1. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja:

2. § (1) E rendelet mellékletei:

(2) E rendelet függelékei:

3. § (1) E rendelet alkalmazásában:

(2) Az e rendeletben nem szabályozott fogalmak tekintetében a Tvtv. rendelkezései, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: reklám rendelet) rendelkezései az irányadók.

4. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények jegyzékét a 2. melléklet, elhelyezkedésüket az 5.1-5.9 melléklet tartalmazza.

(2) A helyi védelem alatt álló területek felsorolását és fontosabb adataikat a 3. melléklet, a területek pontos lehatárolását (helyszínrajzát) az 5.1-5.9 melléklet tartalmazza.

(3) A helyi egyedi védelem alatt álló szobrok, képzőművészeti alkotások, utcabútorok, egyedi tájértékek felsorolását és fontosabb adatait a 4. melléklet, elhelyezkedésüket az 5.1-5.9 melléklet tartalmazza.

5. § (1) A helyi védettség alá helyezést, illetve megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy (továbbiakban: kérelmező) írásban kérelmezheti a jegyzőnél.

(2) Helyi egyedi védelem alá helyezés esetén a kérelemnek tartalmaznia kell

(3) Helyi területi védelem alá helyezés esetén a (2) bekezdés a), b), d) pontján túl a kérelemnek tartalmaznia kell

(4) Védelem megszüntetésének, vagy helyi területi védelem módosításának kérelmezése esetén a kérelemnek tartalmaznia kell

6. § (1) A kérelemről, annak benyújtását követő négy hónapon belül döntést kell hozni.

(2) A főépítész a kérelem elbírálásához értékvizsgálatot kér, melyet csatolni kell az előterjesztéshez. Az értékvizsgálatnak a benyújtott kérelemben vázolt indokok, körülmények, valamint az érték rövid bemutatásán, értékelésén túl lényegre törően ki kell térnie a védett értékek rendszerébe való illeszkedésre (elhelyezkedés, építészeti részletek, helyi építészeti örökségben betöltött szerep), településrendezési összefüggésekre. A véleménynek határozott állásfoglalást kell tartalmaznia a védelem szükségességéről, fenntartásáról, vagy törléséről.

(3) Az értékvizsgálat készítőjét a főépítész javaslatára a jegyző bízza meg.

(4) Amennyiben a helyi egyedi érték egészében megsemmisül, és helyreállítására nincs mód, úgy a kérelem elbírálásához és döntés előkészítéséhez előírt 5. § (2), (3) (4) bekezdés szerinti eljárás elhagyható.

(5) A védetté nyilvánításról és a védelem megszüntetéséről az önkormányzat Képviselő-testülete rendelettel dönt.

7. § (1) A helyi védelem elfogadásáról és megszüntetéséről tájékoztatni kell:

(2) A helyi védelem alá helyezés, vagy megszüntetés tényét és indokát meg kell jelentetni a helyi médiában.

8. § (1) A nyilvántartást jegyző által kijelölt személy kezeli, naprakészen karbantartja.

(2) A nyilvántartás publikus, abba mindenki betekinthet az önkormányzati hivatalban.

9. § (1) A helyi védelem alatt álló épületeket, területeket – a fasorok kivételével – jelölni kell.

(2) A jelölésnek tartalmaznia kell a védett érték megnevezését, a védettség fokát, a védelem elrendelésének évét.

(3) A helyi területi védelmet a település érintett pontjain kihelyezett, egységes megjelenésű, de településképbe illeszkedő információs táblákon, térképi lehatárolással kell megjelölni.

(4) Helyi egyedi védelem alatt álló épület utcai homlokzatán tábla akkor helyezhető el, amennyiben a tulajdonos írásos beleegyezését adta.

(5) A jelölések elhelyezéséről, karbantartásáról az önkormányzat gondoskodik.

10. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények, a helyi védelem alatt álló területek építményeinek fenntartása, állagmegóvása, az építmény stílusával és a településképpel összhangban történő külön rendelet szerinti helyrehozatala, környezetük megfelelő fenntartása (zöldfelület, előkert gondozása) a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A fenntartás, állagmegóvás és helyrehozatal nem veszélyeztetheti az épület védett értékeit, a településkép egységét.

(3) A védelem céljának megfelelő korlátozások betartását segítő állagmegóváshoz, felújításhoz a tulajdonos jelen rendelet 67. §-a szerint kérheti az Önkormányzat támogatását.

11. § (1) A használati mód nem veszélyeztetheti az épület értékeit.

(2) Hosszú ideje használaton kívül álló egyedi védelem alatt álló ipari épületek hasznosítására – a tulajdonos(ok) és az önkormányzat szoros együttműködésével – hasznosítási tanulmánytervet kell készíteni. A javasolt hasznosítási lehetőségek elemzésénél vizsgálni kell, hogy az hogyan illeszkedik a környezet, településrész funkcionális adottságaihoz, illetve ki kell térni a településfejlesztési koncepcióban lefektetett célokkal való összefüggésekre, a hasznosítást lehetővé tevő átalakításokra, költségek becslésére, pályázati lehetőségekre.

(3) A tanulmánytervet a védetté nyilvánítást követő öt éven belül el kell készíteni.

12. § (1) A helyi védelem alatt álló épületeket, és a helyi védelem alatt álló területek építményeit érintő településképet befolyásoló bármilyen építészeti beavatkozás előtt le kell folytatni a jelen rendelet 58. §-ában meghatározott településképi véleményezési vagy a településképi bejelentési eljárást.

(2) A helyi védelem alatt álló épületek, és a helyi védelem alatt álló területek építményeit érintő rendeltetés módosítása előtt le kell folytatni a jelen rendelet 53. §-ában meghatározott településképi bejelentési eljárást.

(3) A helyi építészeti értékek védelme, valamint a településkép javítása érdekében a polgármester településképi kötelezettséget írhat elő a jelen rendelet 61. §-ában meghatározott esetekben.

(4) Helyi védelem alatt álló területek építészeti örökség védelme és településkép javítása érdekében elvégzendő épület felújítási, átépítési és bontási munkáit, e rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

(5) A polgármester köteles évente beszámolni a Képviselő-testületnek a függelékben szereplő munkák elvégzéséről és szükség esetén annak felülvizsgálatáról gondoskodni.

13. § (1) Az utca vonalvezetését és az építési telkek homlokvonalát meg kell őrizni, és csak a közlekedésbiztonság szempontjából szükséges – telekszerkezettel összhangban lévő – kismértékű telekhatár-korrekció végezhető.

(2) Épület építése esetén a védett területen kialakult építési vonalhoz kell illeszkedni.

14. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló népi lakóházak, polgári lakóépületek, kertvárosi lakóépületek, villák felújítására, karbantartására a következő általános szabályokat kell alkalmazni:

15. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló népi lakóépület felújítására, karbantartására az általános szabályokon túl a következő speciális szabályokat kell alkalmazni:

16. § (1) Polgári lakóépületen, kertvárosi lakóházon, villán a tető udvari részén (utcáról nem látható módon) napkollektor, műholdvevő elhelyezhető.

17. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló ipari épületek felújítására, állagmegóvására a következő szabályokat kell alkalmazni:

18. § (1) Helyi egyedi védelem alatt álló többszintes lakóépületek (Ajka Központ) felújítására, állagmegóvására a következő szabályokat kell alkalmazni:

19. § (1) A Vájár utcai helyi egyedi védelem alatt álló sorházak felújítására, állagmegóvására a 21. § (1) bekezdésének a)-e) pontjának, valamint a 21. § (5) bekezdését kell alkalmazni.

(2) Az egyházi épületek (templomok, parókiák) és a városi múzeum kialakult tömegképzését, tetőformáját, nyílásrendjét meg kell tartani, az épülethez új toldaléképítmény nem építhető.

20. § (1) Helyi egyedi védelem alatt álló egyházi emlékek, képzőművészeti alkotások, közkutak építményei csak a következő esetekben helyezhetők át eredeti helyükről,

(2) A védett érték (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti áthelyezése esetén a lehető legkisebb távolságra kerülhet eredeti helyétől. 6,0 méternél alacsonyabb védett érték áthelyezésének engedélyezéséről a Képviselő-testület határozatot hoz.

(3) Amennyiben a védett értéket felújítás, állagmegóvás, helyreállítás miatt el kell szállítani, úgy a helyén tájékoztató táblát kell elhelyezni a védett érték fotójával, az elszállítás indokával, a vállalkozó megnevezésével, a védett érték ismételt felállításának várható idejével.

21. § (1) A „T-1”, „T-2”, „T-3” jelű területen a kialakult, helyi bányásztelep karakteres településképének megőrzése érdekében a következő általános szabályokat kell alkalmazni:

(2) „T-3” jelű területen a Vájár utca felöli egységes településképi megjelenést megbontó melléképítmény nem helyezhető el.

(3) „T-3” jelű területen lévő többszintes épületeken a következő szempontok szerint létesíthető manzárdablak:

(4) „T-3” jelű területen lévő épületeken új nyílást a meglévő nyílásrendhez illeszkedően, az adott homlokzaton lévők méretének megfelelően lehet kialakítani.

(5) „T-2” és „T-3” jelű területen lévő lakóépületek felújítását, épületenergetikai (hőtechnikai) korszerűsítését egységes terv alapján (egységes műszaki megoldásokkal), épületenként egy ütemben kell elvégezni (homlokzati felületképzés, színezés, nyílászárók cseréje, díszítés).

(6) „T-3” területen lévő épületek homlokzat díszítéseit az épületenergetikai felújítást követően is a homlokzat szerves részeként kell megőrizni.

(7) „T-2” jelű területen az épületek melléképületek felé eső homlokzatán tetőablak csak a Feketegyémánt utca felé eső homlokzaton lévő tetőablakoknak megfelelő kialakítással létesíthető.

22. § (1) A „T-4” jelű Kandó Kálmán lakótelep karakteres településképének megőrzése érdekében a 1963/5, 6, 8, 10-18, 22-24 hrsz-on álló épületek felújítása, állagmegóvása esetén a következő szabályokat kell alkalmazni:

23. § (1) A szocialista realista lakótelepek beépítésének megőrzése érdekében a „T-5” jelű területen szanálással járó új építés csak a meglévő zöldfelületi terjedelem csökkentése nélkül, a meglévő keretes kialakításhoz építészetileg illeszkedő módon történhet.

24. § (1) A „T-6”, „T-7”, „T-8”, „T-9” jelű területek a hagyományos falusias népi építészeti örökség részét, a „T-10” jelű terület a hagyományos polgári építészeti örökség részét képezik.

(2) A „T-6”, „T-7”, „T-8”, „T-9” és „T-10” jelű területen tervezett beavatkozások során a következő általános szabályokat kell alkalmazni:

(2) „T-6” és „T-8” jelű területen épület szélessége legfeljebb 7,0 m lehet, az utcai homlokzattól számított 7,0 méteren túl keresztszárny kialakítható.„T-7” és „T-9” jelű területen épület szélessége legfeljebb 6,0 m lehet, az utcai homlokzattól számított 5,0 méteren túl keresztszárny, kiugró épületrész kialakítható.

(3) „T-7” jelű területen kontyolt tető nem alakítható ki.

(4) „T-10” jelű területen lévő épületek utcavonali traktusának hossza a 15,0 méternél keskenyebb telkek esetén minimum 8,0 méter, egyéb esetben minimum 10,0 m lehet.

(5) „T-10” jelű terület épületein a védett utcaképi épületekre jellemző nyílásrendet (2+2+…) kell alkalmazni. Amennyiben a nyílásrend hármas osztású (2+2+2), úgy az épület középső harmadában két nyílást magába foglaló, a homlokzat utcai síkjából legfeljebb 1,0 méteres oromzatos kiugrás kialakítható.

(6) „T-11” jelű területen az épületek utcavonalára néző homlokzati kialakítást (homlokzati nyílásrend, bütühomlokzat anyaghasználata) meg kell tartani.

25. § (1) „T-6” jelű területen tervezett beavatkozások során az általános szabályokon túl a következő speciális szabályokat kell alkalmazni:

(2) „T-6” jelű területen utcai kerítést a következő szabályok alkalmazásával kell létesíteni:

26. § (1) A „T-12” jelű területen a városközpont kialakult településképének megőrzése érdekében az építmények jó műszaki állapotának folyamatos fenntartása, településképpel összhangban lévő esztétikus megjelenése az ingatlan tulajdonosának kötelezettsége.

(2) Az építmények eredeti építészeti karaktere, kialakult tömege, jellemző nyílásrendje megőrzendő, helyreállítandó, magastető nem alakítható ki.

(3) Új építmény csak a jellegzetes településkép, és az épített környezet egységes megjelenésének megőrzése mellett helyezhető el.

(4) A homlokzat állagmegóvásával, felújításával és az építmények korszerűsítésével összefüggő tevékenységeket oly módon kell megválasztani, hogy az illeszkedjen a városközpont kialakult együttes településképi megjelenéséhez.

(5) A terület zöldfelületi rendszere megtartandó. Az egységes arculat biztosítása érdekében a területre készítendő közterület alakítási tervet ki kell terjeszteni az érintett tömbben lévő, Torna-patak menti zöldterületekre is.

(7) A kereskedelmi, szolgáltató funkciójú épületek esetén, az ahhoz tartozó szilárd felületek, térburkolatok anyaghasználatát úgy kell megválasztani, hogy azok illeszkedjenek a kialakult településképi együtteshez.

27. § (1) A „T-13” jelű területen törekedni kell az építmények és a telkek esztétikus településképi megjelenésére. A területen lévő építmények állagmegóvása, jó karbantartottsága, esztétikus településképi megjelenése a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A területen kerülni kell a hagyományos építészettől idegen színezést.

(3) A vasútállomás főépületét az eredeti formába kell visszaállítani, magastetővel, vakolatdíszekkel és osztott nyílászárókkal. A főépület két oldalán álló, jelenleg lapostetős épületekre magastető építése szükséges.

