Keszthely Város Önkormányzata Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bek. c.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban Mötv.) 53.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Szervezeti és Működési Szabályzatát (továbbiakban SZMSZ) az alábbiak szerint állapítja meg:

I. F E J E Z E T

 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 AZ ÖNKORMÁNYZAT ELNEVEZÉSE ÉS JELKÉPEI

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Keszthely Város Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 8360 Keszthely, Fő tér 1.

(3) Az önkormányzat működési területe: Keszthely város közigazgatási területe.

(4) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(5) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a jegyző és a közös önkormányzati hivatal látja el.

(6) A képviselő-testület határozata alapján Vállus Község Önkormányzatával közös hivatalt hozott létre Keszthelyi Közös Önkormányzati Hivatal (8360 Keszthely, Fő tér 1.) néven. A közös önkormányzati hivatal működését külön szervezeti és működési szabályzat rögzíti. 

2. §

(1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló és pecsét. A város turisztikai emblémái: a város jelmondata és a város logói.

(2) Keszthely Város Önkormányzatának címere: arany barokk keretben, égszínkék pajzsmezőben, arany koronán egymással szemben álló, baloldalon szürkés-fehér színű daru, jobb oldalon arany oroszlán. A daru fél lábával ezüstszínű követ tart, a kétfarkú oroszlán jobb mellső lábában kard. A barokk keretet felül és két oldalt kibontott, lelógó olajzöld babérkoszorú díszíti. A keret felett, árboc csúcsán álló zászlóval, egy gálya stilizált képe látható.

(3) Keszthely Város zászlója: téglalap alakú, ezüstfehér alapon a város címere látható és alatta a „KESZTHELY” helynév aranybetűs felirata olvasható. A zászlón arany rojt van.

(4) Keszthely város jelmondata: Keszthely, a Balaton fővárosa. Keszthely város logóinak mintáit a Keszthely város jelképeinek és a település neve használatának rendjéről szóló 27/2012. (VI. 28.) önkormányzati rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(5) A Képviselő-testület a város jelképeinek, valamint a településnév használatának rendjét külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

(6) Az önkormányzat az alábbi pecséteket használja:

a.) Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete,

b.) Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testületének:

- Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottsága

- Oktatási, Kulturális és Ifjúsági Bizottsága

- Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottsága

- Turisztikai, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága

- Sportügyekért felelős Tanácsnoka

c.) Keszthelyi Közös Önkormányzati Hivatal

d.) Keszthely Város Polgármestere

e.) Keszthely Város Alpolgármestere

f.) Keszthely Város Jegyzője

g.) Keszthely Város Aljegyzője

h.) 54. § (3) bekezdés szerint meghatározott belső szervezeti egységek.

(7) Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete pecsétjét kell használni:

- a Képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,

- a testület által adományozott okleveleken,

- az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.

(8) Keszthely város testvérvárosai:

a.) Hof van Twente (Hollandia) - 1992,

b.) Boppard (Németország) - 1997,

c.) Alanya (Törökország) - 2006,

d.) Székelyudvarhely (Románia) – 2010,

e.) Strary Sącz (Lengyelország) – 2011.

(9) A „Város Napja” minden év június első hétvégéje, Keszthely várossá nyilvánításának évfordulója.

(10) A Képviselő-testület kitüntető címek és díjak alapítását és azok adományozásának rendjét külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

II. F E J E Z E T

A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

AZ ÖNKORMÁNYZATI JOGOK

3. §

Az önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetve egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

4.§

Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete – annak felhatalmazására bizottsága, társulása, a polgármester és a jegyző –, illetőleg a helyi népszavazás hozhat.

5.§

A képviselő-testület – figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra, anyagi lehetőségeitől függően – az önkormányzat éves költségvetési rendeletében meghatározza, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, milyen mértékben és módon látja el.

6.§

A képviselő-testület a törvények által előírt kötelező feladatainak ellátásán túl, külön önkormányzati rendelettel önként vállalhat feladatot.

7.§

Önként vállalt feladatokat a jelen rendelet 1. sz. melléklete általánosan rögzíti, míg az aktuális időszak önként vállalt feladatait az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelet tartalmazza.

FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK

8.§

(1) A képviselő-testület egyes hatásköreit polgármesterre, bizottságaira, jegyzőre, valamint társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, valamint a hatáskört visszavonhatja.

(2) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Hatáskört átruházni csak rendelettel lehet. Az átruházott hatáskörben eljáró a hozott döntésekről a testület soron következő ülésén köteles beszámolni.

(3) Bármelyik képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének – a képviselő-testület által átruházott hatáskörben – önkormányzati ügyben hozott döntését.

(4) A képviselő-testület által bizottságokra, illetve polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a 2. és 3. számú melléklet tartalmazza.

9.§

A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

1. a rendeletalkotás;

2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;

4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása;

5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;

9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;

11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;

13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;

14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;

15. területszervezési kezdeményezés;

16. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

III. F E J E Z E T

 A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

 A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÖSSZEHÍVÁSA

10. §

(1) A képviselő-testület tagjainak száma 11 fő. A képviselők névsorát az 1. számú függelék tartalmazza.

(2) A testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.

A képviselő-testület évente a nyári szabadságolások miatti időben ülésszak-szünetet rendel el minden év július 1. napjától augusztus 31. napjáig.

Ezen időszakban csak a képviselő-testület előzetes külön döntése alapján, illetve előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő esetben kerülhet sor képviselő-testületi ülésre.

(3) A képviselő-testület alakuló, ünnepi, soros, és rendkívüli ülést tart.

a.) A képviselő-testület – a Mötv. 43.§ rendelkezéseire tekintettel – alakuló ülését a települési önkormányzati képviselők választását követő tizenöt napon belül tartja.

b.) A Képviselő-testület évente a Város Napja alkalmából ünnepi ülést tart, egyéb események alkalmából ünnepi ülést tarthat.

c.) A képviselő-testület soros ülését adott hónap utolsó csütörtökén tartja az önkormányzat székhelyén. Ettől indokolt esetben a polgármester eltérhet, illetve a képviselő-testület a munkatervében rendelkezhet.

d.) A munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül. Rendkívüli ülést a polgármester előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő esetben hívhat össze. A képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról.

e.) Rendkívüli ülést kell összehívni 15 napon belül a települési képviselők egynegyedének, vagy a képviselő-testület bármely bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének az ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára is.

(4) Az ülésnap a megszavazott napirend megtárgyalásának befejezéséig tart, elnapolás esetén az ülést az eredeti napirendi pontokkal kell folytatni.

(5) A képviselő-testület kétfordulós rendszerben tárgyalja meg:

a.) az önkormányzat költségvetését,

b.) minden olyan kérdést, amelyet polgármester, bizottság, vagy a képviselők legalább egynegyede így indítványoz megtárgyalni.

11. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjai közül megválasztott alpolgármester – hívja össze, aki a képviselő-testület elnöke. A tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk, vagy kizártságuk esetén az ülés összehívása a polgármester által meghatalmazott képviselő, meghatalmazás hiányában a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnökének a feladata.

(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a fő napirendi pontok tárgyának és előterjesztőjének, továbbá az egyéb napirendi pontok tárgyának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(3) A soros ülésre szóló meghívót az ülés anyagával együtt a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell elektronikus úton – technikai problémák felmerülése esetén, papíralapon – megküldeni, hogy azt a testületi ülés napját megelőzően lehetőség szerint legalább 5 nappal megkapják. A rendkívüli ülésre szóló meghívót – lehetőség szerint az előterjesztéssel együtt – pedig az ülés előtt legalább 24 órával előbb kell megküldeni. Rendkívül sürgős esetben lehetőség van a képviselő-testület ülésének személyesen vagy telefonon történő összehívására.

(4) A napirendi pontokkal kapcsolatos bizottsági állásfoglalásokról készült összefoglaló anyagot, valamint a polgármester és a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről szóló tájékoztatót a testületi ülés megkezdéséig a képviselők rendelkezésére kell bocsátani. A polgármester az előző soros testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről és a beszámolási időszak legfontosabb eseményeiről szóló beszámolóját, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatót, valamint az előző testületi ülés óta alkotott és az önkormányzatot érintő jogszabályok összesítőjét olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt a képviselők a testületi ülés napját megelőzően lehetőség szerint legalább 5 nappal megkapják.

12. §

(1) A képviselő-testület ülésére szóló meghívót írásban kell elkészíteni, azt a képviselők és a meghívottak részére elektronikus úton – technikai problémák felmerülése esetén, papíralapon – kell elérhetővé tenni.

(2) A képviselő-testület üléseinek időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak a soros ülés előtt 5 nappal, rendkívüli ülés előtt lehetőség szerint az ülés előtt a közös önkormányzati hivatal – 3. számú függelékben rögzített keszthelyi – hirdetőtábláján való kifüggesztésével, a város honlapján történő közzétételével, valamint a Keszthelyi Televízióban való megjelentetésével kell értesíteni.

(2) A képviselő-testület tagjain kívül minden nyilvános ülésre meghívást kap:

a.) az ülés anyagának megküldésével, tanácskozási joggal:

- a jegyző, az aljegyző,

- a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői,

- a társadalmi megbízatású, nem képviselő-testületi tag alpolgármester,

- a képviselő-testület döntése alapján tanácskozási joggal rendelkező személy vagy szervezet képviselője

b.) meghívóval és a napirendi pontok elektronikus úton történő közlésével tájékoztató jelleggel:

- a térségi országgyűlési képviselő(k),

- az önkormányzat területén működő pártok vezetői,

- a megyei kormányhivatal vezetője,

- a járási hivatal vezetője,

- a városi bíróság elnöke,

- a városi ügyészség vezetője,

- a városi rendőrkapitányság vezetője,

- a történelmi egyházak helyi vezetői,

- az önkormányzati költségvetési szervek vezetői,

- a 5. számú függelékben felsorolt, azon civil szervezetek képviselői, amelyekkel az önkormányzat együttműködési megállapodást kötött,

- a sajtó képviselői.

c.) a meghívó és a vonatkozó előterjesztés megküldésével:

- a bizottságok külső tagjai,

- a napirendi pontok előterjesztői és

- a kérelmező, továbbá

- a tárgyban illetékes szervezet, kamara vezetője.

d.) a meghívó és a vonatkozó előterjesztés megküldésével, tanácskozási joggal:

       - a nemzetiségi önkormányzat elnöke.

(3) A nyilvános ülésre meg kell hívni

a.) a feladatkörüket érintő napirendek tárgyalásához

• a közszolgáltatást végző szerv vezetőjét,
• önkormányzati tulajdonnal bíró gazdasági társaság vezetőjét, továbbá

b.) az általuk képviselt érdekeket érintő napirendek tárgyalásához a városban működő civil szervezetek vezetőjét valamint

c.) a véleményezési körébe tartozó témákban a könyvvizsgálót, továbbá

d.) akiket a polgármester, illetve az előterjesztő indokoltnak tart.

(4) A meghívót és az előterjesztéseket egy nyomtatott példányát – a Szervezeti és Működési Szabályzat 18. § (2) és 19.§ (2) bekezdése alá eső anyagok kivételével – az ülést megelőzően meg kell küldeni a Fejér György Városi Könyvtár részére.

(5) A képviselő-testület zárt üléseire a képviselő-testület tagjain kívül meg kell hívni:

a.) a jegyzőt,

b.) a személyi ügy tárgyalásakor az érintett személyt,

c.) a közös önkormányzati hivatal előterjesztéssel érintett belső szervezeti egységének vezetőjét,

d.) az előterjesztéssel érintett, önkormányzati tulajdonnal bíró gazdasági társaság képviselőjét, önkormányzati költségvetési szervek vezetőjét,

e.) szakértőt,

f.) nemzetiséget érintő napirend tárgyalására a nemzetiségi önkormányzat elnökét.

13. §

A meghívóban szereplő tárgysorozat az alábbi sorrendben kerül rögzítésre:

a.) rendelet-tervezetek, költségvetési-, zárszámadási előterjesztések,

b.) gazdasági, vagyoni ügyek,

c.) választási, kinevezési ügyek,

d.) a polgármester, jegyző, bizottsági elnökök, tanácsnok munkatervben rögzített előterjesztései,

e.) interpellációk, közérdekű bejelentések,

f.) testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügyek.

A MUNKATERV

 14. §

(1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv, amelyet a testület félévenként hagy jóvá.

(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a testület elé.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

a.) valamennyi képviselő-testületi tagtól,

b.) a bizottságok nem képviselő-testületi tagjaitól,

c.) a nemzetiségi önkormányzat elnökétől

d.) a jegyzőtől,

e.) az önkormányzati tulajdonnal működő gazdasági társaságok vezetőitől, intézményvezetőktől,

f.) az önkormányzat részvételével létrejött társulásoktól.

(4) A munkatervi javaslatokat a munkaterv megtárgyalását megelőzően 14 nappal korábban a polgármesterhez kell benyújtani.

(5) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a.) az ülésnapok időpontját,

b.) a napirendi pontok tárgyát, címét, előterjesztőjét és az előkészítésért felelős nevét,

c.) azoknak a bizottságoknak a megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen megvitatják,

d.) a közmeghallgatás időpontját.

(6) A munkaterv elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(7) A képviselő-testület munkatervében elrendelheti egyes napirendek két fordulóban történő tárgyalását. Az első fordulóban meg kell határozni az elérni kívánt célokat és az előkészítés főbb mozzanatait. A második fordulóban vitatja meg a testület az előterjesztést és hozza meg döntését.

15. §

(1) A polgármester a város honlapján közzéteszi azoknak a gazdasági előterjesztéseknek a jegyzékét, amelyeknek a naptári év során történő benyújtását tervbe vette a képviselő-testület. A jegyzékben fel kell tüntetni az előterjesztés tárgyát és a benyújtás várható időpontját.

(2) Az érdekképviseleti szervek: területi gazdasági kamarák, intézmények szakszervezeti bizottságai, közalkalmazotti tanácsai a jegyzék közzétételétől számított 30 napon belül közölhetik, melyek azok az előterjesztések, amelyekkel kapcsolatban igényt tartanak véleményük megkérésére, továbbá véleményt nyilváníthatnak a jegyzék tartalmával kapcsolatban, javaslatot tehetnek annak kiegészítésére.

(3) A gazdasági kamara a feladataival összefüggő gazdasági előterjesztésekről nyilvánít véleményt.

AZ ELŐTERJESZTÉS

 16. §

(1) A képviselő-testület elé terjeszthető:

a.) előterjesztés,

b.) beszámoló,

c.) tájékoztató,

d.) interpelláció.

(2) Az előterjesztés irányulhat rendelet alkotására vagy határozat hozatalára. Képviselő-testületi ülésre előterjesztés csak írásban kerülhet benyújtásra.

(3) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés két részből áll:

a.) Első rész:

-       az előterjesztés címének, tárgyának pontos meghatározása,

• utalás arra, hogy a téma szerepelt-e már korábban a testület előtt, és ha igen, milyen döntés született, és azt milyen eredménnyel hajtották végre,

• lehetőségek, szükségszerűségek és következmények bemutatása,
• különböző megoldási lehetőségek és azok pénzügyi hatásainak, illetve ezeket alátámasztó gazdasági számítások bemutatása,
• tárgykört rendező jogszabályok rövid ismertetése.

b.) Második rész:

-       egyértelműen megfogalmazott határozati javaslat (az esetleges alternatív javaslatok megfelelő elkülönítésével),

-       indítvány az esetleges korábbi testületi határozat hatályban tartására (megerősítésére), vagy hatályon kívül helyezésére,

-       a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezése,

-        végrehajtási határidő(k) megjelölése (meghatározott időpont / azonnal / folyamatos),

-       az előterjesztést összeállító(k) nevének feltüntetése.

(4) Az egyedi ügyekre vonatkozó előterjesztések a tényállás lényeges elemeit és a határozati javaslatot tartalmazzák.

(5) Hatósági ügyekben a határozati javaslatot és az indokolást tartalmazó előterjesztést az ügyfél részére történő kiadásra alkalmas formában kell előkészíteni és előterjeszteni. A törvényességi záradék az előterjesztés tartalmával összefüggő jogszabályoknak való megfelelést igazolja.

(6) Az előterjesztések előkészítése során be kell tartani a következőket:

a.) Az előterjesztés határidőre való benyújtásáért a napirend előterjesztője a felelős. Az előterjesztés készítője felelős az előterjesztés határidőre történő elkészítéséért, az előterjesztésben szereplő adatok teljességéért és valódiságáért, valamint a határozati javaslat megalapozottságáért.

b.) Az előterjesztés előkészítése során a közös önkormányzati hivatal szervezeti egységei kötelesek az előterjesztést haladéktalanul véleményezni, a kért adatokat az előterjesztő rendelkezésére bocsátani.

c.) Több belső szervezeti egységet érintő előterjesztés előkészítése során a szükséges koordinációkat le kell folytatni.

d.) Az előkészítés során kialakult kisebbségi véleményt, meglévő véleménykülönbségeket az előterjesztésnek tartalmazni kell.

(7) A munkaterv szerinti előterjesztéseket az ülést megelőzően legkésőbb 14 nappal korábban kell a jegyzőnek leadni, az e határidő után leadott előterjesztéseket a képviselő-testület nem tárgyalja.

(8) Előterjesztést tehetnek:

a.) polgármester

b.) alpolgármester,

c.) bizottsági elnök

d.) a tanácsnok,

e.) jegyző (aljegyző),

f.) nemzetiségi önkormányzat elnöke,

g.) valamint a képviselő-testület által felkért szervek, szervezetek vezetői.

(9) Az előterjesztés – kivéve a rendelettervezeteket, koncepciókat – legfeljebb 8 oldal terjedelmű lehet, amelyhez a legszükségesebb adatokat tartalmazó mellékletek csatolhatók.

(10) A képviselő-testület a jegyző törvényességi ellenjegyzése nélkül írásbeli előterjesztést nem tárgyal, amennyiben a jegyző nem látja el ellenjegyzésével az előterjesztést, azt jogszabályi hivatkozással írásban indokolnia kell. A jegyzői ellenjegyzés hiányában az előterjesztés munkaanyagként – a képviselő-testület döntése alapján –tárgyalható.

BESZÁMOLÓ, TÁJÉKOZTATÓ

17§

(1) Beszámoló készíthető:

a.) önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,

b.) a képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról,

c.) interpelláció kivizsgálásáról,

d.) a képviselő-testület és szervei tevékenységéről,

e.) jogszabály által előírt beszámolási kötelezettség teljesítéséről.

(2) A beszámolók benyújtására a képviselő-testület határozataiban megjelölhető személyek – a polgármester, az alpolgármesterek, a bizottsági elnökök, a jegyző és a nemzetiségi önkormányzat elnöke feladatkörükben – továbbá a jogszabályban beszámolásra kötelezettek jogosultak.

(3) A tájékoztató olyan információk képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve amelyek valamely a város életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(4) A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz, elfogadásáról a képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt. Amennyiben a képviselő-testület a tájékoztatót nem fogadja el, azt átdolgozva a következő ülésre ismét be kell terjeszteni.

SÜRGŐSSÉGI INDÍTVÁNY

18. §

 (1) A képviselő-testület ülésére – elsősorban pénzügyi, vagyongazdálkodási és hatósági ügyben – sürgősségi indítványt lehet benyújtani a meghívóban nem szereplő, az önkormányzat érdekében azonnali döntést igénylő napirend felvételére.

(2) A sürgősségi indítványt – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 16.00 óráig kell írásban előterjeszteni a polgármesternél. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását.

(3) Sürgősségi indítvány benyújtására jogosult a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a tanácsnok, a jegyző és a nemzetiségi önkormányzat elnöke.

(4) A sürgősségi indítványt a testület ülésén a polgármester ismerteti, majd a testület vita nélkül minősített többséggel dönt annak külön napirendi pontként történő felvételéről.

(5) Ha a képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt ülésének napirendjére felveszi.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSE, AZ ÜLÉSVEZETÉS SZABÁLYAI

19. §

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület

a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(4) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást csak a polgármester vagy megbízottja adhat.

(5) A zárt ülés jegyzőkönyvébe csak a (3) bekezdésben megjelölt személyek, valamint a törvényességi ellenőrzést ellátók tekinthetnek be.

20. §

(1) A képviselő-testület alakuló ülését a polgármester eskütételéig a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester - akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjai közül megválasztott alpolgármester - vezeti. A tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk, kizártságuk esetén az ülés vezetését a polgármester által meghatalmazott képviselő, meghatalmazás hiányában a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke látja el.

(3) Az ülés megnyitásakor a polgármester tájékoztatja a testületet a távollevő képviselőkről és közli a távollét bejelentett indokát, valamint azt, hogy az ülés összehívása szabályszerűen történt-e, majd megállapítja a határozatképességet.

(4) A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint fele jelen van. Az ülésteremben tartózkodó képviselőt a határozatképesség megállapításakor és a szavazáskor is jelenlévőnek kell tekinteni. Határozatképtelenség vagy az ülés megszakadása esetén a testületet 15 napon belüli időpontra újból össze kell hívni.

(5) Határozatképesség esetén a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, de bármely képviselő és a jegyző is jogosult a meghívóban feltüntetett napirendek vonatkozásában javaslattal élni.

(6) A polgármester vagy a képviselő, illetve a jegyző javasolhatja bármelyik napirendi pont tárgyalásának elnapolását, illetve kezdeményezheti több napirend összevontan történő tárgyalását.

TANÁCSKOZÁSI REND

21. §

(1) Az első napirendi pont tárgyalását megelőzően a képviselő-testület a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról a polgármester által jóváhagyott írásos formában kap tájékoztatást. A polgármester szükség szerint, legfeljebb 10 perc időtartamban egészítheti ki az előző soros testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről és a beszámolási időszak legfontosabb eseményeiről szóló tájékoztatóját, valamint a témakörökhöz kapcsolódóan a képviselők részére a 23. §. rendelkezései szerint biztosítja a hozzászólás lehetőségét.

(2) A polgármester hozzávetőleg 2 óránként legalább 10 perc szünetet rendel el, továbbá a saját vagy bármely képviselő kezdeményezésére maximum 30 perc tárgyalási szünetet rendelhet el.

(3) Az ülés megszakad, ha a levezető elnök az üléstermet elhagyja és az elnöki feladatokat ezt megelőzően nem adja át a 20. § (2) bekezdésében felsorolt helyettesítésre jogosult személyeknek, vagy nem rendel el szünetet.

(4) A képviselő-testület ülése az ülés kezdetétől számított 8 óra elteltével befejeződik, illetve folytatásáról ekkor vita nélkül dönt a testület.

22. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

- figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,

- rendre utasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít, továbbá e rendeletnek a tanácskozási rendre, illetve a szavazásra vonatkozó rendelkezéseit megszegi.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha nem talál meghallgatásra, elhagyja az üléstermet és ezzel az ülés félbeszakad. A testületi ülés elnöki összehívásra folytatódik.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azokkal vitába szállni nem lehet.

A HOZZÁSZÓLÁSOK ÉS A VITA 

 23. §

1. A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.
2. A bizottságok elnökei szükség szerint legfeljebb 3 percben ismertetik a bizottságuk álláspontjait, valamint a bizottsági tagok kérésére a bizottsági tagok külön véleményét és annak indokolását.

(3)  A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. A képviselői felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

(4) A felszólalás időtartama első ízben – az előterjesztőnek az előterjesztésekkel kapcsolatos szóbeli kiegészítésen kívül – legfeljebb 5 perc lehet. Ugyanazon napirend keretében két ismételt felszólalásra van lehetőség, az első időtartama legfeljebb 2 perc, a másodiké pedig legfeljebb 1 perc lehet. További hozzászólási lehetőség megadásáról a polgármester dönt.

(5) Azt a felszólalót, aki eltér a napirendi pont tárgyától, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, kétszeri felszólítás után megvonhatja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(6) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre a vita lezárása előtt köteles – kérdésenként legfeljebb 2 perc időtartamban – rövid választ adni.

(7) A nyilvános képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgároknak a polgármester kérdést, hozzászólást engedélyezhet egy-egy napirendi ponthoz. A hozzászólás időtartama 2 perc lehet. Az adott ügyhöz ismételt hozzászólást a polgármester engedélyezhet, legfeljebb 2 perc időtartamban. A polgármester további megszólalási lehetőséget csak indokolt esetben engedélyezhet.

(8) A polgármester lehetőséget adhat arra, hogy a vitában érintett részvevő személyek – személyes érintettség címén – 2 perc időtartamban megjegyzést tehessenek.

(9) A polgármester saját véleményének kifejtésére a képviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(10) Bármikor szót kérhet:

a.) az előterjesztés készítője,

b.) ügyrendi kérdésben bármely képviselő,

c.) a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

ÜGYRENDI KÉRDÉS 

 24. §

(1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) A képviselő ügyrendi hozzászólás keretében tett azon indítványát, mely a vita lezárását és a határozati javaslat illetve a módosító határozati javaslatok azonnali szavazásra bocsátását javasolja - a polgármester szavazásra bocsátja.

(3) Ügyrendi javaslat a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(4) Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselőnek az elnök felhívására meg kell jelölnie a rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik. Amennyiben az ülés elnöke megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben sincs vitának helye.

SZAVAZÁS RENDJE

25. §

(1) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát – saját indítvánnyal, illetve a vitában elhangzott módosító javaslatok, kiegészítések elfogadásával – a vita lezárásáig megváltoztathatja, vagy a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.

(2) A vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

 (3) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vitában elhangzottakat összefoglalja, majd a javaslatokat logikai sorrendben bocsátja szavazásra. Ezt követően megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a hozott döntést.

(4) A javaslat elfogadásához a jelenlevő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(5) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(6) A képviselő személyes érintettsége kérdésében az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és köztudomású, vagy a képviselő-testület azt megállapítja, és a képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget, szükség esetén döntését felülvizsgálja.

26. §

(1) Minősített többség szükséges a Mötv.-ben megjelölt eseteken kívül

a.) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatása,

b.) a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén ellene – a tisztségének megszüntetésére irányuló – kereset benyújtására irányuló döntés,

c.) sürgősségi indítvány elfogadása,

d.) közfeladat önkéntes vállalása, ill. vállalásának megszüntetése,

e.) hatáskör átruházása,

f.) ideiglenes (ad-hoc) bizottság, munkacsoport létrehozása,

g.) helyi népszavazás kiírása.

 (2) A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének a szavazata szükséges.

27. §

(1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(2) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha az eredmény megállapításával kapcsolatban kétség merül fel, a szavazást meg kell ismételtetni.

(3) Eredménytelen szavazás esetén az előterjesztő az előterjesztést szükségképpen átdolgozza, kiegészíti és a képviselő-testület a soron következő ülésén azt újból megtárgyalja.

(4) A titkos szavazást a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság, mint Szavazatszedő Bizottság bonyolítja le.

(5) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(6) A Szavazatszedő Bizottság összeszámolja a szavazatokat és megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát.

(7) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a.) a szavazás helyét és napját, a szavazás kezdetét és végét,

b.) a Szavazatszedő Bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c.) a szavazás során felmerült körülményeket,

d.) a szavazás eredményét,

e.) a jegyzőkönyvvezető nevét,

f.) a bizottság tagjainak és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását.

(8) A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.

28. §

(1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő, illetve ha bármelyik képviselő javaslatára a testület egyszerű többséggel vita nélkül így határoz.

(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint ügyrendi kérdésben.

(3) A névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlevők nevük felolvasásakor "igen"-nel, "nem"-mel vagy "tartózkodom"-mal szavaznak. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(4) A névszerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyv mellé kell csatolni.

A HATÁROZAT ALAKSZERŰSÉGE

29. §

(1) A határozat megjelölése magában foglalja a határozatot hozó szerv megnevezését, a határozat számát (arab számmal), meghozatalának idejét (évét, valamint zárójelben a hónapját és napját), továbbá a határozatot hozó szerv nevének rövidítését, a határozat megnevezését és a határozat címét.

A határozatot naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni.

(2) A testületi határozatokról a közös önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti el és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(5) A képviselő-testület az alábbi kérdésekben a szavazati arányok rögzítésével, alakszerű határozat nélkül dönt:

a.) napirend elfogadása,

b.) napirendi pont levétele,

c.) lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadása, amennyiben újabb határidő vagy feladat nem kerül megállapításra,

d.) a polgármester és az alpolgármester előző soros testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről, eseményeiről szóló beszámoló elfogadása,

e.) a polgármester és a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseinek jóváhagyása,

f.) interpellációra adott válasz elfogadása, tudomásul vétele,

g.) tájékoztatók elfogadása, tudomásul vétele,

h.) döntés elhalasztása.

INTERPELLÁCIÓ

 30. §

(1) A képviselő a testületi ülésen - a fő napirendi pontok lezárása után - a

a.) polgármestertől

b.) alpolgármestertől,

c.) az önkormányzat bizottságainak elnökeitől,

d.) a tanácsnoktól,

e.) jegyzőtől (aljegyzőtől),

f.) az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság vezetőjétől, önkormányzati költségvetési szerv vezetőjétől

önkormányzati ügyekben maximum 10 perc időtartamban felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(2) Interpellálni szóban és írásban lehet. Az interpelláció szándékát az ülés kezdetét 48 órával megelőzően a polgármesternél kell írásban bejelenteni. Az írásos interpellációt, valamint a szóban előterjeszteni kívánt interpelláció rövid, lényegét tartalmazó írásos vázlatát a szándék bejelentésével egyidejűleg az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kell a polgármesterhez eljuttatni. A szóban előterjesztett interpelláció írásba foglalásáról és a képviselő általi aláírásáról a jegyző gondoskodik. Az írásban illetve szóban előterjesztett interpelláció képviselő által előterjesztett példányát a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell:

a.) az interpelláló nevét

b.) az interpelláció tárgyát és címzettjét

c.) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő legfeljebb 1 percben fejtheti ki véleményét. Amennyiben a képviselő nem fogadja el a választ, úgy a testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról. Ha a választ a testület sem fogadja el, akkor az interpelláció kivizsgálásával megbízza a polgármestert (alpolgármestert), vagy a tárgy szerint illetékes bizottságot. Az interpelláló képviselőt be kell vonni a vizsgálatba. A vizsgálatot 30 napon belül le kell folytatni. Az interpellációval kapcsolatos döntésre a vizsgálat befejezését követő soros testületi ülésen kerül sor.

(5) A lefolytatott vizsgálat eredményéről készült előterjesztést és a határozati javaslatot a megbízott szerv vezetője terjeszti elő a testületi ülésre, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

A JEGYZŐKÖNYV

31. §

(1) A képviselő-testület üléséről a résztvevő jegyzőkönyvvezető közreműködésével jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv tartalmára a Mötv. 52.§ (1) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell:

a.) a meghívót

b.) az írásos előterjesztéseket

c.) az írásban benyújtott hozzászólásokat, interpellációkat

d.) az elfogadott rendeleteket

e.) jelenléti íveket

f.) titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet

g.) névszerinti szavazásról készül jegyzőkönyvet,

h.) a sürgősségi indítványt és rövid indokolását.

(4) A testületi ülésről készült jegyzőkönyv egy eredeti példányát évente be kell köttetni, és a közös önkormányzati hivatal jogi és szervezési osztályán kell megőrizni. A jegyzőkönyvekből egy eredeti példányt az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Zala Megyei Kormányhivatal vezetőjének. A jegyzőkönyv egy másolati példányát – a zárt ülés anyagának kivételével – a nyilvánosság számára meg kell küldeni a Fejér György Városi Könyvtárnak.

(5) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(6) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írják alá.

(7) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. Erre Keszthely város honlapján, a közös önkormányzati hivatal jogi és szervezési osztályán, illetve a Fejér György Városi Könyvtárban van lehetőség. A polgármester a jegyzőkönyv egyes részeiről csak akkor köteles – a költségek egyidejű megtérítése ellenében – másolatot készíttetni és azt kiadni, ha a kérelmező határozottan és konkrétan megjelöli az igényét. A közérdekű adatok megismerésére vonatkozó részletes szabályokat a közérdekű adatok közzétételéről és az adatigénylések teljesítésének rendjéről szóló szabályzat, valamint a közös önkormányzati hivatal adatvédelmi szabályzata rögzíti.

(8) A zárt ülésekről külön jegyzőkönyvet kell készíteni és azokat elkülönítve, zárt szekrényben a közös önkormányzati hivatal jogi és szervezési osztályán kell tartani és elkülönítve kezelni. Betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.

(9) A zárt ülésen hozott határozatot a nyílt ülésen a polgármester az alábbiak figyelembevételével hirdetheti ki:

a.) a városi kitüntetés adományozásakor hozott határozat kihirdethető,

b.) az összeférhetetlenségi ügyben hozott határozat csak az érintett hozzájárulásával hirdethető ki,

c.) az önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat nem hirdethető ki,

d.) a választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása ügyében hozott határozat (illetmény nélkül) kihirdethető,

e.) fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor hozott határozat csak az érintett hozzájárulásával hirdethető ki,

f.) a Mötv. 46.§ (2) c.) pontja szerint megtartott zárt ülésről csak a képviselő-testület döntésében meghatározott információ hirdethető ki.

(10) A képviselők, vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik meg az általuk előadottakkal. Ha a polgármester a kiigazítási javaslattal nem ért egyet, a Jogi és Ügyrendi Bizottság a hangfelvétel meghallgatását követően dönt a jegyzőkönyv kiigazításáról. 

HANGFELVÉTEL

32. §

(1) A képviselő-testület üléseiről hangfelvételt kell készíteni. A hangfelvétel elkészítéséről és annak őrzéséről a jegyző gondoskodik.

(2) Az ülések anyagát oly módon kell rögzíteni, hogy abból az ülés egész menete követhető legyen. A hangfelvétel alapján kell a jegyzőkönyvet is összeállítani.

(3) A hanganyag – az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel – a továbbiakban közérdekű adatnak minősül, azt bárki a közös önkormányzati hivatal jogi és szervezési osztályán a közérdekű adatok közzétételéről és az adatigénylések teljesítésének rendjéről szóló szabályzatban foglaltaknak megfelelően – igénybejelentés, költségtérítés mellett – meghallgathatja, az elhangzottakat jegyzetelheti, felhasználhatja, másolatot kérhet.

(4) A hanganyagot a közös önkormányzati hivatal jogi és szervezési osztályán belül zároltan kell kezelni, annak megőrzéséről a felvétel keletkezésének időpontjától a választási ciklust követő egy évig kell gondoskodni.

(5) A zárt ülésekről külön hangfelvételt kell készíteni és azokat elkülönítve, zárt szekrényben a közös önkormányzati hivatal jogi és szervezési osztályán kell tartani és elkülönítve kezelni. Belehallgatásra csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.

IV. F E J E Z E T

 AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS

33. §

(1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

a.) a polgármester ,

b.) az alpolgármester,

c.) a bizottságok elnökei,

d.) a tanácsnok,

e.) a képviselő,

f.) a nemzetiségi önkormányzat elnöke,

g.) a jegyző,

h.) a települési társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői.

(3) A (2) bekezdés szerinti kezdeményezésre irányuló javaslatot a polgármesterhez kell benyújtani. A képviselő-testület a kezdeményezést határozatban fogadja el, melyben meghatározza a rendelet-tervezetet előterjesztő és az előkészítésért felelős személyt, valamint az előterjesztés elkészítésének és a képviselő-testület elé terjesztésének határidejét.

(4) A rendelettervezetet meg kell küldeni a jogszabály alapján véleményezésre jogosult szerveknek, személyeknek is.

(5) A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelezettségeit érintő önkormányzati rendeletek tervezetei – a képviselő-testület döntése alapján – az érdemi vita előtt a város honlapján közszemlére bocsáthatók. A képviselő-testület a rendeletalkotás során a beérkezett véleményeket mérlegeli, de a véleményekkel kapcsolatban egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

a.) a fizetési kötelezettségekről,

b.) az önkormányzati támogatásokról,

c.) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról,

d.) szervezet és intézmény alapításáról, szervezeti és működési szabályait megállapító,

e.) a közös önkormányzati hivatal köztisztviselőit megillető juttatásokról szóló rendelettervezetet.

Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani továbbá a rendelettervezetet akkor sem, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

(6) A Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság minden rendelettervezetet köteles érdemben megtárgyalni.

(7) A rendelettervezetet indokolással együtt kell a testület elé terjeszteni. A rendelettervezetekhez írásban benyújtott módosító indítványokat a jegyző törvényességi szempontból véleményezi.

(8) A rendelettervezetről való szavazás során először a módosító indítványokról, majd a rendelettervezet egészéről dönt a testület. Rendelet módosítására vonatkozó javaslattétel írásban a testületi ülés napján legkésőbb 8 óráig tehető.

(9) A rendelet végén minden esetben meg kell határozni hatálybalépésének napját.

34. §

(1) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti. A rendelet szerkesztése, számozása a jogalkotásról és a jogszabályszerkesztésről szóló hatályos jogszabályok szerint történik. A rendelet megjelölése magában foglalja a jogalkotó megnevezését, a rendelet számát, megalkotásának évét, zárójelben a kihirdetés napját, valamint a rendelet címét. A számozás évente egytől kezdődik, emelkedő számsorrendben.

(2) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) A rendelet kihirdetéséről és azoknak naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

(4) A rendeleteket az önkormányzat – 4. számú mellékletben rögzített helyszíneken található – hivatalos hirdetőtábláin a rendeletalkotásról szóló hirdetmény kifüggesztésével, valamint a Fejér György Városi Könyvtár részére a rendelet egy példányának megküldésével ki kell hirdetni. A hirdetményt a keszthelyi televízió útján is közzé kell tenni. A rendelet hatályba lépéséhez kapcsolódó kihirdetés időpontjára a Fejér György Városi Könyvtár részéről történő átvétel időpontja az irányadó.

(5) A rendeletekről a közös önkormányzati hivatal jogi és szervezési osztálya nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a.) a rendelet számát és tárgyát

b.) meghozatalának, hatálybalépésének és kihirdetésének időpontját

c.) módosító, kiegészítő rendelet számát és annak időpontját

d.) hatályon kívül helyező rendelet számát, hatálybalépésének és kihirdetésének időpontját.

V. F E J E Z E T

 A LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI

35. §

(1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

a.) a helyi népszavazás és népi kezdeményezés,

b.) közmeghallgatás,

c.) városi fórum,

d.) képviselői fogadóóra.

(2) A képviselő-testület - az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok működését, a városnak hírnevet szerző, vagy azt öregbítő magánszemélyek tevékenységét és velük együttműködik.

(3) A képviselő-testület a lakossággal való kapcsolattartás és a helyi közélet biztosítása érdekében segíti a folyamatosan működő közszolgálati tájékoztatási eszközök tevékenységét.

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

 36. §

A képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét önálló rendeletben szabályozza.

A KÖZMEGHALLGATÁS

37. §

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdést, javaslatot tehetnek. A közmeghallgatás helyét és idejét a munkatervben meg kell határozni.

(2) A közmeghallgatás tényét legalább 30 nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

(5) A közmeghallgatáson is – mint képviselő-testületi ülésen – a testületnek határozatképesnek kell lennie.

A VÁROSI FÓRUM

 38. §

(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából - városi fórumot hívhat össze.

(2) A városi fórumot a polgármester vezeti. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb 15 napon belül választ kell adni.

(3) A fórumra meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a képviselő-testület üléseire is kötelező.

(4) A fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről tájékoztatni kell a lakosságot.

(5) A fórumról jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

A KÉPVISELŐI FOGADÓÓRA

 39. §

(1) A képviselő-testület tagjai a lakossággal való közvetlen kapcsolattartás érdekében képviselői fogadóórát tartanak. A részvétel lehetőségéről a választók a közös önkormányzati hivatal keszthelyi hirdetőtábláján, az önkormányzati honlapról és a városi televízió képújságából tájékozódhatnak.

(2) A képviselői fogadóórákon az elhangzott közérdekű bejelentésekről, javaslatokról a képviselő feljegyzést készít. A feljegyzés alapján a szükséges intézkedések megtételéről a jegyző gondoskodik. 

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL

40.§

A jelen rendelet alkalmazásában a helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatal:

a.) az önkormányzat – 3. számú függelékben rögzített keszthelyi helyszínen található – hivatalos hirdetőtáblán történő kifüggesztés,

b.) a Keszthelyi Televízió útján történő közzététel,

c.) Keszthely Város hivatalos honlapján való megjelentetés,

d.) a Fejér György Városi Könyvtár részére történő megküldés,

e.) Monitor közéleti lapban történő megjelentetés.

VI. FEJEZET

 AZ ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ

41. §

(1) A képviselő Keszthely város egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit. Részt vesz a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

(2) A képviselői megbízatás keletkezésére és megszűnésére, valamint a tisztségre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény szabályozza.

(3) A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.

(4) A képviselő - tevékenysége során - hivatalos személyként jár el.

(5) A képviselő döntéseit saját meggyőződése alapján hozza. A képviselői minőségben hozott döntéséért kizárólag jogszabály által meghatározott esetekben vonható felelősségre. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(6) A képviselő a (4) bekezdésben foglalt jogai megsértése miatt a polgármesterhez fordulhat. A polgármester köteles haladéktalanul intézkedni a sérelem megszüntetése érdekében. A képviselő védelmében esetlegesen szükséges bírósági eljárást - a hivatalos személyekre vonatkozó előírások alapján - az önkormányzat indítja meg.

42. §

(1) Valamennyi képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A képviselő főbb jogai:

a.) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni,

b.) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,

c.) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését,

d.) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,

e.) a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni.

(3) A képviselő főbb kötelezettségei:

a.) a testületi üléseken való megjelenés;

b.) tevékeny részvétel a képviselő-testület munkájában;

c.) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;

d.) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;

e.) köteles megőrizni a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alkotmánynak, a Polgári Törvénykönyvnek és az Adatvédelmi törvénynek a magántitokra, üzleti titokra és a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseit;

f.) kapcsolattartás választókörzetének polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel;

g.) személyes érintettség bejelentése;

h.) köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek;

i.) köteles megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni, melyhez csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát.

(4) A települési képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján a települési képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat.

43. §

(1) Az önkormányzati képviselőt tiszteletdíj illeti meg, melynek összege Keszthely Város Önkormányzata éves költségvetésében megállapított illetményalap 2,2-szerese (továbbiakban: alapdíj).

(2) Ha a képviselő bizottság tagja, a tiszteletdíja – több bizottsági tagság esetén is – az alapdíj 45%-ával növekszik. A bizottság elnöke, valamint a tanácsnok tiszteletdíja – több tisztség, bizottsági tagság esetén is – az elnök esetében az alapdíj 90 %-ával, a tanácsnok esetében az alapdíj 80 %-val növekszik. A bizottság nem képviselő tagjának tiszteletdíja – több bizottsági tagság esetén is – az alapdíj 45%-a. Az alelnöki tagságért külön tiszteletdíj nem jár.

(3) A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában. A testületi és a bizottsági ülésekről jelenléti ívet kell vezetni, melyet a jelenlevő tagok aláírnak. A jelenléti íven a hiányzó képviselő és a bizottsági tag neve mellett fel kell tüntetni távollétének okát, illetve annak igazolt, vagy igazolatlan voltát. A jelenlétet a polgármester, illetve a bizottság elnöke igazolja.

(4) A képviselő köteles előzetesen bejelenteni a polgármesternek, ha a képviselő-testületi ülésen nem vesz részt. A képviselő egy naptári évben – a soron kívüli ülések kivételével – két alkalommal jelentheti be távolmaradását a testületi ülésről külön igazolás nélkül. Ilyenkor a jelenléti íven "kérésére igazolt" bejegyzést kell tenni. Egyéb távolmaradás csak orvosi igazolással fogadható el, illetve ha a képviselő munkahelye vagy az önkormányzat által belföldi vagy külföldi kiküldetésben vesz részt, vagy évi rendes szabadságát tölti. Az igazolatlan távollétet külön igazolással a képviselő legkésőbb az ülést követő 3 munkanapon belül igazolhatja. Ha a képviselő egy ülésről igazolatlanul távol marad, a részére megállapított havi tiszteletdíját egy hónapra 25%-kal le kell csökkenteni.

(5) A bizottság tagja köteles előzetesen bejelenteni a bizottság elnökének, ha a bizottsági ülésen nem vesz részt. A bizottság bármely tagja egy naptári évben öt alkalommal hiányozhat a bizottsági ülésről, ezen eseteket előzetes bejelentése alapján "kérésére igazolt" bejegyzéssel kell a jelenléti íven feltüntetni. Egyéb igazolás a tiszteletdíj kifizetése szempontjából nem vehető figyelembe.

Aki a bizottság üléséről igazolatlanul távol marad, attól a bizottsági munkáért járó tiszteletdíj 25%-át négy hónapra meg kell vonni. Egy alkalommal történő igazolatlan hiányzás egy havi bizottsági munkáért járó tiszteletdíj megvonását vonja maga után. Nem minősül távollétnek két bizottsági ülés időpontjának időbeli egybeesése miatti távollét. Ezt a bizottság elnöke aláírásával igazolja.

(6) A bizottságok elnökei a bizottsági ülések jelenléti ívét az ülést követő 3 napon belül leadják a jogi és szervezési osztályon. A jegyző ellenjegyzésének birtokában a közös önkormányzati hivatal közgazdasági osztálya a tárgyhót követő hónap 10. napjáig a tiszteletdíjat számfejti és kifizeti.

(7) A képviselők és a bizottsági tagok tiszteletdíjára a közös önkormányzati hivatal költségvetésében kell előirányzatot képezni.

(8) A képviselőnek a képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységgel összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.

(9) A folytatólagos képviselő-testületi és bizottsági ülés a tiszteletdíj szempontjából nem tekinthető új, önálló ülésnek.

VII. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI, A TANÁCSNOK

44. §

 (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó bizottságokat választ és ideiglenes-, valamint albizottságokat hozhat létre.

(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a.) Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság,

b.) Oktatási, Kulturális és Ifjúsági Bizottság,

c.) Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság,

d.) Turisztikai, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság.

(3) A képviselő egyidejűleg csak egy bizottságnak lehet az elnöke és legfeljebb két bizottság tagjává választható, vagy egyidejűleg összesen három bizottságnak lehet tagja. E rendelkezés nem zárja ki, hogy a képviselő ad hoc bizottságnak tagja, vagy elnöke lehessen. A bizottság a képviselő bizottsági tagok közül bizottsági alelnököt választhat.

(4) A bizottsági üléseken bármely képviselő részt vehet tanácskozási joggal, szavazati joggal azonban csak a bizottság megválasztott tagjai bírnak.

(5) A bizottság belső működési szabályait – a Mötv. és e rendelet keretei között – maga állapítja meg.

(6) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(7) Az ideiglenes- és az albizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

(8) A képviselő-testület feladatai ellátása során munkacsoportot hozhat létre egy-egy feladat elvégzésére. E munkacsoportok összetételére nem vonatkoznak a képviselő-testület szerveként működő bizottságokra megállapított szabályok, továbbá nem rendelkeznek azokkal a jogosítványokkal, melyekkel a bizottságok. Így e munkacsoportokra önkormányzati hatáskör nem ruházható át, elnöke és tagjai tiszteletdíjban, juttatásban nem részesülhetnek.

45. §

(1.) Az állandó bizottságok általános feladata- és hatásköre:

a.) döntés a  3. számú melléklet szerint hatáskörébe átruházott ügyekben,

b.) előkészítik a feladatkörükbe tartozó testületi döntéseket,

c.) az önkormányzat felügyelete alatt álló és szakterületüket érintő intézmények tekintetében javaslatot tesznek:

- a létesítéssel, átalakítással, megszüntetéssel, átvétellel és ellátottsággal kapcsolatos testületi döntésekre,

- a vezetői álláshelyek pályázat útján történő betöltésére, a bíráló bizottság összeállítására és részt vesznek annak munkájában,

- értékelik a szakmai munkát, véleményezik a vezetők bérezését, jutalmát, prémiumkiírását,

d.) véleményezik az önkormányzat éves pénzügyi tervének szakterületüket érintő részét, javaslatot tesznek szükség szerint annak évközi módosítására,

e.) véleményezik a képviselő-testület elé kerülő más bizottságok által készített előterjesztések szakterületüket érintő részét,

f.) ellenőrzik a képviselő-testületi határozatok, döntések végrehajtását,

g.) munkakapcsolatot tartanak fenn a közös önkormányzati hivatalon belüli szakmai szervekkel,

h.) folyamatosan figyelemmel kísérik a szakapparátus tevékenységét,

i.) tevékenységükről választási ciklusonként legalább egy alkalommal beszámolnak a képviselő-testületnek.

(2) A képviselő-testület bizottságai jogosultak az önkormányzat éves költségvetési rendeletében részükre biztosított pénzösszeget felhasználni az alábbiak szerint:

a.) Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság: szociális, egészségügyi és esélyegyenlőségi feladatokra,

b.) Oktatási, Kulturális és Ifjúsági Bizottság: oktatási és kulturális feladatokra,

b.) Turisztikai, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság: városüzemeltetési feladatokra, a turizmus minőségi fejlesztéseire, és külkapcsolatokra.

46. §

(1) Az állandó bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a képviselők közül kell megválasztani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

(2) A bizottság határozatképességére és átruházott hatáskörében meghozott határozat hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Egyéb ügyekben a bizottság egyszerű többséggel dönt.

47. §

(1) A bizottságok működésére – a jelen rendelet 47-49. §-ai figyelembevételével - a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A bizottság ülését az elnök - akadályoztatása esetén az alelnök - hívja össze és vezeti, kiadmányozza a bizottság döntéseit, figyelemmel kíséri a bizottság határozatainak végrehajtását, képviseli a bizottságot, jogosult külső szakértő meghívására. Ha a bizottság elnöke és alelnöke is akadályoztatva van, a bizottság ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

(3) A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni.

(4) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(5) A bizottság soros üléseit az elnök az ülést megelőzően lehetőség szerint legalább 3 nappal előbb – írásbeli meghívó megküldésével, a napirendi pontok megjelölésével, az anyagok egyidejű kiküldésével – hívja össze. A bizottság meghatározza azokat a napokat, amikor rendes üléseit tartja.

(6) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a 25. § (5) bekezdés szerinti hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

(7) A bizottságok a polgármester és a bizottságok elnökeinek közös kezdeményezésére együttes ülést is tarthatnak. Együttes ülés esetén a bizottságok határozatképességét saját tagjaihoz viszonyítva kell megállapítani, a határozatképes bizottságok az adott ügyről külön-külön szavaznak, a határozatképtelen bizottságok pedig véleményt nyilvánítanak.

(8) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt a 19. § (2) bekezdése kötelezővé teszi vagy megengedi. Döntéseiről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

(9) A bizottság minden tagja köteles megőrizni az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint figyelembe venni az Alkotmánynak, a Polgári Törvénykönyvnek és az Adatvédelmi törvénynek a magántitokra, üzleti titokra és a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseit.

(10) A bizottság nem képviselő, külső szakértő tagja a vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett.

48. §

(1) A képviselő-testület munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be és azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a testület elé.

(2) A bizottság feladatkörében ellenőrzi a közös önkormányzati hivatalnak a testület döntései előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal ezirányú tevékenységében a testület álláspontjától, céljaitól való eltérését, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

(3) A polgármester felfüggeszti a bizottság döntéseinek végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

49. §

(1) A bizottságok munkájukba szakértőket is bevonhatnak.

(2) A bizottságok működésével összefüggő ügyviteli feladatokat a közös önkormányzati hivatal látja el.

(3) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre formailag és tartalmilag is a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja írja alá.

(4) A jegyzőkönyv egy-egy példányát az ülést követő 5 napon belül meg kell küldeni a polgármesternek és a jegyzőnek.

(5) A bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseit határozatba kell foglalni, fel kell tüntetni a szavazati arányokat. A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések véleményezéséről hozott bizottsági döntéseket a szavazati arány feltüntetésével feljegyzésben kell rögzíteni.

50. §

(1) A képviselő-testület a sporttal összefüggő feladatok koordinálására tanácsnokot választ. A tanácsnok felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását.

(2) A tanácsnok kötelező feladatait és hatáskörét e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(3) A tanácsnok a képviselő-testület bizottságaiban elnöki tisztséget nem tölthet be.

VIII. F E J E Z E T

 A POLGÁRMESTER ÉS AZ ALPOLGÁRMESTER

 A POLGÁRMESTER

 51. §

(1) Keszthely Város Önkormányzatának vezetője a polgármester, aki megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármesteri megbízás keletkezésére, megszűnésére és a tisztségre vonatkozó összeférhetetlenségre a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény rendelkezései az irányadók.

(3) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő. A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.

(4) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Tevékenységével hozzájárul Keszthely város fejlődéséhez, elsődleges feladata a város fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel együttműködve.

(5) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a közös önkormányzati hivatal közreműködésével látja el. A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.

52. §

(1) A polgármester feladatai különösen:

a.) segíti a képviselők munkáját,

b.) összehívja és vezeti a testület üléseit,

c.) képviseli az önkormányzatot,

d.) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

e.) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,

f.) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti tagozódásának meghatározására,

g.) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

h.)gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző, és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

(2) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.

(3) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, illetményét a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnökének előterjesztése alapján a jogszabály keretei között határozza meg. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(4) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzat képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

(5) A polgármester ügyfélfogadási rendjét (fogadóórájának időpontját és helyszínét) a 4. számú melléklet rögzíti.

AZ ALPOLGÁRMESTEREK

 53. §

(1) A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő alpolgármestert választ. Az alpolgármester főállású foglalkoztatási jogviszonyban vagy társadalmi megbízatásban látja el a tisztséget, a képviselő-testület által a törvény keretei között meghatározott illetményben vagy tiszteletdíjban részesül.

(2) A képviselő-testület – nem a képviselő-testület tagjai közül – a polgármester javaslatára alpolgármestert választ, aki a polgármestert a képviselő-testület elnökeként nem helyettesítheti, de a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal részt vesz.

(3) Az alpolgármesterek a polgármester irányításával végzik feladatukat.

(4) A polgármesterre vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak az alpolgármesterre is.

(5) A polgármester és a képviselő-testület tagjai közül megválasztott alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a polgármesteri feladatokat a polgármester által meghatalmazott képviselő, meghatalmazás hiányában a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke látja el.

IX. F E J E Z E T

A KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL, A JEGYZŐ ÉS AZ ALJEGYZŐ

KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

54.§

(1) A képviselőtestület – Keszthelyi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel – egységes hivatalt hoz létre, az önkormányzat működésével, valamint a közigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A közös önkormányzati hivatalt Keszthely város polgármestere irányítása mellett a jegyző vezeti.

(3) A közös önkormányzati hivatal jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Szervezeti és működési rendjét külön szabályzat tartalmazza, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik, és a képviselő-testület hagyja jóvá.

(3)A közös önkormányzati hivatal szervezeti felépítése:

a.) jogi és szervezési osztály

b.) igazgatási osztály,

c.) közgazdasági osztály,

d.) városüzemeltetési osztály.

(4) A belső szervezeti egységek élén osztályvezető áll, aki megbízását a jegyzőtől kapja. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz a polgármester egyetértése szükséges.

(5) A közös önkormányzati hivatal osztályai egymással mellérendeltségi viszonyban állnak és a feladatok ellátásában kötelesek együttműködni.

A JEGYZŐ ÉS AZ ALJEGYZŐ

55.§

(1) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt, feladatát a Mötv. 81.§-ában foglalt rendelkezések alapján látja el.

(2) A jegyzőt távolléte esetén az aljegyző helyettesíti. A jegyző és az aljegyző egyidejű akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat az igazgatási osztályvezető látja el.

(3) A jegyző ügyfélfogadási rendjét (fogadóórájának időpontját és helyszínét) a 4. számú melléklet rögzíti.

(4)A jegyző feletti munkáltatói jogokat Keszthely város polgármestere gyakorolja.

X. F E J E Z E T

 AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA

56.§

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA

KÖLTSÉGVETÉS

57.§

(1) A képviselő-testület a költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, és annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet megalkotása a következő módon történik:

a.) Elsőként a kormány által meghatározott gazdaság- és pénzügy politikai irányelvek, az önkormányzat kötelező, önként vállalt, állami (államigazgatási) feladatainak körültekintő, alapos elemzése, helyzetfelmérése alapján összeállított költségvetési koncepciót kell a testület elé terjeszteni. A koncepcióban számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségét, a kötelezettségvállalásokat és más fizetési kötelezettségeket, meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait, a szükségletek kielégítésének sorrendjét. Be kell mutatni a felmerült igényeket és ezek kielégítésének alternatíváit, változatait, továbbá fel kell mérni a várható döntések hatásait.

b.) Ezt követően, az államháztartásról szóló törvény, és annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet által előirt részletezésben a költségvetési rendelet-tervezetet tárgyalja a testület. A tervezet több változatot is tartalmazhat. A tervezet elsősorban törvényben előirt kötelező önkormányzati feladatok megvalósítását, és a további, még önként vállalható önkormányzati feladatokat rögzíti. A költségvetés az önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként vállat feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerint tartalmazza. Tartalékot is kell képezni az esetleges forráskiesés, többletfeladat, áremelkedés fedezetére. A rendeletben szabályozni kell az évközi előirányzat-módosítási hatáskör gyakorlását is.

(3) A költségvetési rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő és a polgármester nyújtja be a képviselő-testületnek a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig. Az előterjesztést valamennyi bizottság előzetesen megtárgyalja és a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság írásos véleményével a polgármester a képviselő-testület elé terjeszti.

ZÁRSZÁMADÁS

58.§

 (1) A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot, melyet a polgármester a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszt a képviselő-testület elé. A rendelet-tervezetet az államháztartásról szóló törvényben előírtaknak megfelelően kell elkészíteni.

(2) A zárszámadási rendelettervezet előkészítésére és előterjesztésére a költségvetési rendeletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

GAZDASÁGI PROGRAM

59.§

(1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot készít. A gazdasági program helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban – az önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

(2) A gazdasági program tartalmazza különösen:

a.) a fejlesztési elképzeléseket,

b.) a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését,

c.) a településfejlesztési politika célkitűzéseit,

d.) az adópolitika célkitűzéseit,

e.) az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat,

f.) befektetés-támogatási politika célkitűzéseit,

g.) városüzemeltetési politika célkitűzéseit.

(3) A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül fogadja el, amennyiben az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.

XI. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁNAK SZABÁLYAI,

A GAZDÁLKODÁS ELLENŐRZÉSE

60.§

Az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a közös önkormányzati hivatal látja el.

61.§

(1) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a Mötv.-ben és az egyéb vonatkozó jogszabályokban előírt rendelkezések az irányadók.

(2) Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottsága látja el a Mötv.-ben előírt ellenőrzési feladatokat az önkormányzatnál és az intézményeinél.

XII. FEJEZET

 A HELYI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT

62.§

(1) Keszthely Város Önkormányzata a nemzetiségek közösségi jogai érvényesülésének elősegítése érdekében együttműködik a közvetlenül választott Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.

(2) A települési és a helyi nemzetiségi önkormányzat önálló jogi személyként, Keszthely város közigazgatási határain belül, egymás érdekeit kölcsönösen tiszteletben tartva látják el a törvényben meghatározott feladataikat.

(3) A képviselő-testület feladat - és hatáskörét – a hatósági, valamint a közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő feladat- és hatáskörök kivételével – a helyi nemzetiségi önkormányzat testületére, annak kezdeményezésére átruházhatja.

(4) A nemzetiségi önkormányzat elnöke jogosult:

a.) javasolni a polgármesternek, a bizottság elnökének, a képviselő-testület, a bizottság feladatkörébe tartozó – a nemzetiség helyzetét érintő - ügy megtárgyalását,

b.) felvilágosítást kérni a képviselő-testület, a bizottság ülésén a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől a nemzetiség helyzetét érintő önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyben.

(5) A nemzetiségi önkormányzat elnökével a közös önkormányzati hivatal jogi és szervezési osztálya folyamatos kapcsolatot tart.

(6) A nemzetiségi önkormányzat elnökét tájékoztatni kell a nemzetiségi önkormányzat működését érintő kérdésekről.

(7) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére önkormányzati feladatainak elősegítése érdekében egy irodahelyiség kizárólagos és díjmentes használatát biztosítja. Az iroda a rendeltetésszerű használathoz szükséges tárgyi és technikai eszközökkel rendelkezik, amelyek megjelölését külön leltár tartalmazza. Az önkormányzat biztosítja a nemzetiségi önkormányzat használatában lévő irodában a vezetékes telefon és elektronikus levelezés útján történő elérhetőséget.

(8) Az önkormányzat elősegíti a nemzetiségi önkormányzat testületi és képviselői feladatainak ellátását, az önkormányzat ennek során a kapcsolatot a nemzetiségi önkormányzattal a közös önkormányzati hivatal jogi és szervezési osztályán keresztül tartja. Ennek keretében biztosítja a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek előkészítése során a meghívók, előterjesztések elkészítését, a testületi anyagok, levelezés sokszorosítását, postázását, a testületi ülések jegyzőkönyvének vezetését, a jegyzőkönyv elkészítését, kivonatok elkészítését, postázását, a nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat. A nemzetiségi önkormányzat elnöke jogosult a testületi üléseken más jegyzőkönyvvezető személyéről és a jegyzőkönyv elkészítéséről gondoskodni.

(9) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek megtartásához tárgyalóhelyiséget biztosít a közös önkormányzati hivatalépületében.  Az önkormányzat biztosítja a testületi ülések hanganyagának rögzítését, továbbá a jegyzőkönyvvezetést. A testületi ülésen az önkormányzat megbízásából és képviseletében Keszthely város jegyzője, akadályoztatása esetén a jogi és szervezési osztályvezető részt vesz, amennyiben törvénysértést észlel, azt azonnal jelzi.

(10) Az önkormányzat biztosítja a (7)-(9) bekezdésekben meghatározott feladatellátáshoz kapcsolatos költségeket, beleértve a (7) bekezdésben megjelölt irodahelyiség fenntartási és rezsiköltségeit is. A nemzetiségi önkormányzat tagjainak, képviselőinek mobiltelefon használati költségeit, az iroda vezetékes telefon használatának költségeit, továbbá a (8) bekezdés utolsó mondatában megjelölt, külön jegyzőkönyvvezető személyével, tevékenységével kapcsolatos költségeket a nemzetiségi önkormányzat saját költségvetésének terhére maga viseli.

XIII. FEJEZET

TÁRSULÁSOK, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, ÉRDEKKÉPVISELET

63.§

(1) A képviselő-testület megállapodhat abban, hogy az önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoz létre.

(2) Az önkormányzat a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban határozza meg.

(3) A társulásokban az önkormányzatot a polgármester képviseli.

(4) Az önkormányzat részvételével működő társulások megnevezését a 5. számú függelék tartalmazza.

64.§

(1) A képviselő-testület feladatköreiben más képviselő-testületekkel, illetve más jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel eseti és rendszeres kapcsolatot alakít ki, feladatai ellátása érdekében megállapodásos kapcsolatok létesítésére, együttműködésre törekszik.

(2) Az együttműködés keretében a felek tanácskozásokat, közös rendezvényeket szervezhetnek tapasztalataik kölcsönös átadása, a helyi sajátosságoknak megfelelő szervezeti megoldások, kulturális és egyéb feladataik hatékonyabb, eredményesebb és színvonalasabb ellátása, valamint a lakosság önszerveződő közösségeivel, a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel való hatékonyabb és szélesebb körű együttműködés érdekében.

(3) Együttműködési megállapodás megkötésére a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a képviselő-testület nevében a polgármester írja alá.

(4) Az képviselő-testület által megkötött együttműködési megállapodások listáját a 5. számú függelék tartalmazza.

65.§

Az önkormányzat az önkormányzati jogok és érdekek kollektív képviseletének, védelmének és érvényesülésének előmozdítása, valamint az önkormányzati működés fejlesztése céljából érdekképviseleti szervezeteket hozhat létre, továbbá ilyen szervezetekhez csatlakozhat.

XIV. F E J E Z E T

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 66. §

(1) A jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) A jelen rendelet az alábbi mellékleteket tartalmazza:

1. számú melléklet: az önkormányzat által önként vállalt feladat- és hatáskörök
2. számú melléklet: a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke
3. számú melléklet: az állandó bizottságok és a tanácsnok feladatai és hatásköre
4. számú melléklet: a polgármester és a jegyző fogadóórája

(3)  A jelen rendelet az alábbi függelékeket tartalmazza:

1. számú függelék: képviselő-testületi tagok névsora

2. számú függelék: állandó bizottságok tagjainak névsora és a tanácsnok

3. számú függelék: a Keszthelyi Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos hirdetőtábláinak jegyzéke

4. számú függelék: képviselői fogadóórák jegyzéke

5. számú függelék: az önkormányzat részvételével működő társulások és az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött szervezetek jegyzéke

(4) A rendelet függelékeinek folyamatos vezetéséről és kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 38/2006. (XII. 1.) számú rendelete, valamint az azt módosító önkormányzati rendeletek.

                                               Ruzsics Ferenc                                                 Dr. Horváth Teréz

                                                 polgármester                                                           jegyző