Zalakaros Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2005. (VI. 10.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről
Hatályos: 2022. 09. 23- 2023. 02. 28Zalakaros Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2005. (VI. 10.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről
Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete ( továbbiakban: képviselőtestület ) a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Lt.) 36. §-ának (2) bekezdésében foglalt törvényi felhatalmazás alapján, figyelemmel a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Öt.) 16. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra, Zalakaros Város Önkormányzat ( továbbiakban: önkormányzat ) tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének egyes kérdéseiről az alábbi rendeletet alkotja:
I. Általános rendelkezések
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya a (2) bekezdésben foglaltak kivételével az Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek (továbbiakban: önkormányzati helyiség) bérleti jogviszonyára terjed ki. Az önkormányzati helyiségekről a kimutatást a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya:
a) az önkormányzat törzsvagyonának részét képező, az Önkormányzat költségvetési szerve használatában lévő helyiségekre, amelyek bérbeadásának feltételeit a költségvetési szerv a vagyon feletti rendelkezést szabályozó jóváhagyás rendjének megtartásával önállóan határozza meg,
b) és az Önkormányzat és szervei elhelyezésére szolgáló ingatlanra.
c) a pavilonokra és borházakra
d) kereskedelmi szálláshelyként és/vagy vendégházként üzemelő helyiségekre, épületekre.
A tulajdonosi jogok gyakorlása
2. § (1) Az önkormányzati helyiségek felett a tulajdonosi jogokat - az e rendeletben meghatározott kivételekkel - a polgármester gyakorolja.
(2) A tulajdonosi jogok gyakorlása a bérbeadói jogok gyakorlását, a bérbeadót terhelő kötelezettségek teljesítését, valamint a helyiség bérbeadására, illetve a bérbeadói hozzájárulásra és a helyiség elidegenítésére irányuló eljárás lefolytatását jelenti. Bérbeadó: Zalakaros Város Önkormányzata
II. Az önkormányzati helyiségek bérbeadásának szabályai
A bérbeadás módja
3. § (1) Üres önkormányzati helyiséget elsősorban pályázat útján kell hasznosítani, kivéve, ha a helyiség jellege, rendeltetése vagy közérdek mást indokol. Ennek során alkalmazni kell az Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól szóló 14/2004.(IV.24.) önkormányzati rendelet szabályait.
(2) Jogilag üres önkormányzati helyiségnek minősül a helyiség, ha a helyiség bérletére kötött határozott idejű bérleti jogviszony időtartama lejárt, illetve a határozatlan idejű bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésében a felek megállapodnak, és a szerződés megszűnéséig kevesebb mint két hónap van hátra.
(3) A bérleti jogviszony létrehozását pályázattal vagy licitálás (versenyeztetés) alkalmazásával kell eszközölni.
Bérbeadás pályázat útján
4. § (1) A pályázati kiírást a Polgármesteri Hivatal Hirdetőtábláján, képújságban 15 napra közzé kell tenni.
(2) A pályázati eljárás során biztosítani kell, hogy a pályázók a bérbeadás jogi feltételeiről részletes tájékoztatást kapjanak.
(3) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) a bérbeadásra meghirdetett önkormányzati helyiség címét (település, utca, házszám), alapterületét, rendeltetését, felszereltségét és műszaki állapotát,
b) az önkormányzati helyiség felhasználásának célját (üzlet, műhely, gépkocsitároló, raktár stb.)
c) a bérleti szerződés - határozatlan, határozott vagy feltétel bekövetkezéséig tartó - időtartamát,
d) az önkormányzati helyiség használatra alkalmassá tételéhez szükséges - a leendő bérlő által saját költségén elvégzendő - építési munkákat és azok elvégzésének határidejét, továbbá az esetleges eredeti állapot helyreállítási kötelezettséget,
e) a pályázni jogosultak körét (egyéni vállalkozó, gazdasági társaságot stb.),
f) a fizetendő bérleti díj alsó határát,
g) egyéb pályázati feltételeket (pályázati díj, mértéke a bérleti alapdíj 10%-a),
h) a pályázati ajánlat benyújtásának módját és határidejét,
i) a pályázati tárgyalás helyét és időpontját,
j) a pályázati eredmény kihirdetésének módját.