(4) A panelépületek, és az Alkotmány utca páratlan oldalán álló épületek és vásárcsarnok esetében csak olyan építmények (előtető, védőtető, árnyékoló, sátorszerű építmények) helyezhetők el a meglévő főépülethez illesztve, melyek nem bontják meg a kialakult épület tömegét, összhangban vannak azok homlokzati kialakításával, valamint esztétikailag nem rontják a városképet.

(5) Az Alkotmány utca páros oldalán lévő, 2921 hrsz. és 2911 hrsz.-ú közterületek között elhelyezkedő épületsorra a következő speciális szabályok alkalmazandók:

(6) A közterület-alakítási tervet legalább a vasútállomás, az Alkotmány utca és a vásárcsarnok környezetére kell elkészíteni.

28. § (1) A „T-4”,„T-5”, „T-12” és „T-13” területen lévő zöldfelület pihenőpark jellegének erősítése érdekében az utcabútorzatot (padok, játszóterek, hulladéktárolók, ivókutak, képzőművészeti alkotások), a közúti közlekedési felületeket, gyalogutakat, parkolókat, közvilágítást a környezethez való illeszkedést elősegítő egységes elvek alapján, közterület-alakítási terv szerint kell felújítani/fejleszteni. Az elveket a védett terület egészére is kiterjedő tanulmányterv határozza meg.

29. § (1) A helyi védett területek szerves részét képező zöldfelületi rendszer (T-4, T-5, T-12, T-13), valamint a településszerkezeti szempontból kiemelt jelentőségű zöldterületek T-14, T-15, T-16, T-17, T-18) használata, fenntartása, fejlesztése csak a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően történhet.

(2) A helyi védelem alatt álló területekkel érintett közterületek fenntartásáról, rendezettségéről a településképi értékek érvényesülése érdekében folyamatosan gondoskodni kell.

(3) A „T-14” jelű Városliget esztétikus településképének megőrzése érdekében,

30. § (1) A „T-1”, „T-2”, „T-3”, „T-6”-„T-10”, „T-12”, „T-13” jelű területen, valamint utcaképi védelem alatt álló közterületen különálló hirdető berendezés, reklámtábla – rendezvénnyel kapcsolatos ideiglenes, mobil reklámok kivételével – nem helyezhető el. Egyéb esetben – a „T-5” jelű terület kivételével –legfeljebb A1-es méretű (840x600 mm, illetve 0,5 m2) önálló reklámhordozó helyezhető el.

(2) A „T-4”, „T-5”,„T-12”, „T-13” és „T-14” jelű területen – rendezvénnyel kapcsolatos ideiglenes, mobil reklámok kivételével– csak a közterület-alakítási terv szerint kijelölt helyeken és a terv által meghatározott kialakítással lehet elhelyezni önálló reklámot illetve hirdető berendezést.

(3) Amennyiben a hasznosítás módja megkívánja, úgy a helyi egyedi védelem alatt álló épület utcai homlokzatán reklám- és cégtábla elhelyezhető. Reklám, cégtábla nem takarhatja az épület karakteres elemeit (díszítőelemek, nyílások, tagozatok). Mérete– védett ipari épületek és intézmények kivételével – nem haladhatja meg az 0,5 m2-t.

(4) A védett épületeken elhelyezett reklám-, és cégtáblának anyagában, színezésében, betűtípusában illeszkednie kell a védett épület értékeihez.

(5) Védett épületen kirakatszekrény nem helyezhető el.

(6) A „T-5” jelű terület lévő lakóházak nyílás nélküli véghomlokzatán önálló tartószerkezeten reklám elhelyezhető, amennyiben karakteres épületelemet nem takar. Egy homlokzaton legfeljebb két táblát lehet elhelyezni. Tábla tetőn nem helyezhető el.

(7) Helyi egyedi védelem alatt álló épületeken és helyi területi védelem alatt álló területek épületein reklám, hirdetőberendezés elhelyezése esetén le kell folytatni a külön rendeletben meghatározott településképi bejelentési eljárást.

31. § (1) Köztéri képzőművészeti alkotások 25 méteres körzetében önálló reklámot, illetve hirdető berendezést – a tájékoztató táblák, üzletek homlokzatán elhelyezett reklámok kivételével – elhelyezni nem lehet.

(2) Építés időtartamáig az építkezések kerítésfelületén korlátozás nélkül lehetséges reklámot, plakátot elhelyezni.

(3) „T-6” jelű területen lévő közvilágítási oszlopon reklámhordozó nem helyezhető el.

(4) Homlokzatra vetített fényreklámok korlátozás nélkül alkalmazhatók.

(5) Rendezvénnyel kapcsolatos ideiglenes, mobil reklámot a rendezvény előtt legkorábban 1 hónappal lehet kihelyezni, viszont a rendezvényt követő egy héten belül el kell távolítani.

32. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:

(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 1. melléklet tartalmazza.

33. § (1) A helyi védett értékek esetében egyaránt figyelembe kell venni:

(2) Amennyiben a helyi értékekre vonatkozó településképi követelmény és a helyi védett érték elhelyezkedése szerinti meghatározó területre vonatkozó településképi követelmény eltérő, akkor az egy területre vonatkozó előírások közül a szigorúbb előírást kell alkalmazni.

(3) Az általános településképi követelmények minden meghatározó területre egyaránt vonatkoznak, amennyiben az előírás másképp nem rendelkezik.

34. § (1) Új épületek építésénél, vagy a meglévő épületek felújításánál a szomszédos 2-2 ingatlanon meglévő épületek színvilágához kell illeszkedni. Az épület meghatározó homlokzatainak színezése fehér, vagy a természetben is előforduló, az úgynevezett földszínek (palaszürke, földbarna, agyag vörös, okkersárga, halványzöld) tört, pasztell árnyalatai lehetnek. A nyílászárók esetében a homlokzat színétől eltérő, a földszínek sötétebb árnyalatai is felhasználhatóak.

(2) A foghíjtelek beépítése estén a szomszédos épületek átlagos utcai homlokzat magasságát és tetőhajlásszögét kell alkalmazni, ezen esetekben a tetőidomnak is illeszkednie kell a szomszédos beépítésekhez.

(3) Az építmények homlokzatainak burkolóanyaga nagyelemes fém és műanyag hullám és trapézlemez burkolat nem lehet, kivéve gazdasági területen.

(4) A 10%-osnál nagyobb lejtésű terepfelszín rendezése során a természetes tereplejtést megváltoztatni csak a földtömeg-egyensúly mértékéig lehet. A földtömeg-egyensúllyal történő tereprendezést úgy kell megvalósítani, hogy a természetes terepszinthez viszonyított feltöltés, vagy bevágás – rézsű vagy támfal megoldással- egy teraszlépcsőben legfeljebb 1,5 méter szintkülönbségű lehet.

(5) Lejtős terepen való építés esetén az épület terepre illesztésével el kell kerülni a lejtő irányába kedvezőtlen látványú, magas épülethomlokzat kialakulását.

