Zalaszentgrót Város Önkormányzata

24/2014. (IX. 12.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

Zalaszentgrót Város Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az Étv. 13. § (1) bekezdésében, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános ELŐÍRÁSOK

Általános előírások

1. §

(1) A rendelet hatálya Zalaszentgrót Város közigazgatási területe.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK), valamint a jelen rendelet rendelkezései szerint szabad.

(3) A rendelet 1. mellékletét az 1-20/2014 sorszámú, 1:4000 léptékű szabályozási tervlapok képezik.

Közterület alakítására vonatkozó előírások

2. §

(1) Közterületen épület, építmény az önkormányzat hozzájárulásával a közlekedés zavarása nélkül helyezhető el, számára önálló telek nem alakítható ki.

(2) Nem helyezhető el reklámcélú felület a padokon, játszóterek berendezésein, a közmű műtárgyak felszín feletti berendezésein, továbbá támfalakon, lépcsőkön, és minden olyan közterületen elhelyezett tárgyon, növényzeten, melynek rendeltetéséhez az hozzá nem tartozik.

(3) Az árubemutatásra szolgáló szerkezetek csak mobilak lehetnek, melyeket az árusítás, illetve az üzleti nyitva tartás befejeztével a közterületről el kell távolítani.

(4) Önálló bankjegy- vagy árusító automata a parkolójegy árusító automaták kivételével közterületen nem helyezhető el.

(5) Az építési telkek közterület felőli határán elhelyezett építmények terepszint alatti szerkezeti elemei (alap, munkagödör megtámasztó szerkezet, stb.) továbbá angol akna és az építési telekhez tartozó közműakna a közterületbe korlátozás nélkül benyúlhat, amennyiben az a közlekedési- és közmű építmények elhelyezését nem korlátozza, és amennyiben ahhoz a közterület kezelője hozzájárul.

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

Általános követelmény

3. §

Az övezetek és építési övezetek területén minden építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani. Az övezet területének a meglévő állapothoz illeszkedő szabályozása esetén az övezetek rendeltetésének megfelelően, a helyszíni adottságokat figyelembe véve úgy kell eljárni, hogy a létesítmény ne zavarja a szomszédos telkek és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használhatóságát, illeszkedjen a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz. Az építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és az épület terepre illesztését. Az övezet területének jelentős megújulása, vagy beépítési intenzitásának változása esetén járuljon hozzá a táj- és településkép esztétikus, a kor építészeti szellemének megfelelő és minőségi alakításához.

Építészeti értékek országos védelme

4. §

(1) A település területén található fokozottan védett és nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a szabályozási terv

 jelöli, a védettséggel érintett területek felsorolását az 1. függelék, a védettségre vonatkozó előírásokat magasabb szintű jogszabály a 2. függelék szerint tartalmazza.

(2) Az országos műemléki védettséggel rendelkező épületek és építmények listáját a 3. függelék tartalmazza. A műemlékek környezetében a szabályozási tervben jelölt, a 3. melléklet szerinti területek a műemlék környezetét alkotják.

(3) A műemléki környezet területén épületet átalakítani, bővíteni, új épületet építeni csak a környezet műemléki jellegének figyelembevételével és megtartásával, ahhoz illeszkedően lehet. Az épületeket 35-40° hajlásszögű szimmetrikus magastetővel, vagy lapostetővel lehet kialakítani. Magastető alkalmazása esetén a tetőhéjazat natúr, vagy piros színű agyagcserép lehet. A tető tömegét meghatározó épület szélessége legfeljebb 10 méter lehet. Az épületek homlokzati felületén fémlemez borítás nem alkalmazható. A homlokzatot a lábazat felett vakolattal kell kialakítani, melynek színezésénél a földfestékek pasztell színárnyalatai használhatók.

Építészeti értékek helyi védelme

5. §

(1) A település építészeti örökségének védelme érdekében helyi védelem alá rendeltek a 4. mellékletben felsorolt építmények.

(2) A helyi védelemben részesülő épület vagy emlékmű esetében teljes körűen védett az épület építészeti tömege, a tető formája, eredeti anyaghasználata. Az épület bővítése csak a védett építészeti tömeg egységének megtartásával valósítható meg. Meg kell őrizni, vagy az eredeti megsemmisülése esetén rekonstruálva kell felújítani a homlokzatot, annak felületképzését, a homlokzati díszeket, a homlokzat nyílásrendjét, nyílászáró szerkezeteit, a tető héjazatát és egyéb elemeit. A védett épületek korából adódóan a tető héjalásánál natúr, vagy piros színű agyagcserép, a homlokzati felület kialakításánál simított vakolat és pasztellszínű (a hagyományosan alkalmazott földfestékek színezésének megfelelő) festés alkalmazható. Az épület bővítése esetén a védett épület architektúrájához illeszkedő nyugodt, kiegyensúlyozott tömegképzés és illeszkedő anyaghasználat alkalmazható, mely nem lehet domináns a meglévő architektúrához képest. Tetőtér beépítése esetén a meglévőhöz képest új, a tető tömegét megváltoztató felépítmények nem helyezhetők el.

