Ajka Város Önkormányzat Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdés a) pontja és a 7. § (3) bekezdés c) pontja felhatalmazása alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva, a következőt rendeli el^[1]:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A szabályzat hatálya és alkalmazása

1. §.^[2]

/1/ ^[3]E rendelet – a Helyi Építési Szabályzatról (továbbiakban: HÉSZ) - hatálya Ajka Város teljes közigazgatási területére terjed ki.

/2/ A helyi építési szabályzat (HÉSZ) csak a mellékelt M=1:4000 méretarányú belterületi és az 1:10000 méretarányú külterületi Szabályozási Tervvel együtt alkalmazható.

/3/^[4] -/8/^[5]

A szabályozás elemei

2. §

/1/ ^[6] A Szerkezeti terv módosításával is járó kötelező szabályozási elemek:

a.) övezethatár, ha különböző területfelhasználási egységeket választ el,
b.) területfelhasználási egység besorolása vagy

c.) a Szabályozási Terven jelölt tervezett belterület határa

/2/^{[7] [8]} A Szabályozási terv kötelező elemei az alábbiak: 

a.) szabályozási vonal, szabályozási szélesség,
b.) övezet, építési övezet határa, jele,
c.) építési hely és határa (előkert, hátsókert),
d.) szabályozási elemekre vonatkozó méretek,
e.) építési vonal,
f.) kötelező előkert és építési vonal
g.) be nem építhető telekterület,
h.) megszüntető jel,
i.) bontandó és megtartandó épület,
j.) megtartandó fa, fasor,
k.) megtartandó zöldfelület,
l.) beültetési kötelezettség,
m.) kötelező fásítás,

n.) gyalogos átkelő.

/3/^[9]  Azoknak a szabályozási elemeknek a módosítása, melyek nem az Önkormányzat hatáskörébe tartoznak csak a magasabb szintű jogszabályok megváltozása esetén lehetséges.

/4/^[10]

/5/ Az /1-4/ bekezdésben nem említett szabályozási elemek ( irányadó szabályozási vonal) a további tervezési és építési tevékenység során irányadóként veendők figyelembe. RSZT (Részletes Szabályozási Terv) készítésénél a részletes tervezés során pontosítandók ill. meghatározandók.

Telekalakítás ^[11]

3.§.

/1/ Az 1.§. (1) bekezdésben meghatározott területen telekalakítás és építés csak a Szabályozási Tervekben jelölteknek megfelelően, valamint az Építési törvény és a végrehajtására alkotott központi jogszabályok alapján szabad.

/2/^[12] A belterület minden területfelhasználási egységén új épület csak teljesen közművesített építési telken  építhető.

/3/ A kertvárosias és a Falusias lakóterületen lakóépület a csatornahálózat kiépítéséig az illetékes hatóságok által elfogadott zárt szennyvíztárolóval létesíthető. A közcsatorna-hálózat kiépítését követően a közcsatornára való rákötés kötelező.

/4/ Külterületen épület az illetékes hatóságok által elfogadott zárt szennyvíztárolóval is létesíthető.

/5/^[13] Építeni csak rendezett telekre lehet. Rendezettnek tekinthető egy telek, ha a Szabályozási Tervekben előírt telekalakítási eljárást (közterület céljára való területlejegyzés) maradéktalanul elvégezték, s azt végrehajtották (kerítésáthelyezés, épületbontás) valamint amennyiben a Szabályozási terv úgy jelöli, a belterületbe vonás megtörtént.

/6/^[14] Szabálytalan alakú teleknél a legkisebb telekszélesség a telek geometriai átlagszélességét jelenti.

/7/ ^[15]Az építési telkek legkisebb területei esetében a “K”-val jelölt övezetekben a kialakult telkek – a nagyvárosias lakóterületek kivételével – tovább nem oszthatóak, de telekhatárrendezés lehetséges. Nagyvárosias lakóterületeken az egy helyrajzi számon lévő épületek úszótelke kizárólag az épületek közötti dilatációs hézag vonalában tovább osztható, amennyiben az épületek önálló közműcsatlakozással rendelkeznek.

/8/ ^[16]

/9/ ^[17] Az építési övezetben, a SZT-n meghatározott közterület szabályozás/kialakítás végrehajtása érdekében a szabályozás után visszamaradó telkek az övezet előírásaitól eltérő mértékűek lehetnek és az övezeti paramétereknek megfelelően beépíthetők. Ebben az esetben a (7) bekezdés előírásait nem kell figyelembe venni.

/10/ - /11/ ^[18]

/12/ ^[19]

/13/ Az építési övezetek telkein használatbavételi engedély akkor adható ki, ha az építési övezetekre kötelezően előírt zöldfelületi arány szerint több színtű növényzet telepítése megtörtént (gyepszint, cserjeszint, lombkoronaszint).

(14) ^[20]

(15) ^[21]

(16) - (17) ^[22]

(18) ^[23] 10,0 m-es vagy annál keskenyebb meglévő telek beépítése nem lehetséges, kivéve az Lke-1 jelű építési övezetet.

(19) A legkisebb utcai telekhatár nem lehet kisebb 4,0 m-nél.

(20) - (25) ^[24]

(26) A Szőlőhegy területén az építési telkeknek a megközelítést biztosító úthoz csatlakozó szélessége nem lehet kisebb 4,0 m-nél, teleknyúlvány esetében pedig 3,0 m-nél.

(27) - (29) ^[25]

(30) ^[26] A Szőlőhegy területén, ha egy telek több építési övezetbe tartozik, akkor azok az övezeti előírások érvényesek, amelyhez a telek több mint 50 %-a tartozik. Ebben az esetben is be kell tartani a Szabályozási Terven javasolt telekosztáshoz tartozó beépítési helyeket, illetve beépítési korlátozásokat: be nem építhető telekterület, kötelező elő-, oldal- és hátsókert területe.

(31) - (32) ^[27]

II. FEJEZET

TERÜLETFELHASZNÁLÁS
 
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

4. §.

/1/^[28] [29] Ajka  területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók:

1. Nagyvárosias lakóterület                                   (Ln)           
   
2. Kisvárosias lakóterület                                      (Lk)
3. Kertvárosias lakóterület                                    (Lke)
4. Falusias lakóterület                                           (Lf)
5. Településközpont vegyes terület                        (Vt)
   
6. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület        (Gksz)
7. Ipari gazdasági terület                                       (Gip)
   
8. Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület             (Gm)
9. Üdülőházas üdülő terület                                   (Üü)
10. Hétvégiházas üdülőterület                                 (Üh)
    

11. Különleges terület                                             (K)

Nagyvárosias lakóterület építési övezetei

5. §.

/1/^[30] Nagyvárosias lakóterület a Szabályozási Terven (SZT-1) Ln jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meghaladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

/2/ ^[31] Nagyvárosias lakóterületen  elhelyezhető:

1. lakóépület,

2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

4. sportépítmény,

5. szálláshely szolgáltató épület,

 6. igazgatási épület

/3/ A területen kivételesen sem helyezhető el az OTÉK 11. §. (3) bekezdése szerinti

a.) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény

b.) többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő.

/4/^[32] Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

T       - telepszerű beépítés

K       - kialakult állapot

SZ     - szabadonálló beépítési mód

/5/ A nagyvárosias lakóterületen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:

a.) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b.) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),

c.)kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel),

d.)kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

e.)kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor,

f.)kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,

g.)szabadon álló és legfeljebb 10,0 m magas antenna, óra, zászlótartó oszlop.

/6/ ^[34]

Kisvárosias lakóterület építési övezetei

6. §.^[35]

/1/^[36] Kisvárosias lakóterület a Szabályozási Terven (SZT-1) Lk jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

/2/ ^[37] Kisvárosias lakóterületen elhelyezhető:

1. lakóépület,

2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

4. sportépítmény,

5. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény,

6. szálláshely szolgáltató épület,

 7. igazgatási épület.

