Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (IV. 27.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és a vagyonhasznosítás szabályairól
Hatályos: 2024. 09. 01- 2024. 10. 31Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (IV. 27.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és a vagyonhasznosítás szabályairól
Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségi szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (4) bekezdésében, 108/C. §-ban és 109. § (4) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b)-c) pontjában, 5. § (4) bekezdésében, 18. § (1) bekezdése, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32.cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet szabályait kell alkalmazni Balatonalmádi Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat), az Önkormányzat szervei és intézményei tulajdonában lévő vagy tulajdonába kerülő:
a) ingatlan és ingó dologra,
b) ingatlantulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokra,
c) pénzvagyonra, értékpapírokra, követelésekre,
d) gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető társasági részesedésekre.
(2) A rendelet szabályait kell alkalmazni:
a) az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott vagyon elidegenítésére, hasznosítására, megterhelésére, gazdasági társaságba történő apportálására,
b) az Önkormányzat, szervei és intézményei részéről vagyontárgyak megszerzésére, kivéve, ha a vagyontárgy megszerzése a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozik,
c) az Önkormányzat, szervei és intézményei részéről vagyoni értékű jogok megszerzésére,
d) az önkormányzati tulajdonú vagy önkormányzati részvétellel működő gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi jogosítványok gyakorlására,
e) az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakáscélú helyiségek hasznosítása esetén, kivéve, ha az Önkormányzat Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló hatályos önkormányzati rendelete eltérően rendelkezik.
(3) Az Önkormányzat tulajdonában levő, de állami fenntartású köznevelési intézmények feladatainak ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon vonatkozásában a rendelet szabályait csak annyiban lehet alkalmazni, amennyiben azt a vagyonkezelési szerződés megengedi.
2. § E rendelet alkalmazása során a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.), a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet fogalommeghatározásai az irányadóak.
2. Az Önkormányzat vagyona
3. § (1) Az önkormányzati vagyon az 1. §-ban meghatározott vagyontárgyak összessége.
(2) Az Önkormányzat vagyona a nemzeti vagyont képező forgalomképtelen törzsvagyonból és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyonból áll. Az egyes vagyoni elemek forgalomképességének átminősítéséről a Képviselő-testület dönt.
(3) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek.
(4) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét törvény, valamint e rendelet állapítja meg.
3. A forgalomképtelen törzsvagyon
4. § A forgalomképtelen törzsvagyon körét az Nvtv., valamint e rendelet rögzíti.
5. § Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonába tartozó ingatlan vagyonelemeket e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
4. A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon
6. § Az önkormányzati rendelettel korlátozottan forgalomképessé minősített vagyontárgyak:
a) a műemlék épületek, ideértve a műemléki környezetben lévő, valamint helyi védelemben részesített ingatlan vagyontárgyak,
b) a védett természeti területek,
c) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek, kivéve, amelyeket törvény kizárólagos, vagy törvény nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nyilvánít,
d) a köztéri műalkotások és egyéb művészeti alkotások,
e) a sportpályák és sportcélú létesítmények,
f) a szabályozási tervben közcélú hasznosításra kijelölt ingatlan-vagyontárgyak és
g) minden vagyontárgy, amelyet a Képviselő-testület korlátozottan forgalomképesnek nyilvánít.
7. § A 6. §-ban meghatározott ingatlan vagyonelemeket a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
8. § A 6. § szerinti ingatlan vagyonelemeket biztosítékul adni vagy egyéb módon megterhelni kizárólag:
a) önkormányzati hitelfelvétel biztosításához vagy
b) a Magyar Állam javára jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom alapítására lehet.
5. A forgalomképes üzleti vagyon
9. § (1) Mindaz a vagyon, amelynek a tulajdonjoga az Önkormányzatot illeti meg, de nem vonható a 4-6. §-ban meghatározott és felsorolt törzsvagyon körébe, az Önkormányzat üzleti vagyona.
(2) Az üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgyak forgalomképesek.
(3) Az Önkormányzat üzleti vagyonába tartozó ingatlan vagyonelemeket a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
6. Az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak besorolása, az átminősítés feltételei
10. § (1) Ha az Önkormányzat vagyona új ingatlan-vagyontárggyal gyarapodik, a Képviselő-testület a szerzéssel egyidejűleg vagy a szerzést követő első képviselő-testületi ülésén dönt a vagyontárgy törzsvagyoni vagy üzleti vagyoni minősítéséről abban az esetben, ha a vagyontárgy besorolása jogszabályi rendelkezések alapján nem egyértelmű.
(2) Forgalomképtelen ingatlan-vagyontárgy átminősítése a Képviselő-testület döntésével csak a Helyi Szabályozási Tervvel összhangban történhet a városfejlesztési célok megvalósítása érdekében és kizárólag abban az esetben, ha az átminősítés nem sérti az Önkormányzat érdekeit.
(3) Korlátozottan forgalomképes ingatlan-vagyontárgy átminősítése a Képviselő-testület döntésével csak a Helyi Szabályozási Tervvel összhangban történhet abban az esetben, ha az átminősítésre kerülő vagyontárgy az addig betöltött funkcióját már nem látja el, és a vagyoni elem más közcélú feladat ellátására nem alkalmas, vagy arra csak teljes felújítás után válna alkalmassá.