(3) A utcakép védelemmel érintett területen:

a.) meg kell őrizni a védett terület jellegzetes telekszerkezetét, a térfal meglévő tagozódását, az utca és térfal vonalvezetését;

b.) a meglévő épületeket egymással összehangoltan, a jellegzetes városkép egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani, felújítani, bővíteni és átalakítani. E folyamatok során az épületek fő tömeg- és tetőformája, külső meglévő vagy egykori homlokzata, az alkalmazott anyagok, azok színe, felületképzése követendő;

c.) az új épületek tömegarányait, fő méreteit, párkánymagasságát, tető hajlásszögét, formáját, héjazat anyaghasználatát, homlokzat színezését, nyílásrend kialakítását a környezetében lévő épületekhez harmonikusan illeszkedve kell meghatározni;

d.) a közterületek burkolatát és berendezését (utcabútorok, világítótestek, kandeláberek, pavilonok, autóbuszvárók, stb.), ezek módosítását és az utcákon megjelenő hirdetéseket az épületek jellegéhez, az utcák hangulatához igazodva kell kialakítani.

A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

6. §

(1) A beépítésre szánt területeken az utak mentén legalább egyoldali fasort kell telepíteni.

(2) A helyi természetvédelem alatt álló területeket külön önkormányzati rendelet határozza meg, mely területek felsorolását a 4. függelék tartalmazza. A helyi természetvédelem alatt álló területeken területet felhasználni, építményt, épületet felhasználni, építési munkát engedélyezni és végezni a védett érték figyelembevételével, a védetté nyilvánító rendelkezés és az övezet szabályai szerint szabad.

(3) A szabályozási terven jelölt Natura 2000 természeti védettség alatt álló területeken magasabb szintű jogszabályban meghatározott tevékenység folytatható, az 5. függelékben rögzítettek szerint.

Környezetvédelmi előírások

6/A. §[1]

A rendelet hatálya alá tartozó területen a magasabb szintű jogszabályokban megfogalmazott környezetvédelmi előírásokhoz képest a helyi szabályozás eltérő rendelkezést nem állapít meg.

A védőterületek és védőtávolságok szabályai

7. §

(1) A település közigazgatási területén belül található országos mellékútvonal külterületi szakaszai mellett, a terven jelölt, illetve az úttengelytől számított 50m-50m-es, településközi összekötő utak külterületi szakaszai mellett, a terven jelölt, illetve az úttengelytől számított 25m-25m-es védőtávolság előírt. A védőtávolságra a 6. függelék szerinti magasabb szintű jogszabályban megfogalmazott előírások érvényesek.

(2) A szabályozási tervben jelölt vasúti védőtávolság területén a 7. függelék szerinti magasabb szintű jogszabályban megfogalmazott előírások érvényesek.

(3) A vízgazdálkodási (mederkezelési, karbantartási) szakfeladatok elvégzéséhez:

a) a vízfolyások mentén, egyéb vízfolyások és közcélú vízi létesítmények (patakok, árkok, tározók) mentén a szabályozási tervben jelölt parti sávot kell biztosítani, melynek területére a 8. függelék szerinti magasabb szintű jogszabályban megfogalmazottak vonatkoznak. Azokon a partszakaszokon, ahol ez az előírás nem biztosítható, a vízfolyások medrének a karbantartásához a hozzáférés módját egyedileg kell meghatározni;

b) a karbantartó számára, ha a karbantartási sáv közterületként történő kiszabályozása nem oldható meg, akkor szolgalmi jog biztosítandó. A szolgalmi joggal terhelt területrészen mindennemű tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező hozzájárulásával engedélyezhető.

(4) A meglévő és létesítendő villamos közművek részére a szabályozási terv és e rendelet az alábbi védősávokat - biztonsági sávokat - állapítja meg, melynek területére a 9. függelék szerinti magasabb szintű jogszabályban megfogalmazott korlátozások vonatkoznak.

(5) A hidrogeológiai „A” és hidrogeológiai „B” védőövezet által érintett helyrajzi számok listáját, az érintettségre vonatkozó adatszolgáltatást, információkérést az engedélyező hatóságnál kell kérelmezni. A védőövezetek területeire magasabb szintű jogszabályban megfogalmazott korlátozások vonatkoznak.

(6) Az ivóvíz kutak környezetében a szabályozási tervben jelölt külső védőövezet területére a 10. függelék szerinti magasabb szintű jogszabályban megfogalmazott korlátozások vonatkoznak.

(7) A gázvezetékek elhelyezésére vonatkozóan a szabályozási terv védősávokat - biztonsági övezetet - állapít meg, melynek területére a 11. függelék szerinti magasabb szintű jogszabályban megfogalmazott korlátozások vonatkoznak. A biztonsági övezet szélessége nagyközép-nyomású gázvezeték mentén 7-7 méter. A gázfogadó állomás védőtávolsága 7 méter.

(8) A CH kutak szabályozási tervben jelölt biztonsági övezetének területén a biztonsági övezetre vonatkozóan a 12. függelék szerinti magasabb szintű jogszabályban megfogalmazott szabályokat kell betartani.

Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások

8. §

(1) Az erózió érzékeny területen:

a) az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell azon terepmetszetet, amely az építmény körvonalán túl (a főfalakon kívül) minden égtáj irányába legalább 10 m-es szélességgel méretarányosan tartalmazza a végleges terep szintmagasságainak ábrázolását,

b) az engedélyezési tervdokumentációhoz csatolni kell azon geotechnikai jelentést, amely igazolja, hogy az erózióra nagyon érzékeny és sárfolyás állapot kialakulására is alkalmas talajkörnyezetben az építmények tartós fennmaradása mellett a terepalakítás hosszú távú állékonysága is biztosított.