(6) Lejtős területen az épület lejtő felöli homlokzatának magassága és a hegy felőli homlokzat magassága között legfeljebb 1,5 m különbség lehet. Az épületek egyes oldalainak homlokzati magasság számításánál azon homlokzat teljes területét kell figyelembe venni (az oromfallal együtt).

(7) A tetőfedő anyagok színe rikító, környezetéhez nem illeszkedő, nem lehet. Az építmények tetőfedő anyagaként nem alkalmazható: műanyag hullámlemez, bitumenes zsindely.

(8) Tilos manzárd-tető, valamint a nyeregtetőt kiegészítő torony építése.

(9) Külterületen az épületek legmagasabb pontja 12,0 méter lehet, kivéve kilátó és szélkerék.

(10) A zöldfelület létesítésénél a zöldfelület településképi, használati és kondicionáló értékének optimalizálása érdekében a zöldfelületi telekrészek elaprózása nem megengedett.

(11) A településen fás növényzet ültetése esetén a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növényfajokon kívül más nem telepíthető. Ajánlott növényjegyzék a 3. számú függelékben található.

(12) A kivágott, elhalt, eltávolított növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett, a 3. számú függelék szerinti növényjegyzék figyelembevételével kell gondoskodni.

(13) Az utak menti nyílt árkok feletti kapubejárók kialakítása csak egységes méretekkel és egységes építészeti kialakítással lehetséges.

(14) Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani. Ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglevő utcákban is fasorokat kell telepíteni.

(15) Gyümölcsfák utcai fasorként csak a kertvárosias és falusias lakóterület kis forgalmú lakóutcáiban ültethetők.

(16) Telken belül fák és cserjék a telek határától a következő távolságok betartásával ültethetők:

35. § (1) Kerítésként legfeljebb sövénykerítés létesíthető.

(2) A közhasználatú zöldfelületeket, összefüggő lakótelepi parkokat épületmentesen meg kell tartani. A növényzettel fedett terület csak pihenőkert, játszókert, sportterület kialakítása, továbbá sétaút, kerékpárút céljára csökkenthető.

(3) A területen az újonnan telepített tűzcsapok díszburkolattal fedett útfelületen a városképi szempontoknak megfelelően, környezetbe illeszkedően alakítandók ki.

(4) Az Agóra területén a zöldfelületi arány min. 50 % legyen. A lombkorona-borítottság max. 40 % legyen. A telepítendő növényállományon belül a honos növények aránya min. 50 % legyen, tű- és pikkelylevelűek max. 15 %-os arányban telepíthetők.

(5) Az épületeken elhelyezhető cégtáblák, üzletfeliratok, cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

(6) A területen mélygarázs feletti felszíni parkolók esetében a vonatkozó jogszabályok szerinti parkoló fásítás felszín feletti megoldással biztosítható. A konténeres fák földtömege a fafajtának megfelelő, de legalább 1,5 m3 legyen. A telepített fa koronaátmérőjének vízszintes vetülete legalább 1,2 m; törzstömege legalább 30 cm legyen.

(7) A Városközpont területén klímaberendezések nem jelenhetnek meg a gyalogos- és kerékpáros tengelyek közterülete felé, kivéve, ha műszaki szükségszerűség okán elhelyezése más módon nem oldható meg.

36. § (1) Az egy tömegben kialakítható legnagyobb építményméret az adott építési övezetben előírt legkisebb telekterület 180%-hoz tartozó legnagyobb beépítési %-nak megfelelő alapterület, a Szőlőhegyen ez legfeljebb 250 m2 lehet.

(2) A legkisebb telekterület 150%-nál nagyobb telekméretek esetében az építhető építmények-épületek csak több, önálló tömegben helyezhetők el.

(3) Csak áttört kerítés építhető, legfeljebb 30 cm magas tömör lábazattal. 1,5 m magasságot meghaladó támfalra legfeljebb 1,0 m magas biztonsági korlát készíthető.

(4) Magastetős épület csak 20–45 fok, a Szőlőhegy területén 30-45 fok közé eső tetőhajlásszöggel építhető, ettől csak a vízcsendesítő és a tetőfelület max. 20%-át lefedő kiegészítő tetőablak felépítményei esetében lehet eltérni.

(5) Tetőtér csak egyszintesen építhető be.

(6) Magastetőn tetőablak vagy tetőablak felépítménye egymás felett több sorban nem helyezhető el.

(7) Ajkarendek Nyugati lakóterületén új épületek, vagy meglévő tetőknél a felület 50%-ot meghaladó felújítás esetén a magastetők fedésének anyaga elsősorban cserépfedés legyen. Az alkalmazható tetőfedő színek: vörös és vörösbarna, szürke színárnyalat.

(8) A Szőlőhegy területén az épületek, építmények tetőfedésének anyaga nem lehet bitumenes zsindely, fémlemezfedés esetén csak korcolt fémlemezfedés alkalmazható.

(9) A Babucsa-dűlő és Ajkarendek nyugati lakóterülete legkisebb telkein a főfunkciójú épületek kizárólag egy tömegben helyezhetők el.

(10) A Babucsa-dűlő, a Szőlőhegy és Ajkarendek nyugati lakóterületén új épület építése esetén a kiszolgáló funkciójú épületek, a gépjárműtároló csak a főfunkciójú épülettel egy tömegben helyezhető el. Meglévő főfunkciójú épület esetén legfeljebb egy különálló kiszolgáló funkciójú épület építhető.

(11) Ajkarendek Nyugati lakóterületén a telkek a közterületi oldalát csak a közterületi oldalról élősövénnyel takart kerítéssel lehet lezárni. A cserjesor számára legalább 0,5 m széles sávot kell biztosítani. Telken belül kerítés nem építhető, csak élősövény elválasztás készülhet.

(12) Az épület utcai homlokzatára, látható helyre technológiai berendezés (klímaberendezés, parabolaantenna, szellőző) nem helyezhető el.

(13) Az épület homlokzatán, illetve kerítésen, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab, maximum 0,5 m² nagyságú cégtábla, üzletfelirat, illetve cégér elhelyezése megengedett.

(14) Az épületeken elhelyezhető cégtáblák, üzletfeliratok, cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

(15) Az ingatlanokon az építési telkek minden megkezdett 150 m²-e után legalább 1 db tájhonos lombos fa ültetendő.

37. § (1) A meglévő beépítés arculatának védelme érdekében, az utcai épülettömeg átépítésénél a meglévő beépítést átörökítő, a szomszédos épületekhez igazodó telepítésű, tömegformálású, homlokzati kialakítású és anyaghasználatú épületet kell építeni.

(2) Az épület átépítésénél, utcai homlokzattól minimum 10 m-es mélységben a meglévő beépítési formát kell követni.

(3) Az utcai homlokzatot a szomszédos két-két épülethez igazodóan kell megépíteni.

(4) Az utcára kimenő tetőgerinc magassága a meglévő szomszédos két-két épület fölé nem magasodhat. Az épületrész traktus szélessége a szomszédos két-két épület szélességének átlagánál legfeljebb 80 cm-rel lehet szélesebb.

