Zalakaros Város Önkormányzata

19/2015. (IX.11.) önkormányzati rendelete

a Helyi Építési Szabályzatról

Zalakaros Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) a) pontja és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet alkalmazásával, az abban megállapított államigazgatási szervek és egyéb érdekeltek véleményének kikérésével a helyi építési szabályzatról szóló 19/2015. (IX.11.) önkormányzati rendeletet alkotja:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet hatálya Zalakaros Város közigazgatási területe.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Btv.), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK), valamint a jelen rendelet rendelkezései szerint szabad.

(3)^[1] A rendelet 1. mellékletét az 1-2018, 2-2015; 3-2018, 4-2018, 5-2016, 6-2016 számozású, 1:4000 léptékű, valamint az 1.4.-2018, 3.2.-2016, és 3.4-2018 számozású, 1:2000 léptékű szabályozási terv képezi.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Közterület alakítására vonatkozó előírások

2. §

(1) Közterületen épület, építmény az önkormányzat hozzájárulásával a közlekedés zavarása nélkül helyezhető el, számára önálló telek nem alakítható ki.

(2) Önálló bankjegy- vagy árusító automata a parkolójegy árusító automaták kivételével közterületen nem helyezhető el.

(3) Az építési telkek közterület felőli határán elhelyezett építmények terepszint alatti szerkezeti elemei (alap, munkagödör megtámasztó szerkezet, stb.) továbbá angol akna és az építési telekhez tartozó közműakna a közterületbe korlátozás nélkül benyúlhat, amennyiben az a közlekedési- és közmű építmények elhelyezését nem korlátozza, és amennyiben ahhoz a közterület kezelője hozzájárul.

(4)^[2]

(5)^[3]

2. Az épített környezet és településkép alakítására vonatkozó előírások

3. §^[4]

3. Építészeti értékek országos védelme

4. §

A település területén található nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a szabályozási terv jelöli, a védettséggel érintett területek felsorolását az 1. függelék tartalmazza, a védettségre vonatkozó előírásokat a kulturális örökség védelméről szóló törvény szabályozza.

4. Építészeti értékek helyi védelme

5. §^[5]

5. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

6. §

(1) A beépítésre szánt területeken az út kezelőjének

a) új utak esetében az út létesítésével egyidejűleg,

b) meglévő utak esetében az önkormányzat által meghatározott ütemezés szerint,

az utak mentén legalább egyoldali fasort kell telepítenie.

(2) A helyi természetvédelem alatt álló területeket a helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról szóló Zalakaros Város Önkormányzat Képviselőtestület 44/2012. (XI.29.) önkormányzati rendelete határozza meg. A helyi természetvédelem alatt álló területeken területet felhasználni, építményt, épületet felhasználni, építési munkát engedélyezni és végezni a védett érték figyelembevételével, a védetté nyilvánító rendelkezés és az övezet szabályai szerint szabad.

(3) A szabályozási terven jelölt Natura 2000 természeti védettség alatt álló területeken kizárólag a természet védelméről szóló törvényben, valamint az annak végrehajtására kiadott, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletben  meghatározott tevékenységek folytathatók

(4) A meglévő mezővédő és útvédő fásításokon kizárólag balesetvédelmi és növény-egészségügyi szempontokkal indokoltan eszközölhető csonkolás és fakivágás. A kivágások helyben történő pótlásáról gondoskodni kell oly módon, hogy az állomány egysége fennmaradjon. Új telepítések kizárólag tervszerűen, a mezőgazdasági gazdálkodással összhangban, illetve utak mentén útkezelői engedéllyel történhetnek.

(5) A vízfolyások menti 20-20 méteres sávban megtelepedett fásszárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani.

6. Környezetvédelmi előírások

7. §

(1) Az ingatlanon elhagyott hulladék kezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg, - ellenkező bizonyításáig – az ingatlan tulajdonosát terheli, aki köteles a szervezett hulladékgyűjtést – ideértve a szelektív hulladék-begyűjtési rendszereket is – igénybe venni.

(2) A gazdálkodó szervezeteknek gondoskodniuk kell az építés során és a tevékenységükből keletkező veszélyes és nem veszélyes termelési hulladékok hasznosításáról, ártalmatlanításáról.

7. A védőterületek és védőtávolságok szabályai

8. §

(1) A település közigazgatási területén belül található országos mellékútvonal külterületi szakaszai mellett, a terven jelölt, illetve az úttengelytől számított 50m-50m-es, településközi összekötő utak külterületi szakaszai mellett, a terven jelölt, illetve az úttengelytől számított 25m-25m-es védőtávolság előírt. A védőtávolságra a közúti közlekedésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A vízgazdálkodási (mederkezelési, karbantartási) szakfeladatok elvégzéséhez a vízfolyások mentén, egyéb vízfolyások és közcélú vízi létesítmények (patakok, árkok, tározók) mentén a szabályozási tervben jelölt parti sávot kell biztosítani, mely területének meghatározására a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni a 6.§ (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. Azokon a partszakaszokon, ahol ez az előírás nem biztosítható, a vízfolyások medrének a karbantartásához a hozzáférés módját egyedileg kell meghatározni.

(3) A meglévő és létesítendő villamos közművek részére a szabályozási terv és e rendelet védősávokat - biztonsági sávokat - állapít meg, melynek területére a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló rendeletben meghatározott korlátozások vonatkoznak.

