Balatonfűzfő Város Önkormányzata Képviselő-testületének az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54.§ (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörébe eljárva a következőket rendeli el:

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1)  A rendelet szabályai Balatonfűzfő Város Önkormányzatának tulajdonában álló és az ingatlan-nyilvántartásban közterület művelési ág megnevezéssel nyilvántartott földrészletek, a közutak fogalmába tartozó területek (út, kerékpárút, járda, parkoló) és az egyéb ingatlanok közforgalomra, közhasználatra átadott területrészei rendeltetéstől eltérő használatára terjednek ki.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt területek rendeltetéstől eltérő használata engedélyhez és díjfizetéshez kötött. Az engedélyezés feltételeit, valamint a használat díjait a jelen rendelet szabályozza.

(3) A közterület használatának engedélyezése tárgyában a polgármester átruházott hatáskörben, önkormányzati hatósági jogkörben jár el. 

2. A KÖZTERÜLET RENDELTETÉSTŐL ELTÉRŐ HASZNÁLATÁNAK

ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

2. §

A közterületeket és azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit – állaguk sérelme nélkül, az általános magatartási szabályok betartásával, mások használatának korlátozása vagy kizárása nélkül – bárki ingyenesen használhatja.

3. §

(1) A közterület rendeltetésétől eltérő – mások használatát korlátozó vagy kizáró módon történő - használatának engedélyezése a jelen rendeletben meghatározott tevékenységek céljára, illetve esetekben lehetséges.

(2) A közterület használata meghatározott, legfeljebb 1 éves időtartamra, vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig és konkrétan meghatározott célra engedélyezhető.

(3) Ha az engedélyes az engedély érvényességének lejártát megelőzően kérelmezi annak meghosszabbítását, - feltéve, ha az engedély valamennyi feltételét maradéktalanul teljesítette és a rendelet nem zárja ki – a közterület-használati engedély ismételten legfeljebb 1 év időtartamra meghosszabbítható. Az engedély meghosszabbítására nem kerülhet sor, ha jogszabályváltozás következtében a közterület-használati engedély kiadása új kérelem benyújtása esetében sem lenne teljesíthető.

(4) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:

a) a közterületbe 0,1 métert meghaladóan benyúló üzlethomlokzat, kirakat-szekrény, üzleti bejárati védőtető, árnyékoló- és ernyőszerkezet, hirdető berendezés, fényreklám továbbá cég- és címtábla, árusító automata elhelyezésére,

b) árusító és egyéb fülke, létesítmény (pl: élelmiszer, cukorka, gyümölcs, virág, könyv, hírlap, dohány árusítására szolgáló bódé, pavilon) elhelyezésére,

c) a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, indítófülke, pénztárfülke, fedett várakozóhelyiség, üzemanyagtöltő állomás, iparvágány elhelyezésére,

d) az egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges gépjármű várakozóhelyek céljára,

e) a köztisztasággal kapcsolatos 1 m3 vagy azt meghaladó nagyságú építmények és tárgyak elhelyezésére,

f)  szobor, emlékmű, díszkút, díszmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd, önálló hirdető berendezés és köztárgyak, (pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák) elhelyezésére,

g) zöldfelület, mások használatát korlátozó vagy kizáró módon történő bármilyen célú igénybevételére,

h) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére,

i) alkalmi és mozgóárusításra, javító, szolgáltató tevékenységre, mozgóbolti árusításra,

j) film- és televízió felvételre, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát 10 percnél hosszabb ideig akadályozza,

k) vendéglátó-ipari előkert céljára, üzleti szállítás vagy rakodás alkalmával göngyöleg elhelyezésére, árukirakodásra,

l) kiállítás, vásár, alkalmi vásár, sport és kulturális rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység céljára,

m) közhasználatra még át nem adott közterület (pl: meg nem nyitott utca) ideiglenes hasznosítására,

n)  közterület (utak, járdák, kerékpárutak, parkolók. zöld-területek) felbontására.

(5) Nem kell közterület-használati engedély:

a) a közút (járda) építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút (járda) területének elfoglalásához a felbontás kivételével,

b) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez,

c) magánszemélyek esetében építőanyagok, építéshez szükséges szerkezetek, tüzelő anyagok 72 óránál rövidebb időtartamra történő elhelyezéséhez, illetve lerakáshoz, feltéve, hogy az a közlekedést nem akadályozza.

(6) Nem adható közterület-használati engedély:

a) zajos, bűzös, tűz- és robbanásveszélyes tevékenység (kivéve: engedélyezett tűzijáték) gyakorlására, továbbá szexuális termékek bemutatására és értékesítésére. Szeszes ital (kimért és palackozott) forgalmazására és fogyasztására (kivéve: az önkormányzati ünnep, vásár, búcsú, közösségi célra engedélyezett kulturális rendezvényt kiszolgálóan),

b) a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések és anyagok elhelyezésére,

c) sátor, garázs létesítésére,

d) elárusító helyek, üzletek környékén áru és göngyöleg tárolására,

e) a város területén haszonjármű (tehergépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű, munkagép, stb.) és autóbusz tárolására,

f) közterület felett átfeszített transzparens elhelyezésére 5 napnál hosszabb időtartamra,

g) a lakosság nyugalmát zavaró, közerkölcsöt sértő tevékenység gyakorlására,

h) annak, aki közterület-használati díj-tartozással rendelkezik,

i) olyan járdaszakaszra, ahol a tervezett használat a gyalogos közlekedést, vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná.

4. §

(1) Az engedély csak az engedélyest jogosítja fel a közterület használatára.

(2) Az engedélyes köteles a közterület-használati engedélyt a helyszínen tartani, illetve a létesítményen, vagy hirdető berendezésen a nevét vagy az engedély számát jól látható helyen és módon feltüntetni.