(4) Megszűnő költségvetési szervtől, gazdasági társaságtól, önkormányzati társulástól az Önkormányzat birtokába visszakerülő vagyon tekintetében a Képviselő-testület dönt arról, hogy a vagyontárgy az Önkormányzat törzsvagyonába vagy üzleti vagyonába kerül besorolásra.
(5) Az ingatlan-nyilvántartás szerint közút, tér, park, közkert besorolású ingatlant vagy annak egy részét a Képviselő-testület a településrendezési terv módosítását követően üzleti vagyonná nyilváníthatja, ha jogszabály ezt nem tiltja.
7. A vagyongazdálkodással kapcsolatos döntések, beszámolók
11. § (1) A Képviselő-testület a tulajdonában lévő nemzeti vagyon rendeltetésének megfelelő biztosítása céljából, az Önkormányzat teherbíró képességéhez igazodó, közép-és hosszútávú vagyongazdálkodási tervet készít. A vagyongazdálkodási terv előkészítése a polgármester feladata.
(2) A vagyongazdálkodási tervnek tartalmaznia kell az Önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására vonatkozó aktuális célkitűzéseket, és az Önkormányzat feladatellátása érdekében felesleges vagyontárgyak értékesítésére, hasznosítására vonatkozó javaslatot.
12. § A polgármester évente egy alkalommal, a zárszámadással egyidejűleg köteles beszámolni a Képviselő-testületnek az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlan-nyilvántartás szerinti helyzetéről forgalomképesség szerinti megbontásban.
8. A tulajdonosi jogok gyakorlása
13. § (1) Az Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost jogszabály alapján megillethetik, illetve terhelik.
(2) A tulajdonost megillető jogokat a Képviselő-testület, vagy önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig, átruházott hatáskörben a Képviselő-testület szerve gyakorolja az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint. A Képviselő-testület vagy szerve döntése alapján a kijelölt ingatlan(ok)ra vonatkozó polgári jogi szerződéseket, megállapodásokat a polgármester írja alá.
(3) A Képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, feladatainak ellátására intézményt vagy gazdasági társaságot alapíthat. A gazdasági társaságnak átlátható szervezetnek kell lennie.
(4) Az önkormányzati intézmények elhelyezésére szolgáló és működését biztosító, valamint az intézmények használatában lévő ingatlanok és ingó vagyontárgyak vonatkozásában az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak használatának, a hasznok szedésének jogát, a birtoklás jogát az intézmények vezetői gyakorolják az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint.
(5) Balatonalmádi Városgondnokság 8220 Balatonalmádi, Szabolcs u. 4. alatti telephelyén belüli területet parkolás, tárolás céljára határozatlan időtartamra bérbe adni 60 napos felmondási határidő kikötésével az intézmény vezetője jogosult.
14. § (1) A Polgármester dönt:
a) az önkormányzati tulajdonú ingatlanokra vonatkozó és az Önkormányzatot egyéb ingatlanok tekintetében megillető fellebbezésről és a fellebbezési jogról való lemondásról,
b) a közterületen, a helyi építési szabályzat szerint közlekedési célra fenntartott területen, valamint önkormányzati tulajdonú közművagyonon történő építés esetén a tulajdonosi hozzájárulás megadásáról,
c) az önkormányzati közművagyonba tartozó közmű, továbbá közcélú villamos, távhő-, gáz- és távközlési célú vezeték építése esetén a tulajdonosi hozzájárulás megadásáról,
d) az Önkormányzat által elrendelt jelzálogjog és elidegenítési és terhelési tilalom feloldásáról, valamint törléséről,
e) a közös tulajdon esetén a tulajdonostársat, társasház és lakásszövetkezet esetében a külön tulajdoni illetőség tulajdonosát megillető jogok gyakorlásáról és kötelezettségek teljesítéséről, költségvetési forrást nem igénylő kérdésekben és
f) a jogszabály által előírt beépítési kötelezettség meghosszabbításáról és törléséről.
(2) A Pénzügyi, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság dönt:
a) társasház alapító okirat módosításáról,
b) az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanok használati megállapodásának megkötéséről és annak módosításáról,
c) a társasházi alapító okiratban a külön tulajdonban álló lakásra, illetőleg a külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozóan tulajdonostársak javára elővásárlási, előbérleti jog gyakorlásáról történő lemondásról.
9. Tulajdonosi jogok gyakorlása gazdasági társaságokban
15. § (1) Gazdasági társaság alapítására, üzletrész vagy részvény vételére, értékesítésére, elővásárlási jog gyakorlására, önkormányzati vagyontárgy gazdasági társaságba vitelére – az Nvtv.-ben foglalt követelmények betartásával - kizárólag a Képviselő-testület jogosult.