/3/ ^[38] A területen – a Lk* alövezet területének kivételével – üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

/4/^[39] [40] Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

T          - telepszerű beépítés    

K          - kialakult állapot      

SZ        - szabadonálló beépítés

CS       - csoportos beépítés (kialakult állapot)

O          - oldalhatáron álló beépítés

/5/      A Kandó Kálmán lakótelep területén csak a 25. §. /1/ bekezdésének figyelembevételével lehet új építményt elhelyezni.

/6/ A kisvárosias lakóterületen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:

a.) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b.) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),

c.) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel),

d.) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

e.) kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor,

f.) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,

g.) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas antenna oszlop, zászlótartó oszlop.

          A Lk övezet területén a kialakult összefüggő zöldfelületek nem beépíthetők.

(7)   A Városliget kisvárosias lakóterület Lk-VL jelű övezetében a szintterületi mutatóba a lakóépület alatt létesített gépkocsitároló és a lakásokhoz tartozó tárolóhelyiségek nem számítanak bele.

(8)   A Városliget kisvárosias lakóterület Lk-VL jelű övezetében a lakóépületeken túl egyéb, főfunkciót kiszolgáló épület és gépkocsitároló nem létesíthető.

(9) ^[41]

(10) ^[42] A Petőfi Sándor utca melletti kisvárosias lakóterületre vonatkozó előírások:

1. Az Lk-10 és Lk-11 jelű építési övezetekben kizárólag kereskedelmi és az ahhoz kapcsolódó szolgáltató funkciók épületei helyezhetők el
   
2. Az Lk-zf jelű övezet kizárólag a lakóterületekhez kapcsolódó zöldfelületek övezete
3. Az építési övezetekben egy fő rendeltetésű épület helyezhető el, kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület nem alakítható ki.
4. A szabályozási terven jelölt fákat meg kell tartani. Telken belül épület, út, parkoló csak részletes geodéziai felmérés alapján készített favédelmi terv figyelembevételével alakítható ki.
   

e.Kerítésként legfeljebb sövénykerítés létesíthető.

^[43] (11) Lk/VL1 építési övezetben kötelezően kialakítandó parkolóhelyek a Kg-2 építési övezetben is elhelyezhetők.

Falusias lakóterület építési övezetei

8. §.^[44]

/1/^[45] Falusias lakóterület a Szabályozási Terven (SZT-1) Lf jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, általában 4,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál, melyen mezőgazdasági építmények is elhelyezhetők.

/2/ ^[46] A falusias lakóterületen elhelyezhető: .

1. lakóépület,

2. mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,

3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

4. szálláshely szolgáltató épület,

5. kézműipari építmény,

6. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

7. sportépítmény,

/3/ ^[47]

/4/ ^[48] Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

K          - kialakult állapot                   O             - oldalhatáron álló beépítés

K*       - K ± 0,5 m                              SZ           - szabadonálló beépítés

/5/ A falusias lakóterületen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:

a.) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b.) közműpótló műtárgy,

c.) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),

d.) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel),

e.) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

f.) kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor,

g.) kerti épített tűzrakóhely,

h.) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,

i.) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem.

j.) trágyatároló, komposztáló,

k.) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,

l.) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

m.) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.

/6/ ^[49] Állattartó épület csak a telken lakók önellátását szolgáló méretű egy darab épület építhető, telkenként max. 15 m²-t meg nem haladó méretben.

/7/ ^[50]Falusias lakóterület övezeteiben, egy épülettömegben kettőnél több rendeltetési egység nem helyezhető el.

/8/ ^[51] Falusias lakóterületen a gazdasági célú építmények maximális mérete nem lehet nagyobb 200 m²-nél, elhelyezésüknél az utcai telekhatártól a min. 30 m távolságot meg kell tartani.

Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület

12. §^[52]

/1/ Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmények, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgáló, a Szabályozási Terven Gm jellel szabályozott területek.

/2/ A területen épület a csatornahálózat kiépítéséig csak az illetékes hatóságok által elfogadott zárt szennyvíztárolóval létesíthető.

/3/ ^[53] Mezőgazdasági üzemi területen az (1) bekezdés szerinti épületek és építmények helyezhetők el, kivéve az erdőterületbe ékelődő Gm területet, ahol csak az erdőgazdálkodással, vadgazdálkodással és az erdei turizmussal összefüggő építmények alakíthatók ki.

/4/ Mezőgazdasági üzemi terület övezeteiben az építményelhelyezés feltételei a következők:

/4/ A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen új épület a telekhatártól legalább 10 m távolságban létesíthető.

/5/ A minimális zöldfelületi mértéken belül a telekhatárok mentén kötelezően fa- és cserjesor telepítendő.

/6/ A területen csak olyan kereskedelmi, szolgáltatási és gazdasági tevékenységi célú építmények alakíthatók ki, amelyek közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból az állattartással, nagy létszámú állattartó telepek kialakításával összeegyeztethetők.

/7/ A területen csak olyan kereskedelmi, szolgáltatási és gazdasági tevékenységi célú építmények alakíthatók ki, amelyek közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból az állattartással, nagy létszámú állattartó telepek kialakításával összeegyeztethetők.

Üdülőterületek

13. §^[54]

/1/ Üdülőházas üdülőterület a Csinger-völgyben Üü jellel szabályozott területfelhasználási egység.

/2/^[55] Az Ármin bányai parkerdő területén szabályozott üdülőházas területen az erdőhöz kötődő pihenést, a szabadidő eltöltését, az ismeretterjesztést, oktatást, a bányamúzeum fenntartását és bővítését szolgáló építmények, vendéglátó épület, turistaház, kemping, üdülőtábor, vállalati üdülő helyezhető el.

/3/^[56] [57] Az épületelhelyezés feltételei az alábbiak:

/4/ Új épület a telekhatártól legalább 5 m távolságban létesíthetők.

/5/ A telkek területén az őshonos fák védelmét biztosítani kell, épületek csak erdészeti szakvélemény alapján helyezhetők el, fák kivágása csak a szakvélemény alapján engedélyezhető. A fák pótlásáról az önkormányzat vonatkozó rendelete szerint az önkormányzat által kijelölt területen a telek tulajdonosa, használója köteles gondoskodni.

/6/ Az erdei üdülőházas üdülőterület telkein csak a Csinger-völgyben honos növényfajok, növénytársulások telepíthetők.

/7/ ^[58]

/8/ ^[59]

13/A. § ^[60]

/1/  Hétvégiházas üdülőterület az A-14b jelű szabályozási tervlapon Üh jellel jelölt területfelhasználási egység, ahol telkenként legfeljebb 2 egységes üdülőépület helyezhető el. Elhelyezhető továbbá az övezetben kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület max. 50 m2 alapterülettel.

/2/ ^[61]Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

Különleges területek

14. §.^[62]

(1/^{[63] [64]}Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt káros hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők:

a) sportterületek (Ksp),

b) temetők (Kt),

c) strand (Kstr),

d) kórház (Keü),

e) hulladékgazdálkodási terület (Khg)

f) szennyvíztisztító telep (Kszt,),

g) zagytározók (Kz)

h) sorgarázsok területe (Kg)

i) bányamúzeum (Kbm)

j) szabadidőközpont (Kszk)

k) erdei iskola (Ke)

l) oktatási célú terület (Ko)

m) közműterület (Kk)

n) bemutató és látogatóközpont (Kbl)

o) autóbusz-pályaudvar területe (Kap)

(2) ^[65] Sportterületen a rendeltetésének megfelelő szabadtéri sportlétesítmények, sportolási célú épületek, továbbá a sportoláshoz kapcsolódó szolgáltatási és a szabadidő eltöltését szolgáló építmények helyezhetők el.

Az épületek elhelyezésének övezeti előírásai:

(3) ^[67] A temetők területén csak a rendeltetésüknek megfelelő építmények helyezhetők el.

