Lenti Város Önkormányzat képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143.§ (4) bekezdés i) pontjában, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 106.-110. §-ában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5.§-ában, 13.§-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1)   A rendelet hatálya kiterjed Lenti Város Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő alábbi vagyonra:

a)    ingatlanra;

b)   ingó vagyontárgyra;

c)    vagyoni értékű jogra;

d)   értékpapírra;

e)    társasági részesedésre; és

f)    követelésre.

(2)   A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon elidegenítésére, megterhelésére, használatba adására, bérbeadására és minden más módon történő hasznosítására, ideértve az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adását és vagyontárgy megszerzését is.

(3)   A rendelet szabályait az önkormányzat tulajdonában lévő lakásra és ahhoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiségre, továbbá a közterület hasznosítására akkor kell alkalmazni, amennyiben az e tárgykörben alkotott önkormányzati rendelet valamely kérdésről nem rendelkezik.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a)    Vagyonelem: a vagyon meghatározott fizikai, természeti, forgalmazási ismérvek alapján elkülönült és ezen ismérvek alapján közös tulajdonságokkal rendelkező viszonylag homogén csoportja.

b)   Vagyoni értékű jog: polgári jogi értelemben minden olyan jog, ami pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet.

c)    Vagyonkimutatás: az önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglévő vagyon állapota szerinti kimutatása; célja az önkormányzati vagyon számbavétele értékben és mennyiségben.

d)   Vagyontárgy: a vagyonelem térben, időben forgalmazásban elkülöníthető, önálló értékkel és megjelenési formával bíró egyede.

3. Az önkormányzati vagyon összetétele

3. § (1)   Az önkormányzat vagyona az 1. § (1) bekezdésben meghatározott vagyontárgyakból áll.

(2) A vagyon rendeltetése szerinti felosztást a nemzeti vagyonról szóló törvény tartalmazza.

(3) A forgalomképtelen törzsvagyon felsorolását az 1. melléklet^[1] tartalmazza, külön jelölve azt a vagyontárgyat, amelyet az önkormányzat képviselő-testülete nyilvánított forgalomképtelenné.

(4)   A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon felsorolását a 2. melléklet^[2] tartalmazza, külön jelölve azt a vagyontárgyat, amelyet az önkormányzat képviselő-testülete nyilvánított korlátozottan forgalomképessé.

(5)   Az üzleti vagyon felsorolását a 3. melléklet^[3] tartalmazza.

4. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

4. §   (1)   Az önkormányzat ingatlanvagyonát a Lenti Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) tartja nyilván.

(2)   Az ingatlanvagyon kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről és az ingatlan tulajdonváltozásának az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezettetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyon és annak változása az ingatlanvagyon kataszterben kerül nyilvántartásra, amelynek folyamatos vezetése a Polgármesteri Hivatal vagyonkezelőjének feladata.

(4)   Az ingatlanvagyonon kívüli vagyon nyilvántartására a vagyonkezelő szerv kötelezett.

(5)   Ha az önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapszik, a szerzéssel egyidejűleg vagy a szerzést követő önkormányzati képviselő-testületi ülésen kell dönteni a vagyontárgy törzsvagyonná vagy forgalomképes vagyonná minősítéséről.

5. Az önkormányzati vagyon számbavétele, a vagyonkimutatás

5. § (1)   A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont az alábbi bontásban tartalmazza:

a)    törzsvagyon, ezen belül

aa) forgalomképtelen törzsvagyon,

ab) korlátozottan forgalomképes vagyon és

b) üzleti vagyon.

(2)   A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket, a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközöket és a pénzeszközöket.

(3)   A vagyonkimutatás az egyes vagyoncsoportokon belül

a) a „0”-ra leírt eszközöket,

b) a használatban lévő kis értékű immateriális javakat, tárgyi eszközöket, készleteket

is tartalmazza.

(4)   A vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz kell mellékelni.

6. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

6. § (1) Az önkormányzat vagyontárgyának értékesítése, megterhelése esetén a vagyontárgy értékét

a)  ingatlanvagyon és vagyoni értékű jog esetén 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés, valamint ha rendelkezésre áll 1 évnél nem régebbi értékbecslés, vagy üzleti értékelés, ennek felülvizsgált változata alapján;

b)  ingó vagyon esetén legalább a könyvszerinti nyilvántartási érték alapján,

c)  társasági jogot megtestesítő értékpapír esetén

ca)   a Budapesti értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapírt a tőzsdei árfolyamon;

cb)  másodlagos értékpapír piacon forgalmazott értékpapírt az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi középárfolyamon;

cc)   társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján;

cd)  egyéb esetben névértéken

kell meghatározni.

