Herend Város Önkormányzata Képviselő-testületnének 5/2013. (III.29.) önkormányzati rendelete
HEREND VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Hatályos: 2016. 05. 13 15:00- 2017. 06. 30HEREND VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
5/2013. (III.29.) önkormányzati rendelete HEREND VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Herend Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Az Önkormányzat, a Képviselő-testület és Szervei megnevezése, székhelye
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Herend Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat). Székhelye: 8440 Herend, Kossuth u. 97.
(2) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Herend Város Önkormányzat Képviselő- testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(3) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Herendi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: polgármesteri hivatal). Székhelye: 844o Herend, Kossuth u. 97.
(3) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: a továbbiakban: polgármesteri hivatal). Székhelye: 844o Herend, Kossuth u. 97.
(4) A Képviselő-testület Bizottságainak elnevezése:
a) Pénzügyi-, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság,
b) Humán Ügyek Bizottsága,
c)1 Ifjúsági és Sportbizottság
(5) A Képviselő-testület további szervei:
a) Herend Város polgármestere,
b) Herend Város jegyzője.
2. Az Önkormányzat jelképei, bélyegzői és a helyi ünnepek
2. § (1) Az Önkormányzat címere: fekete és arany keskeny szélű címerpajzson négyfelé osztott mező. Az elsőben kék alapon fehér serleg utal a porcelángyártásra, a másodikban piros alapon zöld kettős tölgylevél fehér aganccsal a Bakonyi tájegységet, a harmadik mezőben piros alapon széles ezüstös-kék csík jelzi a falun átfolyó Séd patakot, míg a negyedik kék mezőben elhelyezett kaptár és hat méhecske a település népének szorgos életét szimbolizálja.
(2) Az Önkormányzat zászlója: rövidebb oldalán álló téglalap, középen osztott felső fehér alapon a település címerével, az alsó fele kettéosztva kék és piros mezőre. A zászló tetején „HEREND” felirat látható.
(3) A Képviselőtestület üléstermében a Magyarország címerét, zászlóját, Herend címerét, zászlóját, a Jubileumi zászlót, a testvértelepülések (városok) zászlóját, valamint az Európai Unió hivatalos zászlóját el kell helyezni.
(4) Az Önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza Herend Város címerét, körben a „Herend Város Önkormányzata” felirattal.
(5) A Képviselő-testület körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a képviselő-testület elnevezését, székhelyét és sorszámát.
(6) A Képviselő-testület bizottságai körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország, címerét, körben a bizottság elnevezését és székhelyét.
(7) A Polgármesteri Hivatal körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország, címerét, körben a Polgármesteri Hivatal elnevezését, székhelyét és sorszámát.
(8) Az Önkormányzat ünnepei:
a) St. Eustach búcsú napja (szeptember 20-át követő első vasárnap),
b) Herend Nemzetiségi Napja,
c) Mindenki Karácsonyfájának Ünnepe.
3. Az Önkormányzat hivatalos honlapja és lapja
3. § (1) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www. herend.hu
(2)2 Az Önkormányzat hivatalos időszaki lapjának címe: Herendi Objektív
4. Az Önkormányzat testvértelepülései
4. § Az Önkormányzat hivatalos testvértelepülései a németországi Marktleuthen, és a székelyföldi Madéfalva.
5. Az Önkormányzat által ellátott feladatok
5. § (1)3 Az Önkormányzat alaptevékenységét – az államháztartásról szóló törvény és az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet, valamint az államháztartásért felelős miniszter által kiadott kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazati osztályozási rendjéről szóló rendelet szabályainak megfelelően, hatályos kormányzati funkciók szerint besorolással – az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának (a továbbiakban: SZMSZ) 1. melléklete tartalmazza.
(2) Az Önkormányzat önként vállalt feladatainak jegyzékét az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.
6. A hatáskör átruházás szabályai
6. § (1) A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 3. melléklete tartalmazza.
(2)4 A Képviselő-testület által a Pénzügyi-, Településfejlesztési, és Ügyrendi Bizottságra és a Humánügyek Bizottságára, valamint Ifjúsági és Sportbizottságra átruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 4. melléklete tartalmazza.
(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről köteles negyedévente beszámolni a Képviselő-testületnek.
(4) A Képviselő-testület által át nem ruházható hatásköröket a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) határozza meg.
7. A képviselő-testület tagjai, ülései
7. § A képviselő-testület tagjainak a száma polgármesterrel együtt 7 fő.
8. § (1) A Képviselő-testület munkáját munkaterv és szükség szerint végzi, de évente legalább nyolc alkalommal köteles ülésezni. A Képviselő-testület ülésszünetet július hónapban tart.
(2) Halaszthatatlan döntést igénylő esetben - a Képviselő-testület munkatervében nem szereplő ülést - rendkívüli ülést kell tartani.
