1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Zalaszentgrót Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő, valamint tulajdonába kerülő

(2) E rendelet rendelkezései az önkormányzati lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosítása és tulajdonjogának átruházása során abban az esetben alkalmazhatók, amennyiben önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik.

2. § (1) Az önkormányzat vagyonára, a vagyongazdálkodásra és a vagyonhasznosításra vonatkozó alapvető rendelkezéseket törvények, így különösen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) állapítják meg.

(2) A törvényekben meghatározott elvek mentén e rendelet szabályait kell alkalmazni az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházására, hasznosítására, vagyonkezelésbe adására, megterhelésére, gazdasági társaságba történő apportálására, valamint haszonélvezeti jog alapítására. Törvény eltérő rendelkezése hiányában e rendelet szabályait kell alkalmazni vagyontárgyak önkormányzat általi megszerzésére is.

3. § E rendelet alkalmazása szempontjából:

4. § (1) Az önkormányzati vagyon a közfeladatok ellátását, valamint az önkormányzati célok megvalósítását szolgálja.

(2) Az önkormányzati vagyon nemzeti vagyon, mely törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

5. § (1) A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.

(2) A forgalomképtelen törzsvagyon részét képezik az Nvtv.-ben kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyonnak minősített vagyonelemek, valamint törvényben vagy rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemek. A forgalomképtelen törzsvagyon felsorolását az 1. függelék tartalmazza.

(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon részét képezik törvényben vagy rendeletben korlátozottan forgalomképesként meghatározott önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemek. A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon felsorolását a 2. függelék tartalmazza.

(4) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe tartoznak az Nvtv.-ben meghatározottakon túl:

(5) Az üzleti vagyon részét képezik mindazon önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemek, melyek nem tartoznak a törzsvagyon körébe. Az üzleti vagyon felsorolását a 3. függelék tartalmazza.

6. § (1) A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonnal, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott önkormányzati tulajdonban álló vagyonnal és az Nvtv. alapján az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonát képező vagyonelemekkel a tulajdonos önkormányzat csak az Nvtv.-ben meghatározott korlátozásokkal rendelkezhet.

(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tulajdonjogát átruházni, azt hasznosítani, vagyonkezelésbe adni, megterhelni, gazdasági társaságba apportálni kizárólag az önkormányzat Képviselő-testületének (a továbbiakban: képviselő-testület) döntésével, az általa meghatározott feltételek mellett lehet.

(3) Az üzleti vagyon forgalomképes, elidegeníthető, hasznosítható, bérbe, használatba, koncesszióba adható, gazdasági társaságba apportként bevihető, biztosítékul adható, illetve egyéb módon megterhelhető.

7. § (1) Amennyiben az önkormányzati vagyontárgy közfeladat-ellátás szerinti rendeltetési célja megváltozik, úgy - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a képviselő-testület megváltoztatja a vagyontárgy forgalomképességét.

(2) A közút, tér, park ingatlanok vagy azok egy részének rendeltetését településrendezési eszközök alkalmazásával lehet megváltoztatni és azt követően a vagyontárgyat a törzsvagyonból az üzleti vagyonba átsorolni.

8. § (1) Az önkormányzat vagyonának értékesítésére, hasznosítására, kezelésére és gyarapítására vonatkozó közép- és hosszú távú célkitűzéseket az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza. Az önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben és az Nvtv.-ben meghatározott rendeltetése biztosításának céljából vagyongazdálkodási tervet készít.

(2) Az önkormányzati vagyon megóvása, üzemképességének biztosítása, értékállandóságának megőrzése minden vagyonnal gazdálkodó szervezet számára kötelező.

(3) Az önkormányzati vagyonnal gazdálkodó szervezetek minden alkalmazottja, tagja és megbízottja köteles az eljárása során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni, az üzleti titok esetleges megsértéséért jogi és anyagi felelősséggel tartozik.

(4) Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal felelősen, rendeltetésszerűen, a kitűzött célt leginkább biztosító módon kell gazdálkodni.

9. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonelemekről, annak értékéről és változásairól a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelően nyilvántartásokat kell vezetni.

(2) A jegyző az önkormányzat ingatlanvagyonáról és az annak állományában bekövetkezett változásokról folyamatos részletező vagyonnyilvántartást (ingatlanvagyon-katasztert) vezet.

(3) Amennyiben az önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapszik, úgy a besorolás jogszabályi rendelkezések alapján való egyértelműsége esetén a besorolásról a polgármester, ellenkező esetben a vagyonszerzést követő első ülésén a képviselő-testület dönt.

(4) Az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetik a használatukban lévő vagyontárgyak analitikus és főkönyvi nyilvántartását.