(2) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó alábbi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja:
a) a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása, ennek körében az eredmény felhasználására vonatkozó döntés meghozatala, üzleti terv elfogadása,
b) a pótbefizetés elrendelése és visszatérítése, törzstőke felemelése, leszállítása,
c) az elővásárlási jog gyakorlása a gazdasági társaság által,
d) az ügyvezető megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása,
e) felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása,
f) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása,
g) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, melyet a gazdasági társaság az Önkormányzattal, ügyvezetőjével, vagy annak közeli hozzátartozójával, illetve élettársával köt,
h) az ügyvezető(k), a felügyelő bizottsági tagok, illetve a könnyvizsgálóval szemben követelések érvényesítése,
i) a gazdasági társaság beszámolójának, ügyvezetésének, gazdálkodásának könyvvizsgáló által történő megvizsgálásának elrendelése,
j) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása,
k) alapító okirat módosítása,
l) olyan szerződés jóváhagyása, amelyet a gazdasági társaság a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel köt a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről,
m) a hitelfelvétel - kivéve az éven belüli likviditási hitelt - valamint a hitelszerződés módosítása,
n) a garancia- és a kezességvállalás, a tartozás-átvállalás és a követelés-elengedés,
o) az értékpapír vásárlás, kivéve az éven belüli likvid célú ügyleteket, a pénzügyi lízingszerződés megkötése,
p) az ingyenes vagyonjuttatás, ellenérték nélküli engedményezés,
q) a gazdasági társaság alapítása, tulajdonszerzés más gazdasági társaságban,
r) az 500.000,-Ft könyv szerinti érték feletti vagyonértékesítés,
s) a követelésvásárlás,
t) a közhasznúsági jelentés elfogadása, és
u) mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy az alapító okirat az alapító Önkormányzat kizárólagos hatáskörébe utal.
(3) Az Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságban – kivéve a kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságot - a társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó alábbi kérdésekben a meghozandó döntést megelőzően a Képviselő-testület dönt:
a) a gazdasági társaság átalakulásának elhatározásáról,
b) az üzletrész, részvény elidegenítésről,
c) az alaptőke felemeléséről és leszállításáról,
d) az üzletrész elővásárlási jogáról történő lemondásról és
e) a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyásáról, ennek körében az eredmény felhasználására vonatkozó döntés meghozataláról, üzleti terv elfogadásáról, kivéve azon gazdasági társaságokat, ahol az önkormányzat tulajdoni részesedése a 10%-ot nem haladja meg.
(4) A gazdasági társaságok legfőbb szervének hatáskörébe tartozó, a (2) és (3) bekezdésben fel nem sorolt kérdésekben a Polgármester dönt.
16. § (1) A gazdasági társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) ülésén a tagsági (részvényesi) jogokat a Polgármester gyakorolja. Ezt a jogát az általa meghatalmazott személy útján is gyakorolhatja.
(2) Ha a gazdasági társaság legfőbb szerve az Önkormányzat Képviselő-testülte által előzetesen nem tárgyalt és a 16. § (3) bekezdésben meghatározott kérdésekben, vagy a Polgármester hatáskörébe tartozó kérdésekben kíván dönteni, amely döntés képviseletére meghatalmazással a taggyűlésen vagy közgyűlésen részt vevő nem rendelkezik, az önkormányzat képviselőjének az érintett napirend elhalasztását kell kérni, kivéve, ha a társaság legfőbb szerve az utólagos önkormányzati, vagy polgármesteri jóváhagyást a társasági döntés érvényességi feltételeként elfogadja.
10. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
17. § (1) Az ingatlan, valamint az ingó vagyon forgalmi értékét független értékbecslő által készített értékbecslés alapján kell megállapítani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti értékbecslés annak kiállításától számított 6 hónapig érvényes. Ha rendelkezésre áll 6 hónapnál régebbi értékbecslés, akkor ennek felülvizsgált változata fogadható el. Az értékbecslést a Balatonalmádi Közös Önkormányzati Hivatal megfelelő képesítéssel rendelkező köztisztviselője is végezheti.
(3) Az értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapír forgalmi értékét a tőzsdei árfolyam alapján kell megállapítani.
(4) Az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedés esetén a forgalmi értéket 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell megállapítani.
(5) Örökölt vagyon esetében a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon forgalmi értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.
11. Vagyonszerzés, a vagyon elidegenítése, a vagyonnal való rendelkezés
18. § (1) A Képviselő-testület rendelkezik az önkormányzati vagyonnak e rendelet, vagy más jogszabályban meghatározott értékhatár feletti szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, hasznosításáról, gazdasági társaságba való beviteléről, e hatáskörét a Képviselő-testület szerveire átruházhatja.
(2) A 30. § (2) bekezdésében meghatározott vagyonhasználók és az Önkormányzat, mint vagyonhasználó – 30. § (2) bekezdés b) pontja kivételével – vezetője önállóan dönt a korlátozottan forgalomképes és forgalomképes ingó és ingatlan vagyon bérbeadásáról, használati jogának átengedéséről 6 hónapot meg nem haladó időtartam esetén, ha az adott időszakra vonatkozó hasznosítási mód szerinti nettó díj összege az ötszázezer forintot nem haladja meg.
