Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A költségvetés szerkezete

1. § A rendelet hatálya a Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületére (a továbbiakban: Képviselő-testület) és annak bizottságaira, a Polgármesterre, a Hévízi Polgármesteri Hivatalra és a költségvetési szervekre terjed ki.

2. § (1) A költségvetés címrendje:

a) Hévízi Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: polgármesteri hivatal);

b) Hévíz Város Önkormányzat Gazdasági, Műszaki Ellátó Szervezet (továbbiakban: GAMESZ)

c) Brunszvik Teréz Napközi Otthonos Óvoda

d) Gróf I. Festetics György Művelődési Központ, Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény

e) Teréz Anya Szociális Integrált Intézmény (továbbiakban: TASZII)

(2) A költségvetési szerveket a címrend szerint a rendelet mellékletét képező táblázatok a következőképpen jelölik.

a) I. Hévízi Polgármesteri Hivatal;

b) II. Hévíz Város Önkormányzat Gazdasági, Műszaki Ellátó Szervezet;

c) III. Brunszvik Teréz Napközi Otthonos Óvoda

d) IV. Gróf I. Festetics György Művelődési Központ, Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény

e) V. Teréz Anya Szociális Integrált Intézmény;

2. A költségvetés bevételei és kiadásai

3. § (1)-(3)^[1][2][3]

(1) Hévíz Város Önkormányzat és intézményei 2019. évi költségvetési bevétele: 3.718.524.000 forint ebből

a) működési célú bevételek 3.006.785.000 forint

b) felhalmozási célú bevételek 711.739.000 forint.

(2) Az Önkormányzat és intézményei finanszírozási bevétele 1.519.871.000 forint. 

(3) Az Önkormányzat és intézményei 2019. évi bevétele összesen: 5.238.395.000 forint, azaz Ötmilliárd-kétszázharmincnyolcmillió-háromszázkilencvenötezer forint.

(5) Az önkormányzat és intézményei költségvetési működési bevételeinek és kiadásainak egyensúly alakulását az 1/1. melléklet mutatja be.

(6) Az önkormányzat és intézményei felhalmozási bevételeinek és kiadásainak alakulását az 1/2. melléklet tartalmazza.

4. § (1)-(4)^{[4] [5]}

(1) Hévíz Város Önkormányzat és intézményei 2019. évi költségvetési kiadása: 5.286.656.000 forint, ebből

a) működési célú kiadások 3.005.046.000 forint,

b) felhalmozási célú kiadások 2.281.610.000 forint. 

(2) Az önkormányzat tartaléka 229.227.000 forint, melyből működési tartalék 58.978.000 forint, felhalmozási tartalék 170.249.000 forint.                                             

(3) Az Önkormányzat és intézményei finanszírozási kiadása 36.099.000 forint.

(4) Az Önkormányzat és intézményei 2019. évi kiadása összesen: 5.322.755.000 forint, azaz Ötmilliárd-háromszázhuszonkétmillió-hétszázötvenötezer forint.

6. §^[6][7] [8]

(1) Az Önkormányzat (2/1. melléklet) 2019. évi:      

a) bevételi főösszege: 4.808.352.000 forint;

b) kiadási főösszege: 4.808.352.000 forint.

(2) A polgármesteri hivatal (2/1/1. melléklet) 2019.évi

a) bevételi főösszege: 303.724.000 forint;

b) kiadási főösszege: 303.724.000 forint.

7. § ^[9]A Hévíz Város Önkormányzat Gazdasági, Műszaki Ellátó Szervezet (3/1. melléklet) 2019. évi: 

a) bevételi főösszege: 610.086. 000 forint;

b) kiadási főösszege: 610.086.000 forint. „

  ^[10]

8. §  ^[11]Brunszvik Teréz Napközi Otthonos Óvoda (3/2. melléklet) 2019. évi:          

a) bevételi főösszege: 131.943.000 forint;

b) kiadási főösszege: 131.943.000 forint.