(2) A folyópart és az árvízvédelmi töltés közötti területet (hullámteret), továbbá az árvízvédelmi töltés mentesített oldalán lévő azon területet melyen fakadó és szivárgó vizek jelentkezhetnek csak az árvízvédelmi előírásoknak megfelelően szabad hasznosítani.  A szabályozási tervben jelölt árvízjárta területen, hullámtéren, vízfolyás továbbá holtág parti sávjában újabb építményt elhelyezni a vízügyi igazgatóság területi szervének hozzájárulásával lehet.

Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei

8/A. §[2]

A város területe I. katasztrófavédelmi osztályba tartozik. A katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményeiről a Katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény rendelkezik.”

Telekalakítás általános szabályai

9. §

(1) A már beépült telkek megosztása nem engedélyezhető, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek mérete, beépítettsége és a zöldfelület minimális mértéke a szabályozási előírások által megengedett mértékeknek nem felel meg.

(2) Az övezetek és építési övezetek területén a kialakítható telekméretnél kisebb meglévő telkek összevonhatók, telekhatár rendezés kedvezőbb telekalakulat létrehozása esetén végrehajtható, illetve útszabályozással érintett terület leválasztható abban az esetben is, ha az így létrejövő telek méretei nem érik el a kialakítható legkisebb telekméretet. Az építési lehetőség meghatározása során a telkek összevonásával, telekhatár rendezéssel, illetve útszabályozással létrejövő területet meglévő telekként kell kezelni, és a telek beépítési lehetőségének megállapításakor a beépíthető legkisebb telekre vonatkozó szabályozást kell alkalmazni.

(3) Közművek műtárgyainak telke bármely övezetben – az övezeti előírásoktól függetlenül – kialakítható.

(4) A szabályozási tervben meghatározott szabályozási vonal mentén a közlekedési- és közmű elhelyezési övezet területének határát a kialakult állapot és a biztonságos megközelítés figyelembe vétele mellett geodéziai felméréssel pontosítva kell kialakítani.

(5) Az övezeti határ telekhatárhoz kötött. Övezeti határ csak telekhatáron lehet, egy telek csak egy övezetbe tartozhat.

(6) Általános-, kertes mezőgazdasági és erdőgazdálkodási rendeltetésű övezet területén kiszolgáló út kialakítható, vagy megszüntethető a szabályozási terv tartalmától függetlenül. Ezen övezetekben az új kiszolgáló út megengedett legkisebb szélessége 8,0 méter. 

(7) Építési telek kialakítása során az út számára leválasztott területet közforgalom számára megnyitott útként kell kialakítani, és az ingatlan nyilvántartásba bejegyezni.

KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI

Ivóvízellátás

10. §

(1) Lakó- és vegyes övezetekben az épületek kommunális ivóvízellátása közüzemi hálózatról, egyéb övezetekben a kommunális és technológiai vízellátás közüzemi hálózatról vagy fúrt vízkútról történhet.

(2) Egyedi vízellátás csak engedély alapján létesíthető, de ebben az esetben az engedély birtokosa köteles az emberi fogyasztásra felhasznált ivóvízre vonatkozó hatósági előírások szerinti a vízminőséget folyamatosan biztosítani. Építési engedély egyedi vízellátás kiépítése esetén csak a kút jogerős létesítési engedélyének megléte után adható ki.

(3) Egyedi vízkúttal történő vízellátás esetén a jogerős vízjogi üzemeltetési engedély az épület használatbavételi eljárásának időpontjára rendelkezésre kell, hogy álljon.

Szennyvízelvezetés

11. §

(1) Beépítésre szánt területen új épület elhelyezése esetén a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező.

(2) Újonnan beépített lakóterületek közül

a) Aranyod belterületén a Völgy és Hegyalja utcák É-i folytatásában

b) Tüskeszentpéteren a Szív és Táncsics Mihály utcák folytatásában

c) Zalaudvarnokon a Zöldmező és a 4160 hrsz.-ú utcában

d) a központi belterületen a Május 1. utcától K-re lévő lakóterületen

e) a központi belterületen a Liget utcáról leágazó utcában

f) Kisszentgróton a 1298/2 hrsz.-ú út mentén tervezett lakóterületen

új épület használatbavételére építésügyi hatósági engedély a szennyvízcsatorna hálózat kiépítését és arra történő rákötést követően adható.

(3) Szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkező területen a (2) bekezdésben említett területek kivételével új épület használatbavételére építésügyi hatósági engedélyt adni csak a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés, vagy vízzáró szennyvíztároló létesítését követően lehet.

(4) Beépítésre szánt területen vezetékes ivóvíz hálózatra rákötött telkek esetében a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés a szennyvízcsatorna-hálózat átadását követően egy éven belül kötelező.

(5) A település területén a szippantott szennyvíz kezelés nélkül nem helyezhető el.

(6) A szennyvíztisztító telep és a szennyvízátemelő berendezések szabályozási tervben jelölt védőtávolságán belül nem lehet lakó, üdülő, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület. A védőtávolságon belül élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető és nem állítható elő, élelmiszer és gyógyszer nem gyártható, nem csomagolható, nem raktározható és nem forgalmazható.

(7) A talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.

Csapadékvíz elhelyezés 

12. §

(1) Bármely építési övezetben az ingatlan tulajdonosa köteles a területére hullott csapadékvíz ártalommentes elvezetését, szikkasztását vagy elhelyezését biztosítani környezetének károsítása nélkül. 

(2) A csapadékvíz elvezető rendszerbe csak a jogszabályban előírt minőségi paramétereket meg nem haladó szennyezettségű, csapadékból származó vízmennyiség kerülhet.

(3) Az ingatlan tulajdonosa vagy a vízelvezető rendszer kezelője köteles a területén lévő vízelvezető rendszer megfelelő karbantartására.