(3) A Pénzügyi, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság dönt:
a) kétszázezer forint forgalmi értéket meghaladó, de hárommillió forint forgalmi értéket meg nem haladó korlátozottan forgalomképes és forgalomképes ingó vagyontárgyak elidegenítéséről, illetve
b) korlátozottan forgalomképes és forgalomképes ingó és ingatlan vagyon bérbeadásáról, használati jogának átengedéséről, gazdasági társaságba, önkormányzati társulásba viteléről 5 évet meg nem haladó időtartam esetén, ha az éves hasznosítási mód szerinti nettó díj összege a hárommillió forintot nem haladja meg.
12. A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályai
19. § (1) Forgalomképtelen vagyontárgy tulajdonjogát ingyenesen átruházni - a volt egyházi ingatlanok, valamint a 4-5. §-hoz tartozó vagyontárgyak tekintetében közfeladatot ellátó állami szerv részére történő térítésmentes átadása kivételével - nem lehet.
(2) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítése, megterhelése, gazdasági társaságba apportként való bevitele az (1) bekezdésben foglalt kivételekkel semmis. A forgalomképtelen vagyontárgy követelés biztosítéka nem lehet.
(3) Forgalomképtelen vagyoni elem egészére vagy kivett részére a forgalomképessé minősítés megtörténtéig adásvételi szerződés nem köthető.
13. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályai
20. § (1) Az Önkormányzat, az Önkormányzat költségvetési szervei a használatukban lévő vagyont kötelesek megőrizni, a jó gazda gondosságával kezelni és gyarapítani.
(2) A 6. §-ban felsorolt vagyontárgyak közül koncessziós szerződés alapján hasznosítható vagyontárgyakra vonatkozó koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.
(3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak ellenérték fejében történő megszerzésére irányuló eljárás során a közbeszerzési eljárás vonatkozó szabályait, az éves költségvetési rendelet beszerzésre vonatkozó szabályait, illetve a beszerzést végző vagyonhasznosító szerv beszerzésre vonatkozó belső szabályzatában foglaltakat kell alkalmazni.
21. § (1) A 30. § (2) bekezdésében meghatározott vagyonhasználók és az Önkormányzat, mint vagyonhasználó – a 30. § (2) bekezdés b) pontja kivételével – a működésükhöz rendelt korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak beszerzéséről, a költségvetési rendeletben meghatározott keretek között önállóan döntenek.
(2) A kettőszázezer forint értékhatárig terjedő forgalmi értékű korlátozottan forgalomképes ingó vagyontárgy elidegenítéséről és megterheléséről, a vagyonhasználó vezetője önállóan dönt.
(3) A kettőszázezer forint forgalmi értékhatárt meghaladó, de hárommillió forint forgalmi értéket meg nem haladó forgalmi értékű ingó vagyontárgyak elidegenítése és megterhelése esetén – a 30. § (2) bekezdés b) pontjában írt vagyonhasznosító kivételével – a Pénzügyi, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság dönt.
(4) A hárommillió forintot meghaladó forgalmi értékű korlátozottan forgalomképes ingó vagyontárgyak elidegenítése és megterhelése esetén – a 30. § (2) bekezdés b) pontjában írt vagyonhasznosító kivételével – a Képviselő-testület dönt.
22. § E rendeletben meghatározott korlátozottan forgalomképes ingatlan-vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, bérleti vagy használati jogának átengedéséről, bármely megterheléséről – hitel biztosítékaként fedezetbe adást kivéve – vagy gazdasági társaságba való beviteléről
a) hárommillió forint forgalmi értékhatárig a polgármester,
b) hárommillió-egy forint és hatmillió forint forgalmi érték között a Pénzügyi, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság,
c) hatmillió forint forgalmi értékhatár felett, valamint vagyonkezelői jog létesítéséről a Képviselő-testület dönt.
14. Üzleti vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályai
23. § A forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának ellenérték fejében történő megszerzésére irányuló eljárás során a közbeszerzési eljárás vonatkozó szabályait, az éves költségvetési rendelet beszerzésre vonatkozó szabályait, illetve a beszerzést végző vagyonhasznosító szerv beszerzésre vonatkozó belső szabályzatában foglaltakat kell alkalmazni.
24. § (1) A 30. § (2) bekezdésében meghatározott vagyonhasználók és az Önkormányzat, mint vagyonhasználó – a 30. § (2) bekezdés b) pontja kivételével – a működésükhöz rendelt ingó vagyontárgyak beszerzéséről, a költségvetési rendeletben meghatározott keretek között önállóan döntenek.
(2) A kettőszázezer forint értékhatárig terjedő forgalmi értékű ingó vagyontárgy elidegenítéséről és megterheléséről, a vagyonhasználó vezetője önállóan dönt.
(3) A kettőszázezer forint értékhatárt meghaladó, hárommillió forintot meg nem haladó forgalmi értékű ingó vagyontárgyak elidegenítése és megterhelése esetén – a 30. § (2) bekezdés b) pontjában írt vagyonhasznosító kivételével –a Pénzügyi, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság dönt.
