Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:^[1]

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A rendelet célja, hogy Zalaegerszeg város közigazgatási területén a piacokon és vásárokon szervezett módon történjen a kereskedés, így is bővítve a kulturált vásárlási lehetőségeket és az értékesítést.

2. §

(1)   E rendelet hatálya kiterjed a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott alábbi piacokra és vásárokra:

            a.) napi élelmiszerpiacra és vásárcsarnokra

            b.) helyi kirakó vásárra

            c.) országos kirakóvásárra

            d.) búcsúvásárra

            e.)^[2] használtcikk piacra

            f.) egyéb, piac területén rendezett (húsvéti és karácsonyi) vásárra

            g.) húsvéti és karácsonyi vásárra

             h.)^[3] helyi termelői piacra

       A rendelet hatálya kiterjed továbbá Zalaegerszeg város közigazgatási területén minden olyan piacra és vásárra, amit az önkormányzat tart fenn, illetve rendez.

(2)^[4]

(3)   A rendelet hatálya kiterjed a vásáron, illetve a piacon értékesítést folytatókra.

(4)^[5] Az Önkormányzat a 2. § (1) bekezdés d.) és  g.) pontjaiban meghatározott búcsúvásárok, valamint a húsvéti és karácsonyi vásárok szervezésére egyéb szervezetekkel szerződést köthet. A fizetendő területhasználati díjakat a vásár szervezőjével kötött külön szerződés tartalmazza, mely évente felülvizsgálatra kerül.

(5)   E rendelet hatálya nem terjed ki az egyéb, a város közigazgatási területén esetenként engedélyezett árusításra.

VÁSÁROK, PIACOK LÉTESÍTÉSE ÉS FENNTARTÁSA

3. §

(1) Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata piacok és vásárok fenntartása körében:

a.)   meghatározza a vásárok rendezésének, illetve piacok tartásának helyét és idejét,

b.)   [1]

c.)   biztosítja a fejlesztéshez szükséges forrásokat,

d.)   meghatározza a vásárok és piacok tisztántartására vonatkozó rendelkezéseket, valamint az azok megszegőivel szemben alkalmazandó szankciókat.

(2)[2] A 2. § (1) bekezdésében meghatározott vásárcsarnok, piacok és vásárok üzemeltetője -  a 2. § (1) bekezdés d.) és  g.) pontjában szereplő vásárok kivételével - a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Vásárcsarnok Gazdálkodási Szervezet Zalaegerszeg, Mérleg tér 1. (a továbbiakban: üzemeltető).

(3) Üzemeltető feladatai:

a.)   biztosítja a vásárok és piacok rendjét, az árusítás zavartalanságát

b.)   kijelöli az árusítóhelyeket, gondoskodik a helyiségek hasznosításáról, beszedi a helypénzeket, bérleti és egyéb jogcímen meghatározott díjakat,

c.)   megteszi a  vásárok és piacok rendjére vonatkozó jogszabályokban és a jelen rendeletben foglaltak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket,

d.)[3] a Vásárcsarnok emeletén lévő illemhely üzemeltetése a piacfelügyelő felelőssége mellett.

(4)   Az üzemeltető jogosult a piac, vásár, vásárcsarnok területén levő üzleteket, pavilonokat bérbeadni, illetve a reklámfelületeket és a hangosbemondót hasznosítani.

A VÁSÁROK ÉS PIACOK HELYE, IDEJE

4. §[1]

A napi élelmiszerpiac, az országos kirakóvásár, a heti kirakóvásár, egyéb vásárok, használtcikk piac idejét és időtartamát, valamint a vásárcsarnok nyitvatartási rendjét e rendelet 1. sz. melléklete, az iparcikk-piac differenciált helyeiről a kimutatást a 2. sz. melléklet tartalmazza.

AZ ÁRUSÍTÁSRA JOGOSULTAK KÖRE

5. §

(1)       Vásáron és piacon csak az árusíthat, aki az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel. Vásáron és piacon

gazdálkodó szervezet, alapítvány, társadalmi szervezet, mezőgazdasági termelő, népművész, népi iparművész, iparművész, képzőművész és fotóművész, valamint - az (5) bekezdésben foglaltak szerint - magánszemély árusíthat.

