, akinél a szemét keletkezik.

(11) Folyékony, folyós állagú hulladékot csak zárható tartályban lehet szállítani.

(12) A település több pontján lévő szelektív hulladékgyűjtő szigetek a lakosság részére díjmentesen igénybe vehetőek, rendszeres ürítésükről szolgáltató igénybevételével az Önkormányzat gondoskodik. A hulladékgyűjtő szigeteken az egyes gyűjtőedényekben csak az ott jelzett hulladékok helyezhetőek el.

28. §

Veszélyes hulladékok kezelése

(1) A különleges kezelést igénylő veszélyes hulladékok kezelése, ártalmatlanítása a hulladéktermelők feladata. Az üzemek, intézmények területén veszélyes hulladékok csak átmeneti jelleggel és a jogszabályokban rögzített módon és ideig tárolhatók, azt követően kezelésükről gondoskodni kell.

(2) A lakosságnál keletkező veszélyes hulladékokat a lomtalanításkor elkülönítve kell a lakosságnak kihelyezni. A veszélyes hulladék elkülönítése a lomtalanításra szánt egyéb hulladéktól, az azt kihelyező személy felelőssége. A veszélyes hulladékok elszállításának megszervezése az Önkormányzat kötelezettsége.

29. §

Illegális hulladéklerakók

(1) Illegális hulladéklerakókat meg kell szüntetni, a hulladékkal szennyezett területeket fel kell számolni, meg kell tisztítani és a területek rehabilitációjáról gondoskodni kell.

(2) Ha a hulladék típusából egyértelműen meghatározható a károkozó, vagy tettenérés esetén, a rehabilitáció költségei a károkozóra átháríthatók, egyéb esetben az Önkormányzatot terheli.

VII. Fejezet

ZAJ- ÉS REZGÉS VÉDELEM

30. §

(1)^[14] A lakóterületeken erős zajhatással járó üzemi és szolgáltatói tevékenységet végezni tilos.

(2)^[15] Este 22.00 órától, reggel 6.00 óráig lakott területen belül nem szabad nagy zajjal járó munkát végezni. Kivétel a halasztást nem tűrő javítási munka.

(3)^[16] A település területeinek zajvédelmi szempontú besorolását Répcelak Város Önkormányzat Képviselő-testületének Répcelak Város Szabályozási Tervéről valamint a Helyi Építési Szabályzatról szóló 32/2001. (XII.13.) rendelete tartalmazza. A területek besorolásának alapja a 27/2008. KvVM-EÜM együttes rendelet 3. számú melléklete a közlekedésből származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken.

 (4) Kereskedelmi, vendéglátó-ipari egységekben, közösségi létesítményekben zenét szolgáltatni, hangosító berendezést üzembe helyezni és üzemben tartani zajvédelmi engedélyezés alapján lehet.

(5) A település belterületén tilos, akár emberi hanggal, akár hangszerrel, akár más technikai eszközzel történő, köznyugalmat és a közcsendet sértő zaj okozása.

(6) A tervezett úthálózat és a beépítésre szánt területek fejlesztésénél a zaj elleni védelmet, a határértékek tarthatóságát megfelelő nyomvonalvezetéssel és létesítmény elhelyezéssel, városrendezési, forgalom-szervezési védelmi eszközök igénybe vételével is biztosítani kell.

(7) Új út létesítésénél, a meglévő felújításánál (mely a forgalom jelentős és tartós megváltozását eredményezi) megfelelő beépítési távolság biztosításával, illetve műszaki intézkedésekkel, vagy passzív akusztikai védelemmel kell biztosítani a zajvédelmi követelmények teljesülését, melyet a hatóságoknak ellenőrizni kell.

31. §

(1) Panasz-, vagy közérdekű bejelentés esetén a zajt keltő berendezés vagy tevékenység által okozott zajterhelés ellenőrzése érdekében zajvizsgálat rendelhető el.

(2) Ha a vizsgálat a határérték túllépését igazolja, a vizsgálat költségeit a berendezés üzemeltetője vagy a tevékenység végzője köteles viselni. Ha nem igazolódik be a határérték túllépés, akkor a költségeket a panaszos fedezi. A határérték túllépése esetén az üzemeltetőt olyan műszaki, vagy egyéb intézkedésekre kell kötelezni, melyek biztosítják a határérték betartását.

32. §

Lakossági zajterhelés

(1) Lakásokban hangosító berendezést (rádió, televízió, magnetofon, lemezjátszó stb.) üzemeltetni úgy szabad, hogy a zajokozás ne haladja meg a vonatkozó határértékeket és zaj okozásával a környező lakók nyugalmát ne zavarja.