(5) A Zalaszentgróti Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: hivatal) vezeti az általa használt vagy kezelt, illetve koncesszióba vagy üzemeltetésre kiadott vagyontárgyak analitikus és főkönyvi nyilvántartását.

(6) Az ingatlanokról vezetett analitikus és főkönyvi nyilvántartás bruttó értékének egyezni kell az ingatlankataszteri nyilvántartás bruttó értékével.

(7) A költségvetési évről december 31-i fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források leltározását az önkormányzat és az általa fenntartott intézmények vonatkozásában a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben, valamint az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben foglalt előírások alapján kell elvégezni.

10. § (1) A vagyonkimutatás a költségvetési év zárónapján az önkormányzat tulajdonában meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, amelynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele.

(2) Az önkormányzat intézményei vagyonkimutatásukat minden tárgyévet követő év január 31. napjáig kötelesek egyeztetni a hivatal illetékes osztályával. A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartás jogszabálynak megfelelő módon történő vezetéséért és a vagyonkimutatás elkészítéséért az intézmény vezetője felelős.

(3) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is, és a vagyonkimutatásnak összhangban kell állnia az önkormányzati ingatlanvagyon-kataszterben és az éves költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében kimutatott, megfeleltethető adatokkal.

(4) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen törzsvagyon és korlátozottan forgalomképes törzsvagyon, valamint üzleti vagyon bontásban, mérleg szerinti értéken a könyvviteli mérlegben előírt római számmal jelzett eszköz, illetve forráscsoportonkénti bontásban, a tárgyi eszközöket, befektetett pénzügyi eszközöket a mérleg arab számmal jelzett tételei szerinti bontásban tartalmazza.

(5) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell továbbá

(6) Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni.

11. § (1) Az önkormányzati vagyontárgy tulajdonjogának átruházására vagy hasznosítására irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni.

(2) Az önkormányzati vagyontárgyak forgalmi értéke:

12. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel, a képviselő-testület döntése alapján lehet.

(2) Az önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, az ahhoz szükséges mértékben hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe törvényben meghatározott feltételekkel, a képviselő-testület döntése alapján.

(3) Az ingyenes hasznosítás tárgyú előterjesztésnek tartalmaznia kell különösen a vagyontárgy pontos megnevezését, azonosító adatait, az ingyenes használatba adás részletes indoklását, valamint a kedvezményezett működésének és tevékenységének részletes bemutatását.

(4) Az ingyenes hasznosítás biztosítása során az önkormányzatnak fizetési kötelezettsége semmilyen jogcímen nem keletkezhet.

13. § (1)¹ Az önkormányzat a működésükhöz szükséges vagyon használatát közfeladatuk ellátása céljából, az ahhoz szükséges mértékben ingyenesen biztosítja az önkormányzat által fenntartott intézmények, gazdasági társaságai és a hivatal részére.

(2) Nem adható az intézmény használatába az a vagyontárgy, amely nem az alapító okiratban meghatározott feladatok ellátására szolgál.

14. §² (1) Az önkormányzat intézményei, gazdasági társaságai használati joguknál fogva a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a nekik átadott vagyoni eszközök rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására és a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére.

(2) Az önkormányzat intézményeitől és a gazdasági társaságaitól a vagyoni eszközök hasznosításának jogát a képviselő-testület megvonhatja, amennyiben az a feladat ellátásának veszélyeztetése nélkül az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja.

(3) Az intézmények és a gazdasági társaságok használatába adott ingó- és ingatlan vagyonnal kapcsolatos vitás, illetve peres ügyek intézésére - a bérleti jogviszonyt érintő ügyek kivételével - a tulajdonosi joggyakorló jogosult.

15. § (1)³ Az önkormányzat intézményei és gazdasági társaságai a használatukban lévő vagyontárgyakat alaptevékenységük sérelme nélkül, annak színvonala javítása és saját bevételük növelése érdekében - a jogszabályi előírások betartásával, az alapító okirat rendelkezései szerint - időlegesen nem kötelezően végzett tevékenységre is felhasználhatják.

(2) Az intézmények által szerzett vagyon az önkormányzat tulajdonába és a vagyonszerző intézmény használatába kerül.

(3)⁴ Az önkormányzati vagyont ingyenesen használó intézmények és gazdasági társaságok a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra kötelesek.

(4) Az önkormányzat intézményei gazdasági társaságot nem alapíthatnak, valamint gazdasági társaságban részesedést nem szerezhetnek.

16. § (1) A használati jogot gyakorló intézmény a rábízott és átmenetileg feleslegessé vált vagyontárgyakat határozott időre szóló szerződéssel - alapfeladatai sérelme nélkül - bérbeadás útján hasznosíthatja. A bérbeadásból befolyó bevétel az intézményt illeti meg. A bérleti szerződés egy példányát a hivatal Pénzügyi Osztályának meg kell küldeni.