(3) Mozgó és alkalmi árus figyelemfelkeltő hangjelzést – amennyiben az nem ütközik a KRESZ előírásaiba – csak 10.00 és 19.00 óra között alkalmazhat.

5. §

(1)  A közterület-használat engedélyezésére irányuló kérelmet a 27.§. (3) bekezdésében foglaltak szerint kell benyújtani legalább 15 nappal a közterület-használat megkezdése előtt.

(2) A polgármester városképi, környezet- és balesetvédelmi, közlekedési és műszaki szempontokra tekintettel, a szakhatóságok véleményét is figyelembe véve adja ki az engedélyt, amelyben karbantartásra és helyreállításra vonatkozóan kötelezettségeket is megállapíthat.

(3) A közterület állandó használatát igénylő – nem építési engedély köteles – építmény létesítését a funkció megkötésével és a díj meghatározásával a képviselő-testület hagyja jóvá.

(4) Jogszabályban meghatározott esetekben a közterület-használathoz szakhatósági hozzájárulás is szükséges.

6. §

(1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mgtv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (a továbbiakban: filmforgatás célú közterület-használat) vonatkozásában e rendeletben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A filmforgatás célú közterület-használat a 30 napot nem haladhatja meg.

7. §

(1) A filmforgatás célú közterület-használat általánosságban naponta 7 és 21 óra közötti időtartamra vonatkozhat, kivéve az éjszakai felvétel szükségességét, melyre a kérelemben konkrétan meg kell határozni az igényelt időpontokat.

(2) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek fel nem róható esemény, így különösen közmű üzemzavara elhárításának szükségessége, vagy helyre nem hozható károsodással fenyegető helyzet (a továbbiakban együtt: kárral fenyegető helyzet) esetén önkormányzati döntés alapján az engedélyes a közterület, vagy annak a kárral fenyegetett helyzettel érintett része igénybevételét a döntés kézbesítésétől számított legkésőbb három órán belül köteles megszüntetni.

(3) A kárral fenyegető helyzet elhárítását követően legkésőbb három napon belül a közterület-használatot ismételten biztosítani kell a kiesett napok számának pótlásával.

(4) A filmforgatási célú közterület-használat igénybevételére a rendkívüli természeti esemény megszűnését, vagy, ha a rendkívüli természeti esemény a természetes, vagy épített környezetet érintően olyan következményekkel járt, amely alól a település közigazgatási területét, vagy egy részét mentesíteni kell, a mentesítés befejezését követően legkésőbb 30 napon belül a közterület használatot biztosítani kell.

8. §

(1) A hatósági szerződés jóváhagyásának egyedi feltételeként kell meghatározni mindazon előírásokat, amelyeket a kérelmezett közterület-használattal kapcsolatban a közútkezelő és bármely érintett hatóság, szerv, szervezet nyilatkozatában meghatároz. A közút igénybevételére vonatkozó közútkezelői vélemény hiányában a hatósági szerződés nem jöhet létre.

(2) Kizárólag stáb-parkolás vagy technikai kiszolgálás céljából történő közterület használathoz az e rendelet szerinti közterület-használati engedély szükséges. A közterület-használat együttesen (forgatási helyszín, technikai kiszolgálás, stáb- és technikai szállítóeszközök parkolása) nem haladhatja meg a 300 m2-t, melyből a kiszolgáló terület céljára igénybe vett nagyságrend legfeljebb 50% lehet.

(3) A filmforgatás során a szomszédos lakó ingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a közterület-használó köteles folyamatosan biztosítani. E kötelezettséget nem tartalmazó hatósági szerződés nem hagyható jóvá.

(4) Ha az Mgtv. szerint igényelt időpontban a közterületre vonatkozóan érvényes közterület-használati szerződés van, a közterület-használat jóváhagyását meg kell tagadni.

(5) Meg kell tagadni a hatósági szerződés jóváhagyását annak a kérelmezőnek, akinek a közterület-használati szerződése a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül jogellenes közterület-használat, vagy díjfizetési hátralék miatt szűnt meg, vagy jóváhagyott hatósági szerződésétől eltérően szabálytalanul használta a közterületet, vagy a megállapított díjat nem fizette meg, vagy annak, aki a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül közterület-használati hozzájárulás nélkül közterületet vett igénybe.

9. §

(1) A filmforgatás esetére közterület-használati díjként a mozgóképről szóló törvényben meghatározott díjtételeket kell alkalmazni.

(2) Mentes a díj fizetés alól a mozgóképről szóló törvény szerinti közérdekű célokat szolgáló film forgatása, ha forgatás időtartama nem haladja meg a 15 napot, a filmművészeti állami felsőoktatási képzés keretében készülő film forgatása esetén a harminc napot, az önkormányzat megrendelésére készülő film forgatása, az önkormányzatról turisztikai célból készülő film forgatása, a városi ünnepségeken, rendezvényeken készülő felvétel forgatása, valamint tudományos, ismeretterjesztő film forgatása.

10. §

Turisztikailag kiemelt közterületnek minősül a 71-es számú főút és a Balaton közötti teljes, a város közigazgatási határain belül eső terület.

3. JÁRMŰVEK KÖZTERÜLETEN VALÓ TÁROLÁSÁNAK SZABÁLYAI

11. §

(1) Közútnak, parkolónak a város adott forgalmi és parkolási rendjétől eltérő igénybevételéhez közterület-foglalási engedély szükséges.

(2) A tulajdonos (üzembentartó) az üzemen kívül helyezett vagy üzemképtelen járművet saját költségén köteles a közterületről 2 napon belül eltávolítani.

