„(3) A lakások tekintetében az önkormányzatot, mint tulajdonost és bérbeadót megillető jogokat és kötelezettségeket, illetve a lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatokat – e rendeletben szabályozott módon a képviselő-testület felhatalmazása alapján az alábbi szervek gyakorolják, illetve látják el. (1. melléklet)

„2. § Önkormányzati bérlakás bérbeadása a bérbeadási jogcímeken belül e rendelet szabályai alapján: szociális, költségelvű vagy piaci jelleggel történhet. A szociális címen bérbe adható lakásbérleményeket a rendelet 5. melléklete, a költségelven bérbeadható lakóépületek lakásbérleményeit a rendelet 6. melléklete, a Piaci alapon bérbeadható lakásbérleményeket a rendelet 7. melléklete tartalmazza.”

„(7) A kérelmet a Rendelet 2. mellékletében szereplő nyomtatványon lehet benyújtani.”

„(2) Nem szociális helyzet alapján, költségelvű vagy piaci jellegű lakás bérbevételre az a nagykorú magánszemély jogosult, aki keszthelyi lakcímmel rendelkezik, nyilatkozik a Rendelet 3. mellékletében meghatározott lakbér, továbbá az óvadék megfizetésének vállalásáról, jövedelmi és vagyonnyilatkozat alapján a lakás fenntartásával kapcsolatos költségek megfizetésére képes. A jövedelméről szóló igazolást, annak hiányában az adóbevallását köteles a kérelemhez csatolni. A fizetőképesség mértéke megegyezik a lakásra megállapított lakbérnek és a külön szolgáltatások szerint számított költségének a háztartás összes jövedelméhez viszonyított arányával, ami egyszemélyes háztartás esetén 40%, többszemélyes háztartás esetén 30%.

(3) A kérelmet a Rendelet 3. mellékletében meghatározott nyomtatványon, az (1) bekezdésben meghatározott igazolások csatolásával kell benyújtani.”

„12. § A képviselő-testület döntése szerint a bérbeadó által teljes körűen felújított és karbantartott költségelvű, piaci vagy szociális alapon bérbe adott lakások vonatkozásában a bérbeadó költségviselése mellett közjegyző előtt kell a bérleti szerződést, vagy a bérleti szerződés módosítását megkötni az adósságállomány csökkentése, valamint a karbantartási kötelezettség teljesítésének biztosítékául.”

„17/A. § (1) A lakásban visszamaradt társbérlő és a bérbeadó között a megüresedett társbérleti lakrészre bérleti szerződés köthető.

(2) Ha a megüresedett társbérleti lakrész bérbeadását a visszamaradt társbérlő nem kéri, a bérbeadó megfelelő cserelakás felajánlásával a társbérlet felszámolását kezdeményezi a bérleti jogviszony felmondásával.”

„(12) Amennyiben bérbeadó a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban Ltv.) 26. § (1) bekezdés szerinti felmondás esetén a bérlővel lakás felajánlása helyett abban állapodik meg, hogy részére pénzbeli térítést fizet, a bérlő a lakásbérleti jogviszony megszűnése hónapjára megállapított alaplakbér 10 éves összegével megegyező mértékű, de legfeljebb 1,5 millió forint összegű pénzbeli térítésre jogosult.”

„(3) A bérlő által szociális alapon fizetendő havi bérleti díj mértéke a 4. melléklet szerinti. Amennyiben a bérlőnek Keszthelyen kívül megfelelő és beköltözhető lakása van, illetve a Rendelet 3. §-a alapján bérleti jogra nem lenne jogosult, vagy a bérleti jogviszony ideje alatt válik jogosulatlanná, a bérlő a szociális alapon fizetendő lakbér helyett piaci alapú lakbér fizetésére válik kötelezetté.”

„(6) A lakásbérlemények övezet szerinti besorolását a rendelet 8. melléklete tartalmazza.”

„(1) A költségelven vagy piaci alapon bérbe adott lakás lakbérének mértékét

„41. § (1) Az el nem idegeníthető lakásokat a rendelet 9. melléklete tartalmazza. Az önkormányzati bérlakás-állomány növelését szolgáló központi költségvetési előirányzatból pályázat útján létesített önkormányzati bérlakás 20 évig nem idegeníthető el.

(2) A lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználása az Ltv. 62. § (1)-(5) bekezdése szerint történik.”