(2) Az intézmény használatában lévő, 100.000,- Ft egyedi könyv szerinti nettó érték feletti ingó vagyontárgyak értékesítése, ingyenes átadása és selejtezése esetén az intézmény vezetője előzetesen köteles kikérni a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság véleményét.

(3) Az intézménynél feleslegessé vált ingóságok értékesítéséről, ingyenes átadásáról, selejtezéséről - értékhatárra tekintet nélkül - évente egy alkalommal a hivatal Pénzügyi Osztályát írásban tájékoztatni kell.

(4) Az intézményvezető a feleslegessé vált és értékesítésre, valamint ingyenes átadásra tervezett ingóságokról köteles tájékoztatni az egyéb önkormányzati intézményeket, melyeket ez esetekben azonos feltételek szerinti elsőbbségi jog illeti meg.

(5) A (2) és (4) bekezdésben foglaltakat a hivatal esetében is értelemszerűen alkalmazni kell.

(6) A hivatal esetében a selejtezést a polgármester rendeli el.

(7) Az elavult tervek és tanulmányok (immateriális javak) selejtezését - azok értékétől függetlenül - a polgármester engedélyezi.

(8) Elhasználódott, részben megsemmisült építmények selejtezéséhez, esetleges továbbhasznosításához a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság előzetes véleménye szükséges.

17. § (1)⁵ Az önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére, feladatellátása érdekében ingyenes irodahelyiség használatot biztosít.

(2) A helyiséget a nemzetiségi önkormányzat kizárólag jogszabályban meghatározott feladatellátásának céljára, rendeltetésének megfelelően használhatja.

(3) A nemzetiségi önkormányzat részére használatra átadott berendezési tárgyak listáját az átadáskor felvételre kerülő jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(4) A nemzetiségi önkormányzat a helyiség vagy annak egy részének használatát sem ingyenesen, sem visszterhesen másnak nem engedheti át.

(5) A helyiséget a nemzetiségi önkormányzat gazdasági társaságba nem apportálhatja, valamint szövetkezet részére hozzájárulásként nem bocsáthatja. A helyiséget a nemzetiségi önkormányzat szerződéses biztosítékként nem kötheti le, abban gazdálkodó és társadalmi szervezet székhelye vagy telephelye nem létesíthető.

(6) Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat a helyiséget nem a jogszabályban előírt feladat-ellátásra, illetve nem a rendeletnek megfelelően használja, úgy az önkormányzat a helyiséghasználati jogot visszavonhatja.

18. § (1) Az önkormányzat nevében vagyongazdálkodási feladatokkal megbízott szervek (a továbbiakban: vagyongazdálkodó) az önkormányzat intézményei, a hivatal, valamint az önkormányzat gazdasági társasága lehetnek.

(2) Vagyongazdálkodási feladatkörben intézmény esetében az intézményvezető, gazdasági társaság esetében a társaság vezető tisztségviselője jár el. A hivatal vagyongazdálkodóként történő kijelölése esetén a polgármester jár el, a hivatal működését közvetlenül biztosító vagyontárgyak kivételével, amelyeknél a vagyongazdálkodási feladatkört a jegyző látja el.

(3) A vagyongazdálkodó köteles ellátni a rábízott vagyontárgyakkal kapcsolatosan a fenntartás, az üzemeltetés, a használat és a hasznosítás érdekében felmerülő döntés-előkészítési, lebonyolítási és végrehajtási feladatokat, az Nvtv.-ben és a rendeletben meghatározott vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási szabályoknak megfelelően.

(4) A vagyongazdálkodó jogait és kötelezettségeit vagyongazdálkodási megállapodásban kell rögzíteni. A megállapodás melléklete tartalmazza azon vagyontárgyak tételes felsorolását, melyek vonatkozásában a vagyongazdálkodó kijelölésére sor került.

19. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonra a Mötv. és az Nvtv. rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) Az önkormányzat a tulajdonjog egyes részjogosítványainak gyakorlásával szerveit és az önkormányzati vagyonkezelőket e rendelet szerint bízza meg.

(3) Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, vagy természetes személy akkor kezelhet, ha a tulajdonosi jogok gyakorlója az erre irányuló szerződésben a tulajdonosi jogok egy részének gyakorlásával megbízza.

(4) A vagyonkezelői jog határozatlan vagy határozott idejű vagyonkezelési szerződéssel jön létre. A vagyonkezelési szerződés versenyeztetés nélkül köthető. A képviselő-testület kizárólag az Nvtv.-ben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést.

(5) Önkormányzati vagyonkezelő szervek az önkormányzat, az önkormányzat intézményei, gazdasági társasága, valamint a hivatal.