(3) A Képviselő-testület üléseit - a közmeghallgatás kivételével- a Városháza épületébe kell összehívni. A megválasztott települési képviselők többségének előzetes hozzájárulásával a képviselő-testület ülése ettől eltérő helyre is összehívható.
(4)5 A polgármester a lakosságot a Képviselő-testület üléséről a meghívónak az Önkormányzat hivatalos honlapján és a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való közzétételével tájékoztatja.
8. Közmeghallgatás
9. § (1) A közmeghallgatás meghirdetésére, határozatképességére, vezetésének rendjére a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok szerint.
9. Ülések tervezése, előkészítése
10. § (1) A Képviselő-testület éves munkatervet fogad el.
(2)6 A munkaterv összeállításához javaslatot lehet kérni a képviselő-testület tagjaitól, a nemzetiségi önkormányzattól, a településen működő önkormányzati intézmények vezetőitől.
(3) A munkatervet a tárgyévet megelőző év december 31. napjáig fogadja el a Képviselő-testület.
(4) A munkaterv meghatározza az ülések tervezett napirendjeit. A munkatervtől szükség esetén el lehet térni.
(5) Az elfogadott munkatervet meg kell küldeni a testület tagjainak.
(6) A munkaterv végrehajtásáért a polgármester és a jegyző a felelős.
(7) A Képviselő-testület (munkaterv szerinti) rendes üléseit – a júliusi ülésszüneti hónap kivételével – minden hónap 4. hetének előre egyeztetett napján 17 órai kezdettel tartja.
10. Az előterjesztések
11. § (1) A Képviselőtestület a napirendi pontokat írásos előterjesztés alapján tárgyalja meg, döntéseit írásos határozati javaslat, vagy rendelet-tervezet segítségével hozza meg. Az előterjesztés rövid, határozati javaslatot is megalapozó, értékelő, és elemző anyag.
(2) Az írásos előterjesztésekkel szembeni követelmények:
a) az előterjesztés első részében meg kell határozni a tárgyát, a napirend előadóját, annak megjelölését, hogy korábban azonos témában történt-e döntés, és ha igen, az mit tartalmazott, a téma lényegét érintő ismertetést,és azokat a körülményeket, melyek indokolják a döntési kényszert,
b) az előterjesztés második része a határozati javaslat, amely egyértelműen megfogalmazott feladat meghatározást, döntési változatok esetén erre utalással döntési javaslatokat, a végrehajtási határidőt és a felelősök nevét kell, hogy tartalmazza.
12. § (1) Képviselő-testület elé előterjesztést benyújtani a polgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző, és a napirendre tervezett előterjesztések tekintetében az érintett intézmények vagy más szervezetek vezetői jogosultak.
(2) Az írásos előterjesztéseket, határozati javaslatokat és rendelet tervezeteket törvényességi vizsgálat céljából a jegyzőnek előzetesen be kell mutatni.
13. § (1) Szóbeli előterjesztésre csak kivételesen kerülhet sor. Benyújtására a polgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők és a jegyző jogosult. Az erre vonatkozó indítványt az előterjesztőnek legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző munkanapon 12 óráig írásban kell a polgármesterhez benyújtani.
(2) Szóbeli előterjesztés esetén is a döntés tervezetét írásban kell benyújtani.
11. Indítványok
14. § (1) Sürgősségi indítvány minden olyan döntést igénylő ügy, mely az ülés meghívójában nem szerepel. Sürgősségi indítványt az ülés napján l2 óráig nyújthat be a polgármesternél a képviselő, a képviselő-testület bizottsága és a jegyző.
(2) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a képviselő-testület az ülés napirendjére tűzi.
(3) A rendelet-tervezethez bármely képviselő – a polgármesterhez címezve – írásos módosító indítványt nyújthat be. Ezt az ülés előtt legalább egy munkanappal el kell juttatni a polgármesterhez.
12. Kérdés, interpelláció
15. § (1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.
(2) A kérdésre a megkérdezettnek lehetőség szerint a képviselő-testület ülésén szóban, de legkésőbb 15 napon belül választ kell adnia. Az utóbbi esetben a választ írásban kell megadni, és a soron következő rendes testületi ülésen a képviselőket annak tartalmáról tájékoztatni.
(3) A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, a bizottságok elnökeihez valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.
(4) Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülést megelőző 3 nappal korábban kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.
(5) Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző 2 napon belül nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 5 napon belül írásban kell választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.
(6) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.
(7) Amennyiben a jelenlévő képviselők többségének hozzájárulásával a hallgatóként megjelenő személy a települést érintő közérdekű, önkormányzati ügyben tesz fel kérdést, úgy előkészítést nem igénylő, egyértelműen megítélhető ügyben lehetőség szerint azonnal, egyébként az üléstől számított 8 napon belül kell írásban választ adni, és a válaszlevél tartalmát a soron következő testületi ülésen a vegyes ügyek keretében ismertetni.