(2) A település belterületén tilos zajkeltő munkák végzése (robbanómotoros fűnyíró gép, kapálógép, betonkeverő, fűrészgép, stb.) május 15-szeptember 15 között mindennap
20⁰⁰-07⁰⁰ig, valamint szeptember 15 és május 15 között munkanapokon 20⁰⁰-06⁰⁰ig, szabad- és munkaszüneti napokon 20⁰⁰-07³⁰ig.

33. §

Engedélyezési eljárás

(1) Új létesítmény (beleértve meglévő létesítmény felújítását, bővítését, korszerűsítését) esetén helyhez kötött berendezés, technológia kizárólag engedély alapján üzemeltethető. Az engedélyezési eljárást a 31.§ (1) bekezdése szerinti hatóság végzi.

(2) Az engedély beszerzése a beruházó, illetve üzemeltető kötelezettsége.

(3) Az engedélykérelemnek tartalmaznia kell:

a)  a beruházó, üzemeltető megnevezését,

b)  az üzemeltetés helyének megjelölését,

c)  az alkalmazni kívánt hangosító berendezés műszaki adatait,

d) zárttéri üzemeltetés esetén a helyiség falazatának és nyílászáróinak műszaki adatait,

e)  az üzemeltetés tervezett havi és heti gyakoriságának és napi tervezett üzemidejének megjelölését,

f)  a beruházónak, üzemeltetőnek arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a műsorszórás a megengedett zajterhelési határértéket nem lépi túl, valamint

g)  a kérelemhez csatolni kell 1:1000 méretarányú helyszínrajzot, melyen fel kell tüntetni a létesítményt, valamint annak környezetét legalább 100 m-es körzetben.

(4) Az engedély iránti kérelemhez, vagy a már meglévő és üzemelő technológia vagy berendezés fenntartásához (üzemeltetéséhez) akusztikai szakvélemény csatolását írhatja elő az engedélyező hatóság, annak igazolására, hogy a hangosító berendezés működtetése során a beruházó, üzemeltető nem lépi túl a megengedett határértéket.

(5) A zajvédelmi szempontból fokozottan védett területeken, valamint csendes övezetben az engedély iránti kérelemhez az akusztikai szakvéleményt minden esetben csatolni kell.

(6) Az engedélytől eltérő, vagy engedély nélkül üzemeltetett berendezés működését korlátozni kell vagy fel kell függeszteni.

(7) Amennyiben a technológia, berendezés üzemeltetője a felszólításnak nem tesz eleget, a berendezés további üzemeltetését meg kell/lehet tiltani.

(8) A település területén a megengedettnél nagyobb zajt vagy rezgést okozó tevékenység folytatására engedély nem adható ki, a telepítés nem engedélyezhető. A meglévő ipari és egyéb létesítmények csak a vonatkozó jogszabályok; szabványok és előírások betartásával üzemeltethető.

(16) Nevelési-oktatási, egészségügyi intézmények, templomok és temetők környezetében - azok nyitvatartási ideje alatt - l00 m-en belül zajt keltő berendezés csak a felsorolt létesítmények tulajdonosa, vagy üzemeltetője hozzájárulásával üzemeltethető. A hozzájárulást az engedélykérelemhez vagy bejelentéshez kell csatolni.

VIII. Fejezet

FÉNYSZENNYEZÉS ELLENI VÉDELEM

34. §

(1) Mindenféle kültéri világításnál a fény felfelé történő kibocsátása kerülendő és a megvilágítást olyan izzók felhasználásával kell elérni, amelyek a legkevésbé zavarják az élőlények természetes viselkedését.

(2) E rendelet vonatkozásában kültéri világításnak számít bármilyen állandó, vagy ideiglenes megvilágítás, amely kültéri és éjszakai használatban van. Ilyenek:

a)  közvilágítás (utcai világítás),

b)  díszkivilágítás és parkok kivilágítása,

c)  sportpályák és egyéb sportrendezvények kivilágítása,

d) szórakozóhelyek, szórakozási lehetőségek megvilágítása,

f)  megvilágított hirdetések, fényreklámok,

g)  biztonsági világítás,

h)  kirakatok megvilágítása,

i)   magánházak kültéri világítása.

(3) Bárminemű kültéri világításnál az izzók által kibocsátott fény spektrumának olyannak kell lennie, hogy a 440 nm-nél rövidebb hullámhosszakra a teljes kisugárzás 15 %-ánál kevesebb jusson. Ellenkező esetben olyan szűrőt kell alkalmazni, amelyeknek használatával az előbbi kritérium teljesül.