(5) Az építmények magasságát úgy kell meghatározni, kialakítani, hogy az eredeti, nem rendezett terepszinthez képest az övezeti paraméterekben megadott legnagyobb homlokzatmagasságnál nagyobb homlokzatmagasság ne jöjjön létre.

(6) Az egy tömegben kialakítható legnagyobb építményméret az adott építési övezetben előírt legkisebb telekterület 150%-hoz tartozó legnagyobb beépítési %-nak megfelelő alapterület lehet.

(7) A legkisebb telekterület 150%-nál nagyobb telekméretek esetében az építhető építmények-épületek csak több, önálló tömegben helyezhetők el.

(8) A gazdasági célú építmények maximális mérete nem lehet nagyobb 200 m2-nél, elhelyezésüknél az utcai telekhatártól a min. 30 m távolságot meg kell tartani.

(9) Csak áttört kerítés építhető, legfeljebb 30 cm magas tömör lábazattal. 1,5 m magasságot meghaladó támfalra legfeljebb 1,0 m magas biztonsági korlát készíthető.

(10) Magastetős épület csak 37–45 fok közé eső tetőhajlásszöggel építhető.

(11) Tetőtér csak egyszintesen építhető be.

(12) Magastetőn tetőablak vagy tetőablak felépítménye egymás felett több sorban nem helyezhető el.

(13) Új épületek, vagy meglévő tetőknél a felület 50%-ot meghaladó felújítás esetén a magastetők fedésének anyaga cserépfedés legyen. Az alkalmazható tetőfedő színek: vörös és vörösbarna, szürke színárnyalat.

(16) Az épület utcai homlokzatára, látható helyre technológiai berendezés (klímaberendezés, parabolaantenna, szellőző) nem helyezhető el.

(17) Az épület homlokzatán, illetve kerítésen, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab, maximum 0,5 m² nagyságú cégtábla, üzletfelirat, illetve cégér elhelyezése megengedett.

(18) Az épületeken elhelyezhető cégtáblák, üzletfeliratok, cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

(19) Az ingatlanokon az építési telkek minden megkezdett 150 m²-e után legalább 1 db tájhonos lombos fa ültetendő.

38. § (1) Az utcai homlokzatot a szomszédos két-két épülethez igazodóan kell megépíteni.

(2) Az egy tömegben kialakítható legnagyobb építményméret az adott építési övezetben előírt legkisebb telekterület 150%-hoz tartozó legnagyobb beépítési %-nak megfelelő alapterület lehet.

(3) A legkisebb telekterület 150%-nál nagyobb telekméretek esetében az építhető építmények-épületek csak több, önálló tömegben helyezhetők el.

(4) A gazdasági célú építmények maximális mérete nem lehet nagyobb 200 m2-nél, elhelyezésüknél az utcai telekhatártól a min. 30 m távolságot meg kell tartani.

(5) Csak áttört kerítés építhető, legfeljebb 30 cm magas tömör lábazattal. 1,5 m magasságot meghaladó támfalra legfeljebb 1,0 m magas biztonsági korlát készíthető.

(6) Magastetős épület csak 37–45 fok közé eső tetőhajlásszöggel építhető.

(7) Tetőtér csak egyszintesen építhető be.

(8) Magastetőn tetőablak vagy tetőablak felépítménye egymás felett több sorban nem helyezhető el.

(9) Új épületek, vagy meglévő tetőknél a felület 50%-ot meghaladó felújítás esetén a magastetők fedésének anyaga cserépfedés legyen. Az alkalmazható tetőfedő színek: vörös és vörösbarna, szürke színárnyalat.

(20) Az épület utcai homlokzatára, látható helyre technológiai berendezés (klímaberendezés, parabolaantenna, szellőző) nem helyezhető el.

(21) Az épület homlokzatán, illetve kerítésen, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab, maximum 0,5 m² nagyságú cégtábla, üzletfelirat, illetve cégér elhelyezése megengedett.

(22) Az épületeken elhelyezhető cégtáblák, üzletfeliratok, cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

(23) Az ingatlanokon az építési telkek minden megkezdett 150 m²-e után legalább 1 db tájhonos lombos fa ültetendő.

39. § (1) Új épület a telekhatártól legalább 5 m távolságban létesíthető.

(2) Épületcsoportoknál azonos dőlésszögű, héjalású tetőkialakítást kell alkalmazni.

(3) A telkek zöldfelülettel borított részének felén háromszintű (gyep-, cserje és lombkoronaszint együttesen) növényzetet kell telepíteni.

(4) A telkek területén az őshonos fák védelmét biztosítani kell. A fák pótlásáról a telek tulajdonosa, használója köteles gondoskodni.

(5) A telekhatárok mentén növényzetből kialakított sávot kell létrehozni, amely minimum egy lombkoronaszint és cserjeszint.

(6) A parkolók fásítva alakítandók ki, legalább kétszer iskolázott 10/15 méretű fa alkalmazásával.

(7) A nem kívánt látványt a telekhatáron belül védőfásítással kell eltakarni.

(8) Az erdőbe beágyazódott területen csak a Csinger-völgyben honos növényfajok, növénytársulások telepíthetők.

40. § (1) Az Ipari Park területén az 50 méternél kisebb telekmélység esetén új épület az utcai telekhatártól min. 5 m, 50 méternél nagyobb telekmélység esetén min. 10 m távolságban létesíthető.

(2) Külterületen a gazdasági területen új épület az utcai telekhatártól legalább 10 m távolságban létesíthető.

(3) Épületcsoportoknál azonos dőlésszögű, héjalású tetőkialakítást kell alkalmazni.

(4) A telkek zöldfelülettel borított részének felén háromszintű (gyep-, cserje és lombkoronaszint együttesen) növényzetet kell telepíteni.

(5) A telekhatárok mentén növényzetből kialakított sávot kell létrehozni, amely minimum egy lombkoronaszint és cserjeszint.

(6) A parkolók fásítva alakítandók ki, legalább kétszer iskolázott 10/15 méretű fa alkalmazásával.

(7) A nem kívánt látványt a telekhatáron belül védőfásítással kell eltakarni.

(8) Az építési telken egy, legfeljebb 15 m magas reklámoszlop is elhelyezhető, mely csak a telken létesülő épületet reklámozhatja.

41. § (1) Új épület a telekhatártól legalább 10 m távolságban létesíthető.

(2) A területen áttört kerítés létesíthető.

(3) A minimális zöldfelületi mértéken belül a telekhatárok mentén kötelezően fa- és cserjesor telepítendő.

(4) A parkolók és a telekhatárok mentén új fasor telepítésénél és meglévő fasor kiegészítésénél (fapótlásnál) várostűrő, előnevelt, többszörösen iskolázott, útsorfa minőségű faegyedek ültetésénél a 8 méternél kisebb tőtávolság nem megengedett.

(5) A minimálisan kialakítandó zöldfelület kétharmadán a kevesebb, mint háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) növénytakaró alkalmazása nem megengedett.