13. Ülések összehívása, vezetése
16. § (1) A képviselő-testületi ülés összehívására a Mötv. rendelkezései az irányadóak. Ha a polgármester akadályoztatva van, az ülés összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladat-és hatáskörében az alpolgármester helyettesíti. Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg betöltetlen, vagy tartósan akadályoztatva vannak, az ülés összehívását és vezetését a Pénzügyi-, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság elnöke látja el.
(2)7 Az ülés összehívása általában - az ülés előtt legalább három naptári nappal előbb kiadott –elektronikus levélben közölt írásos meghívóval és a napirenden szereplő téma előterjesztési anyagával történik.
(3) A testületi ülés meghívóját azok számára is meg kell küldeni, akiknek a polgármester tanácskozási jogot biztosít. A meghívóhoz mellékelni kell annak a napirendnek az írásos anyagát is, amelynek tárgyalásánál a meghívott tanácskozási joggal részt vesz. A tanácskozási jog tartalma a véleményalkotás és véleménynyilvánítás jogát tartalmazza.
17. §8 Sürgős (halasztást nem tűrő) ügy tárgyalása esetén az ülés összehívása telefonon is történhet, és az ülés három napon belüli időpontra is összehívható. A sürgősség okát azonban a meghívottakkal közölni kell. A sürgősséget megalapozó napirenden kívül egyéb napirend csak valamennyi jelenlévő képviselő egyetértésével tűzhető az ülés napirendjére.
18. § (1) A polgármester az ülés vezetése során:
a) a jelenléti ív alapján megállapítja az ülés határozatképességét, és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt,
b) megnyitja az ülést, ha az határozatképes,
c) javaslatot tesz az ülésen jelenlévő képviselők közül a jegyzőkönyv-hitelesítő személyére,
d) javaslatot tesz az ülés napirendi pontjaira,
e) ismerteti az írásban benyújtott interpellációkat,
f) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,
g) hozzászóláskor megadja, vagy megvonja a szót,
h) napirendi pontonként vezeti a vitát,
i) a hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében elrendelheti a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását,
j) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
k) biztosítja az ülés rendjét,
l) szünetet rendelhet el,
m) a napirendek megtárgyalásának végén bezárja az ülést.
(2) Határozatképtelenség esetén az ülést el kell napolni. A határozatképtelenné vált ülést be kell rekeszteni. Ilyen esetekben a polgármester köteles a testületi ülést 15 napon belüli időpontra újból összehívni.
14. A tanácskozás rendje
19. § (1) A polgármester a napirendi pontok tárgyalása előtt beszámol Képviselő-testületnek a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről és közéleti eseményekről, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.
(2) A polgármester előterjeszti a napirendi tervezetet, megindokolja, ha az eltér a munkatervben rögzítettekről. Bejelenti, ha valamelyik bizottság külön észrevételt kíván tenni.
(3) Az írásos előterjesztést a napirend előadója a vita előtt szóban röviden kiegészítheti. Amennyiben az adott napirendet bizottság tárgyalta, a bizottság elnöke a bizottság véleményét, javaslatát még a hozzászólások, és az érdemi vita előtt teszi meg.
(4) A napirendi pont előadójához a képviselőtestület tagjai és a tanácskozási joggal meghívott jelenlévők kérdéseket intézhetnek ezekre a döntés előtt válaszolnia kell.
(5) A kérdésekre és hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor, de előbb a testületi tagok, majd a tanácskozási joggal meghívottak szólhatnak.
(6) Az üléseken hallgatóként megjelenő személyek az egyes napirendekhez csak a jelenlévő képviselők többségének hozzájárulásával kaphatnak szót. A hallgatóként megjelenő személyek egy adott napirendi ponthoz, és a vegyes ügyek keretében bármely témához legfeljebb 3 percben szólhatnak hozzá.
(7) A napirendi téma vitája során a hozzászólók lényegre törően kötelesek kifejteni álláspontjukat, megtenni észrevételeiket, egyértelműen megfogalmazni a döntésre vonatkozó javaslataikat. A napirendi pont tárgyalása során a képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők időbeli korlátozás nélkül kapnak szót. Bármely képviselő-testületi tag kezdeményezésére a vita korlátozható és lezárható, erről a polgármester határoz.
(8) Az előterjesztő a javaslatát és a képviselő módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
20. § (1) A polgármester először a vitában felmerült módosító vagy kiegészítő javaslatokat bocsátja külön-külön szavazásra. A módosító javaslatok elfogadásához egyszerű szótöbbség szükséges. Ezt követően az előterjesztésben szereplő, a testület által elfogadott módosításokkal, és kiegészítésekkel egybefoglalt javaslatokról a helyi önkormányzatokról szóló törvényben és az SZMSZ-ben foglaltaknak megfelelően dönt a Képviselő-testület.
(2) Amennyiben több előterjesztést együtt vitatott meg a testület, vagy egy előterjesztés több határozati javaslatot tartalmaz, ez esetben is külön-külön kell a szavazást elrendelni.
