Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 15.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről szóló 22/2017. (XII.14.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2024. 02. 16- 2024. 02. 16

Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 15.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről szóló 22/2017. (XII.14.) önkormányzati rendelet módosításáról

2024.02.16.

Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el.

1. § A településkép védelméről szóló 22/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A Képviselő-testület a Korm.rendelet 27. § (2) b) pont alapján – figyelemmel az érintett területek településszerkezetére, településkarakterére, tájképi elemeire, valamint egyéb helyi adottságaira – településképi szempontból meghatározó területként jelöli ki a 3. mellékletben és a 10. mellékletben meghatározott területeket.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását és a hozzá tartozó ingatlanok (utca)jegyzékét a rendelet 3. melléklet és a 10. melléklet tartalmazza.”

2. § A településkép védelméről szóló 22/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § (1) A rendelet 3. és 10. mellékletében meghatározott, településképi szempontból meghatározó területeken

a) az építmények elhelyezése, megjelenése az illeszkedés szabályainak figyelembevételével történhet,

b) zártsorú beépítés esetén az utcavonaltól kiindulva biztosítani kell a zártsorúságot, és igazodni kell a csatlakozó beépítésekhez,

c) előkertben kizárólag kerítés, közművek műtárgyai, valamint hulladéktárolók építményei helyezhetők el,

d) a kerítés magassága a közterületi vagy kerítés külső homlokvonala előtti terület szintmagasságától számítva legfeljebb 1,8 m lehet. Kerítés anyaga környezetbe illeszkedő, kizárólag tégla, kő, fa, fém, kiselemes falazóelem, vakolt felület, valamint sövény lehet.

e) napelem, napkollektor berendezés telken belül történő elhelyezése esetén a berendezés terepből kiemelkedő legmagasabb pontja nem haladhatja meg a kerítés magasságát. A berendezéseket a közterület felől zárt növényzettel takartan kell kialakítani.

f) az udvari épületszárny gerincmagassága nem haladhatja meg az utcai oldal épületszárnyának gerincmagasságát,

g) emléktábla kivételével köztéri alkotás, valamint helytörténeti szempontból jelentős egyéb létesítmény létesítése, áthelyezése, megjelenésének megváltoztatása csak különösen indokolt esetben, a Főépítész, valamint a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. szakmai véleményét is tartalmazó előterjesztés alapján a Képviselő-testület döntésével történhet.

h) közterületen – a rendezvények idejére történő ideiglenes közterület-használat kivételével – közterületi berendezés, közterületi bútor, egyéb építmény elhelyezése, átalakítása, felújítása a vonatkozó eljárás lefolytatását követően történhet.

(2) A rendelet 10. mellékletében meghatározott, településképi szempontból meghatározó területeken

a) Az épületek közterületre néző homlokzatai oromfalas kialakításúak legyenek. Az épület nyeregtetős kialakítással tervezendő meg, melynek hajlásszöge 35-45˚ közötti. A magastetős tömegforma az épületek területének 75 %-án kötelező. A gépkocsitárolók a főépülettel összefüggő módon, harmonikus tömeggel alakítandók ki.

b) Az alkalmazott anyagok megjelenése tartós kialakítású, színe hagyományos legyen. A tetőfedések legalább 75 %-a kiselemes legyen, a homlokzati és lábazati felületképzések színe enyhe tónusú, a szilikátbázisú színvilágból választandó. Kerülendő a hivalkodó, rikító színezések és a nagyon sötét tetőfedő és homlokzati anyagok alkalmazása.

c) A közterülettel határos kerítések megjelenésének egységessége céljából tömör szilikátanyagú lábazatot kell létesíteni, melynek magassága 45-75 cm lehet, felette 80 %-ban áttört kerítés építhető, maximum 180 cm legyen. A kerítések, kapuk anyaga és színvilága is az épületekkel összhangban hagyományos megjelenésű, tartós kialakítású kell legyen. Egy-egy ingatlanhoz közterületi csatlakozásként egy gépkocsibejáró létesíthető, legfeljebb 3,50 méteres szélességgel, továbbá egy gyalogos bejárat építhető, maximum 1,40 méteres szélességgel. A hulladéktárolóedények elhelyezésére építhető építmények a kapukkal, kerítésekkel együtt tervezendők meg, legfeljebb 1,80 négyzetméteres területtel és 2,0 méteres magassággal. Az ingatlanok intimitásának javítása céljából sövénytelepítés alkalmazható a kerítéseken belül, azokkal hasonló magassággal.”

3. § A településkép védelméről szóló 22/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 28. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Régészeti érdekű terület és régészeti lelőhely területén közterületen és magánterületen a jogszabályban meghatározott, az adott terület fokozott védelmi besorolása szerinti jelleget nem befolyásoló funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el.”

4. § (1) A településkép védelméről szóló 22/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A homlokzaton elhelyezett cég- és címtábla, valamint cégfelirat (együttesen egyéb információs kiegészítő berendezés) a közterületbe 10 cm-en túl nem nyúlhat be.”

(2) A településkép védelméről szóló 22/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 30. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Megállító tábla kiemelt övezetben és az I. hirdetési övezetbe tartozó közterületeken és magánterületeken történő elhelyezése esetén a településképi bejelentési eljárásra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(5) Közterület és közforgalom számára megnyitott magánterület felől látható helyen, elsősorban benzinkutak, autószalonok, nagyobb kereskedelmi-szolgáltató egységek, irodaházak esetében az építménytől függetlenül elhelyezett, igényesen kivitelezett totemoszlop helyezhető el.”

(3) A településkép védelméről szóló 22/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 30. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A portálok közötti falfelületen elhelyezett felíró-tábla, vendéglátó egység előtt elhelyezett étlap tábla mérete nem haladhatja meg az 1 m2 -t.”

5. § A településkép védelméről szóló 22/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 32. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Kerítésen vagy épület homlokzatán az ingatlan elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívás céljára)

„a) helyi védelem alatt álló területen álló épület, településképi szempontból meghatározó területen álló épület, valamint helyi védelem alatt álló épület esetén legfeljebb egy négyzetméter felületű hirdetőtábla,
b) egyéb területeken álló épület vagy kerítés esetén legfeljebb négy négyzetméter felületű hirdetőtábla”

(helyezhető el.)

6. § (1) A településkép védelméről szóló 22/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Klíma- és parabola (tányér-) antenna-berendezés, valamint hőszivattyú kültéri egysége az országos előírásokban foglaltakat betartva

a) a város egész területén akkor helyezhető el, ha összerendezetten, építészeti eszközökkel takartan vagy közterületről nem látható módon, az épületek alárendelt homlokzatán valósítható meg,

b) a településképi szempontból meghatározó és a helyi védelemben részesülő területeken az épületek, építmények közterületről látható fő homlokzatán és az ehhez tartozó tetősíkján klíma- és parabola (tányér-) antenna-berendezés, valamint hőszivattyú kültéri egysége nem helyezhető el.

c) telepszerű, úszótelkes beépítésű társasházak homlokzatán erkéllyel rendelkező lakások esetében csak erkélyen lehet kihelyezni, takart módon. Erkéllyel nem rendelkező lakások esetén, a homlokzaton függőlegesen egymás alatt helyezhetők el, takartan, alárendelt homlokzaton, úgy, hogy a szomszédos lakásokat ne zavarja.”

(2) A településkép védelméről szóló 22/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 36. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Műemléken, a műemlék közvetlen környezetében a műemlékkel együtt láthatóan, illetve a történeti kertben, történeti temetkezési helyeken napelem nem helyezhető el. Műemléki jelentőségű területen a területi érték érvényesülését, feltárulását befolyásoló módon napelem nem helyezhető el.”

7. § A településkép védelméről szóló 22/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 45. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet előírásai szerint a tevékenység megkezdése előtt településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a város közigazgatási területén:)

„g) napelem és napkollektor, szellőző-, klíma, riasztóberendezés, áru- és pénzautomata építmény közterületről látszó homlokzatán való elhelyezése.”

8. § (1) A településkép védelméről szóló 22/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 3. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) A településkép védelméről szóló 22/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet a 2. melléklet szerinti 10. melléklettel egészül ki.

9. § A településkép védelméről szóló 22/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 35. § (2) bekezdésében a „2023. december 31” szövegrész helyébe a „2025. június 30” szöveg lép.

10. § Hatályát veszti a változtatási tilalom elrendeléséről szóló 16/2023. (III. 31.) önkormányzati rendelet.

11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a kihirdetését követő második napon hatályát veszti.

1. melléklet a 3/2024. (II. 15.) önkormányzati rendelethez

3. melléklet

2. melléklet a 3/2024. (II. 15.) önkormányzati rendelethez