1. § (1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed az Önkormányzat bel- és külterületén levő összes ingatlanra, azok tulajdonosaira, használóira, valamint a bel- és külterületen lévő közcélú zöldterületekre, parkokra, továbbá a Balaton vízterületének az Önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó részére.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden olyan természetes és jogi személyre és jogi személynek nem minősülő szervezetre, aki (amely) állandó vagy ideiglenes jelleggel a település területén tartózkodik (működik).

2. § (1) A település közigazgatási területén lévő ingatlanokon kizárólag zárt, szivárgásmentes tárolóban szabad növényvédő szert tárolni.

(2) Műtrágyát - az egyéni felhasználók alkalmi készleteit kivéve - csak zárt, szivárgásmentes tárolóban szabad tárolni.

3. § (1) Az élővizek által a partra kihordott, illetve közvetlenül a vízparton, továbbá a parti vizek sávjában található szemét, uszadék, hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról a közvetlen vízparti ingatlan tulajdonosa (használója) köteles haladéktalanul gondoskodni.

(2) Ha a csapadékvíz árokba történő akadálytalan lefolyását az árokba, vízfolyásokba került szemét, uszadék, vagy hordalék akadályozza, a csapadékvíz akadálytalan lefolyása érdekében az árok (vízfolyás) kitisztítását az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles elvégezni.

(3) A vízparton, a vízfolyások, árkok partjain lévő növényzetet a terület tulajdonosa (használója) köteles rendszeresen kaszálni és gondoskodni a terület tisztántartásáról, ideértve a nádast is.

(4) Telekalakítási és területrendezési munkák során az élő- és felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető anyagot felhasználni nem szabad.

(5) Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt földterület keletkezik, annak az egyéb jogszabályokban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl a roncsolt földterület rendezéséről is gondoskodni kell.

(6) Azokon a közterületeken, ahol gépjármű és gyalogos forgalom nincs, törekedni kell, hogy a földfelszín legalább füvesített legyen és az vízzáró módon kerüljön lefedésre.

(7) Szennyvizet csak a külön jogszabályban meghatározott előírásoknak megfelelően létesített zárt szennyvíztárolóba vagy szennyvízcsatornába szabad gyűjteni, elhelyezni, illetve bevezetni.

(8) Tilos a szennyvizet élővizekbe, felhagyott kutakba, útárokba, talajvízbe, csapadékcsatornákba vezetni, gyűjteni vagy bevezetni.

(9) A kiépített szennyvízcsatorna hálózatra rá nem kötött ingatlanon kialakított szennyvíztároló vízzáróságát évenként ellenőriztetni kell a jogszabályban előírt módon. Az ellenőrzésről szóló hivatalos igazolást az ingatlan tulajdonosa köteles a tárgyév május 31-ig a Badacsonytomaji Közös Önkormányzati Hivatalba bemutatni.

4. § (1) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni:

(2) Két szomszédos terület, épület közötti közforgalmi területsáv vagy átjáró esetén a tisztántartási kötelezettség a tulajdonosok között 50-50%-ban oszlik meg.

(3) Az üzletek és egyéb elárusító helyek, vendéglátóegységek, intézményeik és szolgáltató egységek előtti járdaszakaszt, illetőleg, ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet - a nyitvatartás ideje alatt - a tulajdonos köteles tisztántartani.

(4) A közterület rendeltetéstől eltérő célra (szerelési munka, építés, árusítás stb.) történő használata esetén a használattal érintett közterület közvetlen környezetét a használó köteles tisztántartani.

5. § (1) A közterületen bárminemű burkolat (térburkolat, úttest, járda stb.) felbontása, csapadékvíz elvezető árkon átvezető gépkocsi kihajtó építése, gyalogátkelő építése csak a jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a területileg illetékes közúti hatóság engedélyével, az abban foglalt feltételek betartásával történhet.

(2) Az építési és bontási, valamint a felújítási munkálatok helyét - szükség esetén - a környező közterülettől el kell zárni. Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, de legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül el kell szállítani és a közterültet helyre kell állítani, illetve meg kell tisztítani.

6. § (1) Az ingatlan tulajdonosok a közterületi sávok feltakarításából keletkezett szemetet, kerti hulladékot, a háztartási hulladékot a háztartási hulladékgyűjtő tartályban kötelesek elhelyezni. Amennyiben a szokásos mennyiségnél nagyobb mennyiségű szemét keletkezik, annak elszállításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(2) A közterületen elhelyezett állványos szemétgyűjtőbe háztartási hulladékot elhelyezni nem szabad.

(3) Mindennemű anyag szállításánál ügyelni kell arra, hogy a közterület ne szennyeződjék be. Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, vagy szállítás alatt a közterület beszennyeződik, a szállító köteles azt a fel- vagy a lerakás elvégzése után, illetőleg a szállítás során nyomban megtisztítani.

(4) Építési munkálatoknál, illetőleg egyéb közterület használata során a fákat, valamint a közterületi létesítményeket védőburkolatokkal kell körülvenni. A rongálódásból keletkezett kárt annak okozója köteles megtéríteni.

(5) Az úttestet, járdát és egyéb közterületet bármiféle szeméttel beszennyezni nem szabad.

(6) Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan előtt hótól, jégtől és ónos esőtől síkossá vált járdaszakaszt (szükség esetén többször is) síkosságtól mentesíteni.

(7) Az összegyűjtött havat nem szabad elhelyezni:

(8) Síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon kívül (homok, salak) klorid tartalmú (pl. konyhasó) fagyáscsökkentő szer használata csak úgy alkalmazható, hogy a vegyszer egyszeri kijuttatás maximális mértéke 40 g/m2-nél több ne legyen. Ezeknek az anyagoknak a tárolása tárolóedényben, környezetszennyezést kizáró módon történhet.

7. § (1) A település belterületén a védett területekre meghatározott kibocsátási határértéket meghaladó légszennyezéssel járó tevékenység nem végezhető.

(2) Az égetésre szánt hulladék kommunális, ipari eredetű (műanyag, gumi, vegyszer, festék, illetve ezek maradékai), valamint veszélyes hulladékot nem tartalmazhat.

(3) A tűzvédelmi hatóság által kihirdetett időszakokban, valamint az erőszélektől számított 200 m-en belül tüzet gyújtani tilos!

8. § (1) A rendeletben szabályozott zaj- és rezgésvédelmi szabályok az alábbi tevékenységi csoportokra terjed ki:

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya:

(3) Az önkormányzat a közigazgatási területét a rendelet szempontjából három településrészre osztja: a 71. számú főút alatti a Balaton felé eső területre, a 71. számú főút és a Római út közötti területre, a Római út feletti területre.

9. § (1) Kültéri berendezés: minden olyan kültéri felhasználásra szánt, a környezetbe zajt kibocsátó gép:

(2) Hangerősítő, hangkeltő berendezés: bármilyen műszaki megoldású berendezés, amely hallható hangtartományba eső hanghullámokat bocsát ki.

(3) Különleges zajokozás: minden olyan tevékenység, amely szabadtéren valósul meg, hallgató hangtartományba eső hanghullámokat eredményez és ez a hangkibocsátás mások nyugalmát zavarhatja, de nem minősül hangosító berendezésnek. Különleges zajokozásnak minősülnek különösen a szabadtéri sport-, kulturális, szórakoztató, élőzenei rendezvények, bemutatók, térzenék, ünnepségek, riasztóberendezések.

(4) Kültéri felhasználás: kültéri berendezés, illetve szabadidős zaj- vagy rezgésforrás építményen kívüli használata illetve építményben történő használata is abban az esetben, ahol a hangátvitel nem eléggé tompított (pld. nyitott ablak mellett való használat) és ezért a zaj- vagy rezgésforrás hatásterületén élő lakosság nyugalmát zavarhatja.

(5) E rendelet alkalmazásában, egyebekben a környezeti zaj- és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 2. §-ában meghatározott fogalmakat kell alkalmazni.

(6) E rendelet szempontjából zajforrásnak minősül:

10. § (1) Pirotechnikai termékek szabadtéri felhasználása 23:00 óráig (Szilveszter, Újév napján 01:00 óráig) engedélyezett, alkalmanként legfeljebb 20 percig terjedő időtartamra.

(2) A hangerősítő, hangkibocsátó rendszert alkalmazó riasztó berendezésekkel történő indokolatlanul ismétlődő különleges zajokozás nem megengedett. A berendezések megfelelő műszaki állapotáról a tulajdonos mindenkor köteles gondoskodni.

(3) Mobil szabadtéri üzemeltetés esetén a figyelemfelkeltés, tájékoztatás, hirdetés, reklám célú tevékenység közterületen történő végzése, ehhez hangerősítő, hangkeltő berendezések alkalmazása

(4) Helyhez kötött hangerősítő berendezést alkalmazó, szabadtéri műsorszórás 10:00 óra és 22:00 óra között folytatható kivéve az önkormányzati rendelet 8. § (3) bekezdésében meghatározott településrészen az önkormányzat vagy önkormányzati intézmény által szervezett rendezvény ideje alatt.

(5) Szabadtéri koncert – az önkormányzat által szervezett ünnepségek programjához kapcsolódó koncertek és engedélyezett rendezvények és az (5a) bekezdésben foglaltak kivételével – 10:00 óra és 22:00 óra között tartható, kivéve az önkormányzati rendelet 8. § (3) bekezdésében meghatározott településrészen az önkormányzat vagy önkormányzati intézmény által szervezett rendezvény ideje alatt.

(6) Jelentős zajkibocsátással járó, az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérő, különleges zajokozást előidéző alkalmi rendezvények csak 10:00 óra és 22:00 óra között engedélyezhetők, kivéve az önkormányzati rendelet 8. § (3) bekezdésében meghatározott településrészen az önkormányzat vagy önkormányzati intézmény által szervezett rendezvény ideje alatt.

(7) A (4)-(6) bekezdésekben szabályozott időkorláttól való eltérést – kérelem alapján – a polgármester engedélyezheti. Az engedélykérelmet a szabadtéri műsor, koncert, valamint az alkalmi rendezvény szervezője a rendezvény megtartását megelőzően legalább 8 nappal köteles a Badacsonytomaji Közös Önkormányzati Hivatalban benyújtani.

(8) A (4)-(6) bekezdésben szabályozott időkorláttól való eltérésre a polgármester

(9) A (7) bekezdés szerinti kérelmező a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011.(III.8.) Kormányrendelet előírásait köteles betartani

(10) A képviselő-testület a jelentős zajkibocsátással járó, különleges zajokozást előidéző alkalmi rendezvények engedélyezését a polgármesterre ruházza át.

11. § (1) Kertépítéssel és zöldfelület-fenntartással kapcsolatos, magánszemélyek háztartási igényeinek kielégítését szolgáló veszélyes mértékű zajjal járó tevékenység végezhető:

(2) Lakóépületekben a lakás tisztántartására szolgáló a szokásosnál nagyobb zajhatással járó háztartási gépek, az épület, vagy építmény építésével, felújításával, helyreállításával kapcsolatos zajos szerszámok, berendezések használata az (1) bekezdésben meghatározott időszakokban engedélyezett.

12. § (1) Szórakozóhelyek kerthelyiségében, egyéb nem lakás céljára szolgáló létesítmények bármely nyitott helyiségében, illetve nyitott ablakok és ajtó mellett zene-, illetve műsorszolgáltatás 10:00 óra és 22:00 óra között lehetséges, kivéve az önkormányzati rendelet 8. § (3) bekezdésében meghatározott településrészen az önkormányzat vagy önkormányzati intézmény által szervezett rendezvény ideje alatt.

(2) 22:00 óra és 24:00 óra között szórakozóhelyeken, egyéb nem lakás céljára szolgáló létesítményekben zene, illetve műsorszolgáltatás csak zárt helyiségen belül, zárt ablakok és ajtó mellett és csak olyan hangerővel lehetséges, amely a környékbeli lakosság nyugalmát nem zavarja és arra a polgármester engedélyt adott, kivéve az önkormányzati rendelet 8. § (3) bekezdésében meghatározott településrészen az önkormányzat vagy önkormányzati intézmény által szervezett rendezvény ideje alatt.n.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott időkorláttól való eltérést – kérelem alapján – a polgármester engedélyezheti. Az engedélykérelmet a zene- és műsorszolgáltatás napját megelőzően legalább 8 nappal köteles a Badacsonytomaji Közös Önkormányzati Hivatalban benyújtani. Az időkorláttól való eltérés engedélyezésére a 10. § (8) és (9) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(4) A képviselő-testület a (3) bekezdés szerinti zene- és műsorszolgáltatás engedélyezését a polgármesterre ruházza át.

13. § Szőlő- és növénytermeléssel kapcsolatos, magánszemélyek ház körüli igényeinek kielégítését szolgáló veszélyes mértékű zajjal járó tevékenység végezhető:

14. § (1) A település közigazgatási területén zöldterületnek minősülnek a parkok, ligetek, sétányok, játszóterek, utcai fák és zöldsávok, virágágyások, virágtartók, szobrok környéke, parkosított torna- és játszóterek.

(2) Zöldterületnek tekintendő az a terület is, amelyen a fásítás vagy parkosítás munkáit már megkezdték.

15. § (1) A településen lévő zöldterületeket csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. Tartózkodni kell a mások pihenésének, nyugalmának zavarását keltő magatartástól.

(2) Zöldterületeken tilos a virágok jogosulatlan leszedése, gyűjtése, tilos a fák, virágok és egyéb növények, a felszerelési tárgyak rongálása! A fák törzsére reklámtáblát (feliratot) elhelyezni tilos!

(3) Fát kivágni csak az erre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával szabad. Közterületen a fakivágás engedélyezésével egyidejűleg minden esetben elő kell írni a fa pótlásának kötelezettségét is, fajta és mennyiség meghatározásával.

(4) Zöldterületekre gépjárművel behajtani, azokon parkolni nem szabad.

(5) Tilos a zöldterületeket beszennyezni, környékükön szemetet elszórni!

16. § A zöldterületek létesítéséről, fenntartásáról, kezeléséről és felügyeletéről az Önkormányzat a Városüzemeltető Nonprofit Kft. közreműködésével gondoskodik.

17. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete környezetvédelmi alapot hoz létre (a továbbiakban: Alap).

(2) Az Alap létrehozásának célja, hogy hatékonyan segítse az Önkormányzat környezetvédelmi feladatainak ellátását:

18. § Az Alap bevételei:

19. § (1) Az Alapot kizárólag a település környezetvédelmi problémáinak megoldására lehet felhasználni. Bevételeit az alábbi célok megvalósítását szolgáló tevékenységek támogatására kell fordítani:

(2) Az Alap bevételeiből kell fedezni a kezelésével járó költségeket.

20. § (1) Az alap bevételeiről, kiadásairól a Képviselő-testület évente a költségvetés, illetve a zárszámadás elfogadásával egyidejűleg rendelkezik.

(2) A Képviselő-testület a költségvetésről szóló rendeletében évente határozza meg a költségvetés részeként külön címen az Alap bevételi és kiadási tervszámait.

(3) Évente a zárszámadásról szóló rendeletében dönt az alap felhasználásának elfogadásáról, egyidejűleg jóváhagyja a Környezetvédelmi Alap maradványát.

(4) A Képviselő-testület az Alap éves tervének jóváhagyását a Pénzügyi, Ügyrendi, és Szociális Bizottságra (továbbiakban: Bizottság) ruházza át.

(5) A Polgármester minden évben felhasználási tervet készíttet - október 31-ig - az alapba ténylegesen befolyt bevételeknek az e rendeletben részletezett célok megvalósítását biztosító felhasználására.

(6) Az Alap-kezelés működési rendjéről és szervezetéről a vonatkozó jogszabályok előírásainak figyelembevételével a Polgármester rendelkezik.

(7) Az Alapból a környezet közvetlen veszélyeztetésének elhárítására szolgáló beavatkozások költségeire az éves felhasználási tervben 10%-os tartalék alapot kell képezni.

21. § (1) Az Alapból támogatást:

(2) Az Alap éves költségvetésének 20%-a fordítható pályázati célra.

22. § (1) Az Alapból nyújtandó támogatás nyilvános pályázat (továbbiakban: pályázat) útján nyerhető el. A pályázati feltételeket, az eljárás szabályait - a vonatkozó jogszabályok előírásainak figyelembevételével - a Polgármester írásbeli javaslatára a Bizottság határozza meg.

(2) Az Alaphoz csak induló, meg nem kezdett létesítménynél és olyan tevékenységgel lehet pályázni, amelyet a 19. § (1) bekezdés a)-k) pontjai tartalmaznak.

(3) A pályázat alapján elnyerhető pályázat formája visszatérítendő, vagy vissza nem térítendő is lehet, amelyek együttesen is alkalmazhatók.

(4) A támogatás mértéke legfeljebb a tervezett költségek 30%-a lehet. A Bizottság kérésére be kell mutatni a fennmaradó saját rész hitelt érdemlő igazolását.

(5) A pályázat kiírásához, előírásainak meghatározásához - szükség szerint - független szakértő véleményét is be kell szerezni.

(6) A Bizottság határozata alapján a pályázat nyertesével szerződést kell kötni, amit a Bizottság elnöke ír alá, a Jegyző ellenjegyzésével.

23. § (1) A Bizottság a pályázati cél megvalósulását ellenőriztetni jogosult.

(2) Amennyiben a pályázati támogatásban részesülő a szerződésben meghatározott feltételeket önhibájából nem, vagy csak részben teljesíti, a támogatást részben vagy teljes egészében a Bizottság visszavonja.

(3) Visszavonás esetén a már igénybevett összeget a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével számított kamattal növelve köteles visszafizetni a támogatott.

24. § (1) Az Alap felhasználásáról a Bizottság elnöke a Képviselő-testület előtt évente a zárszámadásról szóló rendelettervezet tárgyalásával egyidejűleg köteles beszámolni.

(2) A beszámolót a lakosság számára is hozzáférhetőnek kell tenni.

25. § Hatályát veszti a környezetvédelemről és a környezetvédelmi alapról szóló 30/2004. (IX.30.) önkormányzati rendelet.

26. § Ez a rendelet 2023. október 3-án lép hatályba.