Szentgál Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete
Szentgál Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 11. 01Szentgál Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete
Szentgál Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Szentgál Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Az önkormányzat, a képviselő-testület és szervei elnevezése, székhelye
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye: Szentgál Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat), székhelye: 8444 Szentgál, Fő utca 11.
(2) A képviselő-testület hivatalos megnevezése, székhelye: Szentgál Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület), székhelye: 8444 Szentgál, Fő utca 11.
(3) A képviselő-testület két állandó bizottságának elnevezése, székhelye:
a) Szentgál Község Önkormányzata Képviselő-testülete Pénzügyi Bizottság, székhelye: 8444 Szentgál, Fő u. 11.
b) Szentgál Község Önkormányzata Képviselő-testülete Szociális és Humánerőforrás Bizottság,székhelye: 8444 Szentgál, Fő u. 11.
(4) A képviselő-testület hivatalának hivatalos megnevezése, székhelye: Szentgáli Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: hivatal), székhelye: 8444 Szentgál, Fő utca 11.
2. Bélyegző használat
2. § (1) Az önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét, körben „Szentgál Község Önkormányzata” felirattal.
(2) A képviselő-testület körbélyegzője középen tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét, körben „Szentgál Önkormányzat Képviselő-testülete” elnevezést.
(3) A polgármester kör alakú bélyegzőjén középen a Magyar Köztársaság címere szerepel körben „Szentgál Önkormányzat Polgármestere” felirattal.
(4) Hivatal körbélyegzője középen tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét, körben „Szentgáli Polgármesteri Hivatal” felirat.
3. Önkormányzat honlapja, időszaki lapja
3. § (1) Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.szentgal.hu
(2) Az önkormányzat időszakosan megjelenő lapjának címe: Szentgáli Hírmondó
4. Önkormányzat testvértelepülése
4. § (1) Az önkormányzat testvértelepülése: Kézdiszentlélek (Románia)
(2) A testvér-települési kapcsoltról külön együttműködési megállapodás rendelkezik.
5. A nemzetiségi önkormányzat működésének biztosítása
5. § Az önkormányzat a település közigazgatási területén működő Szentgál Roma Nemzetiségi Önkormányzattal kötött közigazgatási szerződésben foglaltak szerint biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működését. A közigazgatási szerződést mindkét fél felülvizsgálja a jogszabályi változásoknak megfelelően.
6. Önkormányzati feladatok és hatáskörök
6. § (1) Az önkormányzat feladatait magas szintű jogszabályokban, valamint önkormányzati rendeleteiben megállapított hatáskörei gyakorlásával valósítja meg.
(2) Az önkormányzat maga határozza meg – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően – mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. (Feladatellátás módját a 1. melléklet tartalmazza.)
(3) Az önkormányzat által ellátott tevékenységeket a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(4) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom– és gazdaságszervező munkában együttműködik a vármegyei önkormányzattal, a Veszprémi Kistérség Többcélú Társulással, valamint a környező települések önkormányzataival. A rendszeres és folyamatos kapcsolattartás a polgármester feladata.
7. Önkormányzati hatáskörök átruházása
7. § (1) A képviselő-testület által a polgármesterre és a bizottságra átruházott hatáskörök gyakorlásának jegyzékét az 3. melléklet tartalmazza.
(2) Az önkormányzat hatáskörének átruházására, visszavonására polgármester vagy bizottság tehet javaslatot.
(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről írásban beszámol a döntés meghozatalát követő legközelebbi testületi ülésen.
8. A testület tagjai, ülései
8. § A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő (polgármester, 6 települési képviselő).
9. § A képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést, rendkívüli ülést tart.
9. Alakuló ülés
10. § Az alakuló ülésen az eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő.
10. Rendes ülés
11. § (1) A képviselő-testület az éves munkatervében meghatározott ütemezés szerint évente legalább hat ülést tart.
(2) A képviselő-testület ülésének helye a székhelye, a képviselő-testület esetenként dönt arról, hogy ülését a székhelyétől eltérő helyen tartja meg.
(3) A lakosságot a képviselő-testület üléséről a polgármester az ülés időpontját megelőzően legalább 5 nappal tájékoztatja. A tájékoztatás módja:
a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
b) a meghívó megjelentetése az önkormányzat honlapján.
11. Rendkívüli ülés
12. § (1) A munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül.
(2) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni, ha az ülés összehívására a munkatervben meghatározott rendes üléseken kívüli egyéb okokból szükség van.
(3) A rendkívüli ülést kezdeményező indítvány benyújtásától számított 8 napon belül a képviselő-testület ülését össze kell hívni. A határidő megtartására nincs szükség, ha ezen időn belül a képviselő-testület rendes ülést tart. Ebben az esetben az indítványt a rendes ülés napirendjére fel kell venni.
12. Közmeghallgatás
13. § (1) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot legalább 15 nappal előbb a 11. § (3) bekezdésében szabályozott módon tájékoztatni kell.
(2) A közmeghallgatás vezetésére a képviselő-testület ülésvezetési szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a közmeghallgatás valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozási jog.
13. Az ülések nyilvánossága, zártsága
14. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülést tart.
(2) A Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglaltak alapján zárt ülést tart, vagy zárt ülést tarthat.
14. Munkaterv
15. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján ülésezik, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart.