(3) Az üzemen kívül helyezett vagy üzemképtelen járművet tömegközlekedési útvonalon egyáltalán nem, egyéb útvonalon és parkolóban közterület-foglalási engedéllyel az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően lehet tárolni. A határidő leteltéig a tulajdonos (üzembentartó) a járművet a közterületről saját költségén köteles eltávolítani.

(4) Közterület-foglalási engedélyt a tulajdonos vagy az üzembentartó kérhet.

(5) Közterület-foglalási engedély jármű tárolása céljára csak határozott időre, legfeljebb 2 napra adható ki és nem hosszabbítható meg.

(6) A jármű tulajdonosa vagy üzembentartója az e rendelet hatálya alá tartozó járművek esetében köteles a közterület-foglalási engedélyt a járművön jól látható és olvasható helyen (szélvédő üveg mögött) kifüggeszteni.

(7) Közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt, továbbá közúti forgalomban résztvevő 3500 kg össztömeget meghaladó gépjármű (gépjárműszerelvény), valamint üzemképtelen gépjármű, pótkocsi, lakókocsi és utánfutó közterületen nem tárolható.

4. HIRDETŐ BERENDEZÉSEK, REKLÁMOK ÉS FALRAGASZOK

ELHELYEZÉSÉNEK SZABÁLYAI

12. §

(1) Reklámok, reklámhordozók, hirdetmények és hirdető berendezések elhelyezése közterület-használati engedély alapján és díjfizetési kötelezettség mellett történhet.

(2) Jogszabályban meghatározott esetben, ha a hirdető berendezés elhelyezése építéshatósági engedélyhez kötött, a közterület-használati engedély kiadására csak akkor kerülhet sor, ha a kérelmező az engedélykérelemhez csatolja a jogerős építési engedélyt.

(3)  Hirdető-berendezés elhelyezése céljából közterület-használati engedély kiadására a (2) bekezdésben foglalt eset kivételével legfeljebb 5 év időtartamra és csak elfogadó főépítészi véleményezés esetében kerülhet sor.

(4) Tilos falragaszt elhelyezni épület falára, élő fára, köztéri padokra, szobrokra, elektromos- és világító berendezések oszlopaira, szekrényeire, közlekedési jelzőberendezésekre, jelzőtáblákra, illetőleg a forgalom szabályozására vagy védelmére szolgáló berendezésekre, úttartozékokra, továbbá autóbuszvárókra.

(5) A szükségtelenné illetve feleslegessé vált falragaszt az elhelyezőnek 3 napon belül el kell távolítania.

(6)  A közterületen engedély nélkül elhelyezett, vagy lejárt engedélyű hirdető berendezést, hirdetményt, információs táblát az engedélyező az eltávolításra vonatkozó felszólítás után - 8 nap elteltével - a tulajdonos költségére leszerelheti és elszállíthatja és intézkedhet az eredeti állapot helyreállítására. Amennyiben az engedély nélküli elhelyezés az önkormányzati tulajdon állagának sérelmével járt, úgy az engedély nélküli elhelyezőt kötelezni kell az önkormányzati tulajdon helyreállítása költségének megtérítésére.

(7)  A rendelet szerint elhelyezett hirdető-berendezés folyamatos szerkezeti és esztétikai karbantartása a hirdető berendezés tulajdonosának, vagy az általa szerződéses kapcsolattal megbízott üzemeltetőjének feladata és kötelezettsége.

(8) Választási plakátok vonatkozásában a választási eljárásról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

5. HULLADÉK KÖZTERÜLETEN VALÓ ELHELYEZHETŐSÉGE

13. §

(1) A köz- és intézményterületekre kihelyezett, az utcák, terek, parkok, sétányok kulturáltságát szolgáló nyitott hulladékgyűjtőkbe háztartási szemetet, ipari hulladékot, törmeléket elhelyezni tilos!

(2) Közterület-használati engedély igénylésére kereskedelmi, vendéglátó és egyéb hulladéktermeléssel is járó tevékenységet folytató árusító helyek csak az esetben jogosultak, ha a kérelemhez csatolják a tároló edény kihelyezésére, a hulladék begyűjtésére és elszállítására – a városban e tevékenységet végző szolgáltatóval - megkötött szerződést.

6. KÖZMŰ VEZETÉKEK ELHELYEZÉSÉNEK FELTÉTELEI

14. §

(1) Közmű-vezeték elhelyezésére, amennyiben közterületet vagy közutat érint,  szolgalmat (vezetékjogot) - az Önkormányzat beruházásában épülő vagy megépült közmű kivételével – az ingatlanhasználat ellenértékének megfizetése mellett járul hozzá a közműszolgáltatók javára létesítendő,   az ingatlan használatához kapcsolódó jogok (különösen: szolgalmi jog, vezetékjog, használati jog, ingatlan használatát eredményező nem dologi jog) alapításához, és amennyiben szükséges, ezen jogok ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez. E létesítmények megvalósulását követő terhekből és korlátozásokból eredő használati ellenérték összege az 1. melléklet szerinti szabályoknak megfelelően kerül kiszámításra.

(2)  Az Önkormányzat tulajdonát terhelő használati vagy szolgalmi jogot biztosítani - ide értve a jogszabályon alapuló használati jogot is  -  visszterhes szerződés, vagy megállapodás útján lehet.

(3) A használati jog alapítása ingyenes lehet, ha közfeladat ellátásával, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosításával kapcsolatosan történik, és a felek úgy állapodnak meg.

(4)  Közúton, vagy egyéb közterületen közművezeték elhelyezésével összefüggésben jogszabályon alapuló szolgalmi, vagy használati jogot biztosító, a kártalanítás mértékét is tartalmazó megállapodás (szerződés) megkötése az (1) pontban hivatkozott 1. melléklet szerint a polgármester hatásköre.

