1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Badacsonytördemic Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 8263 Badacsonytördemic, Hősök útja 12.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Badacsonytördemic Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.

2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapításának és adományozásának rendjét külön rendeletben szabályozza.

4. § (1) Az önkormányzat testvérvárosi kapcsolatot tart Kiskunlacháza településsel.

(2) Az önkormányzat honlappal rendelkezik, elérhetősége www.badacsonytordemic.hu

5. § ^[1] A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 5 fő.

6. § Badacsonytördemic Község Önkormányzata - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott, kötelezően ellátandó feladatait a lakosság igényeinek és az Önkormányzat anyagi lehetőségeinek függvényében – biztosítja:

• a) a kötelező közszolgáltatások ellátását, fenntartását,
• b) intézményi társulás keretében gondoskodik a szociális és gyermekjóléti feladatokról, az orvosi ügyeleti ellátásról,
• c) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, velük együttműködik,
• d) közös önkormányzati hivatalt tart fenn.

7. § (1) Az aktuális időszak önként vállalt feladatainak konkrét felsorolását az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelet tartalmazza.

(2) Az önkormányzat a kötelező és az önként vállalt feladati ellátása, koordinálása, valamint fejlesztése érdekében együttműködik

• a) Veszprém Megyei Kormányhivatallal,
• b) Tapolcai Járási Hivatallal,
• c) Tapolca Környéki Önkormányzati Társulással
• d) Veszprém Megyei Önkormányzattal
• e) Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti, Nemesgulács, Szigliget és Badacsonytomaj Önkormányzataival.

8. § A képviselő-testület egyes hatásköreinek polgármesterre történő átruházását külön rendeletben szabályozza. A jogosított az átruházott hatáskörben hozott döntésről a soron következő ülésen tájékoztatni köteles a Képviselő-testületet. Az átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

9. § Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
• b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetés.

10. § A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

11. § (1) A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal testületi ülést tart.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámnál több ülést is elő lehet írni.

(3) A testületi ülések időpontját az éves munkatervben állapítja meg a Képviselő-testület, melyet minden év december 31-éig a polgármester terjeszt elő.

12. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott eseteken túl:

• a) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
• b) ha a testületi ülés összehívását más hivatalos szervek kezdeményezik.

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

13. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

(3) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni (Badacsonytördemic, Hősök útja 12.)

(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshova is össze lehet hívni.

14. § A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.

15. § A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.

16. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

• a) az ülés helyét,
• b) az ülés időpontját,
• c) a tervezett napirendeket,
• d) a napirendek előadóit,
• e) aláírást.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.

(4) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester legfeljebb 20 gépelt oldalra korlátozza.

(5) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes ügyintézőit, valamint külső szakértőt.

(6) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább 5 nappal ki kell küldeni. A jegyző az önkormányzati hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.

(7) A képviselő-testület nyilvános ülésére meg kell hívni a képviselőket, valamint tanácskozási joggal:

• a) a jegyzőt,
• b) az aljegyzőt,
• c) az előterjesztőt,
• d) akiknek jelenlétét a napirend kapcsán a polgármester indokoltnak tartja.

(8) A képviselő-testület zárt ülésre meg kell hívni a képviselőket, valamint tanácskozási joggal:

• a) a jegyzőt,
• b) az aljegyzőt,
• c) az ügyben érdekelt személyt, szervezet képviselőjét,
• d) személyi ügy tárgyalásakor az érintett személyt.

(9) A meghívót a polgármester írja alá.

17. § (1) Rendkívüli ülés összehívása esetén a meghívást, az ülést megelőzően 24 órával előbb kell a képviselők tudomására hozni. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető, az írásbeliségtől is el lehet tekinteni, azonban a sürgősség okát közölni kell.

(2) Katasztrófa esetén az ülés azonnal is összehívható.

18. § (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái

• a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
• b) a meghívó honlapon történő közzététele.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egyidejűleg meg kell tenni.

19. § (1) A Képviselő-testületi ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.

(2) A Képviselő-testületi ülést a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, vagy a tisztségviselők tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

20. § A Képviselő-testületi ülésről hangfelvétel készül, melyet meg kell őrizni. A hangfelvétel őrzése és selejtezése kapcsán az ügyiratkezelés és -selejtezés szabályai szerint kell eljárni.