(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni a képviselő-testület tagjától, a képviselő-testület bizottságától és a jegyzőtől.
(3) Az éves munkatervet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, melyet a megelőző év december 31. napjáig fogad el a képviselő-testület. A beérkezett javaslatokról a polgármester az előterjesztésben akkor is tájékoztatja a képviselő-testületet, ha azokat a munkaterv tervezetének összeállításánál nem vették figyelembe.
(4) A munkaterv tartalmazza:
a) a rendes testületi ülések tervezett időpontjait és tervezett napirendi pontjait,
b) az előterjesztő, közreműködő megnevezését;
c) az egyes napirendi pontoknál a közmeghallgatás, a lakossági fórum, valamint a jogszabály által előírt kötelező egyeztetés szükségességét;
d) a napirendi pontot megtárgyaló bizottság megnevezését;
e) az előterjesztések elkészítésének határidejét.
(5) A polgármester gondoskodik arról, hogy a munkaterv a község polgárai számára megismerhető legyen. Erről a lakosságot a 11. § (3) bekezdésében szabályozott módon tájékoztatni kell.
15. A képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése
16. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, mint az ülés elnöke hívja össze és vezeti.
(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök képviselő hívja össze és vezeti.
(3) A meghívó tartalmazza:
a) a képviselő-testületi ülés időpontját, helyét,
b) rendes vagy rendkívüli ülés megjelölését,
c) a javasolt napirendet és azok előterjesztőit,
d) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
(4) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább 24 órával előbb kézbesíteni kell. A meghívóval együtt kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket.
(5) Az előre nem tervezhető, sürgős, halasztást nem tűrő esetekben való döntés végett a képviselő-testület ülése - külön meghívó nélkül - összehívható rövid úton (szóbeli üzenet, távbeszélő, távirat) is, a sürgősség okát azonban a képviselőkkel közölni kell.
(6) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a napirendi pontok előadóit;
b) az önkormányzati intézmények vezetőit.
17. § (1) A polgármester feladatai a képviselő-testület ülésének vezetésében:
a) megállapítja - jelenléti ív alapján - számszerűen az ülés határozatképességét, név szerint a távollévő képviselőket;
b) határozatképesség esetén megnyitja az ülést;
c) előterjeszti a napirendi javaslatot és ismerteti a sürgősségi indítványokat;
d) tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről;
e) tájékoztatást ad a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról és az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről;
f) folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet;
g) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja, összefoglalja a vitát, szavazásra bocsátja a határozási javaslatokat és kihirdeti az elfogadott határozatokat;
h) biztosítja az ülés rendjét és zavartalan lefolyását, a képviselők interpellációs jogának gyakorlását;
i) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátja, szavazás eredményét kihirdeti,
j) időszerű kérdésekről tájékoztatás,
k) berekeszti a képviselő-testület ülését,
l) bezárja az ülést.
(2) A polgármester az ülés levezetése körében a következő intézkedések megtételére jogosult:
a) hozzászóláskor a szó megadása, megtagadása, annak megvonása;
b) hozzászóló felszólítása és figyelmeztetése;
c) tárgyalási szünet elrendelése és az ülés félbeszakítása;
d) javaslattétel napirendek együtt történő tárgyalására.
(3) Határozatképtelenség esetén az ülést el kell napolni. Ilyen esetben a polgármester a képviselő-testületet köteles nyolc napon belüli időpontra újból összehívni változatlan napirenddel.
(4) A polgármester munkáját a jegyző segíti, aki köteles jelezni, ha a döntés meghozatala, vagy a képviselő-testület működése során jogszabálysértést észlel.
16. Az előterjesztések
18. § (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések lehetnek:
a) tartalmi szempontból döntést, állásfoglalást igénylő, valamint tájékoztató jellegű anyagok;
b) formai szempontból írásbeliek vagy szóbeliek.
(2) A testületi döntést igénylő javaslatok irányulhatnak önkormányzati rendelet megalkotására, határozat meghozatalára.
(3) A képviselő-testület elé előterjesztést nyújthatnak be:
a) helyi képviselők;
b) polgármester;
c) alpolgármester;
d) jegyző;
e) a képviselő-testület által napirendre tűzött előterjesztések tekintetében az érintett intézmények, vagy más szervezetek vezetői.
(4) Amennyiben az előterjesztés véleményezése bizottság ügykörébe tartozik, az előterjesztés a bizottság szóbeli vagy írásbeli véleményével kiegészítve terjeszthető a képviselő-testület elé.
(5) Kizárólag írásban nyújthatóak be:
a) az önkormányzat át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyek,
b) PTK-ból eredő jogügyletekkel összefüggő ügyek,
c) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló beszámolók.
19. § (1) Az előterjesztésnek alkalmasnak kell lenni a tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására és a legcélszerűbb döntések meghozatalára, tömör, az érdekeltek számára világos megfogalmazásra.
(2) A döntést igénylő előterjesztésnek - az (1) bekezdésben foglaltra figyelemmel - két - formailag is jól elkülöníthető - részből kell állnia:
a) Vizsgálati - és elemző részből (témakör tárgyilag, tényszerű elemzése, jogszabályi háttér bemutatása, javasolt döntés indokai, döntési alternatívák).
b) Az előterjesztés megállapításain alapuló határozati javaslatból (egyértelműen megfogalmazott döntés, végrehajtási határidő, felelős nevének megjelölése).