(4) Az ivóvíz kutak környezetében a szabályozási tervben jelölt külső védőövezet területére a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló rendeletben meghatározott korlátozások vonatkoznak.

(5) A gázvezetékek elhelyezésére vonatkozóan a szabályozási terv védősávokat - biztonsági övezetet - állapít meg, melynek területére a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról szóló rendeletben meghatározott korlátozások vonatkoznak. A biztonsági övezet szélessége nagyközép-nyomású gázvezeték mentén 28-28 méter.

(6) A CH kutak szabályozási tervben jelölt biztonsági övezetének területén a biztonsági övezetre vonatkozóan a bányászatról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 

(7) A szennyvíztisztító területe körül a szabályozási terven jelölt 300 m sugarú védőtávolságon belül lakó és huzamosabb tartózkodásra szolgáló létesítmény nem helyezhető el.

(8) A repülőtér szabályozási terven jelölt akadályoztatási területén tervezett építmény magassági méretét a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalával egyeztetni szükséges. 

8. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások

9. §

(1) Felszínmozgás veszélyes területen telekalakítás és építés esetén

a) a 10°-nál meredekebb területrészeken a beépíthető telek legkisebb területe 400 m² legyen,

b) az építmények a telken belül legyenek szabadon álló beépítési módon elhelyezhetők így csökkentve a terepalakítás mértékét és nagyságát

c) a 10°-nál meredekebb építési helyen az építmények szintszáma 2-nél ne legyen több,

d) az építmények ne létesüljenek részleges alápincézettséggel.

(2) Felszínmozgás veszélyes területen az építési engedélyezési eljárás esetén vizsgálni kell, hogy történik-e a jövőben megvalósuló épített környezet hatásaként:

a) szikkasztás, koncentrált víznyeletés,

b) öntözéses területhasznosítás,

c) 2 m-t meghaladó terepalakítás (feltöltés vagy bevágás).

b) minden építési engedélyezés során igazolni kell (nyomvonalak alaprajzon történő feltüntetésével), hogy a felszíni vizek elvezetés oly módon megoldott, hogy:

ba) nem lehet, nem kerülhet veszélyeztetett helyzetben meglévő épített környezet,

bb) a befogadóig biztosított az erózió mentes elvezetés.

c) az építési engedélyezési dokumentációk tartalmát az általános érvényű előírásoknak való megfelelőség mellett ki kell egészíteni talajvizsgálati jelentéssel, ha az építési tevékenység során:

ca) az érintett telek teljes alapterületének 50 %-át meghaladóan 2 m-nél nagyobb vastagsággal véglegesen megváltoztatásra kerül (bevágás, feltöltés) a terepfelszín,

cb) a terepalakítás olyan mértékű, hogy 2 vagy több, egyenként 2 m-es magasságot elérő vagy meghaladó, továbbá a telek teljes szélességében építendő terasz (tereplépcső) kialakítása kezdeményezett.

d) az építési helyen kívüli alapterülettől független 3 m-es vastagságot meghaladó bevágáshoz vagy feltöltéshez az engedélyezési tervet ki kell egészíteni azon talajvizsgálati jelentéssel, amely igazolja, hogy a tervezett tevékenység elvégezhető a jelentésben megadott külön feltételek betartásával, továbbá az engedélyt építésre és tereprendezésre kell megadni.

e) az építésügyi hatóság hivatalból elrendelheti felszínmozgás vagy eróziós események jelentkezése esetén a terület tulajdonosának vagy kezelőjének kötelezettségét a kialakult események kezeléséhez, vagy a kialakult veszélyeztetés mértékének csökkentéséhez, ha igazolt, hogy káresemény kialakulását a tulajdonos vagy kezelő tevékenysége okozta.

(3) Felszínmozgás veszélyes területen fennmaradási engedélyezési eljárás esetén a kérelemhez mellékelni kell azon talajvizsgálati jelentést, állékonysági számítást és statikai értékelést, amelyek együttesen igazolják az építési engedély nélkül megvalósult épített környezet megfelelőségét és védettségét az állagot veszélyeztető természeti folyamatoktól.

(4) 125 mBf. szint alatti építési terület esetén talajvizsgálati jelentést kell készíttetni és azt az engedélyezési tervekhez mellékelni, ha az új építmény piceszinttel tervezett.

(5) A szabályozási terven jelölt erózióveszélyes területen

• a területen tervezett építés során az építési engedélyezési tervdokumentációhoz csatolni kell a terület részletes geodéziai felmérését, a meglévő faállomány bemérését (helye, fajtája, mérete)
• a terv helyszínrajzának tartalmazni kell a telek teljes területére vonatkozóan a tervezett földmunkákat a megtartandó faállomány jelölésével, a burkolt felületeket támfalak, rézsűk és árkok helyét, valamint a csapadékvíz elvezetés módját.  

9. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások (tilalmak, telekalakítás, településrendezési kötelezések, közterület-alakítás)

10. §

(1) Építési övezetek területén a telekcsoport újraosztás kötelezettségével jelölt telkek esetében a beépíthetőség feltétele az övezet normatív szabályozásának megfelelő, a tömb településszerkezeti adottságait, útkapcsolatát optimálisan kihasználó, a terület rendeltetését tükröző módon a telekcsoport újraosztása. A telekcsoport újraosztásának kötelezettsége a tömb szabályozási tervben jelölt részére, az ott érintett telkekre vagy azok olyan egységére vonatkozik, melyek esetében a telekosztás megvalósítása révén az előzőekben megfogalmazott településrendezési célok a tömbre vonatkozóan teljesülnek. Telekcsoport újraosztása esetén beépítésre nem alkalmas telek is kialakítható, a fejlesztés ütemezhetőségének érdekében a jelenlegi telekalakulat az újraosztási kötelezettség fenntartása mellett részben megtartható, ha a terület rendezése azt indokolttá teszi.