(6) A vagyonkezelési szerződés tartalmát a képviselő-testület határozza meg. A vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell legalább a vagyonkezelő által elvégzendő feladatokat, az átadott önkormányzati közfeladat elvégzéséhez szükséges vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak tételes felsorolását, azok vagyonértékelés alapján megállapított, a szerződés megkötésekor érvényes értékét, valamint a vagyonkezelő és az önkormányzat jogait és kötelezettségeit.

(7) Meghatározott vagyontárgy vagyonkezelésbe adása esetén a szerződés megkötéséhez a vagyonkezelői jog ellenértékét az ingatlanvagyon-kataszterben szereplő nyilvántartási érték alapján kell meghatározni, a haszonélvezeti jog értékének meghatározására vonatkozó szabályok figyelembevételével. Önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben adható vagyonkezelésbe.

(8) A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában levő önkormányzati vagyonnal - az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül - a törvények és e rendelet keretei között gazdálkodik.

(9) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jogot egyedül gyakorolja, azt harmadik személyre nem ruházhatja át.

(10) A képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározottakon túl törvény rendelkezése alapján ingyenes vagyonkezelői jogot létesít az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonra a törvényben meghatározott közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

20. § (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakra vonatkozóan - a jogszabályokban meghatározott korlátozásokkal és a vagyonkezelési szerződésben meghatározottak szerint - gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat és viseli a tulajdonost terhelő kötelezettségeket az alábbiak szerint:

(2) Az önkormányzat gyakorolja a vagyonkezelésbe adott vagyontárgyakra vonatkozóan a vagyonkezelőnek át nem adott jogokat és kötelezettségeket, így különösen a vagyonnal való rendelkezés jogát.

(3) A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést tűrni köteles. Az önkormányzat az ellenőrzés során a tevékenység, valamint a szolgáltatás indokolatlan zavarása nélkül a vagyonkezelő helyiségeibe beléphet, a vagyonkezeléssel összefüggő iratokba, dokumentumokba, belső szabályzatokba betekinthet, azokról másolatot készíthet, a vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérhet.

(4) Az önkormányzat a vagyonkezelés ellenőrzését az alábbiak szerint végzi:

(5) A vagyonkezelési szerződés megkötése, módosítása és megszüntetése a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

22. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosítására és tulajdonjogának átruházására elsősorban pályáztatás keretében kerülhet sor. Az önkormányzati vagyon hasznosításáról és tulajdonjogának átruházásáról a hatáskör gyakorlója - jogszabály vagy képviselő-testületi határozat eltérő rendelkezésének hiányában - az alábbiakban meghatározott szabályok szerint dönt:

(2) Az 1. § (1) bekezdésének c)-f) pontjaiban megjelölt egyéb vagyonelemek tulajdonjogának átruházása a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(3) Az önkormányzati vagyon hasznosításáról az e rendeletben meghatározottak szerint a polgármester, valamint az arra felhatalmazott vagyongazdálkodó jogosult dönteni.

(4) Az önkormányzati vagyon hasznosítása esetén a hasznosítással érintett rész tekintetében kell vizsgálni az (1) bekezdésben meghatározott értékhatárokat.

(5) Az önkormányzat tulajdonában álló vagyontárgy hasznosítása főszabályként legfeljebb 5 éves határozott időre, indokolt esetben határozatlan vagy legfeljebb 15 éves határozott időre szóló szerződés megkötésével történhet.

(6)⁶ Amennyiben az adott önkormányzati vagyontárgy hasznosítása vagy tulajdonjogának átruházása iránt egyidejűleg több kérelem is benyújtásra került, úgy a hasznosításra, illetve a tulajdonjog átruházására – függetlenül a vagyontárgy forgalmi értékétől – kizárólag pályázati eljárás lefolytatását követően kerülhet sor.

(7)⁷ A (6) bekezdésben foglalt rendelkezés a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földterületek, valamint a művelés alól kivett zártkerti földterületek hasznosítása és értékesítése esetén is irányadó.

24. § (1) A pályázati eljárás formája nyilvános vagy zártkörű pályáztatás lehet. A pályázati eljárás formájáról és feltételeiről az eset összes körülményének mérlegelése alapján a pályázat kiírója dönt.

(2)⁹ A pályázati eljárás elsősorban nyilvános pályázat útján történik. Amennyiben a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak, vagy a nyilvános pályáztatás önkormányzat gazdasági érdekét, közérdeket, valakinek jogszabályban védett vagy méltányolható jogos érdekét sértené, meghívásos zártkörű pályázati eljárást lehet lefolytatni.