(3) Az előterjesztéseket, az ülést megelőzően legalább 8 nappal kell a jegyzőnek leadni, aki gondoskodik azok sokszorosításáról és a 20. §. (4) bekezdésben foglaltak szerinti kiküldéséről.
17. Sürgősségi indítvány
20. § (1) Meghívóval együtt előre kiküldött előterjesztéseken túl a képviselő-testület, a képviselők, a polgármester, alpolgármester, jegyző előterjesztésében sürgősségi indítványként megtárgyalhat közvetlenül az ülés előtt kiosztásra kerülő, vagy magán az ülésen szóban előterjesztett javaslatot.
(2) A sürgősségi indítványt - lehetőség szerint a sürgősség tényének rövid indokolásával legkésőbb az ülést megelőző nap 11 óráig írásban kell benyújtani a polgármesternél.
(3) Ha a polgármester, vagy valamely helyi képviselő ellenzi az azonnali megtárgyalást, abban az esetben a sürgősség kérdését - a napirend lezárása után - vitára kell bocsátani, alkalmat kell adni az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megalapozására.
(4) Ha a képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt a meghívó szerinti napirendi pontok után tárgyalja meg.
18. A tanácskozás rendje
21. § (1) A polgármester előterjeszti a napirendi javaslatot és indokolja, ha az eltér a meghívótól. A napirendet a képviselő-testület határozattal állapítja meg.
(2) A polgármester, vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont elnapolását, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz és meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját.
(3) A polgármester minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön nyit vitát. A vitát megelőzően a napirend előterjesztőjéhez a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre a vita előtt választ kell adni. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, melyről a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.
(4) Az ülésen a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak van felszólalási joguk.
(5) Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendi ponthoz kapcsolódva kérdéseiket és hozzászólásaikat a képviselői kérdések és felszólalások után tehetik meg, amennyiben az ülést levezető személy erre engedélyt ad.
22. § (1) A felszólalásokra (hozzászólásokra) a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.
(2) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(3) Aki a vita során az ellene emelt szemrehányásokat kívánja kivédeni, vagy aki szeretné az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket eloszlatni, „személyes megjegyzést” tehet.
(4) A polgármesteri összefoglaló után a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(5) A képviselő-testület a vitában felmerült módosító vagy kiegészítő javaslatokról külön-külön, majd az előterjesztésben szereplő, a testület által elfogadott, módosításokkal és kiegészítésekkel egybefoglalt határozati javaslatról dönt. Amennyiben több előterjesztést együtt vitatott meg a képviselő-testület a határozati javaslatok felett ez esetben is külön történik szavazás.
19. A tanácskozás rendjének fenntartása
23. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében a polgármester:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása; ismételt figyelmeztetést követően megvonja tőle a szót;
b) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
c) ismétlődő rendzavarás esetén, figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót;
d) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veszi igénybe;
e) a c)-d) pontokban felsorolt intézkedések a Képviselő-testület tagjával és a jegyzővel szemben nem alkalmazhatóak.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasítja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarásnál kötelezheti az érintettet a terem elhagyására.
20. A döntéshozatali eljárás
24. § (1) A képviselők „igen” vagy „nem” szavazattal vesznek részt a szavazásban, vagy tartózkodnak a szavazástól.
(2) A szavazás kézfelemeléssel történik.
(3) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza.
(4) A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét.
(5) A kizárásról a képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(6) Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be és az köztudomású, vagy a képviselő-testület ezt megállapítja, a képviselő-testület határozatában rögzíti, hogy a képviselő nem tett eleget a törvényben előírt kötelezettségének.
25. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat azokban az ügyekben, amelyekben köteles zárt ülést tartani, vagy zárt ülést tarthat. E szabályok a bizottságokra is vonatkoznak.
(2) A titkos szavazás külön helyiségben, borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.
(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját;
b) a lebonyolítást végző bizottsági tagok nevét és tisztségét;
c) a titkos szavazás lebonyolításának menetét;
d) a szavazás során felmerült körülményeket;
e) a szavazás eredményét.
26. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani:
a) azt két képviselő indítványozza;
b) azt a polgármester kéri.
(2) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben olvashatja fel a képviselők névsorát. A képviselők felállva „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavazhatnak. A név szerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(3) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg és ismerteti a képviselő-testület döntését. Szavazategyenlőség esetén a felvetett kérdés (határozati javaslat) elutasításra kerül.
27. § Minősített többség szükséges (a megválasztott települési képviselők, több mint a felének - 4 fő) egybehangzó igen szavazata szükséges a Mötv.-ben szabályozott eseteken kívül:
a) bármely összegű hitelfelvétel;
b) az önkormányzat tulajdonában lévő bármely ingatlan feletti rendelkezés;
c) alapítványhoz történő hozzájárulás;
d) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása;
e) titkos szavazás elrendelése;
f) a polgármesterrel szembeni fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén annak elrendelése;
g) testületi hatáskörök átruházása;
h) helyi népszavazás kiírása;
i) bizottság elnökének, tagjának megválasztásához, visszahívásához.