10. § ^[12] A Teréz Anya Szociális Integrált Intézmény (3/4. melléklet) 2019. évi:  

a) bevételi főösszege: 456.823.000 forint;

b) kiadási főösszege: 456.823.000 forint

^[13]

3. Létszámkeret, cafetéria

11. § A költségvetési szervek létszámkerete 2019. január 1-jei időpontra 234,5 fő, költségvetési szervenkénti megbontását az 5. melléklet állapítja meg.

12. §^[14] Az Önkormányzatnál, a polgármesteri hivatalnál, a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak,  a foglakoztatási jogviszonyban álló polgármester és alpolgármester részére, az éves cafeteria-juttatás összege, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 151. §-a alá tartozók esetében 232.500 Ft, minden egyéb esetben 200.000 Ft.

4. Kötelezettségvállalás, közvetett támogatás és adósságszolgálat

13.§ (1) A több éves kihatással járó kötelezettségvállalások 2019. évben esedékes összege az önkormányzatnál 186.649.000 forint. (6. melléklet).

(2)^[15] Az Önkormányzati rendeletek alapján biztosított közvetett támogatás 182.811.000 forint. (7. melléklet).

5. A költségvetési maradvány felett gyakorolt jogok, felhasználásának módja

14. § (1) A költségvetési szervek költségvetési maradványát - ezen belül a személyi juttatásokra fordítható maradványt - a Képviselő-testület hagyja jóvá, és dönt a szabad költségvetési maradvány felosztásáról.

(2) Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott feladatok költségvetési maradvány elszámolása során az Egészségbiztosítási Alap kezelőjének intézkedése szerint kell eljárni.

6. A költségvetés végrehajtásának szabályai

15. § (1) A költségvetés végrehajtásáról a polgármester, a polgármesteri hivatal és a költségvetési szervek vezetői hatásköreik szerint gondoskodnak.

(2) A Képviselő-testület felhatalmazza a költségvetési szerveket a költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a jóváhagyott kiadások teljesítésére.

(3) A költségvetési szerveknél a tervezett bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után a költségvetési támogatás növekedését. A kötelezettségeket - amennyiben a tervezett bevételek elmaradnak - csak a bevételek mértékéig lehet vállalni.

   (4) Az önkormányzat a Hévíz-Balaton Airport működtetéséhez 2019. évben  50.000.000 forint működési és marketing támogatást nyújt, a 2019. évi bérek és járulékai, 2019. évi szállítói kiadások, továbbá 2018. évi teljesítésű szállítói kiadások, bérek finanszírozására, egy összegű pénzügyi teljesítéssel 2019. február 28-ig.

7. A költségvetési szervek gazdálkodása

16. § (1) A költségvetési szerv alapvetően a jóváhagyott előirányzatokon belül köteles gazdálkodni.

(2) A helyi önkormányzati költségvetési szerv bevételi előirányzatai és kiadási előirányzatai a Kormány 368/2011. (XII. 31.) rendeletében meghatározott esetben a helyi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörében módosíthatóak, kiadási előirányzatai egymás között átcsoportosíthatóak.

A költségvetési szerv a kiadási és bevételi előirányzatait saját hatáskörben az a)-c) pontokban foglaltak szerint megemelheti:

a)  Költségvetési szerv kiadási előirányzatait az aa) és ab) pontok szerint, a költségvetési bevételi előirányzatok növelésével egyidejűleg, továbbá a B813. Maradvány igénybevétele rovaton elszámolt maradvány által fedezett módon annak összegéig megemelheti.

   aa) Az egységes rovatrend B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről, B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, B6. Működési célú átvett pénzeszközök és B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain megtervezett költségvetési bevételi előirányzatok a költségvetési évben meghatározott céllal rendelkezésre bocsátott költségvetési bevételekkel abban az esetben is megnövelhetők, ha a költségvetési bevételi előirányzatok még nem teljesültek túl, azonban az adott cél a költségvetési év költségvetési bevételi előirányzatainak tervezésekor nem volt figyelembe vehető.