(3) Pályáztatás esetén az önkormányzati vagyontárgy értékesítése, illetve hasznosítása az összességében legelőnyösebb ajánlatot benyújtó ajánlattevő részére történhet, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával.

(4) Várospolitikailag fontosnak minősített önkormányzati vagyontárgyak értékesítése, illetve hasznosítása esetén kétfordulós pályázat írható ki. A kiíró a pályázat első fordulójában különösen a résztvevők teljesítőképességét, szakismeretét, alkalmasságát, pénzügyi stabilitását és megbízhatóságát méri fel, majd az első forduló eredménye alapján meghatározza a második fordulóban résztvevő ajánlattevők körét. A második fordulóban zárt körben, részletes és tényleges ajánlatkérésre kerül sor.

(5) A pályázati eljárás során annak minden résztvevője köteles biztosítani a verseny tisztaságát és az esélyegyenlőséget.

(6)¹⁰ Az önkormányzati vagyon hasznosítására és értékesítésére vonatkozó döntés meghozatalánál a képviselő-testület elsősorban az ingatlan 11. § szerinti forgalmi értékét veszi alapul, melyből a pályázó részéről megvalósítandó, a település fejlődését biztosító beruházás, fejlesztés és kötelezettségvállalás értékéhez viszonyított értékre tekintettel a forgalmi érték 60-%-ig terjedő kedvezményt biztosíthat.

(7)¹¹ Az előterjesztésnek legalább tartalmaznia kell:

(8)¹² Az ellenérték megfizetésének és a település fejlődését biztosító beruházás, fejlesztés és kötelezettségvállalás feltételeit a döntéshozó határozza meg.

25. § (1) Az önkormányzati vagyontárgy értékesítése, illetve hasznosítása esetén az induló ár vagy díj - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában - a 11. § rendelkezései alapján megállapított forgalmi érték, az önkormányzati lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosításáról és értékesítéséről szóló önkormányzati rendelet, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díját megállapító képviselő-testületi határozat alapján kerül meghatározásra.

(2) A pályázat előkészítése a hivatal vagy az érintett egyéb vagyongazdálkodó feladata, a pályázatot a polgármester, illetve a vagyongazdálkodó vezetője írja ki.

(3)¹³ A pályázat meghirdetése az önkormányzat hivatalos honlapján valósul meg, a kiíró eseti döntése alapján a helyi televízióban és újságban, illetve egyéb megyei, vagy országos sajtóban is megjelenhet. Zártkörű pályáztatás esetén az érdekelt ajánlattevőket azonos módon, írásban, egyidejűleg kell tájékoztatni.

(4) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell az értékesíteni vagy hasznosítani kívánt önkormányzati vagyontárggyal kapcsolatos lényeges információkat.

(5)¹⁴ Az ajánlatok benyújtására rendelkezésre álló határidőt az első alkalommal megjelentetett pályázati kiírásban úgy kell meghatározni, hogy a kiírás közzététele és az ajánlatok benyújtásának határideje között legalább 15 nap elteljen. Közzétételnek a kiírás esetleges egyéb formájától függetlenül az önkormányzat hivatalos honlapján való megjelenítés minősül.

(6) A pályázat útján történő hasznosítás esetén a kiíró meghatározhatja a vagyontárgy hasznosításának konkrét célját, amennyiben az ingatlan jellege vagy a lakosság ellátása ezt indokolja. Ez esetben a hasznosítás célja a jogviszony fennállása alatt egyoldalúan nem változtatható meg.

(7) A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására meghatározott időpontig módosíthatja vagy visszavonhatja, melyet a pályázat meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.

26. § (1) A pályázaton való részvétel pályázati biztosíték adásához köthető, melyet legkésőbb az ajánlattételi határidő lejártáig kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.

(2) A pályázati biztosíték összege a pályázati kiírásban szereplő induló ár vagy díj függvénye, de legalább 5.000,- Ft. Önkormányzati vagyontárgy értékesítésekor a pályázati biztosíték összegét a felek eredményes pályázat esetén foglalónak tekintik, fizetés esetén a vételárba beszámítják. Önkormányzati vagyontárgy hasznosításakor a pályázati biztosíték eredményes pályázat esetén a fizetendő bérleti díjba vagy az esetlegesen kikötött pénzbeli biztosíték összegébe beszámít.

(3) A pályázati biztosíték a pályázati kiírás visszavonásától, az ajánlatok érvénytelenségének vagy a pályázati eljárás eredménytelenségének megállapításától számított 5 napon belül kamatmentesen visszajár. Az ajánlatok érdemi elbírálása esetén a bánatpénz az ajánlati kötöttség lejártát követő 5 napon belül kerül kamatmentesen visszautalásra.

(4) Nem jár vissza a bánatpénz, ha az ajánlattevő az ajánlatát az ajánlati kötöttség időtartama alatt visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható okból hiúsult meg.