21. Önkormányzati határozat
28. § (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvében történő rögzítéssel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt:
a) az ügyrendi kérdésekről;
b) lejárt határidejű képviselő-testületi határozat végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásában, ha újabb határidő vagy feladat nem kerül megállapításra;
c) feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásában;
d) tájékoztató anyagokról;
e) információs jelentés tudomásul vételében;
f) képviselői interpellációkra adott válaszok elfogadásáról,
g) képviselői felvilágosítás-kérésről és a kérdésre adott válasz elfogadásáról
h) átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló jelentésről.
(3) A képviselő-testület hatósági határozatairól az Mötv.-ben foglalt eltérésekkel az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
22. Az önkormányzati rendeletalkotás
29. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását és módosítását kezdeményezhetik:
a) a képviselő-testület bizottsága,
b) a polgármester, alpolgármester,
c) a jegyző,
d) a képviselő-testület által napirendre tűzött előterjesztések tekintetében az érintett intézmények vagy más szervezetek képviselői,
e) nemzetiségi önkormányzat elnöke.
(2) A helyi rendeletalkotásra irányuló indítványt a polgármester útján lehet tenni.
(3) Amennyiben a rendelet-tervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be, úgy azt a polgármester köteles a képviselő-testület legközelebbi ülésének napirendi javaslatába felvenni. Ha a tervezet részletesebb előkészítése szükséges, úgy a polgármester az indítványt úgy terjeszti elő, hogy a képviselő-testület előzetesen foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről és annak főbb elveiről. A képviselő-testület ennek megfelelően meghatározza az előkészítés menetét, határidejét és az előkészítésért felelősöket.
(4) A rendelet-tervezet előterjesztésében az előkészítés során tett javaslatokat szerepeltetni kell.
(5) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kifüggesztésről a lakosságot az önkormányzat honlapján tájékoztatni kell.
23. A rendeletek és határozatok nyilvántartása
30. § (1) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:
a) a rendelet számát és tárgyát;
b) a rendelet kihirdetésének időpontját;
c) a rendelet módosításának, kiegészítésének idejét, a módosító, kiegészítő rendelet számát;
d) a rendelet megszűnésének idejét és okát.
(2) Az önkormányzati határozatok nyilvántartása tartalmazza:
a) a határozat számát, tárgyát;
b) a végrehajtás határidejét és felelősét;
c) a végrehajtásra vonatkozó elhatározásokat;
d) a végrehajtással kapcsolatos jelentés rögzítését.
(3) Az önkormányzati rendeletek, határozatok nyilvántartásának naprakészségéről a jegyző gondoskodik.
(4) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról.
24. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve
31. § (1) A jegyzőkönyveket a szükséges mellékletekkel együtt a jegyző kezeli és gondoskodik tárolásukról.
(2) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv tartalmazza a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl:
a) távolmaradásuk okát előzetesen bejelentő (igazolt) és azt elmulasztott képviselők (igazolatlanul távollévő) nevét, valamint az ülésen végig, illetve annak egyes napirendi pontjai tárgyalásánál tanácskozási joggal jelenlévők nevét;
b) a zárt ülésen hozott döntésekről szóló tájékoztatót;
c) a napirend előtti és napirend utáni kérdéseket, felszólalásokat, azok lényegét;
d) a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról szóló jelentést;
e) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat és az azzal kapcsolatos válaszokat, határozatokat;
f) az ülés berekesztésének idejét,
g) aláírásokat, dátumot, pecsétet.
(3) A jegyzőkönyv mellékleteként kell megőrizni:
a) az írásbeli meghívót;
b) írásos előterjesztéseket;
c) képviselők kérése alapján az írásban benyújtott képviselői indítványokat, képviselői hozzászólásokat, képviselői interpellációkat;
d) a képviselő-testület által alkotott – a polgármester és a jegyző sajátkezű aláírásával ellátott rendeletet;
e) jelenléti ívet.
(4) A jegyzőkönyvbe való betekintést a jegyzőnél lehet kezdeményezni. A jegyzőkönyv a polgármesteri hivatalban, munkaidőben tekinthető meg. A jegyzőkönyvről másolat kérhető, melynek díját az önköltségi szabályzat tartalmazza.
25. Interpelláció
32. § (1) Az interpelláció valamely probléma felvetése és kifejtése a képviselő-testület ülésén, és ezzel kapcsolatos kérdés írásbeli megfogalmazása a képviselő-testület bizottságához, polgármesterhez és a jegyzőhöz, amelyet az ülés előtt legalább 48 órával a polgármester részére el kell juttatni. A képviselő az interpellációt visszavonhatja.
(2) A napirendi pontok tárgyalása után kell az interpellációt megtárgyalni.
(3) Ha az interpelláló képviselő a képviselő-testület ülésén nincs jelen, úgy interpellációját előterjeszteni nem lehet.
(4) Az interpellációra a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Az interpellált személy indokolt esetben tizenöt napon belül írásban ad választ. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni.
(5) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról.
(6) Ha a választ a képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el, amelybe az interpelláló képviselőt be kell vonni.
26. A felvilágosítás-kérés, kérdés
33. § (1) A képviselő a testületi ülésen a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyben kérdést tehet fel a napirendi pontok tárgyalása után.