(2)       Mezőgazdasági kistermelő kizárólag a maga termelte zöldséget, gyümölcsöt, a maga termelte mezőgazdasági termékből előállított, nem hőkezelt savanyított terméket, aszalt gyümölcsöt, mézet (lépes mézet), virágot, saját tenyésztésű, -nevelésű állatból származó tejet, tejterméket, tojást árusíthat.

(3)   Gomba csak akkor árusítható, ha a gombaárusítás ellenőrzésére és árusítási engedélykiadására a piac területén a teljes nyitvatartási időben szakellenőr működik.

Gombát és egyéb vizsgálatot igénylő terméket csak valamennyi tétel megvizsgálása után szabad árusítani. Tilos az első szállítmány vizsgálata után „azonos”, de vizsgálat nélküli terméket beszállítani, az árut pótolni.

A gombát értékesítő személy köteles a gombaszakértő által kiállított igazolást - amely naptári napra szól - nevének, lakhelyének, az árusított gomba fajtájának feltüntetésével feltűnő helyre kitenni.

(4)   Népművész, népi iparművész, képző- és fotóművész csak a saját előállítású alkotásait árusíthatja.

(5)   Az egyéni vállalkozónak, illetve mezőgazdasági kistermelőnek nem minősülő - az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező - egyéb magánszemély a tulajdonát képező vagyontárgyakat a kirakodóvásáron és használtcikk-piacon alkalomszerűen értékesítheti.

A vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező magánszemély üzletszerű kereskedelmi tevékenységet nem folytathat, továbbeladás céljára beszerzett árut nem értékesíthet.

Az értékesítés akkor alkalomszerű, ha havonta legfeljebb két ízben történik.

FORGALOMBA HOZHATÓ ÁRUK KÖRE

6. §

E rendelet hatálya alá tartozó vásáron és piacon a vásár és piac jellegének megfelelően mindazon termék forgalomba hozható, melynek forgalmazását jogszabály nem tiltja, illetve a forgalomba hozatal jogszabályi előírásait a forgalmazó betartja.

HELYHASZNÁLAT  ENGEDÉLYEZÉSE,   HELYFOGLALÁS

7. §

(1)   A vásáron és piacon az árusítók és szolgáltatók helyét - közegészségügyi szempontok figyelembevételével - üzemeltető jelöli ki.

(2)   Piacon és vásáron csak az üzemeltetővel kötött megállapodás alapján, jelen rendeletben foglalt rendelkezések betartása és a díjak megfizetése mellett lehet árusítani. A helypénz beszedése az engedély megadásának minősül.

(3)^[6]

^[7]A TERÜLETHASZNÁLAT BIZTOSÍTÁSA, A HELYBIZTOSÍTÁSI DÍJ, HELYPÉNZ, KÖLCSÖNZÉSI DÍJ, ÓVADÉK MEGFIZETÉSE

8. §

(1)^[8]   

(2)^[9]    Az iparcikk, vegyes tevékenységű kiskereskedelmet és szolgáltatást végző vállalkozó az állandó árusítóhelyre határozatlan idejű területhasználati szerződést köthet az üzemeltetővel, amely után területhasználati díjat kell fizetni.

(3)^[10]    A területhasználati szerződéssel rendelkező és területhasználati díjat fizető kereskedők e díjon felül a napi helypénz megfizetésére azokra a napokra, amelyekre szerződéssel rendelkeznek, nem kötelezhetők. A kereskedők a területhasználati díjat havonta, a tárgyhót megelőző hónap utolsó munkanapjáig kötelesek megfizetni az üzemeltető számlázása alapján.

Esetenként az üzemeltető engedélyével nagyobb árusítóhely is igényelhető, melyért napi helypénzt kell fizetni.

(4)     A napi zöldségpiacon állandó árusítóhelyre helybiztosítási díjat kell fizetni az üzemeltetővel kötött, határozatlan idejű helybiztosítási szerződés alapján.