(5) A pályázatot zárt borítékban, a kiírásban meghatározott módon kell benyújtani, és fel kell tüntetni rajta az adott pályázatra utaló, a kiírásban meghatározott adatokat. A pályázat akkor minősül határidőre benyújtottnak, ha az ajánlattételi határidő lejártáig a kiírásban megadott címre beérkezik. Pályázó köteles pályázatához csatolni a pályázati biztosíték maradéktalan átutalására vonatkozó pénzintézeti igazolást vagy a készpénz-átutalási megbízás feladóvevényét.

(6) A pályázatok elbírálásától számított - a kiírásban meghatározott - időtartam alatt az ajánlattevő az ajánlatához kötve marad.

27. § (1) A pályázatokat tartalmazó zárt borítékok felbontását a pályázati kiírásban megadott időpontban kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül.

(2) A pályázatok bontását a pályázatot előkészítő vagyongazdálkodó képviselői végzik.

(3) A pályázatok felbontásánál az ajánlatkérő nevében eljáró személyek, az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek lehetnek jelen.

(4) A pályázatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét (megnevezését), lakóhelyét (székhelyét), valamint azokat a főbb számszerűsíthető adatokat, amelyek a bírálati szempontrendszer alapján értékelésre kerülnek.

(5) A pályázatok felbontásáról és ismertetéséről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készíteni.

28. § (1) Érvénytelen a pályázat, ha

(2) Az érvénytelen pályázatot benyújtók a pályázati eljárás további szakaszában nem vehetnek részt.

29. § (1) A pályázati tárgyalást az ajánlattételi határidő lejártát követő 8 napon belül meg kell tartani. Amennyiben a pályázati felhívásra egyetlen érvényes ajánlat érkezik, úgy a kiíró a pályázati tárgyalás megtartásától eltekinthet, mely esetben a nyertes ajánlattevő személye a bontási eljárás során kerül megállapításra.

(2) A pályázati tárgyaláson kizárólag azon ajánlattevő vehet részt, akinek az ajánlatát az ajánlatkérő nem minősítette érvénytelennek.

(3) A pályázati tárgyalást a pályázatot előkészítő vagyongazdálkodó képviselője vezeti.

(4) A pályázati tárgyalást nem folytathatja le az a személy, aki

(5) A pályázatot előkészítő, kiíró vagy a pályázati tárgyalást lefolytató személy a vele szemben fennálló kizárási okot köteles haladéktalanul bejelenteni a jegyzőnek. A kizárási okot a pályázó is bejelentheti.

(6) A kizárási ok fennállásáról a jegyző dönt. A kizárási ok fennállásának megállapítása esetén az érintett személy a pályázati eljárásban, illetve annak későbbi szakaszában nem járhat el.

30. § (1) A pályázati tárgyalás során előre meg nem határozott számú fordulóban licit kerül lebonyolításra, mely során az ajánlatokat legalább a licitet levezető személy által meghatározott összeggel lehet változtatni.

(2) A pályázati eljárást azon ajánlattevő nyeri meg, aki vagy amely a pályázati kiírásban meghatározott bírálati szempontrendszer szerinti legkedvezőbb ajánlatot adta.

(3) Amennyiben a beérkezett, illetve a pályázati tárgyalás során megtett ajánlatok összege megegyezik, és új ajánlatot egyik ajánlattevő sem tesz, úgy a tárgyalást levezető személy a nyertes ajánlattevőt sorsolással állapítja meg.

(4) A levezető személy a pályázat eredményét a pályázati tárgyaláson kihirdeti. Az eredmény megállapítását követően az érintett ajánlattevőket tájékoztatni kell a szerződéskötés feltételeiről és határidejéről.

(5) A pályázati tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a pályázati tárgyalás lényeges körülményeit, így különösen:

31. § (1) Eredménytelen a pályázati eljárás, amennyiben arra egyetlen érvényes pályázat sem érkezett, vagy a szerződéskötésre a kiírásban meghatározott feltételek szerint nem kerül sor.

(2) Eredménytelen pályázati eljárás esetén - amennyiben ezen időszak alatt nem kerül sor újabb pályázat kiírására - az eredménytelenné nyilvánítástól számított 6 hónapon belül tett írásbeli ajánlat alapján a korábbi pályázati kiírásban szereplő feltételekkel megtörténhet az önkormányzati vagyontárgy értékesítése vagy hasznosítása.

32. § (1) Eredménytelen pályázati eljárás esetén az ismételt pályázati eljárás csökkentett induló árral vagy díjjal is kiírható.