7. KÖZTERÜLETEK BONTÁSA

15. §

Közterület felbontásához, annak területén, az alatt, vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez a közút esetében közútkezelői hozzájárulás, nem közút közterület (továbbiakban együtt: közterület) esetében  közterület-bontási engedély (továbbiakban együtt: közterület-bontási engedély) szükséges. Közút esetében a közúti közlekedésről szóló törvényben és a kapcsolódó jogszabályokban foglaltak is irányadóak.

16. §

(1) Engedély nélkül közterületet felbontani csak a közmű üzemzavarának halasztást nem tűrő elhárítása érdekében lehetséges. A felbontást követő első munkanapon a bontást be kell jelenteni a Balatonfűzfői Közös Önkormányzati Hivatalnál. A bejelentés a következő adatokat tartalmazza:

a) a bontás helye és időpontja,  

b) a bontás helyét ábrázoló fénykép, vagy nyomvonal helyszínrajz kivonat,

c) a bontás oka,

d) a bejelentő neve, címe, telefonszáma,

e) a munkát végző cég neve,  

f) a felelős műszaki vezető neve, beosztása, telefonszáma,

g) az érintett közterület nagysága, rendeltetése szerinti bontásban.

(2) Abban az esetben, ha a bejelentés alapján megállapítható, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feltétel fennáll, a bejelentő részére utólagos hozzájárulást kell kiadni. A helyreállítási tevékenység végzésére a rendelet szabályai irányadóak.

(3) Abban az esetben, ha a bejelentés alapján megállapítható, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feltétel nem állt fenn, és bontást még nem állították helyre, a közterület használatot meg kell tiltani és a közmű üzemeltetőt kötelezni kell a bontás helyreállítására.  A helyreállítási tevékenység végzésére a rendelet szabályai irányadóak.

(4) A hibaelhárítással kapcsolatos bejelentést csak az érintett közmű tulajdonosa vagy üzemeltetője teheti meg a Balatonfűzfői Közös Önkormányzati Hivatalnál.

17.§

A munkálatok végzése előtt és alatt a forgalom biztonságos tereléséről és korlátozásáról a közmű üzemeltetőjének kell gondoskodnia.

18.§

(1)  A közterület-bontási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a jelen rendelet 2. mellékletében megjelölt valamennyi adatot és nyilatkozatot.

(2) A közterület bontása, illetve közterületen történő építés során a Balatonfűzfői Közös Önkormányzati Hivatal szakfelügyeletet biztosít. A szakfelügyeletet a munkavégzés megkezdése előtt legalább hét nappal korábban meg kell rendelni. A munkavégzés során: munka megkezdése, az elkészült létesítmények eltakarása és a helyreállítás befejezése csak szakfelügyelet jelenlétében történhet.  Az eltakarási engedélyt legkésőbb a műszaki átadáson az engedélyes, vagy a kivitelező az engedélyes meghatalmazása alapján átadja, vagy a Balatonfűzfői Közös Önkormányzati Hivatalához a műszaki átadás időpontjáig benyújtja.

(3)  A munkák befejezésekor műszaki átadást kell tartani, amelynek lezárását, és azt, hogy az érintett terület alkalmas a közterület közforgalom számára történő visszaadására, a szakfelügyelet igazolja.

(4) A közterület bontása során a visszaépítésre nem kerülő, de későbbiekben hasznosítható anyagokat, így különösen, tér- fal és mederburkoló elemek, szegélykövek, behajtást gátló eszközök, utcabútorok az Önkormányzat által megjelölt telephelyre be kell szállítani oly módon, hogy azok a szállítás és lerakodás során ne sérülhessenek.

19.§

(1) Új burkolt közterület építése esetén az építés befejezését követő 5. naptári év december 31-ig – a bekezdésben meghatározott esetet kivéve – a közterületet nem lehet felbontani.

(2) Meglévő pályaszerkezet megtartásával járó aszfaltszőnyeg készítés esetén a befejezést követő 5. naptári év december 31-ig – a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – a közterületet nem lehet felbontani.

(3) A bontási tilalom nem vonatkozik a halasztást nem tűrő, veszély elhárítását szolgáló bontásokra. A vészhelyzet megszűntetését követően az igénybevevő köteles a közterületet helyreállítani.  A közterület helyreállítására vonatkozó kikötéseket a közterület-bontási engedélybe kell belefoglalni.

(4) Az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott határidőkön belül a közterület felbontását engedélyezni kell, amennyiben a közterület felbontásának szükségességét előidéző helyzet kezelésére más műszaki megoldás nincs, és kérelmező kérelmében vállalja a közterület teljes hosszban történő új kopóréteggel való helyreállítását.

20.§

(1) Ha az engedélyes az engedélyben meghatározott területen kívül újabb területre kérelmet nyújt be, a közterület-bontási engedély kiadását meg kell tagadni:

a) ha az engedélyes az engedélytől eltérően nem megfelelő ütemben végzi munkáját, mindaddig, míg a folyamatban lévő munkák üteme az engedélyben meghatározott mértéket el nem éri,

b) ha az engedélyesnek az engedélytől eltérően elmaradása van a munkaterületek helyreállításában - így különösen: betemetés, betonozás, aszfaltozás, füvesítés - mindaddig, míg a munkaterülete helyre nem állítja,

c)  ha az engedélyest felszólították, vagy kötelezték valamely korábbi, bontás helyreállítására, ismételt helyreállítására, javítására, a munkaterület biztosítására vagy egyéb hiányosságának pótlására vonatkozóan, mindaddig, míg a felszólításban, kötelezésben előírtakat maradéktalanul nem teljesíti,

d)  ha az engedélyesnek a korábbi munkáiból eredően zöldkár tartozása van az Önkormányzat felé.

(2) A közterület-bontási engedély kiadását meg kell tagadni, ha a kérelmező engedély nélkül vesz igénybe rendeltetésétől eltérően közterületet, mindaddig, míg az engedély nélküli közterület-használat fennáll.