(2)   Az önkormányzati vagyon nem pénzbeni hozzájárulásként gazdasági társaság, egyesülés részére történő szolgáltatása esetére vonatkozó szabályokat a nemzeti vagyonról szóló törvény, és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.

(3)   Vagyontárgynak az (1) bekezdésben meghatározottakon túli egyéb hasznosítása esetén a vagyontárgy értékén legalább 12 havi, ennél rövidebb idejű hasznosítása esetén legalább a 12 hónapra számított bérleti, használati díjat kell érteni.

(4)   Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

7. A tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai

7. § (1)   A tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az önkormányzat képviselő-testülete gyakorolja.

(2)   A tulajdonosi jog gyakorlására vonatkozó döntést a Polgármesteri Hivatal vagyonkezelője készíti elő és a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság véleményezi.

(3)   A városrészi ingatlan adás-vételéhez, bérbeadásához, hasznosításához a városrészi önkormányzat véleményét ki kell kérni.

(4)   A tulajdonosi jog gyakorlását a képviselő-testület az önkormányzat vagyonkezelő szerveire e rendelet szerint ruházza át.

8. § (1)   Az önkormányzat vagyonkezelő szervei:

a)    a helyi önkormányzati költségvetési szerv és

b)   az önkormányzat gazdasági társasága.

(2) Az önkormányzat vagyonkezelő szerve köteles a rá bízott vagyont megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni és gyarapítani.

(3)   Az önkormányzat vagyonkezelő szerve jogosult, valamint köteles a működés feltételeként rá bízott

a)    vagyontárgy birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a birtokvédelemre,

b)   vagyontárgy bérbeadására, egyéb hasznosítására,

c)    ingó vagyontárgy elidegenítésére és

d)   vagyontárgyhoz fűződő közteher viselésére.

(4)   Az önkormányzat vagyonkezelő szerve nem jogosult

a) törzsvagyon és ingatlan vagyontárgy értékesítésére, megterhelésére és

b) vagyontárgy ingyenes átruházására, ingyenes használatba adására.

(5)   A vagyonkezelő szerv köteles a kezelésében lévő vagyontárgy fenntartásáról, üzemeltetéséről, karbantartásáról, és felújításáról gondoskodni.

8. A forgalomképtelen vagyonnal és a korlátozottan forgalomképes vagyonnal

kapcsolatos rendelkezések

9. § (1)   Tilos a forgalomképtelen vagyont megterhelni, tulajdonjogát másra átruházni, alapítványba, közalapítványba és vállalkozásba bevinni.

(2)   A korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozó ingatlan vételéről, átruházásáról, cseréjéről, más önkormányzatnak vagy szervnek történő átadásáról a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(3)   Minden olyan esetben, amikor jogszabály vagy az önkormányzat megkötött szerződése alapján más jogi vagy természetes személy hozzájárulása szükséges a jogügylet érvényes létrejöttéhez, úgy a hozzájárulás beszerzéséről a polgármester gondoskodik.

9. Az önkormányzat intézményére bízott vagyon

10. § (1)   Az önkormányzat törzsvagyonából a képviselő-testület az intézmény használatába adja azt a vagyontárgyat, amely az intézmény alapító okiratában felsorolt és abban foglalt feladat ellátását szolgálja.

(2)   Az intézmény a tulajdonostól elvárható gondossággal köteles a részére átadott, az intézmény működéséhez szükséges önkormányzati vagyon felelős és rendeltetésszerű kezelésére, működtetésére, fenntartására, használatára, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közteher viselésére.

(3)   A használati jogot gyakorló intézmény a rá bízott forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyont határozott ideig történő bérbeadás útján alapfeladata sérelme nélkül hasznosíthatja. Ellenkező megállapodás hiányában az ebből származó bevétel az intézményt illeti meg.

11. § (1)   Az önkormányzati intézmény használatában lévő ingó vagyontárgy értékesítésére, selejtezésére, 200 000 forint egyedi könyv szerinti nettó érték alatt az intézmény vezetője önállóan jogosult, az értékhatár felett az intézmény vezetője köteles kikérni a polgármester előzetes írásbeli véleményét.

(2)   Az intézménynél feleslegessé vált ingó vagyontárgy elidegenítéséről, selejtezéséről értékhatárra tekintet nélkül évente egy alkalommal legkésőbb a tárgyévi költségvetési beszámoló leadásakor a Polgármesteri Hivatal pénzügyi osztályvezetőjét írásban tájékoztatni kell.

12. § (1)   Az önkormányzat intézménye jogosult a használatában lévő ingatlan és ingó vagyontárgy és egyéb jószág hasznosításával az alaptevékenységet nem sértő, az alapfeladat színvonalának javítása érdekében az alapító okiratban meghatározott vállalkozói tevékenységet folytatni.

(2)   Intézmény kizárólag a képviselő-testület engedélyével alapíthat gazdasági társaságot és szerezhet gazdasági társaságban jogosultságot.

(3)   A vállalkozás eredményességéért és jogszerűségéért az intézmény vezetője felel.

(4)   Az intézmény által szerzett vagyon az önkormányzat tulajdonába és a szerző intézmény használatába kerül.

13. § (1)   Intézmény alapítványt nem alapíthat, ahhoz nem csatlakozhat, de összesen évi 5 millió forint értékhatárig alapítvány által ellátott feladat kifizetésére kötelezettséget vállalhat, ha az feladata ellátásával és tevékenységi körével összhangban áll.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott alapítvány működéséhez az intézmény kizárólag a vállalkozói tevékenysége során elért nyereség terhére járulhat hozzá.

10. Az üzleti vagyon hasznosítása

14. § (1)   Az üzleti és vállalkozásba befektetett vagyonnal a legnagyobb jövedelmet, vagyongyarapodást biztosító módon kell gazdálkodni.    

(2)   A társasági jog hatálya alá tartozó vállalkozás alapítására, gazdasági társaságba történő belépésre, abból történő kilépésre, a gazdasági társaság megszüntetésére vonatkozóan a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak az irányadóak.

(3)   Az önkormányzat költségvetését illeti a vállalkozói vagyon értékesítéséből származó bevétel, valamint a vállalkozói vagyon utáni részesedés és osztalék. 100 %-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság esetében a képviselő-testület ettől eltérően is dönthet.

(4)   Az önkormányzat részvételével működő gazdasági társasággal kapcsolatos tulajdonosi döntés meghozatalára a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak az irányadóak.

11. Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan és vagyoni értékű jog

elidegenítésének és hasznosításának pályázati rendje

15. § (1)   A 25 millió forintnál nagyobb értékű ingatlant, üzletrészt, részvényt, ingót és vállalkozási célú pénzeszközt eladásra, más célú hasznosításra a képviselő-testület jelöli ki. Ingatlan eladása esetén a pályáztatás ingatlanforgalmi szakértői értékbecsléssel alátámasztott induló ár egyidejű meghatározásával történik.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatár feletti hasznosítás esetén mindenesetben pályázatot kell kiírni, amely lehet nyilvános vagy zártkörű.

(3)   A versenyeztetési eljárás elsősorban nyilvános pályázat útján történik.

(4) Zártkörű pályázatot kell tartani abban az esetben, ha a nyilvánosság nyomós önkormányzati érdeket sértene. Zártkörű pályázat elrendelhető akkor is, ha a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevő alkalmas. Zártkörű pályáztatás indokoltságáról a képviselő-testület dönt.

(5) A versenyeztetési eljárás során, annak minden résztvevője köteles biztosítani a verseny tisztaságát, az esélyegyenlőséget és a nyilvánosságot.

(6) A képviselő-testület dönt a versenyeztetési eljárás fajtájáról, az ajánlattevők személyéről és a versenyeztetés további feltételeiről. Zártkörű versenyeztetési eljárás esetén az eljárást elrendelő döntésben annak okát indokolni kell.

16. § (1)   A vagyontárgy hasznosítására vonatkozó nyilvános pályázat kiírása főszabályként a vagyongazdálkodási feladattal megbízott szerv feladata.

               A pályázat meghirdetése megyei napilapban vagy országos jellegű napilapban, valamint az önkormányzat hivatalos internetes honlapján és a Polgármesteri Hivatalban lévő hirdetőtáblán legalább 15 napig történő kifüggesztéssel történik. Zártkörű pályáztatás esetén az érdekelt ajánlattevőket azonos módon írásban, egyidejűleg kell tájékoztatni.

(2)   A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a)    a pályázat tárgyának meghatározását, annak műszaki, jogi és egyéb feltételével együtt,

b)   a teljesítés helyét és határidejét,

c)    az ellenszolgáltatással kapcsolatos kikötést és feltételt,

d)   az ajánlat benyújtására, felbontási helyére és idejére vonatkozó időpontot

     és szempontot, és

e)    a pályázati tárgyalásra vonatkozó időpontot és szempontot.

(3)   A pályázati felhívásban a kiíró kikötheti azon jogának fenntartását, hogy a pályázat során ajánlatot tett egyik ajánlattevővel se kössön szerződést, és ily módon a pályázatot akár indoklás nélkül is eredménytelennek minősítse.

(4)   Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlat benyújtására vonatkozó időpont között legalább 15 nap különbség legyen. Különösen indokolt halaszthatatlan esetben az ajánlattételi határidő rövidebb is lehet, a rendkívüli sürgősség azonban nem eredhet a kiíró hibájából.

(5)   A kiíró az ajánlat benyújtására meghatározott időpontig vonhatja vissza pályázati felhívását. A felhívás visszavonását a pályázat meghirdetésével azonos módon kell közzétenni. Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól ajánlata kidolgozásáért és az ajánlattétellel kapcsolatosan más jogcímen sem terjeszthet elő követelést.

17. § (1)   A pályázaton való részvétel biztosíték adásához vagy vételár fedezet meglétének igazolásához köthető, amelyet az ajánlat megküldésével egyidejűleg kell az ajánlattevőnek a kiíró rendelkezésére bocsátani. A pályázati biztosíték a pályázatban meghirdetett értékesítési ár 10 %-a, de minimum 5 000 forint, amely összeg eredményes pályáztatás esetén a vételárba beszámít.

(2)   A biztosíték visszajár

a)    a pályázati felhívás visszavonásától,

b)   az ajánlat érvénytelenségének, a pályáztatás eredménytelenségének megállapításától, vagy

c)    az ajánlat elbírálásától

számított 15 napon belül.

(3)   A biztosíték nem jár vissza, ha az ajánlattevő ajánlatát az ajánlati kötöttség időtartama alatt visszavonta vagy a szerződés megkötése neki felróható okból hiúsult meg.

18. § (1)   Az ajánlatot zárt borítékban kell benyújtani és fel kell tüntetni rajta az adott pályázatra utaló jelzést. A pályázat akkor minősül határidőre benyújtottnak, ha az ajánlattételi határidő lejártáig a felhívásban megadott címre beérkezik.

(2)   Az ajánlattevő az ajánlat egyes elemeinek nyilvánosságra hozatalát megtilthatja, kivéve a nevét és az általa felajánlott ellenszolgáltatást.

(3)   Az ajánlattevő az ajánlatához az elbírálástól számított 30 napig kötve marad kivéve, ha a kiíró ezt megelőzően valamelyik más ajánlattevővel szerződést köt vagy közli, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni.

(4)   A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes nyilatkozatát

a)    a pályázati felhívás feltételeinek elfogadására; és

b)   az ellenszolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettségvállalásra.

19. § (1)   Az ajánlatot tartalmazó irat felbontását az ajánlati felhívásban megadott időpontban kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül.

(2)   Az ajánlat bontását a pályázat kiírója nevében eljáró személy végzi.

Az ajánlat bontását az önkormányzat nevében kiírt pályázat esetén

a)    a polgármester vagy meghatalmazottja,

b)   a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság elnöke vagy meghatalmazottja és

c)    a Kulturális és Ügyrendi Bizottság elnöke vagy meghatalmazottja 

végzi.

(3)   Az ajánlat bontására meg kell hívni a Polgármesteri Hivatal vagyonkezelőjét.

(4)   Az ajánlat felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevő nevét, címét, székhelyét, lakóhelyét, valamint mindazon főbb, számszerűsíthető adatot, amely a bírálati szempont alapján értékelésre kerül.

   (5)  Az ajánlat formai és tartalmi értékelésére, érvényességének megállapítására, a pályázati tárgyalás lefolytatására, valamint az eljárás eredményének megállapítására vonatkozó javaslat megtételére a képviselő-testület eseti Tárgyaló Bizottságot hoz létre.

A Tárgyaló Bizottság tagjai:

a)    Kutfej Attila 8960 Lenti, Szövetkezeti u. 18. szám alatti lakos vagy meghatalmazottja,

b)   a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság elnöke vagy meghatalmazottja és

c)    a Kulturális és Ügyrendi Bizottság elnöke vagy meghatalmazottja.

       A Tárgyaló Bizottság Elnöke a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság elnöke.  

  (6)   Az ajánlat formai és tartalmi értékelését a Tárgyaló Bizottság végzi. Az ajánlat formai és tartalmi értékelésében a pályázati eljárásban a képviselő-testület által megbízott külső szakértő is közreműködhet.

(7)   Az ajánlat felbontásáról és ismertetéséről a vagyonkezelőnek jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bontástól számított 15 napon belül meg kell küldeni a vagyontárgy vagyongazdálkodási feladattal megbízott szervezet vezetője részére.

20. § (1)   A pályázatról a képviselő-testület soron következő ülésén dönt.

(2)   Az ajánlat értékelésében és elbírálásában résztvevő személyt és az általa felkért szakértőt titoktartási kötelezettség terheli. Az ajánlat értékelésében és elbírálásában résztvevő személy az e minőségében tudomására jutó információt kizárólag a pályázat értékelésének és elbírálásának céljára használhatja fel.

21. § (1)   Az érvénytelen ajánlatot tevő a pályázat további szakaszában nem vehet részt.

(2)   Az ajánlat felbontása után meg kell állapítani, hogy az ajánlat megfelel-e a pályázati felhívásban foglalt feltételeknek, valamint azt, hogy melyik ajánlat érvénytelen.

(3)   Érvénytelen az ajánlat, ha

a)    az ajánlatot a benyújtásra meghatározott határidő letelte után nyújtották be,

b)   az ajánlatot olyan ajánlattevő nyújtotta be, amelyik nem jogosult részt venni a pályázaton,

c)    az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírás tartalmi feltételeinek,

d)   az ajánlat a pályázati felhívásban megadott induló árnál alacsonyabb összegű ajánlati árat tartalmaz,

e)    az ajánlat az ajánlati felhívásban meghatározott mellékleteket nem tartalmazza, vagy

f)    a pályázati kiírás által előírt biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta a kiíró rendelkezésére.

22. § (1)   A pályázati tárgyalást a pályázati ajánlattételi határidő lejártát követő 15 napon belül meg kell tartani.

(2)   A pályázati tárgyaláson nem vehet részt az az ajánlattevő, akinek ajánlatát a Tárgyaló Bizottság érvénytelennek minősítette.

  (3)   A pályázati tárgyalást a pályázati felhívás kiírója által megbízott személy, önkormányzat nevében kiírt pályázat esetén a Tárgyaló Bizottság Elnöke vezeti, aki gondoskodik a jegyzőkönyv vezetéséről. A tárgyaláson részt vesz a Tárgyaló Bizottság tagja és a vagyonkezelő. A tárgyaláson részt vehet a pályázati eljárásban a képviselő-testület által megbízott külső szakértő.

(4)   A pályázati eljárást nem folytathatja le az a személy, aki

a)    az ajánlattevővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,

b)   az ajánlattevő vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottságának tagja,

c) az ajánlattevő szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik,

d)             az a)-c) pont szerinti személy hozzátartozója vagy

e) egyéb okból elfogult.

(5)   A pályázat értékelésében és elbírálásában résztvevő személy köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely összeférhetetlenségi ok fennáll.

(6)   Összeférhetetlenségi kérdésben vita esetén a Kulturális és Ügyrendi Bizottság véleményezését követően a képviselő-testület dönt. Az összeférhetetlenség megállapítása esetén az illetőt az eljárásból haladéktalanul ki kell zárni.

(7)   A licit lebonyolítása során az ajánlatot legalább a licitet levezető személy által meghatározott összeggel lehet emelni.

(8)   A pályázatot az az ajánlattevő nyeri meg, amelyik a pályázati felhívásban meghatározott bírálati szempont szerinti legkedvezőbb ajánlatot adta.

(9)   Ha a beérkezett vagy a pályázati tárgyalás, licit során megtett ajánlatok összege megegyezik, és új ajánlatot egyik ajánlattevő sem tesz, a Tárgyaló Bizottság javaslata alapján a pályázat eredményét a képviselő-testület állapítja meg.

(10)   Az eredmény megállapítását követően az érintett ajánlattevőt a szerződéskötés feltételeiről és határidejéről tájékoztatni kell.

(11)   A pályázati tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmazni kell:

a)    a tárgyalás helyét és idejét,

b)   a jelenlévő személy nevét, megjelölését, képviseleti jogosultságát és annak igazolása módját,

c)    a jelenlévő személy aláírását a jegyzőkönyv mellékletét képező jelenléti íven feltüntetve,

d)   a levezető személyét,

e)    a pályázati tárgyalás menetét,

f)    a liciten tett ajánlatot,

g)   a pályázati tárgyalás eredményét vagy eredménytelenségét,

h)   a legjobbnak ítélt ajánlattevő személyét és ajánlatát,

i)     a második legjobbnak ítélt ajánlattevő személyét és ajánlatát,

j)     a szerződéskötés feltételeire és határidejére vonatkozóan megadott kioktatás megtörténtét,

k)   a Tárgyaló Bizottság ajánlattal kapcsolatos véleményét és az elbírálásra indoklással ellátott javaslatát és

l)     hitelesítő aláírást, bélyegzőlenyomatot.

(12)   A pályázatot elnyert ajánlattevővel az eredményhirdetéstől számított legkésőbb 60 napon belül szerződést kell kötni. Ha a szerződéskötés a nyertes ajánlattevőnek felróható okból meghiúsul, a szerződést a második legjobbnak ítélt ajánlattevő kötheti meg abban az esetben, ha a pályázati felhívás ennek lehetőségéről rendelkezik.

(13)   Tulajdonjog átruházásakor ki kell kötni a tulajdonjog fenntartását a vételár teljes kiegyenlítéséig, és a teljes vételár meghatározott időre történő meg nem fizetésére az elállási jogot.

12. Önkormányzati követelésről való lemondás, követelés elengedése

23. § (1)   Önkormányzati követelésről lemondani, tartozást elengedni a következő esetekben lehet:

a)    csődegyezségi megállapodásban,

b)   bírói egyezség keretében,

c)    felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásba adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan nem térül meg,

d)   ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,

e)    ha a követelés érvényesítése a kötelezett életvitelét bizonyítottan és számottevően ellehetetlenítené, mely során kiskorú gyermeke lakás nélkül maradna és a kötelezett tartási kötelezettsége körébe tartozó hozzátartozói tartását nem tudná biztosítani,

f)    a kötelezett bizonyíthatóan nem lelhető fel,

g)   jogszabály által megfogalmazott közérdekű cél esetén, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja és nem ellentétes az államháztartásról szóló törvény és az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló Korm. rendelet rendelkezéseivel.

(2)   A követelés elengedésére jogosult eljárása során alaposan mérlegeli a kötelezett adós pénzügyi helyzetét. A követelés elengedésére jogosult köteles beszerezni az adósság jellegével és az adós helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján alapos mérlegelés után lehet a követelésről lemondás, a tartozás elengedés kérdésében dönteni.

(3)   Követelésről az érintett önkormányzati bizottság vagy polgármester kezdeményezésére a képviselő-testület minősített többségű döntése alapján lehet lemondani.

(4)   A követelésről részben vagy egészben lehet lemondani. Teljes mértékben vagy részben el lehet tekinteni a késedelmi kamat megfizetésétől is.

(5)   A képviselő-testület megállapodhat a kötelezettel a követelés behajtása és beszedhetősége érdekében értéket képező és az önkormányzat számára hasznosuló szolgáltatás teljesítésében. Részletfizetési vagy a követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés is köthető.

13. Felajánlott vagyon elfogadása

24. § (1)   Vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, felajánlás elfogadásáról a képviselő-testület határoz.

(2)   Ha a vagyon ingyenes vagy kedvezményes felajánlása az e rendeletben meghatározott vagyonkezelő szerv részére történik, a felajánlás elfogadásához szükséges a vagyonkezelő nyilatkozata. A vagyonkezelő arról nyilatkozik, hogy képes-e a felajánlott vagyonhoz esetlegesen kapcsolódó kötelezettség teljesítésére.

(3)   Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan vagyon, melynek ismert terhe eléri vagy meghaladja a vagyon értékét.

14. Az önkormányzati vagyon kedvezményes átengedése

25. § (1)   Az önkormányzat vagyonának tulajdonjogát kedvezményesen átruházni, az önkormányzati vagyon használatát ingyenesen vagy kedvezményesen átengedni csak a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata alapján lehet.

15. Záró rendelkezések

26. § (1)   Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)   A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Lenti Város Önkormányzat képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 17/2012. (III. 01.) önkormányzati rendelete.

Lenti, 2017. december 4.

             dr. Csizmazia Bernadett  sk.                                                         Horváth László sk.

                             jegyző                                                                               polgármester

Kihirdetési záradék:

A rendelet kihirdetve: 2017. december 4 napján.

dr. Csizmazia Bernadett sk.

               jegyző