Az építmények elhelyezésének övezeti előírásai:

^[68](3a) Kt-2 építési övezetben előkertet, oldalkertet nem kell tartani.

(4) A strand területén a rendeltetésének megfelelő építmények, továbbá a szabadidő eltöltését szolgáló építmények, közösségi szórakoztató, vendéglátó, sportépítmény és szálláshely szolgáltató épület helyezhető el.

Az építmények elhelyezésének övezeti előírásai:

(5) A kórház területén a rendeltetésének megfelelő egészségügyi, szociális épületek, a rendeltetéséhez kapcsolódó kiszolgáló, igazgatási, egyházi épületek helyezhetők el.

Az építmények elhelyezésének övezeti előírásai:

(6) ^[69] A hulladékgazdálkodási (Khg) területen a rendeltetésének megfelelően a kommunális szilárd hulladék lerakását, kezelését, feldolgozását szolgáló építmények, továbbá kezelő- és szociális épület helyezhető el.

(7) Szennyvíztisztító telepek területén a rendeltetésüknek megfelelő építmények helyezhetők el. A szennyvíztisztító telepek telekhatárán fasor és cserjesor telepítendő.

(8) A zagytározók (Kz) területe a felhagyott és működő vörösiszap, szürkeiszap tárolók területe.

a) Zagytározók területén csak a működésükhöz szükséges építmények helyezhetők el.

b) Felhagyott zagytározók folyamatos rekultivációjáról, a tereprendezésről és erdősítéséről a tulajdonos, üzemeltető köteles gondoskodni.

c) Felhagyott zagytározók területén veszélyes hulladéktároló nem létesíthető. Rekultivációhoz szennyvíziszap felhasználható, ha lakóterületen a lerakás bűzhatást nem okoz.

d) Működő zagytározók területén csak vörösiszap, szürkeiszap és a zagytárolót üzemeltető üzemek technológiai eredetű ipari hulladékán kívül más veszélyes hulladék nem rakható le.

(9) ^[70] A sorgarázsok területén (Kg) csak személygépkocsi tárolására szolgáló garázsok létesíthetők.

A garázsok elhelyezésének övezeti feltételei:

(10) ^[71] Az Unna utca melletti Kg-2 övezetben lévő telkek legkisebb kialakítható mérete 800 m²

(11^[72])  A Bányamúzeum területén csak a rendeltetésével összefüggő kulturális, ismeretterjesztési és a rendeltetést kiszolgáló épületek helyezhetők el. 

Az épületek elhelyezésének övezeti előírásai:

(12)^[73] A szabadidőközpont területén a sportolást, a pihenést, a játékot, a közösségi szórakozást szolgáló építmények és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás, vendéglátás építményei, továbbá egy szolgálati lakás létesíthető. Az egyes építési övezetekre az alábbi speciális előírások vonatkoznak:

a) A Kszk-1 építési övezetben lévő telkek tovább nem oszthatók, de a telkek területe összevonható. A minimális zöldfelületi arányon belül vízfelület, mesterséges tó is kialakítható.

b) A Kszk-2 építési övezetben a jelenlegi telkek önállóan nem építhetők be.

c) A Kszk-3 építési övezetben elhelyezhetők a közösségi kertek műveléséhez, ill. a bolgárkertészet kialakításához szükséges építmények.

d) Az építmények elhelyezésének övezeti feltételei:

(13) Az erdei iskola területén az erdei iskolai oktatás, ismeretterjesztés, és az erdei turizmus fogadásához szükséges építmények, továbbá szolgálati lakás helyezhetők el. Az építmények elhelyezésének övezeti feltételei:

* A telken belül meglévő honos faállományokat meg kell tartani, és új fák és cserjék telepítése csak a térségben honos fajokkal  történhet.

(14) Az oktatási célú területen a szélenergia és a szélerőművek népszerűsítését, az ezzel összefüggő ismeretterjesztést és oktatást szolgáló építmények helyezhetők el.

/15/ ^[74] A Kk jelű építési övezetek a jelentős területigénnyel nem rendelkező közműterületek (átemelő, gázfogadó, transzformátor állomás) elhelyezésére szolgál. Az építési övezet telkein csak a rendeltetéssel összefüggő építmények helyezhetők el. Az építmények elhelyezésének övezeti feltételei:

(16) ^[75]A bemutató és látogatóközpont területén a vadaspark funkcióhoz kapcsolódó bemutatási, ismeretterjesztési, oktatási és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás, vendéglátás építményei, továbbá egy szolgálati lakást magába foglaló épület létesíthető. Az építési övezetre az alábbi speciális előírások vonatkoznak:

a) A Kbl építési övezetben csak egy telek alakítható ki, a belterületi határon lévő épületet is magába foglaló külterületi területrész összevonásával.

b) A területen csak a szabályozási terven jelölt építési helyen helyezhető el épület.

c) Az építmények elhelyezésének övezeti feltételei:

(17) ^[76] A településkép javítása érdekében a temetők külső telekhatárai mentén többszintes növényállományt kell telepíteni.

(18) ^[77] A Kap építési övezetben az autóbusz-pályaudvar üzemeltetési feladatainak ellátásához szükséges tömegközlekedési és utasforgalmi igényeket kiszolgáló, épület és a közúti közlekedés céljait szolgáló műtárgy elhelyezhető a vonatkozó jogszabályok, szabványok betartásával. Az épületben kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkció elhelyezhető.

(19) ^[78] A Kap építési övezetben az építmények elhelyezésének övezeti feltételei:

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

15. §.

/1/ ^[79] Ajka területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységek közé sorolandók:

a) Zöldterületek

- Közcélú zöldfelület, közkert                                                  (Z)

- Közpark                                                                              (Zkp)

b) Erdőterület                                                                                   (E)

c) Mezőgazdasági területek

- Általános mezőgazdasági terület                                           (Má)

- Kertes mezőgazdasági terület                                               (Mk)

- Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület                           (Mko)

d) Vízgazdálkodási terület

e) Közlekedési és közműterület 

^{[80]  [81]}  f)  különleges beépítésre nem szánt terület       

fa) Napelempark (Kk-Np)

fb)  Lovasturizmus terület (Kk-Lt)    

fc)  Szabadidőpark (Kk-Szp)  

Erdőterület

17. §^[82]

/1/ Erdőterület a Szabályozási Terveken “E” jellel szabályozott erdő művelési ágú, és a rendezési terv szerinti tervezett erdők területe.

/2/ Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából:

a) védelmi (Ev),

b) gazdasági (Eg),

c) turisztikai (Ee)

rendeltetésű.

/3/ Védelmi rendeltetésű erdőterület övezeteiben (Ev) épületet elhelyezni nem lehet. Az OTÉK 32.§-a szerinti építmények akkor helyezhetők el, ha azok az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.

/4/ A védelmi rendeltetésű erdőterület (Evt) jelű övezetében (Csinger-völgyi parkerdő) elhelyezhetők a (3) bekezdés szerinti építmények, továbbá a szabadidő eltöltését, a turizmust, a pihenést, a testedzést, a természeti és kultúrtörténeti értékek bemutatását szolgáló épületnek nem minősülő építmények is.

/5/ Gazdasági rendeltetésű erdőterület övezeteiben (Eg) az erdő rendeltetésének megfelelő erdőgazdálkodási és vadgazdálkodási célú épületek helyezhetők el a következő feltételekkel:

a) a beépíthető telek területe legalább 100 000 m2 (10 ha),

b) a beépítés mértéke legfeljebb 0,1%,

c) az átlagos építménymagasság 7,5 m

/6/ Turisztikai rendeltetésű erdőterület övezeteiben (Et) az erdő rendeltetésének megfelelő, a pihenést, a testedzést és az erdőhöz kötődő rekreációt szolgáló építmények helyezhetők el, ha az erdőt az erdészeti hatóság egészségügyi-szociális, turisztikai elsődleges rendeltetésű erdővé minősíti át.