(2) A kérdésre azonnal szóban, de legkésőbb 15 napon belül írást kell választ adni. Utóbbi esetben a soron következő rendes testületi ülésen a képviselőket a válasz tartalmáról tájékoztatni kell. A képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz.
27. Falugyűlés
34. § (1) A lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében szükség szerint falugyűlést lehet tartani.
(2) A falugyűlés helyét, idejét, napirendjét hirdetmény útján a 11. § (3) bekezdésében meghatározott módon a lakosság tudomására kell hozni.
(3) Az (1) bekezdésben írt falugyűlés elé kerülő tájékoztatót, döntést előkészítést szolgáló tervezetet előzetesen a képviselő-testület megtárgyalja.
(4) A falugyűlésről egy példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a jegyző kezeli.
(5) A falugyűlés állásfoglalásáról, bejelentésekről, javaslatokról, kisebbségi véleményekről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
28. A települési képviselő
35. § A települési képviselő köteles:
a) távolmaradását legkésőbb a képviselő-testületi, bizottsági ülés előtti napon a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének szóban, vagy írásban bejelentenie, ha a részvételben akadályoztatva van – ez esetben a távollét igazoltnak tekintendő -, a bejelentési kötelezettség az egyéb megbízatás teljesítésének akadályoztatására is vonatkozik;
b) rendszeres kapcsolatot tartani a település polgáraival.
29. A képviselő-testület bizottságai
36. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának ellenőrzésére két bizottságot hoz létre (a bizottság főbb feladatait e rendelet 4. melléklete tartalmazza):
1. Pénzügyi Bizottság. A bizottság tagjainak száma 5 fő (3 fő képviselő és 2 fő nem képviselő bizottsági tag).
2. Szociális és Humán Erőforrás Bizottság. A bizottság tagjainak száma 3 fő (2 fő képviselő és 1 fő nem képviselő bizottsági tag).
(2) A bizottság képviselő, illetve nem képviselő tagjai bizottsági munka tekintetében egyenlők.
(3) Ha a bizottság tagja a bizottság üléséről indokolatlanul, sorozatosan távol marad három alkalommal, úgy a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönthet a bizottsági tagság megszüntetéséről.
(4) A képviselő-testület és a bizottság zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja. A bizottságok mellérendeltségi viszonyban vannak egymással.
(5) A bizottság munkáját a Hivatal segíti (gondoskodik az ülés meghívójának és előterjesztéseinek összeállításáról és kiküldéséről; elkészíti a bizottsági ülés jegyzőkönyvét, valamint a bizottság átruházott hatáskörben hozott határozatait).
30. A bizottság összehívásának rendje, bizottsági ülések
37. § (1) A bizottság ülésének összehívásáról, az előterjesztéseknek a bizottság tagjai részére való megküldéséről az ülés előtt öt nappal a bizottság elnöke a Hivatalon keresztül gondoskodik. Az elnök akadályoztatása esetén e feladatokat a legidősebb bizottsági tag látja el.
(2) Az elnök köteles a határozatban, indítványban megjelölt határidőn belülre összehívni a bizottságot a megjelölt témakör tárgyalására, ha azt a képviselő-testület, vagy a bizottsági tagok legalább egyharmada kezdeményezi.
(3) A meghívó tartalmazza a bizottsági ülés időpontját, a javasolt napirendet és azok előterjesztőit, a bizottsági üléssel kapcsolatos minden fontosabb tudnivalót. A meghívóhoz mellékelni kell az írásos előterjesztéseket.
(4) A bizottság ülései – a zárt ülés kivételével – kivételével - nyilvánosak. A zárt ülés tartására a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
(5) A bizottság határozatképességére a képviselő-testületre vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.
31. A bizottság munkaterve
38. § (1) A bizottság éves munkaterv alapján működik, melyet a képviselő-testület éves munkatervének meghatározását követő 30 napon belül készít el.
(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:
a) a bizottság tagjaitól;
b) a polgármestertől;
c) a jegyzőtől;
d) a nemzetiségi önkormányzattól.
(3) A munkaterv tartalmazza:
a) bizottsági ülések tervezett időpontját, napirendjét;
b) az előterjesztő, közreműködő megnevezését;
c) az ülésre meghívandók körét.
(4) A jegyző a 11. § (3) bekezdésében foglaltak szerint gondoskodik arról, hogy a munkaterv a község polgárai számára megismerhető legyen.
32. A bizottság tanácskozási rendje
39. § (1) Az ülést az ülés elnöke nyitja meg, megállapítja a jelen lévő bizottsági tagok számát, az ülés határozatképességét. Ha az ülés kezdetekor az ülés elnöke megállapítja a határozatképtelenséget, akkor az ülést nem nyitja meg. Ha az ülés folyamán bármikor az elnök határozatképtelenséget állapít meg, akkor az ülést bezárja vagy elnapolja. A határozatképtelenség megállapítása névsorolvasás, s a jelenlévők nevének rögzítése útján történik. Az ülés tartama alatt a jelenlévők száma szempontjából az igen, nem, tartózkodtam szavazatok összesített száma az irányadó.
(2) Az ülésen részt vevő bizottsági tagok, illetve minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.
(3) A bizottság ülésének napirendjére az elnök tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a bizottság állapítja meg.