A beépíthetőségnek nem feltétele a telekcsoport újraosztás a telek, illetve tömb már beépített részén akkor, ha a tervezett építés megvalósulása nem gátolja a szabályozásban megfogalmazott új beépítési terület kialakulását. 

(2) A szabályozási terven beültetési kötelezettséggel jelölt területeket őshonos fajtájú fás növényzettel fedetten kell kialakítani, meglévő fásítás esetén azt fenn kell tartani. E területeken a beépítettség mértékébe beszámítandó építmény nem helyezhető el. A beültetési kötelezettséget új telephelyek létesítése esetén az engedélytől számított egy éven belül, meglévő, vagy új telephelyek új építéséhez kötődően pedig a használatbavételig kell megvalósítani.

10. Telekalakítás általános szabályai

11. §

(1) A már beépült telkek megosztása nem engedélyezhető, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek mérete, beépítettsége és a zöldfelület minimális mértéke a szabályozási előírások által megengedett mértékeknek nem felel meg.

(2) Az övezetek és építési övezetek területén a kialakítható telekméretnél kisebb meglévő telkek összevonhatók, telekhatár rendezés kedvezőbb telekalakulat létrehozása esetén végrehajtható, illetve útszabályozással érintett terület leválasztható abban az esetben is, ha az így létrejövő telek méretei nem érik el a kialakítható legkisebb telekméretet. Az építési lehetőség meghatározása során a telkek összevonásával, telekhatár rendezéssel, illetve útszabályozással létrejövő területen a telek beépítési lehetőségének megállapításakor a beépíthető legkisebb telekre vonatkozó szabályozást kell alkalmazni.

(3) Közművek műtárgyainak telke bármely övezetben – az övezeti előírásoktól függetlenül – kialakítható.

(4) A szabályozási tervben meghatározott szabályozási vonal mentén a közlekedési- és közmű elhelyezési övezet területének határát a kialakult állapot és a biztonságos megközelítés figyelembe vétele mellett geodéziai felméréssel pontosítva kell kialakítani.

(5) Az övezeti határ telekhatárhoz kötött. Övezeti határ csak telekhatáron lehet, egy telek csak egy övezetbe tartozhat.

(6) Építési telek kialakítása során az út számára leválasztott területet közforgalom számára megnyitott útként kell kialakítani, és az ingatlan nyilvántartásba bejegyezni.

(7) Közterületek kialakítása során a beépítésre nem szánt övezetek területén a kialakuló telek területnagysága nem korlátozott.  

11. Közművek előírásai

12.§

(1) Bármely építési övezetben az épületek kommunális ivóvízellátása közüzemi hálózatról egyéb övezetekben fúrt vízkútról történhet.

(2) Egyedi vízellátás csak a vízügyi hatóság engedélye alapján létesíthető, de ebben az esetben az engedély birtokosa köteles az emberi fogyasztásra felhasznált ivóvízre vonatkozó hatósági előírások szerinti a vízminőséget folyamatosan biztosítani. Építési engedély egyedi vízellátás kiépítése esetén csak a jogerős vízjogi létesítési engedély megléte után adható ki.

(3) Egyedi vízkúttal történő vízellátás esetén a jogerős vízjogi üzemeltetési engedély az épület használatbavételi eljárásának időpontjára rendelkezésre kell, hogy álljon.

(4) Mezőgazdasági területen az öntözésre használt vízkút vízjogi engedély alapján létesíthető.

13. §

(1) Beépítésre nem szánt területen vezetékes ivóvíz hálózatra rákötött telkek esetében a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés a szennyvízcsatorna-hálózat átadását követően egy éven belül kötelező.

(2) Beépítésre szánt területen új épület elhelyezése esetén a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező.

(3) Szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkező területen új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve engedélyek érvényét meghosszabbítani

a) beépítésre szánt területen, illetve belterületen csak a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés,

b) beépítésre nem szánt területen vízzáró szennyvíztároló, illetve a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés létesítését követően lehet.

(4) A szennyvízcsatorna-hálózat létesítésének engedélyezésére csak a megfelelő kapacitású csatlakozó szennyvíztisztító telep megléte esetén, illetve új tisztító építésekor azzal egyidejűleg kerülhet sor.

(5) A település területén a szippantott szennyvíz kezelés nélkül nem helyezhető el.

(6) A talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.

14. §

(1) Bármely építési övezetben az ingatlan tulajdonosa köteles a területére hullott csapadékvíz ártalommentes elvezetését, szikkasztását vagy elhelyezését biztosítani környezetének károsítása nélkül. 

(2) A csapadékvíz elvezető rendszerbe csak a jogszabályban előírt minőségi paramétereket meg nem haladó szennyezettségű, csapadékból származó vízmennyiség kerülhet.

(3) Az ingatlan tulajdonosa vagy a vízelvezető rendszer kezelője köteles a területén lévő vízelvezető rendszer megfelelő karbantartására.

(4) A 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsiparkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvíz-csatornába bekötni, és a parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető.