(6) Az építési telken egy, legfeljebb 15 m magas reklámoszlop is elhelyezhető, mely csak a telken létesülő épületet reklámozhatja.

42. § (1) A jelentős zöldfelületi területen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hogy a kivágott fákat, növényzetet pótolni kell. Egyéb esetben a fák kivágása, csonkolása csak akkor lehetséges, ha a fa egészségi állapota, a baleset-elhárítás, vagy közegészségügyi szempontok azt feltétlenül szükségessé teszik.

(2) A jelentős zöldfelületi terület közterületein új építmény, közműlétesítmény, transzformátorház, nyilvános illemhely, telefonfülke, utasváró, gyepes árok, támfal, egyéb mérnöki létesítmény kivételével csak közterület-rendezési terv alapján helyezhető el.

(3) A település-képet meghatározó idős, vagy értékes fákat védeni kell.

(4) A Petőfi Sándor utca – Csingeri út kereszteződésénél lévő területen a lombkorona-borítottság min. 30 % legyen. A honos növények aránya min. 50 % legyen, a tű- és pikkelylevelűek aránya nem haladhatja meg a 25 %-ot.

(5) A Városközpont és a Deák Ferenc utca közötti területen

(6) Petőfi Sándor utca – Deák Ferenc utca közötti jelentős zöldfelületi területen a lombkorona-borítottság 70 % legyen. Az övezet területén a honos növények aránya min. 75% legyen, tű- és pikkelylevelűek az övezet területén nem telepíthetőek.

(7) A temetők külső telekhatárai mentén többszintes növényállományt kell telepíteni.

43. § (1) 2 ha-nál nagyobb térmértékű ingatlan esetén az épületeket a telek határától legalább 15 m, 2 ha-nál kisebb térmértékű ingatlan esetén legalább 5 m távolságban kell telepíteni.

(2) Az épületeket tájba illeszkedően, hagyományos tömegű és építészeti karakterű kialakítással lehet elhelyezni.

(3) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható, átalakítható, újjá építhető, az eredeti beépítettség mértékéig új épületre cserélhető, illetve az építési helyen a jelen rendeletben előírt feltételek teljesülése esetén bővíthető.

(4) Mezőgazdasági területen kerítés csak vadvédelmi célból létesíthető, amely minimum 90 % -ban áttört lehet.

44. § (1) A területen telkenként csak egy épülettömeg helyezhető el, melyhez terepszint alatti pince is csatlakozhat. A beépített ingatlanok összevonhatók, az így kialakuló földrészleteken több meglévő épület is állhat.

(2) Az épületeket a helyi hagyományoknak megfelelően kell elhelyezni, hossztengelyével a szintvonalakra merőlegesen.

(3) Kizárólag állandó jellegű, tégla, kőfalazatú épület építhető. Nem helyezhető el faház, mobil építmény- lakókocsi, lakókonténer, illetve fóliasátor, üvegház.

(4) Az épületek – pincék kivételével - csak magastetővel, nyeregtetős kialakítással létesíthetők.

(5) A tető hajlásszöge 35°-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként cserépfedést kell alkalmazni.

(6) Az épületek homlokzatát a szőlőhegyi területre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel kell kialakítani.

(7) Az épületeken erkély, loggia nem létesíthető.

(8) A területen a zártkerttől idegen létesítmények (medence, kerti pavilon, árnyékoló ponyvaszerkezetek, reklámberendezések) nem létesíthetők.

(9) Az épület utak felé eső homlokzatára, látható helyre technológiai berendezés (klímaberendezés, parabolaantenna, szellőző) nem helyezhető el.

(10) Kerítésként legfeljebb sövénykerítés létesíthető.

(11) 10 ha-nál nagyobb ingatlanon az épület a telek határától legalább 15 m távolságban alakítható ki.

(12) Lejtős területen az épület lejtő felöli homlokzatának magassága és a hegy felőli homlokzat magassága között legfeljebb 1,5 m különbség lehet. Az épületek egyes oldalainak homlokzati magasság számításánál azon homlokzat teljes területét kell figyelembe venni (az oromfallal együtt).

(13) 3000 m²-nél kisebb ingatlanon az épületek gerincmagassága nem haladhatja meg az 5,0 métert.

45. § (1) Az épületeket tájba illeszkedően, hagyományos szerkezetű, tömegű és építészeti karakterű kialakítással lehet elhelyezni.

(2) Erdőterületen csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő, nyeregtetős épületek alakíthatók ki.

(3) A területen az épületek legmagasabb pontja a terepcsatlakozástól számított maximum 8,0 m lehet, kivéve a kilátók.

(4) Több épület építése esetén az egységes megjelenésű beépítés érdekében az épületeket azonos hajlásszögű tetőszerkezettel kell ellátni.

(5) Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad, amely minimum 90 % -ban áttört lehet.

46. § (1) A közterületeken és közterületekről látható magánterületeken kizárólag a Tvtv-ben, a reklám rendeletben, továbbá jelen rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő reklámhordozón, továbbá méretben és technológiával tehető közzé reklám, helyezhető el reklámhordozó, illetve létesíthető és tartható fenn reklámhordozót tartó berendezés.

(2) A reklám rendelet 1. és 2. melléklete szerinti olyan területi besorolás alá tartozó ingatlanok esetében, ahol megengedett a reklám és reklámhordozó elhelyezése, az épületen vagy ingatlanon elhelyezett reklámoknak és reklámhordozóknak egymással, valamint az épület tömegével, homlokzatképzésével összhangban kell lenniük.

(3) Cégér azon üzlet vagy műhely homlokzatára helyezhető el, amelyben az adott kereskedelmi vagy ipari tevékenységet folytatják. A cégér felülete legfeljebb 1 m² nagyságú lehet, anyaga tetszőleges. A cégérnek az épület tömegével, homlokzatképzésével összhangban kell lennie.

(4) Nem helyezhető el reklámhordozó és cégér településképi, tájképi látványt, vagy a kilátást gátló vagy rontó módon.

(5) A Babucsa-dűlő, Szőlőhegy és Ajkarendek Nyugati lakópark területén A1-es méretet (840x60 mm, illetve 0,5 m2) meghaladó méretű önálló reklámhordozó és A0 méretet meghaladó plakát nem helyezhető el.

(6) A Babucsa-dűlő, Szőlőhegy és Ajkarendek Nyugati lakópark területén az épületek tetőzetén hirdetések, hirdetési berendezések, fényreklámok nem helyezhetők el.

47. § (1) Reklám közzétételére kizárólag a reklám rendelet szerinti utcabútor, azaz utasváró, kioszk, közművelődési célú hirdetőoszlop és információs vagy más célú berendezés használható. Információs vagy más célú berendezés e rendelet alkalmazásában a polgármester engedélyével közterületen elhelyezett, magántulajdon tárgyát képező maximum A/3 méretű reklámhordozó és reklám, hordozóanyagtól függetlenül, valamint a település lakosait érintő közérdekű helyi információt tartalmazó tájékoztatás.