(4) A bizottság a napirend kérdésében egyszerű szótöbbséggel szavaz. A napirend elfogadása után az előterjesztő az elfogadott napirendi ponthoz kötve van, annak visszavonására, a napirend változtatására csak a bizottság egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján van lehetőség.
40. § (1) Az ülés elnöke a napirendi pontok felett - kivéve a tájékoztató jellegű napirendet - vitát nyit.
(2) A bizottság ülésén napirendenként elsőként az adott napirend előadóját illeti meg a szó. A napirend előadóját a vita lezárását követően a zárszó joga is megilleti. Bármelyik bizottsági tag napirendi pontonként a vitát megelőzően az előadóhoz a témához kapcsolódó kérdéseket intézhet. A kérdések elhangzása után - a vita megnyitása előtt - a napirendi pont előadója válaszol, melyhez a tanácskozási joggal nem rendelkező szakértő véleményét is igénybe veheti.
(3) A bizottság elnöke felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak. E kérdésben vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) Ügyrendi kérdésben bármelyik bizottsági tag soron kívül szót kérhet. Az ügyrendi javaslat felett a bizottság vita nélkül határoz. Ügyrendi javaslat a bizottság vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.
(5) A bizottsági tagok és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. Felszólalásra a bizottsági tagoknak a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek az általa megállapított sorrendben az elnök adja meg a szót. A napirend előadója és törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhatnak több alkalommal is.
(6) Ha a napirendhez több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja. A vita lezárását bármelyik bizottsági tag javasolhatja, e kérdésben a bizottság felszólalás és vita nélkül határoz.
33. A bizottsági szavazás módja
41. § (1) Szavazni személyesen lehet. A bizottság döntéseit nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás a levezető elnök által elrendelt döntés szerint vagy kézfelemeléssel vagy név szerint történik. Kézfelemeléssel tartott szavazás esetén a kezét felemeli, név szerinti szavazás esetén saját maga nyilatkozik. Kétség esetén a szavazást kézfelemeléssel meg kell ismételni.
(2) A szavazatok összeszámlálása után az elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.
(3) Bármelyik bizottsági tag javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a bizottság vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. Ha a jelen lévő bizottsági tagok közül legalább két bizottsági tag írásban kéri, név szerinti szavazást kell tartani
(4) A név szerinti szavazás esetén a bizottsági tagok névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
34. A bizottság ülésének jegyzőkönyve
42. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az elnök és egy tag ír alá.
(2) Ha a bizottsági tag indokolással kéri, akkor felszólalását szó szerint kell a jegyzőkönyvbe felvenni. A bizottsági tag kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetve véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.
(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(4) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a bizottság előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe.
35. Ideiglenes bizottság
43. § (1) A képviselő-testület egyes nem állandó feladatok ellátására, a határozatában megjelölt ügyeknek a határozatában megállapított ideig történő intézésére ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, vagy az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. Ha a képviselő-testület nem fogadja el a jelentést, dönt az ideiglenes bizottság további működéséről.
(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
36. Polgármester
44. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban, foglalkoztatási jogviszonyban látja el.
(2) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a foglalkoztatási jogviszonyával, díjazásának meghatározásával, fegyelmi, kártérítési felelősségének megállapításával kapcsolatos jogosítványokat.
(3) A polgármester kiemelt feladatai:
a) segíti a képviselők, a bizottságok munkáját;
b) képviseli az önkormányzatot;
c) szervezi a településfejlesztést;
d) ellátja a képviselő-testület által átruházott feladatokat
e) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát;
f) gondoskodik helyi fórumok szervezéséről;
g) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel,
h) a lakossággal, az ellátó- szolgáltató szervezetekkel való közvetlen kapcsolattartás érdekében fogadónapot tart.
(4) A polgármester tisztségének megszűnése esetén – új polgármester és alpolgármester hiányában – a képviselő-testület legidősebb tagjának adja át munkakörét.
37. Alpolgármester
45. § A képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
38. Jegyző
46. § (1) A jegyző a Mötv. 81. §-ában foglaltakon túl:
a) végzi az önkormányzati rendelet szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat;
b) rendszeresen tájékoztatást ad a képviselő-testületnek, a polgármesternek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról.
(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a Szentgáli Polgármesteri Hivatal igazgatási ügyintézője felelős a jegyzői feladatok ellátásáért.
39. A Képviselő-testület hivatala
47. § A képviselő-testület a Mötv 84. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására Szentgáli Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre, mely önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, jogi személy.
40. Az önkormányzat társulásai
48. § (1) Az önkormányzat társulásainak felsorolását az 5. melléklet tartalmazza.
(2) A polgármester köteles az önkormányzat társulásaiban végzett tevékenységéről, illetve az önkormányzati társulások tevékenységéről évenként beszámolni a képviselő-testületnek.
41. Az önkormányzat vagyona, az önkormányzat költségvetése
49. § Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan elszámol – zárszámadás keretében. A polgármester - a következő évet előkészítő - közmeghallgatás egyik napirendjeként a tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.
50. § A polgármester kikéri a helyi önkormányzatnál működő bizottságok véleményét az írásos költségvetési rendelet-tervezet megküldésével egyidejűleg.
42. A gazdasági program
51. § (1) A képviselő-testület a megbízásának időtartamára határozza meg gazdasági programját.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről és a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
43. Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai
52. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el a jogszabályi előírások figyelembe vételével - a jegyző által készített, a polgármester által jóváhagyott pénzügyi-gazdálkodási szabályzatok alapján.