21. § (1) A polgármester feladata a Képviselő-testület ülésének vezetésével kapcsolatosan:

• a) megállapítja, hogy az ülés határozatképes-e,
• b) határozatképesség esetén megnyitja az ülést,
• c) tájékoztatja a jelenlévőket, hogy az ülésről hangfelvétel készül,
• d) napirend előtt ismertetést ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, tájékoztatja a testületet az előző rendes ülés óta eltelt időszak eseményeiről, valamint a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról, közérdekű bejelentések nyomán tett intézkedésekről,
• e) ismerteti a sürgősségi indítványt,
• f) előterjeszti a napirendi javaslatot, elfogadtatja a napirendet,
• g) napirendi pontonként megnyitja, vezeti és összefoglalja a vitát (képviselői indítványok szavazásra való feltevése, ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése), figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét, szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, megállapítja a szavazás eredményét, kihirdeti a napirend tárgyában hozott döntést vagy döntéseket,
• h) biztosítja a képviselők bejelentési és kérdésfeltevési jogának gyakorlását,
• i) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,
• j) bezárja az ülést.

(2) A Képviselő-testület az ülés zavartalan rendjének fenntartása érdekében felhatalmazza a polgármestert a következő intézkedések megtételére:

• a) felhívja a hozzászólót, hogy csak a tárggyal kapcsolatban tegye meg észrevételét, javaslatát, attól ne térjen el,
• b) figyelmezteti a hozzászólót az üléshez nem illő, másokat sértő kijelentésektől való tartózkodásra,
• c) rendre utasíthatja azt, aki a Képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
• d) lezárja a vitát.

(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azzal vitába szállni nem lehet.

22. § A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

23. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést nyolc napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.

24. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

25. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) Zárt ülés elrendeléséről az érdekelt írásbeli nyilatkozata alapján dönt a Képviselő-testület. Egyéb esetekben a zárt ülés megtartására az Mötv. rendelkezései az irányadók.

(3) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólás számáról akkor, ha azt valamely képviselő a napirend megtárgyalása során kezdeményezi.

(4) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(5) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

26. § (1) Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(3) A képviselő-testület rendes ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(4) Kivételes esetben – sürgősség okán – a polgármester szóbeli előterjesztéssel élhet.

27. § (1) Az előterjesztések tartalmi elemei:

• a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
• b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok
  végrehajtásával kapcsolatos információk,
• c) a téma ismertetése,
• d) a jogszabályi háttér bemutatása,
• e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
• f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
• g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás
  bemutatása,
• h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
• i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
• j) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása,
• k) rendelet tervezetnél a hatástanulmány.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó kötelező tartalmi elemeket.

28. § (1) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 25. §-ában, valamint a 26. § (2) bekezdésében előírt követelményeknek. Sürgősségi indítvány nem vonatkozhat önkormányzati rendelet megalkotására, módosítására.

(2) Sürgősségi indítvány a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a Képviselő-testület Bizottsága és a képviselő terjeszthet elő. A sürgősségi indítvány a sürgősség tényének rövid indokolásával legkésőbb az ülést megelőző napon 12.00 óráig nyújtható be a polgármesternél. A polgármester a sürgősségi indítványát szóban is előterjesztheti.

(3) A sürgősség kérdésében a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt a napirend meghatározása előtt. A polgármester alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid ismertetésére.

(4) A sürgősségi indítványt - elfogadása esetén - a Képviselő-testület a vegyes ügyek között, az írásban már kiadott napirendi pontok megtárgyalását követően, utolsóként tárgyalja meg.

29. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

30. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

31. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendelet javaslatot teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.

32. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbelielőterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei:

• a) a határozat szövege,
• b) a végrehajtást igénylő döntéseknél
  • ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
  • bb) a határozat végrehajtásának időpontja.

(3) A rendelet megalkotására vonatkozó javaslat a rendelet szövegét tartalmazza.

33. § A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.

34. § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

35. § (1) Minősített többség a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3 képviselő) egybehangzó szavazata.

(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

36. § (1) A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 3 nappal írásban kell benyújtani.

(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 30 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

37. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.

(4) A hozzászólást a 25. § (3) bekezdés szerint korlátozni lehet.

(5) Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására.