(2) A reklámhordozók és környezetük karbantartásáról a reklámozók kötelesek folyamatosan gondoskodni. Az elhanyagolt, tönkrement reklámhordozókat el kell távolítani.

48. § (1) Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó reklámhordozó, reklám, molinó transzparens, hirdetmények elhelyezhetők közterületen illetve magán területen is.

(2) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(3) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(4) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

(5) Pályázati forrásból megvalósuló építmény esetében az előírt tájékoztatási felületként

49. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és az elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és az elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek:

50. § (1) Közmű és elektronikus hírközlési létesítmények kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani.

(2) Elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek) közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, klímaberendezés kültéri egysége, valamint egyéb gépészeti berendezés az épületek közterületről látható homlokzati felületén nem helyezhető el, kivéve, ha műszaki szükségszerűség okán elhelyezése más módon nem oldható meg.

(3) Műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén nem helyezhető el, kivéve, ha műszaki szükségszerűség okán elhelyezése más módon nem oldható meg.

51. § (1) A településkép védelme érdekében az építtető kérelmére az önkormányzati főépítész (a továbbiakban: főépítész) 8 napon belül szakmai tájékoztatást ad a településképi követelményekről.

(2) Szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre a helyszínen is lefolytatható.

(3) A kérelem papír vagy elektronikus formában nyújtható be az önkormányzathoz az alábbi címre: Ajka Város Önkormányzata, Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal 8400 Ajka, Szabadság tér 12., email: polgarmester@hivatal.ajka.hu

(4) A kérelmet a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező a (3) bekezdésben szereplő elérhetőségekre eljuttatva, írásban kezdeményezi. A kérelmet az alábbi tartalmi követelménnyel kell benyújtani:

(5) A főépítész szakmai konzultációról készített emlékeztetőjéhez csatolni kell az esetlegesen bemutatott dokumentumokat (vázlattervet, fotót).

(6) A konzultációkról a főépítész nyilvántartást vezet.

52. § (1) Az építtető köteles szakmai konzultációt kérni 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet vagy 12 m legnagyobb magasságot meghaladó építmény építése, átalakítása, bővítése esetén.

(2) Amennyiben a szakmai konzultációra vázlatterv, vagy műszaki terv dokumentáció is benyújtásra kerül, előzetesen vizsgálni kell, hogy annak tartalma megfelel-e a jelen rendeletben foglalt előírásoknak.

(3) A szakmai konzultációról a főépítész emlékeztetőt készít.

53. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építési engedély nélkül létesíthető, Ajka – 6. melléklet szerinti – településképi bejelentési és településképi véleményezési eljárás szempontjából kiemelt területein, a műemlékek, műemléki környezet és a Natura 2000, valamint a jelen rendelet szerinti helyi területi védelemmel érintett területeken és helyi egyedi védelem alatt álló épületeket érintően:

54. § (1) Településképi bejelentést kell tenni az 53. § szerinti területeken, épületeken és esetekben

55. § (1) Településképi bejelentést kell tenni az 53. § szerinti területen meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat

(2) Helyi védelem alatt álló területek épületeinek, valamint a helyi egyedi védelem alatt álló épületek rendeltetésének megváltoztatása előtt minden esetben le kell folytatni a településképi bejelentési eljárást.

56. § (1) A településképi bejelentési eljárást az ügyfél a Kormányrendelet szerinti tartalommal a 9. melléklet szerinti bejelentés formájában kezdeményezi. A bejelentést az Ajkai Közös Önkormányzati Hivatalba (8400 Ajka, Szabadság tér 12.) kell benyújtani.

(2) A bejelentéshez mellékelt dokumentációt papíralapon 2 példányban vagy elektronikusan kell benyújtani.

(3) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása az ügyfélnek díjmentes.

(4) A polgármester a szabályszerű formában benyújtott bejelentés beékezésétől számított 15 napon belül hozza meg döntését. Amelyben a tervezett építési tevékenység végzését, rendeltetés-módosítást vagy reklám, reklámhordozó, cégér elhelyezését tudomásul veszi vagy megtiltja. A döntéssel szemben Ajka Város Önkormányzat Képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.

(5) A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész készíti elő.

57. § (1) A településképi bejelentési eljárás szempontjai:

58. § (1) Ajka város polgármesterének településképi véleményét kell kérni az építési engedélyezési eljárásokat megelőzően

59. § (1) A polgármester településképi véleményét az önkormányzati főépítész (a továbbiakban "főépítész") szakmai álláspontjára alapozza.

(2) A polgármester településképi véleményét a főépítész készíti elő.

(3) A településképi véleménynek tartalmaznia kell az (1) bekezdés szerinti szakmai álláspontot.

(4) A településképi véleményezési eljárást a kérelmező kezdeményezi a Kormányrendelet szerinti dokumentáció benyújtásával.

60. § (1) A településképi véleményezési eljárás szempontjai:

61. § (1) Az önkormányzat polgármestere végzésben felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre

(2) Az (1) bekezdés szerinti végzésben a jogszabálysértés megszüntetésére, a jogszabálysértés mértékéhez igazodó határidőt kell megállapítani.

62. § (1) A Polgármester kötelezési eljárást folytat le a 61. § (1) bekezdés szerinti végzésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően.

(2) A településképi kötelezésről a Polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz határozat formájában.

63. § (1) A településképi kötelezettségről szóló döntés kiterjedhet:

64. § (1) Az építmények, részletek helyrehozatala során törekedni kell a védett értékkel (településképpel, építészeti örökséggel) összhangban lévő minél nagyobb fokú esztétikai érték és összkép elérésére, szükség szerint az érintett építészeti részletek teljes átalakításával, a zavaró részletek, toldalékok, építmények elbontásával, vagy átalakításával, a hiányzó építmények, hiányos részletek pótlásával, a zöldfelület felújításával. Ennek érdekében a helyrehozatal során – a védett építészeti részletek megtartása mellett – ügyelni kell különösen a helyi hagyományokon alapuló színezés, anyaghasználat, a hagyományos építészeti formák, díszítő elemek jelen rendelet szerinti alkalmazására.

(2) Amennyiben olyan mértékű az állagmegóvás hiánya, hogy az érintett építmény felújításával sem érhető el teljes biztonsággal a településkép elvárható javulása, úgy a helyrehozatal a meglévő épület elbontásával és új épület építésével is végre hajtható.

(3) Az önkormányzat a 63. § (1) és (2) bekezdései szerinti kötelezettség teljesítéséhez támogatást nyújthat.

(4) A kötelezettség teljesítése – a tulajdonos kérésére – ütemekre és szakaszokra bontva is elvégezhető.

65. § (1) A polgármester önkormányzati hatósági döntése a következőket tartalmazza:

(2) A hatósági döntés tartalmazhat a kötelezettség teljesítésével összefüggő javaslatokat, ajánlásokat.

(3) A polgármester határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet az ügyféllel.

