1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Lenti Város Önkormányzatának tulajdonában álló lakásra, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségre.

(2) A lakás tekintetében az önkormányzatot, mint tulajdonost megillető bérbeadói feladatot a rendeletben szabályozott módon az alábbi szervek látják el:

(3) A képviselő-testület egyedi esetben magához vonhatja a bérbeadói jog gyakorlását.

2. § (1) A gyámügyi és szociális ügyintéző folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és bérbeadás útján hasznosítható lakásokról.

(2) Az önkormányzati bérlakással kapcsolatos házkezelői feladatot a Lenti Városgazdálkodási Kft. látja el.

3. § A rendeletben használt fogalmakra a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) és a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Ltv.) foglalt értelmező rendelkezések és meghatározások az irányadóak.

4. § (1) Önkormányzati bérlakást csak lakhatás biztosítása céljára lehet bérbe adni.

(2) Önkormányzati bérlakást csak olyan személynek vagy családnak lehet bérbe adni, aki nem rendelkezik Magyarország területén beköltözhető lakással.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltételtől a képviselő-testület kivételesen indokolt önkormányzati érdekből, a 9. § b) pont ba) és bb) alpontjában jelzett jogcímeken történő bérbeadás esetén eltekinthet akkor, ha az igénylő nem lenti lakos.

(4) Házastársak, illetve testvérek közös kérelmére bérlőtársi szerződést lehet kötni, más személlyel bérlőtársi szerződés nem köthető. Társbérleti szerződés e rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati bérlakásra nem köthető.

5. § (1) Önkormányzati bérlakást, az 5. § (3) bekezdésben meghatározott kivételtől eltekintve, határozott időre, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig, de legfeljebb öt évre lehet bérbe adni.

(2) Bérbe adható az önkormányzati bérlakás valamely feltétel bekövetkezéséig, az (1) bekezdésben meghatározott időtartam figyelembe vételével, oly módon, hogy az 5 évre szóló lakásbérleti szerződéskötés addig ismételhető, amíg a jelzett feltétel bekövetkezik.

(3) Határozatlan időre kell bérbe adni a törvény hatálybalépése előtt határozatlan időre bérbe adott lakás cseréje esetén a cserelakást.

6. § (1) Önkormányzati bérlakásra csak akkor köthető bérleti szerződés, ha a lakás nagysága a bérlő jogos lakásigényének a (2) bekezdésében meghatározott mértékét nem haladja meg. A jogos lakásigény mértékének számításánál a lakásba ténylegesen együtt költözők számát, valamint az orvosilag igazolt terhességet kell figyelembe venni.

(2) A jogos lakásigény mértéke:

7. § (1) A bérlőkijelölésre jogosult szerv döntéséről a gyámügyi és szociális ügyintéző köteles értesíteni a kijelölt bérlőt és a lakás kezelésével megbízott szervezetet.

(2) A kijelölt bérlő a döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles a lakásbérleti szerződést megkötni. A lakáskezelő szervezet a bérleti szerződés másolatának megküldésével köteles értesíteni a gyámügyi és szociális ügyintézőt a szerződés megkötéséről.

8. § (1) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban tartózkodni, továbbá a két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát a bérbeadó részére a távollét megkezdését követő 15 napon belül írásban köteles bejelenteni.

(2) Ha a bérlő az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségét menthető okból mulasztotta el, de a bérbeadó felhívására ezt a hiánypótló levél kézhezvételét követő naptól számított 15 napon belül teljesíti, lakásbérleti jogviszonya a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt nem mondható fel.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott feltételre vonatkozó felhívást a lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell. Ellenkező esetben a lakásbérleti szerződés az (1)–(2) bekezdésben hivatkozott okra nem mondható fel.

9. § Önkormányzati bérlakást az alábbi jogcímen lehet bérbe adni

10. § (1) A gyámügyi és szociális ügyintéző a szociális jellegű bérlakást igénylőkről nyilvántartást vezet, amely alapján az Egészségügyi és Szociális Bizottság minden év novemberi soros ülésén lakásigénylési névjegyzéket készít. Szociális jellegű bérlakás csak annak a személynek, vagy családnak adható bérbe, aki a gyámügyi és szociális ügyintézőnél írásban előterjesztett bérlakás igénylése alapján szerepel az önkormányzati lakásra várakozók nyilvántartásában és ez alapján – az Egészségügyi és Szociális Bizottság döntésére tekintettel - a lakásigénylők névjegyzékében. A gyámügyi és szociális ügyintéző által vezetett nyilvántartás tartalmazza a kérelmező nevét, lakcímét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban és névjegyzékben szereplő személyes adatok tekintetében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései az irányadóak. A lakásigénylés jogosultságát alátámasztó szociális helyzetre vonatkozó személyes adatok kezelése az érintett hozzájárulása alapján történik.

(3) A nyilvántartásból a személyes azonosító adatok nélkül csak statisztikai célra szolgáltathatók adatok.

(4) Szociális jellegű bérlakás-igénylést az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon a gyámügyi és szociális ügyintézőnél kell benyújtani, amelyhez csatolni kell a 11. §-ban meghatározott jogosultsági feltételeket igazoló dokumentumokat. A kérelem benyújtását követően a gyámügyi és szociális ügyintéző a kérelmezőt az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba veszi. A szociális jellegű bérlakás-igénylés iránti kérelemnyomtatványokat a 6. melléklet, 7. melléklet és 8. melléklet tartalmazza.