Építés általános szabályai

13. §

(1) Építési tevékenységet folytatni az övezetre és építési övezetre meghatározott beépíthetőségi feltételeknek megfelelő telekméret esetén, építési övezet területén a szabályozási terv és építési szabályzat által meghatározott feltételek szerint kialakított építési telken lehet.

(2) Az övezetek és építési övezetek területén épületet elhelyezni

a) a szabályozási tervben jelölt építési hely esetén annak területén belül az oldal és hátsókert általános szabályainak megtartásával,

b) építési hely jelöléssel nem rendelkező övezetek esetében pedig az elő-, oldal és hátsókert általános szabályainak megtartásával lehet.

(3) Az övezetek és építési övezetek területén az adott telek rendeltetését meghatározó új főfunkciójú épületet elhelyezni

a) építési vonallal szabályozott telkek esetében úgy lehet, hogy az épület domináns építészeti határoló fala térfalat meghatározóan e vonalat érintve helyezkedjen el,

b) építési vonallal nem szabályozott területek esetében, illeszkedve a környezet beépítéséhez,

c) kialakult környezet hiányában a szabályozási tervben egyéb módon nem szabályozott helyeken minimum 5 m-es előkerttel lehet.

(4) Azon meglévő beépítések esetében, ahol a szabályozási terv a meglévő épületet közlekedési terület szabályozásával, út szélesítésével érinti, csak az épület karbantartásával, fenntartásával kapcsolatos építési tevékenység folytatható.

(5) Azon meglévő beépítések esetében, ahol az épület részben a telekre meghatározott építési helyen kívül található, felújítás, helyreállítás és korszerűsítés elvégezhető, illetve engedélyezhető. Ezen épületeknél bármilyen, a telek beépítettségét növelő bővítés csak a (2) bekezdés szerinti építési hely területén lehetséges.

(6) Azon meglévő beépítések esetében, ahol a meglévő épület homlokzat/párkány és épületmagasság értéke az övezetre előírt értéket meghaladja, ott a bővítés vagy átalakítás engedélyezhető akkor is, ha a változtatás utáni állapot a szabályozásban előírt mértéket meghaladja, de az a meglévő állapotnál kedvezőbb eredménnyel jár, bővítés esetén a bővítmény homlokzat/párkány és épületmagasság értéke a szabályozásban meghatározottnál nem nagyobb.

(7) Kerítést az útszabályozással érintett telek esetében a szabályozási vonal mentén lehet elhelyezni. Nem utcafronti (telkek közötti) telekhatár esetén a kerítés vonalában elhelyezett támfal és a tömör kerítés együttes magassága az alacsonyabb terepszinttől számított, mely nem lehet több 2 m-nél.

(8) Az elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem helyezhető el a melléképítmények közül az OTÉK-ban meghatározottakon túl állat ól, gépkocsi- és egyéb tároló, vagy ezek épülete, valamint mosókonyha, nyári konyha épülete. 

(9) Építési övezetben, a hátsókert területén melléképítményként kialakított épület telekhatártól számított 2 méteren belül a telekhatár irányába csak tűzfallal alakítható ki.  

II. FEJEZET

RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

14. §

(1) Az igazgatási terület

a) beépítésre szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint

1. lakó-,

1.1. nagyvárosias lakó - (Ln),

1.2. kisvárosias lakó - (Lk),

1.3. kertvárosias lakó - (Lke),

1.4. falusias lakó - (Lf),

2. vegyes-,

2.1. településközpont (Vt),

2.2. intézményi (Vi),

3. gazdasági-,

3.1. kereskedelmi, szolgáltató- (Gksz),

3.2. ipari- (Gip),

4. üdülő-,

4.1. üdülőházas- (Üü), valamint

5. különleges-,

5.1. mezőgazdasági üzemi (Kmü)-,

5.2. strand (Kst)-,

b) beépítésre nem szánt területeit

1. közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési-,

1.1. közúti- (Köu),

1.2. kötöttpályás- (Kök),

2. zöld- (Z),

3. erdő

3.1. védelmi erdő- (Ev),

3.2. gazdasági erdő- (Eg),

3.3. közjóléti erdő- (Ek),

4. mezőgazdasági,

4.1. kertes mezőgazdasági -(Mk),

4.2. általános mezőgazdasági –(Má),

5. vízgazdálkodási (V),

6. természetközeli (Tk),

7. különleges beépítésre nem szánt

7.1. temető- (Kt),

7.2. bányászati célú- (Kb),

7.3. sport- (Ksp),

7.4. hulladékkezelés és elhelyezés (Kh)

7.5. ifjúsági tábor ((Ki)

területeként (területfelhasználási egységként) lehet megkülönböztetni.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

Nagyvárosias lakóterület 

15. §

(1) Az Ln jelű nagyvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az Ln jelű nagyvárosias lakóterületen elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -:

a) kereskedelmi, szolgáltató,

b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

c) kulturális, közösségi szórakoztató,

d) szállás jellegű,

e) igazgatási, iroda és

f) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) A meglévő beépítésen túl az övezetben jelölt építési helyen földszintes gépkocsi és egyéb tároló épület helyezhető el.  

(4) Az Ln jelű nagyvárosias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

(5) A nagyvárosias lakóterület övezetében a meglévő többszintes lakóházak homlokzat felújítása – hőszigetelés, színezés, nyílászáró csere - az övezetben lévő épületek egységes homlokzat felújítási terve alapján történhet.

(6) A nagyvárosias lakóterület övezetében kerítésként csak élő sövény létesíthető.