(3) A polgármester a határozati javaslat szóbeli ismertetésétől eltekinthet, amennyiben az írásban benyújtott előterjesztés határozati javaslata a napirend tárgyalása során nem változik.
(4) A képviselőtestület alakszerű határozat nélkül - a szavazati arányok rögzítésével - dönt: ügyrendi kérdésekről és az interpellációra adott válasz elfogadásáról.
15. Az ülés rendjének fenntartása
21. § (1) A polgármester a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében:
a) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától,
b)9 a tárgyalt témától való ismételt eltérés, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezések, megfogalmazások használata esetén megvonja a szót,
c) szünetet rendel el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakítja, vagy berekeszti,
d) rendre utasíthatja, vagy a hallgatóság soraiból kiutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.
16. Döntéshozatali eljárás
22. § (1) A képviselő-testület rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.
(2) Az önkormányzati rendeletek megjelölésére a jogszabályszerkesztésről szóló igazságügyi és rendészeti miniszteri rendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
(3) A határozat megjelölése tartalmazza:
a) a képviselő-testület megnevezését,
b) a határozat számát arab számmal,
c) meghozatalának idejét évét, hónapját és napját,
d) a “határozat” kifejezést.
(4) A határozat a (3) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:
a) a képviselő-testület döntését,
b) a végrehajtásra szolgáló határidőt és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
23. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotására a Magyarország Alaptörvénye, a Mötv., a jogalkotásról szóló törvény, valamint a jogszabályszerkesztésről szóló igazságügyi és rendészeti miniszteri rendelet rendelkezései az irányadóak.
(2) A polgármesternél írásban rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a képviselő,
b) a polgármester,
c) az alpolgármester,
d) a képviselő-testület bizottsága,
e) a jegyző,
f) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke.
(3) A kezdeményező feladata, hogy a kezdeményezés tartalmazza a szabályozás indokát, a szabályozásra vonatkozó érdemi javaslatot. Rendeletalkotásra vonatkozó javaslat csak olyan ügyre irányulhat, amelyben a képviselő-testületnek van rendeletalkotási joga.
(4) A polgármester a jegyző és a tárgy szerint illetékes bizottság bevonásával a kezdeményezést megvizsgálja, majd azt a képviselő-testület elé terjeszti.
24. §10
25. § (1) A rendelet-tervezet normaszövegének elkészítése a jegyző feladata.
(2) Az önkormányzati rendeletet és a normatív önkormányzati határozatot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A Képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendeleteket, és határozatokat az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.
26. § Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint a felének (4 fő) egybehangzó igenlő szavazata szükséges a döntéshozatalhoz a Mötv.-ben meghatározott eseteken kívül az alábbi ügyekben:
a) a gazdasági program (ciklusprogram) elfogadásához,
b) hitelfelvételhez,
c) önkormányzati tulajdonában lévő vagyon elidegenítéséhez, megterheléséhez,
d) helyi népszavazás elrendeléséhez,
e) kitüntetés adományozásához.
17. A szavazás módja
27. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A képviselők „igen”, vagy „nem” szavazattal vesznek részt a szavazásban.
(2) A Mötv. által lehetővé tett esetben bármelyik képviselő indítványozhatja titkos szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület dönt. A titkos szavazást a Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság tagjai bonyolítják le. Amennyiben a Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság jelenlévő tagjainak a száma nem éri el a 2 főt, a képviselő-testület a titkos szavazás lebonyolítására nyílt szavazással a képviselők közül Szavazatszedő Bizottságot hoz létre.
(3) A titkos szavazás borítékba elhelyezett szavazólapon, külön helyiség és a szavazatok befogadására alkalmas tárgy (urna) igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a szavazás helyét, napját, a szavazást lebonyolító bizottság tagjainak nevét, a szavazás eredményét, esetleges, a szavazás során felmerült körülményeket. A titkos szavazás eredményét a jegyzőkönyv alapján a bizottság elnöke ismerteti.
(4) A Mötv-ben meghatározott számú önkormányzati képviselő vagy a polgármester indítványára a Képviselő-testület név szerinti szavazást tart.
(5) A név szerinti szavazásnál jegyző a jelenlévő képviselők nevét az ülés sorrendjében jobbról balra haladva olvassa és a nevén szólított képviselő „igen” vagy „nem” kijelentéssel szavaz.
(6) Bármilyen módon történik a döntéshozatal, a szavazás eredményét a polgármester számszerűen állapítja meg, és hirdeti ki. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a polgármester köteles a szavazást megismételtetni.
(7) A képviselő-testületi döntések nyilvánosságára vonatkozóan a Mötv rendelkezései az irányadóak.
18. A jegyzőkönyv
28. § (1) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének a Mötv.-ben meghatározott tartalmi elemeken kívül - a testület által ülésenként a jegyzőkönyv hitelesítésére választott képviselő aláírását is tartalmaznia kell.