15. §

(1) A műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magasépítményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak akkor helyezhető el, ha meglévő magasépítményeken erre nincs lehetőség. Az önálló antennatartó szerkezet nem helyezhető el a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetén, valamint a gazdasági ipari övezet kivételével a beépítésre szánt területeken. 

(2) Beépítésre szánt területen

a) az újonnan beépülő lakó- és üdülőterületeken,

b) a Kossuth, Fő és Petőfi utcákban, Termál úton, Gyógyfürdő és Dísz téren,

c) az üdülőházas üdülőterületeken

az elektromos energiaellátási és az elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a településkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából terepszint alatti elhelyezést kell megvalósítani.

12. Építés általános szabályai

16 .§

(1) Az övezetek és építési övezetek területén épületet elhelyezni

a) a szabályozási tervben jelölt építési hely esetén – az állattartó és trágyatároló építmények kivételével - annak területén belül az oldal és hátsókert általános szabályainak megtartásával,

b) építési hely jelöléssel nem rendelkező övezetek esetében pedig az elő-, oldal és hátsókert általános szabályainak megtartásával lehet.

Az állattartó és trágyatároló építményeket a telken az építési hely jelölésétől függetlenül a 3. melléklet előírásai szerint, valamint az elő-, oldal- és hátsókert szabályainak megtartásával lehet elhelyezni úgy, hogy az a környezetére zavaró hatással ne legyen.

(2) Az övezetek és építési övezetek területén az adott telek rendeltetését meghatározó új főépítményt elhelyezni

a) építési vonallal szabályozott telkek esetében úgy lehet, hogy az épület domináns építészeti határoló fala térfalat meghatározóan e vonalat érintve helyezkedjen el,

b) építési vonallal nem szabályozott területek esetében, illeszkedve a környezet beépítéséhez,

c) kialakult környezet hiányában a szabályozási tervben egyéb módon nem szabályozott helyeken 5 m-es előkerttel lehet.

(3) Azon meglévő építmények esetében, ahol a szabályozási terv a meglévő épületet közlekedési terület szabályozásával, út szélesítésével érinti, csak az épület karbantartásával, fenntartásával kapcsolatos építési tevékenység folytatható.

(4) Azon meglévő építmények esetében, ahol az építmény részben a telekre meghatározott építési helyen kívül található, felújítás, helyreállítás és korszerűsítés engedélyezhető. Ezen építményeknél bármilyen jellegű bővítés csak az építési hely területén lehetséges.

(5) Azon meglévő építmények esetében, ahol a meglévő épület homlokzat/párkány és épületmagasság értéke az övezetre előírt értéket meghaladja, ott a bővítés vagy átalakítás engedélyezhető akkor is, ha a változtatás utáni állapot a szabályozásban előírt mértéket meghaladja, de az a meglévő állapotnál kedvezőbb eredménnyel jár, bővítés esetén a bővítmény homlokzat/párkány és épületmagasság értéke a szabályozásban meghatározottnál nem nagyobb.

(6)^[6]

(7)^[7]

(8)^[8]

(9)^[9]

(10) Az állattartással összefüggésben hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tároló anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen. A tárolóhely mérete legalább 4 havi mennyiség befogadására legyen alkalmas. Istállótrágyát szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni. A tárolókapacitásnak elegendőnek kell lenni legalább 4 havi istállótrágya tárolására.

MÁSODIK RÉSZ

Részletes övezeti előírások

17. §

(1) Az igazgatási terület

a) beépítésre szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint

1. lakó-,

1.1. kisvárosias lakó - (Lk),

1.2. kertvárosias lakó - (Lke),

1.3. falusias lakó - (Lf),

2. vegyes-,

2.1. településközpont (Vt),

2.2. intézményi (Vi),

3. gazdasági-,

3.1. kereskedelmi, szolgáltató- (Gksz),

3.2. ipari- (Gip),

4. üdülő-,

4.1. üdülőházas- (Üü), valamint

5. különleges-,

5.1. strand (Kst)-,

5.2. sport (Ksp)-,

5.3. kemping (Kk)-,

5.4. szakrális (Ksz).

b) beépítésre nem szánt területeit

1. közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési-,

1.1. közúti- (Köu),

2. zöld- ,

2.1. közkert (Zk),

2.2. közpark (Zp),

3. erdő

3.1. védelmi erdő- (Ev),

3.2. gazdasági erdő- (Eg),

4. mezőgazdasági,

4.1. kertes mezőgazdasági -(Mk),

4.2. általános mezőgazdasági –(Má),

5. vízgazdálkodási (V),

6. természetközeli (Tk),

7. különleges beépítésre nem szánt

7.1. temető- (Kb-t),

7.2. pincesor- (Kb-p),

7.3. szennyvíztisztító- (Kb-sz_E)

7.4. sportterület- (Kb-sp)

7.5. malom- (Kb-m)

7.6. üdülő- (Kb-ü)^[10]

övezeteként lehet megkülönböztetni.

II. Fejezet

Beépítésre szánt építési övezetek előírásai

13. Kisvárosias lakóterület

18. §

(1) Az „Lk” jelű kisvárosias lakóövezetet sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -:

a) kereskedelmi, szolgáltató,

b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

c) szállás jellegű,

d) igazgatási, iroda és

e) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) A kisvárosias lakóterületen a melléképítmények közül

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály-tároló,

c) kerti építmény,

d) komposztáló,

e) építménynek minősülő zászlótartó oszlop,

elhelyezhető.