/7/ Turisztikai rendeltetésű erdőterület övezeteiben a (6) bekezdés szerinti funkciójú épületek a következő feltételekkel alakíthatók ki:

a) a beépíthető telek területe legalább 100 000 m2

b) a beépítés mértéke legfeljebb 1%

c) az átlagos építménymagasság 7,5 m

/8/ Erdőterületen csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő, nyeregtetős épületek alakíthatók ki.

/9/ Természetvédelmi oltalom alatt álló erdőterületen távközlési magas építmény, adótorony, antenna nem létesíthető.

Mezőgazdasági terület

18. §.^[83]

/1/ A mezőgazdasági terület a hagyományos mezőgazdasági használat megtartása, a termőföldvédelem, a tájkarakter védelme, a természeti értékek védelme, a felszíni vizek védelme, továbbá a helyi gazdaságfejlesztés és városfejlesztés érdekeinek érvényesítése céljából a következő terület-felhasználási egységekre tagolódik:

a) általános mezőgazdasági terület (Má),

b) kertes mezőgazdasági terület (Mk),

c) korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület (Mko).

/2/ ^[84]

/3/ Mezőgazdasági területen erdő létesíthető, de az erdőterületre vonatkozó szabályozás csak akkor alkalmazható, ha a rendezési terv módosításával az erdő erdőterület terület-felhasználási egységbe kerül.

Általános mezőgazdasági terület

19. §.

/1/ Általános mezőgazdasági terület az árutermelő gazdálkodásra alkalmas Má jellel szabályozott mezőgazdasági terület.

/2/ Az általános mezőgazdasági területen - ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek – a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás építményei és lakóépület létesíthető.

/3/ Általános mezőgazdasági terület Má-I övezetében az építményelhelyezés feltételei a következők:

a) az övezetben a kialakítható és beépíthető telek (földrészlet) területe legalább 3000 m2,

b) a kialakítható és beépíthető telek szélessége legalább 20 m,

c) a 720-3000 m2 közötti területű telken csak földdel borított pince és fóliasátor létesíthető,

d) a legalább 3000 m2 területű telken a lakóépület kivételével elhelyezhetők a (2) bekezdés szerinti építmények,

e) a legalább 100 000 m2 (10 ha) területű telken a gazdasági épületeken kívül elhelyezhető lakóépület is,

f) az épületeket a telek határától legalább 5 m előkert, oldalkert, hátsókert biztosításával szabadon állóan lehet elhelyezni,

g) az építmények a telek legfeljebb 3%-os beépítésével alakíthatók ki, amelyen belül a lakóépület alapterülete nem lehet több 1,5%-nál, a gazdasági épületek, a lakóépület és a hozzájuk tartozó udvar együttes területe azonban nem lehet több 6000 m2-nél,

h) csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő tájba illő, 4,0 m átlagos építménymagasságú épületek létesíthetők,

i) nagy létszámú állattartó telep az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 35.§-a felhatalmazása alapján elvi engedély alapján létesíthető.

(Nagy létszámú állattartó telep a 41/1997. (V. 28.) FM rendelet – Állategészségügyi Szabályzat – 1. számú függeléke szerint:

1.) “olyan állattartó telep, amelyen az elhelyezhető állatok száma állatfajonként legalább

2.) harminc ló, vagy

3.) ötven szarvasmarha, vagy

4.) kétszáz juh, kecske, vagy

5.) száz sertés, vagy

6.) kettőezer broiler baromfi, vagy

7.) ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka stb.), vagy

8.) ötven strucc, vagy

9.) ötven anyanyúl és szaporulata

elhelyezését teszi lehetővé.

10.) Nagy létszámú állattartó telep állattartó épülete: a telep tenyész-, vagy haszonállat istállója, ellető-, nevelő, betegelkülönítő istállója, illetve karantén épülete;

11.) egyéb építményei, amelyeket állatjárványügyi szempontok miatt meg kell valósítani:

12.) az állattartó telep kerítése, kapuja,

13.) fekete-fehér rendszerű öltöző,

14.) állatrakodó,

15.) tejház, tejátadó helyiség,

16.) kényszervágó hely,

17.) baromfikeltető,

18.) takarmánykeverő,

19.) járműfertőtlenítő,

20.) juhfürösztő medence,

21.) kezelőfolyosó,

22.) kút, ivó-, itatóvíz-tároló,

23.) takarmány-, alomanyag tároló (épület, fészer, szérű),

24.) trágyakezelő telep és kerítése,

25.) hullakamra (állati hulla gyűjtő, boncolásra alkalmas helyiség),

26.) hullatemető, hullaemésztő verem, állathulladékégető és kerítése.”

(A megyei állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás indokolt esetben az egyéb építmények megvalósítása alól felmentést adhat.)

27.) “egyéb építményei, amelyeket környezetvédelmi szempontok miatt is meg kell építeni:

28.) szennyvízkezelés és elhelyezés létesítményei,

30.) trágyakezelés létesítményei,

31.) szilárd vagy folyékony anyagok tárolására szolgáló egyéb föld alatti és föld feletti létesítmények,

32.) hulladékgyűjtő, kezelő és ártalmatlanító építmények.”

/4/ Általános mezőgazdasági terület Má-II övezetében az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

a) az övezetben a beépíthető telek (földrészlet) területe legalább 20 000 m2 (2 ha), szélessége legalább 50 m,

b) a kialakítható legkisebb telek területe 3000 m2,

c) a 720-20 000 m2 közötti területű telken csak földdel borított pince és a növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor létesíthető,

d) a legalább 20 000 m2 (2 ha) területű telken a lakóépület kivételével elhelyezhetők a (2) bekezdés szerinti építmények,

e) a legalább 100 000 m2 (10 ha) területű telken a gazdasági épületeken kívül elhelyezhető lakóépület is,

f)  az épületeket a telek határától legalább 15 m előkert, oldalkert, hátsókert biztosításával szabadon állóan lehet elhelyezni,

g) az építmények a telek legfeljebb 3%-os beépítésével alakíthatók ki, amelyen belül a lakóépület alapterülete nem lehet több 1,5%-nál,

h) nagy létszámú állattartó telep, továbbá bármely gazdasági épület, épületek, ha az alapterületük a hozzájuk tartozó udvarral (művelésből kivett területtel) együtt eléri a 6000 m2-t, csak elvi engedély alapján létesíthetők.

/5/ Általános mezőgazdasági terület Má-III övezetében az építmények az Má-I övezetre vonatkozó (3) bekezdés előírásai szerint helyezhetők el. Ha azonban az övezet telkeit az önkormányzat a környezetszennyező ipari létesítmények és zagytározók védőterületén levő belterületi mezőgazdasági területek erdősítése érdekében csereterületként használja fel, akkor építmények a következő feltételekkel létesíthetők:

a) kialakítható és beépíthető legkisebb telek területe 720 m2, szélessége legalább 12 m,

b) az elhelyezhető építmények 720-3000 m2 között: szerszám-, gyümölcs- és terménytároló, továbbá állattartó épület, 3000 m2 területtől a (2) bekezdés szerinti építmények az ÁM-I övezetre vonatkozó előírások szerint,

c) a beépítettség mértéke 720-3000 m2 telekterület között legfeljebb 3%, de nem lehet több 30 m2-nél, amelyen belül az állattartó épület nem haladhatja meg a 10 m2-t,

d) ha a telek területe meghaladja a 3000 m2-t, a beépíthetőség feltételeit az ÁM-I övezetre vonatkozó szabályok határozzák meg.

/6/ Általános mezőgazdasági terület Má-IV övezete a vízművek hidrogeológiai védőterülete, ahol állattartó épület nem létesíthető. Egyéb gazdasági építmények létesítése az illetékes vízügyi hatóság egyetértésével történhet.