(4) A településképi kötelezettség teljesítését

(5) Az ügyfél kérésére a kötelezettség teljesítésének határideje – különösen a (3) bekezdést figyelembe véve – maximum egy alkalommal a (4) bek. a) pont esetén legfeljebb 3 hónappal, a b) pont esetén legfeljebb 6 hónappal meghosszabbítható.

66. § (1) A Polgármester a 62. § (4) bekezdés szerinti hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítés esetén településkép-védelmi bírságot szab ki.

(2) A településkép-védelmi bírság összege egyedi elbírálás alapján szabható ki, amelynek mértéke 10.000.- forinttól 1.000.000. forintig terjedhet.

(3) A bírság összegét 30 naptári napon belül az Önkormányzat határozatban meghatározott számlaszámra kell befizetni.

(4) A befizetési határidő letelte után az elmaradt befizetés ismételten kivethető és eljárási bírsággal sújtható.

67. § (1) Az önkormányzat anyagi támogatás biztosításával segíti elő a város közigazgatási területén elhelyezkedő lakó-, és egyéb épületek, építmények felújításának, fejlesztésének, korszerűsítésének, átalakításának, helyreállításának, karbantartásának, állagmegóvásának (továbbiakban: felújításának) megvalósítását a településképi követelmények megvalósulása és ennek részeként a helyi építészeti örökség megóvása érdekében.

(2) Pályázatot nyújthatnak be természetes és jogi személyek (továbbiakban: pályázók) saját tulajdonú, illetve kezelésük alatt álló épületek, építmények felújítására.

68. § (1) Az önkormányzat által biztosított támogatás e rendeletben meghatározott pályázati feltételeknek, követelményeknek történő megfelelés alapján pályázat útján nyerhetőek el.

(2) A pályázat révén támogatás a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság (továbbiakban: Bizottság) által az aktuális pályázati útmutatóban meghatározott és az alábbiakban felsorolt feladat csoportokba illeszthető feladatokra igényelhető:

(3) Pályázat a Bizottság döntése alapján önálló rendeltetési egységek vonatkozásában is közzétehető, illetve egy pályázat kisebb rendeltetési egységekre vonatkozó feladatok elvégzését is magában foglalhatja.

69. § (1) A Bizottság a rendelet hatálya alá tartozó épületek, építmények felújítására nyilvános pályázatot írhat ki.

(2) A pályázati kiírásban kerülnek meghatározásra a részletes pályázati feltételek, melynek tartalmát e rendelet keretein belül, illetve amennyiben van központi pályázat, akkor az abban meghatározottak figyelembevételével a Bizottság határozza meg.

(3) A pályázati kiírás tartalmazza a kötelező mellékletek felsorolását, és azt az időpontot, ameddig a pályázatok benyújthatók.

(4) A pályázati kiírásra vonatkozó felhívást a helyi médiában közzé kell tenni.

(5) A pályázatokat a pályázónak az Ajkai Közös Önkormányzati Hivatalhoz, a hivatal által készített formanyomtatványon kell benyújtani.

(6) A pályázóknak a pályázati kiírásban megjelölt minden adatot és információt a pályázati anyagban szolgáltatni kell.

70. § (1) A pályázatokat a Bizottság legkésőbb a pályázati kiírásban megjelölt benyújtási határidőt követő 60 napon belül bírálja el.

(2) A bizottság a beérkezett pályázatokat a pályázati kiírásban meghatározott szempontok alapján rangsorolhatja, illetve előnyben részesítheti.

(3) A pályázat kiírójának lehetősége van arra, hogy akár a pályázat műszaki tartalmának módosításával egyidejűleg, akár anélkül, a pályázatban igényeltnél alacsonyabb összegű támogatásról hozzon döntést. Amennyiben a csökkentett támogatásról szóló döntést a pályázó nem fogadja el, a pályázatot nem támogatott pályázatnak kell tekinteni.

(4) Nem támogatható az a pályázat:

(5) A Bizottság az aktuális pályázati kiírásban kivételt határozhat meg arra vonatkozóan, hogy támogatja-e a pályázati kiírás megjelenését megelőző 1 éven belül elkészült, és az előírt feltételeknek megfelelő pályázati igény benyújtását.

71. § (1) Az önkormányzati támogatás vissza nem térítendő támogatás.

(2) Az önkormányzati támogatás a kivitelezési munka megfelelő minőségű és hiánymentes teljesítését igazoló műszaki átadás-átvételi eljárást követően biztosítható a pályázó számára, a pályázó és az önkormányzat között kötendő támogatási szerződésben rögzített feltételek alapján.

(3) Amennyiben a beruházás megvalósítása során a bekerülési költség a támogatásban részesített pályázatban megjelöltnél alacsonyabb, az önkormányzati támogatás összege ezzel arányosan csökken.

(4) Amennyiben a beruházás megvalósítása során a bekerülési költség a támogatásban részesített pályázatban megjelölt költségnél magasabb, az önkormányzati támogatás összege nem emelkedik, és a felmerülő többletköltséget a pályázónak saját forrásból kell finanszíroznia.

(5) A megítélt önkormányzati támogatás szakaszos kifizetésére abban az esetben van lehetőség, ha az igényelt résztámogatás önállóan elkülöníthető feladatrészre vonatkozik, és az egyes feladatrészek végrehajtására nem egy kivitelezési évben kerül sor. A szakaszos támogatás igénybevételének feltétele a (2) bekezdésben rögzített követelmények szakaszonkénti teljesülése.

(6) A pályázó pályázatát utólag kizárólag a polgármester jóváhagyásával, és csak olyan műszaki tartalom változtatás céljából módosíthatja, mely alapján a pályázattal eredetileg elérni kívánt cél nem sérül, a pályázat a módosítást követően is megfelel a közzétett pályázati kiírásban megfogalmazott feltételeknek, és a módosítás eredményeként többlet-támogatási igény nem merül fel.

72. § (1) A Bizottság által biztosítandó önkormányzati támogatás feltételei és mértéke az aktuális pályázati kiírásban kerülnek meghatározásra.

(2) A Bizottság, az aktuális pályázati kiírásában, városképi szempontokat és önkormányzati érdekeket szem előtt tartva, feladatonként és célonként eltérő támogatási mértéket határozhat meg.

(3) A Bizottság a lakások esetében adható önkormányzati támogatás mértékét maximalizálhatja. Az egységesen kialakított támogatási maximum az aktuális pályázati kiírásban kerül meghatározásra.

(4) Az önkormányzati támogatás mértéke, figyelemmel a központi pályázatok által biztosított támogatási mértékre, együttesen nem haladhatja meg a támogatás szempontjából elismerhető bruttó bekerülési költség 75 %-át.

73. § (1) Eredményes pályázat esetében, a pozitív támogatói döntést követő 45 napon belül, a támogatás biztosítására vonatkozóan, a pályázó jogi képviselőjével az önkormányzat nevében a polgármester támogatási szerződést köt, melyben szabályozni kell a támogatási feltételeket.

74. § E rendelet a kihirdetést követő 15. napján lép hatályba.

75. § Hatályát veszti Ajka Város Önkormányzatának