(4) A kisvárosias lakóövezet építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

(5)^[11]

(6) ^[12]

(7)^[13]

14. Kertvárosias lakóterület

19. §

(1) Az „Lke-1”, „Lke-2”, „Lke-3”, „Lke-4”, „Lke-5”, „Lke-6” és „Lke-7” jelű kertvárosias lakóövezet laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóövezeten, 2000 m2 telekterületig 1, 2000 m2-nél nagyobb telekterület esetén legfeljebb 2 főépítmény helyezhető el, amely:

a) telkenként legfeljebb 2 lakást,

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,

c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

d) kulturális,

e) szállás jellegű és

f) sport

rendeltetést tartalmazhat.

(3) A kertvárosias lakóövezen a melléképítmények közül

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály-tároló,

c) kerti építmény,

d) komposztáló,

e) építménynek minősülő zászlótartó oszlop

elhelyezhető.

(4) A kertvárosias lakóövezeten építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

(5)^[15]

(6) ^[16]

(7)^[17]

(8) ^[18]

15. Falusias lakóterület

20 .§

(1) Az „Lf-1”, „Lf-2”, „Lf-3” és „Lf-4” jelű falusias lakóövezet lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóövezetben elhelyezhető épület:

a) telkenként legfeljebb 2 lakást,

b) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,

c) kereskedelmi, szolgáltató,

d) szállás jellegű,

e) igazgatási, iroda,

f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

g) kulturális, közösségi szórakoztató és

h) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) A falusias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

(4)^[20]

(5)^[21]

(6)^[22]

(7)^[23]

(8)^[24]

(9)^[25]

(10)^[26]

16. Településközpont terület

21. §

(1) A „Vt-1”, „Vt-2” és „Vt-3” jelű településközpont vegyes rendeltetésű övezetben elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) A településközpont vegyes rendeltetésű övezetben elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -:

a) igazgatási, iroda,

b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,

c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

d) kulturális, közösségi szórakoztató és

e) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) A „Vt-3” jelű településközpont vegyes rendeltetésű övezetben övezetében elhelyezhető épület a (2) bekezdésben megfogalmazottakon túl egyéb közösségi, szórakoztató rendeltetést is tartalmazhat.

(4) A településközpont vegyes rendeltetésű övezetben építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

(5)^[28]

(6)^[29]

(7)^[30]

(8)^[31]

17. Intézmény terület

22. §^[32]

(1) A „Vi-1”, „Vi-2” jelű intézményi övezetben elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, a „Vi-3” jelű intézményi terület elsősorban szállás rendeltetést szolgáló, a „Vi-4”  intézményi övezet területén pedig kultúrális  rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az intézményi övezetben elhelyezhető épület az (1) bekezdésben szereplő rendeltetés mellett:

a) iroda,

b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,

c) kulturális, közösségi szórakoztató,

d) hitéleti és

e) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) A (2) bekezdés a)-e) pontjában felsorolt rendeltetést tartalmazó épületben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás alakítható ki

(4) Az intézményi övezetben építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

(5)^[33]

18. Kereskedelmi, szolgáltató terület

23. §

(1) A „Gksz-1”, „Gksz-2” jelű kereskedelmi, szolgáltató övezet elsősorban kereskedelmi és szolgáltató, valamint a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató övezetben önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató övezetben építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

(4) ^[34]

(5) A kereskedelmi szolgáltató övezetben olyan gazdasági funkció helyezhető el, mellyel kapcsolatos tevékenység épületen belül folytatható és a tevékenység nem jár épületen kívül anyagok és a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó járművek tárolásával.

19. Egyéb ipari terület

24. §

(1) A „Gip-1”, „Gip-2” jelű egyéb ipari gazdasági övezet elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál.

^[35]A „Gip-1”, „Gip-2” és „Gip-3” jelű egyéb ipari gazdasági övezet elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál.

(2) Az egyéb ipari övezetben a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el, önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.

(3) Az egyéb ipari övezet építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

D^[36]

Gip-3

Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület:      20m, 2000 m2

Beépíthető legkisebb telek területe:              kialakult

beépítési mód:                                                           Szabadon álló

Megengedett legnagyobb beépítettség:                    40%

A megengedett legnagyobb beépítési magasság:      Épületmagasság: 7,5 m

Oldalkert legkisebb mértéke:                                    4,0 m

Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke:             30%

(4) Az egyéb ipari övezet építési területen a technológiai építmények magassága nem korlátozott.

(5)^[37]

^[38](6) A „Gip-1”, „Gip-2’ jelű övezet területén új telephelyek területének legalább 50%-át fás növényzettel fedetten kell kialakítani.

20. Üdülőházas üdülőterület

25. §

(1) Az „Üü-1”, „Üü-2”, „Üü-3” jelű üdülőházas övezetben olyan - általában - kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő és szálloda rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör több napos tartózkodására szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas.

(2) Az üdülőházas üdülőövezetben építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

(3) ^[40]

21. Különleges strand terület

26.§^[41]

(1) A „Kst” jelű különleges strand övezeten elhelyezhető strand és termálfürdő funkciójához kapcsolódó épületek, kulturális, közösségi, kereskedelmi, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épületek, valamint kemping. 

(2) A különleges strand terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

(3) ^[43]

(4) Az oldalkert előírt legkisebb méretén belül az OTÉK 35.§ (1) bekezdésében meghatározottakon túl elhelyezhető a szomszédos telekkel illetve annak épületével kapcsolatot biztosító közlekedő építmény illetve épületrész, a szükséges tűzterjedés elleni védelem kialakításával.

5. ^[44] A 264/18 hrsz.-ú terület ’b’ alrészletének igénybevétele esetén a területen található természeti értékek megőrzése érdekében az igénybevételt megelőzően 2010-ben a Zöld Zala Természetvédelmi Egyesület által a helyi védelemre javasolt értékekre készített kezelési tervet kell felülvizsgálni az érintett területre vonatkozóan és a terület előkészítését e kezelési terv alapján lehet megvalósítani. 

22. Különleges sport terület

27. §

(1) A „Ksp” jelű különleges sport övezetben olyan terület, melyen sportépítmény, valamint a hozzá kapcsolódó szálláshely szolgáltató, szociális, tároló és vendéglátó épület helyezhető el.

(2) A különleges sport övezet építési használatának megengedett felső határai és telekalakítási szabályai:

(3) ^[45]

23. Különleges kemping terület

28. §

(1) A „Kk” jelű különleges kemping övezetben elhelyezhetők a kemping szolgáltatásaihoz szükséges kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, szociális és tároló épületek. 

(2) A „Kk” jelű különleges kemping övezet építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

(3)^[46]

24. Különleges szakrális terület

29. §

(1) A „Ksz” jelű különleges, szakrális övezetben hitéleti és közösségi szociális (nyilvános WC) rendeltetésű épület helyezhető el. 

(2) A „Ksz” jelű különleges szakrális övezetben építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

(3) A „Ksz” jelű különleges szakrális övezetben

a) a Bodahegyi út ás a patak közötti telekterületen parkolóhelyek létesíthetők,

b) az ingatlanon kerítés nem létesíthető,

c) az ingatlanon kialakult gyalogutakon a közhasználat biztosítandó.

III. Fejezet

Beépítésre nem szánt övezetek előírásai

25. Közlekedési és közműterület

30. §

(1) A közlekedés és a közmű elhelyezésére szolgáló övezet az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely (parkoló) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével –, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti, a kötöttpályás, a vízi és a légi közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál. Különösen elhelyezhetők a közlekedést kiszolgáló

a) közlekedési építmények, közúti jelzőtáblák,

b) közművek, hírközlési és környezetvédelmi építmények,

c) hirdetőberendezések, valamint

e) utcabútorok, szobrok és emlékművek.

(2) A település közigazgatási területén belül a közlekedési hálózatot az alábbi táblázatban foglaltak szerint kell kialakítani:

(3) A szabályozási terven építési hellyel jelölt területen elhelyezhető parkolóház és hozzá kapcsolódó kereskedelmi szolgáltató rendeltetés.

(4)^[47]

(5)^[48]

(6)^[49]

(7) A közművezetékeket és közműlétesítményeket közlekedési és közműterületen kell elhelyezni, ettől eltérő elhelyezés csak szolgalmi vagy vezetékjog biztosítás mellett engedélyezhető.

(8) A repülőtér jelölt akadályoztatási területén tervezett építmény magassági méretét a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalával egyezetni szükséges.

26. Zöldterület

31. §

(1) A „Zk”, „Zp-1” és a „Zp-2” jelű zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja.

(2) A „Zk” és a „Zp-1” jelű zöldterületen elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmény és vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület.

(3) A „Zp-2” jelű zöldterületen a tó és a környezetéhez tartozó létesítmények,

- látogatóközpont;

- vendéglátó létesítmények;

- sport létesítmények;

valamint ezekhez szükséges tárolók helyezhetők el.

(4) A zöldterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

(5) A zöldterületen elhelyezett építmények területét és az építményeket csak a bérleti szerződés legalább tízévenkénti megújításával lehet bérbe adni.

(6) Zöldterületen ingatlan tulajdonjogát kizárólag a települési önkormányzat vagy a magyar állam szerezheti meg közfeladat ellátása céljából. A zöldterület közcélú használata - a legszükségesebb vagyonvédelmi intézkedések kivételével - nem korlátozható.

27. Gazdasági erdőterület

32. §

(1) Az „Eg-1”, „Eg-2”, „Eg-3”, „Eg-4”, „Eg-5”, „Eg-6”, „Eg-7”, „Eg-8”, „Eg-9”, „Eg-10”, „Eg-11”, „Eg-12, Eg-13” jelű gazdasági erdő övezete erdő céljára szolgáló terület.

(2) Az „Eg” jelű gazdasági erdő övezetében a Natura2000 természeti védettséggel nem érintett területeken az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő, az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út építmények helyezhetők el. A Natura2000 természeti védettséggel nem érintett területeken közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.

(3) ^[50]Az „Eg” jelű gazdasági erdő övezetére vonatkozó építési és telekalakítási szabályok, valamint a települési övezetet érintő kiemelt térségi övezetek:

 (4) A települési övezetekre a (3) bekezdés táblázata szerinti, a Btv. kiemelt térségi övezeteire vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(5) A szőlő művelési ágban történő hasznosítás - a szőlő termőhelyi kataszteri területbe is besorolt területeken - az erdészeti hatóság által engedélyezhető.

(6) A védőerdők kivételével kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.

(7) Új vadaskert létesítése nem engedélyezhető.

(8) Terepmotorozás, terepautózás nem engedélyezhető.

(9) Az erdőtelepítés megvalósulásáig az övezetben csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható, az erdőtelepítést az élőhelynek megfelelő, természetesen kialakult őshonos fafajokból álló erdőfoltok megőrzésével kell végezni.

^[51]28. Erdőterület

33. §

(1) Az „Ev-1”, „Ev-2”, „Ev-3”, „Ev-4” és „Ev-5” jelű övezet védelmi rendeltetésű erdő céljára szolgáló terület.

(2) Az „Ev” jelű védelmi erdő övezetében közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.

(3) Az „Ev” jelű gazdasági erdő övezetére vonatkozó telekalakítási szabályok, valamint a települési övezetet érintő kiemelt térségi övezetek:

(4) A települési övezetekre a (3) bekezdés táblázata szerinti, a Btv. kiemelt térségi övezeteire vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(5) Új vadaskert létesítése nem engedélyezhető.

(6) Terepmotorozás, terepautózás nem engedélyezhető.

(7) Az erdőtelepítést az élőhelynek megfelelő, természetesen kialakult őshonos fafajokból álló erdőfoltok megőrzésével kell végezni.

^[52]33/A. Védelmi Erdőterület

^[53]33/B. § Közjóléti erdőterület

(1) Az „Ek” jelű közjóléti erdő övezetében az erdő rendeltetéséhez kapcsolódó oktatási, ismeretterjesztő, turisztikai ,üdülő, sport és ezekkel összefüggő szolgáltató építmények helyezhetők el.

(2) Az erdő övezetek telkein az építési használat megengedett felső határértékei:

29. Általános mezőgazdasági terület

34. §

(1)^[54] Az általános mezőgazdasági rendeltetésű területek „Má-1”, „Má-2”, „Má-3”, „Má-4”, „Má-5”, „Má-6”, „Má-7”, „Má-8”, „Má-9”, „Má-10” és „Má-11” jelű övezetekre tagolódnak.

(2) Az általános mezőgazdasági övezet területén a Natura2000 természeti védettséggel nem érintett területeken

a) szántóművelési ágban lévő területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági építmény, gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;

b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;

c) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;

d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;

e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el.

(3) A Natura2000 természeti védettséggel érintett területeken közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.

(4) Az „Má-1” jelű övezet területén új gazdasági telephely, birtokközpont legalább 2 ha területű telken alakítható ki – Zalakaros és a szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó - legalább 50 ha összterületű, több telekből álló birtok esetén. Birtokközpont területén a birtokközpont rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el.

(5) Az általános mezőgazdasági övezetek területén az 3. függelék szerinti, a település átlagánál jobb minőségű termőföldet építmény elhelyezése céljából felhasználni (a helyhez kötött létesítmények kivételével), e célból művelés alól kivonni nem lehet.

(6)^[55] Az általános mezőgazdasági terület övezetére vonatkozó építési és telekalakítási szabályok, valamint a települési övezetet érintő kiemelt térségi övezetek:

(7) Az „Má-1”, „Má-5”, „Má-8” és „Má-10” jelű övezetekben a mezőgazdasági technológiai építmények, különösen

a) gabonaszárító berendezés,

b) siló,

c) víztorony valamint

d) takarmánytároló szin

magassága nem korlátozott.                                             

(8) ^[56]

35. §

(1) Az általános mezőgazdasági övezetében a szőlőműveléssel hasznosított 2 ha alatti területű telkekkel rendelkező tulajdonos - ha az egy borvidéken lévő telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb - a szőlője művelésével, feldolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggő építési tevékenysége csak az egyik, a nemzeti park területének természeti és kezelt övezetén kívüli lévő telkén engedélyezhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti beépíthető terület nagysága a beszámított telkek összterületének 1%-át, egyúttal a beépített telek beépítettsége a 25%-ot nem haladhatja meg.

(3) Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertgazdasági terület övezetén lévő telkek is beszámíthatóak, de építési jogot e telkekre csak a kertgazdasági terület övezeti előírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem került telkekre telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére feljegyezni.

30. „Mk” jelű kertes mezőgazdasági terület

36. §

(1) A kertes mezőgazdasági rendeltetésű területek „Mk-1”, „Mk-2”, „Mk-3” „Mk-4”, „Mk-5” és „Mk-6” jelű övezetekre tagolódnak. Az „Mk-3” jelű kertes mezőgazdasági övezet területét a szabályozási tervben jelöltek szerint „Mk-3-Eg” jelű erdő alövezet érinti.

(2) Az „Mk-2”, „Mk-3” és „Mk-4” jelű övezetekben a kert, szőlő és gyümölcsös ágban nyilvántartott telkek területén elhelyezhető telkenként legfeljebb egy, a műveléssel összefüggő gazdasági épület, valamint terepszint alatti építmény (pince). Szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép, stb.) a telek méretétől függetlenül, beépítettségben, építménymagasságban korlátozás nélkül elhelyezhető. Az Mk-1, Mk-5 és Mk-6 jelű övezetekben az előzőeken túl 3000m2-nél nagyobb telekterület esetén lakóépület is elhelyezhető.

(3) A kertes mezőgazdasági övezetek területén a művelési ágtól függetlenül, lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el.

(4) A kertes mezőgazdasági övezetekre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok, valamint a települési övezetet érintő kiemelt térségi övezetek:

(5) Terepszint alatti építmény bruttó alapterülete a telek területének 10 %-át nem haladhatja meg.

(6) Az „Mk-1” és „Mk-2” jelű kertes mezőgazdasági területen műveltnek az a telek minősül, ahol a telek legalább 80%-án intenzív kertészeti kultúra található.