8. A KÖZTERÜLETEK HELYREÁLLÍTÁSA

21.§

(1) Az előre tervezett bontások után a helyreállítás módját, minőségét, határidejét, a munkaterület környezetének biztonságosságát és a szükséges forgalmi rend módosítását a közterület-bontási engedélyben kell meghatározni. A közmű meghibásodása miatt szükségessé vált bontás után a helyreállítás módját, minőségét, határidejét, a munkaterület környezetének biztonságosságát és a szükséges forgalmi rend módosítását a bejelentést követően kiadott hozzájáruló nyilatkozatban, bejelentés elmulasztása esetén a helyreállításra kötelező határozatban kell meghatározni.

(2) Ha a teljes helyreállítás a bontási engedélyben meghatározott határidőre nem készül el, a határidő kizárólag műszakilag indokolt esetben meghosszabbítható.

(3) A közmű meghibásodást követő burkolatbontás utáni helyreállítást a technológiailag indokolt legrövidebb időn belül el kell végezni.

(4) A rendeltetéstől eltérő használat során megbontott közút helyreállítását az engedélyesnek kell elvégeznie, az alábbiak szerint:

a) útpálya hosszirányú felbontása esetén:

aa) fő –  és gyűjtő-utakon a megbontott  teljes  forgalmi  sávot  új  kopóréteggel kell ellátni,

ab) lakó és kiszolgáló utakon a forgalmi sávban csak egy munkahézag –  élvágás  –  lehet.  A meglévő kopóréteget a szegélyig (kiemelt, „K”, süllyesztett), ennek hiányában az útpálya széléig fel kell szedni és a munkahézagig egységes kopóréteget kell teríteni, függetlenül a munkaárok szélességétől,

ac) a burkolatba kerülő munkahézag (élvágás) az úttengellyel párhuzamos, törés nélküli vonal mentén kell, hogy haladjon,

ad) amennyiben  az  ab)  pont  szerint  helyreállítandó  felület  szélessége  meghaladja  a  forgalmi  sáv  50  %-át,  a  teljes  forgalmi  sávot  új  kopóréteggel kell ellátni.

b) útpálya keresztirányú felbontása esetén:

ba) a helyreállítást a kiemelt szegélyre, illetve az út szélére merőleges munkahézagoknál kell elvégezni,

bb) amennyiben egy beavatkozáson belül két útpályára merőleges munkaárok szükséges, és az egymáshoz közelebbi szélek távolsága nem haladja meg a 10 m-t, akkor a két munkaárok területét és a közte lévő területet együttesen új kopóréteggel kell ellátni.

c) kerékpárút, gyalogút, járda felbontása esetén:

ca) a 2,5 m széles vagy annál keskenyebb aszfalt burkolatú kerékpárút, gyalogút, járda hosszirányú bontásánál teljes szélességben új kopóréteget kell építeni,

cb) a 2,5 m-nél szélesebb aszfalt burkolatú kerékpárút, gyalogút, járda  hosszirányú  bontása  esetén  csak  egy  munkahézag  lehet,  és  a  kopóréteg  cseréjét a  kerékpárút,  gyalogút,  járda  munkahézaghoz közelebb eső széléig, tengelyben készült munkahézag esetén a teljes felületen  kell elvégezni,

cc) aszfalt burkolatú kerékpárút, gyalogút, járda keresztirányú bontása során, - amennyiben egy beavatkozáson belül két út- vagy járdaszélre merőleges munkaárok szükséges, és az egymáshoz közelebbi szélek távolsága nem haladja meg a 10 m-t, - a két munkaárok területét és a közte lévő területet együttesen új kopóréteggel kell ellátni,

cd) gyalogút és járda kijelölt-gyalogos átkelőhelynél történő bontása esetén, a mozgáskorlátozottak számára az  akadálymentesítésről is gondoskodni  kell.

22.§

(1) A munkaárokba szerves anyagot, építési törmeléket, szemetet visszatölteni tilos. A munkaárok csak földdel, vagy a közterület-bontási engedélyben, utólagos hozzájárulásban, kötelezésben előírt anyaggal tölthető fel és a visszatöltött anyagot a vonatkozó szabványok szerint tömöríteni kell.

(2) A helyreállításra kötelezett feladata a földvisszatöltések tömörségét a kivitelezés során ellenőrizni és dokumentálni a közútkezelői hozzájárulásban előírtak szerint.

(3) Téli, illetve technológiailag alkalmatlan időben ideiglenes helyreállítást kell végezni, a végleges helyreállítás határidejének meghatározása mellett.

(4) A téli hónapokban – üzemzavar elhárítás érdekében végzett közterület felbontása setén – a szabvány szerinti tömörítés biztosítása érdekében minden esetben talajcserét kell alkalmazni.

(5) A munkavégzéssel érintett területeken a szilárd burkolat pályaszerkezetét a munkaárok szélétől számítottan minimum 30-30 cm –es átlapolással kell kiépíteni.

23.§

(1)   Amennyiben a közterület-bontási engedélyt közművezeték építésével (bővítés, felújítás, csere) kapcsolatos bontás végzésére kérték, az engedélyt csak akkor lehet megadni, ha a gerincvezeték építésével egy-időben valamennyi ingatlan bekötő vezetéke kiépítésre kerül, legalább az  út  és  járda  burkolaton  túl  mért  1  méter  hosszúságig,  kiépítetlen  közterület esetén a szabályozási szélességig.

(2) Közterület-bontási engedély november 15-től március 15-ig terjedő időszakra nem adható ki, kivéve azt az esetet, amelyben a beruházás támogatásból megvalósuló, érvényes támogatási szerződéssel rendelkező projekt megvalósítására irányul és a szerződésben foglalt teljesítési határidejére tekintettel más műszaki megoldás hiányában szükséges a közterület felbontása.