Kisvárosias lakóterület

16. §

(1) A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lk jelű kisvárosias lakóterületen elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -:

a) kereskedelmi, szolgáltató,

b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

c) kulturális, közösségi szórakoztató,

d) szállás jellegű,

e) igazgatási, iroda és

f) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Az Lk jelű kisvárosias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

* saroktelek esetén

(4) Az Lk-1 és Lk-2 jelű kisvárosias lakóterület övezet területén épület

a) a kötelező építési vonalra helyezve, zárt, osztatlan tömegalakítással,

b) utcafronti tömege utcával párhuzamos gerincű, utcai oldalon tetőfelépítmény nélküli 35-40 fok közötti hajlásszögű nyeregtetővel, natúr vagy piros színű agyag cserép héjazattal,

c) vakolt homlokzati felület esetén világos, pasztell színezéssel

építhető.

(5) Az Lk-3 jelű kisvárosias lakóterület övezet területén épület utcafronti tömege utcával párhuzamos gerincű, 35-40 fok közötti hajlásszögű magas tetővel, kis elemes natúr, vagy piros színű agyag, piros vagy szürke színű beton cserép és pala héjazattal építhető.

(6) Kisvárosias lakóterületen tömör és áttört kerítés egyaránt létesíthető. A tömör kerítés legfeljebb 2 m lehet. Kapu és építményének magassága nem korlátozott.

Kertvárosias lakóterület

17. §

(1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lke jelű kertvárosias lakóterületen elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -:

a) telkenként legfeljebb 2 lakást,

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,

c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

d) kulturális,

e) szállás jellegű és

f) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Az Lke jelű kertvárosias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

* Marton Lajos utca É-i oldalán lévő tömb esetében 0 m

(4) Az Lke-1 jelű kertvárosias lakóterület övezetében az épület fő tömege 30-40 fok közötti hajlásszögű magas tetővel, kis elemes natúr, vagy piros színű agyag, piros vagy szürke színű beton cserép és pala héjazattal építhető.

(5) Kertvárosias lakóterületen tömör és áttört kerítés egyaránt létesíthető. A tömör kerítés legfeljebb 2 m, utcafronti kerítés legfeljebb 1,8 m magasságú lehet.

Falusias lakóterület

18. §

(1)Az Lf jelű falusias lakóterület lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lf jelű falusias lakóterületen elhelyezhető épület:

a) telkenként legfeljebb 2 lakást,

b) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró      gazdasági tevékenységi célú,

c) kereskedelmi, szolgáltató,

d) szállás jellegű,

e) igazgatási, iroda,

f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

g) kulturális, közösségi szórakoztató és

h) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Az Lf jelű falusias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

(4) Az Lf-1 jelű falusias lakóterület övezetében épület – a csarnok szerkezetű gazdasági épületek kivételével –

a) zárt tagolatlan épülettömeggel,

b) fő tömege szimmetrikus, 35-40 fok közötti hajlásszögű magas tetővel, kis elemes natúr, illetve piros színű agyag vagy beton cserép héjazattal,

c) vakolt homlokzati felület esetén világos, pasztell színezéssel

építhető.

(5) Az Lf-2 jelű falusias lakóterület övezetében az épület fő tömege 30-45 fok közötti hajlásszögű magas tetővel, kis elemes natúr, vagy piros színű agyag, piros vagy szürke színű beton cserép és pala héjazattal építhető.

(6) A falusias lakóterületek övezetében a főépületet és a hozzá kapcsolódó melléképületet azonos tetőfedő anyaggal kell ellátni.

(7) Falusias lakóterületen kerítés létesíthető fából, drótfonatból és/vagy élő sövényből, melynek magassága utcafronton legfeljebb 1,8 m lehet.

(8) Egy építési telken a rendelet 5. számú mellékletében meghatározott városrészekben és ugyancsak e mellékletében meghatározott állatlétszámot befogadó állattartó épület helyezhető el.

(9) Állattartó épületet, az ólat vagy istállót, valamint trágyatároló építményt a lakóépülettől 10 méterre, telek utcafronti telekhatárától legalább 30 méterre, ásott kúttól legalább 15 méterre kell elhelyezni.

(10) Az állattartással összefüggésben hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tároló anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen. A tárolóhely mérete legalább 4 havi mennyiség befogadására legyen alkalmas. Istállótrágyát szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni. A tárolókapacitásnak elegendőnek kell lenni legalább 8 havi istállótrágya tárolására.

Településközpont terület

19. §

(1) A településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) A Vt jelű településközpont területen elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -:

a) igazgatási, iroda,

b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,

c) nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység,

c) Vt-2 és Vt-4 jelű övezetek területén közösségi szórakoztató,

d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

e) kulturális, közösségi szórakoztató és

f) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) A Vt jelű településközpont terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

* Széchenyi utca felől

(4) A Vt jelű településközpont terület övezetében magas tetős épület 30-45 fok közötti hajlásszöggel, kis elemes natúr, vagy piros színű agyag, piros vagy szürke színű beton cserép és pala héjazattal építhető.

Intézmény terület

20. §

(1) Az intézmény terület elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Vi jelű intézmény területen elhelyezhető épület - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül -:

a) iroda,

b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,

c) kulturális, közösségi szórakoztató,

d) hitéleti és

e) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) A (2) bekezdés a)-e) pontjában felsorolt rendeltetést tartalmazó épületben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás alakítható ki.

(4) A Vi jelű intézmény terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

Kereskedelmi, szolgáltató terület

21. §

(1) A „Gksz” jelű kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.