(1a)11 A jegyzőkönyv minden oldalát folyamatos sorszámozással kell ellátni és a lapokat olyan módon nemzeti színű szalaggal összefűzni, hogy az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható. A jegyzőkönyvet összefogása után a jegyzőkönyv hátoldalán az önkormányzat bélyegzőjével ellátott zárócédulával kell rögzíteni.
(2) A képviselő, a jegyző, a polgármester, a német nemzetiségi önkormányzat elnöke az adott napirendi pont tárgyalásakor tett előzetes kérésére saját hozzászólását a jegyzőkönyvben szó szerint kell rögzíteni.
(3) A képviselő kérésére, - ha az elfogadott döntés ellen voksolt - nevét, mint a döntés ellenzőjét rögzíteni kell.
(4)12 A Képviselő-testület nyilvános üléséről hang- és képfelvétel készíthető.
(5) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv egy példányát – kivéve a zárt ülés külön jegyzőkönyvét – a Polgármesteri Hivatal Titkárságán az érdeklődők számára hozzáférhetővé kell tenni. A jegyzőkönyv a Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási idejében bármikor megtekinthető, és arról díj megfizetése ellenében másolat kérhető.
19. A települési képviselők
29. §13 (1) A települési képviselő - választói érdekek képviseletével kapcsolatos - jogaira és kötelezettségeire a Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(2) A Pénzügyi-, Településfejlesztési-, és Ügyrendi Bizottság tartja nyilván a vagyonnyilatkozatokat és ellátja az az összeférhetetlenség és a méltatlanság megállapításával, valamint a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.
(3) Az egyes vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségekről szóló törvény rendelkezései alapján az önkormányzati bizottságok nem képviselő tagjai vagyonnyilatkozat-tételére kötelezettek.
(4) A települési képviselő jogaira és kötelezettségeire a Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(5) A Képviselő-testületi ülésről való távolmaradást – lehetőség szerint, legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12 óráig - a polgármesternél kell bejelenteni.
(6) Ha a képviselő a Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegi, a Képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját legfeljebb 25 %-al, legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.
(7) Kötelezettségszegésnek minősül különösen a kétszeri igazolatlan távollét a képviselő-testületi, bizottsági ülésről, a testületi megbízás nem teljesítése, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztása, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő fogalmazás, figyelmeztetés utáni ismételt rendzavarás.
(8) A képviselő-testület a tiszteletdíj-csökkentés mértékének és időtartamának megállapításakor mérlegeli a kötelezettségszegés súlyát, következményeit és ismétlődő jellegét.
20. A képviselő-testület bizottságai, a bizottságok működése
30. § (1)14 A Képviselő-testület állandó bizottságai:
a) a Pénzügyi-, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság létszáma 3 fő, és kizárólag 3 fő helyi önkormányzati képviselő tagja van.
b) a Humán Ügyek Bizottsága létszáma 3 fő, és 2 fő helyi önkormányzati képviselő, és egy nem képviselő tagja van.
c) az Ifjúsági és Sportbizottság létszáma 3 fő, és 2 fő helyi önkormányzati képviselő, és egy nem képviselő tagja van. „
(2) A Képviselő-testület az állandó bizottságok feladat-, és hatáskörét az 5. melléklet szerint határozza meg.
31. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A bizottság elnökének távolléte, akadályoztatása esetén az ülés összehívására és vezetésére a korelnök jogosult.
(2) Az elnök köteles a bizottságot a - Mötv.-ben szabályozott eseten kívül - összehívni:
a) a képviselő-testület határozatára,
b) a bizottsági tagok kétharmadának indítványára.
(3) A bizottság tagja köteles a bizottság ülésén részt venni. A bizottság üléséről való távolmaradást, legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12 óráig a bizottság elnökénél kell bejelenteni.
(4) A bizottságok üléseinek vezetésére a képviselő-testület üléseinek szabályait kell megfelelően alkalmazni.
32. § (1) A bizottságok – munkaterv nélkül - a feladatkörükbe tartozó ügyekhez, és a képviselő-testület üléseinek napirendjeihez igazodóan végzik tevékenységüket.
(2) Az állandó bizottságok üléseit eltérő időpontban, úgy kell megtartani, hogy azokon a Képviselő-testület többi – nem bizottsági tag - tagja is részt tudjon venni.
(3) A bizottság elnöke a bizottsági ülés időpontjáról és helyéről a település lakosságát a meghívónak az Önkormányzat hivatalos honlapján közzétételével tájékoztatja.
(4) A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmi és formai követelményeire a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére meghatározott szabályokat a Mötv.-ben meghatározott eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni.
(5) A bizottságok elnökei évente legalább egy alkalommal kötelesek a tevékenységükről a Képviselő-testületnek beszámolni.
33. § (1) A Képviselő-testület egyes nem állandó feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre, melynek feladat- és hatáskörét, személyi összetételét a létrehozással egyidejűleg határozza meg.
(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, vagy az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
21. A polgármester
34. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester ellátja azokat a feladatokat, melyeket számára a Mötv., és más jogszabály megállapít.