9. KÖZTERÜLETEN LÉVŐ NÖVÉNYZET KÖRNYEZETÉBEN VÉGZETT MUNKA

24.§

Közművezeték létesítése vagy rekonstrukciója során:

a) fás szárú növény törzsétől 1 méteren belül gépi munkavégzés nem lehetséges, csak kézi földmunkát lehet végezni,

b) fás szárú növény gyökérzetét kalodával kell megvédeni, amennyiben a földmunka végzésére a növény törzsétől legfeljebb 2 m távolságra vagy azon belül kerül sor,

c) fás szárú növény törzsét kalodával vagy más mechanikai védelemmel kell ellátni, amennyiben a munkagép, illetve annak hatósugara a fa törzsét 3 méter távolságon belül megközelíti,

d) talajban haladó közművezeték létesítése vagy rekonstrukciója során, annak nyomvonala a meglévő fasort 2 méternél, meglévő cserjesávot 1 méternél jobban nem közelítheti meg,

e) közművezeték létesítése vagy rekonstrukciója során a közműszolgáltató szervezet köteles megvizsgálni a vezeték nyomvonalának a zöldsávon kívüli, burkolatban vagy egyéb területsávban történő elvezetésének lehetőségét,

f) légvezeték létesítése vagy rekonstrukciója során a közműszolgáltató szervezet a szigetelt légkábelt vagy földkábelt kell, hogy előnybe részesítse a szabad vezetékkel szemben, amennyiben a korszerűbb megoldás alkalmazása műszaki szempontból nem lehetetlen.

25.§

(1) A közműszolgáltató szervezet a közterületi munkavégzés megkezdése előtt az önkormányzat megbízásából parkfenntartási tevékenységet végző szervezettel egyeztetést folytat le a munkaterületen a növényzet védelme és megóvása érdekében.

(2) Az  érintésvédelmi  metszést  megelőzően  a  közműszolgáltató  szervezet egyeztetést  folytat  le az önkormányzat megbízásából parkfenntartási tevékenységet végző szervezettel a fás szárú növények védelme érdekében. 

(3) A közműszolgáltató szervezet a munkaterület átadására, valamint az elkészült munka műszaki átadására meghívja az önkormányzat megbízásából parkfenntartási tevékenységet végző szervezet képviselőjét.

10. KÖZMŰ KOORDINÁCIÓ

26.§

(1) Balatonfűzfői Közös Önkormányzati Hivatal a közterületen folyó munkák összehangolása érdekében tájékoztatást köteles kérni a közterületen elhelyezett közművek, hírközlési hálózatok kezelőitől a rövid- (1 éves) és középtávú (5 éves) közműhálózat fejlesztési, korszerűsítési valamint felújítási terveikről.

(2) A benyújtott középtávú közterület-bontási terveket a Balatonfűzfői Közös Önkormányzati Hivatal éves ütemezésben összehangolja.

(3) A következő évre vonatkozó, rövid távú burkolatbontási tervek összehangolása érdekében a Balatonfűzfői Közös Önkormányzati Hivatal minden év december 31-ig közmű-koordinációt tart. Indokolt esetben az egyeztető tárgyalás év közben is összehívható.

Az éves egyeztető tárgyalásra meg kell hívni: 

a) közterületen elhelyezett közművek, hírközlési hálózatok kezelőit, 

b)  országos közút kezelőjét,

c) illetékes rendőrkapitányságot,

d) Fűzfői Vagyonkezelő Kft-t,

e) tömegközlekedési szolgáltatót,

f) Balatonfűzfői Közös Önkormányzati Hivatal érintett köztisztviselőit.

(4) A Balatonfűzfői Közös Önkormányzati Hivatal a közmű-koordinációt követő év február 28-ig elkészíti a város éves közterület-bontási tervét és a (3) bekezdésben felsoroltaknak megküldi.

11. A KÖZTERÜLET-HASZNÁLATI ENGEDÉLY IRÁNTI KÉRELEM

27. §

(1) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.

(2) Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos, állvány, építőanyag törmelék, stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelezőnek kell kérnie.

(3) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az engedély kérő nevét és állandó lakó helyének (székhelyének, telephelyének címét, jogi személyek, egyéni vállalkozók, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok esetén adószámát, cégjegyzék számát és bankszámla számát,

b) a közterület-használat célját és időtartamát, az igénybe venni kívánt terület nagyságát,

c) a közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását,

d) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl: vállalkozói igazolvány, kisipari működési engedély, stb.) hitelt érdemlő igazolását,

e) zöldterület, közpark igénylése esetén a terület helyreállítására vonatkozó nyilatkozatot,

f) forgalmat befolyásoló közterület-használat esetén egy M = 1 : 1000, vagy M = 1 : 500-as méretarányú forgalomszabályozási tervet, a rendőrség hozzájárulását, valamint az érintett útvonalon tömegközlekedést lebonyolító szervezet hozzájárulását,

g) közterületen történő felépítmény elhelyezése esetén a felépítmény konkrét helyének megállapítására alkalmas, szakember által készített M=1:500-as, vagy M=1:1000-es méretarányú helyszínrajzot, megjelenést ábrázoló tervet vagy fényképet,

h) kulturális rendezvény, vásár, mutatványos tevékenység, vagy egyéb, több ember részvételével járó rendezvény esetén a terület takarítására vonatkozó nyilatkozatot.

28. §

(1) Az engedély megadása során figyelembe kell venni az építési szabályzatot, a környezetvédelmi, városképi, műemlékvédelmi és köztisztasági, továbbá a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában előírt követelményeket, ellenőrizni kell az egyéb feltételek (pl: vállalkozói igazolvány, kisipari működési engedély) fennállását is.

(2) Az adott hely használatát az elsőként kérelmező részére kell engedélyezni, kivéve, ha attól a város számára kedvezőbb szolgáltatási tevékenységre is igényelték az adott területet.

29. §

(1) Az engedélynek tartalmaznia kell:

a) az engedélyes nevét és állandó lakó- (székhely, telephely) helyének címét,

b) a közterület-használat célját és időtartamát vagy azt, hogy az engedélyt milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes,

c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,

d) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat,

e) az engedély megszüntetése vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,

f) közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját,

g) a keletkező hulladék és szemét elszállítására vonatkozó előírást,

h) a 35. § - ban rögzített jogkövetkezményeket,

i) a közterületen szervezett rendezvény jellegétől függően a szükséges pótlólagos mobil szeméttárolók és illemhelyek számára vonatkozó előírást.

(2) Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset- és egészségvédelmi óvórendszabályokban előírt módon történhet.

(3) Az építési munka végzésének tartamára szóló közterület-használati engedélyben:

a) elő kell írni a közterület felőli munkaterület biztonságos lehatárolását (pl.: kerítés, tábla, korlát, jelzőszalag, védőtetővel ellátott átjáró, stb.), valamint a kertészeti létesítmények, fák, csatornák, árkok, korlátok, szobrok, építmények, úttartozékok, stb. kiemelését, továbbá a közterület folyamatos tisztántartását, rendjének fenntartását, visszaadás előtti feltakarítását, helyreállítását,

b) elő kell írni, hogy közterületen törmelék csak konténerben helyezhető el.

(4) Az utcai árusítás céljára szolgáló közterület-használati engedélyben meg kell jelölni, hogy az árusítás milyen módon történhet.

(5) Elő kell írni az engedélyes számára, hogy a közterületet - tartozékaival együtt – mindannyiszor köteles saját költségén helyreállíttatni, ahányszor annak állagában bekövetkező sérülése az engedélyes hibájából kiújul. Ha az engedélyes eme kötelezettségének nem tesz eleget, az engedélyező hatóság az engedélyes veszélyére és költségére jogosult elvégeztetni a közterület és tartozékai állapotának helyreállítását.

(6) Az engedély tartalmazza a közterület-használat megszüntetésére és az engedély megvonására vonatkozó jogszabályi előírásokat, valamint a tulajdonosi hozzájárulás feltételeit.

(7) Az engedély megadása vagy megtagadása ügyében hozott döntést közölni kell:

a) az engedélyessel,

b) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságokkal,

c) a közterület-használati díj beszedésével megbízott szervvel,

d) a közterülettel kapcsolatos tulajdonosi jogokat gyakorló szervvel,

e) az ellenőrzéssel megbízott szervvel.

12. AZ ENGEDÉLY ÉRVÉNYESSÉGE

30. §

(1) Az engedély:

a) a meghatározott idő elteltéig,

b) a megállapított feltételek bekövetkeztéig, illetőleg

c) a visszavonásig érvényes.

(2) A közterület-használati engedély érvényét veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik.

13. A KÖZTERÜLET-HASZNÁLAT IDEJE, FORMÁJA

31. §

(1) A határozott időre szóló közterület-használat legkisebb időtartama egy nap, leghosszabb időtartama általános esetben 1 év lehet.

(2) Pavilon létesítésére közterület-használatot legfeljebb 3 év időtartamra lehet engedélyezni.

(3) A rendelet alkalmazásában pavilon a talajszintből legalább 2,5 m magasságban kiemelkedő, de a talajjal összefüggő alapozás révén nem érintkező, szétszedhető, könnyűszerkezetes építmény.

14. A KÖZTERÜLET-HASZNÁLATI DÍJ

32. §

(1) Az engedélyes a közterület-használati díjat előre, - a 33.§ (2) bekezdésére is figyelemmel - köteles megfizetni. Mértékét a rendelet 3. mellékletében foglalt díjtételek szerinti díjak alapján kell megállapítani.

(2) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény közterületre eső vízszintes vetület (cég- cím- hirdető tábla, hirdető berendezés esetén annak hirdetési felülete) m2-ben meghatározott mértékét kell figyelembe venni.

(3) A közterület-használati díj szempontjából minden megkezdett év, hó, nap, m2 és fm. egésznek számít.

(4) Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterület tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni, kivéve, ha azt hatósági intézkedés miatt kénytelen megszüntetni.

(5) Amennyiben a közterületet használó a tevékenysége során bármilyen jellegű rongálást, állagromlást okoz az Önkormányzat tulajdonában, úgy annak helyreállítására, vagy annak bekerülési értéke megfizetésére köteles.

(6) A közterületet használó köteles megfizetni a zöldterületi használat során általa, vagy a tevékenységéből eredő mindennemű zöldkárt a jelen rendelet 4. melléklete szerinti díjakkal számított összegben.

15. MENTESSÉG A KÖZTERÜLET-HASZNÁLATI DÍJ FIZETÉSE ALÓL

33. §

(1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

a) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, továbbá a vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezése,

b) közműveknek (elektromos-, gáz-, távfűtő, víz-, és csatornázási művek), valamint a köztisztasági szerveknek a feladatuk ellátását szolgáló közérdekű létesítményei elhelyezése, egyéb a köztisztasággal kapcsolatos 1 m3 vagy azt meghaladó nagyságú építmények és tárgyak - kivétel a 29. § (3) bekezdés b) pont - elhelyezése,

c) a postai és távközlési tevékenységgel kapcsolatos berendezések elhelyezése,

d) az országos és helyi közforgalmi vasutaknak, továbbá a közforgalmú közúti vízi és légi közlekedési vállalatoknak a feladatuk ellátását szolgáló létesítményei elhelyezése, kerékpártartó kihelyezése,

e) a szobrok, emlékművek, dísz-kutak, vízmedencék, szökőkutak, alapzatos zászlórudak és a köztárgyak elhelyezése,

f) sport-, kulturális vagy jótékony célú rendezvény esetében, ha az belépő díj fizetése előírása nélkül látogatható,      

g) a közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területhasználat után,

h) valamint a rendelet 11. § (2) bekezdésében foglalt esetekben.

(2) Az engedélyező hatóság a 6 hónap vagy azt meghaladó időtartamú közterület-használat esetében - kérelemre - részletfizetést (legfeljebb havi bontású részletekben) engedélyez.

(3) A közterület-használati díj megfizetésének kötelezettsége alól nem adható felmentés, ha a kérelmező a közterületet a szükséges engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően használta.

16. A KÖZTERÜLET-HASZNÁLAT MEGSZÜNTETÉSE ÉS AZ

ENGEDÉLY MEGVONÁSA

34. §

(1) Megvonható a közterület-használati engedély, ha az engedélyes a közterületen folytatott tevékenységével szabálysértést követ el, illetve ha fizetési kötelezettségének a felszólítást követő 8 napon belül nem tesz eleget.

(2) Meg kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja, vagy a díjfizetési kötelezettségének ismételten nem tesz eleget.

(3) Ha az engedélyes a közterület használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát az engedély egyidejű visszaadása mellett az engedélyező hatóságnak bejelenteni.

(4) A közterület-használati engedély másra át nem ruházható, jogutód részére fel nem használható. Tartós árusítóhely /pavilon/ tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos köteles új kérelmet benyújtani.

(5) Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani.

(6) A közterület-használat bármely módon történő megszűnése esetén az esedékessé vált és befizetett közterület-használati díj visszatérítésére nincs lehetőség.

(7) A közterületen elhelyezett létesítményekben, árusító helyeken, rendezvényeken, valamint önkormányzati tulajdonú bérelt helyiségekben keletkező hulladék - szolgáltatóval kötelezően kötendő szerződés szerinti - elhelyezésének és elszállításának elmulasztása, vagy más tulajdonában lévő intézményes szemétszállításhoz rendszeresített gyűjtőedényekben történő illegális elhelyezése az engedély azonnali visszavonását vonja maga után.

17. KÖZTERÜLET ENGEDÉLY NÉLKÜLI HASZNÁLATÁNAK

JOGKÖVETKEZMÉNYEI

35. §

(1) A közterület engedélyhez kötött, de engedély nélküli használata esetén a használó az engedélyező hatóság felhívására köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani.

(2) Azt, aki közterületet engedélyhez kötött esetben engedély nélkül vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használ, a szabálysértés jogkövetkezményein túlmenően az engedély nélküli, vagy az eltérő használat tartamára az egyébként fizetendő közterület-használati díj megfizetésére kell kötelezni.

(3) Ha a használó az (1) bekezdésben előírt kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az engedélyező hatóság a használó terhére, veszélyére és költségére gondoskodik a közterület-használat megszüntetéséről (pl: elhelyezett tárgyak, berendezések elszállíttatása, stb.).

18. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

36. §

E rendelet alkalmazásában:

a) Közterület:

Közhasználatra szolgál minden olyan önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván.

Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrésze.

Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, járdák, kerékpárutak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése.

b) Alkalmi árusítás:

10 m2 bruttó alapterületet meg nem haladó, bármikor könnyen szétszerelhető szerkezetből készült, illetve könnyen eltávolítható, szabadon álló vagy csoportosan telepített, környezetébe illeszkedő egyszintes építmény.

c) Mozgó-bolt:

gépjárművön üzemeltetett vagy gépjárművel vontatott kiskereskedelmi árusító hely.

d) Hirdető berendezés, hirdetőtábla, reklám-hordozó eszköz:

minden olyan a KRESZ-ben, illetve ágazati szabványban nem szereplő berendezés vagy eszköz, amelynek az a célja, hogy a tereken, épületek homlokzatán, zöldterületen, járdán és a közúton közlekedők figyelmét felhívja valamilyen szolgáltatásra, gyártmányra, termékre, eseményre, létesítményre.

e) Mozgó-árusítás:

amely során az üzlettel rendelkező kereskedő vagy alkalmazottja, illetve megbízottja olyan eszköz (pl. kosár, tricikli, fagylaltos kocsi) segítségével juttatja el a vevőkhöz az üzletében forgalmazott terméket, amely nem minősül mozgóboltnak.

19. VEGYES RENDELKEZÉSEK

37.§

(1) A közterület-használattal kapcsolatos eljárásban – az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény előírásait kell alkalmazni.

(2) Az e rendelet szerinti hatósági eljárás során az elektronikus kapcsolattartás – kivéve, ha magasabb szintű jogszabály arról külön rendelkezik – kizárt.

(3) Kérelemre – átruházott hatáskörben – a polgármester első fokon hatósági szerződést köthet az önkormányzat tulajdonában lévő közterületek – magánszemély, vagy jogi személy által történő önkéntes – olyan fejlesztése érdekében, mely egyezik az Önkormányzat fejlesztési elképzeléseivel. Ez esetben megállapodást kell kötni a fejlesztés bizonyító erejű dokumentumokkal alátámasztott bekerülési költsége 75%-os nagyságrendjének bérleti- vagy egyéb használati díjba történő beszámítására.

20. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38. §

(1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Balatonfűzfő Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek használatáról szóló 29/2012. (X. 19.) önkormányzati rendelete.

Balatonfűzfő, 2016. február 16.

                     Marton Béla                                                               Dr. Takács László

                     polgármester                                                                          jegyző

Kihirdetve:

Balatonfűzfő, 2016. február 29.

                                                                                                          Dr. Takács László

                                                                                                                      jegyző