(2)¹⁵ Az induló árat vagy díjat a kiíró indokolt esetben az eredeti induló árhoz képest legfeljebb 50 %-os mértékben csökkentheti. Ingatlan tulajdonjogának átruházása esetén az induló ár ilyen esetben sem lehet alacsonyabb az ingatlanvagyon-kataszterben nyilvántartott értéknél, illetve - amennyiben az alacsonyabb - a független ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott érték 50 %-ánál.

(3) Az ismételt pályázati kiírásban az ajánlattételi határidő csökkenthető, de a megjelenéstől számított 5 napot legalább biztosítani kell.

(4) Az ajánlat az ismételt pályázati eljárás során is kizárólag írásban nyújtható be.

(5) Az érintett önkormányzati vagyontárgyhoz kapcsolódó közüzemi költségek, társasházi közös költségek, egyéb járulékos költségek ismételt pályáztatás során sem csökkenthetők.

(6) Az ismételt pályáztatásra egyebekben a pályáztatás általános szabályait kell alkalmazni.

33. § (1) A pályázaton nyertes ajánlattevővel az eredményhirdetéstől számított - a kiírásban meghatározott - határidőn belül szerződést kell kötni. Amennyiben a szerződéskötés a nyertes ajánlattevőnek felróható okból meghiúsul, úgy a részére megküldött írásbeli értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a szerződést a második helyezett ajánlattevő kötheti meg.

(2) Tulajdonjog átruházás esetén a szerződésben ki kell kötni, hogy a felek a befizetett pályázati biztosíték összegét foglalónak tekintik.

(3) Amennyiben a vételár teljes kiegyenlítésére a szerződéskötéssel egyidejűleg nem kerül sor, úgy a szerződésben tulajdonjog-fenntartást és elállási jogot kell kikötni.

34. §¹⁶ Önkormányzati vagyonhasznosítás, így különösen bérbe-, haszonbérbe- és használatba adás esetén a szerződés megkötésével egyidejűleg a szerződő fél a vállalt kötelezettségeinek biztosítására pénzbeli biztosíték fizetésére kötelezhető.

35. § (1) Amennyiben az önkormányzati vagyonhasznosítással érintett szerződő fél személyében jogutódlás következik be, úgy a változást - az azt alátámasztó okiratok csatolásával - 30 napon belül be kell jelenteni. Ebben az esetben a szerződéses jogviszony a jogutóddal változatlan feltételekkel fennáll. A szerződő fél személyében bekövetkező jogutódlás szabályai alkalmazhatók a természetes személy és az általa vagy részvételével létrejött gazdasági társaság vonatkozásában is.

(2) Az önkormányzati tulajdonú vagyontárgy hasznosítása más személy részére sem ingyenesen, sem visszterhesen nem ruházható át.

36. § (1) A határozott időre szóló hasznosítási szerződés - a szerződés lejártát megelőzően legalább 30 nappal írásban benyújtott kérelem alapján - külön jogszabályban és e rendeletben meghatározottak szerint meghosszabbítható.

(2) A szerződés meghosszabbítására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a szerződő fél a szerződésben vállalt kötelezettségeit hiánytalanul teljesítette.

37. § (1) A tulajdonosi joggyakorló, valamint a vagyongazdálkodó képviselője a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését jogosult ellenőrizni. Az ellenőrzést a szerződő fél szükségtelen háborítása nélkül kell lefolytatni, aki annak tűrésére köteles.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak irányadók a rendkívüli káresemény, valamint a veszélyhelyzet miatt szükségessé vált ellenőrzésekre is.

38. § (1)¹⁷ Az önkormányzat tulajdonát képező nem közterületi ingatlanra közérdekű használati jog, vezetékjog és szolgalom alapításakor vagy biztonsági övezet létesítésekor a jogosult kártalanítást külön megállapodás szerint fizet.

(2) Hírközlési kábelek, valamint olyan vezetékek esetén, ahol védőtávolságot jogszabály nem ír elő, vagy az nem értelmezhető, a vezetékek méterben megadott hosszára kell alkalmazni a kártalanítási tételeket. Nem létesíthető légkábel olyan területen, ahol már a felszín alatt vannak elhelyezve az elektromos kábelek. A már meglévő kábeleket rekonstrukció esetén csak a felszín alatt lehet elhelyezni.

(3) Az alapított jogok és a biztonsági övezet ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetése az ezzel kapcsolatos költségek viselésével együtt a jogosult kötelezettsége.

39. § (1) Az önkormányzat a tulajdonát képező mező- és erdőgazdasági hasznosítású földterületeket (a továbbiakban: önkormányzati földterület) elsősorban haszonbérbeadással, illetve saját használattal hasznosítja.