(3)15 A polgármesteri megbízás keletkezésére, megszűnésére és a tisztségre vonatkozó összeférhetetlenségre az Mötv. rendelkezései az irányadók.
(4)16 Amennyiben a Képviselő-testület határozatképtelensége, vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a - a Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével - minden testületi hatáskörbe tartozó ügyben döntést hozhat, melyről a képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatni köteles.
(5)17 A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett - a Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével – a képviselő-testület hatáskörébe tartozó, két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan önkormányzati ügyekben dönthet.
22. Az alpolgármester
35. § A képviselőtestület egy alpolgármestert választ, aki a feladatát társadalmi megbízatásban látja el.
23. A jegyző
36. § A jegyző ellátja azokat a feladatokat, melyeket számára a Mötv., illetve más jogszabály megállapít. A Mötv.-ben meghatározott - a döntés és működés jogszabálysértő voltára vonatkozó - jelzési kötelezettségének a döntés meghozatala előtt, vagy ha az később jut a tudomására a tudomásra jutástól számítva haladéktalanul tesz eleget.
24.18 Jegyző helyettesítése
37. §19 A jegyzőt távolléte, vagy akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester a Polgármesteri Hivatalból a jegyzői feladatok ellátásával - a jegyző vagy aljegyző kinevezéséig - olyan közszolgálati tisztviselőt bíz meg, aki a jegyzői kinevezés törvényi feltételeinek egyébként megfelelne.
25. A Polgármesteri Hivatal
38. § A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, működésének részletes szabályait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A jegyző által – a polgármester egyetértésével – összeállított Szervezeti és Működési Szabályzatot a Képviselő-testület hagyja jóvá.
26. A nemzetiségi önkormányzat működésének biztosítása
39. §20 (1) Az Önkormányzat a Herendi Német Nemzetiségi Önkormányzattal – a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott tartalommal – megkötött közigazgatási szerződés alapján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról.
(2) Az Önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére annak a helyi önkormányzattal megegyező székhelyén havonta igény szerint, de legalább harminckét órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatát biztosítja és viseli a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltséget és fenntartási költséget.
(3) Az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatala útján biztosítja az önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételeket, és ennek keretében a Polgármesteri Hivatal
a) előkészíti a testületi üléseket, különösen a meghívók, az előterjesztések, valamint a testületi ülések jegyzőkönyvei esetében, továbbá a jegyzőkönyvek benyújtásában közreműködik és ellát valamennyi hivatalos levelezési és postázási feladatot;
b) előkészíti a testületi döntéseket és a tisztségviselők döntéseit, és ellátja a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat;
c) ellátja a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási, iratkezelési feladatokat;
d) a nemzetiségi önkormányzat konkrét igénye esetén biztosítja jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatát.
(4) A 39. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket a helyi nemzetiségi önkormányzat tagja és tisztségviselője telefonhasználata költségeinek kivételével a helyi önkormányzat viseli.
(5) A jegyző vagy annak – a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő – megbízottja – a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
27. Lakossági fórum
40. §21 (1) A polgármester előre meghatározott - a képviselőtestület által megtárgyalt - közérdekű tárgykörben városi fórumot hívhat össze, melyre a képviselőket, a nemzetiségi önkormányzatot és a jegyzőt is meg kell hívni. A lakossági fórum összehívása kötelező, amennyiben azt legalább 3 képviselő indítványozza.
(2) A polgármester a lakosságot a lakossági fórumról a meghívónak az Önkormányzat hivatalos honlapján és a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való közzétételével tájékoztatja.
(3) A fórumon elhangzottakról rövid emlékeztetőt kell készíteni. A fórum tapasztalatairól a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.
28. Az önkormányzat társulásai
41. § Az önkormányzat társulásainak felsorolását az SZMSZ 6. melléklete tartalmazza.
29. Az önkormányzat gazdálkodása
42. § A polgármester a Mötv. szabályai szerint, legalább a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot (fejlesztési tervet) terjeszt a Képviselő-testület elé.
43. §22 Az Önkormányzat éves költségvetés alapján a Mötv.-ben, a költségvetéséi törvényben és más jogszabályban meghatározott szabályok szerint gazdálkodik.
44. § A képviselő-testület az önkormányzat és költségvetési szervei gazdálkodásának belső ellenőrzéséről polgári jogi szerződés keretében foglalkoztatott belső ellenőr útján gondoskodik.
30. Átmeneti és hatályba léptető rendelkezések
45. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelelő szabályozást tartalmaz.
46. § (1) a Herendi Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők és közszolgálati ügykezelők közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló 3/2013. (III.1.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) E § alkalmazásában osztályvezetői szint a Pénzügyi- és Humánpolitikai Irodavezetői és a Városüzemeltetési Csoportvezetői munkakör.„
(2) Ez a rendelet 2013. április 1. napján lép hatályba.