(4) A hárommillió forintot meghaladó forgalmi értékű ingó vagyontárgyak elidegenítése és megterhelése esetén – a 30. § (2) bekezdés b) pontjában írt vagyonhasznosító kivételével – a Képviselő-testület dönt.
25. § A forgalomképes üzleti vagyonnak minősülő önkormányzati vagyontárgyak tulajdonjogának ellenérték fejében történő átruházásakor az Nvtv.-ben foglalt követelményeket teljesíteni kell.
26. § E rendeletben meghatározott forgalomképes ingatlan-vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, bérleti vagy használati jogának átengedéséről, bármely megterheléséről – hitel biztosítékaként fedezetbe adást kivéve – vagy gazdasági társaságba való beviteléről
a) hárommillió forint forgalmi értékhatárig a polgármester,
b) hárommillió-egy forint és hatmillió forint forgalmi érték között a Pénzügyi, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság,
c) hatmillió forint forgalmi értékhatár felett, valamint vagyonkezelői jog létesítéséről a Képviselő-testület dönt.
15. Az önkormányzati vagyongazdálkodás alapelvei, a vagyonnal való gazdálkodás felelőssége
27. § (1) Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás során úgy kell eljárni, hogy az Önkormányzat vagyona a közösség javára működjön és gyarapodjon.
(2) Az Önkormányzat vagyonát költségvetési gazdálkodás keretében a polgári jog szabályai szerint hasznosítja.
(3) Az önkormányzat intézménye - ha nem sérti az alapfeladatainak ellátását -, anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat.
(4) Az Önkormányzat és a vagyonhasználó vezetője felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és gazdaságos működtetéséért, amelynek során a vagyon magáncélú használatba adása nem megengedett.
28. § (1) A tulajdonos, illetve a képviseletében eljáró személy a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egy alkalommal köteles ellenőrizni.
(2) Ha az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a vagyontárgyat rendeltetés ellenesen használják, rongálják, vagy más módon károsítják, a használót a szerződés teljesítésére, a rendeltetésszerű állapot helyreállítására írásban, határidő megjelölésével fel kell szólítani.
16. Vagyonkezelésbe adás, a vagyonkezelői jog szabályai
29. § (1) Az Önkormányzat vagyonára – az Nvtv-ben és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott szabályok szerint - vagyonkezelői jogot lehet alapítani.
(2) Vagyonkezelői jog létesítéséről szóló szerződés megkötéséről értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt. A Képviselő-testület a rendelet 2. és 3. mellékletében felsorolt, korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyonként nyilvántartott ingatlanokra, az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva létesíthet vagyonkezelői jogot.
(3) A vagyonkezelő köteles gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról, a jogszabályokban és a vagyonkezelési szerződésben előírt egyéb kötelezettségek teljesítéséről.
(4) A vagyonkezelő köteles évente egyszer a tárgyévet követő január 31-ig vagyonkezelésbe adott ingatlanvagyon változásairól az Önkormányzat vagyonnyilvántartásával és ingatlanvagyon-kataszter vezetésével megbízott szervezeti egységének a megfelelő bizonylatokat és dokumentumokat átadni.
30. § (1) Az Önkormányzat költségvetési szervei, a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet vagy önkormányzati közfeladatot átvállaló átlátható szervezet részére a vagyonkezelői jog ingyenesen átengedhető (a továbbiakban: vagyonhasználó).
(2) A vagyonhasználó közül:
a) az Önkormányzat költségvetési szerveit,
b) az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságát és
c) az önkormányzati társulást
az önkormányzati közfeladat ellátása céljából – az ehhez szükséges mértékig- a rájuk bízott vagyonra vonatkozóan megilleti az ingyenes használat joga.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott vagyonhasználó a rá bízott vagyon tekintetében beruházást, felújítást csak a költségvetési rendeletben szabályozott módon és keretek között végezhet.
(4) Vagyonhasználó a meghatározott tartalmú vagyonhasználatot megalapozó okiratok alapján, az abban meghatározott mértékben, a tulajdonos Önkormányzat nevében gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat és teljesíti a tulajdonost terhelő kötelezettségeket.
31. § (1) Az önkormányzati forrásból beszerzett és a költségvetési szervek működéséhez rendelt vagyontárgyakat közvetlenül a költségvetési szervek veszik nyilvántartásba az ingatlanok kivételével, amelyeket az Önkormányzat tart nyilván.
(2) A pályázaton elnyert támogatásból beszerzett és a költségvetési szervek működéséhez rendelt vagyontárgyakat:
a) amennyiben a pályázati kiírásban, vagy a támogatási szerződésben foglalt feltételek azt megengedik, a költségvetési szervek közvetlenül veszik nyilvántartásba,
b) amennyiben a pályázati, vagy támogatási feltételek a közvetlen költségvetési szervi nyilvántartásba vételt nem teszik lehetővé, úgy az Önkormányzat veszi nyilvántartásba és az intézmény működteti, majd az Önkormányzatot terhelő pályázati, vagy támogatási feltételek teljesülésével a vagyontárgyat az Önkormányzat átadja költségvetési szerve részére, amely azt ettől az időponttól a saját könyveiben tartja nyilván.
32. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a polgármester ellenőrzi.
(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő és az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyonkezelői intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.
(3) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:
a) az ellenőrzött szerv vagyonkezelésében álló, önkormányzati tulajdonba tartozó ingatlan területére belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, tanúsítványt készíttetni, ennek érdekében a vagyonkezelő szerv irodai helyiségeibe belépni és ott tartózkodni,
c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.
(4) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés során
a) jogait úgy gyakorolja, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,
b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 8 nappal tájékoztatja,
c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalja és a jelentéstervezetet, majd a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldi.
(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő vagy képviselője jogosult:
a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,
b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, illetve
c) a jelentéstervezetre észrevételt tenni.
17. Versenyeztetés
33. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, vagy hasznosítása - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott egyedi forgalmi értéket meghaladó értékű vagyon tekintetében nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetés alkalmazásával, a legjobb ajánlattevő részére történik.
(2) A versenyeztetés során valamennyi ajánlattevőnek egyenlő esélyt kell biztosítani.
(3) Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására rendelkezésre álló időpont között legalább nyolc nap különbség legyen.
(4) Nem kell a versenyeztetés szabályait alkalmazni:
a) ingatlanvagyon értékesítése tekintetében a mindenkori költségvetési törvényben maghatározott értékhatár alatt,
b) befektetési célú értékpapírok, részvények elidegenítése esetén,
c) ha a hasznosítás közhasznú célt, vagy az önkormányzat kötelező feladatainak megoldását szolgálja,
d) az ingatlan hasznosítása esetén, ha a megállapított éves bérleti díj nem haladja meg a nettó egymillióötszázezer forintot, vagy
e) vagyoni értékű jog átruházása/hasznosítása esetén, ha a forgalmi érték/bérleti díj nem haladja meg a nettó egymillióötszázezer forintot.
(5) A versenyeztetésnél az alábbi szempontokat kell érvényesíteni:
a) legmagasabb, azonnali árbevétel elérése,
b) gazdasági társaság vagy magánszemély által foglalkoztatott új- vagy többletlétszám, vagy
c) az Önkormányzatától kötelező vagy önként vállalt feladat átvállalása.
(6) A versenyeztetés nyertesének tulajdonjoga az egyéb feltételek teljesülése esetén akkor vezethető át az ingatlan-nyilvántartásban, ha az Önkormányzattal a versenyeztetési eljárásban vállalt kötelezettségekre és annak mellékbiztosítékaira vonatkozó szerződés aláírása is megtörtént.
(7) A versenyeztetési eljárás eredményéről valamennyi érintettet haladéktalanul írásban tájékoztatni kell.
34. § (1) A pályázati eljárásban való részvétel biztosíték adásához is köthető, amelyet az ajánlat benyújtásával egyidejűleg, vagy a pályázati kiírásban megjelölt időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.
(2) A pályázati biztosíték összegét a pályázatot kiíró szerv állapítja meg.
(3) A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének és eredménytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után - kamat nélkül - kell visszaadni.
(4) Nem jár vissza a biztosíték, ha a pályázati kiírás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, valamint akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlatát az ajánlati kötöttség időtartama alatt visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható okból hiúsult meg.
(5) A kiíró a pályázatot az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. E döntést a pályázati kiírás közzétételére vonatkozó szabályok szerint kell az érintettek tudomására hozni.
35. § (1) Érvényes a pályázat, ha mind tartalmi, mind formai követelményeit tekintve megfelel a pályázati kiírásban foglaltaknak.
(2) Érvénytelen a pályázat, ha:
a) olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult a pályázaton részt venni,
b) az ajánlatot a kiírásban meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,
c) az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban foglaltaknak,
d) a pályázó a pályázati biztosítékot nem, vagy nem a kiírásban foglaltaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére,
e) az ajánlati árat a pályázó nem egyértelműen határozta meg.
(3) Eredménytelen a pályázat, ha:
a) a kitűzött időpontig egyetlen érvényes ajánlat sem érkezett,
b) a kiíró a pályázatot a szerződés megkötésének elmaradása miatt eredménytelenné nyilvánítja.
(4) A pályázat eredménytelenné nyilvánítható, ha a kiíró azt a jogot a pályázati kiírásban fenntartja.
(5) Eredménytelen pályázat esetén a kiíró új pályázat kiírásáról dönthet.
36. § (1) A benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell:
a) a pályázó nyilatkozatát a pályázati felhívásban foglalt feltételek elfogadására vonatkozóan,
b) pályázati biztosíték befizetését igazoló dokumentumot, ha ezt a pályázati kiírás előírja,
c) szerződéskötéshez szükséges adatokat (pl. név, lakóhely, székhely, adóazonosító szám, cégbejegyzési szám, stb.)
d) jogi személy pályázó esetén 30 napnál nem régebbi, hiteles cégkivonatot, aláírási címpéldányt.
(2) Az ajánlatok elbírálása során a kiíró az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet. A benyújtott ajánlatok azonban nem módosíthatók.