Az övezet telkein az építményelhelyezés további feltételeit a (4) bekezdés szerint az Má-II övezetre vonatkozó szabályok határozzák meg.

Kertes mezőgazdasági terület

20. §

/1/ Kertes mezőgazdasági terület a vegyes kert-, szőlő-, gyümölcsgazdálkodást és a pihenést szolgáló Mk jellel szabályozott mezőgazdasági terület.

/2/ Kertes mezőgazdasági terület övezetében elhelyezhető egy gazdasági épület, amely ideiglenes tartózkodásra is alkalmas présház-, gyümölcs-, terménytároló lehet, elhelyezhető továbbá pince.

/3/  A Mk-I övezetben az építményelhelyezés feltételei a következők:

a) a beépíthető telek területe legalább 720 m2, szélessége legalább 9 m,

b) a kialakítható telek területe legalább 1500 m2, szélessége legalább 14 m,

c)^[85]  a beépítettség mértéke a telek területének 3%-a, de az Mk-1* övezet kivételével legfeljebb 60 m² lehet,

d) az épületek 9-14 m széles telkek esetén oldalhatáron 14 m-től szabadon állóan helyezhetők el,

e)^[86] csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő nyeregtetős, legfeljebb 3,5 m átlagos építménymagasságú épületek létesíthetők. Lejtős terep esetén a homlokzatmagasság nem haladhatja meg a 4,0 métert, a gerincmagasság pedig az 5,0 métert. A tetőhajlásszög megengedett mértéke 35-45 fok.

f) ^[87] az épületek legalább 5 m előkert, oldalhatáron álló beépítés esetén legalább az építménymagasságnak megfelelő oldalkert, szabadon álló beépítés esetén legalább az építménymagasság felének megfelelő oldalkert biztosításával építhetők.

/4/ A Mk-II övezetben az építményelhelyezés feltételei a következők:

a) a beépíthető és kialakítható telek területe legalább 3000 m2, szélessége legalább 16 m,

b) a beépítettség mértéke a telek területének legfeljebb 3%-a lehet,

c) az épületek szabadon állóan, legalább 5 m előkert és legalább 3 m oldalkert biztosításával építhetők,

d) csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő nyeregtetős, legfeljebb 3,5 m átlagos építménymagasságú épületek létesíthetők.

/5/ Hidrogeológiai védőterületen lévő kertes mezőgazdasági területen a (2) bekezdés szerinti épületek csak a vízügyi hatóság egyeztetésével alakíthatók ki.

Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület

21. §^[88]

/1/ Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek a táj- és természetvédelmi, tájkarakter-védelmi, vízminőség-védelmi és városképvédelmi szempontból érzékeny Mko jellel szabályozott mezőgazdasági területek.

/2/ ^[89][90]  Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület:

1. Mko-0 jelű övezetében épület, egyéb mezőgazdasági építmény, távközlési magasépítmény, adótorony nem létesíthető;
   
2. Mko-SZ jelű övezetében csak szélerőmű torony létesíthető.

/3/ Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület Mko-I jelű övezetében a gyepterületek fenntartását szolgáló legeltetéses állattenyésztés, bemutatási, ismeretterjesztési és sportolási célú állattartás építményei, továbbá a szabadidő eltöltését, a szabadtéri sportolást szolgáló épületnek nem minősülő építmények alakíthatók ki.

/4/ A Mko-I jelű övezetben az építményelhelyezés feltételei a következők:

a) az övezetben a beépíthető telek területe legalább 100 000 m2 (10 ha), szélessége legalább 100 m,

b) a kialakítható telek területe legalább 10 000 m2 (1 ha),

c) a beépítettség mértéke az épületekhez csatlakozó udvarral, állatkifutókkal, karámokkal együtt nem haladhatja meg a telek területének 0,5%-át,

d) csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő, legfeljebb 4,5 m átlagos építménymagasságú nyeregtetős épület létesíthető,

e) épület a telek határától legalább 15 m távolságban alakítható ki,

f) csak azokon a telkeken létesíthető épület, amelyek területének legalább 90%-a rét, legelő (gyep) művelési ágban van nyilvántartva.

/5/ Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület övezeteiben az OTÉK 32.§-a szerinti építmények csak akkor alakíthatók ki, ha a táji-természeti értékeket nem károsítják.

/6/ Országos jelentőségű természetvédelmi területen (zergeboglár termőhely) építmények elhelyezéséhez az illetékes természetvédelmi igazgatóság engedélyét is be kell szerezni.

/7/ Helyi jelentőségű természetvédelmi területen építmények elhelyezése az önkormányzat helyi jelentőségű természetvédelmi területekről szóló rendeletével összhangban történhet.

(8)  Szélerőmű-tornyok

a.) környezeti hatásvizsgálat alapján

b.) ha környezeti hatásvizsgálat elkészítése nem szükséges a környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi követelményeket tisztázó

          elvi engedély alapján létesíthetők.

(9) Szélerőmű-tornyok

a.) közúttól, nagy- és középfeszültségű légvezetéktől, gazdasági épülettől legalább 200 m távolságban

b.) lakóépülettől – ha a környezetvédelmi hatóság másként nem rendelkezik – legalább 700 m távolságban létesíthető, ha az egyéb környezetvédelmi jogszabályokban foglalt előírásoknak is megfelel.

Vízgazdálkodási terület

22. §

/1/ Vízgazdálkodási (egyéb) terület a patakok medre, a vízművek és a Lőrintei-tározó területe.

/2/ Vízgazdálkodási területen a rendeltetésüknek megfelelő vízgazdálkodási célú építmények, továbbá az OTÉK 32.§ szerinti építmények helyezhetők el a vízügyi jogszabályokkal összhangban az illetékes vízügyi hatóság egyetértésével.

/3/ A Lőrintei-tározó (VH) erdőként szabályozott övezetében a vízgazdálkodással összefüggő építményeken kívül a horgászathoz, a vízi sporthoz, a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó közösségi építmények is elhelyezhetők (pl. közösségi horgászház, csónakház).

/4/ A (3) bekezdés szerinti épületek kialakításának feltételei:

a) a kialakítható új épület (épületek) összes alapterülete nem lehet több 300 m2-nél,

b) az épület átlagos építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet,

c) épület a tározó partjától legalább 20 m távolságban létesíthető.

Közlekedési és közműterületek

23. §.^[91]

/1/ A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) - a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével-, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

/2/ Tervezett közlekedési területek Szabályozási Tervben biztosított építési területén és az utak védőtávolságán belül kizárólag olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek a közlekedési létesítmények megvalósítását nem lehetetlenítik el, illetve nem akadályozzák.

/3/ A belterületi utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén épületet, létesítményt elhelyezni csak a szabályozási sáv megtartásával lehet.

/4/ A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságait a Szabályozási Tervek szerint kell biztosítani.

/5/ Gyorsforgalmi út

a. / 8.sz. főút Ajka-Bakonygyepestől északra gyorsforgalmi úttá minősül. Szabályozási szélessége 60 m. Az úttengelyétől 100-100 m védőtávolság biztosítása szükséges.

b./^[92] Országos főutak számára belterületen 40 m, külterületen az út tengelyétől 50-50 m védőterület biztosítandó.

c./ Országos közutak számára belterületen 30 m, külterületen az út tengelyétől 50-50 m védőterület biztosítandó. Ez alól kivétel

1.) a 7309. sz. út padragi átkelési szakasza,

2.) a 73131. sz. ajkarendeki bekötő út  /Bakonygyepes, Forrás u-i szakaszán és  Ajkarendek, Gyepesi u-i szakaszán/

3.) a 73129. sz. Padragi bekötő út  /Ajka Padragkút-Csékuti u-i szakaszán/

   ahol 22 m-es szabályozási szélesség biztosítandó.