(7) Az „Mk-3” és „Mk-4” jelű kertes mezőgazdasági területen műveltnek az a telek minősül, ahol az erdő alövezettel nem érintett telekrész legalább 80%-a szőlő művelésű.

(8) Az „Mk-4” jelű kertes mezőgazdasági területen a vízerózió csökkentése érdekében:

a) a területhasználatok során a meglévő többszintes növényállomány megőrzése, a hiányzó növényállomány pótlása, támasztó gyökérzete védelme;

b) az utak, telken belüli feltáró utak, ösvények, egyéb nyomvonalak nyomvonalvezetésének kialakításánál, illetve az utak műtárgyai paraméterei és műszaki megoldásai meghatározásánál is kiemelt feladat a lehullott csapadék visszatartása, a talajba beszivárogni nem tudó víz elvezetésének késleltetése, ezzel a talajvédelem érdekeinek érvényesítése;

c) biztosítani kell a kialakult felszín megváltoztatásának legkisebb mértékét, a lemosódások elkerülését, a hegy természetes kontúrjának és felszínének széleskörű megőrzését.

(9) A kertes mezőgazdasági területen kerítést és közműépítményt elhelyezni az út tengelyétől számított 4 méteren, gazdasági épületet pedig az út tengelyétől számított 8 méteren túl lehet.

(10) ^[57]

(11) Az „Mk-3-Eg” jelű erdő alövezet területén épület nem helyezhető el.  

31. Vízgazdálkodási terület

37. §

(1) A „V” jelű vízgazdálkodási övezet termáltó területe (hrsz.:264/5, 264/11), a patakok medre, az ivóvíz kutak területe, továbbá az önálló helyrajzi számon szereplő árkok területe. 

(2) A „V” jelű vízgazdálkodási övezeten építményeket a vízi, közlekedési és közműépítmények kivételével elhelyezni nem lehet.

32. Természet közeli terület

38.§

A „Tk” jelű természet közeli övezet mocsár terület, mely területeken épületet elhelyezni nem lehet.

33. Különleges temető területe

39. §

(1) A különleges beépítésre nem szánt területek közé tartoznak a temetők „Kb-t” övezetei.

(2) Az (1) bekezdés szerinti temető területén a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el, legfeljebb 2 %-os beépítettséggel.

34. Különleges pincesor terület

40. §

(1) A „Kb-p” jelű különleges pincesor övezet olyan terület, melyen építeni csak a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló, vendéglátó és szálláshely szolgáltató-, lakófunkciót is kielégítő épületet lehet. Ezen túl szőlőműveléssel nem hasznosított területen is elhelyezhető a telek méretétől függetlenül szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép stb.), amely a szőlőhegyek tájképéhez hagyományosan hozzátartozó tájképformáló elem.

(2) A szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegybíró nyilatkozatával kell igazolni.

(3) A „Kb-p” jelű különleges pincesor övezet építési használatának megengedett felső határai és telekalakítási szabályai:

(4)^[58]

35. Különleges szennyvíz tisztító területe

41. §

(1) A „Kb-sz_E” jelű különleges szennyvíz tisztító övezet területén a hulladékkezeléssel és elhelyezéssel kapcsolatos építmények helyezhetők el.

(2) A „Kb-sz_E” jelű különleges szennyvíz tisztító övezet építési használatának megengedett felső határai és telekalakítási szabályai:

36. Különleges sport terület

42. §

(1) A „Kb-sp” jelű különleges sport terület övezete olyan terület, melyen sportépítmény, valamint a hozzá kapcsolódó szociális, tároló és vendéglátó épület helyezhető el.

(2) A különleges sport terület építési használatának megengedett felső határai és telekalakítási szabályai:

(3)^[59]

37. Különleges malom terület

43. §

(1) A „Kb-m” jelű különleges malom övezete olyan terület, mely lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A különleges malom terület építési használatának megengedett felső határai és telekalakítási szabályai:

43/A. §^[60]

(1) A „Kb-ü” jelű különleges üdülő övezet olyan terület, melyen vendéglátó és szálláshely szolgáltató épületet, valamint ezekhez kapcsolódó kiszolgáló építményeket lehet elhelyezni.

(2) A „Kb-ü” jelű különleges üdülő övezet építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai: 

HARMADIK RÉSZ

Záró rendelkezések

44. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetést (közlést) követő 15. napon, de legkorábban az elfogadástól számított 30. napon belül lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Zalakaros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 12/2002. (VIII. 16.) Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete rendelete.

Kihirdetve: 2015. szeptember 11.

                                                                                                             Szabóné Dr Csányi Marianna

                                                                                                                       Jegyző

1. melléklet a 19/2015. (IX.11.) önkormányzati rendelethez

1. Szabályozási tervlapok 1-6/2015. M 1:4000, 1.4. /2015, 3.2. /2015, és 3.4/2015 M 1:2000

2. melléklet a 19/2015. (IX.11.) önkormányzati rendelethez

Az állattartó építmények és ehhez tartozó trágyatárolók megengedett legkisebb távolsága az egyes funkciójú épületektől az állatok súlya és az állatlétszám függvényében

1. függelék a 19/2015. (IX.11.) önkormányzati rendelethez

1. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek jegyzéke:

2. függelék a 19/2015. (IX.11.) önkormányzati rendelethez^[61]

3. függelék a 19/2015. (IX.11.) önkormányzati rendelethez

1. Zalakaros Város területén a termőföldek átlagos minőségét a következő táblázat tartalmazza: