1. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden nagykorú magyar állampolgárra, továbbá a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról szóló 492/2011/EU rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben érvényes tartózkodási jogot igazoló okmánnyal rendelkezik.

(2)² A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Keszthely Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő bármely ingatlanban található lakásra, valamint lakrészre és a szükséglakásra, továbbá a hozzájuk tartozó közös használatra szolgáló helyiségek és területek bérbeadására, kivéve a „Keszthely Hazavár” ifjúságsegítő program keretében hasznosított lakásokra.

(3)³ A lakások tekintetében az önkormányzatot, mint tulajdonost és bérbeadót megillető jogokat és kötelezettségeket, illetve a lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatokat – e rendeletben szabályozott módon a képviselő-testület felhatalmazása alapján az alábbi szervek gyakorolják, illetve látják el. (1. melléklet)

(4) A feladatköri megosztás nem érinti a Képviselő-testület azon jogát, hogy közvetlenül gyakorolja a bérbeadói jogot. A Képviselő-testület e rendelet szabályainak alkalmazásától – méltányossági okokból- különleges méltánylást igénylő körülmények fennállása esetén az egyes kérelmek elbírálásánál eltérhet, így különösen az alábbi esetekben:

(5) A bérleti szerződéseket a bérbeadó nevében a VÜZ Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Nonprofit Kft. köti meg a bérlőkkel.

2. §⁸ Önkormányzati bérlakás bérbeadása a bérbeadási jogcímeken belül e rendelet szabályai alapján: szociális, költségelvű vagy piaci jelleggel történhet. A szociális címen bérbe adható lakásbérleményeket a rendelet 5. melléklete, a költségelven bérbeadható lakóépületek lakásbérleményeit a rendelet 6. melléklete, a Piaci alapon bérbeadható lakásbérleményeket a rendelet 7. melléklete tartalmazza.

2/A. §⁹ (1) A Hivatal lakásigénylési névjegyzéket vezet az önkormányzat tulajdonában álló lakásokra vonatkozóan. A névjegyzékre azt a cselekvőképes személyt lehet felvenni:

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló lakás bérlője, jogcím nélküli lakáshasználója, továbbá akinek a bérleti jogviszonya felmondásra került, abban az esetben sem vehető fel a névjegyzékre, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel.

(3) A Hivatal hiányos kérelem esetében a kérelmezőt 15 nap határidő tűzésével felszólítja a hiány pótlására. A hiánypótlás elmaradása esetén a kérelmet el kell utasítani.

(4) A kérelmező szociális körülményeinek – különösen a kérelemben megadott tények – vizsgálata érdekében a Hivatal környezettanulmányt végezhet.

(5) A kérelmező névjegyzékbe történő felvételéről vagy a kérelem elutasításáról hatvan napon belül a polgármester dönt.

(6) A névjegyzék tartalmazza

(7) A kérelmező a névjegyzéken az arra történő felvételtől számított egy évig szerepel. Amennyiben a kérelmező az egy év letelte előtt 60 nappal nem nyújtja be ismételten kérelmét a névjegyzéken történő nyilvántartása érdekében, a névjegyzékből törölni kell.

(8) A névjegyzékre felvétel során a felvett személy tudomásul veszi, hogy a névjegyzékbevételi sorszáma nem jelent sorrendiséget a lakásbérbeadás során.

(9) A kérelmet a rendelet 10. mellékletét képező nyomtatványon kell benyújtani.

3. § (1)¹⁰ Szociális helyzet alapján önkormányzati tulajdonú bérlakás bérletére az a nagykorú magánszemély jogosult, aki keszthelyi lakóhellyel rendelkezik, a hatályos szociális törvényben meghatározott jelentősebb vagyona nincs, és a családban az egy főre jutó havi - jövedelemadóval csökkentett - átlagjövedelme a bérbeadást megelőző 12 hónap alatt

(2) A havi jövedelem számítása szempontjából a hatályos szociális törvényben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(3) Vagyoni helyzetnél a fennálló helyzetet kell figyelembe venni.

(4) Nem jogosult szociális bérlakás bérletére az a személy, illetve család:

(5) Szociális jellegű bérlakás bérletére való jogosultság megállapításánál a szociális helyzetet és a vagyoni viszonyokat együttesen kell figyelembe venni. A jövedelmi viszonyokat munkáltatói igazolással, ingatlanvagyont 6 hónapnál nem régebbi – bíróság által szakértőként bejegyzett, értékbecslő által készített – ingatlanforgalmi értékbecsléssel kell igazolni. Vagyontárgyról vagy vagyoni értékű jogról nyilatkozatot kell tenni. Az eljárás során a szociális helyzet kivizsgálásánál a Hivatal és a bérbeadó együttműködnek.

(6) Önkormányzati lakás szociális címen adható bérbe a kérelem elbírálásától számított legfeljebb 5 évre. A lakásigény mértékét a bérbeadásnál vizsgálni kell. A lakásigény mértéke:

(7)¹³ A kérelmet a Rendelet 2. mellékletében szereplő nyomtatványon lehet benyújtani.

(8) Szociális címen kérelmező köteles tájékoztatást adni arról, hogy előzőleg Keszthelyen vagy más településen önkormányzati tulajdonú lakás bérlője volt-e és az milyen jogcímmel szűnt meg. Amennyiben a kérelmező ilyen nyilatkozatot nem tesz, kérelme érdemben nem bírálható el.

(8) A kérelmet a Polgármesterhez kell benyújtani.

(9) Nem jogosult 7 éven belül önkormányzati tulajdonú bérlakás bérletére az akinek, illetve aki egyenes ági rokonának, vagy a vele jogszerűen együttköltöző személynek önkormányzati lakásra fennálló korábbi bérleti jogviszonya a lakásbérlemény – az önkormányzati tulajdonú házingatlanok értékesítéséről szóló rendelet szerinti – elidegenítésére tekintettel szűnt meg.

4. § (1) Nem szociális jellegű lakás a kérelem elbírálásától számított határozott időre, - legfeljebb 5 évre – adható bérbe.

(2)¹⁴ Nem szociális helyzet alapján, költségelvű vagy piaci jellegű lakás bérbevételre az a nagykorú magánszemély jogosult, aki keszthelyi lakcímmel rendelkezik, nyilatkozik a Rendelet 3. mellékletében meghatározott lakbér, továbbá az óvadék megfizetésének vállalásáról, jövedelmi és vagyonnyilatkozat alapján a lakás fenntartásával kapcsolatos költségek megfizetésére képes. A jövedelméről szóló igazolást, annak hiányában az adóbevallását köteles a kérelemhez csatolni. A fizetőképesség mértéke megegyezik a lakásra megállapított lakbérnek és a külön szolgáltatások szerint számított költségének a háztartás összes jövedelméhez viszonyított arányával, ami egyszemélyes háztartás esetén 40%, többszemélyes háztartás esetén 30%.

(3)¹⁵ A kérelmet a Rendelet 3. mellékletében meghatározott nyomtatványon, az (1) bekezdésben meghatározott igazolások csatolásával kell benyújtani.

(4) Amennyiben a kérelem benyújtásakor kérelmező a lakásban korábban már bérlőként lakott, köteles igazolni, hogy a bérbeadóval, illetve a közüzemi szolgáltatókkal szemben tartozása nincs. Fennálló tartozás esetén bérbevételi kérelme nem támogatható.

5. § (1) Önkormányzati lakást nem lakás céljára bérbe adni, illetve annak egy részét nem lakás céljára használni, csak a Képviselő-testület egyedi határozata alapján lehet.

(2) A rendelet hatálybalépése után keletkező más célú használat esetén a bérleti szerződést a tényleges használatnak megfelelően kell módosítani. Nem lakás céljára a helyiségek után a helyiségbérleti díjjal azonos összegű lakásbérleti díjat kell fizetni.

(3) Önkormányzati lakás egészének vagy egy részének más célra történő használatának kérelméhez a bérlőnek csatolni kell a bérlőtárs írásbeli hozzájárulását és a szükséges hatósági engedélyeket.

(4) A bérleti jogviszonyt fel kell mondani annak a bérlőnek, aki az önkormányzati bérlakását a Képviselő-testület engedélye nélkül adja bérbe vagy használja nem lakás céljára.

6. § (1) Az önkormányzati lakásra a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (továbbiakban: Ptk.) meghatározott szervezetek és önkormányzati intézmények részére pénzbeli térítésért bérlő-kiválasztási jog biztosítható. A pénzbeli térítés mértéke a lakás mindenkori forgalmi értéke alapján számítandó. A lakás forgalmi értékét ingatlanközvetítői névjegyzékbe felvett értékbecslővel kell megállapíttatni. A lakás forgalmi értékének 30%-a ellenében, legfeljebb 5 évre, a lakás forgalmi értékének 20%-a ellenében legfeljebb 3 évre biztosítható bérlő-kiválasztási jog.

(2) A Képviselő-testület, mint tulajdonos, egyedi kérelem alapján - ha a város gazdasági vagy kulturális érdeke megkívánja - az (1) bekezdésben foglalt fizetési feltételektől eltérhet.

(3) A bérlő-kiválasztási jog biztosításáról a Képviselő-testület dönt.

(4) Amennyiben a bérlőkijelöléssel, bérlőkiválasztással terhelt lakás a jogosultsági idő alatt megüresedik, a bérbeadó a jogosultat e jogának 30 napon belüli gyakorlására szólítja fel.

(5) Ha a bérlőkijelölés, bérlőkiválasztás jogosultja a (4) bekezdés szerinti jogával nem élt, úgy a lakás új bérlőjét e rendeletben foglaltak szerint a bérbeadó jelöli ki.

(6) A felszólítás eredménytelensége esetén a lakás üresen állásának ideje alatt felmerülő bérleti és közüzemi díjak a bérlőkijelölés, bérlő-kiválasztás jogosultját terhelik.

7. § (1) Lakásgazdálkodási feladatok keretében történő bérbeadás alapján létesülő jogviszonyok:

(2) Amennyiben a szükséglakásra fennálló lakásbérleti jogviszony megszűnik, azt ismételten lakás céljára bérbe adni nem lehet.

8. § Önkormányzati lakásra - ha a bérlő kijelölésre jogosult eltérően nem rendelkezik - a házastársak közös kérelmére, bérlőtársi szerződést kell kötni.

9. § (1) Kérelem alapján, indokolt esetben, a 3. § (1) bekezdésében előírt feltételek megléte esetén a Polgármester dönthet úgy, hogy önkormányzati lakás bérbeadásáig átmeneti elhelyezést biztosít az olyan rászoruló(k) részére, akinek a lakása elemi kár következtében megsemmisült, vagy rendkívüli élethelyzetbe került és elhelyezését önerőből nem tudja megoldani.

(2) Átmeneti elhelyezés biztosítására lakást csak meghatározott időre – legfeljebb 1 évre – lehet bérbe adni.

(3) Az átmeneti elhelyezés alapján a bérleti jogviszony legfeljebb 1 év időtartamra hosszabbítható. A bérleti szerződés addig hosszabbítható meg, amíg a kérelmező:

(4) Az átmeneti elhelyezés céljából bérbe adott lakás bérlőivel Keszthely Város Polgármestere által kiadott engedély alapján a VÜZ Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Nonprofit Kft köti meg a bérleti szerződést.

(5) Az átmeneti elhelyezés céljára, a más célra fel nem használható egy – két szobás komfortnélküli, félkomfortos vagy komfortos lakás adható bérbe.

10. § (1) A Képviselő-testület költségelvű lakbér megállapítása mellett közérdekű feladatok megoldására lakásokat biztosíthat.

(2) A lakások bérlőire meghatározott – legfeljebb 3 éves – időtartamra az illetékes szakbizottságok tesznek javaslatot a Képviselő-testületnek. A bérbeadásról a Képviselő-testület határoz.

(3) A bérlő a lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadható személyeken kívül más személyt nem fogadhat be.

(4)¹⁷ Közérdekű feladatok megoldására lakást csak olyan személynek lehet bérbe adni, aki Keszthely városában és annak 30 km-es vonzáskörzetében lakóingatlan tulajdonjogával nem rendelkezik.

11. § (1) A bérbeadó a lakást komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a lakásbérleti szerződésben megjelölt időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban leltár szerint köteles a bérlőnek jegyzőkönyvileg átadni, kivéve, ha a bérlő átalakítási, felújítási munka elvégzésének feltételével kapott engedélyt a szerződéskötésre. Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete felhatalmazza a kezelőt a bérbeadó és a bérlő jogaira, kötelezettségeire irányuló szerződésben történő megállapodás meghatározására.

(2) A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a bérbeadó köteles gondoskodni.

(3) A lakásbérleti szerződés megszűnésekor, illetve a lakás kiürítésekor a bérlő a lakást és a leltárban feltüntetett berendezéseket tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadónak visszaadni.

(4) A lakás visszaadásakor meg kell állapítani a lakás és a lakásberendezések állapotát. Az elektromos és gázüzemű berendezések, illetve a fűtőberendezések közül a kazánok és a cserépkályhák üzemképességét szakértő által kiállított bizonylattal kell igazolni. Az esetleges hibákat, hiányosságokat, a megállapításokat jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(5) A bérlő a megállapított hiányosságokért és az őt terhelő kötelezettségének elmulasztása miatt keletkezett károkért felel.

(6) A bérlőnek nyilatkoznia kell az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének, illetve az ellenérték megtérítésének módjáról és idejéről.

(7) Ha a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetésére vagy az ellenérték megtérítésére nem nyilatkozott, illetve a bérbeadó a nyilatkozatát nem fogadta el, a bérbeadó a bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének megállapítását.

(8) Ha a lakás burkolatai vagy a lakás berendezése a lakásbérleti jogviszony fennállása alatt elhasználódtak és azok cseréjét a bérlő nem vállalja, az elhasználódás arányának megfelelő költségtérítést köteles a bérbeadó részére megfizetni.

(9) A lakás tiszta, ha a falai, burkolatai, nyílászárói és berendezései szennyeződésmentesek, felületkezelésük hiánytalan. A lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas, ha a komfortfokozatának megfelelő, illetve a leltárban szereplő lakásberendezések és az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei üzemképes állapotban vannak.

12. §¹⁹ A képviselő-testület döntése szerint a bérbeadó által teljes körűen felújított és karbantartott költségelvű, piaci vagy szociális alapon bérbe adott lakások vonatkozásában a bérbeadó költségviselése mellett közjegyző előtt kell a bérleti szerződést, vagy a bérleti szerződés módosítását megkötni az adósságállomány csökkentése, valamint a karbantartási kötelezettség teljesítésének biztosítékául.

13. § (1) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban tartózkodni, továbbá két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát a bérbeadó részére írásban bejelenteni.

(2)²⁰ Ha a bérlő az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a bérleti jogviszony felmondható.

(3)²¹ A bérlő köteles a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő 5 munkanapon belül a lakcímét a személyiadat és lakcímnyilvántartásba bejelenteni és a bejegyzést a lakcímkártya hivatalban történő bemutatásával igazolni.

14. § (1) A bérlő és a vele együtt lakó személyek a lakást, a lakásberendezéseket a közös használatra szolgáló helyiségeket és a teleknagyságot meg nem haladó területeket, továbbá az épület központi berendezéseit rendeltetésszerűen, gondosan, az együttélés követelményeinek megfelelően – a többi bérlő jogainak és jogos érdekeinek sérelme nélkül – jogosult használni.

(2)²² A bérbeadó nevében a Polgármesteri Hivatal Önkormányzati és Igazgatási Osztálya jogosult, a VÜZ Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Nonprofit Kft. köteles, a rendeltetésszerű és gondos használatot, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését előzetes írásos értesítés és a bérlő nyugalmának zavarása nélkül munkanapokon 8-20 óra között – évente legalább egy alkalommal – ellenőrizni. A VÜZ Kft. köteles az ellenőrzések időpontját a Hivatallal egyeztetni legalább az ellenőrzés időpontját megelőző 5 nappal korábban. A bérlő vagy meghatalmazottja az ellenőrzést tűrni köteles. Amennyiben az ellenőrzés két alkalommal is eredménytelen, a harmadik ellenőrzés időpontja előtt 8 nappal az ellenőrzés tényéről a bérlőt írásban értesíteni kell.

(2a)²³ A Polgármesteri Hivatal Önkormányzati és Igazgatási Osztálya és a VÜZ Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Nonprofit Kft. köteles évente legalább egy alkalommal az üres bérleményeket ellenőrizni a műszaki állapot és a közüzemi mérőórák állásának rögzítésével.

(3) A feltárt hiányosságok megszüntetésére a bérlőnek határidőt kell biztosítani az őt terhelő karbantartási, felújítási és egyéb kötelezettségeinek a teljesítésére. Ha a megállapított határidőre sem tesz eleget a kötelezettségének, a lakásbérleti jogviszonyát felmondással meg kell szüntetni, a bérlőt terhelő munkák ellenértékének megtéríttetéséről kell gondoskodni, szükség esetén pedig a bíróságtól kell kérni a bérlő kötelezettségének a megállapítást.

(4)²⁴ A két évnél hosszabb határozott, valamint a határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlők, továbbá a jogcím nélküli lakáshasználók bérbeadó részére minden év november 30. napjáig kötelesek a közüzemi szolgáltatók éves elszámolásának számláját bemutatni, vagy a közüzemi szolgáltatók által kiadott dokumentummal igazolni, hogy tartozása nem áll fenn.

15. § (1) A bérlőtársak az egész lakást és a lakásberendezéseket közösen jogosultak használni.

(2) A bérlőtársak felelőssége a bérbeadóval szemben egyetemleges.

16. §²⁵ A bérlő köteles gondoskodni:

17. § (1) A bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást a külön megállapodásban előírt módon és határidőig átalakíthatja, korszerűsítheti, mely megállapodás megkötésére a vagyonkezelő jogosult.

(2) Ha a bérlő a bérbeadótól a lakás tervezett átalakításához, korszerűsítéséhez hozzájárulást kér, ismertetnie kell az általa elvégeztetni kívánt munkát, ennek várható költségét – költségvetés becsatolásával – és a bérbeadó kérésére - a munka jellegétől függően mellékelni kell a műszaki leírást és a tervet.

(3) Ha a bérbeadó a hozzá benyújtott iratok alapján korszerűsítési munka esetében 30 napon, egyéb munka (átalakítás, felújítás, stb.) esetében 60 napon belül nem nyilatkozik, a bérbeadó részéről a munka elvégzéséhez szükséges hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

(4) A költségek viseléséről és annak mértékéről, a bérlő részére történő megtérítéséről a megállapodásban kell rendelkezni.

(5) A bérbeadó nevében a VÜZ Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Nonprofit Kft. csak komfortfokozatot emelő átalakítási, korszerűsítési munka költségeit vállalhatja.

(6) Amennyiben a bérbeadó az átalakítási, korszerűsítési munka költségeit vállalja, úgy a bérlő a bérbeadóval kötött megállapodás szerint a havi bérleti díj 50 %-a erejéig érvényesítheti a számlával igazolt ellenértékét és köteles a magasabb komfortfokozatú lakás bérleti díját megfizetni.

(7) A tulajdonos nevében eljáró kezelő csak I. osztályú minőségű munkát és anyagköltségként csak a szokványos anyagminőséget köteles átvenni.

17/A. §²⁸ (1) A lakásban visszamaradt társbérlő és a bérbeadó között a megüresedett társbérleti lakrészre bérleti szerződés köthető.

(2) Ha a megüresedett társbérleti lakrész bérbeadását a visszamaradt társbérlő nem kéri, a bérbeadó megfelelő cserelakás felajánlásával a társbérlet felszámolását kezdeményezi a bérleti jogviszony felmondásával.

18. § A lakást jogcím nélkül használó a kezelő szerv részére lakáshasználati díjat (a továbbiakban: használati díj) köteles fizetni. A használati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg.

19. § (1) A szociális jellegű lakás befogadó nyilatkozattal rendelkező, jogcím nélküli használójával – amennyiben megfelel a Rendelet 3. §-ában meghatározott szociális rászorultság feltételeinek – Keszthely Város Polgármestere döntése alapján meghatározott időre, de legfeljebb 1 évre lakáshasználati megállapodás köthető.

(2) A lakáshasználati megállapodás a meghatározott idő elteltével legfeljebb egy alkalommal további 1 évvel meghosszabbítható.

(3) A lakás használója a lakás használatáért a használati díjat köteles fizetni, melynek mértéke megegyezik a lakásra fizetendő szociális lakbér összegével.

(4) A lakáshasználati megállapodásra a Ptk-ban foglalt rendelkezések az irányadóak.

20. § (1) A bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét.

(2) A bérlőtárs a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja - a kiskorú gyermekét, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermekét.

(3) A bérlő és bérlőtárs – a befogadástól számított 48 órán belül – írásban köteles bejelenteni a bérbeadónak a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadható személy esetében a befogadott személy nevét, rokoni kapcsolatát, és a befogadás napját.

(4) A bérlő a lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhatja be élettársát, testvérét, és gyermeke házastársát. A bérbeadó a hozzájárulást köteles megtagadni, ha a befogadandók valamelyike beköltözhető lakással rendelkezik. A hozzájárulás állandó lakóhely létesítésére lehetőséget nem biztosít, a befogadott személy az önkormányzati lakásba tartózkodási helyként jelentkezhet be.

(5) A bérleti jogviszony megszűnésekor a befogadott személy sem a bérleti jogviszony folytatására, sem elhelyezésre nem tarthat igényt.

(6) A bérlő és bérlőtárs írásban köteles bejelenteni a bérbeadónak, ha a befogadott személy a lakásból állandó jelleggel kiköltözött, vagy kijelentkezett.

(7) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a bérbeadó a bérleti szerződést jogosult felmondani.

21. § (1) A határozatlan idejű lakásbérleti jogviszony folytatására kötött tartási szerződéshez a bérbeadó akkor járulhat hozzá, ha

(2) Tartási szerződés engedélyezéséhez bérlőtársi jogviszony esetén a bérlőtárs hozzájáruló nyilatkozatát is csatolni kell a kérelemhez.

(3) A bérbeadó visszavonhatja a hozzájárulást, amennyiben az eltartó nem tesz eleget tartási kötelezettségének, vagy ha a hozzájárulás megadásakor bejelentett adatok valótlannak bizonyulnak.

22. § (1) A bérbeadó és a bérlő a határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy

(2) Határozatlan időre kötött lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén a korábbi jogszabályok alapján megállapított, és ténylegesen fizetett lakás-használatbavételi díjat a bérbeadó akkor köteles 30 napon belül visszafizetni, vagy elszámolni, ha a lakást, vagy a bérlő részére biztosított másik lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adta vissza a bérlő.

(3) Ha a bérlő a lakást nem rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adta vissza, a bérbeadó a hiányosságok kijavításának költségeit levonva, a korábban más jogcímen befizetett térítésből, lakás-használatbavételi díjból a fennmaradó pénzbeli térítés különbözet visszafizetésére köteles.

23. § (1) Bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő a lakást a következő hónap utolsó napjára köteles visszaadni a kezelő szervnek kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban. A lakás visszaadásakor a kezelő szerv leltárt köteles felvenni, melyben rögzíteni kell a lakás műszaki állapotát, esetleges hiányokat, azok pótlási határidejét.

(2) Ha a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetésére, illetve az ellenérték megtérítésére nem nyilatkozik, vagy a bérbeadó azt nem fogadja el, a bérbeadó az óvadék összegének a kiegyenlítése után a lakás visszaadásától számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti a bérlő kötelezettségének megállapítását.

(3) A bérlő köteles a lakás bérét és közüzemi költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt a bérbeadónak rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban vissza nem adja.

24. § (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg és nincs a lakásbérlet folytatására jogosult személy, az örökös köteles a lakást 60 napon belül kiürítve visszaadni, a lakás leadásáig a bérleti díjjal azonos lakáshasználati díjat megfizetni.

(2) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat határidőre nem szállítja el, azokat a bérbeadó az örökös költségére és veszélyére raktárban helyezi el és gondoskodik annak őrzéséről a Ptk vonatkozó szabályai szerint.

(3) Ha az elhalt bérlőnek lakbértartozása van, a bérbeadó hagyatéki teherként igényét köteles bejelenteni.

(4) Az örökös a hagyatéki tartozásokért a Ptk vonatkozó szabályai szerint felel.

25. § A bérlő halála esetén, amennyiben a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult személy van, köteles bejelenteni a lakásbérleti jogviszony folytatására való jogosultságát.

26. § (1)²⁹ Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás vagy lakások tulajdonjogára vagy bérleti jogára cserélhető. A cseréhez a bérbeadó hozzájárulását kell kérni. Lakáscsere kérelem esetén évente maximum 2 lakás bemutatása biztosított. Amennyiben a bemutatott lakásokból egyik sem megfelelő, a lakáscsere kérelem nem támogatható az adott évet követő év végéig. Nem cserélhető el a lakás másik lakáson vagy lakásokon fennálló tulajdoni hányadokra, kivéve ha ez önálló lakás használatára jogosítja a cserélőt. Lakáscsere esetén a bérlő a vele együttlakó valamennyi személyt köteles a cserelakásba magával vinni.

(1a)³⁰ Önkormányzati lakás bérleti jogának cseréjére irányuló kérelem esetén - amennyiben a kérelem támogatható és az önkormányzat megfelelő üres lakással rendelkezik - az önkormányzat legfeljebb kettő lakás felajánlására köteles.

(2) A bérbeadó a cseréhez történő hozzájárulást köteles megtagadni, ha a

(3) A bérbeadó a cseréhez történő hozzájárulást megtagadhatja, ha a bérlő lakásbérleti szerződése meghatározott időre vagy valamely feltétel bekövetkeztéig szól és az új bérlő határozatlan időre szóló bérleti szerződést kíván kötni.

(4) A lakáscsere szerződésben név szerint fel kell sorolni a bérlővel együttlakó valamennyi személyt, ezek lakáshasználati jogcímét, továbbá külön-külön fel kell tüntetni azt, hogy a lakáscsere folytán közülük - a felek megállapodásának megfelelően - kik költöznek el a bérlővel együtt a lakásból.

(5) Ha a cserélő felek a lakáscsere szerződésben másként nem állapodtak meg, a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

(6) Ha a bérlő a lakását kettő vagy több lakásra cseréli el, a lakáscsere szerződésben fel kell tüntetni, hogy melyik lakásnak ki lesz a bérlője. A lakáscsere szerződést mindazoknak a személyeknek alá kell írni, akik a cserét megelőzően bérlők voltak, valamint a csere folytán bérlővé válnak.

(7) Köteles megtagadni a bérbeadó a hozzájárulást az olyan lakáscsere szerződésnél, ahol bármelyik szerződő fél szándéka nem lakáscserére, hanem a lakásbérlet jogellenes átruházására irányul.

(8) A lakáscseréhez kért hozzájárulás megtagadható, ha a lakáscsere folytán a bérlő és a vele együttlakó személyek lényegesen rosszabb körülmények közé kerülnének.

(9) Amennyiben a bérbeadó megállapítja, hogy valamelyik cserélő fél a hozzájárulás megadását követően önkormányzati bérlakásra vonatkozó bérleti szerződést az előírt határidőben nem kötötte meg, a feleket nyilatkozattételre szólítja fel. Ha ennek során valamelyik fél kijelenti, hogy a lakáscserét nem kívánja végrehajtani, a bérbeadó ezt a többi cserélő fél tudomására hozza és felhívja őket, 30 napon belül igazolják, hogy a lakáscsere-szerződés teljesítése érdekében a bírósághoz fordultak. Az igazolási kötelezettség elmulasztása esetén a bérbeadó hozzájárulását visszavonja, ha pedig a felek az igazolást benyújtják, az eljárást a bírósági eljárás befejezéséig felfüggeszti.

(10) A minőségi lakáscsere kérelmek nyilvántartását, a cserelehetőségek koordinálását a VÜZ Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Nonprofit Kft végzi.

(11) Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete a bérbeadói jogkörében eljárva a lakáscsere kérelmeket elbírálja, a lakáscsere kérelmekben dönt. A kiadott engedély alapján a szerződéseket a Városüzemeltető Egyszemélyes Nonprofit Kft. köti meg.

(12)³² Amennyiben bérbeadó a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban Ltv.) 26. § (1) bekezdés szerinti felmondás esetén a bérlővel lakás felajánlása helyett abban állapodik meg, hogy részére pénzbeli térítést fizet, a bérlő a lakásbérleti jogviszony megszűnése hónapjára megállapított alaplakbér 10 éves összegével megegyező mértékű, de legfeljebb 1,5 millió forint összegű pénzbeli térítésre jogosult.

27. §³³ A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy - az Ltv. 32. §-a alapján bérleti jog folytatására jogosult kivételével - másik lakásra akkor tarthat igényt, ha a bérbeadó, vagy a bérlőkijelölésre vagy a bérlőkiválasztásra jogosult erre kötelezettséget vállal.

28. § A lakásbérleti jog folytatására jogosult az, akit a Rendelet 20. §-a alapján a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

29. § (1) Önkormányzati bérlakást albérletbe adni vagy üzleti célra hasznosítani vagy használni (pl. fizető vendéglátás) nem lehet.

(2) Amennyiben a bérbeadó tudomására jut, hogy a bérlő lakását vagy annak egy részét albérletbe adta, a bérlővel kötött bérleti szerződést jogosult felmondani.

30. § A bérbeadó 3 havi lakbér-, közüzemi és külön szolgáltatási díjtartozás esetén- eredménytelen fizetési felszólítás, továbbá a szociális támogatásokról történő tájékoztatást követően – köteles a lakásbérleti jogviszonyt felmondani és a tartozás megfizetése iránt bírósági eljárást megindítani. A bérbeadó a bíróság jogerős ítéletét köteles a hivatalnak megküldeni.

31. § (1) A bérbeadónak a 16. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott bérlői kötelezettség teljesítésére a bérlőt az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével megfelelő, de legalább nyolc napos teljesítési határidő kitűzésével írásban fel kell szólítania. Amennyiben a bérlő a második írásbeli felszólítást követően sem teljesíti kötelezettségét, a lakókörnyezetét nem teszi rendbe, a megadott határidőig, akkor a bérbeadó köteles a lakásbérleti jogviszonyt az Ltv. felmondásra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásával felmondani.

(2)³⁴ Ha a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak, valamint a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, vagy területet rongálják, vagy rendeltetésükkel ellentétesen használják, a bérbeadó köteles az Ltv. felmondásra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a magatartás megszüntetése és annak hiányában a lakásbérleti jogviszony felmondása érdekében eljárni.

32. § (1) A lakások lakbérét

(2) A lakásbérleti illetve lakáshasználati jogviszony fennállása esetén a lakás (a lakás helyiségei) használatáért a bérlő lakbért, a használó használati díjat köteles fizetni (továbbiakban: lakbér)

(3) A bérlő a bérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó helyiségeken és területeken kívül a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket a tulajdoni hányad alapján térítés nélkül jogosult használni.

33. § (1) Költségelven, továbbá piaci alapon történő bérbeadás esetén lakásbérleti szerződés csak akkor köthető, ha a kijelölt bérlő az adott lakás lakbérének kétszeresével azonos összegű óvadékot megfizet.

(2) Mentesül az óvadék fizetése alól a bérlő, ha lakásbérleti jog folytatása, vagy meghosszabbítása alapozza meg a lakásbérleti szerződést, és az adott lakás vonatkozásában óvadék fizetésére már sor került.

(3)³⁶ A polgármester méltányosságból kérelemre engedélyezheti az óvadék összegének 3 hónapra egyenlő összegben történő részletfizetését. A részletfizetés biztosítására kérelmező akkor jogosult, ha egyedülálló esetében nem éri el a családban az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap két és félszeresét, közös háztartásban élők esetében pedig a szociális vetítési alap kétszeresét.

(4) A bérlő által befizetett óvadékot a bérbeadó külön számlán köteles kezelni.

(5) A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén a bérbeadó az óvadékot lakbértartozás, a 39. § (1) bekezdése szerinti külön szolgáltatásokkal kapcsolatos díjtartozás, valamint a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának helyreállításához szükséges költségek megtérülésére használhatja fel.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott költségek hiányában a bérbeadó a lakás visszavételét követő 10 munkanapon belül köteles az óvadék összegét kamatmentesen visszafizetni a bérlő részére.

34. § (1) A lakbér mértékét a lakás alapterülete, valamint a lakás alapvető jellemzői (komfortfokozata, műszaki állapota, településen belüli fekvése) alapján kell meghatározni.

(2) A lakásbérleti jogviszony fennállása esetén a lakás és helyiségei használatáért, továbbá az e jogviszony keretében a bérbeadó által nyújtott külön jogszabályban megállapított szolgáltatásokért a bérlő bérleti díjat köteles fizetni.

(3)³⁷ A bérlő által szociális alapon fizetendő havi bérleti díj mértéke a 4. melléklet szerinti. Amennyiben a bérlőnek Keszthelyen kívül megfelelő és beköltözhető lakása van, illetve a Rendelet 3. §-a alapján bérleti jogra nem lenne jogosult, vagy a bérleti jogviszony ideje alatt válik jogosulatlanná, a bérlő a szociális alapon fizetendő lakbér helyett piaci alapú lakbér fizetésére válik kötelezetté.

(4) A lakás bérleti díjának mérséklésére vonatkozó kérelmeknek – a rendelet 38. §-ára tekintettel, továbbá a bérlő és a vele együttlakó személyek jövedelmi és vagyoni viszonyaira figyelemmel, valamint egyéb különös méltánylást igénylő körülményekre tekintettel történő – elbírálására a Döntőbizottság jogosult.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott ügyekben a Döntőbizottság jogosult évenként a felülvizsgálatot követően a megállapított bérleti díjcsökkentés meghosszabbítására.

(6)³⁸ A lakásbérlemények övezet szerinti besorolását a rendelet 8. melléklete tartalmazza.

35. § (1)³⁹ A költségelven vagy piaci alapon bérbe adott lakás lakbérének mértékét

(2) Az (1) bekezdésben túlmenően a lakbért úgy kell megállapítani, hogy a bérbeadónak az épülettel, az épület központi berendezéseivel, a lakással, és a lakásberendezésekkel kapcsolatos ráfordításai valamint az egy lakásra jutó általános költségei is megtérüljenek.

36. §⁴⁰ (1) A bérleti díj évente 3%-kal emelkedik, kivéve, ha az adott évben a bérlő jogviszonya lejár, és új jogviszony jön létre, mely alapján a bérlő az emelt összegű bérleti díj megfizetésére köteles. A lakásbérleti szerződéssel rendelkező bérlőkkel a fizetendő bérleti díj mértékének változását a bérbeadónak írásban kell közölnie tárgyévet megelőző év december 15. napjáig.

(1a)⁴¹ Az (1) bekezdéstől eltérően, ha 2022. december 31-én a bérlő jogviszonya megszűnik és 2023. január 1-től új jogviszony jön létre, valamint a határozatlan idejű jogviszonyok esetében a bérleti díj mértéke 2023. január 1-től 2023. április 30-ig megegyezik a 2022. december 31-ig fennálló bérleti díjjal. 2023. május 1-től bérlő a 4. mellékletben meghatározott bérleti díj megfizetésére köteles, mely évente 3%-kal emelkedik.

(1b)⁴² Az (1a) pont szerinti, 2023. május 1-től esedékes, 4. melléklet szerinti bérleti díj emeléstől a képviselő-testület döntése szerint el lehet térni, amennyiben bérlő és bérbeadó a határozatlan idejű bérleti szerződés időtartamát legfeljebb 5 év határozott időre módosítják. Ez esetben a bérleti díj évente 3%-kal emelkedik.

(2)⁴³ A bérleti díj emelkedési ütemét a Döntőbizottság 2 évente felülvizsgálja.

(3) A lakbértámogatás a lakásfenntartási támogatásban érvényesíthető.

(4)⁴⁴ Társasházakban lévő lakások vonatkozásában a bérlő köteles - társasházon keresztül biztosított - külön szolgáltatások díját közvetlenül a társasház felé maradéktalanul kiegyenlíteni közgyűlési határozatban foglalt módon és határidőben. Külön szolgáltatások típusai különösen (egyes társasházakban azok egyediségére tekintettel különböző):

(5) Az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a lakáshasználati díj tekintetében is.

37. § (1) A lakás bérleti díjából fizetendő havi bérleti díj összegét - a kerekítés szabályait figyelembe véve - forintra kerekítetten kell megállapítani.

(2) A lakás bérleti díjának kiszámításakor a lakás helyiségei alapterületét kell számításba venni. Az alapterület megállapításánál a lakás összes (lakó-, főző-, egészségügyi-, közlekedő-, tároló-) helyisége területének a vakolt falsíkok között - a padlószint felett 1 m magasságban - mért teljes területének az 1,9 m szabad falmagasságot elérő részét, továbbá a loggia és a zárt (fedett) és oldalról átlátásgátló módon kialakított erkély területének a felét, illetve a beépített bútorok által elfoglalt területet kell számításba venni. Ennek során a lakás belső lépcsője felső szintjének az alapterületét figyelmen kívül kell hagyni és a számított alapterületet 0,5 m²-ig lefelé, 0,5 m² felett felfelé kell kerekíteni.

(3) Nem számítható be a helyiség alapterületébe a falsíkon kívül eső terület (ajtóknál és ablakoknál lévő beugrások, a 0,5 m²-nél kisebb alapterületű falfülkék, stb.) és a falsíkokból kiugró falpillérek által elfoglalt terület.

38. § (1) Ha a lakás műszaki állapota különösen kedvezőtlen (aládúcolt, egészségre ártalmas, nedves), e helyzet fennállásának tartamára a bérlőt – írásbeli kérelmére – engedmény illeti meg. Ilyen jogcímen a lakás összes helyiségeit figyelembe véve kell a csökkentés mértékét megállapítani, amely azonban a lakás bérleti díjának 30 %-ánál több nem lehet.

(2) A bérbeadó a Lakástörvény 34. § (3) bekezdése szerinti lakbértámogatást nem állapít meg.

39. § (1) A külön szolgáltatások körébe tartozik:

(2) A bérlő a vízellátás és csatornahasználat biztosítása esetén - eltérő megállapodás hiányában - a külön jogszabályok szerint megállapított díjat köteles fizetni.

(3) A bérlő a felvonó használatának biztosítása esetén a költségét a társasház SZMSZ-ében vagy a társasházi közgyűlés határozata alapján megállapított összegben köteles közvetlenül a társasház felé megfizetni.

(4) A bérlő a közös helyiségek és területek megvilágításának biztosítása esetén a bérbeadó részére a lakásban lakó személyek száma alapján energia díj és annak járulékos díjai (alapdíj, rendszerhasználati díj) vonatkozásában díjtérítést köteles fizetni. A költségeket a szolgáltató által – a külön jogszabályi előírások alapján – kiszámlázott díjtételben a számlán szereplő elszámolási időszakra vonatkozóan utólag a bérbeadó tovább számlázza a bérlőnek. Közvetített szolgáltatás folyamatos biztosításának alapdíja 120,- Ft/hó/fő. Az alapdíj mértéke évente 10,- Ft-tal emelkedik.

(5) A központi fűtés, melegvízellátás díjának, a távhőszolgáltatásnak, valamint a háztartási szemét szállítási díjának megállapításáról és megtérítéséről külön jogszabály rendelkezik.

(6) A 2016. január 1. napjától kötendő lakásbérleti szerződések esetében a lakás bérlőjének vagy használójának a bérleti szerződés megkötését és a lakás birtokbavételét követő 15 napon belül igazolnia kell a bérleményre vonatkozóan megkötött lakásbiztosítás meglétét. Elmaradása esetén a bérbeadó köti meg a biztosítást, melyet jogosult érvényesíteni a bérlő felé egyéb közvetített szolgáltatás címén.

40. §⁴⁵ A kérelmezők, az együttköltözők, valamint a bérlők hozzájárulnak ahhoz, hogy személyes adataikat lakásbérleti joghoz jutásuk érdekében, illetve bérleti jogviszonyuk fennállása alatt a bérbeadó, valamint a nevében eljáró szerv felhasználhassa és kezelhesse.

41. §⁴⁶ (1) Az el nem idegeníthető lakásokat a rendelet 9. melléklete tartalmazza. Az önkormányzati bérlakás-állomány növelését szolgáló központi költségvetési előirányzatból pályázat útján létesített önkormányzati bérlakás 20 évig nem idegeníthető el.

(2) A lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználása az Ltv. 62. § (1)-(5) bekezdése szerint történik.

42. § (1) E rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről szóló 36/2007. (X. 01.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 56/2007. (XII. 21.), 10/2008. (II. 28.), 42/2008. (XII. 01.), 22/2010. (X. 28.) és 30/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelet.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyes önkormányzati rendeletek módosításáról szóló 37/2009. (X. 30.) önkormányzati rendelet 1. §-a.

43. § Ez a rendelet a Belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv végrehajtásából adódó feladatoknak való megfelelést szolgálja.