/6/ ^[93] Az országos közúthálózat részét képező jelentősebb forgalmú összekötő utak:

1. a 8401.sz. Bakonygyepes-Dabronyi út,
2. a 7308.sz. Bakonygyepes Tótvázsonyi út /Bakonygyepes, Fő utcai szakaszai/
3. a 7306. sz. Ajkarendek-ajkai út Ajkarendek, Gyepesi u-i  és az Ajkarendek Korányi u-i szakaszán, illetve Ajkarendek Rendeki u-i szakaszán/,

d. a 7339. sz. Ajka-Devecseri út /Fő út csatlakozástól, a Petőfi u. és Szt. István u. belterületi szakaszai/

/7/ ^[94] Győjtőutak: Alkotmány utca, Kinizsi u., Deák F. u., Szilvágyi u., Kossuth u., Semmelweis u., Sport u., Móra F. u., Liliom u., Dobó K., Rákóczi u., Bartók B., Fekete Gyémánt utca, Felsőcsingeri u., Cseri u., Bakony u., Táncsics utca, Gyár utca, Pálma utca , Ifjúság utca, Széchenyi utca, Béke utca, a Babucsa-dűlő területén a Táncsics és Téglagyári utcát összekötő út,  Ajkarendek a Gyepesi utcát és a Nyíres utcát összekötő nyugati lezáró út.

/8/ Lakóutak szabályozási szélessége 12 - 16,0 m, ill. a kialakult beépítés szerint.

/9/ Közlekedési területen az OTÉK 26. §. (3) bekezdése szerinti építményei elhelyezhetők.

/10/ Közlekedési területen, az országos illetve helyi közút menti területen építésügyi hatósági engedély csak a közlekedési szakhatóság egyetértésével adható ki. Csomópontok területigényét a távlati közúthálózat fejlesztési elképzelések alapján kell meghatározni.

/11/ Az országos közutak és vasút külterületi szakasza mentén a meghatározott védőtávolságon belül építmény az érintett terület-felhasználási egység, övezet előírásai és az OTÉK vonatkozó előírásai szerint helyezhető el.

/12/ A Szabályozási Terven jelölt távlati közutak építési területén belül épületek nem helyezhetők el.

/13/ Valamennyi új beépítés számára az OTÉK 42.§. szerint szükséges parkoló-mennyiséget saját telken kell megvalósítani.

/14/ A nyomvonal jellegű közműveket építési, fenntartási, biztonsági okokból közterületen  vagy az üzemeltető szerv területén kell elhelyezni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a magánterületen történő elhelyezést az érvényben lévő jogszabályok szerint kell megoldani.

/15/ A közművek területigényes létesítményeit, továbbá a rendeltetésszerű működésük miatt szükséges védősávokat a Szabályozási Tervben feltüntetett területeken kell elhelyezni.

/16/ ^[95]

(17) - (21) ^[96]

(22) ^[97] A Babucsa dülő és Szőlőhegy területére vonatkozó közlekedési és közmű előírások:

1. Az utak menti nyílt árkok feletti kapubejárók kialakítása csak egységes méretekkel és egységes építészeti kialakítással lehetséges a Közútkezelő hozzájárulásával.
2. Minden 10 férőhelyet elérő parkolót csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni, és a csapadékvíz elvezetéséhez hordalék- és olajfogót kell beépíteni.
3. Új elektromos- és hírközlési hálózat csak földkábellel vezethető.
4. Önálló antennatartó szerkezet (torony, átjátszó erősítő) nem telepíthető.

e. A Szőlőhegy területén a gyalogutakon szilárd, a csapadékvíz elszikkadását gátló burkolat nem készíthető és csapadékvíz nem vezethető be közcsatornába

(23) - (33) ^[98]

^[99] Különleges beépítésre nem szánt terület – Napelempark (Kk-Np)

23/A. §

(1) A Különleges beépítésre nem szánt terület – Napelempark (Kk-Np) területe napenergia hasznosításával összefüggő tevékenységek céljára szolgál.

(2) ^[100] A Kk-Np övezetben a napenergia hasznosításával összefüggő, 5 MW névleges teljesítményt el nem érő energiatermelő létesítmények, műtárgyak, valamint a terület fenntartásával, létesítmények, műtárgyak karbantartásával összefüggő építmények helyezhetők el. 

(2a) ^[101] A Kk-Np-k övezetben az 50 MW névleges teljesítményt el nem érő energiatermelő létesítmények, műtárgyak (kiserőmű) is elhelyezhetők.

(3) A terület beépíthetősége legfeljebb 2%, az épületek építménymagassága legfeljebb 4,5 méter lehet.

(4) ^[102] A Kk-Np-k övezetben az árkok mentén, valamint a tározó gátján kialakult növénysávot meg kell tartani.

 ^[103]Különleges beépítésre nem szánt terület – Lovasturizmus (Kk-Lt)

23/B. §

(1) A Különleges beépítésre nem szánt terület – Lovasturizmus (Kk-Lt) területén a lovasturizmushoz, és a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó rendeltetések, szálláshely szolgáltató, vendéglátó, lakó és a fő rendeltetést kiszolgáló gazdasági épület elhelyezésére szolgál.

(2) A terület beépíthetősége legfeljebb 8%, az épületek építménymagassága legfeljebb 4,5 méter lehet

(3) A területen a minimális zöldfelületi arány mértéke 60%.

^[104]Különleges beépítésre nem szánt terület – Szabadidőpark (Kk-Szp)

23/C §

(1) A Különleges beépítésre nem szánt terület – Szabadidőpark (Kk-Szp) területén szabadidő eltöltésével összefüggő építmények, bemutatóterem, valamint a látogatók ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató rendeletetésű épületek helyezhetők el.

(2) A telkek beépíthetősége legfeljebb 5%, az épületek építménymagassága legfeljebb 4,5 méter lehet.

^[105]24/A. § Terepkialakítás

(1) Belterületen és beépítésre szánt területen terepkialakítás 5%-nál nagyobb lejtésű területen végezhető úgy, hogy a telekhatáron a csatlakozó és a telken belül kialakított rendezett terepszint között az eltérés legfeljebb 1,0 méter lehet.

(2) Az (1) szerinti terepkialakítás feltétele, hogy a megváltozott terepviszonyokból következően a szomszédos telkeket a csapadékvíz nem veszélyeztetheti.

Védőtávolságok, védőterületek

25. §^[106]

/1/ Belterületen zagytározók és a környezetre zavaró hatású ipari létesítmények környezetében a szabályozott védőterületen és a szennyvíztisztító-telepek védőtávolságán belül új lakóépület, egészségügyi, gyermek, oktatási, sportolási, a szabadidő eltöltését szolgáló létesítmény, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, szociális, közösségi szórakoztató épület, továbbá élelmiszer és gyógyszer raktározó, feldolgozó és olyan élelmiszert is forgalmazó kereskedelmi létesítmény, amely közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból védelmet igényel nem létesíthető.

/2/ Külterületen a zagytározók és a környezetre zavaró hatású ipari létesítmények környezetében a külterület Szabályozási Terv szerinti védőterületen belül, szeméttelep, dögtér 1000 méter védőtávolságán belül, szennyvíztisztító telepek 300, illetve 200 méter védőtávolságán belül lakóépület, élelmiszer-feldolgozó, raktározó, élelmiszer-kereskedelmi létesítmény, a szabadidő eltöltését szolgáló építmény, továbbá állattartó telep nem létesíthető.

/3/ Országos közutak beépítésre nem szánt területen levő szakasza mentén a tengelytől számított 50 méter – a 8. sz. főút mentén 100 méter -, továbbá közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 méter távolságon belül lakóépület nem létesíthető. Más építmények a közút kezelőjének, illetve a vasúti hatóság egyetértésével létesíthető.

/4/ Vízműkutak külső védőterületén és hidrogeológiai védőterületén belül épületek az illetékes vízügyi hatóság egyetértésével létesíthetők.