(2) A feladatellátásnak a kiadásokat és bevételeket befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok keretei között tartását biztosító feltétel- és követelményrendszerét, folyamatát, kapcsolatrendszerét, továbbá a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárásra és dokumentumai tartalmára a Polgármesteri Hivatal ügyrendje és a pénzügyi-gazdálkodási szabályzatok szabályai az irányadók.
44. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
53. § Az önkormányzat a belső ellenőrzési feladatokat külső személlyel/szervvel láttatja el – évenként kötött megállapodás szerint.
54. § Ez a rendelet 2023. november 1-jén lép hatályba.
55. § A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályon kívül helyeződik Szentgál Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szervezeti és működési szabályzatról szóló 3/2019. (VIII. 12.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet a 13/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelethez
1. Szentgál Község Önkormányzata fenntartásában működő, az önkormányzat költségvetésében kormányzati funkció keretében ellátott feladatok:
1.1. Tanyagondnoki Szolgálat (Fő u. 11.)
1.2. Kiss-Tóth Vilma Közösségi Színtér (Fő u. 205.), Könyvtár (Kun u. 4.), Tájház (Malom u. 12.)
2. Mötv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében az önkormányzat által ellátott önkormányzati feladatok:
Önkormányzati feladat |
Feladatellátás módja |
|---|---|
településfejlesztés, településrendezés |
Szentgál Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Szentgáli Polgármesteri Hivatal közreműködésével |
településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); |
Szentgál Község Önkormányzata |
a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; |
Szentgál Község Önkormányzata Képviselő-testülete |
egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; |
háziorvosi szolgálat – helyettesítő orvossal kötött megbízási szerződések (Bőczén és Társa Bt., Belea-Dent Bt.) |
környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás) |
Szentgál Község Önkormányzata |
óvodai ellátás |
Fenyves Óvoda – önkormányzat önállóan működő intézménye |
kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; |
kulturális szolgáltatás, a helyi közművelődési tevékenység támogatása - Szentgál Község Önkormányzata |
szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások |
Nappali ellátás, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás - Veszprémi Kistérség Többcélú Társulásának intézménye (VKTT Egyesített Szociális Intézménye) útján |
lakás- és helyiséggazdálkodás |
Szentgál Község Önkormányzata |
helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; |
helyi környezet- és természetvédelem: Szentgál Község Önkormányzata |
honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; |
Szentgál Község Önkormányzata |
helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; |
Szentgál Község Önkormányzata |
sport, ifjúsági ügyek |
Szentgál Község Önkormányzata |
nemzetiségi ügyek |
Szentgál Község Önkormányzata |
közreműködés a település közbiztonságának biztosításában |
Szentgál Község Önkormányzata |
víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. |
Bakonykarszt Zrt. útján |
2. melléklet a 13/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelethez
1. Alaptevékenységek
kormányzati funkció |
alaptevékenység megnevezése |
|---|---|
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
011220 |
Adó-, vám- és jövedéki igazgatás |
013320 |
Köztemető-fenntartás és -működtetés |
013330 |
Pályázat- és támogatáskezelés, ellenőrzés |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
013360 |
Más szerv részére végzett pénzügyi- gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások |
016080 |
Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények |
041110 |
Általános gazdasági és kereskedelmi ügyek igazgatása |
041140 |
Területfejlesztés igazgatása |
041232 |
Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
041236 |
Országos közfoglalkoztatási program |
041237 |
Közfoglalkoztatási mintaprogram |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
051030 |
Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása |
051050 |
Veszélyes hulladék begyűjtése, szállítása, átrakása |
052020 |
Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
062020 |
Településfejlesztési projektek és támogatásuk |
064010 |
Közvilágítás |
066010 |
Zöldterület-kezelés |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
074031 |
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás |
074032 |
Ifjúság-egészségügyi gondozás |
081030 |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
082042 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
082063 |
Múzeumi kiállítási tevékenység |
082092 |
Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
083030 |
Egyéb kiadói tevékenység |
091140 |
Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai |
096015 |
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
096025 |
Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben |
104037 |
Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
104042 |
Család és gyermekjóléti szolgáltatások |
106020 |
Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
107051 |
Szociális étkeztetés szociális konyhán |
107055 |
Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás |
107070 |
Menekültek, befogadottak, oltalmazottak ideiglenes ellátása és támogatása |
2. Szabad kapacitás terhére végzett nem haszonszerzési célú tevékenység
3. Az önkormányzat vállalkozási tevékenységet nem végez.
3. melléklet a 13/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelethez
1. Polgármesterre átruházott hatáskörök
2. Gazdasági és Humán Értékek Bizottságára átruházott hatáskörök
3. A képviselő-testület társulásra átruházott hatáskörei
a) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás megszervezése, működtetése, hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése, szükség esetén közvetlen üzemeltetése,
b) hulladékgazdálkodási és hulladékkezelési rendszer hatékony működtetéséhez szükséges fejlesztések és beruházások szervezése,
c) a települési hulladék elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása és egyéb szennyeződésmentesítési tevékenység, ezekhez kapcsolódó igazgatási tevékenység.