(5)     Helyjegy egy alkalomra adható, amely másra át nem ruházható. A helyjegyet az árusítás egész ideje alatt meg kell őrizni, ellenőrzéskor bemutatni.

Az elveszett helyjegy csak újabb jegy vásárlásával pótolható.

(6)     Az egy alkalomra érvényes helyjegy esetében az árusítóhely – ha azt a helyhasználó kiürítette és elhagyta – többször is kiadható.

(7)^[11]   Az országos kirakóvásáron az arra kijelölt helyen területhasználati szerződéssel és az annak alapján fizetett területhasználati díj fizetésével, vagy napi helypénz befizetésével lehet árusítani.

Esetenként az üzemeltető engedélyével nagyobb árusítóhely is igényelhető, melyért napi helypénzt kell fizetni. Az árusítóhelyen felül – területhasználati díjat vagy napi helypénzt fizetők – a parkolt személygépkocsi, utánfutó után helypénzt kötelesek fizetni.

(8)     A helypénzt a helypénzszedők szedik be, akik a hiteles díjszabást – igény esetén – az árusítók részére kötelesek felmutatni.

(9)^[12]    A megüresedett árusítóhelyeket az írásbeli kérelemmel rendelkező kereskedők között az üzemeltető osztja el. Amennyiben ugyanazon helyre több igény érkezik, úgy üzemeltető sorsolással dönt az érdekképviselet bevonásával. A piacon érvényes területhasznosítási és helybiztosítási szerződéssel rendelkező kereskedő közeli hozzátartozója, kérelem esetén, sorsolás mellőzésével folytathatja az árusítást az árusítóhelyen.

(10)   Üzemeltető csak a piac, vásár befogadóképességéig köteles helyet biztosítani az árusításhoz.

(11)   Amennyiben az önkormányzat, illetve üzemeltető más célra hasznosítja a szerződött helyet, úgy a piac - vásár befogadóképességének határáig üzemeltető új helyet ajánl fel szerződéskötésre. Amennyiben a szerződött fél az új helyet nem fogadja el, úgy üzemeltető 3 hónapos határidővel jogosult felbontani a szerződést.

(12)   Országos vásáron havi egy alkalomra köthető szerződés. Heti iparcikk piacon 3 napra (kedd-péntek-szombat) köthető területhasználati /szerződés. Ennél rövidebb időtartamra szerződés nem köthető.

(13)   A helypénz megállapításánál az elfoglalt alapterületet, az áru fajtáját, mennyiségét kell alapul venni. Az alapterületet négyzetméterben kell meghatározni. Minden megkezdett m² egésznek számít, 1 m² alatt hely nem adható ki. Az alapterületbe be kell számítani a göngyölegekkel (láda, zsák, doboz, kosár, stb.) elfoglalt területet, valamint az árusítóhelyek előtt bemutatott áruk által elfoglalt területet is. Az élelmiszerpiacon, vásárcsarnokban az áruikat az asztaltól számítva maximum 2 m magasságig tarthatják akár bemutató, akár árusítás céljából. E területre is helypénzt kell fizetni.

(14)   Mindenszentek (november 1.) napját megelőző 2 piaci napon iparcikket árusítani nem lehet. A 2 nap díjtételeit az éves területhasználati szerződés összege nem tartalmazza.

(15)   Az alkalmazott díjtételeket üzemeltető jól látható helyen kifüggeszti a vásárcsarnokban, tájékoztatja érdeklődőket.

(16)^[13]  Az iparcikk kiskereskedelmet végző vállalkozó az árusítószerkezet használatáért, - természetes amortizációt leszámítva – állagmegőrzése érdekében az árusítószerkezet átvételekor óvadékot köteles fizetni. Az árusítószerkezet visszaadása esetén az óvadék – megfelelő állagmegőrzés esetén – kamatmentesen visszafizetésre kerül.

(17)^[14] A vásárokon és piacokon alkalmazott területhasználati díj, helybiztosítási díj, helypénz és óvadék mértékét a közgyűlés határozatban állapítja meg.