(5) A lakásigénylők névjegyzékében szereplők jogosultságát a gyámügyi és szociális ügyintéző minden év szeptember 30-ig felülvizsgálja. A felülvizsgálat során a nyilvántartásba vett személy nyilatkozik a 11. §-ban meghatározott jogosultsági feltételekről. A nyilatkozat megtételéhez szükséges nyomtatványokat a 6. melléklet, 7. melléklet és 8. melléklet tartalmazza.

(6) Házastársak bérlakás igénylő lapjukat csak együttesen nyújthatják be. Amennyiben a bérlakás-igény kielégítése előtt a bíróság a házasságot jogerősen felbontja, és a továbbiakban is mind a két volt házasfél megfelel a 11. §-ban meghatározott jogosultsági feltételeknek, a volt házastársakat kérelmükre külön kell nyilvántartásba venni, és együttesen előterjesztett kérelem benyújtási határidejét kell figyelembe venni a pályázati elbírálásnál.

(7) A gyámügyi és szociális ügyintéző a szociális bérlakás iránti kérelem benyújtását követően értesíti az Egészségügyi és Szociális Bizottságot, amely gondoskodik környezettanulmány elkészítéséről a kérelmező lakóhelyén. Az így elkészített környezettanulmányban foglaltakat az Egészségügyi és Szociális Bizottság figyelembe veszi az (1) bekezdés szerinti lakásigénylők névjegyzékére vonatkozó döntés meghozatala során. Az Egészségügyi és Szociális Bizottság döntéséről a gyámügyi és szociális ügyintéző értesíti a kérelmezőt.

11. § (1) Szociális jellegű bérlakásra csak annak a nagykorú magyar állampolgárnak, továbbá annak az állandó tartózkodásra jogosító személyazonosító igazolvánnyal rendelkező bevándoroltnak és magyar hatóságok által menekültként elismert személynek a lakásigénylése fogadható el, aki az alábbi szociális rászorultsági feltételeknek együttesen megfelel

(2) A szociális jellegű lakásigénylés jogosultsági elbírálásánál nem lehet vagyonként figyelembe venni

(3) A jövedelmi jogosultság elbírálásánál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Szt.) foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(4) Súlyos mozgáskorlátozottnak minősül az a személy, akit a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló kormányrendelet annak minősít.

(5) A lakásigénylő a nyilvántartásba vételt követően a jogosultság alapjául szolgáló feltételekben beálló változást köteles bejelenteni a gyámügyi és szociális ügyintézőnél 15 napon belül.

12. § (1) A nyilvántartásba vételt 5 évig meg kell tagadni, ha a lakásigénylő

(2) Akkor is meg kell tagadni a nyilvántartásba vételt 5 évig, ha a bérbeadó a bérlő előző önkormányzati lakásának bérleti jogát a Ptk.-ban szabályozott lakásbérletre vonatkozó szerződésszegés miatti okokra hivatkozva bontotta fel. Az ötéves időtartamot a lakás bérbe adó általi birtokba vételétől kell számítani.

(3) A nyilvántartásba vételt 10 évig meg kell tagadni, ha a lakásigénylő előző önkormányzati lakásának bérleti jogáról a 29. § (1) bekezdés b)–d) pontja alapján mondott le. A tízéves időtartamot a lakás bérbe adó általi birtokba vételétől kell számítani.

13. § Törölni kell a lakásra várók nyilvántartásából az igénylőt, ha

14. § (1) Az önkormányzati bérlakás elnyerése érdekében az igénylők közül különösen az alábbi szempontok együttes mérlegelésével indokolt a bérlő kiválasztása

(2) Az önkormányzati bérlakást igénylők közül a leginkább rászoruló kiválasztása érdekében, amennyiben indokolt az Egészségügyi és Szociális Bizottság a döntés meghozatala előtt környezettanulmányt készít.

(3) A szociális rászorultság alapján kiutalható önkormányzati bérlakások listáját a 2. melléklet tartalmazza.

15. § (1) Az egyes munkakörhöz kapcsolódó bérlakásnak minősül a 3. mellékletében felsorolt bérlakások.

(2) Az egyes munkakörökhöz kapcsolódó lakás bérlőjének csak az jelölhető ki, aki nem rendelkezik Lentiben állandó lakással, és az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatának ellátásához szükséges munkakörben alkalmazást nyert. A szolgálati jelleggel történő bérlakás-igénylés iránti kérelem nyomtatványokat a 6. melléklet, 7. melléklet és 8. melléklet tartalmazza.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott bérlakás esetében a bérlőkijelölési jogot a szakembert alkalmazó munkáltató szerv vezetőjének javaslatára az Egészségügyi és Szociális Bizottság gyakorolja.

(4) Az egyes munkakörökhöz vagy tevékenységekhez kötődő bérlakás esetében a bérleti szerződés a munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati, vagy egyéb szolgálati jogviszony fennállásának időtartamára, legfeljebb 5 évre köthető, de a meghatározott tevékenység fennállásáig a bérleti szerződés ismételhető.

16. § (1) A képviselő-testület egyedi döntés alapján, pályáztatás nélkül, soron kívül bérlőnek kijelölheti azt a személyt, aki önkormányzati feladatot lát el, vagy az önkormányzat által támogatott tevékenységet végez, és rendkívüli szociális krízishelyzetbe került.

(2) A bérlőkijelölés csak cím szerint pontosan megjelölt lakásra történhet.

(3) A kérelem elbírálása előtt az Egészségügyi és Szociális Bizottság véleményét, javaslatát ki kell kérni.

17. § (1) Önkormányzati bérlakásra bérlőkijelölési jog csak a már meglévő megállapodás alapján gyakorolható.

(2) Bérlőkijelölési joggal a 4. mellékletben szereplő lakások esetében élhet az ott megjelölt szerv.

(3) Önkormányzati lakás szolgálati jelleggel történő bérbevétele iránti kérelem az 6. melléklet szerinti formanyomtatványon nyújtható be.

18. § (1) Kisajátítási eljárás során kizárólag Lenti Város Önkormányzata által indított kisajátítási eljárásban, a kisajátított lakóingatlant használó tulajdonos kérelmére, megfelelő időben történő elhelyezése céljából önkormányzati bérlakás biztosítható.

(2) Az (1) bekezdés alapján biztosított bérlakás esetében a bérleti szerződés legfeljebb 5 évre köthető. A bérlőkijelölési jogot az Egészségügyi és Szociális Bizottság gyakorolja.

(3) A kisajátított lakóingatlant használó tulajdonos legfeljebb 5 év időtartamra mentesül a lakásbérleti díj fizetése alól.

(4) A (2) bekezdésben foglaltak tekintetében e rendelet 41. §-át nem kell alkalmazni.

(5) A kisajátítási eljárás során megfelelő időn belül történő elhelyezés céljából kiutalható lakások listáját az 5. melléklet tartalmazza.

19. § A felek jogaira és kötelezettségeire az Ltv. rendelkezései az irányadóak az e fejezetben foglalt eltérésekkel.

20. § (1) A bérbeadó a lakást a bérlő részére tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni. A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. Ha a bérbeadó e kötelezettségét a bérlő írásbeli felszólítása ellenére 30 napon belül nem teljesíti, a bérlő a szükséges munkát a bérbeadó helyett és költségére elvégeztetheti.

(2) A lakás átadásakor leltárt és jegyzőkönyvet kell felvenni, abban fel kell tüntetni a lakás, továbbá a lakás berendezésének tényleges állapotát, valamint a bérlő esetleges észrevételeit. A bérlő a lakás átvételét a leltár és a jegyzőkönyv aláírásával ismeri el.

21. § (1) A bérbeadó az épület karbantartásával kapcsolatos kötelezettségének teljesítéséről a Lenti Városgazdálkodási Kft. jelzése alapján, az azonnali beavatkozást igénylő munkák kivételével, egyedi ügyként az Egészségügyi és Szociális Bizottság döntése alapján gondoskodik. A döntés előkészítéséért és a házkezelői feladatokat ellátó Lenti Városgazdálkodási Kft. kiértesítéséért a gyámügyi és szociális ügyintéző a felelős.

(2) A bérlő köteles gondoskodni:

22. § (1) A bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, továbbá a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségének teljesítését az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke, vagy az általa kijelölt Bizottsági tag és a gyámügyi és szociális ügyintéző együttes ellenőrzésének útján az Ltv.-ben foglaltak figyelembe vételével évente egy alkalommal október 31-ig munkanapokon 8-20 óra közötti időben ellenőrzi.

(2) Az ellenőrzés tapasztalatát és megállapítását az Egészségügyi és Szociális Bizottság a novemberi ülésén megtárgyalja.

(3) A gyámügyi és szociális ügyintéző az éves ellenőrzés lefolytatásának rendjéről ütemtervet készít, amelyet a januári ülésén az Egészségügyi és Szociális Bizottság megtárgyal és elfogad.

(4) Azonnali felmondási oknak minősül, amennyiben az ellenőrzés alkalmával megállapítást nyer, hogy a bérlő nem lakik életvitelszerűen a lakásban.

23. § (1) A gyámügyi és szociális ügyintéző előzetes vizsgálata, majd ennek alapján elkészített javaslata alapján az Egészségügyi és Szociális Bizottság hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a lakását átalakítsa, korszerűsítse, ha a bérlő a munkák elvégzésének költségeit vállalja. A bérlő számlákkal igazolt költségeinek lakbérbe számítását akkor kérheti, ha az átalakítással a lakás térfogatát nem növelő építési tevékenyéget végzett, korszerűsítéssel a lakás rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságának javítása, használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési tevékenységet végzett. Az Egészségügyi és Szociális Bizottság írásbeli hozzájárulása esetén a bérlő köteles a munkálatok elvégzéséhez szükséges hatósági engedélyeket beszerezni, és felel a hatósági engedélyekben meghatározottak szabályszerű végrehajtásáért.

(2) A lakás átalakítása, korszerűsítése előtt a gyámügyi és szociális ügyintéző, az Egészségügyi és Szociális Bizottság írásbeli hozzájárulását követően, megállapodást köt a bérlővel a költségek viseléséről.

24. § (1) A lakásbérlet megszűnésekor a bérlőnek a lakást az Ltv. 17. §-ban foglaltak figyelembe vételével kell visszaadnia.

(2) A beköltözhető állapot legalább a falak az átadáskori felületképzésnek megfelelő, azaz meszelt, festett, tapétázott, a nyílászárók folyamatosan mázolt, a padozat tiszta, a berendezések üzemképes állapotát jelenti. A gázkészülék üzemképes állapotát a szakszerviz által kiállított, az üzemképességet igazoló jegyzőkönyv tanúsítja.

(3) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a bérlőt terhelő helyreállítási munkákat a bérlő költségére a bérbeadó végezteti el.

25. § (1) A lakáshasználati díjra vonatkozó szabályokat az Ltv. 20. §-ban foglaltak alapján kell megállapítani.

(2) A lakáshasználati díj 20%-kal emelkedik 2 hónap elteltével.

(3) Amennyiben a lakásra megállapított lakbér összege a jogcím nélküli lakáshasználat ideje alatt megváltozik, a változás hatályba lépésétől kezdve a lakásra megállapított új lakbér alapján kell a lakáshasználati díjat megállapítani.

26. § (1) Házastársak, illetve testvérek közös kérelmére bérlőtársi szerződést lehet kötni.

(2) A Egészségügyi és Szociális Bizottság a bérlőtárs halála esetén, az elhunyt bérlőtársnak a vele haláláig, több mint 5 éve, bejelentett lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen együtt lakó szülője, gyermeke, unokája és a lakásban visszamaradt bérlőtárs közös kérelmére a bérlőtársi szerződés megkötését engedélyezheti.

(3) A bérlőtársi jogviszony közös kérelemre megszüntethető.

(4) Önkormányzati lakásra új társbérleti szerződés nem köthető.

27. § (1) Az Ltv. 21. §-ban meghatározottakon kívül bérlő a lakásba más személyt csak az Egészségügyi és Szociális Bizottság írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) Nem adható hozzájárulás más személy befogadásához abban az esetben, ha a bérlőnek 2 hónapot meghaladó lakbér és közüzemi díj tartozása áll fenn.

(3) A hozzájárulás azzal a feltétellel adható, hogy a bérleti jogviszony megszűnésekor a befogadott személy sem a bérleti jogviszony folytatására, sem elhelyezésére nem tarthat igényt.

(4) A befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet a gyámügyi és szociális ügyintézőnek kell benyújtani.

(5) A kérelemhez csatolni kell:

28. § (1) A határozatlan idejű lakásbérleti jogviszony folytatására kötött tartási szerződéshez a gyámügyi és szociális ügyintéző előkészítő eljárását követően, az Egészségügyi és Szociális Bizottság akkor járul hozzá, ha:

(2) A tartási szerződés felbontása esetén a befogadáshoz adott bérbeadói hozzájárulást vissza kell vonni.

29. § (1) A bérbeadó és a bérlő az önkormányzati lakásra kötött bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetheti olyan módon, hogy

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetre akkor kerülhet sor, ha az eredeti és a másik lakás alapterülete, komfortfokozata azonos.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetre akkor kerülhet sor, ha az eredeti lakás alapterülete vagy komfortfokozata kedvezőbb a másik lakásnál. A bérlőt ilyenkor a két lakás éves bérleti díjkülönbözetének kétszerese illeti meg.

(4) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetre akkor kerülhet sor, ha az eredeti lakás alapterülete, vagy komfortfokozata kedvezőtlenebb a másik lakásnál. A bérbeadót ilyenkor a két lakás éves bérleti díjkülönbözetének kétszerese illeti meg.

(5) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a bérbeadó a határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkező bérlő részére

(6) A bérleti jog megváltására vonatkozó megállapodásban a volt bérlőnek vállalnia kell, hogy az önkormányzat felé a továbbiakban semmilyen lakásigénnyel nem fordul.

(7) A térítési díj kifizetésének időpontját a felek megállapodásban rögzítik.

30. § (1) A bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének feltétele, hogy a bérlő vállalja eredeti lakásának a kiutaló határozat kézhezvételétől számított 30 napon belüli tiszta, és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadását, és a bérlő az eredeti lakására lakbér- vagy közüzemi díjtartozással ne rendelkezzen.

(2) A gyámügyi és szociális ügyintéző nyilvántartást vezet a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését kezdeményező bérlőkről.

(3) Amennyiben több bérlő igényli lakása bérleti jogviszonyának a 29. § (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott módon, közös megegyezéssel történő megszüntetését, a bérbeadó a csereként felajánlható lakásra köteles a rendeletben szabályozott módon pályázatot kiírni.

31. § (1) Ha a bérbeadó a lakásbérleti jogviszonyt a lakás átalakítása, korszerűsítése, lebontása miatt mondta fel, és a bérlővel megállapodott, hogy másik lakást nem ajánl fel, a bérlő a bérleti jog megváltásaként a lakásbérleti jogviszony megszűnése hónapjában fizetett, utolsó havi, a lakbér 150-szorosának, de maximum 1 500 000-Ft-nak megfelelő összegű térítésre jogosult.

(2) Megállapodás hiányában az Ltv. 26. §-a szerint kell eljárni.

32. § (1) A házkezelői feladatokat ellátó Lenti Városgazdálkodási Kft. jogosult beszedni a bérlőktől a lakbért, valamint a szerződés keretében a bérbeadó által, a lakásbérleti szerződés szerint nyújtott külön szolgáltatások díját, melyről saját nevében számlát bocsát ki.

(2) A házkezelő a Ltv. 25. §-ban meghatározottak szerint felszólítja a bérlőt, ha a bérleti szerződésben meghatározott időpontig a lakbért és a külön szolgáltatások díját nem fizeti meg. Amennyiben a felszólításnak a bérlő nyolc napon belül nem tesz eleget, ezt haladéktalanul jelzi a gyámügyi és szociális ügyintézőnek.

(3) A gyámügyi és szociális ügyintéző a házkezelő által közölt bérleti díj fizetési kötelezettségüket nem teljesítő bérlők listáját az Egészségügyi és Szociális Bizottság soron következő ülése elé terjeszti a szükséges intézkedés megtétele végett.

(4) Amennyiben a lakásbérlet a lakbér, vagy a bérlőt terhelő egyéb költség nem fizetése miatti felmondással szűnt meg, az Egészségügyi és Szociális Bizottság egyedi döntése alapján a volt bérlővel korábbi lakására határozott idejű, legfeljebb 12 hónapra szóló lakásbérleti szerződés köthető, ha a volt bérlő lakbér-, vagy a bérlőt terhelő egyéb költség megfizetésének a lakás kiürítéséről szóló bírósági ítélet végrehajtásának foganatosításáig maradéktalanul eleget tesz.