37. § (1) Az Önkormányzat ajánlati kötöttsége a szerződés aláírásához szükséges valamennyi feltétel meglététől számított 60 napig áll fenn.
(2) Amennyiben a pályázat nyertesével a szerződés az (1) szerinti határidőben nem jön létre, a szerződéskötést a második legjobb ajánlattevővel kell megkísérelni akkor, ha az ajánlat a legjobb ajánlattól 10%-nál nagyobb mértékben nem tér el, és meghaladja vagy eléri a Képviselő-testület vagy szerve által meghatározott minimális értékesítési árat. Nagyobb eltérés esetén új pályázatot kell kiírni.
18. Strandi szabadterületek bérbeadásának szabályai
38. § (1) A Pénzügyi, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság tárgyévre vonatkozóan legkésőbb március 31. napjáig – átruházott hatáskörben – megállapítja az Önkormányzat tulajdonát képező strandokon lévő strandi szabadterületek tekintetében köthető bérleti szerződések számát, a tevékenységek profilját és a minimális bérleti díjat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott döntést a Polgármester hirdetményként közzéteszi az Önkormányzat honlapján és a helyben szokásos módon.
(3) A (2) bekezdés szerinti hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) a hasznosításra meghirdetett strandi szabadterület körülírását,
b) a folytatható tevékenységek számát és profilját,
c) a minimális bérleti díjat, fizetési feltételeket, valamint
d) a jelentkezés határidejét.
(4) A strandi szabadterületek bérletére vonatkozó ajánlatot tárgyév április 20. napjáig kell benyújtani a Polgármesternek. Amennyiben ezen határidőig a Pénzügyi, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság által engedélyezett helyek valamelyikére nem érkezett be jelentkezés, a Polgármester a beérkezések sorrendjében mindaddig köthet bérleti szerződést az egyes használati célokra, míg azok száma el nem éri az engedélyezettet.
(5) Amennyiben a Pénzügyi, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság által engedélyezett keretszámnál az adott tevékenységre többen jelentkeznek, úgy meghívásos liciteljárást kell tartani. Az eljáráson az vehet részt, aki a folytatni kívánt tevékenység végzésére jogosult és a meghívóban közölt bánatpénzt befizette.
39. § (1) A bérleti szerződés azzal köthető meg, aki a liciteljárás feltételeinek megfelelt, és a lefolytatott eljárás során a legnagyobb összegű bérleti díj megfizetésére tett ajánlatot és ezt a bérleti díjat meg is fizette.
(2) A liciteljáráson a területigénylők a Polgármester vagy megbízottja, valamint a bérleti szerződések előkészítésével megbízott önkormányzati hivatali ügyintéző vesz részt. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
a) a licit tárgyát,
b) a területigénylők nevét és címét, és
c) az eljárás keretében megajánlott legmagasabb bérleti díj kialakulásának folyamatát.
(3) Ha a liciteljárás nyertese a tárgyalást követően bejelenti, hogy a területet nem kívánja igénybe venni, úgy a liciteljáráson részt vett következő legmagasabb bérleti díjat felajánló – az általa felajánlott bérleti díjon – jogosult a bérleti szerződés megkötésére. Több azonos ajánlatot tevő közül sorsolással kell eldönteni, hogy ki a szerződéskötésre jogosult. Amennyiben minden ajánlattevő visszalép, új hirdetményt kell közzétenni.
(4) Ha a liciteljárás nyertesével a liciteljárás lefolytatását követő 15 napon belül, neki felróható okból, nem kerül sor a bérleti szerződés megkötésére, úgy az általa befizetett bánatpénzt elveszti és a licitált területi helyre a liciteljáráson részt vett következő legmagasabb bérleti díjat felajánló léphet.
(5) A liciteljárás nyertese által befizetett bánatpénzt a bérleti díj részeként kell elszámolni, a további területigénylőknek pedig a következő legmagasabb bérleti díjat felajánló kivételével a liciteljárás napját követő 8 napon belül vissza kell utalni. A következő legmagasabb bérleti díjat felajánlónak a nyertessel megkötött szerződés keltét követő 8 napon belül kell visszautalni a bánatpénzt.
19. Felajánlott vagyon elfogadása
40. § (1) Bármely vagyontárgy és vagyoni értékű jog tulajdonjoga ingyenes, vagy kedvezményes felajánlásának elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.
(2) Nem fogadható el olyan ingyenes vagy kedvezményes felajánlás, amelynek ismert terhei elérik, vagy meghaladják a felajánlott vagyontárgy értékét.
(3) Az Önkormányzat köteles az ingyenesen, vagy kedvezményesen felajánlott és elfogadott vagyontárgyat a felajánló által megjelölt vagyonhasznosító szerve részére a felajánló által meghatározott célra átadni.
20. A követelésről való lemondás és elengedés szabályai
41. § (1) A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelések tekintetében lemondani (a követelést törölni) csak az éven túli követelésekről lehet.