(4) A bérbeadó a pályázat útján történő bérbeadás esetén meghatározhatja az önkormányzati helyiség hasznosításának konkrét célját, amennyiben az épület jellege vagy a lakosság ellátása ezt indokolja. Ez esetben a hasznosítás a bérleti jogviszony fennállása alatt egyoldalúan nem változtatható meg.
5. § (1) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:
a) a pályázó nevét és címét, a tevékenység folytatására feljogosító engedély másolatát,
b) nyilatkozatot arról, hogy a bérleti díjat kivéve a pályázati egyéb feltételeket elfogadja-e.
(2) Ha az előírt időben csak egy pályázati ajánlat érkezik, a pályázati kiírás megismételhető.
(3) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki a pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta és a pályázati díj megfizetését igazolta.
(4) A pályázati ajánlat érvényességének feltétele pályázati díj megfizetésének igazolása.
(5) Azoknak a pályázóknak, akik a bérleti szerződés megkötésére jogosultságot nem szereztek, a pályázati eljárás lezárását követően 15 napon belül a pályázati díjat vissza kell téríteni. A pályázat nyertese által befizetett pályázati díjat a megszerzési alapdíjba be kell számítani.
6. § (1)1 A beérkezett pályázati ajánlatokban a Pénzügyi és Igazgatási Bizottság javaslata alapján képviselőtestület dönt.
(2) A bérleti szerződés azzal a pályázóval köthető meg, akit a képviselőtestület kijelöl.
(3) A kijelölés feltétele: a legnagyobb összegű bérleti díj ajánlása és a pályázat egyéb feltételeinek vállalása.
(4) (4)A lakosság számára kedvezőbb funkció esetén elfogadható az alacsonyabb bérleti díj is.
(5) Önkormányzati helyiségek térítésmentes használatba adásáról a képviselőtestület dönthet.
(6) Nincs szükség a pályázat kiírására, ha:
a) a határozott időre kötött bérleti szerződés megszűnése után a helyiséget az eredeti célra ugyanannak az érdekeltnek célszerű bérbe adni
b) a helyiségre az Önkormányzat szervének, intézményének, vállalatának vagy közüzemi társaságának van szüksége
c) korábban hatályos jogszabályok szerint kötött szerződés értelmében a bérlőnek előbérleti joga van
d) az alól a képviselőtestület felmentést adott.
(7) Eredménytelen pályázat esetén a képviselőtestület új pályázat kiírását is elrendelheti.
7. § (1) A képviselőtestület rendelkezhet úgy is, hogy az önkormányzati helyiség bérbeadását licitálás előzze meg, amelyen a bérleti díj mértéke vonatkozásában kell a jelentkezőket versenyeztetni.
(2) A bérleti szerződés azzal, köthető, aki a versenyeztetésen a legmagasabb bérleti díjat ajánlotta.
8. § (1) Az önkormányzati helyiséget több bérlő együttesen is bérelhet (továbbiakban: bérlőtársak).
(2) Ebben az esetben a bérlőtársak felelőssége egyetemleges.
A bérleti szerződés feltételei
9. § (1) Az önkormányzati helyiség határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig adható bérbe.
(2) Az önkormányzati helyiség határozatlan időre is bérbe adható, feltéve, hogy ezt a pályázati kiírás tartalmazta vagy a képviselőtestület a bérlő személyének meghatározásakor a bérlet tartalmát így határozta meg.
(3) Bérleti szerződés feltétel bekövetkeztéig akkor köthető, ha
a) az önkormányzati helyiség rendeltetése részletes rendezési terv miatt megváltozna vagy az ingatlan (műtárgy) bontását, felújítását, korszerűsítését határozták el, de ennek időpontja nem ismert,
b) jogszabályban meghatározott kötelezettség vagy folyamatban lévő per okán a helyiség feletti tulajdonosi rendelkezés előre nem látható időpontban megszűnik,
c) az önkormányzati helyiségre az önkormányzat szervének, intézményének, vállalatának, közüzemi társaságának van szüksége, de az igény teljesítésének időpontja nem határozható meg.
10. § (1) Az 5. § (3) bekezdésének f. pontja, valamint a 8. § (1) bekezdése szerinti bérleti díj alapösszegének megállapításánál figyelembe kell venni a bérlemény
a) városon belüli fekvését,
b) épületen belüli elhelyezkedését,
c) a benne folytatott tevékenység jellegét,
d) a bérleményt magába foglaló épület műszaki állapotát
e) bérlő fenntartási kötelezettségének mértékét
(2)2
11. § (1) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy az önkormányzati helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon átalakítsa, felszerelje vagy berendezze.
(2) A bérbeadó az önkormányzati helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.
(3) A bérlő az önkormányzati helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor - eltérő megállapodás hiányában - az eredeti állapotban és felszereltséggel köteles visszaadni.
(4) A bérlet tartama alatt a bérbeadó gondoskodik a bérlő tűrési kötelezettsége mellett
a) az ingatlan (műtárgy) karbantartásáról, az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotban tartásáról és a közös használatra szolgáló helyiségek állagának megőrzéséről, berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről
b) az életveszélyt okozó, az ingatlan állagát veszélyeztető, az önkormányzati helyiség rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó hibák kijavításáról.
(5) A bérbeadó szavatol a bérlemény rendeltetésszerű használatáért.
(6) Ha a felek eltérőn nem állapodnak meg a bérlő köteles gondoskodni a bérlemény burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról illetőleg cseréjéről. Berendezések általában a következők: főzőkészülék, fűtő, - meleg vízellátó, - egészségügyi, - szellőztető berendezés, beépített bútor, redőny, vászonroló, napfényvédő függöny, csengő, kaputelefon, illetve ennek bérleményben lévő készüléke, valamint a bérlemény elektromos vezetékeihez kapcsoló és csatlakozó aljak.
(7) A bérbeadó külön megállapodás alapján meghatározott karbantartási munkálatok elvégzését átvállalhatja, ha a bérlő a munkák értékével emelt bér megfizetését vállalja.
(8) A bérlő az önkormányzati helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadási állapotban és felszereltséggel köteles a bérbeadónak átadni.
(9) A felek megállapodhatnak abban, hogy az önkormányzati helyiség helyreállítását a bérbeadó végzi el a bérlő helyett, pénzbeni megtérítés ellenében.
(10) A bérleti szerződés feltételeként kell szerepeltetni azt, hogy a bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő másik bérleményre igényt nem tarthat.
12. § A helyiségbérlet megszűnésére az Lt. -nek a lakásbérlet megszűnésére, továbbá a helyiségbérlet megszűnésére vonatkozó szabályait egyaránt alkalmazni kell.
Albérletbe adás, bérleti jog átruházása
13. § Önkormányzati helyiség a bérlő által sem albérletbe nem adható, sem a bérleti joga át nem ruházható.
III. Vegyes és záró rendelkezések
Záró rendelkezések
14. § (1) A rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépése előtt létrejött helyiségbérleti szerződés esetén a bérbeadónak és a bérlőnek az ingatlan (műtárgy) fenntartásával kapcsolatos jogaira és kötelezettségeire - eltérő megállapodás hiányában - a szerződés megkötésekor hatályban volt jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Lt., továbbá a Polgári Törvénykönyvről rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.
A 6. § (1) bekezdése a Zalakaros Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2022. (IX. 22.) önkormányzati rendelete 5. §-a szerint módosított szöveg.
Hatályon kívül helyezte a 45/2012.(XII.18.) rendelet 2. §-a Hatályos: 2013. 01. 01-től.