(3) A Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

* technológiai építmények beépítési magassága nem korlátozott

** műemléki környezet területén

Ipari terület

22. §

(1) A „Gip” jelű ipari terület egyéb kategóriába tartozó elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál.

(2) Az ipari területen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el, önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ipari terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

* technológiai építmények beépítési magassága nem korlátozott

Üdülőházas üdülőterület

23. §

(1) Az „Üü” jelű üdülőházas területen olyan - általában - kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő vagy szálloda rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör több napos tartózkodására szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas.

(2) Az (1) bekezdés szerinti üdülőházas üdülőterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

Különleges mezőgazdasági üzemi terület

24. §

(1) A Kmü jelű övezet, olyan különleges mezőgazdasági üzemi terület, ahol

a) a környezetére nem zavaró hatású mezőgazdasági, állattartó és tároló építmények, valamint

b) egyéb gazdasági építmények

c) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások

helyezhetőek el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges mezőgazdasági üzemi terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

* Technológiai és tároló építmény magassága nem korlátozott.

Különleges strand terület

25. §

(1) A „Kst” jelű különleges strand területen elhelyezhető strand és termálfürdő funkciójához kapcsolódó épületek, kereskedelmi, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épületek, valamint kemping. 

(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges strand terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

Közlekedési és közműterület

26. §

(1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével – a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A település közigazgatási területén belül a közlekedési hálózatot a rendelet 2. melléklete szerinti táblázatban foglaltak szerint kell kialakítani.

(3) A közlekedési területen a közlekedést kiszolgáló

a) közlekedési építmények, közúti jelzőtáblák,

b) közművek, hírközlési és környezetvédelmi építmények,

c) hirdetőberendezések, valamint

e) utcabútorok, szobrok és emlékművek

helyezhetőek el.

(4) Beépítésre szánt területekhez kapcsolódó közlekedési területek közül

a) a 11.§ (2) bekezdésében szereplő területeken, 

b) műemléki környezet területén,

c) központi belterületen a Tűztorony tér, Kossuth Lajos, Dózsa György, Batthyány Lajos, Ady Endre utca és a Malom-csatorna által lehatárolt területen

az elektromos energiaellátási és az elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a településkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából terepszint alatti elhelyezést kell megvalósítani.

(5) Az utak, parkolók fásítása kötelező, melyet kertészeti tervek szerint a közművek figyelembevételével kell megvalósítani. Előtérbe kell helyezni a honos, tájba illő fajok telepítését.

(6) A közművezetékeket és közműlétesítményeket közlekedési és közműterületen kell elhelyezni, ettől eltérő elhelyezés csak szolgalmi vagy vezetékjog biztosítás mellett engedélyezhető.

(7) A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges belterületen – a közút mellet – ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez.

Zöldterület

27. §

(1) A zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja.

(2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül - kerekesszékkel és gyermekkocsival is - megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(3) A zöldterületen elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmény és vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület.

(4) Az (1) bekezdés szerinti zöldterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

Gazdasági erdőterület

28. §

(1) Az Eg jelű gazdasági erdőterület erdő céljára szolgáló terület.

(2) Az Eg jelű gazdasági erdőterület övezetében az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő, az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út építmények helyezhetők el.

(3) Az Eg jelű gazdasági erdőterület övezetére vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:

(4) Az Eg jelű gazdasági erdőterület övezetében

a) építményt elhelyezni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési móddal lehet, mely illeszkedést külön jogszabályban meghatározott látványterv elkészítésével kell igazolni. A tájszerkezetbe illesztés és a tájra jellemző építészeti hagyományok megőrzésére vonatkozó követelmény az épületeket zárt tagolatlan tömegalakítása, a szimmetrikus, 35-45 fok közötti magastető kialakítása, a tetőhéjazatnál kis elemes piros színű beton vagy agyagcserép, az épület homlokzatának kialakításánál tégla és faburkolat, valamint pasztell színezésű felület használata,

b) új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető,

c) a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemei, közművezetékek és járulékos közműépítmények nyomvonala a magterület, az ökológiai folyosó természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését, valamint a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – helyezhető el.

Védelmi erdőterület

29. §

(1) Az Ev jelű övezet védelmi rendeltetésű erdő céljára szolgáló terület.

(2) Az Ev jelű védelmi erdőterületen közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.

(3) Az Ev jelű védelmi erdőterület övezetében

a) új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető,

b) a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemei, közművezetékek és járulékos közműépítmények nyomvonala a magterület, az ökológiai folyosó természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését, valamint a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – helyezhető el.

Közjóléti erdőterület

30. §

(1) Az Ek jelű övezet közjóléti rendeltetésű erdő céljára szolgáló terület.

(2) Az Ek jelű közjóléti erdőterületen közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.

(3) Az Ek jelű közjóléti erdőterület övezetében

a) új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető,

b) a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemei, közművezetékek és járulékos közműépítmények nyomvonala a magterület, az ökológiai folyosó természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését, valamint a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – helyezhető el.

Általános mezőgazdasági terület

31. §

(1) Az általános mezőgazdasági rendeltetésű területek Má-1, Má-2, Má-3, és Má-4 jelű övezetekre tagolódnak.

(2) Az Má-1, Má-2 és Má-3 jelű általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények, lakóépület, birtokközpont esetén szállás jellegű és vendéglátó épület is elhelyezhető.

(3) Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági területen elhelyezhető a (2) bekezdésben megfogalmazottakon túl hírközlési adótorony és szélerőmű.