AZ ÁRUSÍTÁS RENDJE

9. §

(1)     Az árusításra kijelölt helyet a nyitást megelőzően egy órával lehet elfoglalni. A nyitást követő egy órával el nem foglalt helyet üzemeltető szabadon értékesíti.

(2)     Szállító járművek a vásár és piac területén csak az áru ki- és berakodási ideje alatt tartózkodhatnak.

(3)^[15]    A piacok és vásárok, vásárcsarnok területére árusítóeszközt elhelyezni csak üzemeltető vezetőjének engedélyével lehet.

(4)     Helyfoglaló az általa okozott kárért, balesetért a polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.

(5)^[16]    A vásárcsarnokban, piacon és vásáron az építésügyi, közegészségügyi, élelmiszerlánc-biztonsági, élelmiszer-higiéniai, állat-egészségügyi, növény-egészségügyi, környezetvédelmi, kulturális örökségvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi szabályokat be kell tartani és azt az üzemeltető, illetve a jegyző vagy a hatósági joggal felruházott piacfelügyelő folyamatosan ellenőrzi.

(6)     Területhasználati szerződéssel rendelkező kereskedők az érkezés sorrendjében elcserélhetik árusító helyeiket abban az esetben, ha üzemeltető szabad árusítóhellyel rendelkezik. Szerződéssel nem rendelkező kereskedők elhelyezése ezután történhet.

(7)^[17]    A helybiztosítás (területhasználat) másnak át nem adható, másra át nem ruházható. Az az iparcikket árusító kereskedő, aki egy hónapig nem foglalja el azt az árusítóhelyet, amelyre érvényes területhasználati szerződéssel rendelkezik, azzal az üzemeltető jogosult szerződést felbontani.

(8)^[18]  A piac, vásárcsarnok nyitvatartási idejétől eltérő napon és munkaszüneti napon történő árusításhoz az üzemeltető hozzájárulhat. Az üzemeltető a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján dönt a nyitva tartásról. Az üzemeltető legalább a munkaszüneti napot megelőző 15 nappal korábban köteles az irányító szervezettel egyeztetni a nyitva tartásról. Ebben az esetben az éves szerződéssel rendelkezők is kötelesek napi helypénzt fizetni.

(9)     Az árusítást végző személy az árusítóhelyet önkényesen nem változtathatja meg, a kijelölt helyen kívül máshol nem árusíthat, árut vagy göngyöleget nem rakhat le.

(10)^[19] A piac, vásárcsarnok, vásár szakosított árubeosztása, az áruféleségek árusítása helyének jogszabályoknak megfelelő kijelölése az üzemeltető feladata.

(11) Az árusítóhelyeken csak érvényes hitelesítésű mérleg, súly és egyéb mérőeszköz használható.

(12)   A piacok, vásárok közlekedési rendjének és tisztaságának fenntartása az üzemeltető feladata.

(13)^[20] A helyhasználó az árusítóhelyén köteles a keletkezett hulladékot folyamatosan összegyűjteni, azt az erre rendszeresített tárolóba elhelyezni, valamint az árusítás befejezésével az árusítóhelyet összetakarítani. Amennyiben a kereskedő nem tesz eleget köztisztasági kötelezettségének, úgy az üzemeltető jogosult a területhasználati szerződés  azonnali hatályú felmondására.

(14)   Az el nem adott árut és árusítási eszközöket az árusítási idő befejezésével a piac - vásár, vásárcsarnok területéről záráskor el kell szállítani. Az ott hagyott árukért, eszközökért üzemeltető nem felel.

(15)   Az árusítók a termékek forgalomba hozatalához szükséges hatósági engedélyeket, igazolásokat, bizonylatokat ellenőrzéskor kötelesek bemutatni. Az áru eredetéről, minőségéről, mennyiségéről és áráról az ellenőrzésre jogosultaknak kötelesek felvilágosítást adni. Az áru eredetét az erre alkalmas okirattal (számlával, önbizonylattal) kell bizonyítani annak az árusítónak, akit erre a jogszabály kötelez.

(16)   Jelen rendeletet az önkormányzat által fenntartott piacon teljes terjedelmében jól látható helyen üzemeltetőnek ki kell függesztenie.

