a) az építmények elhelyezése, megjelenése az illeszkedés szabályainak figyelembevételével történhet,

b) zártsorú beépítés esetén az utcavonaltól kiindulva biztosítani kell a zártsorúságot, és igazodni kell a csatlakozó beépítésekhez,

c) előkertben kizárólag kerítés, közművek műtárgyai, valamint hulladéktárolók építményei helyezhetők el,

d) a kerítés magassága a közterületi vagy kerítés külső homlokvonala előtti terület szintmagasságától számítva legfeljebb 1,8 m lehet. Kerítés anyaga környezetbe illeszkedő, kizárólag tégla, kő, fa, fém, kiselemes falazóelem, vakolt felület, valamint sövény lehet.

e) napelem, napkollektor berendezés telken belül történő elhelyezése esetén a berendezés terepből kiemelkedő legmagasabb pontja nem haladhatja meg a kerítés magasságát. A berendezéseket a közterület felől zárt növényzettel takartan kell kialakítani.

f) az udvari épületszárny gerincmagassága nem haladhatja meg az utcai oldal épületszárnyának gerincmagasságát,

g) emléktábla kivételével köztéri alkotás, valamint helytörténeti szempontból jelentős egyéb létesítmény létesítése, áthelyezése, megjelenésének megváltoztatása csak különösen indokolt esetben, a Főépítész, valamint a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. szakmai véleményét is tartalmazó előterjesztés alapján a Képviselő-testület döntésével történhet.

h) közterületen – a rendezvények idejére történő ideiglenes közterület-használat kivételével – közterületi berendezés, közterületi bútor, egyéb építmény elhelyezése, átalakítása, felújítása a vonatkozó eljárás lefolytatását követően történhet.

a) Az épületek közterületre néző homlokzatai oromfalas kialakításúak legyenek. Az épület nyeregtetős kialakítással tervezendő meg, melynek hajlásszöge 35-45˚ közötti. A magastetős tömegforma az épületek területének 75 %-án kötelező. A gépkocsitárolók a főépülettel összefüggő módon, harmonikus tömeggel alakítandók ki.

b) Az alkalmazott anyagok megjelenése tartós kialakítású, színe hagyományos legyen. A tetőfedések legalább 75 %-a kiselemes legyen, a homlokzati és lábazati felületképzések színe enyhe tónusú, a szilikátbázisú színvilágból választandó. Kerülendő a hivalkodó, rikító színezések és a nagyon sötét tetőfedő és homlokzati anyagok alkalmazása.

c) A közterülettel határos kerítések megjelenésének egységessége céljából tömör szilikátanyagú lábazatot kell létesíteni, melynek magassága 45-75 cm lehet, felette 80 %-ban áttört kerítés építhető, maximum 180 cm legyen. A kerítések, kapuk anyaga és színvilága is az épületekkel összhangban hagyományos megjelenésű, tartós kialakítású kell legyen. Egy-egy ingatlanhoz közterületi csatlakozásként egy gépkocsibejáró létesíthető, legfeljebb 3,50 méteres szélességgel, továbbá egy gyalogos bejárat építhető, maximum 1,40 méteres szélességgel. A hulladéktárolóedények elhelyezésére építhető építmények a kapukkal, kerítésekkel együtt tervezendők meg, legfeljebb 1,80 négyzetméteres területtel és 2,0 méteres magassággal. Az ingatlanok intimitásának javítása céljából sövénytelepítés alkalmazható a kerítéseken belül, azokkal hasonló magassággal.”

a) a város egész területén akkor helyezhető el, ha összerendezetten, építészeti eszközökkel takartan vagy közterületről nem látható módon, az épületek alárendelt homlokzatán valósítható meg,

b) a településképi szempontból meghatározó és a helyi védelemben részesülő területeken az épületek, építmények közterületről látható fő homlokzatán és az ehhez tartozó tetősíkján klíma- és parabola (tányér-) antenna-berendezés, valamint hőszivattyú kültéri egysége nem helyezhető el.

c) telepszerű, úszótelkes beépítésű társasházak homlokzatán erkéllyel rendelkező lakások esetében csak erkélyen lehet kihelyezni, takart módon. Erkéllyel nem rendelkező lakások esetén, a homlokzaton függőlegesen egymás alatt helyezhetők el, takartan, alárendelt homlokzaton, úgy, hogy a szomszédos lakásokat ne zavarja.”