(4) Az Má-4 jelű általános mezőgazdasági területen a közmű- és közlekedési építmény kivételével egyéb építmény nem helyezhető el.

(5) A mezőgazdasági területen több önálló telekből mezőgazdasági birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken, az így létrehozott birtokközpont területén is kihasználható, ha a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, vagy azt nem veszélyezteti.

(6) Az (1) bekezdés szerinti általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:

* lakóépület esetén a telek területének 1,5 %-a

(7) Műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80%-án intenzív kertészeti kultúra található.

(8) Az Má-1, Má-2 és Má-3 jelű általános mezőgazdasági területen építményt elhelyezni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési móddal lehet, mely illeszkedést a 200 m2-t meghaladó beépítés esetében külön jogszabályban meghatározott látványterv elkészítésével kell igazolni. A tájszerkezetbe illesztéshez és a tájra jellemző építészeti hagyományok megőrzéséhez

a) a lakóházakat, a kisebb (nem csarnokszerkezetű) gazdasági épületeket és kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató épületeket zárt tagolatlan épülettömeggel, lapos vagy magastetővel kell kialakítani. Magastető alkalmazása esetén a tető tömege szimmetrikus, a tetőhéjazat anyaga kis elemes piros színű beton vagy agyagcserép lehet. A magastető hajlásszöge 35-45 fok közötti lehet. Az épület homlokzatának kialakításánál tégla és faburkolat, valamint pasztellszínezésű felület használható,

b) csarnok jellegű épületek esetében az épületek hossztengelyét a lejtős domboldalakon a szintvonalakkal párhuzamosan kell elhelyezni. Az egységes épített táji környezet kialakítása, a csarnokok táji dominanciájának csökkentése érdekében fémlemez burkolat és tető építése során sötét zöld színt kell alkalmazni.

(9) Az Má-2 jelű általános mezőgazdasági övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

(10) Az Má-3 és Má-4 jelű általános mezőgazdasági övezetben

a) a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemei, közművezetékek és járulékos közműépítmények nyomvonala, a kiserőművek, a magterület, az ökológiai folyosó természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését, valamint a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – helyezhető el.

b) új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető.

Kertes mezőgazdasági terület

32. §

(1) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület elsősorban a szőlő- és gyümölcstermesztés, kertművelés számára szolgáló terület.

(2) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények, lakóépület, hírközlési adótorony, vendéglátó épület, birtokközpont esetén szállás jellegű épület helyezhető el.

(3) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági területen több önálló telekből mezőgazdasági birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken, az így létrehozott birtokközpont területén is kihasználható, ha a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, vagy azt nem veszélyezteti.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kertes mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:

* 6000 m2 telekterület felett lakóépület elhelyezhető, a beépítettség a telek területének 1,5 %-a

** 3000 m2 telekterület felett lakóépület elhelyezhető, a beépítettség a telek területének 1,5 %-a

(5) A beépítés feltételeként az a művelés ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60 %-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni.  

(6) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági területen építményt elhelyezni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési móddal lehet, mely illeszkedést a 100 m2-t meghaladó beépítés esetében külön jogszabályban meghatározott látványterv elkészítésével kell igazolni. A tájszerkezetbe illesztéshez és a tájra jellemző építészeti hagyományok megőrzéséhez

a) a lakóházakat, a kisebb (nem csarnokszerkezetű) gazdasági épületeket és kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató épületeket zárt tagolatlan épülettömeggel, lapos vagy magastetővel kell kialakítani. Magastető alkalmazása esetén a tető tömege szimmetrikus, a tetőhéjazat anyaga kis elemes piros színű beton vagy agyagcserép lehet. A magastető hajlásszöge 35-45 fok közötti lehet. Az épület homlokzatának kialakításánál tégla és faburkolat, valamint pasztellszínezésű felület használható,

b) csarnok jellegű épületek esetében az épületek hossztengelyét a lejtős domboldalakon a szintvonalakkal párhuzamosan kell elhelyezni. Az egységes épített táji környezet kialakítása, a csarnokok táji dominanciájának csökkentése érdekében fémlemez burkolat és tető építése során szürke színt kell alkalmazni.

(7) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezetben kerítés létesíthető fából, drótfonatból és/vagy élő sövényből, melynek magassága utcafronton maximum 1,8 méter lehet.

(8) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemei, közművezetékek és járulékos közműépítmények nyomvonala, a magterület, az ökológiai folyosó természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését, valamint a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – helyezhető el.

(9) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető.

Vízgazdálkodási terület

33. §

(1) A „V” jelű vízgazdálkodási terület a Zala folyó medre, árvízvédelmi területei, töltései és belvízi csatornái, a patakok medre, a tározók és halas tavak területei, az ivóvíz kutak területe, továbbá az önálló helyrajzi számon szereplő árkok területe. 

(2) A „V” jelű vízgazdálkodási területen a halas tavak területének kivételével csak a vízi, közlekedési és közműépítmények helyezhetők el.

(3) A horgásztavak területén épület csak a horgászati tevékenységgel összefüggésben létesíthető, mely szociális, vendéglátó, szállás jellegű, raktár és egyéb gazdasági funkciót tartalmazhat. A horgászattal összefüggő épületek alapterületének összessége területfelhasználási egységenként (tavanként) legfeljebb 150 m2 lehet, melynek épületmagassága a 4 métert nem haladhatja meg.