  ab) A költségvetési év során a költségvetési szerv átalakítása és a költségvetési szerv közfeladatának más költségvetési szerv részére történő átadása esetén, az átalakítással érintett költségvetési szerv jogutódja, valamint a közfeladatot más költségvetési szervtől átvevő költségvetési szerv, a jogelőd költségvetési szervnél az átalakítás, illetve a közfeladat átvételének napjáig jóváhagyott, de pénzügyileg nem teljesített költségvetési bevételi előirányzatokkal a költségvetési bevételi előirányzatait megnövelheti.

b) A költségvetési szerv személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatai

  ba) a baa) pont szerint jóváhagyott többletbevétellel és az ab) alpont szerinti bevételi előirányzatokkal fedezett módon,

    baa) a költségvetési szerv közhatalmi bevételek, működési bevételek és felhalmozási bevételek költségvetési bevételi előirányzatok eredeti vagy – ha a bevételek tervezettől történő elmaradása miatt csökkentették – módosított előirányzatán felül teljesített költségvetési bevétel (továbbiakban: többletbevétel) az irányító szerv előzetes engedélyével, a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelő összegű, az irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítás után használható fel.       

  bb) a költségvetési szerv kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának személyi juttatásokból származó részével,

  bc) az egységes rovatrend K33. Szolgáltatási kiadások rovatai kiadási előirányzatai terhére, ha annak célja, hogy a korábban szolgáltatás vásárlással ellátott feladatokat a költségvetési szerv az állományba tartozó személyekkel lássa el, továbbá bármely rovat terhére, ha a személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatainak növelése az azok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt szükséges,

  bd) a költségvetési szervnél eredeti bevételi előirányzatként nem tervezett, év közben rendelkezésre bocsátott, felhasználási célja szerint személyi jellegű kifizetést tartalmazó forrásból növelhető.

c) A bd) pont szerinti forrás illetmény- vagy munkabéremelésre, a meglevő létszám határozatlan időre szóló foglalkoztatással történő növelésére abban az esetben használható fel, és a ba) pontja szerinti többletbevétel ilyen célú felhasználására is csak abban az esetben adható engedély, ha a forrás tartós és a következő évben a költségvetési szerv költségvetésében eredeti előirányzatként megtervezik.

(3) A költségvetési szerv költségvetésének végrehajtásáért, a gazdálkodás jogszerűségéért, a takarékosság érvényesítéséért és a bevételek növeléséért - az alapfeladatok ellátásának biztosításával - a költségvetési szerv vezetője felelős. A költségvetési szerv vezetője a kiemelt kiadási előirányzaton belül saját hatáskörben eltérhet.

(4) A költségvetési szervek a Képviselő-testület által megállapított finanszírozásból, és a költségvetési szervek saját bevételeiből köteles úgy megtervezni kiadásait, hogy abból biztosított legyen az alapító okiratban meghatározott feladatok ellátása.

(5) Kifizetést csak a költségvetési rendeletben jóváhagyott célokra és feladatokra lehet teljesíteni. A Képviselő-testület előzetes jóváhagyása mellett többletfeladat a költségvetési szervi saját forrástöbblet egyidejű biztosításával és az előirányzat emelésével vállalható.

(6) Képviselő-testület a költségvetési szerveknél az üres és megüresedő álláshelyeket zárolja. A zárolt álláshely betöltéséhez a költségvetési szerv vezetője a polgármester előzetes írásbeli engedélyét köteles kérni, az álláshely csak polgármesteri engedéllyel tölthető be.

(7) A költségvetési szervnél jutalom fedezete, illetve jutalomra felhasználható az évközben keletkezett bérmaradvány, a képviselő-testület hozzájárulásával engedélyezhető.

17. §  A költségvetési szerv a működési és fejlesztési célú pályázatot polgármesteri engedéllyel nyújthat be.

18. § (1) A költségvetési szerv a dologi előirányzaton belül meghatározott célra biztosított forrás felhasználásáról, az ASP rendszer azonosító megadása mellett, összesített kimutatás készítéssel együtt a negyedévet követő hó 20-áig a polgármesternek címezve számol el.

(2) Hévíz Város Önkormányzat Gazdasági, Műszaki Ellátó Szervezet részére adott feladatok:

a) jégpálya üzemeltetése 6.420.000 forint;

b) utak, járdák karbantartása, kátyúzás 11.750.000 forint;

c) útburkolati jelek, festése, közlekedési táblák kezelése 4.375.000 forint;

d) növényvédelem, aknázó moly-, szúnyogirtás, lárvagyérítés 5.875.000 forint;

e) csapadékcsatorna rendszer kezelése, azon belül nyílt árkok tisztítása 6.250.000 forint;

f) belváros megfelelő és minőségű takarítása 3.063.000 forint;

g)^[16] évközben felmerülő egyéb előre nem látható feladatok ellátásához 9.869.000 forint ^[17]

h) köztéri szökőkutak karbantartása 3.000.000 forint,

i) közvilágítás eseti javításai 2.000.000 forint.

j)^[18] városi információs táblák gyártása 4.080.000 forint.

^[19]k) 3 db párakapu éves működtetése 2.131.000 Ft,

l) Hévíz Széchenyi utcán, az Erzsébet királyné utca alatti kiemelt gyalogátkelőhely építése 4.064.000 Ft,

m) Hévíz Széchenyi utcán, az Erzsébet királyné utca alatti új gyalogátkelőhely kialakítása miatt átalakított zöldfelület öntöző berendezésének átépítése 450.000 Ft,

n) Hévíz Széchenyi utca – Magyar Közút Nonprofit Zrt. beruházásában nem szereplő – csatlakozó felületek burkolatépítése 2.602.000 Ft,

o) Hévíz Széchenyi utcán, az Erzsébet királyné utca kicsatlakozásánál közvilágításai lámpa kiépítése 3.800.000 Ft,

p) Hévíz Széchenyi utca nyugati szakaszán légvezeték terepszint alá helyezése 200.000 Ft,

r) Nagyparkoló tér bújtató akna és védőcsövezés építés 4.055.000 Ft

(3) Gróf I. Festetics György Művelődési Központ, Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény részére adott feladatok:

a) ^[20]2019. évi renezvényterv megvalósítása 90.300.000 forint;^[21]

b) önkormányzati marketing feladatokhoz 2.000.000 forint;

c) nyomdaköltség 10.000.000 forint;

d) kiállítások szervezéséhez útiköltség 600.000 forint;

e) szerzői jogdíj (rendezvényekhez) Artisjus 3.000.000 forint;

f) épület üzemeltetés (tűzjelző, lift, füstablak) 1.000.000 forint;

g) rendezvények felelősség biztosítása 800.000 forint;

h) Egregyi Múzeum fenntartási kiadásai 1.482.000 forint

i) aggregátor üzemeltetése 600.000 Ft.

19. § A költségvetési szervek a többletbevételük terhére a felhalmozási jellegű kiadási előirányzataikat saját hatáskörben nem emelhetik fel, ehhez a képviselő-testület jóváhagyását kell kérni.

20. § (1) A költségvetési rendelet hatályba lépését követően a költségvetési szerv vezető köteles a végrehajtott szolgáltatások díjemeléséből származó többletbevételi előirányzat módosítási javaslatát 15 napon belül a jegyző részére benyújtani.

(2) A feladat elmaradásából származó megtakarítások felhasználására csak a képviselő-testület engedélyével kerülhet sor.

(3) A jóváhagyott kiemelt kiadási előirányzatokat valamennyi költségvetési szerv köteles betartani

8. A polgármester hatásköre

21. § (1) A Képviselő-testület a céltartalékból éves, 5.000.000 forint polgármesteri keretet képez, amely felett a rendelkezési jogot a polgármester gyakorolja egyedi elbírálás alapján. A polgármesteri keret előirányzata szabad felhasználású. A keret felhasználásáról a polgármester utólag negyedévente a költségvetés módosításakor tájékoztatja a képviselő-testületet.

(2) A polgármester a felhalmozási célú kiadások között - a felhalmozási megtakarítások terhére - indokolt esetben előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre. Az átcsoportosítás hatásköre nem érinti az adott felhalmozási kiadás elmaradását. Az átcsoportosításról negyedévente tájékoztatja a képviselő-testületet.

(3) A felhalmozási kiadások egy sorszámon belüli alábontása összességében egy előirányzatot képez. A polgármester az alábontott előirányzatok között átcsoportosíthat, de nem módosíthatja az alábontott előirányzat összesen előirányzatát. Az átcsoportosításról negyedévente tájékoztatja a képviselő-testületet.

 (4) A hévízi állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek elhárítása érdekében a polgármester az önkormányzat költségvetése körében átmeneti intézkedést hozhat, amelyről a Képviselő-testület legközelebbi ülésén be kell számolnia. E jogkörében az előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre. Egyes kiadási előirányzatok teljesítését felfüggesztheti, a költségvetési rendeletben nem szereplő kiadásokat is teljesíthet.

(5) A Képviselő-testület feljogosítja a polgármestert a költségvetés végrehajtására, amely kiterjed a tárgyi eszköz, a felújítási, illetve egyéb felhalmozási pénzeszközökkel való önálló gazdálkodásra is.

9. A bankszámlavezetés rendje

22. § Az önkormányzat és a költségvetési szervek 2019. évben bevételeiket és kiadásaikat, az OTP Bank Nyrt. Keszthelyi Fiókjánál vezetett költségvetési számlájukon teljesíthetik.

10. Követelésről lemondás

23. § (1) Az önkormányzatot illető követelésről az adós írásbeli kérelme alapján, az alábbi esetekben lehet részben, vagy teljes egészében lemondani:

a) ha a természetes személy, adós anyagi helyzete bizonyítottan, oly mértékben romlik, hogy a tartozás megfizetése a megélhetését veszélyezteti;

b) ha a természetes személy, adós munkanélkülivé (rokkanttá) válik;

c) csődegyezség esetén.

(2) Az önkormányzat esetében a polgármester, a költségvetési szervek esetében a költségvetési szerv vezetője saját hatáskörben engedélyezheti:

a) a felszámolási eljárás alá vont szervezettel szemben fennálló meg nem térült követelés törlését,

b) egyéb, a végrehajtási eljárások során behajthatatlanná vált, valamint bírósági döntéssel alátámasztott behajthatatlan követelés törlését,

c) a 100.000 forint értékhatárt el nem érő kisösszegű követelés törlését, amennyiben önkéntes teljesítésre történő felszólítás harmadszorra is eredménytelen.

d) minden más egyedi esetben követelés csak a képviselő-testület hozzájárulásával törölhető.

24. § A költségvetési szervek kötelesek fokozottan figyelemmel kísérni a kintlévőségeiket. A lejárt tartozás állományról és azok behajtására tett intézkedésekről a költségvetési szervek vezetői évente kötelesek jelentést tenni a polgármesternek.

11. Egyes eljárások sajátos szabályai

25. § A nettósítás figyelembevételével a költségvetési szervek támogatását a Képviselő-testület „kiskincstári rendszerben” finanszírozza, folyamatos likviditás biztosítása mellett - az előirányzat-felhasználási ütemtervnek megfelelően.

26. § A költségvetési szerveknek az állami támogatás felhasználását megalapozó adatszolgáltatást 2020. január 17. napjáig kell megküldeni a polgármesteri hivatalnak.

12. Vegyes rendelkezések

27. § (1) A költségvetési szervek ingyenes használatában lévő ingó-és ingatlan vagyon biztosításáról az önkormányzat gondoskodik.

(2) A költségvetési szerv a használatában lévő ingatlan vagyontárgyakban bekövetkező változásokról a negyedévet követő hó 5-ig írásban köteles értesíteni a polgármestert.

28. § Az önkormányzati rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.