(6) A Képviselő-testület a képviselő-testületi ülésen megjelenteknek hozzászólási jogot biztosít, 3 perc időkorláttal. A hozzászólás jelzésére, a hozzászólási jog megadására, korlátozására a (2) – (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

38. § (1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.

(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.

(3) A (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.

39. § (1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről.

(2) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.

40. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy ha az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá ha a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

41. § (1) A képviselő-testület döntései

• a) a határozat,
• b) a rendelet.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

• a) a napirend elfogadásáról,
• b) tájékoztatók tudomásul vételéről, döntés elnapolásának elfogadásáról,
• c) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz
  elfogadásáról.

(3) A képviselő-testület döntéseiről a jegyző naprakész nyilvántartást vezet.

42. § (1) A képviselő-testület a 41. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit nyílt szavazással, név szerinti nyílt szavazással, titkos szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először az igen szerinti válaszra kell megtartani a szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.

(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.

(4) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.

(5) A név szerinti szavazás alkalmával az ülésvezető a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti.

43. § (1) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik, borítékba helyezett szavazólapok alkalmazásával.

(3) A titkos szavazás során a képviselők az önkormányzat pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg. A szavazólapot a képviselők borítékba teszik és az Ügyrendi Bizottság által kijelölt urnába dobják.

(4) A titkos szavazás eredményét az Ügyrendi Bizottság állapítja meg. Összeszámolja a szavazatok számát, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazás eredményét. A szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvvezetői feladatokat a jegyző látja el.

(5) A szavazás eredményéről az Ügyrendi Bizottság elnöke a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz a Képviselő-testületnek. A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.

(6) A szavazólapokat a szavazást követően az Ügyrendi Bizottság megsemmisíti. A titkos szavazásról készültjegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

44. § Az ülés vezetője a 42-43. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.

45. § (1) A képviselő-testület - a 44. § szerinti elfogadott - határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel,)

(2) A határozatok jelölése, a következő formában történik:

46. § A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

47. § (1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:

• a) polgármester
• b) képviselő,
• c) Képviselő-testület bizottsága,
• d) jegyző.

A kezdeményezést a polgármesterhez írásban kell benyújtani, melyet legfeljebb az előkészítést követő soron következő Képviselő-testületi ülés napirendjére kell tűzni.

(2) A képviselő-testület határozattal dönt arról, hogy a rendelettervezet megtárgyalása egyfordulós vagy kétfordulós.

48. § (1) A rendeletalkotás előkészítése a jegyző feladata.

(2) A rendelet-tervezetet indokolásával és a hatásvizsgálattal együtt a Képviselő-testület elé kell terjeszteni. A polgármester és a jegyző a Képviselő-testületet tájékoztatja az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is. A polgármester a rendelet-tervezet előkészítéséhez szakértőt is felkérhet. Az önkormányzati rendelet-tervezet véleményezése során a jogalkotásról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(3) A rendelet módosítása esetén az egységes szerkezetbe foglalást el kell végezni. Az önkormányzati rendelet egységes szerkezetű szövegét a kihirdetéssel azonos módon kell közzétenni.

(4) A rendeletet közzé kell tenni az Önkormányzat hirdetőtábláján és fel kell tölteni a Nemzeti Jogszabálytárba.

49. § ^[2] A jegyző köteles gondoskodni:

• a) a rendeletek folyamatos felülvizsgálatáról,
• b) a rendeletek hatályosságáról,
• c) szükség esetén a rendelet-módosítás kezdeményezéséről,
• d) a rendeletek nyilvántartásáról.

50. § (1) A képviselő-testület – a 44. § szerint elfogadott – rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

(2) A rendeletek jelölése a következő formában történik:

51. § (1) Az önkormányzati rendeleteket 5 eredeti példányban kell elkészíteni.

(2) A rendeletek egy-egy eredeti példányát át kell adni a jegyző és az irattár részére, egy példányát csatolni kell az elfogadásról szóló jegyzőkönyvhöz. A rendelet egy eredeti példányát az Önkormányzat hirdetőtábláján kell kifüggeszteni. A rendeletek egy eredeti példányának évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A rendeletek elektronikus változatban történő archiválásáért a jegyző felelős.

52. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni egy eredeti példányban, melynek elkészítéséért, valamint a Kormányhivatal részére a Nemzeti Jogszabálytáron keresztül történő megküldéséért, elektronikus változatban történő archiválásáért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.

53. § (1) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(2) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(3) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. Rendeletek estében a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a rendelet számát és megnevezését valamint a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.

(4) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(5) A jegyzőkönyv minden oldalát folyamatos sorszámozással kell ellátni és a lapokat olyan módon kell összefűzni, hogy az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható. A jegyzőkönyv minden oldalát szignálni kell. Az összefűzött jegyzőkönyvet hátoldalán önkormányzati bélyegzővel ellátott záró címkével kell ellátni. A jegyzőkönyvek eredeti példányának évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

(6) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

• a) a meghívót,
• b) a jelenléti ívet,
• c) az írásos előterjesztéseket,
• d) a rendeletet,
• e) a képviselői indítványokat,
• f) a képviselői hozzászólásokat,
• g) a képviselői interpellációkat,
• h) esküokmányokat,
• i) szükség esetén a képviselő-testületi ülésen írt jegyzőkönyveket.

54. § Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

55. § A képviselő-testület tisztségviselői, szervei:

• a) polgármester, alpolgármester,
• b) települési képviselő,
• c) képviselő-testület bizottsága,
• d) jegyző, aljegyző
• e) a közös önkormányzati hivatal,
• f) a társulás.

56. § (1) A polgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72-73. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Mötv. 69-70. §-a tartalmazza.

57. § (1) A polgármester lemondására az Mötv.-ben meghatározottakat kell alkalmazni.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályozva van a 13. § (2) bekezdésben meghatározott személynek.

58. § A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

• a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
• b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
• c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
• d) nyilatkozik a sajtónak.

59. § A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

60. § (1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:

• a) szociális ügyek,
• b) gyermekvédelmi ügyek.

(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – az Mötv.-ben foglaltak kivételével - a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

62. § (1) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-j) pontjában meghatározottakon túl – köteles

• a) tájékoztatni a választópolgárokat a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
• b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
• c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
• d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

(2) ^{[5] , [6]} A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés k) pontja értelmében köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, ennek érdekében félévente egy alkalommal fogadóórát tartani.

(3) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

• a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
• b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
• c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.

63. § (1) A települési képviselők járandóságairól az önkormányzat képviselő-testülete az Mötv. 35. § (1) bekezdése szerint külön rendeletben dönt.

(2) ^[7] Az Mötv.-ben, illetve e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a képviselő-testület 1 hónap időtartamra megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a megvonás újra alkalmazható.

(2a) ^[8] Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. §-ban meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját 1 hónapra 50 %- kal csökkenti.

(3) A hozzászólási rend be nem tartása esetén a 37. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint kell eljárni.

(4) Az (1) - (3) bekezdés szerinti csökkentésről, illetve megvonásról a képviselő-testület határozatot hoz.

64. § (1) A települési képviselő képviselői munkájához az Önkormányzati Hivatal helyiségeit használhatja, eszközeit díjmenetesen igénybe veheti.

(2) A települési képviselőt a polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző, az Önkormányzati Hivatal köztisztviselője köteles soron kívül fogadni.

65. § (1) A képviselő-testület bizottsági szervezetének alakítására az Mötv. rendelkezései az irányadók.

(2) ^[9] A képviselő-testület állandó bizottságként Ügyrendi Bizottságot hoz létre.

(3) Az Ügyrendi Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az Ügyrendi Bizottság elnöke, és egy tagja írják alá.

(4) Az ügyrendi bizottság tagjainak száma 3 fő.

66. § Az Ügyrendi Bizottság feladat és hatásköre:

• a) az Mötv. 37. §-ban meghatározott a képviselő vagy a polgármester összeférhetetlenségre

67. § (1) A bizottságok működésének szabályaira a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait az Önkormányzati Hivatal látja el.

68. § A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

• a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
• b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
• c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről a közös hivatal költségvetésében biztosított költségvetési előirányzat figyelembevételével,
• d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
• e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
• f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
• g) rendszeresen áttekinti a képviselő-testületi rendeletek magasabb szintű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,
• h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

69. § (1) A jegyző kinevezése az Mötv. 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja a Közös Önkormányzati Hivatal fenntartásában részt vevő önkormányzatok polgármestereinek egyetértésével.

(2) ^[10] A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a Közös Önkormányzati Hivatal Badacsonytördemici Kirendeltségének igazgatási ügyintézője látja el.

70. § Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.

71. § (1) A képviselő-testület Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre Szigligeti Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel, melyet Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti, Nemesgulács és Szigliget Község Önkormányzatával közösen tart fenn.

(2) ^[11] Az Önkormányzati Hivatal működésének részletes szabályait a jegyző által előkészített és a polgármester által a Képviselő-testületek elé beterjesztett Szigligeti Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

72. § (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében más települések Képviselő-testületével, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel működik együtt, alakít társulásokat.

(2) ^[12] Az Önkormányzat az alábbi társulások tagja:

• a) Tapolca Környéki Önkormányzati Társulás, melynek feladata a gyermekjóléti, a szociális étkeztetési, házi segítségnyújtási, családsegítési és épületüzemeltetési, fenntartási feladatok ellátása, valamint az egészségügyi alapellátáson belül a központi orvosi ügyelet szervezése és fenntartása.
• b) Észak-Balatoni Térség Regionális Szilárdhulladék Kezelési Önkormányzati Társulás, melynek feladata szilárdhulladék kezelési rendszer létrehozása és működtetése.

(3) A társulás működésének részletes szabályait a társulási megállapodás határozza meg.

(4) A Képviselő-testület a társulási megállapodásban rögzített szabályok figyelembevételével szükség szerint együttes ülést tart, amelynek megszervezése és vezetése során a társulásban részt vevő önkormányzatokkal együttműködésre köteles.

(5) ^[13] A társulásokban az Önkormányzatot a polgármester, a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester képviseli.

73. § A Képviselő-testület feladatai ellátása érdekében további megállapodásos kapcsolatok létesítésére, együttműködésre törekszik. Együttműködési megállapodás megkötésére kizárólag a Képviselő-testület jogosult. A megállapodást a polgármester írja alá.

74. § (1) A képviselő-testület évente előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) ^[14] A közmeghallgatás állandó napirendi pontja „A polgármester beszámolója a képviselőtestület munkájáról, az önkormányzat pénzügyi és gazdasági helyzetéről”.

(3) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.

(4) A közmeghallgatás helyét és idejét, legalább 7 nappal az ülés előtt az Önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti és hozzászólási lehetőséget biztosít közérdekű felvetések ügyében a közmeghallgatáson résztvevők részére. A polgármester akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.

(7) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.

(8) A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

75. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel lakossági fórumot, falugyűlést (a továbbiakban: fórum) tarthat.

(2) ^[15] A fórum összehívására és levezetésére a következőket kell alkalmazni:

• a) A lakossági fórum előkészítése, összehívása, vezetése a polgármester feladata.
• b) A lakossági fórum helyét, időpontját, témáját a fórum előtt legalább 5 nappal a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
• c) A fórumon elhangzottakról hangfelvételt kell készíteni, melyről a jegyző feljegyzést készíthet.

76. § Az Önkormányzat azonosító adatai:

• a) KSH azonosítója: 1903267
• b) Statisztikai számjele: 15733971-8411-321-19
• c) Adószáma: 15733971-1-19
• d) ^[16] Számlavezető pénzintézet megnevezése: Takarékbank Zrt.
• e) Költségvetési elszámolási számla száma: 72800030-10005714
• f) Törzsszám: 733975
• g) Levelezési címe: 8263 Badacsonytördemic, Hősök útja 12.
• h) Telefonszáma: +36/87/433-036
• i) ^[17] E-mail címe: hivatal@badacsonytordemic.hu

77. § Az Önkormányzat tulajdonára, vagyonára és gazdálkodására vonatkozó rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet szabályozza.

78. § Az Önkormányzat a költségvetését, és annak végrehajtására vonatkozó szabályait évente külön önkormányzati rendeletben állapítja meg.

79. § Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Mötv. rendelkezései az irányadók.

80. § ^[18] Az Önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a Közös Önkormányzati Hivatal szervezésében gondoskodik. Az önkormányzat gazdálkodásának egyéb belső kontrollrendszerét a jegyző – jogszabályok alapján – alakítja ki és működteti.

81. § (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(4) ^[19]

(5) ^[20] E rendeletnek Badacsonytördemic Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2014. (XII.15.) önkormányzati rendeletének módosításáról szóló 3/2020. (IV.30.) önkormányzati rendelet 1. §-ával megállapított 75. § (2) bekezdését a 3/2020. (IV.30.) önkormányzati rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.