4. melléklet a 13/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelethez
1. Pénzügyi Bizottság
1.1. Szakterülete: önkormányzati gazdálkodás; környezetvédelem; természetvédelem; építésügy, településfejlesztés és –rendezés; energiagazdálkodás; közszolgáltatások; közterületi rend és tisztaság védelme;
1.2. Véleményezi:
1.2.1. a költségvetési rendelet tervezetét, módosítását, a költségvetési beszámolót, pénzügyi vonatkozású előterjesztést;
1.2.2. a helyi adókra vonatkozó rendelet-tervezeteket;
1.2.3. az önkormányzat középtávú koncepcióját és fejlesztési programját,
1.2.4. az intézmény átalakításával kapcsolatos előterjesztéseket;
1.2.5. a képviselő-testület hatáskörébe tartozó hitelfelvételt, kötvénykibocsátást;
1.2.6. az önkormányzati beruházásokat, különös tekintettel a község életét alapvetően befolyásoló beruházásokat;
1.2.7. a rendezési terv programját, az előtervet és tervet, továbbá a településfejlesztési koncepciót és tervet;
1.2.8. a közterületi rend kialakítását;
1.2.9. a kommunális szolgáltatások fejlesztését szabályozó döntéseket;
1.2.10. a szakterületét érintő kérdésekről szóló önkormányzati rendelet-tervezeteket;
1.2.11. a környezetvédelemmel kapcsolatos döntéseket;
1.2.12. a vállalkozások ösztönzését, területek, ingatlanok elidegenítésre, hasznosításra kijelölését, ami rendezési tervmódosítást igényel;
1.2.13. a térképészeti határkiigazítást;
1.2.14. település környezetvédelmével kapcsolatos előterjesztéseket.
1.3. Javaslatot tesz a települést érintő gazdasági és területfejlesztési lehetőségekre.
1.4. Kidolgozza a szakterületének irányelveit.
1.5. Előkészíti a települést érintő pályázatokat.
2. Szociális és Humánerőforrás Bizottság
2.1. Szakterület: szociális ellátás; gyermek- és ifjúságvédelem; egészségügyi ellátás; közművelődés; sport; ifjúság, nevelés-oktatás; bűnmegelőzés, közbiztonság; általános önkormányzati feladatok.
2.2. Települési értéktárként is működik a Szociális és Humánerőforrás Bizottság.
2.3. Véleményezi:
2.3.1. az önkormányzati rendelet tervezeteket, és az azokat érintő, írásban benyújtott módosító indítványokat;
2.3.2. a polgármester ellen kezdeményezett fegyelmi bejelentést,
2.3.3. képviselő-testület döntése elleni törvényességi észrevételeket;
2.3.4. külső szervekkel/szervezetekkel kötött szerződéseket, megállapodásokat,
2.3.5. a szakterületéhez tartozó pályázatokat;
2.3.6. a szakterületéhez tartozó intézmények létesítésével, megszüntetésével és összevonásával kapcsolatos előterjesztéseket;
2.3.7. szobrok, emlékművek és emléktáblák állításával kapcsolatos elképzeléseket;
2.3.8. a rendőrség/polgárőrség által a település közrendjéről készített beszámolót.
2.4. Javaslatot tesz a polgármester illetményének megállapítására, emelésére; költségátalány megállapítására és emelésére, valamint jutalmára.
2.5. Lebonyolítja az alpolgármester-választást.
2.6. Figyelemmel kíséri:
2.6.1. a jogalkalmazást, kezdeményezi az elavult helyi rendeletek hatályon kívül helyezését és módosítását,
2.6.2. a helyi jogalkotás során a központi és a helyi jogi szabályozás összhangjának megteremtését.
2.7. Végzi a vagyonnyilatkozatok nyilvántartását és ellenőrzését, lefolytatja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást.
2.8. Kivizsgálja az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezéseket, és javaslatot tesz a képviselő-testületnek.
2.9. Kidolgozza a szakterületéhez tartozó rendelet-tervezetek irányelveit.
2.10. Kapcsolatot tart az egészségügyi (háziorvosi, védőnői, fogorvosi) szolgálattal, valamint a szociális gondoskodás területén működő társadalmi és egyházi, alapítványi és egyéb karitatív szervekkel – közösen gondoskodnak a településen élő rászorultak segítéséről, védelméről.
2.11. Szervezi és ellenőrzi az oktatási, művészeti, kulturális, ifjúságot érintő ügyekkel kapcsolatos döntések előkészítését, illetve azok végrehajtását.
2.12. Javaslatot tesz a Képviselő-testület felé:
2.12.1. az „Iskolánk büszkesége” díj jelöltjeire vonatkozóan,
2.12.2. a polgárőrség hatékony működése érdekében a feltételek biztosítására.
2.13. Droghasználat és kábítószeres bűnözés megelőzése érdekében évente 1 alkalommal kerekasztal beszélgetés szervezése az általános iskola, gyermekjóléti szolgálat, polgárőrség és a helyi vendéglátó egységeket vezető vállalkozók bevonásával.
5. melléklet a 13/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelethez
1. Veszprémi Kistérség Többcélú Társulása
2. Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék Kezelési Önkormányzati Társulás
3. Herend Környéki Önkormányzatok Család és Gyermekjóléti Szolgálatot Fenntartó Társulása