(3) Hatályát veszti
a) Herend Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 9/2011. (IV.27.) önkormányzati rendelete,
b) Herend Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 9/2011. (IV. 27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 10/2011. (VI.30.) önkormányzati rendelete,
c) Herend Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 10/2011. (VI.30.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 18/2012. (IX.27.) önkormányzati rendelete,
d) Herend Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 18/2012. (IX.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 23/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet23
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
013340 |
Az állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
016080 |
Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények |
041140 |
Területfejlesztés igazgatása |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
051040 |
Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása |
052020 |
Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
062020 |
Településfejlesztési projektek és támogatásuk |
063020 |
Víztermelés, -kezelés, -ellátás |
064010 |
Közvilágítás |
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
072112 |
Háziorvosi ügyeleti ellátás |
072311 |
Fogorvosi alapellátás |
074031 |
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás |
074032 |
Ifjúság-egészségügyi gondozás |
074040 |
Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás |
081010 |
Sportügyek igazgatása |
081030 |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
081043 |
Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása |
081045 |
Szabadidősport- (rekreációs sport) tevékenység és támogatása |
082042 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
082043 |
Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme |
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
082062 |
Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység |
082063 |
Múzeumi kiállítási tevékenység |
082064 |
Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység |
083050 |
Televízió-műsor szolgáltatása és támogatása |
104042 |
Család és gyermekjóléti szolgáltatások |
106010 |
Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése |
106020 |
Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
107055 |
Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás |
082092 |
Közművelődési hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
2. melléklet24
Szociális ellátás |
|
|---|---|
Önként vállalt feladat |
Jogszabályhely megjelölése vagy a feladatellátás alapja |
Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíj Pályázat |
Képviselő-testületi határozat |
Arany János Ösztöndíj Pályázat |
Képviselő-testületi határozat |
Tanyagondnoki Szolgálat |
Képviselő-testületi határozat |
Gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok |
|
Önként vállalt feladat |
Jogszabályhely megjelölése vagy a feladatellátás alapja |
A bölcsőde, mint napközbeni ellátási forma megszervezése tízezernél több állandó lakosú település esetén kötelező |
1997. XXXI. törvény 42. § |
Közművelődési, közgyűjteményi, kulturális feladatok |
|
Önként vállalt feladat |
Jogszabályhely megjelölése vagy a feladatellátás alapja |
Rendezvények, közösségi programok szervezése |
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata, Költségvetési rendelet |
Közművelődési, kulturális programok támogatása |
Helyi közművelődési rendelet alapján, Költségvetési rendelet alapján |
Környezetvédelmi feladatok |
|
Önként vállalt feladat |
Jogszabályhely megjelölése vagy a feladatellátás alapja |
Szilárd hulladék szelektív gyűjtésének szervezése |
Helyi önkormányzati rendelet |
Egyéb feladatok |
|
Önként vállalt feladat |
Jogszabályhely megjelölése vagy a feladatellátás alapja |
A német nemzetiségi kultúra ápolásának elősegítése (Herendi Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület működésének támogatása) |
Költségvetési rendelet |
A lakosság önszerveződő közösségei, nonprofit szervezetek (társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések, ifjúsági szervezetek), egyházak tevékenységének segítése, támogatása, az együttműködés biztosítása |
2011. évi CLXXV. törvény |
Időszaki önkormányzati lapkiadás (az önkormányzat által fenntartott Pesovár Ernő Művelődési Ház útján) |
Képviselő-testületi döntés |
Kitüntetések adományozása |
Önkormányzati rendelet |
Közszolgálati műsor (hang,- és videofelvétel) készíttetése polgárjogi szerződés alapján |
Képviselő-testületi döntés |
A települési közélet eseményeinek megörökítése (a helyi rendezvények videón történő rögzítéséről vállalkozási szerződés útján) |
Képviselő-testületi döntés |
Testvértelepülési kapcsolatok ápolása |
Képviselő-testületi döntés |
Helytörténeti emlékek gyűjtése, /gondoskodik Herend Krónikájának folyamatos vezetéséről megbízási szerződés útján; |
Képviselő-testületi döntés |
Ipari eredetű állati eredetű melléktermék elszállítása, ártalmatlanná tétele |
Képviselő-testületi döntés |
Városüzemeltetési feladatok körében térítésmentes illemhely fenntartása |
Képviselő-testületi döntés |
Helyi kistermelők, őstermelők számára. Jogszabályban meghatározott termékeik- értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is |
Képviselő-testületi döntés |
3. melléklet25
A polgármesterre átruházott hatáskörök: |
4. melléklet26
Humán Ügyek Bizottságára átruházott hatáskörök: |
5. melléklet27
1) Pénzügyi, Településfejlesztési, és Ügyrendi Bizottság |
Kiegészítette a 14/2014.(X.20.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2014. október 20. 18 órától.
Módosította a 7/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2015. február 28-tól.
Módosította a 13/2014.(X.1.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2014. október 2-től.
Módosította a 14/2014. (X.20.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2014. október 20. 18 órától.