PÓTDÍJ, PIACRÓL VALÓ KITILTÁS

10. §

(1)^[21] A vásár, piac, vásárcsarnok rendjét, a rendelkezéseket megszegőkkel szemben üzemeltető pótdíjat szab ki az alábbiak szerint:

aki szennyezi a piac területét, az árusítás közben, illetve befejezésekor a takarítást elmulasztja, illetve üzemeltető engedélye nélkül árusít, 2.000,- Ft pótdíjat köteles fizetni.

(2)  Amennyiben árusító a szakvizsgálatra szoruló árut (gomba) nem mutatja be, vagy a helypénz fizetését megtagadja, azt az árusításból ki kell zárni.

(3)  Ha árusítók az árusítás, a díjfizetés szabályait megszegik, s azt az üzemeltető felhívása ellenére sem szüntetik meg, vagy nem fizetik meg a pótdíjjal megnövelt összeget, akkor üzemeltető jogosult az írásban kötött megállapodás azonnali hatályú felmondására.

(4)^[22]

SZABÁLYSÉRTÉS

11. §[1]

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

12. §

E rendelet alkalmazásában

a.)   helybiztosítás: az árusítónak konkrét asztal, terület biztosítása az üzemeltetővel kötött megállapodás alapján

b)    helyfoglalás: az árusító a rendelkezésre bocsátott területre az áruját elhelyezi

c.)   helykijelölés: az üzemeltető meghatározza, hogy a vásár, piac, vásárcsarnok területén mely termékek hol árusíthatók.

d.)   helyhasználat: az árusító a bérelt vagy szabad területen tényleges árusítást végez.

e.)^[23] használtcikk: az eredeti célra még rendeltetésszerűen használható, újraértékesített termék.

         Nem tekinthető használt cikknek a kozmetikai termék, az élelmiszer, a takarmány, az élvezeti cikk.

f.)^[24] az 5 méteres sátorhely a gyakorlatban 10 m² elfoglalt helynek felel meg (a   sátor hossza 5 m, szélessége 2 m)

g.)közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

                    8:1.§ (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott személy.^[25]

HATÁLYBALÉPÉS

13. §

E rendelet 2005. január 1-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének vásárokról és piacokról szóló 55/1995.(XI. 9.) sz. önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító 62/1995. (XII. 21.), 44/1997. (XI. 27.), 40/1996. (XII. 12.), 40/1998. (XII. 11.), 44/1998. (XII. 31.), 4/2000. (III. 3.) 56/2000. (XII. 29.), 24/2001. (IX. 21.), a 42/2002. (XII. 28.), 8/2003. (III. 7.), 41/2003. (XII. 23.), és 13/2004. (III. 1.) sz önkormányzati rendelete hatályát veszti.

A 42/2005. (X.28.) sz. önkormányzati rendelet 1. §-ával módosított rendelkezések 2005. november 1-jén lépnek hatályba, melyeket a hatályba lépése után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

A 44/2006. (XI.24.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2007. január 1-jén lépnek hatályba.

A 47/2007. (XI.30.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2008. január 1-jén lépnek hatályba.

Az 53/2009. (XII.23.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2010. január 1-jén lépnek hatályba.

A 43/2010. (XI.26.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2010. november 27. napján lépnek hatályba.

A 19/2011. (VI.29.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2011. június 30. napján lépnek hatályba.

A 25/2012. (V.11.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2012. május 31. napján lépnek hatályba.

A 32/2012. (VI.29.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2012. július 15. napján lépnek hatályba.

Az 55/2012. (XI.30.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2012. december 1. napján lépnek hatályba.

A 38/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2013. november 30. napján lépnek hatályba.

A 39/2015. (XI.27.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2015. november 28. napján lépnek hatályba.

A 35/2016. (XI.25.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2016. november 26. napján lépnek hatályba.

A 10/2017. (IV.13.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2017. április 13. napján lépnek hatályba.

A 43/2020. (XII.16.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2021. január 1. napján lépnek hatályba.

Az 51/2020. (XII.22.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2021. január 1. napján lépnek hatályba.