(4) Az újonnan beiktatásra kerülő utcai világítást oly módon kell kialakítani, hogy

a)  a lámpa az összes kisugárzott fényt a lámpatest alját tartalmazó horizontális sík alá vetítse,

b)  a lámpáknak fénykibocsátást szabályozó szerkezeteket, vagy dupla izzókat kell tartalmazniuk, amelyek lehetővé teszik a fénysugárzás intenzitásának egyharmaddal való csökkentését éjfél után. E redukciót nem kell alkalmazni olyan esetekben, amikor a normális fénykisugárzás nem haladja meg a közúti biztonságnak megfelelő szabványt.

(5) Középületek, emlékművek és kertek díszkivilágítása bármilyen izzó alkalmazásával elérhető, feltéve, hogy azokat éjfél után kikapcsolják, de úgy kell megvilágítani, hogy a fény lefelé legyen irányítva. Olyan esetben, ha nincs más megoldás, mint a felfelé való világítás, a búrák és árnyékolópajzsok használatával minimálisra kell csökkenteni a felesleges fényszóródást.

IX. Fejezet

TERMÉSZETVÉDELEM

35. §

(1) A település területén lévő növény és állatvilág részletes ismertetése megtalálható Répcelak Város Környezetvédelmi felmérésének 2.6. és 2.7. pontjaiban.

(2) Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhely típusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához.

A Natura 2000 ökológiai hálózattal kapcsolatos ismeretek, többek között a Natura 2000 területek kijelölésének folyamata, és a célja, a területekkel kapcsolatos természetvédelmi célú kötelezettségek, igénybe vehető támogatások, és mindezek jogszabályi háttere megtalálható a Környezetvédelmi és Vízügyi minisztérium hivatalos honlapján (www.kvvm.hu).

A település területén a következő helyrajzi számmal ellátott területek esnek a Natura 2000 alá:

019, 029, 030, 031/1, 031/2, 034/2, 035, 039/3, 039/4, 041, 042, 043, 059/2, 059/3, 059/5, 059/6, 060/1, 060/2, 060/3, 061, 062, 063, 064, 065, 066, 067/1, 067/2, 068/1, 068/2

 (3)^[17]

(4)^[18] A közterületen lévő fás szárú növények kivágására és pótlására a 346/2008. (XII.30.) Kormány rendeletben foglaltak az irányadók.

IX. Fejezet

VEGYES RENDELKEZÉSEK

36. §

Lakossági fórum

(1) Az Önkormányzat köteles minden évben egy lakossági fórumot szervezni, amelyen a környezetvédelmet érintő témák szerepelnek és a lakosságnak is lehetősége van az általa írásban, korábban jelzett kérdésekre választ kapnia. A lakossági fórum során minden évben értékelni kell a Települési környezetvédelmi program teljesülését.

(2) Az Önkormányzatnak az eddiginél lényegesen nagyobb szerepet kell vállalnia a környezetvédelmi oktatásban, nevelésben, szemléletformálásban. Tudatosítani kell, hogy a globális problémák megoldását a háztartásokban, kiskertekben, kirándulásokon kell kezdeni. A környezeti szemléletformálás fejlődése érdekében az Önkormányzatnak támogatnia kell mindazon helyi csoportok és kezdeményezések munkáját, amelyek ezt a célt tűzték ki, különös tekintettel a természetvédelmi célokra. Ezen csoportok tevékenységének szélesebb körben való megismertetésére alkalmasak a lakossági fórumok, vagy a helyi elektronikus vagy nyomtatott médiák.

37. §^[19]

(hatályon kívül)

38. §

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(1) A vonatkozó felsőbb szintű jogi szabályozás (törvények, miniszteri rendeletek) a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hivatalos honlapján (www.kvvm.hu) megtalálhatóak.

(2) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

Répcelak, 2006. szeptember 14.

     Dr. Németh Kálmán sk.                                                         Bokányi Kálmánné sk.

              Polgármester                                                                               Jegyző

                                                                                                        Címzetes főjegyző

A rendelet kihirdetve: 2006. szeptember 15.

                                                                                                                                  Bokányi Kálmánné s.k.

                                                                                                                                  jegyző

                                                                                                                                  Címzetes főjegyző

Egységes szerkezetbe foglalva: 2017. október 28.

                                                                                                                                  dr. Kiss Julianna

                                                                                                                                  jegyző