Módosította a 7/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2015. február 28-tól.
Módosította a 7/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos 2015. február 28-tól.
Módosította a 7/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályos 2015. február 28-tól.
Módosította a 7/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet 5.§-a. Hatályos 2015. február 28-tól.
Módosította a 7/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet 6.§-a. Hatályos 2015. február 28-tól.
Hatályon kívül helyezte a 13/2014.(X.1.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályos 2014. október 2-től.
Módosította a 13/2014.(X.1.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2014. október 2-től.
Módosította a 26/2015.(XII.30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2015. december 31-től. Módosította a 7/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet 7.§-a. Hatályos 2015. február 28-tól.
Módosította a 7/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet 8.§-a. Hatályos 2015. február 28-tól.
Módosította a 14/2014.(X.20.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos 2014. október 20. 18 órától.
Módosította a 7/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet 9.§-a. Hatályos 2015. február 28-tól.
Módosította a 3/2016. (II.22.) önkormányzati rendelet 1§-a. Hatályos 2016. február 23-tól. Hatályon kívül helyezte a 9/2015. (III.20.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2015. március 21-től. Módosította a 26/2015.(XII.30.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2015. december 31-től. Módosította a 7/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet 10.§-a. Hatályos 2015. február 28-tól.
Módosította a 26/2015.(XII.30.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2015. december 31-től.
Módosította a 14/2019. (VI.11.) önkormányzati rendelet 1.§ (1) bekezdése. Hatályos 2019. június 12-től.
Módosította a 4/2021.(III.24.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2021. március 25-től. Kiegészítette a 14/2019. (VI.11.) önkormányzati rendelet 1.§ (2) bekezdése. Hatályos 2019. június 12-től. Hatályon kívül helyezte a 26/2015.(XII.30.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos 2015. december 31-től.
Módosította a 29/2020. (XI.30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2020. december 1-től
Módosította a 7/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet 11.§-a. Hatályos 2015. február 28-tól.
Módosította a 7/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet 12.§-a. Hatályos 2015. február 28-tól.
Módosította a 14/2021.(X.20.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2021. október 21-től. Módosította a 11/2021.(VIII.19.) önkormányzati rendelet 1§ (2) bekezdése. Hatályos 2021. augusztus 20-tól. Módosította a 25/2020.(X.15.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2020. október 16-tól. Módosította a 19/2020.(IX.4.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2019. szeptember 5-ől. Módosította a 10/2020.(IV.9.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2020. április 10-től Módosította a 6/2020.(III.24.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2020. március 25-től Módosította a 26/2019.(XII.18.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2019. december 19-től. Módosította a 18/2018.(X.19.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2019. január 1-től. Módosította a 20/2017.(XII.1.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2017. december 2-től Módosította a 6/2017.(IV.28.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2017. július 1-től. Módosította a 10/2016. (V.13.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2016. május 13. 15 órától. Módosította a 8/2016. (V.6) önkormányzati rendelet 1.§ (1) bekezdése. Hatályos 2016. május 7-től. Módosította a 7/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet 13.§ (1) bekezdése. Hatályos 2015. február 28-tól. Módosította a 13/2014.(X.1.) önkormányzati rendelet 3.§ a) pontja. Hatályos 2014. október 2-től. Módosított a 10/2013. (V.3.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2013. május 4-től.
Módosította a 11/2021.(VIII.19.) önkormányzati rendelet 1.§ (2) bekezdése. Hatályos 2021. augusztus 20-tól. Módosította a 22/2020.(IX.21.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2020. szeptember 22-től. Módosította az 5/2020.(II.28.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2020. február 29-én. Módosította a 7/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet 13.§ (2) bekezdése. Hatályos 2015. február 28-tól. Módosította a 13/2014.(X.1.) önkormányzati rendelet 3.§ b) pontja. Hatályos 2014. október 2-től.
Módosította a 22/2020. (IX.21.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2020. szeptember 22-től. Módosította az 5/2020.(II.28.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2020. február 29-én. Módosította a 20/2017.(XII.1.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2017. december 2-től. Módosította a 8/2016. (V.6) önkormányzati rendelet 1.§ (2) bekezdése. Hatályos 2016. május 7-től. Módosította a 7/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet 13.§ (3) bekezdése. Hatályos 2015. február 28-tól.
Módosította az 5/2020.(II.28.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2020. február 29-én. Módosította a 8/2016. (V.6) önkormányzati rendelet 1.§ (3) bekezdése. Hatályos 2016. május 7-től. Módosította a 7/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet 13.§ (4) bekezdése. Hatályos 2015. február 28-tól.
Módosította az 5/2020.(II.28.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2020. február 29-én. Módosította a 8/2016. (V.6) önkormányzati rendelet 1.§ (4) bekezdése. Hatályos 2016. május 7-től. Módosította a 7/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet 13.§ (5) bekezdése. Hatályos 2015. február 28-tól. Módosította a 25/2014. (XII.29.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2014. december 30-tól.