Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2006. (II.3.) önkormányzati rendelete

az első lakáshoz jutók önkormányzati támogatásáról

Hatályos: 2022. 01. 01- 2022. 11. 17

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2006. (II.3.) önkormányzati rendelete

az első lakáshoz jutók önkormányzati támogatásáról1

2022.01.01.

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 10. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:2

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § A rendelet célja, hogy Zalaegerszeg város népességmegtartó erejének fokozása, valamint lakónépesség számának növelése érdekében meghatározza a szociálisan rászoruló személyek és családok (továbbiakban: igénylő) első önálló lakástulajdonhoz jutásának segítésére a helyi önkormányzati támogatás szabályait.

2. § (1)3 A rendelet személyi hatálya kiterjed Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közigazgatási területén

a) lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel, vagy

b) munkaviszonnyal vagy vállalkozással rendelkező

nagykorú személyekre, családokra.

(2) Ha tulajdonosok házas- vagy élettársak, az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek legalább az egyik félnek meg kell felelnie.

(3)4 Az élettársi kapcsolat fennállásának igazolásához szükséges, hogy szerepeljen az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában.

3. §5 A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Zalaegerszeg város közigazgatási területén az igénylő – házas- vagy élettársak esetén mindkét fél – első lakásának

a) vásárlására,

b) építésére,

c) bővítésére.

4. § (1) Az első lakáshoz jutók támogatása (továbbiakban: támogatás)

a) vissza nem térítendő támogatás, és

b) kamatmentes kölcsön

formájában nyújtható.

(2) A támogatás forrása: a város éves költségvetésében e célra elkülönített összeg. A támogatásban részesülők által visszafizetett törlesztő-részletek csak további támogatások céljára használhatóak fel.

(3)6 A támogatással kapcsolatos döntési jogkört a közgyűlés által átruházott hatáskörben – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény7 alapján – a polgármester gyakorolja.

5. §8 (1) E rendelet alkalmazásában:

a) első lakáshoz jutó: az a személy, akinek tulajdonában lakásvagyon (részben vagy egészben) – a Földhivatal nyilvántartása szerint – még nem volt. Az első lakáshoz jutók támogatása jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül első lakástulajdonnak az igénylő egyenes ági hozzátartozójától, törvényes öröklés útján szerzett vagyonrésze, ha annak értéke a nyugdíjminimum százszorosát nem haladja meg.

b)9 vagyon: az a hasznosítható ingatlan, jármű, vagyoni értékű jog, továbbá pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt - jövedelemként figyelembe nem vett - összeg, amelynek külön-külön számított forgalmi értéke, illetve összege a nyugdíjminimum összegének negyvenszeresét, vagy együttes forgalmi értéke, illetve összege a nyugdíjminimum összegének nyolcvanszorosát meghaladja. A vagyoni helyzet vizsgálata során a lízingelt dolgon fennálló használati jog meghatározott időre szóló vagyoni értékű jognak minősül, és értékének meghatározására az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 72. §-ának (2) bekezdése az irányadó. A vagyon különösen akkor hasznosítható, ha elidegeníthető, bérbe, használatba, haszonbérbe adható, megterhelhető, biztosítékul adható, vállalkozásba vihető vagy a vagyon hasznosításból jövedelem származik, vagy származna. Nem minősül vagyonnak az a gépjármű, amelyet súlyos mozgáskorlátozottságra tekintettel tartanak fenn. Amennyiben az igénylő vagy a bérlő vagyonnyilatkozatra kötelezett, és az abban foglalt vagyon forgalmi értéke vitatható, a hivatal ingatlan esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ingatlan fekvése szerint illetékes igazgatósága, vagy az ingatlan fekvése szerinti önkormányzati adóhatóság megkeresésével, vagyoni értékű jog esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes igazgatósága megkeresésével, jármű esetén független szakértő bevonásával állapítja meg a vagyon forgalmi értékét.

c) család: egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége,

d) közeli hozzátartozó:

da) a házastárs, az élettárs,

db) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató; valamint korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek,

e) készfizető kezes: az a személy, akinek rendszeres havi jövedelme a nyugdíjminimum kétszeresét meghaladja, és vállalja, hogy amennyiben az adós nem törleszti a tartozását, úgy helyette azt megfizeti.

(2) E rendeletben meg nem határozott fogalmakra

a) a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Ltv.),

b) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.)

c) a jövedelem és a jövedelemszámítási időszak meghatározásánál pedig a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben

foglalt értelmező rendelkezések az irányadók.

II. Fejezet

RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

A támogatás feltételei

6. § (1)10 Első lakáshoz jutók támogatására való jogosultság azoknak a rászorulóknak állapítható meg, akik az alábbi együttes feltételeknek megfelelnek:

a) az első önálló lakásának egy főre jutó alapterülete nem haladja meg

aa) lakásvásárlás esetén egy személynél a 60 m2-t, kétszemélyes családnál személyenként a 35 m2-t, három vagy többszemélyes családnál személyenként a 30 m2-t, és a lakás összes alapterülete 120 m2-nél nem nagyobb,

ab) lakásépítés, lakásbővítés esetén a 120 m2-t,

b)11 családjában az egy főre jutó nettó jövedelem eléri a nyugdíjminimum összegét, de nem haladja meg annak hat és félszeresét,

c) az igénylő és családja vagyonnal nem rendelkezik,

d)12 az első önálló lakásának megszerzése érdekében pénzintézeti kölcsönt vett igénybe, amelynek összege eléri az 1.200.000 Ft-ot.

e) két egyetemleges készfizető kezessel rendelkezik,

f)13 vállalja a jelzálogjog bejegyzése, valamint a bejegyzés módosítása iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás díjának megfizetését.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltétel esetén – a jogosultság elbírálása során – a pénzintézeti kölcsönt felvettnek kell tekinteni, ha az igénylő a támogatás összegét előtörlesztésre kívánja felhasználni, és bemutatja a kiválasztott hitelfolyósító intézet igazolását arról, hogy kölcsönkérelmét a bank előzetesen elbírálta, és hitelképesnek minősítette.

(3) Önkormányzati lakás bérlője részére – e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén – csak akkor állapítható meg támogatásra való jogosultság, ha a bérlő határozott vagy határozatlan időre bérbeadott lakásáról írásban lemondott.

(4)14 A támogatott kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatás utalásától számított 10 évig – de legalább a gyermekek nagykorúvá válásáig - az igénylők és gyermekeik a lakásban életvitelszerűen laknak. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (2) bekezdésének megfelelően az életvitelszerű itt lakásra az igénylők és gyermekeik lakóhely létesítésére kötelesek bejelentkezni a lakcímnyilvántartásba.

7. § (1) E rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén sem állapítható meg támogatásra való jogosultság, ha az igénylő

a) önkormányzati bérlakás megvételéhez igényli a támogatást,

b) az eljárás során – a hatóság megtévesztése érdekében, jogtalan előny szerzése érdekében – valótlan nyilatkozatot tesz vagy adatot közöl.

A támogatás mértéke, formája, és felhasználása

8. §15 (1) A támogatás mértéke legfeljebb a felvett pénzintézeti kölcsön összege, de nem haladhatja meg az 1.200.000.- Ft-ot.

(2) A támogatást vissza nem térítendő támogatás (gyermekkedvezmény) formájában kell nyújtani, ha az igénylő a kérelem benyújtása napján saját háztartásában kiskorú gyermek(ek)et nevel. A vissza nem térítendő támogatás összege gyermekenként 300.000.- Ft.

(3) A támogatás kizárólag első saját tulajdonú lakás vásárlása, építése, bővítése, emelet, illetve tetőtér beépítése céljára felvett pénzintézeti hiteltartozás csökkentésére használható fel, - amennyiben az építéssel (bővítéssel) új, külön bejáratú önálló lakás jön létre -, ezért csak pénzintézethez utalható.

Eljárási rendelkezések

9. § (1)16

(1a)17 A támogatás nyújtás folyamatos igénybejelentés alapján, az igények benyújtása sorrendjében, a rendelkezésre álló éves keretösszeg erejéig történik elektronikus úton, e-mailen vagy személyesen történő benyújtással, pontos érkeztetéssel, óra-perc feltüntetéssel.

(2) A támogatásra való jogosultság elbírálásához az igénylő köteles maga és családja személyi adatairól, jövedelmi és vagyoni viszonyairól nyilatkozni. Köteles továbbá e rendeletben meghatározott feltételek fennállását bizonyító dokumentumokat becsatolni, vagy amennyiben olyan adat igazolására van szükség, amelyet valamely más hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmazni kell – és annak a Polgármesteri Hivatal általi beszerzését a törvény lehetővé teszi – írásban hozzájárulni a hivatalnak az igazolások beszerzéséhez.

(3)18 A feltételek fennállásának igazolására az alábbi dokumentumok fogadhatóak el:

1. személyi adatok igazolására: személyi igazolvány, lakcímkártya, születési és házassági anyakönyvi kivonat, vagy az okmányiroda igazolása,

2. munkahely igazolására: munkáltatói igazolás a munkaviszony fennállásáról vagy vállalkozási engedély,

3. lakásvásárlás és lakásnagyság igazolására: egy évnél nem régebbi adásvételi szerződés, vagy előszerződés,

4.19 lakásépítés vagy –bővítés, továbbá lakásnagyság igazolására: az egyszerű bejelentés benyújtására vonatkozó igazolás,

5. pénzintézeti hitelfelvétel igazolására: pénzintézeti kölcsönszerződés, vagy előtörlesztés esetén a hitelfolyósító intézet igazolása arról, hogy az igénylő kölcsönkérelmét a bank előzetesen elbírálta, és hitelképesnek minősítette,

6.20

10. §21 (1) A polgármester a támogatásra való jogosultság megállapítása esetén az igénylőkkel és a készfizető kezesekkel hatósági szerződést köt.

(2)22 A polgármester a támogatás iránti igény elutasításáról határozattal dönt.

(3)23 Ha a támogatásra való jogosultság fennáll, de az igénylés évében a rendelkezésre álló fedezet hiányában hatósági szerződés kötésére nincs lehetőség, a polgármester erről értesítést küld az igénylőnek. Egy éven belüli ismételt igénylésnél az igazolásokat nem kell benyújtani.

11. § (1)24 A szerződés aláírását követően a jegyző gondoskodik

a) a támogatás összegének a megnevezett pénzintézethez történő átutalásáról,

b) önkormányzati bérlakást igénylő esetén a bérlakásra várók nyilvántartásából való törléséről.

(2) Ha a jogosult a támogatás összegét előtörlesztésre kívánja felhasználni, a támogatás összegének kiutalására csak akkor kerülhet sor, ha bemutatja a hitelintézeti kölcsönszerződését.

(3)25 A támogatás teljes összege erejéig jelzálogjog kerül bejegyzésre a támogatással megszerzett ingatlanra a lakáscélú hitelt nyújtó pénzintézetet követő sorrendben. Ha a támogatással megszerzett ingatlanra a lakáscélú hitelt nyújtó pénzintézet nem járul hozzá az őt követő sorrendben a jelzálogjog bejegyzéséhez, akkor a támogatás teljes összege erejéig az ingatlan-nyilvántartásban Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata javára egy, a jogosult által megjelölt ingatlanra kell bejegyeztetni a jelzálogjogot. A felajánlott ingatlan csak akkor elfogadható, ha az arra eddig bejegyzett jelzálogjogok együttes értéke nem haladja meg az ingatlan forgalmi értékének 25 %-át.

(4) A ingatlan elfogadhatóságának vizsgálata érdekében – a 9. § (2) bekezdésében előírt szabályok figyelembe vételével – a kérelmező köteles az alábbi dokumentumokat becsatolni

- az ingatlan tulajdonosának a jelzálogjog bejegyeztetésére vonatkozó hozzájáruló nyilatkozatát,
- az ingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát,
- forgalmi értékbecslést a felajánlott ingatlanról,
- a már bejegyzett jelzálogjog jogosultjának hozzájáruló nyilatkozatát újabb jelzálogjog bejegyzéséhez.
(5) Amennyiben a (2)-(3) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában az önkormányzat javára jelzálogjog bejegyeztetésére nincs lehetőség, a szerződést az önkormányzat felmondja.

A támogatás folyósításának és a kölcsön visszafizetésének rendje

12. § (1)26 A kölcsön formában nyújtott támogatást a támogatottnak (a továbbiakban: adós) kamatmentesen, havi részletekben – a (3)-(4) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – tíz év alatt kell visszafizetni. A kölcsön visszafizetése alól felmentés nem adható.

(2)27 Ha az adósnak a szerződés aláírásától számított 36 hónapon belül gyermeke születik, mentesül – gyermekenként – 300.000.- Ft kölcsönösszeg visszafizetése alól (gyermekkedvezmény). Kizárja a később született gyermek utáni kedvezmény igénybevételét, ha a kölcsön visszafizetése során a támogatott késedelembe esik.

(3) A részletfizetés az adós indokolt kérelmére a kölcsön időtartama alatt egy alkalommal, legfeljebb 12 hónapra felfüggeszthető.

(4) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott esetekben a szerződést módosítani kell. A (3) bekezdés szerinti szerződésmódosítás – az adós választása alapján – a visszafizetési időtartam vagy a törlesztőrészlet összegének módosítására (csökkentésére) is irányulhat. A (4) bekezdés szerinti szerződésmódosítás esetén a törlesztés időtartama a felfüggesztés időtartamával kitolódik.

13. §28 (1)29 A támogatás teljes összegét azonnal és egyösszegben kell visszafizetni a Ptk-ban meghatározott késedelmi kamattal növelten, ha az adós a támogatás igénybevételével épített, vagy vásárolt lakást:

a) építés vagy bővítés esetén az építéshatóság használatbavételre feljogosító iratának kiadását, vásárlás esetén a vételt követő 10 éven belül lebontja,

b) lakásigényének kielégítésétől eltérő célra hasznosítja,

c) adásvételi, csere, ajándékozási vagy életjáradéki szerződéssel elidegeníti, továbbá

d) a támogatott valótlan adatok közlésével, megtévesztés útján jogosulatlanul jutott a támogatáshoz,

e)30 ha lakásépítés (bővítés) esetén az építési engedélytől (az egyszerű bejelentéstől) oly mértékben tért el, hogy az építésrendészeti bírságot von maga után, illetve

f)31 a lakás nem a támogatott személy és azon kiskorú gyermeke(i) lakóhelyéül szolgál legalább a 6. § (4) bekezdésében vállalt időtartamig, aki(k)re tekintettel a támogatást igénybe vette.

(2) A visszafizetés elrendeléséről a Közgyűlés dönt.

14. §32 (1) Ha az adós lakásigényét a támogatás visszafizetésének futamideje alatt a támogatás igénybevételével érintett ingatlantulajdona cseréjével vagy értékesítésével, lakásépítés vagy –vásárlás útján elégíti ki, a támogatás teljes összegére vonatkozó azonnali és egyösszegű visszafizetésével kapcsolatos kötelezettsége teljesítését a jegyző felfüggeszti

- csere esetében 60 napig,
- vásárlási szándék esetében 1 évig, illetve
- építési szándék esetében 3 évig.
(2) A (1) bekezdésben meghatározott felfüggesztési időtartamot a szerződés megkötésének napjától kell számítani.
(3) Ha az adós (1) bekezdésben meghatározott határidőben az újabb lakás megszerzését hitelt érdemlően - adásvételi vagy csereszerződés alapján történő tulajdonjogszerzés esetében az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést tartalmazó tulajdoni lap hiteles másolatával, építés esetében az építéshatóság használatbavételre feljogosító iratával - igazolja, a jegyző mentesíti az azonnali és egyösszegű visszafizetési kötelezettsége alól, feltéve, hogy az adós az elidegenítésből származó teljes bevételt az új lakás megszerzésére fordította.
(4) A támogatás teljes összege az újonnan megszerzett ingatlanra a polgármester engedélyével átvihető. Az adós saját költségén gondoskodik a támogatás visszafizetését biztosító jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásban az új lakásra való átjegyeztetéséről.
III. Fejezet

Záró rendelkezések

15. § (1)33

(2) E rendelet 2006. február 4-én lép hatályba, amelynek szabályait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének az első lakáshoz jutók önkormányzati támogatásáról szóló 15/1998. (V.7) számú önkormányzati rendelete, valamint az ezt módosító 30/1998. (IX.24.) számú önkormányzati rendelet, 7/1999. (III.26.) számú önkormányzati rendelet, 18/2001. (VI.22.) számú önkormányzati rendelet, 30/2001. (X.26.) számú önkormányzati rendelet, 12/2003. (IV.11.) számú önkormányzati rendelet, 44/2003. (XII.23.) számú önkormányzati rendelet, 42/2005. (X.28.) számú önkormányzati rendelet 13. §-a.

(4) A 60/2007. (XII.28.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2008. január 1-jén lépnek hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(5) A 11/2010. (III.19.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2010. március 20-án lépnek hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(6) A 16/2016. (V.20.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2016. június 1. napján lépnek hatályba, melyet a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Nem minősülnek folyamatban lévő ügyeknek az aláírt hatósági szerződéssel vagy jogerős elutasító határozattal lezárt ügyek.

(7) A 3/2018. (II.08.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2018. február 8. napján lépnek hatályba. A rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(8) A 13/2018. (V.25.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2018. május 26. napján lépnek hatályba. A rendelet rendelkezéseit a hatálybalépése előtt beadott, de még el nem bírált kérelmek esetében is alkalmazni kell.

(9) A 34/2018. (XII.14.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2018. december 15. napján lépnek hatályba. A rendelet rendelkezéseit a hatálybalépése előtt beadott, de még el nem bírált kérelmek esetén is alkalmazni kell.

1

A 11/2010. (III.19.) rendelet 6. § (3) bek. mód.

2

A bevezető a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 53/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

3

A 16/2016. (V.20.) önk. rendelet 1.§- a mód.

4

A 2. § (3) bekezdését a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 53/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

5

A 16/2016. (V.20.) önk. rendelet 2.§- a mód.

6

A 60/2007. (XII.28.) sz. rendelet 1. §- a mód.

7

A 3/2018. (II.08.) önk. rend. 5. §-a mód. a szövegrészt

8

A 16/2016. (V.20.) önk. rendelet 3.§- a mód.

9

Az 5. § (1) bekezdés b) pontja a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 53/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

10

A 6. § (1) bekezdése a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 53/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

11

A 16/2016. (V.20.) önk. rendelet 4.§ (1) bek. mód.

12

A 16/2016. (V.20.) önk. rendelet 4.§ (1) bek. mód.

13

A 11/2010. (III.19.) rendelet 1. §-a iktatta be.

14

A 34/2018. (XII.14.) önk. rend. 1. § mód.

15

A 16/2016. (V.20.) önk. rendelet 5.§- a mód.

16

A 9. § (1) bekezdését a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 53/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 7. §-a hatályon kívül helyezte.

17

A 16/2016. (V.20.) önk. rendelet 6.§- a iktatta be A 9. § (1a) bekezdése a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 53/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

18

A 11/2010. (III.19.) rendelet 2. §-a mód.

19

A 34/2018. (XII.14.) önk. rend. 2. § mód.

20

A 16/2016. (V.20.) önk. rendelet 12.§ (3) bek. helyezte hatályon kívül

21

A 16/2016. (V.20.) önk. rendelet 7.§- a mód.

22

A 34/2018. (XII.14.) önk. rend. 3. § mód.

23

A 10. § (3) bekezdése a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 53/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

24

A 16/2016. (V.20.) önk. rendelet 8.§- a mód.

25

A 13/2018. (V.25.) önk. rend. 1. § mód.

26

A 16/2016. (V.20.) önk. rendelet 9.§- a mód.

27

A 16/2016. (V.20.) önk. rendelet 9.§- a mód.

28

A 16/2016. (V.20.) önk. rendelet 10.§- a mód.

29

A 13/2018. (V.25.) önk. rend. 2. § mód.

30

A 34/2018. (XII.14.) önk. rend. 4. § mód.

31

A 34/2018. (XII.14.) önk. rend. 4. § mód.

32

A 13/2018. (V.25.) önk. rend. 3. § mód.

33

A 16/2016. (V.20.) önk. rendelet 12.§ (3) bek. helyezte hatályon kívül