(4) A horgásztavak területén a horgászstégek, vízi állások (cölöpállás, horgászpad, általában stég jellegű építmény) fedetlenül, vagy kizárólag nyitott, legfeljebb 10 m2 alapterületű szimmetrikus nyeregtetővel fedetten, fa szerkezettel, alakíthatók ki, egymástól min. 30 méter távolságra. 

(5) A horgászstégek, vízi állások telepítését az önkormányzat jegyzője bírálja el az építési és telepítési szabályok alapján, figyelembe véve a halastó tulajdonosának véleményét. Ugyancsak az önkormányzat jegyzője jogosult ellenőrizni azok létesítését és rendeltetésszerű használatát.

Természetközeli terület

34. §

(1) A Tk jelű természetközeli területeken annak természetes állapotát fenn kell tartani.

(2) A természetközeli területeken épületet elhelyezni nem lehet.

 Különleges temető területe

35. §

(1) A különleges beépítésre nem szánt területek közé tartoznak a temetők „Kt” területei.

(2) Az (1) bekezdés szerinti temető területén a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el, legfeljebb 2 %-os beépítettséggel.

Különleges bányászati célú terület

36. §

(1) A „Kb” jelű különleges bányászati célú területen kizárólag az ásványvagyon (homok, kavics) kitermeléséhez szükséges építmények, valamint a termelő tevékenységet kiszolgáló gazdasági, igazgatási és szociálisépületek helyezhetők el.

(2) A különleges bányászati célú területen a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 5%, az épületek kialakítására és elhelyezésre egyéb normatív szabályozás nem vonatkozik.

Különleges sportterület

37. §

(1) A „Ksp” jelű különleges övezet olyan terület, melyen sportépítmény, valamint a hozzá kapcsolódó szociális, tároló és vendéglátó épület helyezhető el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges övezet építési használatának megengedett felső határai és telekalakítási szabályai:

Különleges hulladékkezelés- és elhelyezés területe

38. §

(1) A „Kh” jelű különleges övezet területén a hulladékkezeléssel és elhelyezéssel kapcsolatos építmények helyezhetők el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti övezet területén az építmények kialakítására vonatkozóan normatív szabályozás nincs.

Különleges ifjúsági tábor

39. §

(1) A „Ki” jelű különleges ifjúsági tábor olyan terület, melyen szállás férőhely és oktatási, kulturális rendeltetésű épület helyezhető el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges övezet építési használatának megengedett felső határai és telekalakítási szabályai:

(3) A Ki jelű különleges ifjúsági tábor területen építményt elhelyezni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési móddal lehet, mely illeszkedést a 200 m2-t meghaladó beépítés esetében külön jogszabályban meghatározott látványterv elkészítésével kell igazolni. A tájszerkezetbe illesztéshez és a tájra jellemző építészeti hagyományok megőrzéséhez épületeket zárt tagolatlan épülettömeggel, lapos vagy magastetővel kell kialakítani. Magastető alkalmazása esetén a tető tömege szimmetrikus, a tetőhéjazat anyaga kis elemes piros színű beton vagy agyagcserép lehet. A magastető hajlásszöge 35-45 fok közötti lehet. Az épület homlokzatának kialakításánál tégla és faburkolat, valamint pasztellszínezésű felület használható,

Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások

40. §

(1) Építési övezetek területén a telekcsoport újraosztás kötelezettségével jelölt telkek esetében a beépíthetőség feltétele az övezet normatív szabályozásának megfelelő, a tömb településszerkezeti adottságait, útkapcsolatát optimálisan kihasználó, a terület rendeltetését tükröző módon a telekcsoport újraosztása. A telekcsoport újraosztásának kötelezettsége a tömb szabályozási tervben jelölt részére, az ott érintett telkekre vagy azok olyan egységére vonatkozik, melyek esetében a telekosztás megvalósítása révén az előzőekben megfogalmazott településrendezési célok a tömbre vonatkozóan teljesülnek. Telekcsoport újraosztása esetén beépítésre nem alkalmas telek is kialakítható, a fejlesztés ütemezhetőségének érdekében a jelenlegi telekalakulat az újraosztási kötelezettség fenntartása mellett részben megtartható, ha a terület rendezése azt indokolttá teszi.

(2) Zalaszentgrót Város Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg az 6. számú mellékletben meghatározott, a településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanok esetében. 

(3) A szabályozási terven beültetési kötelezettséggel jelölt területeket fás növényzettel fedetten kell kialakítani, meglévő fásítás esetén azt fenn kell tartani. E területeken a beépítettség mértékébe beszámítandó építmény nem helyezhető el. A beültetési kötelezettséget új telephelyek létesítése esetén az engedélytől számított egy éven belül, meglévő, vagy új telephelyek új építéséhez kötődően pedig a használatbavételig kell megvalósítani.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

41. §

(1)Jelen rendelet 2015. január 01-én lép hatályba.

(2) A rendelet előírásait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, amennyiben az az ügyfél számára kedvezőbb elbírálást tesz lehetővé.

(3) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Zalaszentgrót Város Önkormányzata Képviselő-testületének Zalaszentgrót Város Helyi építési szabályzatáról szóló 22/2004. (XII. 30.) önkormányzati rendelete; valamint Zalaszentgrót Város Helyi építési szabályzatáról szóló 22/2004. (XII.30.) önkormányzati rendeletének módosításáról szóló 19/2012.(IX. 14.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.

               Baracskai József                                                         Dr. Simon Beáta

                  polgármester                                                                   jegyző

A rendelet 2014. szeptember 12. napján kihirdetésre került.

                                                                                                                                       Dr. Simon Beáta

                                                                                                                                                jegyző