(5) Az (4) bekezdésben meghatározott bérleti jogviszony időtartamának lejártát megelőzően a rendelet 37. §-ban meghatározott szabályok szerint kell eljárni azzal az eltéréssel, hogy a bérlővel 5 évig, amely többször ismételhető, de csak 12 hónapra szóló lakásbérleti szerződés köthető.

33. § (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg és nincs a lakásbérlet folytatására jogosult személy, az örökös köteles a lakást kiüríteni és a lakás leadásáig a bérleti díjjal azonos lakáshasználati díjat megfizetni.

(2) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat határidőre nem szállítja el, azokat a bérbeadó az örökös költségére és veszélyére raktárba helyezi el és gondoskodik annak őrzéséről, legfeljebb 1 évig.

(3) Ha az elhalt bérlőnek lakbér vagy közüzemi díjtartozása van, a bérbeadó igényét hagyatéki teherként köteles bejelenteni.

34. § (1) A gyámügyi és szociális ügyintéző a rendelet 9. § a) pontjában meghatározott jogcímen bérbe adott, határozott időre kötött lakásbérleti szerződés lejárta előtt legalább 30 nappal köteles vizsgálni, hogy a bérlő a rendelet 11. §-ban meghatározott szociális rászorultsági feltételeknek megfelel-e.

(2) A felülvizsgálat elvégzéséhez a bérlő köteles adatokat szolgáltatni.

(3) Szociális rászorultság esetén az Egészségügyi és Szociális Bizottság változatlan feltételekkel ajánlatot tehet újbóli határozott idejű szerződés megkötésére. A bérlő az ajánlat kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles nyilatkozni.

(4) Nem tehet ajánlatot az Egészségügyi és Szociális Bizottság, ha

35. § (1) Szociális rászorultság címén, továbbá szociális krízishelyzet alapján egyedi képviselő-testületi döntéssel bérbe adott lakás esetén a bérlőnek

(2) Szociális rászorultság hiányában az Egészségügyi és Szociális Bizottság legfeljebb kétszer, 5 + 5 évre tehet ajánlatot lakásbérleti szerződés újbóli megkötésére.

36. § (1) Bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő köteles a lakást 30 napon belül kiürítve, beköltözhető állapotban a bérbeadónak átadni. A lakás leadásakor a gyámügyi és szociális ügyintéző és a házkezelő által közösen leltárt kell felvenni, melyben rögzíteni kell a lakás műszaki állapotát, esetleges hiányokat, azok pótlási határidejét.

(2) Ha a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetésére, vagy az ellenérték megtérítésére nem nyilatkozik, vagy a bérbeadó azt nem fogadja el, a bérbeadó a lakás visszaadásától számított 30 napon belül bíróságtól kérheti a bérlő kötelezettségének megállapítását.

(3) A volt bérlő mindaddig, amíg a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban át nem adja a bérbeadónak, köteles a 25. §-ban meghatározott lakáshasználati díjat, valamint a lakással kapcsolatos költségeket megfizetni.

37. § (1) Önkormányzati bérlakás bérleti joga kizárólag másik lakásbérleti vagy tulajdonjogára cserélhető el. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.

(2) Önkormányzati bérlakásra kötött csereszerződéshez az Egészségügyi és Szociális Bizottság csak akkor járulhat hozzá, ha a cserélő feleknek lakbér- vagy közüzemi díjtartozása nincs.

(3) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság a lakáscseréhez nem járulhat hozzá, ha a felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem az önkormányzati lakás bérleti jogának jogellenes átruházására irányul.

38. § (1) Ha a szociális intézménybe utalásakor a bérlő lakásbérleti jogviszonyáról a 29. § (5) bekezdésében meghatározott összegű pénzbeli térítési díj ellenében mondott le az önkormányzat javára, intézményből történő elbocsátása esetén a 38. § (2)–(6) bekezdésekben meghatározott szabályok figyelembevételével helyezhető el önkormányzati bérlakásba.

(2) Az önkormányzat a volt bérlő részére a rendelkezésre álló üres önkormányzati bérlakások figyelembevételével lehetőleg a rendeletben meghatározott lakásigénye mértékének megfelelő a város közigazgatási területén belül, volt lakása komfortfokozatával lehetőleg megegyező önkormányzati bérlakást ajánl fel.

(3) A szociális intézményből elbocsátott személy köteles a lakásbérleti szerződés megkötése előtt a kiutalt lakás 5 évi bérleti díjának megfelelő összegű térítési díjat megfizetni.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott térítési díj megfizetésére az Egészségügyi és Szociális Bizottság 12 havi részletfizetést engedélyezhet, de indokolt esetben a (6) bekezdésben meghatározott döntésre jogosult szerv méltányosságból részben vagy egészben eltekinthet a térítési díj megfizetésétől.

(5) A lakásbérleti szerződés időtartamára, továbbá a fizetendő lakbér- és egyéb külön szolgáltatás díjának a megfizetésére a rendeletben meghatározott szabályok az irányadók.

(6) Az önkormányzati bérlakás kiutalásáról az Egészségügyi és Szociális Bizottság dönt.

39. § (1) Amennyiben a lakásbérleti jog folytatásához a bérbeadó hozzájárulása szükséges, ennek megadása után a jogosult a lakásbérleti jogot változatlan feltételekkel folytathatja.

(2) A lakásbérleti jog folytatására jogosultnak a bérlő halálától számított 30 napon belül kérni kell a jogosultság elismerését.

40. § (1) A határozatlan időre bérbe adott lakás egy része az Egészségügyi és Szociális Bizottság előzetes írásbeli hozzájárulásával lakás céljára albérletbe adható.

(2) Albérleti jogviszony csak úgy létesíthető, hogy a lakásban lakó személyek mindegyikére legalább hat négyzetméter lakószoba terület jusson.

(3) Nem adható hozzájárulás a szükséglakás és a komfort nélküli, továbbá a (4) bekezdésben meghatározott esetek kivételével, az egész lakás, továbbá az egyszobás lakás albérletbe adásához.

(4) A határozatlan időre bérbe adott lakás egy része csak akkor adható albérletbe, legfeljebb 5 évre, ha a bérlő azért van távol, mert lakóhelyén kívül 2 hónapon meghaladó időtartamban,

(5) A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén az albérlő elhelyezésre nem tarthat igényt.

(6) A képviselő-testület egyedi döntése alapján létrejött, feltételhez kötött lakásbérleti jogviszony esetén a lakás albérletbe nem adható.

(7) Az albérlet további szabályait az Ltv. tartalmazza.

41. § (1) A lakbér mértékét a lakás alapterülete és a lakás komfortfokozata figyelembevételével kell meghatározni az 1. melléklet szerint.

(2) Az 1. mellékletben meghatározott lakbérek mértékét évente, minden év november 30. napjáig, felül kell vizsgálni úgy, hogy értékállósága biztosított legyen.

(3) Az 1. melléklet módosítása esetén, a módosított lakbért első alkalommal az elfogadását követő év január 1-jétől kell alkalmazni, mely alól kivételt képez a központi jogszabály módosításból eredő változás.

(4) A havi lakbér mértékét a bárszentmihályfai, a lentikápolnai, a lentiszombathelyi, a máhomfai és a mumori városrészekben 25 %-kal csökkenteni kell.

(5) A havi lakbér mértékét 15 %-kal kell csökkenteni, ha

(6) A havi lakbér mértékét 20 %-kal csökkenteni kell, amennyiben az épülettömbben önkormányzati beruházás keretében megvalósuló állagmegóvási, karbantartási, felújítási munkákra kerül sor, a munkálatok befejezésének időtartamáig, melynek kezdő és befejező időpontját a gyámügyi és szociális ügyintéző köteles közölni a Lenti Városgazdálkodási Kft -vel. A házkezelő csak a gyámügyi és szociális ügyintéző értesítését követően alkalmazhatja a csökkentett lakbért, és csak a gyámügyi és szociális ügyintéző értesítését követően szüntetheti meg azt.

(7) A havi lakbér mértékét 30 %-kal kell csökkenteni, ha a lakás műszaki állapota kedvezőtlen, a lakás aládúcolt, beázik, a helyzet fennállásának időtartamára, melyet a lakás rendeltetésszerű használatának ellenőrzése során a gyámügyi és szociális ügyintéző és az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke, vagy az általa kijelölt Bizottsági tag felülvizsgál. A körülményekben bekövetkezett változás esetén az ellenőrzést követő 15 napon belül jelzi a házkezelői feladatokat ellátó Lenti Városgazdálkodási Kft. részére a lakbér előírásának megváltoztatása céljából.

(8) A (6)–(7) bekezdésben felsorolt ok miatti lakbércsökkentés együttes mértéke az 50 %-ot nem haladhatja meg

(9) A házkezelői feladatokat ellátó Lenti Városgazdálkodási Kft. mérlegbeszámolójában részletesen beszámol a házkezelői feladat ellátásáról.

42. § Lakbértámogatás állapítható meg annak a Lenti lakóhellyel rendelkező személynek, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel

43. § Nem állapítható meg lakbértámogatás azon önkormányzati lakás bérlőjének, aki

44. § Meg kell szüntetni a támogatást az arra okot adó körülmény bekövetkezése időpontjától, ha a bérlő

45. § A lakbértámogatás mértéke a család egy főre jutó nettó jövedelmének figyelembevételével kerül megállapításra az alábbiak szerint

46. § (1) A lakbértámogatás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Önkormányzati Osztályán kell benyújtani.

(2) A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező, valamint a vele együttlakó személyek

47. § (1) A támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától állapítható meg, legfeljebb egyéves időtartamra. Az egyéves időtartam lejárta után a támogatás iránti kérelmet meg lehet újítani.

(2) A jogosultságot megállapító határozat egy példányát meg kell küldeni a lakáskezelői feladatot ellátó Lenti Városgazdálkodási Kft.-nek a fizetendő lakbér nyilvántartása és beszedése végett.

(3) A jogosultság fennállása esetén a bérlő a támogatás mértékével csökkentett összegű lakbért köteles fizetni.

(4) A megállapított lakbértámogatást a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztálya a tárgyhót követő hó 5. napjáig utalja a Lenti Városgazdálkodási Kft. részére.

(5) A lakbértámogatásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a Polgármesteri Hivatal Önkormányzati Osztályát.

(6) E rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy e rendelet megsértésével nyújtott támogatást meg kell szüntetni, a támogatást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt pedig kötelezni kell az ellátás visszafizetésére, valamint kamatterheinek megfizetésére.

(7) A támogatott személyekről a Polgármesteri Hivatal Önkormányzati Osztálya nyilvántartást vezet.

(8) A lakbértámogatás megállapításáról, és megszüntetéséről; valamint a jogosulatlanul igénybevett támogatás visszafizetésének elrendeléséről, és részletfizetési kedvezmény engedélyezéséről az Egészségügyi és Szociális Bizottság dönt.

48. § (1) A lakbéren felül fizetendő a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások az alábbiak:

(2) A fogyasztás díját a Lenti Városgazdálkodási Kft., a társasháznál a közös képviselő a szolgáltató közüzemi cég tarifája szerint számlázza

(3) A felvonóhasználat nem minősül külön szolgáltatásnak, ennek díja az önkormányzat részére kerül számlázásra.

49. § (1) A képviselő-testület által elidegenítésre kijelölt bérbe adott önkormányzati lakásra elővásárlási jog illeti meg az Ltv.-ben meghatározott személyeket.

(2) Nem áll fenn elővásárlási jog az 1990. szeptember 30. napját követően önkormányzati saját forrásból létesített vagy szerzett lakás esetében.

(3) Az ingatlan beköltözhető forgalmi értékét és vételárát, valamint a fizetési feltételeket is tartalmazó vételi ajánlat közlésétől számított 60 napon belül az elővásárlási jog jogosultjának nyilatkoznia kell az ajánlat elfogadásáról.

50. § (1) Ha a jogosult elővásárlási jogával élni kíván, a lakás vételárát a független ingatlanforgalmi szakértő (továbbiakban: szakértő) által meghatározott beköltözhető forgalmi értékből kiindulva, a kedvezmények figyelembe vételével kell megállapítani.

(2) A lakás forgalmi értékét az Ltv.-ben foglaltak figyelembe vételével, először a beköltözhető állapot feltételezésével kell meghatározni. A lakottság ténye az eladási ár meghatározása során a beköltözhető forgalmi értékhez viszonyítva, százalékban (%) meghatározott kedvezmény, árengedmény formájában kerül meghatározásra.

(3) A szakértő kirendeléséről az önkormányzat gondoskodik, amelynek költségei a vevőt terhelik.

51. § (1) Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg részletre, akkor kérelme esetén 15 évi részletfizetési kedvezményt kell adni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a szerződéskötéskor egyösszegben kell megfizetni a vételár 20 %-át.

(3) Az első vételárrészlet befizetése után fennmaradt a képviselő-testület döntése szerinti kamattal terhelt hátralékra a havonta fizetendő részletet egyenlő mértékben kell megállapítani.

(4) A (3) bekezdésben előírt kamat összege a részletfizetés megállapításakor a vételár egyszeri 10 %-a.

52. § (1) Részletre történő vétel esetén a szerződésben elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni az önkormányzat javára, amely a részletfizetés időtartamára szól.

(2) A vételárhátralék erejéig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot kell bejegyeztetni.

53. § (1) A lakottság ténye miatt, a határozatlan időre bérbe adott lakás esetén, ha a lakást a 48. § (1) bekezdésében meghatározott elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, részére a beköltözhető forgalmi értékből 20 % kedvezményt kell biztosítani. A lakás lakott forgalmi értéke a beköltözhető forgalmi érték 80 %-a.

(2) A vételár egy összegben történő megfizetése esetén az elővásárlásra jogosultat a beköltözhető forgalmi értékből bentlakástól függően további

54. § Elővásárlási joggal nem érintett lakások értékesítése esetén a vételár a lakás beköltözhető forgalmi értékénél nem lehet kevesebb, amelyet egy összegben kell megfizetni.

55. § (1) Az értékesítés előkészítése, az elkészített adásvételi szerződés felülvizsgálata az Egészségügyi és Szociális Bizottság döntésének vevővel való közlése a gyámügyi és szociális ügyintéző, az eladási ajánlat megtétele, az eladó jogainak érvényesítése az Egészségügyi és Szociális Bizottság feladata.

(2) Az elővásárlási jog jogosultjának az eladási ajánlatra tett írásbeli nyilatkozatától számított 30 napon belül az adás-vételi szerződést meg kell kötni.

56. § (1) Az önkormányzat a lakások elidegenítéséből származó bevételeit elkülönített számlán kezeli.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott bevételeit – a Ltv. 62. § (3) bekezdésében megjelölt felhasználási célok figyelembevételével az alábbi célokra használhatja fel:

(3) Az (1) bekezdés szerinti számlán nyilvántartott lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználásáról a Képviselő-testület az éves költségvetési rendelet elfogadásával, illetve év közben szükség szerint dönt, meghatározva, hogy a bevételeket a tárgyévben az e rendelet által meghatározottak közül mely célokra és milyen összegben osztja fel.

57. § (1) Az önkormányzat tulajdonát képező nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosításáról a jelentkező bérleti, vagy vételi igényének bejelentését követően, a képviselő-testület dönt a bérbeadásról, vagy az eladásról a (2) bekezdésben foglaltak kivételével.

(2) A polgármester bírálja el és köti meg a Lenti Város Önkormányzat képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 22/2019. (XI. 14.) önkormányzati rendelet 54. § (2) bekezdés 19. pontja szerinti szerződést.

(3) A döntés eredményétől függően kerülhet sor a képviselő-testület által meghatározott feltételek szerinti pályázat kiírására, vagy az adott ügyben egyedi döntésre.

(4) Pályázat kiírása esetén a pályázatokat a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság véleményezését követően a képviselő-testület bírálja el.

58. § (1) A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával átruházhatja, elcserélheti vagy albérletbe adhatja:

(2) A helyiség bérleti joga csak másik önkormányzati helyiség bérleti jogára cserélhető. Ha olyan helyiség bérleti joga kerülne elcserélésre, melyre határozatlan idejű bérleti szerződés áll fenn, a csere a bérbeadó hozzájárulásával csak akkor hagyható jóvá, ha a felek közös megállapodással módosítják a bérleti szerződést legfeljebb 5 évre szóló határozott időtartamúvá.

(3) A helyiségre vonatkozó bérleti jog átruházása nem érinti a bérleti szerződés időtartamát.

(4) Bérlő a bérleménybe a bérbeadó hozzájárulása alapján harmadik személyt határozott időre, maximum 1 évre fogadhat be, mely időtartam alatt befogadó bérlő az eredetileg megállapított helyiségbérleti díj 20%-ával emelt összegű bérleti díjat köteles fizetni.

(5) A hozzájárulás nélkül történő bérleti jog átruházás, illetve befogadás a bérleti jogviszony azonnali hatályú felmondásának alapjául szolgál.

(6) A tevékenység bérbeadó írásbeli engedélyével megváltoztatható.

59. § (1) A helyiséget akkor lehet bérlőtársak részére bérbe adni, ha ebben a bérlő és a leendő bérlőtárs megállapodtak, és az általuk folytatni kívánt tevékenységek egy helyiségben történő gyakorlása jogszabályba nem ütközik.

(2) Bérlőtársi szerződés csak olyan helyiségre köthető, mely méreténél fogva a bérlőtársak által folytatni kívánt tevékenységre alkalmas.

60. § (1) A bérlő a bérbeadásra jogosult hozzájárulásával - a szakhatóságok engedélyében megszabott feltételekkel - saját költségén köteles a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon átalakítani és felújítani, mely költség nem igényelhető vissza és a bérleti díjba nem számítható be.

(2) A bérlő - eltérő megállapodás hiányában - köteles gondoskodni

(3) A (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli bérlői kötelezettségekre a bérbeadásra jogosult és a bérlő megállapodása az irányadó.

61. § (1) A helyiségek bérleti szerződésének meghosszabbítására vonatkozó igényét bérlő köteles írásban, a szerződés lejárata előtt legalább 30 nappal benyújtani bérbeadásra jogosulthoz.

(2) A szerződés meghosszabbításának feltétele, hogy bérlőnek az önkormányzat felé, valamint a helyiségben igénybe vett közművek szolgáltatója (továbbiakban: Szolgáltatók) felé bérleti díj vagy egyéb (pl. szolgáltatási díj, alapdíj, stb.) díjtartozása nem lehet. A Szolgáltatók által kiállított, 30 napnál nem régebbi nemleges tartozásról szóló igazolásokat bérlő köteles a szerződéshosszabbítási kérelmével egyidejűleg bérbeadóhoz benyújtani.

62. § (1) Bérlő a bérleti szerződés fennállása alatt köteles a helyiséget rendeltetésszerűen, a helyiségbérleti szerződésben rögzített, vagy az attól tulajdonosi hozzájárulás alapján eltérő tevékenység folytatására használni.

(2) A bérbe adásra jogosult a helyiség (1) bekezdésben rögzített használatát, valamint a lakásbérleti szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését egy naptári éven belül – kivéve a rendkívüli káreseményt, valamint a vészhelyzet fennállását – egy alkalommal jogosult ellenőrizni.

63. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítése esetén elővásárlási jog illeti meg:

(2) Amennyiben valamelyik bérlőtárs nem él elővásárlási jogával az a másik bérlőtársat illeti meg a bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával.

(3) Nem idegeníthető el:

(4) A helyiséget értékesítésre kijelölni a Képviselő-testület jogosult.

(5) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek vételára a Hivatal által megbízott független értékbecslő 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslése alapján meghatározott forgalmi érték 100%-a.

(6) A vételár megállapításánál a forgalmi értékből le kell vonni a bérbeadó helyett a bérlő által elvégzett – az Ltv., vagy a bérleti szerződés alapján a bérbeadót terhelő – értéknövelő beruházások meg nem térült összegét, amennyiben ahhoz a bérbeadó előzetesen hozzájárult és annak költsége bérbeszámítás vagy más elszámolás keretében még nem térült meg.

(7) A nem lakás céljára szolgáló helyiség eladása esetén részletfizetést vagy fizetési haladékot – indokolt esetben – maximum egy évre a vagyontárgy értékesítésére hatáskörrel rendelkező Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület engedélyezhet a költségvetés helyzetére figyelemmel, mely kizárólag tulajdonjog fenntartással történhet, melynek tényét az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjog átvezetése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell jegyezni.

(8) Részletfizetés engedélyezése esetén Lenti Város Önkormányzata javára a vételár hátralék és járulékai erejéig az ingatlannyilvántartásba jelzálogjog, valamint a vételár teljes megfizetésének időtartamára elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzéséről is dönteni kell. A bejegyzés költségei a vevőt terhelik.

(9) Részletfizetés engedélyezése esetén a bérlő az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg legalább a bruttó vételár 50 %-nak megfelelő összeget köteles megfizetni.

(10) A vevő a fennmaradó vételár-hányad után a Ptk. 6:47. §-a szerinti kamatot köteles megfizetni.

(11) Bármely törlesztő részlet megfizetésének elmaradása esetén a vevő köteles a teljes vételárat 15 napon belül egy összegben a Ptk. 6:48. §-ban meghatározott késedelmi kamattal együtt megfizetni. A 15 napos határidőben történő meg nem fizetés esetén az Önkormányzat jogosult az adásvételtől elállni.

(12) A nem lakáscélú helyiségek elidegenítéséből származó törlesztő részletek, bevételek beszedését a Hivatal Pénzügyi Osztálya végzi.

64. § A rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

65. § Hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 25/2010. (XI. 25.) önkormányzati rendelet.

66. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.