(2) A kisösszegű követelés behajtását előírni nem kell, de a követelés törlése előtt legalább 3 alkalommal írásbeli felszólítás alapján meg kell kísérelni a követelés beszedését.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt kisösszegű követelésekről az Önkormányzatnál a polgármester, a Közös Önkormányzati Hivatalnál a jegyző, az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél az intézményvezetők írásba foglalt, megalapozott döntés alapján mondhatnak le.
42. § (1) Önkormányzatot megillető és behajthatatlannak nem minősülő követelésről lemondani (követelést elengedni) csak méltányosságból lehet írásbeli kérelem alapján, ha
a) a követelés érvényesítés a kötelezett természetes személy életkörülményeit bizonyítottan megnehezítené, vagy ellehetetlenítené, így különösen kiskorú gyermekei tartását, lakhatását, vagy tartási kötelezettsége körébe tartozó egyéb hozzátartozója tartását veszélyeztetné,
b) a követelés érvényesítése a kötelezett gazdálkodó szervezet felszámolását, vagy végelszámolását eredményezné és ez valamely közérdekű cél megvalósulását veszélyeztetné, vagy az Önkormányzat érdekeit sértené, vagy
c) a követelésről való lemondással járó előnyök összességükben meghaladják a lemondásból származó hátrányokat így különösen, ha a lemondás megkötött ügylet meghiúsulását akadályozná meg, vagy annak teljesedésbe menését segítené elő.
(2) A követelés elengedése a kötelezett írásbeli kérelme alapján történik, amelyet részletesen indokolni köteles és a kérelméhez az azt alátámasztó dokumentumokat (különösen: jövedelemigazolásokat, az üggyel kapcsolatos szerződéseket, számlákat, pénzügyi mérlegeket, más hatóságok, szervek határozatait, ítéleteit, döntéseit, tulajdoni lapot) is csatolnia kell.
(3) A követelés elengedésére jogosultak a benyújtott dokumentumok alapos mérlegelését követően mondhatnak le (engedhetik el) a követelésről (követelést).
(4) A követelés lemondására jogosult:
a) az egymillió forintot meg nem haladó értékű követelés esetén a Polgármester,
b) az egymillió forintot meghaladó, de az ötmillió forintot meg nem haladó követelés esetén a Pénzügyi, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság,
c) az ötmillió forintot meghaladó követelés esetén a Pénzügyi, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság javaslata alapján a Képviselő- testület.
(5) A követelés megtérülése érdekében – a kötelezett jövedelmi viszonyai és vagyoni helyzete figyelembevételével – az (5) bekezdésben meghatározott értékhatárok szerinti, az ott meghatározott döntési jogkört gyakorló, a kötelezettnek legfeljebb 1 évig terjedő halasztott fizetést, vagy legfeljebb 5 évre szóló részletfizetést engedélyezhet. Amennyiben ezen kötelezettségét sem teljesíti, úgy a követelés egy összegben esedékessé válik.
(6) A követelésről való lemondás-, a halasztott fizetés-, illetve a részletfizetés feltételeit a jogosult döntését követő 30 napon belül okiratba kell foglalni.
43. § (1) Számviteli előírásoknak megfelelő kritériumok alapján behajthatatlannak minősülő követelések nem minősülnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § szerinti követelés elengedésének.
(2) A behajthatatlannak minősülő követelések leírásához való hozzájárulás a polgármester hatáskörébe tartozik
(3) A követelés behajthatatlanságának tényét és mértékét bizonyítani kell.
21. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása
44. § (1) Az Önkormányzat vagyonáról a Balatonalmádi Közös Önkormányzati Hivatal és valamennyi önálló költségvetési szerv könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni. Az ingatlanvagyon nyilvántartására a törvényben meghatározottak szerint - statisztikai rendszerű – vagyonkatasztert kell készíteni. A könyvviteli nyilvántartásban és az ingatlanvagyon-kataszteri nyilvántartásban szereplő ingatlanok bruttó értékének meg kell egyeznie. A nyilvántartások tartalmát negyedévente egyeztetni kell.
(2) Az Önkormányzat törzsvagyonát a többi vagyontárgytól megkülönböztethető módon kell nyilvántartani. Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó vagyontárgyak körét évente felül kell vizsgálni. A könyvviteli nyilvántartásban és az ingatlanvagyon-kataszterben a vagyoncsoporthoz (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyon, törzsvagyonon kívüli egyéb vagyon) tartozást a főkönyvi számlák további bontásával, részletező, analitikus nyilvántartás vezetésével az ingatlan-nyilvántartó lap megfelelő kitöltésével jelölni kell. A számlarend előírása határozza meg a könyvviteli nyilvántartásban az elkülönítés módját.
22. Záró rendelkezések
45. § Ez a rendelet 2023. május 1-jén lép hatályba.
46. § E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést megelőzően beérkezett, de még el nem bírált kérelmekre, ajánlatokra, valamint a hatályba lépése előtt megkötött, önkormányzati vagyon hasznosításának átengedésére irányuló szerződések időtartamának meghosszabbítására, a nyilvántartott követelésekre is alkalmazni kell.
47. § Hatályát veszti az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 27/2016. (XII.16.) önkormányzati rendelet.
Az 1. melléklet a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2024. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2024. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2024. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.