/5/ Vízfolyások medrétől 50 méter távolságon belül mezőgazdasági területen lakóépület és állattartó építmény nem létesíthető.

/6/ A Szabályozási Terveken jelölt alábányászott – bányatelekkel érintett – területen épületek elhelyezése az illetékes bányakapitánysággal egyeztetve történhet.

/7/ Temetők 50 m-es védőtávolságán belül kegyeletsértő tevékenység továbbá zajos, szagos, bűzös tevékenység nem folytatható, vendéglátó, sportolási, szórakoztató létesítmény nem létesíthető.

(8) Szélerőmű-torony 200 m védőtávolságán belül mezőgazdasági és erdőterületen gazdasági épület, légvezeték, 700 m védőtávolságán belül – ha a környezetvédelmi hatóság másként nem rendelkezik – lakóépület nem létesíthető.

KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE

Épített környezet védelme

26. §.^[107]

/1/ Az országos védelem alatt álló művi, táji és természeti értékek kezelésére, megőrzésére vonatkozóan a hatályos országos rendelkezések irányadók.

/2/ ^[108] A helyi építészeti örökség védelmét az Önkormányzat külön rendelet keretében szabályozza, melyben meg kell határozni és elő kell írni az épületek paraméterei mellett az építmények helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenését meghatározó elemeket és a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő építési anyagok használatát.

/3/ ^[109] A helyi védettség megállapításánál vagy visszavonásánál az építészeti értékek esetében a helyi védelemre vonatkozó önkormányzati rendelet előírásai szerint kell eljárni.

/4/^[110]   

/5/^[111]   

/6/^[112]

(7) ^[113] A Babucsa-dűlő, Szőlőhegy és Ajkarendek Nyugati lakópark területén A1-es méretet (840x60 mm, illetve 0,5 m²) meghaladó méretű önálló reklámhordozó és A0 méretet meghaladó plakát nem helyezhető el.

(8) ^[114] A Babucsa-dűlő, Szőlőhegy és Ajkarendek Nyugati lakópark területén az épületek tetőzetén hirdetések, hirdetési berendezések, fényreklámok nem helyezhetők el.

(9) - (10) ^[115] 

Táji és természeti értékek védelme

27.§^[116]

/1/ ^[117] Országos jelentőségű természetvédelmi területen, továbbá Natura 2000 területen építmények elhelyezése jelen rendelet és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága egyetértése alapján történhet.

/2/ Helyi jelentőségű természetvédelmi területen építmények elhelyezése jelen rendelet alapján az önkormányzat természetvédelmi rendeletével összhangban történhet.

/3/ A védett közparkok területén új épület nem létesíthető, parkoló nem alakítható ki. Közmű és egyéb nyomvonalas létesítmény csak föld alatt a természeti értékek sérelme nélkül vezethető.

/4/ Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.

/5/ Ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglevő utcákban is fasorokat kell telepíteni.

/6/ ^[118] Fasor telepítésénél a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű és termésű fafajok nem alkalmazhatók. A fafajok kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a levegőszennyezést tűrő fafajokat.

/7/ Gyümölcsfák utcai fasorként csak a kertvárosias és falusias lakóterület kis forgalmú lakóutcáiban ültethetők.

/8/ Légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges.

/9/ A “lakótelepi” kisvárosias és nagyvárosias lakóterületeken a közhasználatú zöldfelületeket, összefüggő lakótelepi parkokat épületmentesen meg kell tartani. A növényzettel fedett területek csak pihenőkert, játszókert, sportterület kialakítása, továbbá sétaút, kerékpárút céljára csökkenthető.

/10/ Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.

/11/ Külterületi közutak és jelentősebb külterületi dűlőutak mentén a hiányzó fasorokat pótolni kell.

/12/ A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 37.§-a alapján a mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken levő természetes növényállományt (mocsár, láp, rét, legelő, ligeterdő, bokorerdő stb.) meg kell őrizni.

(13) Az Mko-SZ jelű övezetben szélerőmű-tornyok csak akkor létesíthetők, ha a környezetben levő természetközeli és természetes élőhelyek fennmaradását, az élőhelyek állatvilágának természetes mozgását, vonulását nem zavarják.

(14) Az SZT-n beültetési kötelezettséggel jelölt területen többszintes növényállomány (legalább egy sor fa és egy sor cserje) telepítendő.

(15) ^[119] A Babucsa-dűlő, Szőlőhegy és Ajkarendek Nyugati lakópark területén az építési telkek minden megkezdett 150 m²-e után legalább 1 db tájhonos lombos fa ültetendő.

(16) ^[120]

(17) ^[121] A Szőlőhegy területén a vízbázis védelme érdekében:

1. gazdasági tevékenységi célú épület nem létesíthető, olyan üzemi technológia nem alkalmazható, amely technológiai eredetű szennyvíz keletkezésével jár;
   
2. állattartó épület nem létesíthető.
   

(18) A Szabályozási Terven jelölt beültetési kötelezettséget három szintes, tájhonos, nem allergén fajokból álló növényzet telepítésével kell teljesíteni.

Környezetvédelem

28.§^[122]

/1/ A környezetvédelmi előírások bel- és külterületre egyaránt érvényesek.

/2/ ^[123] Levegőtisztaság-védelem szempontjából Ajka teljes igazgatási területe Zónán kívül Ajka város egyedi  kategóriába tartozik.

/3/ ^[124]

/4/ A városközpont sűrűn lakott nagyvárosias és kisvárosias területén, és az érzékenyebb kapcsolódó kertvárosias lakóterületen csak olyan létesítmények alakíthatók ki, amelyeknek gazdasági és szolgáltató tevékenységből származó, mérhető technológiai szennyezőanyag-kibocsátása nincs.

A szabályozással érintett terület határai: a Széles-patak belterületi szakasza – Futó utca – Verseny utca – Ifjúság utca – Kosztolányi Dezső utca – Móricz Zsigmond utca – Móra Ferenc utca – Petőfi Sándor utca – Deák Ferenc utca – Csingeri út – Béke utca – Csók utca – Fiastyúk utca – Táncsics Mihály utca – a belterület határa a Széles-patakig.

(A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48.§-a felhatalmazása alapján.)

/5/ ^[125] A (4) bekezdésben lehatárolt területen építeni akkor lehet, ha az építtető nyilatkozik arról, hogy a tervezett létesítmény megfelel a (4) bekezdés szerinti előírásoknak.

/6/ ^[126] A (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó nagyvárosias, kisvárosias és kertvárosias lakóterületen, továbbá településközpont vegyes területen nem zavaró hatású gazdasági építmény csak kivételesen helyezhető el, ha  a tervezett gazdasági építmény a környezetében levő területek rendeltetésszerű használatát nem zavarja.

/7/ A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó létesítmény csak akkor üzemeltethető, vagy építhető, illetve bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében a vonatkozó rendeletben foglalt határértékeket nem haladja meg.

/8/ Zajvédelmi szempontból csendes övezet a kórház körüli 100 méter széles védőövezet, továbbá a temetők körül 50 méter széles védőövezet.

/9/  Zajvédelmi szempontból érzékeny övezet:

a) egészségügyi létesítmények és kórházak területe és csendes övezete,

b) a temetők területe és csendes övezetei,

c) a közparkok területe,

d) az üdülőházas üdülőterületek,

e) védett természeti területek,

f) turisztikai rendeltetésű erdők területe.

Az e) és f) pont szerinti területen üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységből származó zajhatás nem lehet.

Az a), c), és d) pont szerinti területen kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységtől származó zajterhelés nem lehet több nappal 45 LAeq,dB; éjszaka 35 LAeq,dB határértéknél.

(A 4/1984. (I. 23.) EüM rendelet 1. számú melléklet első sora alapján.)