(2) Amennyiben a haszonbérbeadás, illetve a saját használat útján történő hasznosítás nem alkalmazható, vagy aránytalan teherrel járna, így különösen elaprózódott, nehezen megközelíthető, elhanyagolt területek esetén, úgy az önkormányzati földterület értékesítésére kerülhet sor.

40. § (1) Az önkormányzati földterület pályázati eljárás lefolytatását követően, legfeljebb 15 év határozott időre szóló szerződéssel haszonbérbeadás útján hasznosítható. A haszonbérbeadásból származó bevétel az önkormányzatot illeti meg.

(2) Az erdő művelési ágban, illetve más művelési ágban nyilvántartott, de a helyszíni szemle alapján erdőgazdasági hasznosítású földterületnek minősített területek haszonbérbeadása nem engedélyezett.

(3) Az önkormányzati földterület haszonbérbeadására vonatkozó pályázati eljárás lefolytatása a polgármester hatáskörébe tartozik.

(4) A haszonbérleti szerződésnek tartalmaznia kell a haszonbérlő, a haszonbérbeadó önkormányzat, valamint a haszonbérelt földterület adatait, a haszonbérleti díj összegét, a haszonbérlet időtartamát, a haszonbérlő által elvégzendő feladatokat, a felek jogait és kötelezettségeit, továbbá az ingatlanvagyon-kataszterben szereplő adatokat.

(5) A fizetendő haszonbérleti díj megállapításánál az önkormányzat az előző évi területalapú támogatás összegét veszi figyelembe.

(6) A haszonbérlő a kezelésében, használatában levő önkormányzati vagyonnal - az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül - a vonatkozó jogszabályok és e rendelet keretei között, jó gazda módjára köteles gazdálkodni.

(7) A haszonbérlő az általa haszonbérelt földterület művelési ágát csak a polgármester előzetes hozzájárulásával változtathatja meg, és csak ideiglenes jellegű, 30 m²-t meg nem haladó alapterületű gazdasági épületet létesíthet az építésre vonatkozó jogszabályok szerint, melyet a haszonbérleti szerződés megszűnésekor kártalanítási igény nélkül köteles elbontani.

(8) A haszonbérleti szerződések előkészítése a hivatal Műszaki Osztályának feladata, melyek egy példányát a hivatal Pénzügyi Osztályának meg kell küldeni. A megkötött haszonbérleti szerződések nyilvántartásának folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(9) A haszonbérlő köteles a használat tényét a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével a Földhivatalhoz bejelenteni és a használattal kapcsolatban felmerülő költségeket viselni.

41. § (1) Önkormányzati földterület értékesítéséről az elővásárlási jogra vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembevételével a képviselő-testület dönt az alábbiakban meghatározott szabályok szerint:

42. § (1) Az önkormányzati földterületek bérbeadására, illetve értékesítésére vonatkozó pályázati eljárások előkészítése a hivatal Műszaki Osztályának a feladata.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell az érintett önkormányzati földterület haszonbérbeadásával, illetve értékesítésével kapcsolatos minden lényeges információt, így különösen a helyrajzi szám, a művelési ág, a területnagyság, a terület-elhelyezkedés, az aranykorona érték, valamint az induló ár vagy díj megjelölését.

(3)²⁶ Az önkormányzati földterületek értékesítése esetén az induló ár az alábbi képlet alapján kerül meghatározásra: Induló ár (Ft) = ingatlankataszterben nyilvántartott érték (Ft) x korrekciós tényező x művelési ág tényező x aranykorona érték tényező x gazdasági környezeti tényező x területnagysági tényező x egyéb tényező

(4)²⁸ Pályázati eljárás lefolytatása nélküli értékesítés esetén a vételárat - a (3) bekezdés szerinti számítás alapulvételével - a képviselő-testület határozza meg.

42/A. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő művelés alól kivett zártkerti földterületek (a továbbiakban: kivett zártkerti földterület) hasznosítása és értékesítése során a jelen rendelet VIII. fejezete szerinti különös szabályokat – az alábbiakban meghatározott eltérő rendelkezésekkel – értelemszerűen alkalmazni kell.

(2)³⁰ Kivett zártkerti földterület értékesítéséről a képviselő-testület dönt a következő szabályok figyelembevételével:

(3)³³ Kivett zártkerti földterületek pályáztatás keretében történő értékesítése esetén az induló ár képlet alapján kerül meghatározásra, melyben az indduló ár (Ft) = ingatlankataszterben nyilvántartott érték (Ft) x korrekciós tényező x gazdasági környezeti tényező x területnagysági tényező x helyszíni szemle szerinti állapot tényező x egyéb tényező, ahol a

43. § (1) Jelen rendelet 1-3. függelékei tartalmazzák

(2) Jelen rendelet 2016. január 01. napján lép hatályba.

(3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Zalaszentgrót Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 8/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelete.