Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 26/2015. (VI.26.) önkormányzati rendelete
Zalaegerszeg vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató programjáról
Hatályos: 2017. 12. 19- 2022. 06. 20Zalaegerszeg Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2015. (VI.26.) önkormányzati rendelete
Zalaegerszeg vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató programjáról
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:1
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet célja
1. § E rendelet célja, hogy a helyi gazdaság fejlesztése és a foglalkoztatás elősegítése érdekében ösztönözze a vállalkozások Zalaegerszeg Megyei Jogú Város (a továbbiakban: Zalaegerszeg) közigazgatási területén való letelepedését vagy fejlesztését, befektetések megvalósítását. Ennek érdekében Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) befektetés-támogató szolgáltatások nyújtásával közvetlen és közvetett előnyöket kíván biztosítani e vállalkozások számára.
A rendelet hatálya
2. § A rendelet hatálya az újonnan létrehozásra kerülő és a már működő vállalkozások rendeletben meghatározottak szerinti támogatására terjed ki, feltéve, ha a vállalkozás létrehozására zalaegerszegi székhellyel vagy telephellyel kerül sor, illetve a működő vállalkozás székhelye vagy telephelye Zalaegerszeg közigazgatási területén van és a vállalkozás tevékenységét Zalaegerszegen folytatja.
Értelmező rendelkezések
3. § (1) E rendelet alkalmazásában:
1. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás.
2. átlátható formában nyújtott támogatás: olyan támogatás, amelynél előzetesen kockázatértékelés nélkül kiszámítható a bruttó támogatástartalom.
3. átlátható szervezet: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott szervezet.
3a.2 áttelepítés: ha
a) a kérelmet benyújtó beruházó vagy a vele egy vállalatcsoportba tartozó vállalkozás azonos vagy hasonló tevékenységet vagy annak egy részét az EGT megállapodás egyik szerződő felének területén található létesítményből (eredeti létesítmény) az EGT megállapodás egy másik szerződő felének területén található azon létesítménybe helyezi át, ahol a támogatott beruházásra sor kerül (támogatott létesítmény),
b) az eredeti, valamint a támogatott létesítményben előállított termék vagy nyújtott szolgáltatás legalább részben ugyanazokat a célokat szolgálja és ugyanazon fogyasztói típus keresletét vagy igényeit elégíti ki, és
c) a kérelmet benyújtó beruházó vagy a vele egy vállalatcsoportba tartozó vállalkozás valamely az EGT-n belüli eredeti létesítményében folytatott azonos vagy hasonló tevékenység körében munkahelyek szűnnek meg.
4. azonos vagy hasonló tevékenység: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 50. pontja szerinti tevékenység.
5. beruházás megkezdésének napja:
a) építési munkák esetén: az építési naplóba történő első bejegyzés, vagy az építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja,
b) tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése esetén: a vállalkozás általi első jogilag kötelező érvényűnek tekintett megrendelés, ha ez nem áll rendelkezésre, az arra vonatkozóan megkötött jogilag kötelező érvényűnek tekintett szerződés létrejöttének a napja, az előzetes megvalósíthatósági tanulmányok kivételével, mindezek hiányában pedig a beruházó által aláírással igazolt átvételi nap az első beszerzett gép, berendezés, anyag, vagy termék szállítását igazoló okmányon,
c) létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás időpontja,
d) vegyes esetben: az a)-c) alpontok közül bármelyik két alpont együttes megvalósulása esetén az a nap, amelyikre korábban került sor,
azzal, hogy nem tekintendő a beruházás megkezdésének a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) alapján a beruházási költségre aktiválható előkészítő munkák költségének felmerülése, valamint a földterület megvásárlása, amennyiben az nem képezi a beruházás elszámolható költségét.
6. bérköltség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 31. pontja szerinti költség az Sztv. személyi jellegű ráfordításra vonatkozó szabályainak megfelelően.
7. egyéni cég: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 20. § (1) bekezdésében meghatározott cég.
8. egyéni vállalkozó: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott személy.
9. egy és ugyanazon vállalkozás: az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás.
10. elsődleges mezőgazdasági termelés: az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) I. mellékletében felsorolt növények vagy állati eredetű termék előállítása, ide nem értve bármely, azok lényegi tulajdonságát megváltoztató tevékenységet.
11. elszámolható költség: az Atr. 2. § 6. pontja szerinti költség.
12. foglalkoztatottak számának nettó növekedése: az érintett létesítmény álláshelyeinek számában regionális beruházási támogatásnál a beruházás megkezdését megelőző, felvételt megelőző 12 hónap átlagos statisztikai állományi létszámához viszonyítva – az érintett időszakban megszüntetett álláshelyeket levonva, valamint a teljes munkaidőben alkalmazott személyek, a részmunkaidősök és az idénymunkások számát az éves munkaerőegység törtrészeként számolva – bekövetkezett nettó növekedés.
13. független harmadik fél: olyan vállalkozás, amely nem minősül egy másik meghatározott vállalkozás vonatkozásában a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 3. cikk (2) bekezdése szerinti partnervállalkozásnak vagy a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 3. cikk (3) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozásnak.
14. gazdasági társaság: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:89. § (1) bekezdésében meghatározott formában alapítható vállalkozás.
15. hasznosítás: az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott tevékenység.
16. hátrányos helyzetű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 4. pontja szerinti munkavállaló.
17. induló beruházás: az a tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény kapacitásának bővítését, létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatását eredményezi, valamint a részesedésszerzés kivételével olyan létesítmény eszközeinek az eladótól független harmadik fél beruházó általi felvásárlása is, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna.
18. induló vállalkozás: az a legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozás, amely még nem osztott nyereséget és nem összefonódás útján jött létre.
19. innovatív vállalkozás: az a vállalkozás, amely
a) független szakértő értékelésével alá tudja támasztani, hogy a belátható jövőben új vagy az iparági legmodernebb technikához képest jelentős javulást eredményező, ugyanakkor technológiai vagy ipari sikertelenség kockázatát magában hordozó terméket, szolgáltatást vagy folyamatot fejleszt ki, vagy
b) esetén a támogatás nyújtását megelőző három év legalább egyikében a működési költségek legalább 10%-át kutatás-fejlesztési költségek teszik ki.
20. immateriális javak: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 30. pontja szerinti javak az Sztv-ben foglaltak szerint.
21. kis- és középvállalkozás (kkv): a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott vállalkozás.
22. létesítmény: funkcionálisan megbonthatatlan egészet képező termelő vagy szolgáltató egység.
23. létesítmény felvásárlása: egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak piaci feltételek mellett történő megvásárlása, ha a létesítmény bezárásra került vagy – ha nem vásárolják meg – bezárásra került volna, és – annak kivételével, ha egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagja vagy korábbi munkavállalója vásárol meg - a felvásárló beruházó a létesítmény tulajdonosától független harmadik fél.
24. megváltozott munkaképességű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 3. pontja szerinti munkavállaló.
25. mezőgazdasági termék: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 11. pontja szerinti termék.
26. mezőgazdasági termék feldolgozása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 10. pontja szerinti tevékenység.
27. mezőgazdasági termék forgalmazása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 8. pontja szerinti tevékenység.
28. nagyberuházás: az az induló beruházás vagy új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költségek összege jelenértéken meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
29. nagyvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott feltételeknek meg nem felelő vállalkozás.
30. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. §-ában meghatározott vállalkozás.
31. nonprofit gazdasági társaság: a 2006. évi V. törvény 9/F. § (2) bekezdésében meghatározott gazdasági társaság.
32. összeszámítási szabály: a nagyberuházás elszámolható költségeinek kiszámításakor egyetlen beruházásnak kell tekinteni az igénybejelentésben szereplő beruházást és az igénybejelentő beruházó, valamint az igénybejelentő beruházótól független harmadik félnek nem minősülő beruházó vagy beruházók által háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül az igénybejelentésben szereplő beruházással azonos megyében megkezdett, állami támogatásban részesülő beruházást vagy beruházásokat.
33. saját forrás: a kedvezményezett által a projekthez igénybe vett, állami támogatást nem tartalmazó forrás.
34. szénipar: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított és a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozatban pontosított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A. és B. csoportba sorolt szén kitermelésével kapcsolatos tevékenység.
35. szinten tartást szolgáló eszköz: olyan eszköz, amely a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális javakat váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását vagy bővülését eredményezné.
36. szintetikusszál-ipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 44. pontja szerinti ipar.
37. szokásos piaci feltételek: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 89. pontja szerinti feltétel.
38. szövetkezet: a Ptk. 3:325. § (1) bekezdésében meghatározott jogi személy.
39. támogatási időszak: a támogatási szerződés megkötésétől kezdődően a szerződésben a vállalkozás elszámolási kötelezettségeként meghatározott legvégső határidő lejártáig terjedő időszak.
40. támogatási intenzitás: a támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa, százalékos formában kifejezve.
41. támogatástartalom: a kedvezményezett számára, akár több forrásból nyújtott állami támogatásnak az Atr. 2. mellékletében meghatározott módszer alapján számított értéke.
42. tárgyi eszköz: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 29. pontja szerinti eszközök az Sztv. szerint.
43. tőzsdén nem jegyzett kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 76. pontja szerinti kis- és középvállalkozás.
44. vállalkozás: az egyéni vállalkozó és az egyéni cég, a gazdasági társaság, a szövetkezet, a nonprofit gazdasági társaság.
45. visszatérítendő támogatás: a rendelet III. fejezetében meghatározott anyagi támogatásnak minősülő szolgáltatások, amelyek támogatási összegét súlyos szerződésszegés esetén vissza kell fizetni.
46. vissza nem terítendő támogatás: a 45. pontban foglaltak kivételével a rendelet alapján nyújtott támogatás.
(2) Pénzügyi előzményekkel nem rendelkező induló vállalkozás esetén az (1) bekezdés 19. pont b) alpontja szerinti arányt a folyó pénzügyi időszak független könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi kimutatásában kell kimutatni.
(3) A rendeletben alkalmazott fogalmakat az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben, a 651/2014/EU bizottsági rendeletben és az Atr-ben foglaltaknak megfelelően kell értelmezni.
A vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató program tartalma
4. § (1) A vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató programba tartozó szolgáltatások alapszolgáltatások, emelt szolgáltatások és kiemelt szolgáltatások lehetnek (a továbbiakban együtt: szolgáltatások).
(2) Alapszolgáltatások:
A szolgáltatások ellátásában résztvevők köre
5. § (1) Az önkormányzat nevében a 4. §-ban meghatározott szolgáltatásokat a vállalkozások részére feladatkörében Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal), valamint kizárólagos jog alapján a Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. nyújtja.
(2) Az egyes szolgáltatások nyújtásának feltételeiről, valamint az ellentételezésről az önkormányzat által átruházott hatáskörben a polgármester a Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt-vel évente megállapodást köt.
A SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK SZABÁLYAI
A szolgáltatások igénybevétele, jogosultsági feltételek
6. § (1) A 4. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alapszolgáltatások igénybevételére valamennyi érdeklődő, Zalaegerszegen vállalkozást létrehozni, vagy fejleszteni szándékozó vállalkozás jogosult függetlenül attól, hogy a vállalkozás létrehozására, vagy a már működő vállalkozás bővítésére az egyedi befektetői tárgyalásokat követően ténylegesen sor kerül-e.
(2) A 4. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott alapszolgáltatásokat az a vállalkozás igényelheti, amely vállalja már működő vállalkozásának fejlesztését, vagy új vállalkozás létrehozását, amelynek során 50-100 M Ft összegű beruházást valósít meg, 50-100 M Ft nettó árbevétel növekedést ér el és 10-50 fővel növeli az átlagos statisztikai állományi létszámát.
(3) A 4. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott alapszolgáltatásokat és a 4. § (3) bekezdésében meghatározott emelt szolgáltatásokat az a vállalkozás igényelheti, amely vállalja már működő vállalkozásának fejlesztését, vagy új vállalkozás létrehozását, amelynek során 100-500 M Ft összegű beruházást valósít meg, 100-500 M Ft nettó árbevétel növekedést ér el és 50-100 fővel növeli az átlagos statisztikai állományi létszámát.
(4) A 4. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott alapszolgáltatásokat, a 4. § (3) bekezdésében meghatározott emelt szolgáltatásokat és a 4. § (4) bekezdésében meghatározott kiemelt szolgáltatásokat az a vállalkozás igényelheti, amely vállalja már működő vállalkozásának fejlesztését, vagy új vállalkozás létrehozását, amelynek során több mint 500 M Ft összegű beruházást valósít meg, 500 M Ft feletti nettó árbevétel növekedést ér el, és több mint 100 fővel növeli az átlagos statisztikai állományi létszámát.
(5) A (2)-(4) bekezdésben meghatározott beruházást a vállalkozásnak a támogatási szerződés aláírásától számított 2 éven belül kell megvalósítania. A vállalkozásnak hitelt érdemlő módon bizonyítania kell, hogy a beruházás üzembe helyezésétől számított 2 éven belül a támogatott befektetés tevékenységéből érte el a (2)-(4) bekezdésben meghatározott nettó árbevétel növekedést, amelyet a beruházás üzembe helyezésekor készített mérlegben vagy üzleti tervben kimutatott nettó árbevételhez kell viszonyítani. A (2)-(4) bekezdésben meghatározott átlagos statisztikai állományi létszámot a vállalkozásnak a beruházás üzembe helyezésétől számított 2 év alatt kell elérnie, amely létszámnak a foglalkoztatását a (6) bekezdésben meghatározott további időtartamban biztosítania kell.
(6) A (2)-(4) bekezdésben meghatározott szolgáltatások igénybevételének további feltétele, hogy a vállalkozás a (2)-(4) bekezdés szerinti átlagos statisztikai állományi létszám foglalkoztatásáról, a beruházás üzembe helyezésétől számítva,
a) alapszolgáltatás igénybevétele esetén legalább 5 évig, kis- és középvállalkozás esetén 3 évig;
b) emelt szolgáltatás igénybevétele esetén legalább 6 évig, kis- és középvállalkozás esetén 4 évig;
c) kiemelt szolgáltatás igénybevétele esetén legalább 7 évig, kis- és középvállalkozás esetén 5 évig gondoskodik.
(7) Amennyiben a vállalkozás a (2)-(4) bekezdésben meghatározott szolgáltatások közül a 23. vagy 24. §-ban meghatározott szolgáltatást is igénybe veszi és a támogatás kiszámítása a bérköltség alapján történik, akkor a foglalkoztatás fenntartására a 29. § (7) bekezdés c) pontját kell alkalmazni.
A kérelem benyújtása és elbírálása
7. § (1) A 6. § (2)–(4) bekezdésében meghatározott szolgáltatások iránti, a támogatással megvalósítani kívánt beruházást ismertető részletes kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani.
(2) A kérelemhez csatolni kell:
a) - az utolsó összevont (konszolidált) beszámolót, ennek hiányában éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót (a foglalkoztatotti létszám, a nettó árbevétel és a mérleg főösszeg meghatározásához), vagy
A támogatás felhasználásának elszámolása
8. § (1) A támogatott vállalkozás köteles a támogatási szerződésben meghatározott módon és tartalommal a támogatott program megvalósulását a szerződésben meghatározott határidőn belül külön felszólítás nélkül hitelt érdemlően igazolni.
(2) Hitelt érdemlő igazolásnak minősülnek különösen a beruházás összegének megállapításához a vonatkozó számlák, az üzembe helyezés dokumentumai, a könyv szerinti értékre vonatkozóan a könyvelés adatai, a nettó árbevétel növekedés igazolásához a mérleg és az üzleti terv, a vállalkozás éves beszámolója, a könyvelési adatok, a foglalkoztatotti létszámnövekedés nyomon követéséhez az éves beszámoló erre vonatkozó része, a statisztikai létszámjelentés.
(3) Az önkormányzat a foglalkoztatottak létszámának 6. § (6) bekezdés szerinti folyamatos fenntartását a támogatási szerződés hatálya alatt jogosult ellenőrizni.
(4) Súlyos szerződésszegésnek minősül különösen, ha a vállalkozás:
a) a támogatási szerződésben vállalt összegű beruházást nem valósítja meg, illetve a beruházást a 23. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott határidőig nem tartja fenn;
b) a támogatási szerződésben vállalt nettó árbevétel növekedést nem éri el;
c) a támogatási szerződésben vállalt átlagos statisztikai létszámot nem növeli, illetve tartja fenn;
d) az (1) bekezdésben meghatározott elszámolási kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget;
e) a (3) bekezdésben meghatározott önkormányzati ellenőrzést felszólítás ellenére meghiúsítja vagy ismételten akadályozza;
f) a támogatási szerződésben vállalt összegű beruházást csak részben valósítja meg, vagy a beruházást a 23. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott határidőig csak részben tartja fenn;
g) a támogatási szerződésben vállalt nettó árbevétel növekedést csak részben éri el;
h) a támogatási szerződésben vállalt átlagos statisztikai létszámot csak részben növeli, illetve tartja fenn.
i)4 a 28. § (1a) bekezdésben meghatározott kötelezettségét megszegi.
(5)5 A (4) bekezdés a)-e) és i) pontjaiban meghatározott esetben a támogatott vállalkozás köteles a visszatérítendő támogatások támogatási szerződésben meghatározott összegét a jegybanki alapkamat kétszeresével növelten visszafizetni.
(6) A (4) bekezdés f)-h) pontjaiban meghatározott esetben a vállalkozás a visszatérítendő támogatást a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben arányosan köteles visszafizetni. Amennyiben a részleges teljesítés nem éri el a 6. § (2) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételek alsó határát, a teljes támogatási összeget a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben köteles a vállalkozás visszafizetni.
ANYAGI TÁMOGATÁSNAK MINŐSÜLŐ SZOLGÁLTATÁSOK
9. § (1) Az anyagi támogatásnak minősülő szolgáltatásokat az önkormányzat a jogosult és a támogatásokat kifejezetten igénylő vállalkozások részére a közgyűlés döntését követően, a támogatási szerződésben megfogalmazott feltételekkel biztosítja.
(2)6 A 4. §
a) (2) bekezdés b) pont 2. alpontja, a (3) bekezdés 1. pontja, valamint a (4) bekezdés 1. pontja alapján regionális beruházási támogatás,
b) (2) bekezdés b) pont 6. alpontja és a (3) bekezdés 6. pontja alapján képzési támogatás,
c) (2) bekezdés b) pont 2., 3. és 6. alpontja, a (3) bekezdés 1-6. és 9. pontja, valamint a (4) bekezdés alapján induló vállalkozásnak nyújtott támogatás,
d) (2) bekezdés b) pont 2., 3. és 6. alpontja, a (3) bekezdés 1-6. és 9. pontja, valamint a (4) bekezdés alapján csekély összegű támogatás
nyújtható.
Telekhez kapcsolódó közműtérkép rendelkezésre bocsátása
10. § (1) Az önkormányzat a vállalkozás részére az általa megjelölt, a beruházáshoz szervesen tartozó ingatlanhoz kapcsolódó közműtérképet díjmentesen rendelkezésre bocsátja.
(2) Az önkormányzat a közműtérképet az egyesített közműnyilvántartásból egy alkalommal biztosítja a központi közműnyilvántartásról szóló önkormányzati rendeletnek (a továbbiakban: Kkr.) megfelelő tartalommal.
(3) A támogatás mértéke a Kkr. 1. sz. mellékletében meghatározott adatszolgáltatási díj nettó összege.
Átmeneti irodahelyiség biztosítása
11. § (1) Az önkormányzat az átlátható szervezetnek minősülő vállalkozás részére versenyeztetés nélkül, legfeljebb egy éves időtartamra, kedvezményes bérleti díjért egy db nem lakás célú helyiséget biztosíthat, amennyiben az önkormányzat tulajdonában a vállalkozás igényeinek megfelelő üres irodahelyiség rendelkezésére áll.
(2) A kedvezményes bérleti díj mértékét az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: vagyonrendelet) 2. mellékletének szorzószámokat tartalmazó táblázata III. pontjában meghatározott mérték alkalmazásával számítja.
(3) A támogatás mértéke azonos a kedvezményes bérleti díj és a kedvezmény nélkül számított bérleti díj közötti különbséggel.
(4) A bérleti jogviszonyra a jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény (a továbbiakban: Ltv.), az Nvtv. és – az óvadékra vonatkozó szabályok kivételével – a vagyonrendelet előírásai az irányadók.
Átmeneti Business Center
(üzleti felszereltség átmeneti biztosítása)
12. § (1) Az önkormányzat a vállalkozás részére legfeljebb egy éves időtartamra üzleti felszereltséget biztosít. Ezen szolgáltatás csak a 11. §-ban szabályozott átmeneti irodahelyiséggel együtt igényelhető.
(2) Az üzleti felszereltség körében az önkormányzat a Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. útján az alábbiakat biztosítja: irodabútor, számítógép, nyomtató, fénymásoló, fax.
(3) A támogatás mértéke azonos az üzleti felszereltség körébe tartozó tárgyak egy éves használati díjával, legfeljebb 120.000,- Ft vállalkozásonként.
(4) A támogatás az üzleti felszereltség és tartozékai fenntartásával, karbantartásával és működtetésével kapcsolatos költségeket nem foglalja magába.
1 állandó ember („host”) alkalmazásának támogatása
13. § (1) Az önkormányzat támogatást nyújt a vállalkozás által munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, a befektetés megvalósítása érdekében alkalmazott egy fő alkalmazási költségeihez a befektetés megvalósításának időtartamára, de legfeljebb egy évre.
(2) Alkalmazási költségek: munkabér vagy megbízási díj, jogszabály alapján a munkáltató vagy a megbízó által fizetendő közterhek (egészség- és nyugdíjbiztosítási járulék, munkaadói járulék, egészségügyi hozzájárulás).
(3) Az 1 állandó ember („host”) alkalmazásának támogatása keretében a vállalkozás részére az önkormányzat legfeljebb 1.200.000,- Ft összeget térít meg a jogviszonyt megalapozó szerződés és a támogatható alkalmazási költségek vállalkozás általi megfizetését igazoló bizonylatok alapján, utófinanszírozással.
(4) A támogatás folyósítása történhet negyedéves, féléves vagy éves időszakra, mely elszámolási módot a támogatási szerződésben kell meghatározni.
Cégalapítási költségek átvállalása
14. § (1) Az önkormányzat a vállalkozás cégalapítási költségeinek egy részét átvállalja.
(2) Cégalapítási költségek: cégbejegyzési kérelemhez kapcsolódóan megfizetendő illeték és közzétételi költségtérítés, cégalapítással felmerülő ügyvédi költség.
(3) Cégalapítási költségek átvállalása a jogosult vállalkozás által pontosan megjelölt gazdasági társaság létrehozása során, a gazdasági társaságnál a cégbírósági bejegyzés napjáig keletkezett költségek önkormányzat által történő részbeni megfizetését jelenti.
(4) A cégalapítási költségek átvállalása során az önkormányzat az indokolt költségek legfeljebb 50 %-át, legfeljebb 200.000,- Ft összeget fizet meg a vállalkozás által kifizetett számlák alapján az újonnan létrejövő gazdasági társaság részére.
Utaztatás támogatása
15. § (1) Az önkormányzat a vállalkozás részére a 6. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott átlagos statisztikai állományi létszám növekedés során alkalmazott dolgozók utazási/utaztatási költségeihez támogatást biztosít. A vállalkozás köteles az utaztatási támogatás igénylése esetén a támogatás szempontjából számításba vételre kerülő dolgozókra vonatkozóan külön nyilvántartást vezetni.
(2) Az önkormányzat az utaztatási támogatást a beruházás üzembe helyezésétől számított 1 évig biztosítja.
(3) Az utaztatási támogatás mértéke az utazási/utaztatási költség 50 %-a, legfeljebb 1.000.000,- Ft.
(4) Az utazási/utaztatási támogatást az önkormányzat a vállalkozás részéről a dolgozóknak utazási hozzájárulásként kifizetett összeg hitelt érdemlő módon történő igazolása vagy az utaztatási szolgáltatást nyújtó által kiállított, a vállalkozás által kifizetett számla alapján téríti meg a vállalkozás részére.
(5) A támogatás folyósítása történhet negyedéves, féléves vagy éves időszakra, mely elszámolási módot a támogatási szerződésben kell meghatározni.
Lakáshoz jutás segítése (bérlakás biztosítása)
16. § (1) Az önkormányzat támogatást nyújthat az átlátható szervezetnek minősülő vállalkozás részére önkormányzati bérlakások rendelkezésre bocsátásával úgy, hogy a vállalkozás legfeljebb három alkalmazottját legfeljebb egy éves időtartamra bérlőnek jelöli ki. A bérlőkijelölés csak cím szerint pontosan megjelölt lakásokra történhet, amennyiben az önkormányzat tulajdonában a vállalkozás igényeinek megfelelő, felajánlható, üres bérlakások rendelkezésére állnak, valamint a bérlőnek kijelölt személynek és a vele együtt költöző családtagjának Zalaegerszeg területén lakásingatlana nincs.
(2) Bérlőnek csak akkor jelölhető ki az alkalmazott, ha vállalja, hogy a lakások bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: Lr.) meghatározott költségelvű lakbért megfizeti.
(3) A támogatás mértéke azonos a fizetendő bérleti díj és a piaci bérleti díj közötti különbséggel. A piaci bérleti díj mértékének meghatározása érdekében ingatlanforgalmi szakvéleményt kell beszerezni.
(4) A bérlőt az Ltv., valamint az Lr. alapján terhelő kötelezettségekért a bérlő és a vállalkozás egyetemleges felelősséggel tartozik, mely kötelezettséget a bérleti szerződésben is rögzíteni kell.
(5) A lakásbérleti jogviszonyra a jelen rendeletben meghatározott eltérések kivételével az Lt., az Lr. és az Nvtv. előírásai az irányadók.
Pályázat elkészítésének támogatása
17. § (1) Az önkormányzat a vállalkozás támogatott beruházásával, befektetésével összefüggő pályázaton történő részvételét a pályázat elkészítésével felmerülő költségek egy részének átvállalásával támogatja. A támogatás időtartama legfeljebb a támogatási szerződés megkötésétől számított 2 év lehet.
(2) Egy vállalkozás részére egy pályázat elkészítésének költségéhez nyújtható támogatás.
(3) A támogatás mértéke a szolgáltatás számlával igazolt költsége, legfeljebb 200.000,- Ft, amelyet az önkormányzat a vállalkozás részére fizet meg, a vállalkozás által kifizetett számla alapján.
(4) A szolgáltatás indokolt költségei közé nem tartoznak az általában a pályázat mellékletét képező tervek, engedélyek stb. elkészíttetésének, beszerzésének a költségei.
(5) A támogatás csak akkor fizethető ki, ha a pályázat kiírója a pályázatot befogadta, és ezt a támogatásra jogosult vállalkozás hitelt érdemlő módon igazolja.
Telek közműellátásának költségeihez nyújtott támogatás
18. § (1) Az önkormányzat a vállalkozás részére az általa megjelölt, a beruházáshoz szervesen tartozó ingatlan közműellátásának költségeihez támogatást biztosít.
(2) Az önkormányzat a támogatást kizárólag az (1) bekezdésben megjelölt ingatlan vízellátásának, szennyvíz- és csapadékvíz elvezető gerincvezeték rendszerének közterületi kiépítéséhez biztosítja.
(3) A támogatás a támogatott közműépítés műszakilag és pénzügyileg igazolt nettó költségéhez viszonyítottan az alábbi %-os mérték:
1 millió Ft alatt |
1-5 millió Ft között |
5 millió Ft felett |
|
Vízellátás |
25 % |
15 % |
5 % |
Szennyvízelvezetés |
30 % |
20 % |
10 % |
Csapadékvíz-elvezetés |
40 % |
25 % |
10 % |
Cégjogi tanácsadás
19. § (1) Az önkormányzat a vállalkozás részére cégjogi tanácsadás szolgáltatás igénybevételéhez támogatást biztosít.
(2) Cégjogi tanácsadás szolgáltatás: a gazdasági társaságokat érintő hatályos joganyagról, illetve az ezzel összefüggő joggyakorlatról adott tájékoztatás.
(3) A szolgáltatás a támogatási szerződés megkötésétől számított 12 hónapon belül vehető igénybe.
(4) A cégjogi tanácsadás szolgáltatás elvégzésére a kamarai névjegyzékben szereplő ügyvéd vagy ügyvédi iroda bízható meg.
(5) A cégjogi tanácsadás keretében nyújtott szolgáltatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át, legfeljebb 200.000,- Ft összeget. Az önkormányzat a vállalkozás részére a cégjogi tanácsadás szolgáltatást nyújtó által kiállított és a vállalkozás által kifizetett számla alapján téríti meg a szolgáltatás költségét.
Ingatlanjogi tanácsadás
20. § (1) Az önkormányzat a vállalkozás részére ingatlanjogi tanácsadás igénybevételéhez támogatást biztosít.
(2) Ingatlanjogi tanácsadás szolgáltatás: az ingatlanokhoz kapcsolódó hatályos joganyagról, illetve az ezzel összefüggő joggyakorlatról adott tájékoztatás.
(3) A szolgáltatás a támogatási szerződés megkötésétől számított 12 hónapon belül vehető igénybe.
(4) Az ingatlanjogi tanácsadás szolgáltatás elvégzésére a kamarai névjegyzékben szereplő ügyvéd, vagy ügyvédi iroda bízható meg.
(5) Az ingatlanjogi tanácsadás keretében nyújtott szolgáltatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át, legfeljebb 200.000,- Ft összeget. Az önkormányzat a vállalkozás részére az ingatlanjogi tanácsadás szolgáltatást nyújtó által kiállított és a vállalkozás által kifizetett számla alapján téríti meg a szolgáltatás költségét.
Szakoktatási intézményekben megszervezett egyedi képzések támogatása
21. § (1) Az önkormányzat pénzügyi támogatást biztosít a vállalkozás dolgozóinak általános képzési költségeihez, amennyiben a vállalkozás Zalaegerszeg közigazgatási területén található akkreditált felnőtt szakképzésre jogosult szakképző intézmények (középfokú szakiskola, szakközépiskola) által szervezett, és az igénylés időpontjában már létező profilú általános képzést vesz igénybe. A támogatás nem terjed ki gazdasági társaságok által szervezett és tartott szakképzésekre.
(2) Az önkormányzat a szolgáltatást a támogatási időszakon belül biztosítja.
(3) A képzés támogatása keretében, függetlenül a résztvevők számától, az önkormányzat a 30. §-ban meghatározott támogatható költségek és a támogatási intenzitás figyelembe vételével legfeljebb 1.000.000,- Ft összeget térít meg a vállalkozás részére a képzést nyújtó intézménnyel kötött szerződés és az általa kiállított, a vállalkozás által kifizetett számla alapján.
Célzott dolgozói képzések szervezése
22. § (1) Az önkormányzat pénzügyi támogatást biztosít a vállalkozás dolgozóinak általános képzési költségeihez, amennyiben a vállalkozás Zalaegerszeg közigazgatási területén található felsőfokú oktatási intézményekben, felsőfokú végzettséget vagy szakképzettséget nyújtó általános képzést vesz igénybe.
(2) Az önkormányzat a szolgáltatást a támogatási időszakon belül biztosítja.
(3) A célzott dolgozói képzések támogatása keretében, függetlenül a résztvevők számától, az önkormányzat a 30. §-ban meghatározott támogatható költségek és a támogatási intenzitás figyelembe vételével legfeljebb 1.500.000,- Ft összeget térít meg a vállalkozás részére a képzést nyújtó intézménnyel kötött szerződés és az általa kiállított, a vállalkozás által kifizetett számla alapján.
Telekárkedvezmény I–III. kategória
23. § (1) Az önkormányzat a beruházás nagyságától függően – a 6. § (2)-(4) bekezdését figyelembe véve – az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítésekor telekárkedvezményt, földhasználati jog alapításakor földhasználati díjkedvezményt adhat az átlátható szervezetnek minősülő befektető vállalkozásnak az ingatlan piaci árából, illetve a földhasználati jog piaci értékéből (a továbbiakban: piaci ár).
(2) A kedvezmény abban az esetben nyújtható,
a) ha még a beruházási projekt megkezdése előtt a vállalkozás támogatás iránti kérelmét benyújtotta, és az önkormányzat írásban megerősítette, hogy a beruházás megfelel a programban meghatározott jogosultsági feltételeknek, és
b) a vállalkozás vállalja, hogy a teljes beruházás üzembe helyezése után a 6. § (6)-(7) bekezdésében foglalt időtartamig fenntartja a beruházást, amelynek megvalósulása céljából a kedvezményt adták.
(3) A kedvezmény mértéke a kialakult piaci árhoz viszonyítva:
24. § (1) A vállalkozás a rendelet 6. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételeket oly módon is teljesítheti, hogy a nettó árbevétel növekedést és az átlagos statisztikai állományi létszám növekedést saját maga, míg a beruházást részben vagy egészben – az ő érdekében – tőle független harmadik fél beruházó (a továbbiakban: beruházó) valósítja meg. A beruházó a beruházással létrehozott létesítményt a vállalkozás részére bérbeadás vagy használatba adás formájában biztosítja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a telekárkedvezmény igénybevételére a beruházó is jogosult, amennyiben az önkormányzattal és a vállalkozással kötött háromoldalú megállapodás alapján vállalja, hogy a kapott telekárkedvezményt vagy annak a megállapodásban meghatározott, a 34. § (5) bekezdés szerint számított részét a vállalkozás részére a 28. § (1) bekezdés szerinti fenntartási időszak alatt a bérleti vagy használati díjban kedvezmény formájában biztosítja.
(3) A telekárkedvezmény beruházónál maradó része a beruházó részére nyújtott csekély összegű támogatásnak minősül.
(4) A beruházás megvalósításáért a beruházót és a vállalkozást egyetemleges felelősség terheli. A beruházás beruházó általi megvalósítása esetén - ezzel összefüggésben - a rendeletben a vállalkozásra előírt jogok és kötelezettségek tekintetében a beruházót és a vállalkozást is érteni kell.
Regionális beruházási támogatásra vonatkozó rendelkezések
25. § (1) Nem nyújtható regionális beruházási támogatás
a) acélipari tevékenységhez,
b) hajógyártási tevékenységhez,
c) szénipari tevékenységhez,
d) szintetikusszál-ipari tevékenységhez,
e) ellenszolgáltatás fejében végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához, vagy a kapcsolódó infrastruktúrához,
f) energiatermelési, energiaelosztási tevékenységhez és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz, és
g) az 1379/2013/EU rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termelését, feldolgozását és értékesítését szolgáló beruházáshoz.
(2) Nem nyújtható regionális beruházási támogatás, ha
a)8
b) a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás – figyelembe véve a nagyberuházásra vonatkozó rendelkezéseket – meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó elszámolható költségű beruházás az adott régióban kaphat.
26. § (1) A regionális beruházási támogatás igénybevételének feltétele, hogy a tervezett beruházás induló beruházásnak minősüljön.
(2)9 A termelési folyamat alapvető megváltozását eredményező beruházás esetén nagyvállalkozások által támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek összege meghaladja az alapvetően megváltoztatandó eredeti termelési folyamathoz kapcsolódó eszközökre a kérelem benyújtásának adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét.
(3) Meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő kibővítését eredményező beruházáshoz regionális beruházási támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek legalább 200%-kal meghaladják az eredeti tevékenység keretében használt és az új tevékenység keretében is használni tervezett eszközöknek a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott könyv szerinti értékét.
27. § (1) A maximális támogatási intenzitás mértéke 25 %, figyelemmel a (2)-(6) bekezdésben foglaltakra.
(2) A támogatási intenzitás – nagyberuházások kivételével – a kisvállalkozás esetében 20 százalékponttal, középvállalkozások esetében 10 százalékponttal növelhető, ha a beruházó a kérelem benyújtásakor, valamint a döntés meghozatalakor is megfelel az adott vállalkozási méret feltételeinek.
(3) Nagyberuházás esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás az Atr. 25. § (3) bekezdése szerint módosul.
(4) Nagyberuházás esetén a maximálisan odaítélhető összes állami támogatás összegéből le kell vonni a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban a kedvezményezett által vagy a kedvezményezettől független harmadik félnek nem minősülő beruházó által azonos megyében megkezdett beruházáshoz vagy beruházásokhoz odaítélt állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét.
(5) Ha az összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül az adott beruházáshoz nyújtható állami támogatás jelenértéken kisebb, mint a (4) bekezdés szerint meghatározott támogatási összeg, akkor ez a kisebb összeg az odaítélhető állami támogatás felső korlátja. Ellenkező esetben állami támogatás a (4) bekezdésben meghatározott összegig nyújtható.
(6) Annak kiszámításakor, hogy egy nagyberuházás elszámolható költsége eléri-e a jelenértéken ötvenmillió eurónak megfelelő forintösszeget, a beruházás elszámolható költségeibe tartozó tételek vagy a létrehozott új munkahelyek személyi jellegű ráfordításai közül a nagyobb értékűt kell elszámolható költségként figyelembe venni.
28. § (1) Regionális beruházási támogatás akkor vehető igénybe, ha a támogatott vállalkozás kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházást annak befejezésétől (üzembe helyezés időpontjától) számított legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig fenntartja.
(1a)10 Regionális beruházási támogatás esetén a kedvezményezett vállalkozás a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg, a támogatás visszafizetésének terhe mellett nyilatkozik arról, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben nem valósított meg áttelepítést abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani, és kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás befejezését követő legalább két évig nem kerül sor a létesítmény áttelepítésére abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani.
(2) A beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét, vagy ha a beruházó kkv-nak minősül.
(3) Az (1) bekezdés szerinti követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, ha a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált vagy meghibásodott és regionális beruházási támogatásban már részesült tárgyi eszköz cseréjére a fenntartási időszakban a beruházó állami támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközökkel azonos funkcióval, azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé.
(4) Regionális beruházási támogatás akkor vehető igénybe, ha a beruházó az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja, emellett a teljes beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását a támogató számára bemutatja.
29. § (1) A regionális beruházási támogatás elszámolható költségei:
a) a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak költsége,
b) a beruházás által létrehozott munkahelyek két évre számított becsült bérköltsége, vagy
c) az a) és b) pontban szereplő költségtípusok kombinációja, ha az így kapott összeg nem haladja meg az a) és a b) pontok szerinti összegek közül a magasabbat.
(2) Az elszámolható költségek az alábbiak szerint határozhatók meg:
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben
aa) a tárgyi eszköznek az Sztv. 47. §-a, 48. §-a, 51. §-a szerinti költsége,
ab) immateriális javak esetében a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek (a továbbiakban: támogatható immateriális javak) Sztv. 47-48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,
ac) létesítmény felvásárlásakor a tárgyi eszközök és a támogatható immateriális javak vételára,
ad) az ingatlan, gép, berendezés bérleti díjának a fenntartási időszak végéig elszámolt összege
számolható el.
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a beruházás üzembe helyezését követő háromszor háromszázhatvanöt napon belül újonnan létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók – az Sztv. 79. §-a szerint elszámolható – személyi jellegű ráfordításának 24 havi összege számolható el – kivéve az egyéb személyi jellegű kifizetéseket – a munkakör betöltésének napjától számítva.
(3) A tárgyi eszközök bérléséhez kapcsolódó költségek abban az esetben számolhatóak el
a) ha a földterületre vagy épületre vonatkozó bérleti jogviszony nagyvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig, kkv esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább három évig fennáll,
b) ha a pénzügyi lízing formájában beszerzett üzemre, gépre, berendezésre vonatkozó szerződés tartalmazza az eszköznek a bérleti időtartam lejáratakor történő megvásárlására vonatkozó kötelezettséget.
(4) Az immateriális javak a következők szerint számolhatók el
a) kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használhatók fel,
b) az érintett immateriális javak bekerülési értéke az Sztv. előírásai szerinti terv szerinti értékcsökkenési leírás alá esik,
c) piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől kell megvásárolni,
d) kis- és középvállalkozások esetében legalább három évig a beruházó eszközei között kell szerepelniük és ahhoz a projekthez kell kapcsolódniuk, amelyre a támogatást nyújtották,
e) nagyvállalkozások esetében legalább öt évig a beruházó eszközei között kell szerepelniük és ahhoz a projekthez kell kapcsolódniuk, amelyre a támogatást nyújtották,
f) nagyvállalkozások esetében az immateriális javak az elszámolható költségek maximum 50%-át tehetik ki.
(5) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a beruházó és tőle nem független harmadik vállalkozás között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.
(6) Nem minősül elszámolható költségnek:
a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök és immateriális javak bekerülési értéke,
b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszközök és támogatható immateriális javak bekerülési értéke, amelynek alapján a beruházó, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe,
c) az olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak bekerülési értéke, amelyet a beruházó nehéz helyzetben lévő, vagy csődeljárás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló beruházótól szerzett be,
d) a kérelem benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás,
e) a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 31/c. pontja szerinti személygépkocsi bekerülési értéke,
f) nagyvállalkozásnál a korábban már bárki által használatba vett eszköz bekerülési értéke, kivéve létesítmény felvásárlása esetén a beszerzett eszköz vételárát.
(7) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költségek esetében regionális beruházási támogatás akkor nyújtható, amennyiben
a) a beruházás a kedvezményezett vállalatnál foglalkoztatottak számának nettó növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagához képest,
b) a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított három éven belül betöltik,
c) a beruházó a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább öt éven, kis- és középvállalkozások esetében legalább három éven keresztül az érintett területen fenntartja.
Képzési támogatásra vonatkozó rendelkezések
30. § (1) A képzési támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.
(2) A képzési támogatás elszámolható költségei:
a) az oktatók személyi jellegű költségei, azokra az órákra vonatkozóan, amikor az oktatók részt vesznek a képzésen,
b)11 az oktatók és a képzésben résztvevők közvetlenül a képzési projekthez kapcsolódó működési költségei, különösen útiköltség, szállásköltség, közvetlenül a projekthez kapcsolódó anyagok és fogyóeszközök, valamint az eszközök és berendezések értékcsökkenése kizárólag képzési projekt keretében történő használatuk mértékéig,
c) a képzési projekthez kapcsolódó tanácsadás költségei,
d) a képzésben résztvevők személyi jellegű ráfordításai és az általános közvetett költségek – adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsi költségek – azokra az órákra vonatkozóan, amikor a képzésben résztvevők részt vesznek a képzésen,
e)12
(3) A támogatási intenzitás az elszámolható költségek legfeljebb 70%-os mértékéig növelhető
a) megváltozott munkaképességű vagy hátrányos helyzetű munkavállalóknak nyújtott képzés esetén 10 százalékponttal,
b) középvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal.
(4) Nem nyújtható képzési támogatás a kötelező nemzeti képzési előírásoknak való megfeleléshez.
Csekély összegű támogatásra vonatkozó rendelkezések
31. § (1) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetén a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.
(2) A támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.
(3) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.
(4) Nem nyújtható támogatás a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatásért végző vállalkozás részére teherszállító jármű vásárlására.
(5) A támogatás a csekély összegű közszolgáltatási támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható.
(6) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.
(7) A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése figyelembevételével - az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon - nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.
Induló vállalkozásnak nyújtott támogatásra vonatkozó rendelkezések
32. § (1)13 Az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás azon tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozás részére nyújtható, amely legfeljebb öt éve került bejegyzésre, még nem osztott fel nyereséget, nem egy másik vállalkozás tevékenységét vette át és – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - nem összefonódás útján jött létre. Azon vállalkozás esetén, amely nem kerül hivatalos bejegyzésre, az öt éves periódus kezdete a gazdasági tevékenység megkezdésének az időpontja vagy a gazdasági tevékenységre vonatkozó adófizetés kezdő időpontja.
(2) A támogatás bruttó támogatási egyenértéke nem haladhatja meg a 0,8 millió eurót.
(3) Innovatív kisvállalkozás esetén a (2) bekezdés szerinti összeg megkétszerezhető.
(4)14 Támogatás nyújtható azon, összefonódás útján létrejött, az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek egyébként megfelelő vállalkozás részére is, amely esetében az összefonódásban résztvevő legrégebbi vállalkozás bejegyzésétől számított öt év még nem telt el.
Az állami támogatásokra vonatkozó közös szabályok
33. § (1) A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjától számított tíz évig megőrizni.
(2) Nem ítélhető meg támogatás
a)15 azon szervezet részére, amely az Európai Bizottság által hozott, európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizettetésére irányuló, Magyarországnak címzett határozat alapján fennálló visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget,
b)16 csekély összegű támogatások és az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás kivételével nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére,
c) a pályázati felhívás által meghatározott kizáró ok fennállása esetén.
(3) Nem ítélhető meg támogatás
a) az 1379/2013/EU bizottsági rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termeléséhez, feldolgozásához és értékesítéséhez regionális beruházási támogatás vagy csekély összegű támogatás,
b) elsődleges mezőgazdasági termeléshez regionális beruházási támogatás vagy csekély összegű támogatás,
c) mezőgazdasági termékek feldolgozásában és forgalmazásában tevékeny vállalkozások részére, amennyiben
ca) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre,
cb) amennyiben a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,
d) exporttal kapcsolatos tevékenységekhez, azaz az exportált mennyiségekhez közvetlenül kapcsolódóan, értékesítési hálózat kialakításával és működtetésével, vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz,
e) az import áruk helyett hazai áru használatától függő
f) olyan feltétellel, amely az uniós jog megsértését eredményezi.
(4) A 651/2014/EU bizottsági rendelet alapján támogatás csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett még a projekt megkezdése előtt a támogatási kérelmét a 651/2014/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemekkel írásban benyújtotta.
34. § (1) A támogatást nyújtó az állami támogatás odaítélésekor tájékoztatja a kedvezményezettet a nyújtott támogatás támogatástartalmáról és a támogatásra vonatkozó támogatási kategóriáról.
(2) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetében a rendelet szerinti támogatás abban az esetben halmozható más helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.
(3) A rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetében halmozható más helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.
(4) Az egy projekthez igénybe vett összes támogatás - függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik - támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.
(5) Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező, induló vállalkozásnak nyújtott támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható.
(6) A támogatások támogatási intenzitásának kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók vagy illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Ha a támogatást a vissza nem térítendő támogatástól eltérő formában nyújtják, a támogatás összegének a támogatástartalmat kell tekinteni.
(7) A több részletben kifizetett támogatást az odaítélés időpontja szerinti értékre kell diszkontálni az Atr. 2. § 3. pontja szerinti diszkont kamatláb alkalmazásával.
NYILVÁNTARTÁS
35. § (1) A rendelet alapján nyújtott támogatások nyilvántartását Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala vezeti.
(2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
1. a támogatás azonosító jelét (közgyűlési határozat számát)
2. a támogatásról szóló döntés meghozatalának időpontját
3. a vállalkozás megnevezését, azonosító adatait, érintett gazdasági ágazat megnevezését
4. a vállalkozás jogállására vonatkozó információkat
5. a nyújtott támogatás megnevezését
6. a támogatási kategóriát (csekély összegű támogatás, beruházási támogatás, tanácsadáshoz kapcsolódó támogatás, képzési célú támogatás)
7. a nyújtott támogatás formáját (különösen a vissza nem térítendő és a visszatérítendő pénzeszközök nyújtása, ingyenesen és kedvezményes feltételek mellett nyújtott szolgáltatás, ingatlanjuttatás, kedvezményes földhasználat)
8. a támogatás összegét, mértékét, a támogatási intenzitást, a kkv-többlettámogatás %-os mértékét
9. a támogatás időtartamát
10. a mentesítés feltételeinek teljesülésére vonatkozó információkat
11. a támogatási szerződésben rögzített elszámolási határidőket
12. a szerződésben kikötött beépítési kötelezettség és visszavásárlási jog határidejét
13. hivatkozást a közösségi forrásokból történő társfinanszírozásra.
(3) A csekély összegű támogatások nyilvántartása esetén külön fel kell tüntetni, hogy a vállalkozás által a 7. § (2) bekezdés h) pontja alapján benyújtott nyilatkozatában szereplő támogatások összegével együtt mekkora összegű támogatásban részesült a kérelem benyújtásának pénzügyi évében és az azt megelőző két pénzügyi évben.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
36. § (1) E rendelet 2015. június 27. napján lép hatályba.
(2) E rendeletben megjelenő euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításánál a támogatási döntés napját megelőző hónap utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, két tizedes jegy pontossággal meghatározott devizaárfolyam alkalmazandó.
(3) E rendelet alapján
a) regionális beruházási támogatási kategória esetén 2020. december 31-ig,
b) képzési támogatási kategória esetén 2021. június 30-ig,
c) induló vállalkozásnak nyújtott támogatási kategória esetén 2021. június 30-ig,
d) csekély összegű támogatási kategória esetén 2021. június 30-ig
lehet támogatási döntést hozni.
(4) E rendelet
a)17 9. § (2) bekezdés a)-c) pontja a 651/2014/EU rendeletnek a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a 702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 14-i 2017/1084/EU bizottsági rendelettel (HL L 156., 2017.6.20., 1. o.) módosított, a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.) I. és II. fejezete, valamint 13., 22. és 31. cikkei,
A 38/2017.(XII.18.) önk. rend. mód.
A 38/2017.(XII.18.) önk. rend. 1.§ iktatta be.
A 38/2017.(XII.18.) önk. rend. 2. § iktatta be.
A 38/2017.(XII.18.) önk. rend 3. § (1) bek. iktatta be.
A 38/2017.(XII.18.) önk. rend 3. § (2) bek. mód.
A 38/2017.(XII.18.) önk. rend. 4. § mód.
A 38/2017.(XII.18.) önk. rend. 11.§ - a helyezte hatályon kívül.
A 38/2017.(XII.18.) önk. rend. 11.§ - a helyezte hatályon kívül.
A 38/2017.(XII.18.) önk. rend. 5. § mód.
A 38/2017.(XII.18.) önk. rend. 6. § iktatta be.
A 38/2017.(XII.18.) önk. rend. 7. § mód.
A 38/2017.(XII.18.) önk. rend. 11.§ - a helyezte hatályon kívül.
A 38/2017.(XII.18.) önk. rend. 8. § (1) bek. mód.
A 38/2017.(XII.18.) önk. rend. 8. § (2) bek iktatta be.
A 38/2017.(XII.18.) önk. rend. 9. § mód.
A 38/2017.(XII.18.) önk. rend. 9. § mód.
A 38/2017.(XII.18.) önk. rend. 10. § mód.