/10/ Zajvédelmi szempontból közepesen érzékeny laza beépítésű övezet a kertvárosias és falusias lakóterületek a hozzájuk kapcsolódó intézményekkel (oktatási, gyermek intézmények), ahol az üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységekből származó zajterhelés nem lehet több nappal 50 LAeq,dB; éjszaka 40 LAeq,dB határértéknél.

(A 4/1984. (I. 23.) EüM rendelet 1. számú melléklet második sora alapján.)

/11/ Zajvédelmi szempontból közepesen érzékeny városias beépítésű övezet a kisvárosias, nagyvárosias lakóterületek és a vegyes területfelhasználási egységek területe, ahol az üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységből származó zajterhelés nem lehet több nappal 55 LAeq,dB; éjszaka 45 LAeq,dB határértéknél.

          (A 4/1984. (I. 23.) EüM rendelet 1. számú melléklet harmadik sora alapján.)

/12/ Zajvédelmi szempontból nem érzékeny övezetek az olyan kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek övezetei, ahol lakóépületek és intézmények is találhatók, vagy azok kialakítására a helyi építési szabályzat lehetőséget ad. Az övezetben az üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységekből származó zajterhelés nem lehet több nappal 60 LAeq,dB; éjszaka 50 LAeq,dB határértéknél.

 (A 4/1984. (I. 23.) EüM rendelet 1. számú melléklet negyedik sora alapján.)

/13/ A közlekedési eredetű zaj elleni védekezés érdekében:

a.) meglevő közutak mellett a megváltozott területfelhasználás,

b.) beépített területen az út jellegének megváltozása miatti jelentős forgalom növekedés,

c.) tervezett utak melletti tervezett területfelhasználás

esetében a vonatkozó rendelet közlekedésből származó zaj megengedett határértékeit be kell tartani.

/14/ Városi gyűjtő- és forgalmi utak mentén levő lakóépületek, gyermekintézmények, egészségügyi létesítmények felújítása, átépítése esetén zajgátló üvegezés szükségességére fel kell hívni az építtető figyelmét.

/15/ A forgalmi utak közvetlen környezetében egészségügyi, oktatási és gyermekintézményeket elhelyezni nem lehet.

/16/ ^[127]

/17/ Nagy létszámú állattartó telep a belterülettől és annak fejlesztési területétől 500 méter védőtávolságon kívül alakítható ki.

/18/ Technológiai eredetű szennyvíz, illetve az üzemek területén összegyűjtött csapadékvíz közcsatornába, illetve élővízfolyásba csak akkor vezethető, ha előtisztítása a vonatkozó jogszabályokban és hatósági előírásokban meghatározott mértékben az üzem területén megtörtént.

/19/ ^[128] Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az üzemeltető köteles gondoskodni.

/20/ Felhagyott zagytározók területén veszélyes hulladéktároló nem létesíthető.

/21/ ^[129] A felhagyott zagytározók folyamatosan rekultiválandók.

/22/  ^[130]

/23/ ^[131] Dögkonténer a szeméttelep szomszédságában üzemeltethető.

/24/ Felhagyott meddőhányók, külszíni anyagnyerő helyek területét a tulajdonosa, üzemeltetője köteles rekultiválni és erdősíteni.

/25/ A közcsatornával még ellátatlan belterületen, illetve külterületen keletkező szennyvizek csak zárt gyűjtőben helyezhetők el. A zárt gyűjtőt a csatornahálózat kiépítésével a rákötések után fel kell számolni.

/26/ Állattartó építmények, élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá bölcsőde, óvoda, iskola, egészségügyi intézmény és gyógyszertár telekhatárától 50 méter védőtávolságon belül nem építhetők.

/27/ Új üvegsavazó létesítményei csak gazdasági területen, lakóterülettől legalább 300 méter védőtávolság betartásával létesíthető.

/28/ Beruházások esetén a zaj- és levegőszennyezés elleni védelem érdekében a szállítási útvonalakat az Önkormányzat illetékes hatósága térben és időben korlátozhatja, illetve a szállításra meghatározott útvonalakat kijelölhet.

(29) Az Mko-SZ jelű övezetben szélerőmű-torony, illetve a már megépült szélerőmű-torony környezetében levő mezőgazdasági területeken lakóépület csak akkor létesíthető, ha a lakóépüleett a torony fény-árnyék hatása nem éri, és a lakóépületet érő zajterhelés nem haladja meg nappal a 60 dB, éjszaka pedig az 50 dB zajterhelési határértéket.

            (a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendelet alapján)

Sajátos jogintézmények

29. §^[132]

/1/^[133] A település területének rendezése során a következő sajátos jogintézmények alkalmazandók:

1. ^[134]
   
2. elővásárlási jog
3. helyi közút céljára történő lejegyzés
4. telekalakítás
5. útépítési és közművesítési hozzájárulás
6. beültetési kötelezettség

/2/ ^[135]

/3/^[136] Elővásárlási jog illeti Ajka Önkormányzatát a Szabályozási Terven jelölt, alább felsorolt telkek esetében:

1. 603 hrsz.;
2. 605 hrsz.;
3. 606 hrsz.;
4. 607 hrsz.;
5. 608 hrsz.;
6. 609 hrsz.;
7. 203 hrsz.;
8. 205/1 hrsz.;
9. 205/2 hrsz.;
10. 205/3 hrsz.;
11. 205/4 hrsz.;
12. 206 hrsz.;
13. 207 hrsz.;
14. 208 hrsz.;
15. 209 hrsz.;
16. 212 hrsz.

(4) ^[137] Helyi közút céljára történő lejegyzés: Ajka Város Önkormányzata a SZT-en ábrázolt új utak létesítéséhez a szükséges telkeket, telekrészeket gyűjtő-, gyalogos és lakóút céljára történő lejegyzéssel veszi igénybe.

(5) ^[138]

Mellékletek

29/A.§ ^[139]

1. melléklet: Belterület Szabályozási terve,

1.1-1.17  A1, A1a, A2, A3, A4, A5, A6, A7, A8, A9, A10, A11, A12, A13, A14, A14a, A14b jelű  Szabályozási terv M= 1:4000 (központi belterület)

1.18 Ajkarendek M= 1:4000

1.19-1.20. Bakonygyepes M= 1:4000

1.21-1.24. Padragkút M=1:4000

1.25. Ajka Ipari Park M= 1:5000

1.26. Ajkarendek Nyugati lakóterület M=1:2000

1.27. SZT-Bgy M= 1:2000 (Bakonygyepes – nyugati lakóterület)

1.28. SZT-A-SZH-1 M=1:2000 (Ajka-Szőlőhegy)

1.29. SZT-A-SZH-1 módosítása M=1:2000 (Ajka-Szőlőhegy bővítése)

1.30. SZT-A-B-1 M=1:2000 (Ajka-Babucsa)

1.31. Városközpont M=1:1000   

2. melléklet: Külterület Szabályozási terve M= 1:10000

3. melléklet: Fogalommagyarázat

(7) Az alábbi ingatlanok esetén a kertvárosias lakóterület építési övezeteire vonatkozó e rendelet szerinti előírásokat (jelen rendelet 7. §-a), valamint az Lke-19 építési övezetre előírt paramétereket kell alkalmazni, a (2) szerinti közterület szabályozás figyelembevétele mellett: 

10821/8 hrsz.

10821/9 hrsz.

10821/10 hrsz.

10821/11 hrsz.

10821/12 hrsz.

(8) Az alábbi ingatlanok esetén a településközpont vegyes terület építési övezeteire vonatkozó e rendelet szerinti előírásokat (jelen rendelet 9. §-a), valamint a Vt-7 építési övezetre előírt paramétereket kell alkalmazni, a (2) szerinti közterület szabályozás figyelembevétele mellett: 

• 10773 hrsz.-ú
• 10774 hrsz.-ú
• 10792/7 hrsz.

Záró rendelkezések

30. §.^[141]

/1/ ^[142]

/2/  Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

/3/ E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével felülvizsgálatra került, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.